Magyar Nemzet, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)
1955-01-01 / 1. szám
2 Jaguar net Somogyország programja az új időre Egyetlen megye van Magyarországon, amely országnak titulálja magát, s ez Somogy. Nincs Nógrádország és nincs Bácsország, ahogy Viharsarok is csak egy van, de a Balaton és Dráva között elterülő földdarabon széltében mondják: Somogyország. Talán gőgből? Különállását akarja vele kifejezni a somogyi ember, azt, hogy külön ország az ország testében? A történelem éppen az ellenkezőjét bizonyítja. A történelem mind a mai napig azt tanúsítja, hogy Somogy népe mindig akkor emelkedett feljebb a hősiesség és a nagy tettek magaslatain, amikor minden becsületes magyar közös harcba fogta össze erejét a hazáért. Valójában Somogyország neve éppen arra a nemzeti egységre utal, amelynek zászlaja alatt vonultak hadba a törökverő hősök: a két Zrínyi s a híres fonyódi várkapitány, Magyar Bálint fegyveres vitézei. E zászló alatt indultak Rákóczi táborába Szárnyai Nagy Miklós kuructkapitány vezetésével a Somogy megyei kurucok s vitték hét éven át győzelemről győzelemre a szabadság lobogóját. A nemzeti egységből szétáramló erő lelkesítette megcsodált hőstetteikre Noszlopy Gáspár marcali szolgabíró 48-as partizánjait, akiknek kezéből legutoljára tudta kiütni a fegyvert az idegen elnyomók sokszoros túlereje. A szabadság szent oltárán halt vértanúhalált Streith Miklós boglári plébános és Nagy János jutai tanító. És a nemzeti egység vérrel megpecsételt szent hagyományára épült muskásparaszt-értelmiségi összefogásból virágzott ki Somogy földjén Latinka Sándornak , és a proletariátus ügyéhez halálig hű munkások és parasztok mellett olyan becsületes értelmiségieknek, mint dr. Horváth Gyula marcali orvos, Simon József marcali káplán és Ladi János mesztegnyői tanító — jövőt megsejtő történelmi kezdeményezése, melyet Móricz Zsigmond tolla így örökített meg: s Somogy indította el a világ új rendját.* „Külső munkatársak** — a legjobb szakemberekből ! Somogy őrszárban e dicsőséges példákból táplálkozik legszebb történelmi hagyományaink hordozója és továbbvivője, a Hazafias Népfrontmozgalom. A Somogy megyei népfrontbizottság erélyes, fiatal elnökével, Varga Károllyal és még fiatalabb titkárával, Gazda Jánossal (ketten együtt sem ütik meg a hatvan évet) a megyei akcióprogram szervezési és tartalmi kérdéseiről beszélgetünk. Mindketten parasztszülők gyermekei. Az elnöki civelben a megyei tanács tervosztályának mezőgazdasági előadója, tanácstag és országgyűlési képviselő. A titkár a Somogy megyei Néplap helyettes szerkesztője volt. Az újságíró múlt mindjárt szembe is tűnik, amint az akcióbizottság szervezetéről szólva, szerkesztőségi nyelven aláilló munkatársakat emleget. Mégpedig olyan hangsúlyba, mintha valamiféle solelme az — tan-e, de kivan —, hogy sigba nemmint bizottsági tagot vonják be, hanem külsőket is beszerveztek a menetközben is alakuló program kidolgozásába. A négy akcióbizottságban megmozgatnak munkásasszonyokat és óvónőket, gazdákat és mérnököket, orvosokat és pedagógusokat. Simon Ferenc dolgozó paraszt, elnökségi tag például listát nyújtott be a szakemberekről, akiket a mezőgazdasági bizottságba bevonni javasolt. És valóban, a »külső« munkatársak átütő erejűvé, elevenebbé teszik az akcióbizottság mimikáját, segítik a közszándék érvényesülését. Ezek után nézzük meg, hogyan segíti a népfront Somogy megyében az új szakasz politikájának megvalósítását, milyen feladatok megoldása vár rá a megye gazdasági, társadalmi és kulturális életének különböző szektoraiban! Mezőgazdaság A megye földjének 54,2 százaléka a felszabadulás előtt nagybirtokosok kezén volt. Felszabadulás után 50.000 újgazda több mint 300.000 holdat vett tulajdonába. 1948 őszén sokan tértek az új útra, s ma 222 tsz-ben 6400 család csaknem 60.000 holdon gazdálkodik közösen. Bár az új úton voltak és vannak még nehézségek, a nagyüzemi gazdálkodás fölényét olyan nagyhírű és gazdag szövetkezetek hirdetik, mint a barcsi Vörös Csillag, a répáspusztai Első ötéves Terv, az öreglaki Ifjúgárda és mások. Mezőgazdasági megyéről, olyan megyéről lévén szó, ahol 1951—52-ben csaknem 50.000 hold földről ment el a dolgozó parasztság az iparba s a tartalék területek, az elhagyott földek megszaporodtak, különös jelentősége van a júniusi határozat, a kormányprogram minél jobb végrehajtásának. Az új vérkeringést, a termelési kedv növekedését jelzi, hogy az év első felében a gazdák többszáz ekét és lókapát, 740 vetőgépet, 600 répavágót, több mint 700 koronát vásároltak és többet vásároltak volna, ha több lett volna. Az elmúlt évhez viszonyítva 120 vagonnal több műtrágyát használtak fel a megyében és az egyéni gazdáknak 10 000 holddal több talajmunkát végeztek a gépállomások, mint 1953-ban. Nagy eredmények ezek, de még távolról sem jelentik a párt és a kormány 1953 decemberi mezőgazdasági határozatának megvalósítását. Enélkül pedig az életszínvonal kívánt emelkedését nem lehet megvalósítani. A megyei népfrontbizottság célul tűzte maga elé, hogy a néptömegeik, a társadalom segítségével megvalósítja a következőket: Szervezett felvilágosító munkával törekszik arra, hogy minden gazda szelektált és csávázott magot vessen, a domborzati viszonyoktól függően lehetőleg géppel. A hozam növelésére lehetővé teszi, hogy minden községben a legjobban bevált gabonafajtákat vessék. A talaj termőerejének fokozására erőteljesen propagálja a helyes trágyakezelés módszereit, szélesíti a bemutató parcellák alkalmazását. Szorgalmazza a savanyú talajok meszezését, elsősorban a Kaposvári Cukorgyár mésziszap termelésének felhasználásával. Növelni kell a burgonya vetésterületét. Mivel azonban a burgonyavetőmag nagy része beteg, két-három község területének zárt körzetté alakításával megfelelő vetőgumót tenyésztenek ki s kiterjesztik a burgonya nyári ültetésű termelését is. Különös gondot fordítanak a rétek, legelők ápolására és javítására, társadalmi munkával megszervezik a vízlevezető árkok kitisztítását. Ugyancsak társadalmi úton szervezik meg az utak, terek, legelők fásításához szükséges facsemeték előállítását. A falusi lakosság tömegmozgalmává fejlesztik a burgonyabogár és a szövőlepke elleni védekezést! Különös figyelemmel foglalkozik még az akcióbizottság az állattenyésztés — elsősorban a szarvasmarhatenyésztés és a tejtermelés — fellendítésének feladataival. Mindezek megvalósításához szükséges feltétel: segíteni a termelési bizottságok munkáját, felkarolni egészséges kezdeményezéseiket. Támogatni a gazdakörök alakulását (30 már létesült a megyében) és végül, de nem utolsósorban: fokozni a mezőgazdasági szakemberek továbbképzését Ipar és közlekedés Somogy megyében a felszabadulás előtt nem volt egyetlen számottevő iparüzem sem. Ma — a többi között — a százmilliós beruházással felépült, 2000 munkást foglalkoztató Kaposvári Textilművek a megye és az ország egyik büszkesége. A megye ipara azonban nem teljesítette a fogyasztási cikkek gyártási tervét — nem hajtja végre a párt politikáját. Ehhez tegyük mindjárt hozzá: az iparral kapcsolatos teendők az akcióprogram leggyengébb része. Ez korántsem ér fel a mezőgazdasági program átgondoltságához.Harcolni kell a tervek teljesítéséért* és ^szélesíteni kell a versenyt*, s ehhez hasonló általánosságokat tartalmaz. Ezt az íróasztal mellett született pontot újra meg kell vitatnuam dolgozókkal! Egész^_fezdeményezés a községi és tötőutak megjavítása, a lakosság tevékeny részvételével. Ott, ahol kemény, bő csapadékú tél esetén a vasúti és közúti forgalomban zavarok vannak, a községek fiataljaiból készenléti brigádok szervezését, a vasutak mentén hőfogók létesítését tűzték célul. Kereskedelem A kormányprogram óta megnövekedett vásárlóerőt beszédes számak jelzik: a megye áruforgalma 1954. szeptember 30-ig 16 százalékkal emelkedett. Tűzhelyből 60, csizmából 150, zefírből 1500 százalékkal többet adtak el az év első felében, mint 1953 hasonló időszakában. Tavaly június óta — az üzlethálózat általános bővülése mellett — Kaposvárott két, Marcaliban és Siófokon egy-egy áruház épült. Fejlődést továbbvivő, helyes javaslat az, hogy Kaposvárott mezőgazdasági kisgépalkatrészeket árusító szaküzletet létesítsenek és a népfront nyújtson segítséget a tanácsnak a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek ellenőrzésének megszervezésében, hogy ezek minőségileg kifogástalan árut adjanak a kereskedelemnek, a fogyasztásnak. Oktatás Az oktatás ügyében is gyökeres fordulat következett be a felszabadulás után. Az óvodák száma 24-ről 68-ra emelkedett, az alsófokú oktatás tantermeié 889-ről 1096-ra. A felszabadulás előtt 4 középiskola volt a megyében, ma 14 van és a tanulók létszáma 2204-gyel több, mint 1944-ben. Tíz évvel ezelőtt egy kislétszámú, drága kollégium volt Csurgón — ma 1150 tanuló lakik és tanul diákotthonban. De ez a fejlődés sem kielégítő: a Központi Vezetőség határozata értelmében megvalósítandó általános iskolai szakrendszerű oktatáshoz több tanteremre, több tanerőre ,és felszerelésre van szükség. En- nek létrehozása nemcsak állami feladat, a társadalom összefogása, a népfront mozgósító ereje is szükséges hozzá — aminthogy ilyenre nem egy kiemelkedő példát ismernek már a megyében. Természetesen lelkiismereti kérdése a népfrontnak nemcsak az iskolai, hanem az egész ifjúság s a DISZ-szervezetekhez tartozó fiatalok nevelésének ügye is. Gondol arra, hogy a megye számos községében ne szabadjára engedett ifjúság, hanem szabad ifjúság nevelődjön. Az oktatási bizottság vállalja, hogy ahol nincs ifjúsági otthon, megfelelő otthonról, ahol vezetőhiány mutatkozik, az ifjúság dolgát szívén viselő vezetőről gondoskodik és tervszerűen előkészített foglalkoztatással biztosítja az ifjúság vidám, hasznos és erkölcsös szórakozását, sportolását. Népművelés Talán a népkultúra terén volt Somogy a legelmaradottabb. Tanúskodjon erről is néhány összehasonlító adat: 1945 előtt a megyében összesen 11 helyen vetítettek filmet — ma 130 helyen tartanak mozielőadásokat. A népfront minden olyan faluban és nagyobb településen, ahol eddig nem tartottak előadásokat, havonta legalább két alkalommal mozielőadást szervez. A filmek történelmi, természettudományi, mezőgazdasági és ipari tárgyúak lesznek. Az egykori 20 falu olvasókörével szemben ma 207 körzeti könyvtár szolgálja az irodalom és a tudomány terjesztését. A megyében az első 20 kultúrotthont 1950. augusztus 20-án avatták — ma 142 van belőlük! 1955-ben a kultúrotthonokban 90 mezőgazdasági szakkört létesít a népművelési osztály és ezeket kísérleti felszerelésekkel látja el. A tanácsok segítségével több helyen kísérleti kertet létesít a népfront. Kaposvárról — sajnos *— egyelőre csak annyit mond a népművelési program: támogatja a zeneiskola fejlődését és a Városi Színház állandó működtetését.** Túlzás lenne olyasmit állítani, hogy a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának már tökéletes a munkája. Hiszen a somogyiaknak is bele kellett tanulniok abba, amit még sosem ronáltak. Egy programot íratani nehezebb, ragozni, de annyi bizottat építő nép a tűni építi s a községet cíp 'az országot esi ott !ogy országban is amenütt ebben az új egységbe mozgása fában. ..a Imre (A vezércikk folytatása, előfeltétele: a béke. Hogy kívánhatunk magunknak, szeretteinknek őszinte szívvel boldog újévet, ha nem kívánjuk az egész emberiség számára a békesség új esztendejét? Nemcsak a külső békét, de a szívek belső békéjét is. Ha újévkor elvégezzük, mert el kell végeznünk a saját lelkiismeretünk előtt ezt a számadást, akkor két kérdésre kell válaszolnunk elsősorban: mit tettünk azért, hogy az emberi boldogság legnagyobb biztosítékát, a békét szolgáljuk, szenvedélyesen síkraszálljunk érte, mit tettünk azért, hogy embertársainkon segítsünk, életüket megkönnyítsük? El lehet-e képzelni egy családi otthon boldogságát akkor, hogyha a gyermekek, a szülők élete halálos veszélybe kerül, abban az esetben, ha az imperialista háborús gyújtogatók egy új világháború lángtengerévé tudnák változtatni az egész világot, amelyben nemcsak haditámaszpontok, de főleg családi otthonok százmilliói pusztulnának el? Most, amikor már nemcsak távolról, de közvetlenül fenyegeti Európa népeinek biztonságát, békéjét a német militarizmus feltámasztása, a fasiszta hóhérok, templomrobbantók, tömeggyilkosok rehabilitálása, akkor az új esztendő perspektívájában elsősorban arra kell gondolnunk, amikor »boldog újévet« kívánunk a közelieknek és távoliaknak, hogy minden erőnket megfeszítve álljunk csatasorba, minden békeszerető emberrel összefogva a német militarizmus feltámasztása ellen. Ez az a baljós csillagzat, amely az amerikai ■ imperializmus mágusai és nyugateurópai boszorkányinasai gonosz akaratából az 1955. év hajnalán Európa egén jelentkezik. Ez a baljós csillagzat egyformán fenyegeti az európai kultúra évezredes emlékeit, gyermekeink, unokáink, szüleink boldogságát. Aki boldog újévet kíván az esztendők fordulóján, gondoljon arra, hogy milyen veszélyek fenyegetik a nyugatnémet militarizmus részéről mindazokat, akiknek boldogságot kíván. Ma a családnak, a nemzetnek boldogulásáért való harc, felelősségérzet már nem egyéneik külön elszigetelt harca, hanem minden tisztességes magyar embernek, a földkerekség minden becsületes emberének közös harca. Az újév küszöbén valamennyien érezzük át ennek a közös harcnak nemcsak a nagy erkölcsi tartalmát, de fizikai erejét is. A béketábor kilencszázmillió emberével együtt még tízmilliók harcolnak elszántan a világon, hogy a »boldog újévet«, ne jámbor óhajtás, hanem életünk legszebb, legteremtőbb valósága legyen. A nemzetközi békemozgalom erkölcsi és fizikai ereje őrködik az újesztendő békéje felett. Ez az erő nem kérkedik az ABC tömeggyilkos fegyverek démoni erejével, mert ezekkel szembeveti az emberek legősibb ösztönét, az életösztön, a boldogságra való törekvés vágyát. Az emberiség békevágya, boldogságra való törekvése a világóceánok kimeríthetetlen erejéhez hasonló. Ezt az erőt egyaránt táplálják a hegyekben keletkező patakok, folyók, folyamok, a felhőkből lehulló esőcseppek. A békemozgalom világóceánjába is beleömlenek az egyes nemzetek békemozgalmainak nagy folyói, az egyes emberek vágyainak esőcseppjei. Ez az erő biztosítéka annak, hogy a háborús uszítók akaratától az emberiség békevágyának világóceánja ne változzék át vérözönné, a könynyek tengerévé, a minden élettől megfosztott Holttengerré. A nemzetközi békemozgalom az egész emberiség boldogságának védelmezője. Arra szervezi az emberiséget, hogy ne következhessék be egy harmadik világháború, olyan, amelybe a népek megkérdezése és akaratanélkül hurcoljanak tíz- és tízmillió embert az imperialisták vágóhídjára. A huszadik század derekán az emberiség történelme elérkezett ahhoz a fordulóhoz, amelyet az jellemez leginkább, hogy a százmilliók beleegyezése, akarata ellenére, már nem lehet háborúkat indítani. A múlt esztendő nagy nemzetközi eseményei, a berlini külügyminiszteri konferenciától a genfi értekezletig, amelyen első ízben volt kénytelen az Egyesült Államok is a Kínai Népköztársaság világhatalmi szerepét és jelentőségét elismerni, amely létrehozta Indokínában a békét, a francia nemzetgyűlés augusztus 30-i szavazatáig, amely elvetette az európai védelmi közösség javaslatát, egészen a moszkvai értekezletig, a békemozgalom erejének állandóan növekvő teljesítményű erőcentrumai voltak. De egy pillanatig sem szabad megfeledkeznünk arról, hogy az év utolsó hónapjaiban a béke ellenségei, az amerikai imperialisták, minden eddiginél nagyobb erőfeszítéseket tettek a nemzetközi helyzet megrontására, s különösen a Wehrmacht újjászervezésére. Ez komoly gondot, s nagy feladatokat jelent népünk számára is. A magyar nép vállalja az 1955-ös esztendőnek ezeket a feladatait is, s szilárdan bízik abban, hogy a béketábor ereje , az emberiség küzdelme megvédi a békét. A magyar nép történelmében is döntő eseményeknek számítanak a nemzetközi békemozgalom, a Szovjetunió békepolitikájának áttörő sikerei. De nemcsak a nemzetközi események gerjesztették fel még jobban népünk bizalmát a jövőben, a boldog újesztendőben, hanem a belpolitikai eseménysorozat is. Ezek központjában a Hazafias Népfront megalakulása áll, amely a legnagyobb tömegmozgalom, a legnagyobb nemzeti egység megteremtője a magyar történelem során. A Hazafias Népfront mozgalma a termékenyítő tavaszi szél frissítő erejével száguldotta be az egész országot. Sok alvó rügyet életre hívott. Egymástól eltávolodott, vagy egymással szemben idegenül, bizalmatlanul tekintő rétegeket a nemzeti egység őszinte akaratában és becsületes érzésében összehozott. A Hazafias Népfront országos kongresszusa a demokratikus, hazaszerető népi erők lenyűgöző erejű megnyilatkozása volt. Új kapukat tárt fel 1955 belpolitikai fejlődése számára. Mindenekelőtt lelkesítő és erősítő megnyilatkozás volt a júniusi politika mellett. A párthatározatok, a kormányprogram, az ezeket egységesen támogató Hazafias Népfront mind olyan tényező, amelyek megerősítik a magyar népben a boldog újesztendőbe vetett rendületlen hitet. A »boldog újévet« kívánsága ma valóban az embernek az emberhez küldött reménységüzenete, biztatása. Amikor boldog újévet kívánunk, érezzük át azt, hogy békét kívánunk azoknak, akikhez eljut az üzenetünk, de békét kívánunk az egész emberiségnek is. Az emberiség boldog új esztendeje a békétől függ. És ahogy az emberiség békéje egy és oszthatatlan, úgy egy és oszthatatlan az emberiség boldogsága is. Mélyebben, felelősségesebben, mint eddig, kívánjunk egymásnak, boldog újévet! -Szombat, 1955. január 1. Tiltakozások Nyugat-Németország £el£egy vérzése ellen Az Országos Béketanácshoz a Magyar Távirati Iroda és a lapok szerkesztőségéhez változatlanul ezerszámra érkeznek a Nyugat-Németország felfegyverzése ellen tiltakozó levelek, táviratok. A Bács megyéből decemberben küldött tiltakozó levelek és táviratok száma már meghaladta az ezret. Számos Bács megyei asszony a békeszerető francia asszonyokhoz fordul soraival, amelyekben közös békeakaratukat, harcos elszántságukat hangoztatják. Vas megyéből, az ország nyugati részéből is a tiltakozások százai érkeznek az Országos Béketanácshoz. Nógrád megyében az elmúlt hetek során alig volt nap, hogy ne tartottak volna több tiltakozó gyűlést is a dolgozók Nyugat- Németország felfegyverzése ellen. Az üzemi és területi békebizottságok a népfrontbizottságokkal közösen eddig több mint nyolcszáz tiltakozó gyűlést szerveztek, amelyeken mintegy harmincezer dolgozó tett hitet a béke ügye mellett. A Budapesti Szerszámgépgyárban is, mint szerte az országban, a dolgozók mélységes felháborodással fogadták a francia parlament döntését. A 287 népáruló képviselő —– mondja Ságodi István, a gyár forgácsolóüzemének művezetője — elfelejtette, hogy tíz évvel ezelőtt Párizs utcáin német csizmák tapostak a francia nép becsületén. Mendes- France nem hallotta a francia nép szavát, nem hallotta a békére vágyó emberiség hangját. A francia miniszterelnököt süketté tette a dollárok csörgése és látását elhomályosította a francia dolgozóktól való félelem. Mi, a Budapesti Szerszámgépgyár dolgozói, bizonyosak vagyunk abban, hogy a párizsi szerződések felett végső fokon a békére vágyó emberiség mondja ki az ítéleét. Több mint tízezer tonna szene fal terven felül a felszabadulási munkaversenyben Tatabánya A Rákosi Mátyás Művek kezdeményezésére országszerte szélesedik, terebélyesedik a felajánlások mozgalma. Üzemek, vállalatok egész sora ígért még eredményesebb munkát felszabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére. A Munka Vörös Zászló Érdemrendjével kitüntetett Tatabányai Szénbányászati Tröszt dolgozói új városrészeket, jobb munkafeltételeket kaptak a tervtől. Olyan lakások épültek részükre, amelyekhez hasonlónak azelőtt még közelébe sem mehettek. Kulturális életük, szociális helyzetük olyan feledést ért el, amiről azelőtt nem is álmodhattak. Ezért határozták el: a felszabadulás évfordulóját új győzelmekkel ünneplik. Első negyedévi tervükön felül 10.400 tonna szenet termelnek. A Kistext kollektívája a minőség javítására, az önköltség csökkentésére és terven felüli munkára tett ígéretet. A gyár iigogne- és finomfonódái 3000—3000 kiló fonalat, a szövődé 90.000 méter nyersszövetet, a kikészítő 140.000 méter kész szövetet gyárt első negyedévi tervén felül. Ez a termelési többlet 28.000 női ruhához elegendő. A Pécsi Dohánygyár 1955-ben 120 millióval több cigarettát készít, mint 1954-ben. A felszabadulás ünnepe tiszteletére az első negyedévben ezt a nagyobb tervet is túl akarják teljesíteni 0,3 százalékkal. Ezentúl fokozottabb gondot fordítanak a cigaretta minőségének javítására. A Chinoin Gyógyszer és Vegyipari Termékek Gyára 2,5 százalékkal teljesíti túl első negyedévi befejezett termelési tervét. Az emberi betegségek elleni szérumokon kívül nagymennyiségű állatgyógyászati cikket is gyártanak. Első negyedévi exporttervüket március 24-ig teljesítik. Az első negyedévben megkezdik a superseptyl, a triaseptyl és a hypnamil gyártását. Az Ózdi Kohászati Üzem dolgozói is csatlakoztak Rákosi Mátyás Művek kezdményezéséhez. Vállalták, ha durva hengerelt áruból első negyedévben a tervi egy százalékkal többet nyrtanak. A negyedév végéig 5 tonna hengerelt árut adna készleteikből a tanácsvállalatoknak, ksz-eknek és a ki iparosoknak. Ezek segítségvel meggyorsulnak majd építkezések s nagyobb mennyiségű közszükségleti cikk is a lakosságnak.