Magyar Nemzet, 1955. január (11. évfolyam, 1-25. szám)

1955-01-01 / 1. szám

2 Jaguar net Somogyország programja az új időre Egyetlen megye van Magyarországon, amely országnak­­ titulálja magát, s ez Somogy. Nincs Nógrádország és nincs Bácsország, ahogy Viharsarok is csak egy van, de a Balaton és Dráva között elterülő földdarabon széltében mondjá­k: So­mogyország. Talán gőgből? Különállását akarja vele kifejezni a somogyi ember, azt, hogy külön ország az ország testében? A történelem éppen az ellen­kezőjét bizonyítja. A történelem mind a mai napig azt tanúsítja, hogy Somogy népe mindig akkor emelkedett feljebb a hősiesség és a nagy tettek magas­latain, amikor minden becsületes magyar közös harcba fogta össze erejét a hazáért. Valójában Somogyország neve éppen arra a nemzeti egy­ségre utal, amelynek zászlaja alatt vonultak hadba a törökverő hősök: a két Zrínyi s a híres fonyódi várkapitány, Magyar Bálint fegyveres vitézei. E zászló alatt indultak Rákóczi tábo­rába Szárnyai Nagy Miklós kuructkapitány vezetésével a So­mogy megyei kurucok s vitték hét éven át győzelemről győze­lemre a szabadság lobogóját. A nemzeti egységből szétáramló erő lelkesítette megcsodált hőstetteikre Noszlopy Gáspár mar­cali szolgabíró 48-as partizánjait, akiknek kezéből legutoljára tudta kiütni a fegyvert az idegen elnyomók sokszoros túlereje. A szabadság szent oltárán halt vértanúhalált Streith Miklós boglári plébános és Nagy János jutai tanító. És a nemzeti egy­ség vérrel megpecsételt szent hagyományára épült mu­skás­­paraszt-értelmiségi összefogásból virágzott ki Somogy földjén Latinka Sándornak , és a proletariátus ügyéhez halálig hű munkások és parasztok mellett olyan becsületes értelmiségiek­nek, mint dr. Horváth Gyula marcali orvos, Simon József mar­cali káplán és Ladi János mesztegnyői tanító — jövőt meg­­­­sejtő történelmi kezdeményezése, melyet Móricz Zsigmond tolla így örökített meg: s Somogy indította el a világ új rend­­ját.* „Külső munkatársak** — a legjobb szakemberekből ! Somogy őrs­zárban e dicsősé­ges példákból táplálkozik leg­szebb történelmi hagyomá­nyaink hordozója és tovább­­vivője, a Hazafias Népfront­­mozgalom. A Somogy megyei népfrontbizottság erélyes, fia­tal elnökével, Varga Károllyal és még fiatalabb titkárával, Gazda Jánossal (ketten együtt sem ütik meg a hatvan évet) a megyei akcióprogram szer­vezési és tartalmi kérdéseiről beszélgetünk. Mindketten pa­rasztszülők gyermekei. Az el­nök­i civelben­ a megyei ta­nács tervosztályának mező­­gazdasági előadója, tanácstag és országgyűlési képviselő. A titkár a Somogy megyei Nép­lap helyettes szerkesztője volt. Az újságíró múlt mindjárt szembe is tűnik, amint az ak­cióbizottság szervezetéről szól­va, szerkesztőségi nyelven aláilló munkatársakat­ emle­get. Mégpedig olyan hangsúly­ba, mintha valamiféle so­­lelme az — tan-e, de ki­­van —, hogy sigba nem­­mint bizottsági tagot vonják be, hanem kül­sőket is beszerveztek a menet­közben is alakuló program ki­dolgozásába. A négy akcióbi­zottságban megmozgatnak m­unkásasszonyokat és óvónő­ket, gazdákat és mérnökö­ket, orvosokat és pedagógu­sokat. Simon Ferenc dolgozó paraszt, elnökségi tag például listát nyújtott be a szakem­berekről, akiket a mezőgazda­sági bizottság­ba bevonni ja­vasolt. És valóban, a »­k­ülső« munkatársak átütő erejűvé, elevenebbé teszik az akció­bizottság mimikáját, segítik a közszándék érvényesülését. Ezek után nézzük meg, ho­gyan segíti a népfront Somogy megyében az új szakasz poli­tikájának megvalósítását, mi­lyen feladatok megoldása vár rá a megye gazdasági, társa­dalmi és kulturális életének különböző szektoraiban! Mezőgazdaság A megye földjének 54,2 szá­zaléka a felszabadulás előtt nagybirtokosok kezén volt. Felszabadulás után 50.000 új­gazda több mint 300.000 hol­dat vett tulajdonába. 1948 őszén sokan tértek az új útra, s ma 222 tsz-ben 6400 család csaknem 60.000 holdon gazdál­kodik közösen. Bár az új úton voltak és vannak még nehéz­ségek, a nagyüzemi gazdálko­dás fölényét olyan nagyhírű és gazdag szövetkezetek hir­detik, mint a barcsi Vörös Csillag, a répáspusztai Első ötéves Terv, az öreglaki Ifjú­gárda és mások. Mezőgazdasági megyéről, olyan megyéről lévén szó, ahol 1951—52-ben csaknem 50.000 hold földről ment el a dolgozó parasztság az iparba s a tar­talék területek, az elhagyott földek megszaporodtak, külö­nös jelentősége van a júniusi határozat, a kormányprogram minél jobb végrehajtásának. Az új vérkeringést, a terme­lési kedv növekedését jelzi, hogy az év első felében a gazdák többszáz ekét és lóka­pát, 740 vetőgépet, 600 répavá­gót, több mint 700 koronát vá­sároltak é­s többet vásárol­tak volna, ha több lett volna. Az elmúlt évhez viszonyítva 120 vagonnal több műtrágyát használtak fel a megyében és az egyéni gazdáknak 10­ 000 holddal több talajm­unkát vé­geztek a gépállomások, mint 1953-ban. Nagy eredmények ezek, de még távolról sem jelentik a párt és a kormány 1953 de­cemberi mezőgazdasági hatá­rozatának megvalósítását. Enélkül pedig az életszínvonal kívánt emelkedését nem lehet megvalósítani. A megyei nép­frontbizottság célul tűzte ma­ga elé, hogy a néptömegeik, a társadalom segítségével meg­valósítja a következőket: Szervezett felvilágosító mun­kával törekszik arra, hogy minden gazda szelektált és csávázott magot vessen, a domborzati viszonyoktól füg­gően lehetőleg géppel. A ho­zam növelésére lehetővé teszi, hogy minden községben a leg­jobban bevált gabonafajtákat vessék. A talaj termőerejének fokozására erőteljesen propa­gálja a helyes trágyakezelés módszereit, szélesíti a bemu­tató parcellák alkalmazását. Szorgalmazza a savanyú ta­lajok meszezését, elsősorban a Kaposvári Cukorgyár mész­­iszap termelésének felhaszná­lásával. Növelni kell a bur­gonya vetésterületét. Mivel azonban a burgonyavetőmag nagy része beteg, két-három község területének zárt kör­zetté alakításával megfelelő vetőgumót tenyésztenek ki s ki­terjesztik a burgonya nyári ül­­tetésű termelését is. Különös gondot fordítanak a rétek, lege­lők ápolására és javítására, tár­sadalmi munkával megszerve­zik a vízlevezető árkok kitisz­títását. Ugyancsak társadalmi úton szervezik meg az utak, terek, legelők fásításához szükséges facsemeték előállí­tását. A falusi lakosság tömeg­mozgalmává fejlesztik a bur­gonyabogár és a szövőlepke elleni védekezést! Különös figyelemmel foglal­kozik még az akcióbizottság az állattenyésztés — elsősor­ban a szarvasmarhatenyész­tés és a tejtermelés — fellen­dítésének feladataival. Mind­ezek megvalósításához szüksé­ges feltétel: segíteni a terme­lési bizottságok munkáját, felkarolni egészséges kezdemé­nyezéseiket. Támogatni a gazdakörök alakulását (30 már létesült a megyében) és végül, de nem utolsósorban: fokozni a mezőgazdasági szakemberek továbbképzését Ipar és közlekedés Somogy megyében a felsza­badulás előtt nem volt egyet­len számottevő iparüzem sem. Ma — a többi között — a száz­milliós beruházással felépült, 2000 munkást foglalkoztató Kaposvári Textilművek a me­gye és az ország egyik büsz­kesége. A megye ipara azon­ban nem teljesítette a fogyasz­tási cikkek gyártási tervét — nem hajtja végre a párt poli­tikáját. Ehhez tegyük mind­járt hozzá: az iparral kapcso­latos teendők az akcióprog­ram leggyengébb része. Ez ko­rántsem ér fel a mezőgazda­­sági program átgondoltságá­hoz.­­Harcolni kell a tervek teljesítéséért* és ^szélesíteni kell a versenyt*, s ehhez ha­sonló általánosságokat tartal­maz. Ezt az íróasztal mellett született pontot újra meg kell vitatn­uam­ dolgozók­kal! Egész^_fe­­zdeményezés a községi és t­ötőutak megja­vítása, a lakosság tevékeny részvételével. Ott, ahol ke­mény, bő csapadékú tél ese­tén a vasúti és közúti forga­lomban zavarok vannak, a községek fiataljaiból készen­léti brigádok szervezését, a vasutak mentén hőfogók léte­sítését tűzték célul. Kereskedelem A kormányprogram óta meg­növekedett vásárlóerőt beszé­des szám­ak jelzik: a megye áruforgalma 1954. szeptember 30-ig 16 százalékkal emelke­dett. Tűzhelyből 60, csizmából 150, zefírből 1500 százalékkal többet adtak el az év első fe­lében, mint 1953 hasonló idő­szakában. Tavaly június óta — az üzlethálózat általános bővülése mellett — Kaposvá­rott két, Marcaliban és Siófo­kon egy-egy áruház épült. Fejlődést továbbvivő, helyes javaslat az, hogy Kaposvárott mezőgazdasági kisgépalkatré­szeket árusító szaküzletet lé­tesítsenek és a népfront nyújt­son segítséget a tanácsnak a közszükségleti cikkeket gyártó üzemek ellenőrzésének meg­szervezésében, hogy ezek mi­nőségileg kifogástalan árut adjanak a kereskedelemnek, a fogyasztásnak. Oktatás Az oktatás ügyében is gyö­keres fordulat következett be a felszabadulás után. Az óvo­dák száma 24-ről 68-ra emel­kedett, az alsófokú oktatás tantermeié 889-ről 1096-ra. A felszabadulás előtt 4 középis­kola volt a megyében, ma 14 van és a tanulók létszáma 2204-gyel több, mint 1944-ben. Tíz évvel ezelőtt egy kislét­­számú, drága kollégium volt Csurgón — ma 1150 tanuló la­kik és tanul diákotthonban. De ez a fejlődés sem kielé­gítő: a Központi Vezetőség határozata értelmében meg­valósítandó általános iskolai szakrendszerű oktatáshoz több tanteremre, több tanerőre ,és felszerelésre van szükség. En-­ nek létrehozása nemcsak ál­lami feladat, a társadalom összefogása, a népfront moz­gósító ereje is szükséges hozzá­ — aminthogy ilyenre nem egy kiemelkedő példát ismernek már a megyében. Természetesen lelkiismereti kérdése a népfrontnak nem­csak az iskolai, hanem az egész ifjúság s a DISZ-szerve­­zetekhez tartozó fiatalok ne­velésének ügye is. Gondol arra, hogy a megye számos községében ne szabadjára en­gedett ifjúság, hanem szabad ifjúság nevelődjön. Az okta­tási bizottság vállalja, hogy ahol nincs ifjúsági otthon, megfelelő otthonról, ahol ve­­zetőhiány mutatkozik, az if­júság dolgát szívén viselő ve­zetőről gondoskodik és terv­szerűen előkészített foglalkoz­tatással biztosítja az ifjúság vidám, hasznos és erkölcsös szórakozását, sportolását. Népművelés Talán a népkultúra terén volt Somogy a legelmaradot­tabb. Tanúskodjon erről is né­hány összehasonlító adat: 1945 előtt a megyében össze­sen 11 helyen vetítettek fil­met — ma 130 helyen tarta­nak mozielőadásokat. A nép­front minden olyan faluban és nagyobb településen, ahol ed­dig nem tartottak előadásokat, havonta legalább két alkalom­mal mozielőadást szervez. A filmek történelmi, természet­­tudományi, mezőgazdasági és ipari tárgyúak lesznek. Az egykori 20 falu olvasókörével szemben ma 207 körzeti könyvtár szolgálja az iroda­lom és a tudomány terjeszté­sét. A megyében az első 20 kultúrotthont 1950. augusztus 20-án avatták — ma 142 van belőlük! 1955-ben a kultúrott­hon­okban 90 mezőgazdasági szakkört létesít a népművelési osztály és ezeket kísérleti fel­szerelésekkel látja el. A taná­csok segítségével több helyen kísérleti kertet létesít a nép­front. Kaposvárról —­ sajnos *— egyelőre csak annyit mond a népművelési program: támo­gatja a zeneiskola fejlődését és a Városi Színház állandó működtetését.** Túlzás lenne olyasmit állí­tani, hogy a Hazafias Népfront Somogy megyei bizottságának már tökéletes a munkája. Hi­szen a somogyiaknak is bele kellett tanulniok abba, amit még sosem ro­n­áltak. Egy programot ír­atani ne­hezebb, ra­gozni, de annyi bizo­ttat építő nép a tűni építi s a községet cí­p 'az or­szágot esi ott !ogy or­szágban is am­enütt ebben az ú­j egység­be mozgása fában. ..a Imre (A vezércikk folytatása, előfeltétele: a béke. Hogy kí­vánhatunk magunknak, sze­retteinknek őszinte szívvel boldog újévet, ha nem kíván­juk az egész emberiség szá­mára a békesség új esztende­jét? Nemcsak a külső békét, de a szívek belső békéjét is. Ha újévkor elvégezzük, mert el kell végeznünk a sa­ját lelkiismeretünk előtt ezt a számadást, akkor két kérdés­re kell válaszolnunk elsősor­ban: mit tettünk azért, hogy az emberi boldogság legna­gyobb biztosítékát, a békét szolgáljuk, szenvedélyesen síkraszálljunk érte, mit tet­tünk azért, hogy embertár­sainkon segítsünk, életüket megkönnyítsük? El lehet-e képzelni egy csa­ládi otthon boldogságát akkor, hogyha a gyermekek, a szülők élete halálos veszélybe kerül, abban az esetben, ha az impe­rialista háborús gyújtogatók egy új világháború lángten­gerévé tudnák változtatni az egész világot, amelyben nem­csak haditámaszpontok, de fő­leg családi otthonok százmil­liói pusztulnának el? Most, amikor már nemcsak távolról, de közvetlenül fenye­geti Európa népeinek bizton­ságát, békéjét a német mili­­tarizmus feltámasztása, a fa­siszta hóhérok, templomrob­­bantók, tömeggyilkosok reha­bilitálása, akkor az új esztendő perspektívájában elsősorban arra kell gondolnunk, amikor »boldog újévet« kívánunk a kö­zelieknek és távoliaknak, hogy minden erőnket megfeszítve álljunk csatasorba, minden békeszerető emberrel össze­fogva a német militarizmus feltámasztása ellen. Ez az a baljós csillagzat, amely az amerikai ■ imperializmus má­gusai és nyugateurópai boszor­kányinasai gonosz akaratából az 1955. év hajnalán Európa egén jelentkezik. Ez a baljós csillagzat egyformán fenyegeti az európai kultúra évezredes emlékeit, gyermekeink, uno­káink, szüleink boldogságát. Aki boldog újévet kíván az esztendők fordulóján, gondol­jon arra, hogy milyen veszé­lyek fenyegetik a nyugatnémet militarizmus részéről mind­azokat, akiknek boldogságot kíván. Ma a családnak, a nemzet­nek boldogulásáért való harc, felelősségérzet már nem egyé­neik külön elszigetelt harca, hanem minden tisztességes ma­gyar embernek, a földkerek­ség minden becsületes embe­rének közös harca. Az újév küszöbén valamennyien érez­zük át ennek a közös harcnak nemcsak a nagy erkölcsi tar­talmát, de fizikai erejét is. A béketábor kilencszázmillió em­berével együtt még tízmilliók harcolnak elszántan a vilá­gon, hogy a »boldog újévet«, ne jámbor óhajtás, hanem éle­tünk legszebb, legteremtőbb valósága legyen. A nemzetközi békemozgalom erkölcsi és fi­zikai ereje őrködik az újesz­tendő békéje felett. Ez az erő nem kérkedik az ABC tömeg­gyilkos fegyverek démoni ere­jével, mert ezekkel szembe­veti az emberek legősibb ösz­tönét, az életösztön, a boldog­ságra való törekvés vágyát. Az emberiség békevágya, bol­dogságra való törekvése a vi­lágóceánok kimeríthetetlen erejéhez hasonló. Ezt az erőt egyaránt táplálják a hegyek­ben keletkező patakok, folyók, folyamok, a felhőkből lehulló esőcseppek. A békemozgalom világóceánjába is beleömlenek az egyes nemzetek békemoz­galmainak nagy folyói, az egyes emberek vágyainak eső­cseppjei. Ez az erő biztosítéka annak, hogy a háborús uszí­­tók akaratától az emberiség békevágyának világóceánja ne változzék át vérözönné, a köny­­nyek tengerévé, a minden élet­től megfosztott Holttengerré. A nemzetközi békemozga­lom az egész emberiség bol­dogságának védelmezője. Arra szervezi az emberiséget, hogy ne következhessék be egy har­madik világháború, olyan, amelybe a népek megkérdezé­se és akarata­­nélkül hurcol­janak tíz- és tízmillió embert az imperialisták vágóhídjára. A huszadik század derekán az emberiség történelme elérke­zett ahhoz a fordulóhoz, ame­lyet az jellemez leginkább, hogy a százmilliók beleegyezé­se, akarata ellenére, már nem lehet háborúkat indítani. A múlt esztendő nagy nem­zetközi eseményei, a berlini külügyminiszteri konferenciá­tól a genfi értekezletig, ame­lyen első ízben volt kényte­len az Egyesült Államok is a Kínai Népköztársaság világ­­hatalmi szerepét és jelentősé­gét elismerni, amely létrehoz­ta Indokínában a békét, a francia nemzetgyűlés augusz­tus 30-i szavazatáig, amely el­vetette az európai védelmi kö­zösség javaslatát, egészen a moszkvai értekezletig, a béke­mozgalom erejének állandóan növekvő teljesítményű erő­­centrumai voltak. De egy pil­lanatig sem szabad megfeled­keznünk arról, hogy az év utolsó hónapjaiban a béke el­lenségei, az amerikai imperia­listák, minden eddiginél na­gyobb erőfeszítéseket tettek a nemzetközi helyzet megrontá­sára, s különösen a Wehr­­macht újjászervezésére. Ez ko­moly gondot, s nagy feladato­kat jelent népünk számára is. A magyar nép vállalja az 1955-ös esztendőnek ezeket a feladatait is, s szilárdan bízik abban, hogy a béketábor ereje , az emberiség küzdelme meg­védi a békét. A magyar nép történelmé­ben is döntő eseményeknek számítanak a nemzetközi béke­mozgalom, a Szovjetunió bé­kepolitikájának áttörő sikerei. De nemcsak a nemzetközi események gerjesztették fel még jobban népünk bizalmát a jövőben, a boldog újeszten­dőben, hanem a belpolitikai eseménysorozat is. Ezek köz­pontjában a Hazafias Népfront megalakulása áll, amely a leg­­­nagyobb tömegmozgalom, a legnagyobb nemzeti egység megteremtője a magyar törté­nelem során. A Hazafias Nép­front mozgalma a terméke­nyítő tavaszi szél frissítő ere­jével száguldotta be az egész országot. Sok alvó rügyet élet­re hívott. Egymástól eltávolo­dott, vagy egymással szemben idegenül, bizalmatlanul tekin­tő rétegeket a nemzeti egység őszinte akaratában és becsüle­tes érzésében összehozott. A Hazafias Népfront orszá­gos kongresszusa a demokra­tikus, hazaszerető népi erők lenyűgöző erejű megnyilatko­zása volt. Új kapukat tárt fel 1955 belpolitikai fejlődése szá­mára. Mindenekelőtt lelkesítő és erősítő megnyilatkozás volt a júniusi politika mellett. A párthatározatok, a kor­mányprogram, az ezeket egy­ségesen támogató Hazafias Népfront mind olyan tényező, amelyek megerősítik a magyar népben a boldog újesztendőbe vetett rendületlen hitet. A »boldog újévet« kívánsága ma valóban az embernek az em­berhez küldött­­ reménység­üzenete, biztatása. Amikor boldog újévet kívá­nunk, érezzük át azt, hogy bé­két kívánunk azoknak, akik­hez eljut az üzenetünk, de bé­két kívánunk az egész embe­riségnek is. Az emberiség boldog új esztendeje a békétől függ. És ahogy az emberiség békéje egy és oszthatatlan, úgy egy és oszthatatlan az embe­riség boldogsága is. Mélyebben, felelőssé­geseb­ben, mint eddig, kívánjunk egymásnak, boldog újévet! -Szombat, 1955. január 1. Tiltakozások Nyugat-Németország £el£egy vérzése ellen Az Országos Béketanácshoz a Magyar Távirati Iroda és a lapok szerkesztőségéhez válto­zatlanul ezerszámra érkeznek a Nyugat-Németország fel­fegyverzése ellen tiltakozó le­velek, táviratok. A Bács megyéből december­ben küldött tiltakozó levelek és táviratok száma már meg­haladta az ezret. Számos Bács megyei asszony a békeszerető francia asszonyokhoz fordul soraival, amelyekben közös békeakaratukat, harcos el­szántságukat hangoztatják. Vas megyéből, az ország nyugati részéből is a tiltako­zások százai érkeznek az Or­szágos Béketanácshoz. Nógrád megyében az elmúlt hetek so­rán alig volt nap, hogy ne tar­tottak volna több tiltakozó gyűlést is a dolgozók Nyugat- Németo­rszág felfegyverzése el­len. Az üzemi és területi bé­­kebizottságok a népfrontbizott­­ságokkal közösen eddig több mint nyolcszáz tiltakozó gyű­lést szerveztek, amelyeken mintegy harmincezer dolgozó tett hitet a béke ügye mellett. A Budapesti Szerszámgép­­gyárban is, mint szerte az or­szágban, a dolgozók mélységes felháborodással fogadták a francia parlament döntését. A 287 népáruló képviselő —– mondja Ságodi István, a gyár forgácsolóüzemének műveze­tője — elfelejtette, hogy tíz év­vel ezelőtt Párizs utcáin né­met csizmák tapostak a fran­cia nép becsületén. Mendes- France nem hallotta a francia nép szavát, nem hallotta a békére vágyó emberiség hang­ját. A francia miniszterelnö­köt süketté tette a dollárok csörgése és látását elhomályo­sította a francia dolgozóktól való félelem. Mi, a Budapesti Szerszámgépgyár dolgozói, bi­zonyosak vagyunk abban, hogy a párizsi szerződések felett végső fok­on a békére vágyó emberiség mondja ki az ítéle­­­ét. Több mint tízezer tonna szene f­al terven felül a felszabadulási munkaversenyben Tatabánya A Rákosi Mátyás Művek kezdeményezésére országszer­te szélesedik, terebélyesedik a felajánlások mozgalma. Üze­mek, vállalatok egész sora ígért még eredményesebb mun­kát felszabadulásunk tizedik évfordulója tiszteletére. A Munka Vörös Zászló Ér­demrendjével kitüntetett Tata­bányai Szénbányászati Tröszt dolgozói új városrészeket, jobb munkafeltételeket kaptak a tervtől. Olyan lakások épül­tek részükre, amelyekhez ha­sonlónak azelőtt még közelébe sem mehettek. Kulturális éle­tük, szociális helyzetük olyan feledést ért el, amiről azelőtt nem is álmodhattak. Ezért ha­tározták el: a felszabadulás évfordulóját új győzelmekkel ünneplik. Első negyedévi ter­vükön felül 10.400 tonna sze­net termelnek. A Kistext kollektívája a mi­nőség javítására, az önköltség csökkentésére és terven felüli munkára tett ígéretet. A gyár iigogne- és finomfonódái 3000—3000 kiló fonalat, a szö­vődé 90.000 méter nyersszöve­tet, a kikészítő 140.000 méter kész szövetet gyárt első ne­gyedévi tervén felül. Ez a ter­melési többlet 28.000 női ru­hához elegendő. A Pécsi Dohánygyár 1955-ben 120 millióval több cigaret­tát készít, mint 1954-ben. A felszabadulás ünnepe tisztele­tére az első negyedévben ezt a nagyobb tervet is túl akarják teljesíteni 0,3 százalékkal. Ezentúl fokozottabb gondot fordítanak a cigaretta minősé­­gének javítására. A Chinoin Gyógyszer és Vegyipari Termékek Gyára 2,5 százalékkal teljesíti túl első negyedévi befejezett termelési tervét. Az emberi betegségek elleni szérumokon kívül nagy­­mennyiségű állatgyógyászati cikket is gyártanak. Első ne­gyedévi exporttervüket már­cius 24-ig teljesítik. Az első negyedévben megkezdik a superseptyl, a triaseptyl és a hypnamil gyártását. Az Ózdi Kohászati Üzem dolgozói is csatlakoztak Rákosi Mátyás Művek kezd­ményezéséhez. Vállalták, ha durva hengerelt áruból első negyedévben a tervi egy százalékkal többet nyr­tanak. A negyedév végéig 5 tonna hengerelt árut adna készleteikből a tanácsvállala­toknak, ksz-eknek és a ki iparosoknak. Ezek segítség­vel meggyorsulnak majd­­ építkezések s nagyobb men­­nyiségű közszükségleti cikk is a lakosságnak.

Next