Magyar Nemzet, 1954. december (10. évfolyam, 284-309. szám)
1954-12-01 / 284. szám
A jogtudomány seregszemléje Tudományos életünk jelentős eseménye a december 1-én megnyíló Állam- és Jogtudományi kongresszus. A Magyar Tudományos Akadémia és az Állam- és Jogtudományi Intézet első ízben rendez jogászi kongresszust az Akadémia újjászervezése óta, külföldi tudósok részvételével. Tudományos és kulturális életünkben az állam- és jogtudomány korántsem áll úgy az érdeklődés középpontjában, mint a műszaki vagy természettudományok. A társadalomtudományok iránti érdeklődés ugyankomoly mértékben fokozódott, de ezeken belül az állam- és jogtudomány a dolgozó emberek tudatában sokszor ,még mindig úgy él, mint az élettől elszakadt, száraz s szűk kört érdeklő okoskodás, melynek alig vannak közvetlen kihatásai a mindennapi életre. Az ilyen nézetek számos egyéb ok mellett arra is visszavezethetők, hogy az emberek nem egyszer jószándékú értelmiségiek is — egyszerűen egyenlőségjelet tesznek mindenfajta jog és jogtudomány közé. Tegyük hozzá gyorsan, hogy a jogtudomány a saját eszközeivel sem tett meg mindent arra, hogy a dolgozó emberek helyesen gondolkozzanak s tisztában legyeneka jog és jogtudomány szerepével a mi államunkban. Mi a kérdés lényege? Az elmúlt hónapok eseményeiből örömmel lehet következtetni arra, hogy több vonatkozásban felébredt a tömegek érdeklődése elsősorban olyan jogalkotások iránt, melyek összefüggései a mindennapi élettel ma már sokkal világosabbak, mint valaha is voltak. Gondoljunk a tanácstörvény vitájára, melyben az emberek tízezrei nemcsak részt vettek, hanem olyan javaslatokat és módosításokat fogalmaztak meg, melyekből nyilvánvaló, hogy a tanácsok munkájával, annak megjavításával a lakosság zöme törődik, magáénak érzi a tanácsokat, látja ahibákat, s látja a hibák megszüntetésének útját is. Vagy: gondoljunk arra, hogy üzemekben, hivatalokban egyre több hang hallatszik, mely erélyes fellépést követel a társadalmi tulajdon fosztogatóival, a népvagyon harácsolóival szemben, akik kártevéseikkel közvetlenül gátolják népünk életszínvonalának emelését, az új szakasz politikájának végrehajtását. Ezeket az örvendetes kezdeti jeleket talán kissé elnagyoltan úgy lehetne jellemezni, hogy a nép kezdi érzékelni azt, hogy jog és jog között különbség van és a mi államunk jogalkotása azt a célt szolgálja, hogy államunk gazdasági alapjai megszilárduljanak, az emberek egymás közötti kapcsolataiban s a hatóságok munkájában érvényesüljenek a szocialista együttélés és törvényesség követelményei. A jogtudománynak ezzel a ténynyel számolnia kell és fel kell használnia arra, hogy sokkal közelebb kerülve a gyakorlathoz, segítse a jog, a jogszabályok érvényesülését. Ez ugyanis eléggé bonyolult folyamat, melyben a tudomány szerepe nagyjelentőségű ahhoz, hogy jó törvények szülessenek, szükség van a szabályozni kívánt jelenségek mély elemzésére, a törvényszerűségek felismerésére, a távlatok felmérésére, egyszóval: a tudományra, melynek lényege éppen az, hogy a jelenségek belső, törvényszerű összefüggéseit rendszerezi és fogalmazza meg. Ahhoz, hogy a jogszabályok kellően érvényesüljenek — s ezt nem lehet eléggé hangsúlyozni —, szükséges egyebek mellett a társadalom kultúrájának emelése. Nagyon tévednénk, ha a társadalmunkat, az embereket átformáló kultúrforradalmunkat mondjuk az irodalom vagy művészet kérdéseire korlátoznánk. Ennek a hatalmas méretű átalakulásnak egyik lényeges eleme éppen annak megismertetése és felismerése, hogy az állam törvényei a dolgozók akaratát fejezik ki, a törvények megtartása a dolgozók kötelessége s ennek következménye olyan légkör kialakítása, mely elszigeteli a bűnözőket, a szocialista együttélés szabályai ellen vétőket, az állam iránti kötelesség megszegőit. A jogtudományi kongresszus nagy lépés azon az úton, hogy az új szakasz egyes időszerű, fontos kérdéseit a jogtudomány eszközeivel felvesse s a megoldás útjait megkeresse. Az előadások között szerepel Szabó Imre, az Akadémia levelező tagja értekezése: »A népi demokratikus állam egyes kérdései az új szakaszban.« Vas Tibor egyetemi tanár elemzi a szocialista törvényesség kérdéseit. Tanácsrendszerünk egy igen lényeges feladatát tárgyalja Beér János egyetemi tanár, aki az államhata- l lom és államigazgatás helyi szerveinek kapcsolatairól tart előadást. Nizsalovszky Endre akadémikus a szerződési rendszer ehiti problémáiról, Kádár Miklós egyetemi tanár a gazdálkodás rendjének büntetőjogi védelméről tart előadást. A békéért folytatott harc alakulásával s ebben a jog szerepével foglalkozik Hajdú Gyula egyetemi tanár »A jog a béke és demokrácia szolgálatában. című előadásában. A kongresszuson nagy számban vesznek részt nemcsak az elmélet, hanem a gyakorlat emberei is, s a témaválasztás, a témáik kifejtésének módja s a kialakuló vita lépést fog jelenteni abban az irányban, hogy a tudomány a gyakorlat igényeit az eddiginél sokkal inkább figyelembevéve, a dolgozó tömegekben felébredő érdeklődésre támaszkodva, be tudja tölteni társadalmi funkcióját. Pulay Gábor Szerda, 1951. december 1.. Külföldi tudósok érkeztek az állam- és jogtudományi kongresszusra A Magyar Tudományos Akadémián december 1-én megnyíló állam- és jogtudományi kongresszusra Budapestre érkezett I. V. Pavlov, a jogi tudományok doktora, a Szovjetunió Tudományos Akadémiája jogtudományi intézetének helyettes igazgatója, V. Sz. Tadevoszjan, a jogi tudományok kandidátusa, a Szovjetunió Tudományoi Akadémiája jogtudományi intézetének főmunkatársa, Stefan Rozmaryn, a varsói egyetem tanára, Sylwester Zawadzky kandidátus, a Lengyel Egyesült Munkáspárt társadalomtudományi intézetének munkatársa, Victor Knapp, a prágai egyetem tanára és Ljubomir Pankov Radojlszki, a bolgár nemzetgyűlés elnöksége jogi osztályának vezetője, a Bolgár Tudományos Akadémia jogtudományi intézetének osztályvezetője. Magyar irodalmi est Bukarestben A Román Irószövetség Magyar Autonóm Tartományban működő szervezetének folyóirata, az »Igaz Szó« vasárnap irodalmi estet rendezett Bukarestben. Az irodalmi esten megjelentek Petru Groza, a Román Népköztársaság nagy nemzetgyűlése elnökségének elnöke, valamint a Román Népköztársaság kiemelkedő írói és művészei, élükön Mihail Sadoveanu akadémikussal. Az irodalmi estet Sadoveanu beszéde nyitotta meg, majd Sütő András állami díjjal kitüntetett író és Hajdú Győző, az „Igaz Szó” főszerkesztője méltatták a tomán és a magyar íróik baráti találkozójának jelentőségét. Az esten román és magyar írók prózai műveiből és költeményeiből adtak elő. Moszkvába érkezett a Magyar-Szovjet Társaság küldöttsége A VOKSZ meghívására, november 28-án Moszkvába érkezett a Magyar—Szovjet Társaság küldöttsége. A küldöttséget Trencsényi-Waldapfel Imre akadémikus, a Magyar-Szovjet Társaság budapesti szervezetének elnöke vezeti. A vnukovói repülőtéren a küldöttséget N. A. Vizsilin, a VOKSZ vezetőségének elnökhelyettese, a szovjet kultúra képviselői és a VOKSZ munkatársai, valamint a moszkvai magyar nagykövetség tagjai fogadták. Székesfehérvári technikus nyerte a százezer forintos főnyereményt Az Első Békekölcsön hetedik sorsolása befejeződött. A százezer forintos főnyeremény boldog tulajdonosa, Németh József, a Székesfehérvári Motorjavító Vállalatkiváló dolgozó” jelvényes fiatal technikusa. Főnyereményét szerdán délelőtt fizetik ki munkahelyén. Simon Istvánnak, az Újpesti Bútor Ktsz dolgozójának is örömet hozott a sorsolás: 50.000 forinttal húzták ki kötvényét, amelyet szerdán vált be az újpesti OTP fiókban. A nyeremények kifizetését szerdán országszerte megkezdik az OTP fiókokban és a postahivatalokban. Miskolc és Pécs a felszabadulási évfordulóra készül Miskolcon a Hazafias Népfront helyi bizottságának kezdeményezésére december 1-től 7-ig felszabadulási hetet tartanak. A hét folyamán előadásokkal, műsoros estekkel emlékeznek meg a város felszabadulásáról. Szombaton, a felszabadulási hét főünnepségén 10.000 fiatal vonul fel fáklyákkal, színes lampionokkal. Ünnepi beszédet Nógrádi Sándor altábornagy, honvédelmi miniszterhelyettes mond s ezt műsor, tűzijáték követi. Vasárnap a szovjet emlékművek megkoszorúzása után a város és a Bükk-hegység hős partizánjai találkoznak a Zeneművészeti Szakiskolában. Pécsett december 4-én ugyancsak lampionos felvonulással kezdik az ünnepségek sorozatát. A város felszabadulásának 10. évfordulójára kiállítás nyílik a baranyai képzőművészet legújabb műveiből és a népművészet gyöngyszemeiből. Újabb könnyítés a beadási hátralékok rendezésére A begyűjtési miniszter utasítása december 1-től lehetőséget biztosít azoknak a termelőknek, akik kötelezettségüknek eleget akarnak tenni, hogy pótolják a mulasztást, törlesszék adósságukat. Az utasítás megengedi, hogy a hátralékos termelők beadásukat, ha az eredeti cikkből vagy kenyérgabonából nem tudják teljesíteni — vágómarha kivételével —, bármely más, beadásra alkalmas cikket szabad, választásuk szerint teljesíthessék. Egyedül a hízottsertés és a zsírbeadási kötelezettséget nem lehet helyettesíteni. A begyűjtési dolgozók a termelőket ez év december 15-ig felkeresik és megbeszélik velük, hogy a hátralékot milyen cikkben tudják teljesíteni. A beadásra a megbeszélés után öt napot engedélyeznek. Ha a termelő ezalatt ígérete ellenére nem tesz eleget kötelezettségének, akkor hátralékát tíz százalékkal felemelik, amit öt napon belül köteles beadni. Kimondja még az utasítás, hogy sertésbeadásra most is lehet társulni. Magyar Nemzet OFOTÉRT OPTIKAI SZAKÜZLET Szent István körút 13 MODERN KÜLFÖLDI SZEMÜVEGEK, Zeiss, Vro és absorbeies szemüveglencsék, látcsövek, rajzeszközök nagy választékban / 41 A napirend összeállítása A tanács ülésének napirendi tervezetét a végrehajtó bizottság állítja össze. Figyelembe kell vennie az összeállításnál az előző ülés határozatait, a felsőbb államhatalmi és államigazgatási szervek rendelkezéseit, a bizottságok és a tanácstagok indítványait, a Hazafias Népfront helyi bizottságának, a tömegszervezeteknek, községekben a termelőszövetkezeteknek, valamint a termelési bizottságnak, végül a tanács alá rendelt és a tanács alá nem rendelt szerveknek javaslatait. Az előző ülésen meghatározott napirendi pontokat, valamint mindazt, aminek felvételét a felsőbb államhatalmi szervek, a minisztertanács és a felettes végrehajtó bizottság elrendelték, végül a Hazafias Népfront és a tanács bizottságai által javasolt napirendi pontokat a végrehajtó bizottság köteles a napirendbe felvenni. Gondoskodnia kell arról, hogy a tanács elé kerüljenek a társadalmi, gazdasági és kulturális tevékenység irányításával, a tanács saját működésével, az alárendelt szervek létrehozásával, irányításával és ellenőrzésével kapcsolatban felmerülő legfontosabb kérdések. Egyaránt gondot kell fordítani az országos jelentőségű feladatok és a lakosság helyi jellegű problémáinak megoldá A határozatok végrehajtása A tanácstagok a tanácsülés után azokat a határozatokat, amelyek a dolgozókat érintik, ismertetik a választóikkal. Ennek elősegítésére a végrehajtó bizottság községekben a határozatokat köteles a hirdetőtáblán, továbbá forgalmasabb helyeken kifüggeszteni, a magasabb fokú tanácsoknál pedig minden tanácstagnak megküldeni. Az ismertetés történhet személyes beszélgetés útján a választókkal, kisgyűléseken, az állandó bizottsági munka közben, az aktívák révén és a tömegkapcsolatok egyéb formáinak felhasználásával. A végrehajtó bizottság a tanács által meghatározott határidőn belül köteles megszervezni és biztosítani a tanács által hozott rendeletek és határozatok eredményes végrehajtását. A végrehajtó bizottság köteles ezekről az intézkedésekről és az intézkedések eredményéről a tanács ülésén beszámolni. A tanács az általa hozott rendeletek és határozatok végrehajtásának folyamatos ellenőrzésével az állandó bizottságokat, illetve esetenként az erre a célra létrehozott ideiglenes bizottságokat bízhatja meg. (MTI) Rádióbírálat A kertész kutyája HÉTFŐ. Mintegy öt esztendő telt el azóta... de még most is fülünkben cseng a rádió hullámain keresztül hallott csodálatos beszédhang, Bajor Gizié, »A kertész kutyájáét, Diana grófnő szerepében. Akkortájt többször közvetítették Lope de Vega vígjátékának színházi előadását. Most a Rádió Világszínház új stúdiófelvételről tűzte műsorára a mű rádióváltozatát, László Endre kiegyensúlyozott, szép rendezésében. A régi művészgárdából mindössze Pécsi Sándor maradt meg, mint Tristan. Lukács Margit hangjának természetes bájéval, a szerepben való elmélyülésével tátűnő Diana volt, de itt-ott nem tudta magát függetleníteni Bajor Gizi emlékétől s szerepkidolgozási módszereitől, ami semmit sem von le az alakítás értékéből. Dávid Gyula technikailag csillogó és belső tartalomtól duzzadó kísérőzenéje most is előnyére vált az előadásnak. (Meg kell jegyeznünk, hogy a Rádió Világszín,háztól bátrabb kezdeményezéseket s önállóbb műsorpolitikát várunk, mint a sorozat elején volt. Olyan darabokat, amelyeket a színházak révén nem ismer, vagy igen rég nem halott — látott a közönség.) — Egyórás, változatos s a témát gazdagon felölelő összeállítás szólt az Albán Népköztársaság felszabadulásának tizedik évfordulója alkalmából az albán nép életéről. Petőfin ugyanakkor a magyar tanítóknak szenteltek félórát. A régi, megvetett szegény tanítónak nevezett páriától, a napjainkban megbecsült pedagógusokig: költők szava méltatta a nevelőket. Kánya Mária ügyesen összefogott keretírását Pécsi Blanka nemes orgánummal tolmácsolta. Annál hebrencsebb módon beszélt a tudományos híradó felolvasója, aki elszavalta az élelmiszerkutató tudósok kongresszusáról szóló híradást. A Kossuth-adán 17 órától 22.20-ig alig volt zene. Ezt kevesenhelyeslik. t? ix Elnöki Tanács határozatai a tanácsok üléseinek előkészítéséről, összehívásáról és tanácskozásának remijéről A Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1954. évi 16. és 17. számú határozatában szabályozza a fővárosi, megyei, megyei jogú városi, járási, járási jogú városi és a fővárosi (városi) kerületi tanács, illetve a községi tanács üléseinek előkészítését, összehívását és tanácskozásának rendjét. A tanácsülés i határozatok megállapítják, hogy a tanácsok tevékenysége a dolgozó tömegeket képviselő tanácstagok összességének együttes munkáján alapul. A tanács tevékenységének alapvető szervezeti formája a tanácsülés, amely határoz a társadalmi, gazdasági és kulturális élet irányításával járó legfőbb feladatok megoldásáról és ellenőrzi a végrehajtás módját és eredményét. A határozatok értelmében a fővárosi, megyei és a megyei jogú városi tanács szükség szerint, de legalább háromhavonként, a járási, a járási jogú városi, valamint a fővárosi (városi) kerületi tanács legalább kéthavonként, a községi tanács legalább havonként tart ülést. Az ülések általában nyilvánosak. A végrehajtó bizottság szakigazgatási szerveinek vezetői — községekben a hivatali szervezet ügyintéző dolgozói — kötelesek az ülésen részt venni és az ügykörüket érintő kérdésekre felvilágosítást adni. Meg kell hívni az ülésre a tanács alá nem rendelt szervek vezetőit is, ha az ilyen szerv beszámolóját vagy javaslatát tárgyalják. Tanácskozási joggal részt vehetnek a tanácsülésen a felsőbb államhatalmi szervek tagjai és kiküldöttei, a minisztertanács tagjai és kiküldöttei, a felettes végrehajtó bizottságok tagjai és kiküldöttei, a területileg illetékes ügyész és felettesei, valamint azok, akiket a tanács vagy a végrehajtó bizottság tanácskozási joggal meghív. Az ügykörüket érintő napirendi pont tárgyalásán a felsoroltakon felül tanácskozási joggal részt vehetnek a minisztériumok és az egyéb országos hatáskörű szervek küldöttei, valamint a felettes szakigazgatási szervek kiküldöttei. A tanácsok összehívásáról a végrehajtó bizottság gondoskodik. Első esetben a megválasztást követő 15 napon belül köteles összehívni a tanácsot. Az ülésen szavazati joguk csak a tanácstagoknak van. A határozatokat szótöbbséggel hozzák. A tanácsülés elnöke mindig részt vesz a szavazásban. Szavazategyenlőség esetén azt a javaslatot kell elfogadni, amelyre a tanácsülés elnöke szavazott. A tanács nyílt szavazással, kézfelemeléssel határoz. A szavazatokat és ellenszavazatokat össze kell számolni. mára. Az előterjesztéseket — lehetőleg írásban — kell elő- készíteni, a határozati javaslatoknak fel kell tüntetniük a végrehajtásért felelős személy nevét és a végrehajtás határidejét. A végrehajtó bizottság jelöli ki a napirendi pont előadóját is. A legközelebbi tanácsülés napirendjén szereplő kérdésekről a tanács bizottságait előzetesen tájékoztatni kéll. Ezeket a kérdéseket a bizottságok tagjai — szükség esetén aktíváik bevonásával — megbeszélik a választókerület dolgozóival és ha erre lehetőség van, szakértőkkel is. A bizottságoknak meg kell vitatniuk az őket érintő kérdéseket és ezzel kapcsolatban meg kell tenniük javaslataikat. A végrehajtó bizottság a tanácstagok részére írásbeli meghívót köteles küldeni, úgy, hogy azt a községekben az ülés előtt három nappal, a többi tanácsnál pedig öt, illetve nyolc nappal előbb megkapják. A meghívóhoz mellékelni kell a határozati javaslatok szövegét, a magasabb fokú, tanácsoknál az előterjesztéseket, vagy azok vázlatát és az előző tanácsülés htározatainak végrehajtásáról szóló beszámolót is, írásban kell meghívni azokat is, akiknek a végrehajtó bizottság a tanácsülésen tanácskozási jogot kíván biztosítani. Az ülés helyéről, időpontjáról és napirendjéről a lakosságot a helyben szokásos módon, idejekorán értesíteni kell. Községekben, ha a napirenden a gazdasági terv és költségvetés javaslata, vagy tanácsrendelet, tervezete szerepel, azt a tanácsházán közszemlére kell tenni. A tanácskozás rendje A tanács ülése akkor határozatképes, ha a tanácstagoknak több mint fele jelen van. Ha az ülés nem határozatképes, a végrehajtó bizottság köteles a tanácsot 8 napon belüli időpontra ismét összehívni. Az ülést a tanácstagok, közül esetenként választott elnök vezeti. A jegyzőkönyv hitelesítésére két tanácstagot kell kijelölni. A kiváló munkát végző tanácstagok közül a tanács az ülés időtartamára elnökséget is választhat. Ezután az előző tanácsüléseken hozott és lejárt határidejű határozatok végrehajtásáról szóló beszámolót kell tárgyalni. Ezt követőleg kell megvitatni a végrehajtó bizottság által javasolt napirendi tervezetet, amelyet a végrehajtó bizottság elnöke terjeszt elő. Ismertetni kell azokat a javaslatokat is, amelyeket a végrehajtó bizottság nem vett fel a napirend tervezetébe. A tanácstagok a napirenddel kapcsolatban módosító javaslatokat tehetnek. Minden egyes előterjesztésről vitát kell nyitni. A vita lezárása után a hozzászólásokra a napirendi pont előadója válaszol, majd szavazás következik. Az előterjesztésben szereplő és a vita során elhangzott határozati javaslatok felett egyenként kell szavazni úgy, hogy előbb a módosító javaslatokról dönt a tanács és azután szavaz az előterjesztésben szereplő javaslatokról. A napirend megtárgyalása után a tanácstagoknak joguk van ahhoz, hogy a végrehajtó bizottsághoz, a szakigazgatási szervek vezetőihez — községekben a hivatali szervezet jelenlevő dolgozóihoz —, továbbá az egyéb helyi szervek megjelent vezetőihez a tanács hatáskörébe tartozó ügyekben kérdést intézzenek, függetlenül attól, hogy a kérdéssel kapcsolatos tárgy szerepelt-e a napirenden vagy sem. A kérdéseket írásban is be lehet nyújtani és azokra a kérdezettek vagy azonnal, vagy legkésőbb 15 napon belül válaszolni kötelesek. A napirendi pontok megtárgyalása után a végrehajtó bizottság vagy bármelyik tanácstag bejelentést tehet. Ha olyan bejelentés történik, amely további intézkedéseket tesz szükségessé, a további intézkedés a végrehajtó bizottság feladata. A községi tanácsok ülésein a végrehajtó bizottság a bejelentések keretében köteles ismertetni a lakosság jogait és kötelességeit szabályozó, a lakosság érdekeit közvetlenül érintő, a legutóbbi tanácsülés óta megjelent fontosabb jogszabályokat. A tanács üléséről a tanácskozás lényegét és a hozott határozatokat tartalmazó jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet az ülés elnöke, a végrehajtó bizottság titkára és a jegyzőkönyv hitelesítésére kijelölt két tanácstag ír alá.