Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)

1954-12-01 / 284. szám

­ A jogtudomány seregszemléje Tudományos életünk jelen­tős eseménye a december 1-én megnyíló Állam- és Jogtudo­mányi kongresszus. A Ma­gyar Tudományos Akadémia és az Állam- és Jogtudo­mányi Intézet első ízben ren­dez jogászi kongresszust az Aka­démia újjászervezése óta, kül­földi tudósok részvételével. Tudományos és kulturális életünkben az állam- és jog­tudomány korántsem áll úgy az érdeklődés középpontjában, mint a műszaki vagy termé­szettudományok. A társada­lomtudományok iránti érdek­lődés ugyan­­komoly mérték­ben fokozódott, de ezeken be­lül az állam- és jogtudomány a dolgozó emberek tudatában sokszor ,még mindig úgy él, mint az élettől elszakadt, szá­raz s szűk kört érdeklő okos­kodás, melynek alig vannak közvetlen kihatásai a minden­napi életre. Az ilyen nézetek számos egyéb ok mellett arra is visszavezethetők, hogy az emberek nem egyszer jószán­dékú értelmiségiek is — egy­szerűen egyenlőségjelet tesz­nek mindenfajta jog és jog­tudomány közé. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a jogtudomány a­­ saját eszközeivel sem tett meg mindent arra, hogy a dol­gozó emberek helyesen gondol­kozzanak s tisztában legyenek­­a jog és jogtudomány szere­pével a mi államunkban. Mi a kérdés lényege? Az el­múlt hónapok eseményeiből­­ örömmel lehet következtetni arra, hogy több vonatkozásban felébredt a tömegek érdeklő­dése elsősorban olyan jogalko­tások iránt, melyek összefüg­gései a mindennapi élettel ma már sokkal világosabbak, mint valaha is voltak. Gondoljunk a tanácstörvény vitájára, melyben az emberek tízezrei nemcsak részt vettek, hanem olyan javaslatokat és módosí­tásokat fogalmaztak meg, me­lyekből nyilvánvaló, hogy a tanácsok munkájával, annak megjavításával a lakosság zö­me törődik, magáénak érzi a tanácsokat, látja a­­hibákat, s látja a hibák megszüntetésé­nek útját is. Vagy: gondol­junk arra, hogy üzemekben, hivatalokban egyre több hang hallatszik, mely erélyes fellé­pést követel a társadalmi tu­lajdon fosztogatóival, a nép­­vagyon harácsolóival szemben, akik kártevéseikkel közvetle­nül gátolják népünk életszín­vonalának emelését, az új sza­kasz politikájának végrehajtá­sát. Ezeket az örvendetes kezdeti jeleket talán kissé elnagyol­tan úgy lehetne jellemezni, hogy a nép kezdi érzékelni azt, hogy jog és jog között különb­ség van és a mi államunk jog­alkotása azt a célt szolgálja, hogy államunk gazdasági alap­jai megszilárduljanak, az em­berek egymás közötti kapcso­lataiban s a hatóságok mun­kájában érvényesüljenek a szocialista együttélés és tör­vényesség követelményei. A jogtudománynak ezzel a tény­­nyel­ számolnia kell és fel kell használnia arra, hogy sokkal közelebb kerülve a gyakorlat­hoz, segítse a jog, a jogsza­bályok érvényesülését. Ez ugyanis eléggé bonyolult folya­mat, melyben a tudomány szerepe nagyjelentőségű­ ah­hoz, hogy jó törvények szüles­senek, szükség van a szabá­lyozni kívánt jelenségek mély elemzésére, a törvényszerűsé­gek felismerésére, a távlatok felmérésére, egyszóval: a tudo­mányra, melynek lényege ép­pen az, hogy a jelenségek bel­­ső, törvényszerű összefüggé­seit rendszerezi és fogalmazza meg. Ahhoz, hogy a jogszabá­lyok kellően érvényesüljenek — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, szükséges egyebek mellett a társadalom kultúrájának emelése. Nagyon tévednénk, ha a társadalmun­kat, az embereket átformáló kultúrforradalmunkat mond­juk az irodalom vagy művé­szet kérdéseire korlátoznánk. Ennek a hatalmas méretű át­alakulásnak egyik lényeges eleme éppen annak megismer­tetése és felismerése, hogy az állam törvényei a dolgozók akaratát fejezik ki, a törvé­nyek megtartása a dolgozók kötelessége s ennek következ­ménye olyan légkör kialakítá­sa, mely elszigeteli a bűnöző­ket, a szocialista együttélés szabályai ellen vétőket, az ál­lam iránti kötelesség megsze­gőit. A jogtudományi kongresszus nagy lépés azon az úton, hogy az új szakasz egyes időszerű, fontos kérdéseit a jogtudomány eszközeivel felvesse s a meg­oldás útjait megkeresse. Az előadások között szerepel Szabó Imre, az Akadémia le­velező tagja értekezése: »A népi demokratikus állam egyes kérdései az új szakaszban.« Vas Tibor­­ egyetemi tanár elemzi a szocialista törvényes­ség kérdéseit. Tanácsrendsze­rünk egy igen lényeges felada­tát tárgyalja Beér János egye­temi tanár, aki az államhata- l lom és államigazgatás helyi szerveinek kapcsolatairól tart­­ előadást. Nizsalovszky Endre akadémikus a szerződési rend­szer ehiti problémáiról, Kádár Miklós egyetemi tanár a gaz­dálkodás rendjének büntető­jogi védelméről tart előadást. A békéért folytatott harc ala­kulásával s ebben a jog sze­repével foglalkozik Hajdú Gyula egyetemi tanár »A jog a béke és demokrácia szolgá­latában. című előadásában. A kongresszuson nagy szám­ban vesznek részt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat emberei is, s a témaválasztás, a témáik kifejtésének módja s a kialakuló vita lépést fog je­lenteni abban az irányban, hogy a tudomány a gyakorlat igényeit az eddiginél sokkal inkább figyelemb­evéve, a dol­gozó tömegekben felébredő érdeklődésre támaszkodva, be tudja tölteni társadalmi funk­cióját. Pulay Gábor Szerda, 1951. december 1.. Külföldi tudósok érkeztek az állam- és jogtudományi kongresszusra A Magyar Tudományos Akadémián december 1-én megnyíló állam- és jogtudo­mányi kongresszusra Buda­pestre érkezett I. V. Pavlov, a jogi tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Aka­démiája jogtudományi intéze­tének helyettes igazgatója, V. Sz. Tadevoszjan, a jogi tu­dományok kandidátusa, a Szovjetunió Tudományoi Aka­démiája jogtudományi inté­zetének főmunkatársa, Stefan Rozmaryn, a varsói egyetem tanára, Sylwester Z­awadzky kandidátus, a Lengyel Egye­sült Munkáspárt társadalom­tudományi intézetének mun­katársa, Victor Knapp, a prá­gai egyetem tanára és Ljubo­­mir Pankov R­adojlszki­, a bolgár nemzetgyűlés elnök­sége jogi osztályának vezetője, a Bolgár Tudományos Akadé­mia jogtudományi intézetének osztályvezetője. Magyar irodalmi est Bukarestben A Román Ir­ószövetség Ma­gyar Autonóm Tartományban működő szervezetének folyó­irata, az »Igaz Szó« vasárnap irodalmi estet rendezett Buka­restben. Az irodalmi esten megjelentek Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke, valamint a Román Népköztársaság kiemelkedő írói és művészei, élükön Mi­hail Sadoveanu akadémikussal. Az irodalmi estet Sadoveanu beszéde nyitotta meg, majd Sütő András állami díjjal ki­tüntetett író és Hajdú Győző, az „Igaz Szó” főszerkesztője méltatták a tom­án és a ma­gyar íróik baráti találkozójá­nak jelentőségét. Az esten román és magyar írók prózai műveiből és köl­teményeiből adtak elő. Moszkvába érkezett a Magyar-Szovjet Társaság küldöttsége A VOKSZ meghívására, no­vember 28-án Moszkvába ér­kezett a Magyar—Szovjet Társaság küldöttsége. A kül­döttséget Trencsényi-Wald­­apfel Imre akadémikus, a Magyar-Szovjet Társaság budapesti szervezetének el­nöke vezeti. A vnukovói re­pülőtéren a küldöttséget N. A. Vizsilin, a VOKSZ vezetősé­gének elnökhelyettese, a szov­jet kultúra képviselői és a VOKSZ munkatársai, vala­mint a moszkvai magyar nagykövetség tagjai fogadták. Székesfehérvári technikus nyerte a százezer forintos főnyereményt Az Első Békekölcsön hete­dik sorsolása befejeződött. A százezer forintos főnyeremény boldog tulajdonosa, Németh József, a Székesfehérvári Mo­torjavító Vállalat­­kiváló dol­gozó” jelvényes fiatal techni­kusa. Főnyereményét szerdán délelőtt fizetik ki munkahe­lyén. Simon Istvánnak, az Új­pesti Bútor Ktsz dolgozójának is örömet hozott a sorsolás: 50.000 forinttal húzták ki köt­vényét, amelyet szerdán vált be az újpesti OTP fiókban. A nyeremények kifizetését szerdán országszerte megkez­dik az OTP fiókokban és a postahivatalokban. Miskolc és Pécs a felszabadulási évfordulóra készül Miskolcon a Hazafias Nép­front helyi bizottságának kez­deményezésére december 1-től 7-ig felszabadulási hetet tarta­nak. A hét folyamán előadá­sokkal, műsoros estekkel em­lékeznek meg a város felsza­badulásáról. Szombaton, a fel­­szabadulási hét főünnepségén 10.000 fiatal vonul fel fáklyák­kal, színes lampionokkal. Ün­nepi beszédet Nógrádi Sándor altábornagy, honvédelmi mi­niszterhelyettes mond s ezt műsor, tűzijáték követi. Va­sárnap a szovjet emlékművek megkoszorúzása után a város és a Bükk-hegység hős parti­zánjai találkoznak a Zenemű­vészeti Szakiskolában. Pécsett december 4-én ugyancsak lampionos felvonu­lással kezdik az ünnepségek sorozatát. A város felszabadu­­lásának 10. évfordulójára kiál­lítás nyílik a baranyai képző­művészet legújabb műveiből és a népművészet gyöngyszemei­ből. Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A begyűjtési miniszter uta­sítása december 1-től lehető­séget biztosít azoknak a ter­melőknek, akik kötelezettsé­güknek eleget akarnak tenni, hogy pótolják a mulasztást, törlesszék adósságukat. Az utasítás megengedi, hogy a hátralékos termelők beadásu­kat, ha az eredeti cikkből vagy kenyérgabonából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivé­telével —, bármely más, be­adásra alkalmas cikket szabad, választásuk szerint teljesíthes­sék. Egyedül a hízottsertés és a zsírbeadási kötelezettséget nem lehet helyettesíteni. A begyűjtési dolgozók a ter­melőket ez év december 15-ig felkeresik és megbeszélik ve­lük, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni. A beadásra a megbeszélés után öt napot engedélyeznek. Ha a termelő ezalatt ígérete elle­nére nem tesz eleget kötele­zettségének, akkor hátralékát tíz százalékkal felemelik, amit öt napon belül köteles beadni. Kimondja még az utasítás, hogy sertésbeadásra most is lehet társulni. Magyar Nemzet OFOTÉRT OPTIKAI SZAKÜZLET Szent István­ körút 13 MODERN KÜLFÖLDI SZEMÜVEGEK, Zeiss, Vro és absorbeies szemüveglencsék, látcsövek, rajzeszközök nagy választékban / 41 A napirend összeállítása A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizott­ság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és állam­­igazgatási szervek rendelke­zéseit, a bizottságok és a ta­nácstagok indítványait, a Ha­zafias Népfront helyi bizott­ságának, a tömegszervezetek­nek, községekben a termelő­­szövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pon­tokat, valamint mindazt, ami­nek felvételét a felsőbb állam­­hatalmi szervek, a miniszter­­tanács és a felettes végrehajtó bizottság elrendelték, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizottságai által javasolt napi­rendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirend­be felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kultu­rális tevékenység irányításá­val, a tanács saját működésé­vel, az alárendelt szervek lét­rehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdé­sek. Egyaránt gondot kell for­dítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldá­ A határozatok végrehajtása A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választóikkal. En­nek elősegítésére a végrehajtó bizottság községekben a hatá­rozatokat köteles a hirdető­­táblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggeszteni, a ma­gasabb fokú tanácsoknál pe­dig minden tanácstag­nak megküldeni. Az is­mertetés történhet személyes beszélgetés útján a választók­kal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkap­csolatok egyéb formáinak fel­használásával. A végrehajtó bizottság a ta­nács által meghatározott ha­táridőn belül köteles megszer­vezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és ha­tározatok eredményes végre­hajtását. A végrehajtó bizott­ság köteles ezekről az intézke­désekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok vég­rehajtásának folyamatos ellen­őrzésével az állandó bizottsá­gokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideig­lenes bizottságokat bízhatja meg. (MTI) Rádióbírálat A kertész kutyája HÉTFŐ. Mintegy öt eszten­dő telt el azóta... de még most is fülünkben cseng a rá­dió hullámain keresztül hal­lott csodálatos beszédhang, Bajor Gizié, »A kertész kutyá­jáét, Diana grófnő szerepében. Akkortájt többször közvetítet­ték Lope de Vega víg­játéká­nak színházi előadását. Most a Rádió Világszí­nház új stú­­diófelvételről tűzte műsorára a mű rádióváltozatát, László Endre kiegyensúlyozott, szép rendezésében. A régi művész­gárdából mindössze Pécsi Sán­dor maradt meg, mint Tristan. Lukács Margit hangjának ter­mészetes bájéval, a szerepben való elmélyülésével tátűnő Diana volt, de itt-ott nem tud­ta magát függetleníteni Bajor Gizi emlékétől s szerepkidol­­gozási módszereitől, ami sem­mit sem von le az alakítás ér­tékéből. Dávid Gyula techni­kailag csillogó és belső tarta­lomtól duzzadó kísérőzenéje most is előnyére vált az elő­adásnak. (Meg kell jegyez­nünk, hogy a Rádió Világszín­,­háztól bátrabb kezdeményezé­seket s önállóbb műsorpoliti­kát várunk, mint a sorozat elején volt. Olyan darabokat, amelyeket a színházak révén nem ismer, vagy igen rég nem halott — látott a közönség.) — Egyórás, változatos s a témát gazdagon felölelő összeállítás szólt az Albán Népköztársaság felszabadulásának tizedik év­fordulója alkalmából az albán nép életéről. Petőfin ugyanak­kor a magyar tanítóknak szen­teltek félórát. A régi, megve­tett szegény tanítónak neve­zett páriától, a napjainkban megbecsült pedagógusokig: költők szava méltatta a neve­lőket. Kánya Mária ügyesen összefogott keret­írását Pécsi Blanka nemes orgánummal tolmácsolta. Annál hebren­­csebb módon beszélt a tudo­mányos híradó felolvasója, aki elszavalta az élelmiszerkutató tudósok kongresszusáról szóló híradást.­­ A Kossuth-adán 17 órától 22.20-ig alig volt zene. Ezt kevesen­­helyeslik. t? ix Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának remijéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabá­lyozza a fővárosi, megyei, me­gyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (vá­rosi) kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek elő­készítését, összehívását és ta­nácskozásának rendjét. A tanácsülés­ i határozatok megállapít­ják, hogy a tanácsok tevé­kenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összes­ségének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenysé­gének alapvető szervezeti for­mája a tanácsülés, amely ha­tároz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok meg­oldásáról és ellenőrzi a végre­hajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromha­­vonk­ént, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővá­rosi (városi) kerületi tanács legalább kéthavonként, a köz­ségi tanács legalább havon­ként tart ülést. Az ülések álta­lában nyilvánosak. A végre­hajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — közsé­gekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — kötele­sek az ülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdé­sekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek veze­tőit is, ha az ilyen szerv be­számolóját vagy javaslatát tár­gyalják. Tanácskozási joggal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szer­vek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és ki­küldöttei, a felettes végre­hajtó bizottságok tagjai és ki­küldöttei, a területileg illeté­kes ügyész és felettesei, vala­mint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napi­rendi pont tárgyalásán a fel­soroltakon felül tanácskozási joggal részt vehetnek a mi­nisztériumok és az egyéb or­szágos hatáskörű szervek kül­döttei, valamint a felettes szakigazgatási szer­vek kikül­döttei. A tanácsok összehívá­sáról a végrehajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a ta­nácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részt vesz a szavazás­ban. Szavazategyenlőség ese­tén azt a javaslatot kell elfo­gadni, amelyre a tanácsülés el­nöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemeléssel határoz. A szavazatokat és el­lenszavazatokat össze kell szá­molni. mára. Az előterjesztéseket —­­ lehetőleg írásban — kell elő-­­ készíteni, a határozati javas­­l­­atoknak fel kell tüntetniük a­­ végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határ­idejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont elő­adóját is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kérdések­ről a tanács bizottságait előze­tesen tájékoztatni k­éll. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tag­jai — szükség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakér­tőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniuk az őket érintő kérdéseket és ezzel kap­csolatban meg kell tenniük ja­vaslataikat. A végrehajtó bizottság a ta­nácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a töb­bi tanácsnál pedig öt, illetve nyolc nappal előbb megkap­ják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú, ta­nácsoknál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés h­tározatainak vég­rehajtásáról szóló beszámolót is, írásban kell meghívni azo­kat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen ta­nácskozási jogot kíván bizto­sítani. Az ülés helyéről, idő­pontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, idejekorán értesíteni kell. Községekben, ha a napi­renden a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy tanácsrendelet, tervezete szere­pel, azt a tanácsházán köz­szemlére kell tenni. A tanácskozás rendje A tanács ülése akkor hatá­rozatképes, ha a tanácstagok­nak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatké­pes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli időpontra ismét össze­hívni. Az ülést a tanácstagok, közül esetenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló mun­kát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. Ez­után az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű ha­tározatok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg kell megvitatni a végrehajtó bizottság által ja­vasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bizott­ság elnöke terjeszt elő. Ismer­tetni kell azokat a javaslato­kat is, amelyeket a végre­hajtó bizottság nem vett fel a napirend­ tervezetébe. A ta­nácstagok a napirenddel kap­csolatban módosító javaslato­kat tehetnek. Minden egyes előterjesztés­ről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólások­ra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás kö­vetkezik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során el­hangzott határozati javasla­tok felett egyenként kell sza­vazni úgy, hogy előbb a mó­dosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő ja­vaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, a szakigazgatási szervek vezetőihez — közsé­gekben a hivatali szervezet jelenlevő dolgozóihoz —, to­vábbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függetle­nül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e a napirenden vagy sem. A kérdéseket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérde­zettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül vá­laszolni kötelesek. A napirendi pontok meg­tárgyalása után a végrehajtó bizottság vagy bármelyik ta­nácstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bi­zottság feladata. A községi ta­nácsok ülésein a végrehajtó bizottság a bejelentések kere­tében köteles ismertetni a la­kosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érde­keit közvetlenül érintő, a leg­utóbbi tanácsülés óta meg­jelent fontosabb jogszabályo­kat. A tanács üléséről a tanács­kozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésé­re kijelölt két tanácstag ír alá.

Next