Magyar Nemzet, 1955. április (11. évfolyam, 77-101. szám)

1955-04-01 / 77. szám

' ' ....—......................— ■' Éljen a magyar néphadsereg, f­üggetlenségünk, szabadságunk, békénk erős védelmezője . unió képviselője elemezte a napirenden levő hármas hatá­rozati javaslatot. Kijelentette, hogy a Szovjetunió küldöttsé­ge támogatja azt, mert szem előtt tartja, hogy a szóban­­forgó határozati javaslat el­fogadható a közvetlenül érde­kelt Egyiptom és Izrael szem­pontjából. A hármas határozati javas­latot ezután a Biztonsági Ta­nács egyöntetűen elfogadta. Ezzel az ülés véget ért. Újabb incidensek az egyiptomi—izraeli és az izraeli—jordániai határon New Yorkból jelenti a TASZSZ. A United Press gá­zai tudósítójának jelentése szerint március 30-án a fegy­verszüneti vonal közelében izraeli csapatok megöltek egy egyiptomi katonát. A lövöl­dözés 90 percig tartott. Mint a United Press jelenti, hivatalos jordániai személyek közölték, hogy izraeli fegyve­res erők március 30-án akna­vetőkkel lőttek egy jordániai határmenti falut. A francia nemzetgyűlés elvetette a Saar-vidékre vonatkozó interpellációkat Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés 323 sza­vazattal 284 ellenében elve­tette a Saar-vidékre vonat­kozó interpellációkat. A vita során Pinay külügy­miniszter kijelentette: Ez a kérdés egyáltalában nem idő­szerű és a kormány nem haj­landó a tárgyalások újrakez­désére. Felszólalása további részében a köztársasági ta­nácsban a Saar-kérdéssel ösz­­szefüggésben már kifejtett ér­veit ismételte meg. Gilbert de Chambrun hala­dó képviselő interpellációs ké­relmében hangsúlyozta, hogy az ország, amelynek nagy többsége ellenzi a német fel­fegyverzést, nem hajlik meg a párizsi szerződések ráifztalá­sának megszavazása előtt, és minden törvényes eszközt igénybe vesz majd a szerző­dések életbeléptetésének el­halasztására. Rámutatott, hogy ellentétben azzal, amit egyesek el akarnak hitetni, a szerződések még nem léptek életbe, még mindig megvan a lehetőség arra, hogy a köztár­sasági elnök újabb parlamenti tanácskozást kérjen. Jacques Vendroux köztár­sasági szocialista képviselő, de Gaulle tábornok sógora, hangsúlyozta, hogy komoly ellentét van a Saar-vidékre vonatkozó szerződések fran­cia és német magyarázata kö­zött. Felszólította a kormányt, hogy ne cseréljék ki a párizsi szerződések ratifikációs okmá­nyait addig, amíg Franciaor­szág szempontjából kielégítő végleges megegyezés nem jön­­ létre a Saar-kérdésben. A szükségállapot kimondásáról szóló törvényjavaslat vitája a francia nemzetgyűlésben Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgy­űlés szerdán este kezdte meg annak a tör­vény­javaslatnak a tárgyalá­sát, amely bizonyos esetekben telhetővé teszi a szükségálla­pot kimondását. A kormány­­többség részéről hangsúlyoz­zák, hogy­­a törvényjavaslat lényegében csak Algírra vo­natkozik, baloldali körökben azonban rámutatnak, hogy hatása sokkal szélesebb körű lenne. A Liberation megálla­pítja, hogy a törvényjavaslat célja az, hogy az algíri za­vargások megszüntetésének ürügyével vídiys szellemű rendszert juttassanak hatalom­ra.A belügyi bizottság elfogad­ta a kormány javaslatát, vi­szont kimondta, hogy a szük­ségállapot életbeléptetését nem rendelek­­úton kell lehe­tővé tenni, minit a kormány kérte, hanem ehhez minden alkalommal külön törvényt kell hozni. A nemzetgyűlés vitája so­rán Bendjeltml, algíri jobb­oldali képviselő (ARS) han­goztatta, hogy a törvényjavas­lat növeli a politikai feszült­séget. Indítványozta, hogy a törvényjavaslatot vegyék le a napirendről. A nemzetgyűlés többsége azonban 394 szavazat­tal 212 ellenében elvetette ezt az indítványt. Raymond Guyot, kommu­nista képviselő hangoztatta, hogy a törvényjavaslat a franciaországi szabadságjogok tényleges elnyomását is elő­készíti a Pétain-rendszer szel­lemében. A nemzetgyűlés 400­ szavazattal 102 ellenében, a­ szocialisták tartózkodásával, elutasította Raymond Guyot indítványát, hogy a törvény­­javaslat ne szerepeljen a na­pirenden. Ezután megkezdődött az ál­talános vita, amelynek során Vals, szocialista képviselő hangsúlyozta, hogy a szükség­­állapot bevezetésére irányuló döntés III. Napóleon idejébe venné vissza Franciaországot, mert valósággal katonai dikta­túrát létesítene. Sid Cara radikális képvi­selő hangsúlyozta,­­hogy őszin­tébb intézkedés lett volna, ha Algírban nyíltan bevezetik az ostromállapotot. Blithher­­d Dehler felszólal a felsőa­sztriai „Függetlenek Szövetségeinek választási gyűlésein Bécsből jelenti az MTI. Az újfasiszta "Függetlenek Szö­vetsége" közölte, hogy a felső­­ausztriai tartománygyűlési vá­lasztások alkalmából Blücher bonni alkancellár és Dehler bonni miniszter (mindketten a Szój­al Demokrata Párt tag­jai) felszólal majd a szövetség felső-ausztriai választási gyű­lésein. A nyugatnémet ifjúság elutasítja az újrafelfeg­yverzést Berlinből jelenti az MTI. Az Adenauer-kormány ellen­őrzése alatt álló bielefeldi közvéleménykutató intézet az­zal a kérdéssel fordult a nyu­gatnémet ifjúság képviselői­hez­, hogy helyeslik-e Nyugat-Németország újrafelfegyver­­zését. A megkérdezettek 27 százaléka igen­nel, 71 száza­léka nem­mar válaszolt a kér­désre és két százaléka tartóz­kodott a vélemény­nyilvání­tástól. Az angol popsit" képviselői tiltakoznak a német miltarizmus feltámasztása ellen Londonból jelenti a TASZSZ. Az angol nép továbbra is ha­tározottan tiltakozik a német min­tar­izmus feltámasztására és az atomfegyverkezési ver­senyre irányuló politika ellen. Ebben a szélesen gyűrűző til­takozó mozgalomban tevéke­nyen részt vesznek az angol papság képviselői is, így a na­pokban 32 angol lelkész az or­szág különböző részeiből múlt levéllel fordult Niemöllerhez, a német evangélikus egyház egyik vezetőjéhez, aki közis­mert a nyugatnémet felfegy­verzés pol­itikája elleni állás­foglalásáról. A levélírók kijelentik, hogy közösséget vállalnak Niemöl­­lerrel elszánt harcában az el­len, hogy »a nyugati hatalmak megszegik a német militariz­­■mus feltámadásának megaka­dályozására vállalt ünnepélyes kötelezettségüket­. Breeknockshire, Radnorshire és Herefordsshire grófságok presbiteriánus lelkészei tilta­kozást jelentettek be az atom­­fegyverkezési verseny politiká­ja ellen. E grófságok lelké­szeinek képviselői Bullith-ben (Wales) szerdán értekezletet tartottak és határozatot fogad­tak el, amely elítéli az angol kormánynak a hidrogénbomba előállítására vonatkozó dönté­sét. A határozat felhívja az angol­­kormányt, lépjen együtt­működésre a többi országgal a tömegpusztító fegyverek eltil­tása ügyében. ­.............................................NOIfl ZPf ................................................................. ... Tizenhét főből álló angol gazdasági csoport érkezett Pekingbe Pekingből jelenti az Új Kína. Angol gyáriparosok és üzletemberek 17 tagú csoport­ja érkezett szerdán Pekingbe. A csoport tagjai angol vegy­ipari, gyógyszeripari, villa­mossági cikkeket gyártó, acél­ipari és gépipari, továbbá ex­port-import vállalatokat kép­viselnek. Látogatásukat a Kínai Népköztársaságban az angliai kínai—angol kereske­delmi bizottság támogatta. Kefauver szenátor elítéli az Egyesült Államok agresszív politikáját Washingtonból jelenti a TASZSZ. Kefauver demokra­tapárti „szenátor az Egyesült Államok szenátusában beszé­det mondott és felhívta az Egyesült Államok kormányát, hagyja abba a háború propa­gálását és törekedjék tárgya­lásokra a Szovjetunióval.­­Azoknak, akik háború elő­készítésével és szervezésével foglalkoznak* — mondotta Ke­fauver —, "tudniok kell, hogy az amerikai nép többsége el­lenük van. Amerika, bármi­lyen harciasnak igyekezzenek is egyes vezetői beállítani, tel­jes egészében békés ország". Kefauver rámutatott: ideje lenne, hogy az Egyesült Álla­mok vezetői már a békéről is beszéljenek és "­háttérbe szorítsák Dulles külügyminisz­ter harciasságát". Indiai —egyiptomi—afganisztáni tanácskozás Randon­g előtt Új-Delhiből jelenti az MTI. Az AFP hírügynökség érte­sülése szerint Nehru indiai miniszterelnök április 15-én indul az ázsiai és afrikai or­szágok Bandungban tartandó értekezletére. A jelentés hoz­záfűzi, hogy a miniszterel­nök egyiptomi és afgán állam­férfiak társaságában utazik majd a konferenciára. Az indiai külügyminiszté­rium ugyanis közleményt adott ki, amely szerint Nasz­­szer egyiptomi miniszterelnök és Mohammed Naim, Afga­nisztán külügyminisztere áp­rilis 12-én Új-Delhibe érke­zik, ahol mindketten tanács­kozást folytatnak majd Neh­­ruval. Ezt megelőzően Nasszer és Naim két napra megszak­í­kítja útját Rangunban, s bur­­mai államférfiakkal tanács­kozik. Nagygyűlés Tokióban a japán -szovjet és a japán —kínai diplomáciai viszony rendezése Ügyében Tokióból jelenti a TASZSZ. Mint a Kiodo Cuszin hírügy­nökség jelenti, március 30-án Tokióban a japán—szovjet és a japán—kínai diplomáciai vi­szony rendezéséért küzdő or­szágos tanács kezdeményezésé­re nagygyűlést tartottak, ame­lyen több ezer ember, különbö­ző politikai pártok parlamenti képviselői, tudományos szerve­zetek, szakszervezetek, üzleti körök képviselői és más köz­életi személyiségek vettek részt. A nagygyűlésen ismertették azt a határozatot, amelyet a fent említett országos tanács március 25—30-án Tokióban megtartott értekezlete hozott. A határozat követeli, hogy­­ a japán kormány és parlament mielőbb rendezze az ország diplomáciai, továbbá kereske­delmi, tudományos és kulturá­lis kapcsolatait a Szovjetunió­val és a Kínai Népköztársaság­gal. Ikuo Ojama professzor, Nem­zetközi Sztálin­ Békedíjjal ki­tüntetett japán békeharcos ki­jelentette, hogy a Szovjetunió­val és a népi Kínával való diplomáciai, gazdasági és kul­turális kapcsolatok rendezésé­re irányuló követelés az egész nép követelése és ez a rende­zés a barke ügyét szolgálja. A gyűlés részvevői nagy fi­gyelemmel hallgatták meg Szpandarjan­n­a­k, az ENSZ ázsiai és távol-keleti gazdasági bizottsága 11. ülésszakán részt vevő szovjet küldöttség helyet­tes vezetőjének felszólalását. Szpandarjan kijelentette, hogy a szovjet nép mély együttér­zéssel kíséri az országos ta­nácsnak a japán—szovjet vi­szony rendezésére irányuló erőfeszítéseit. A Koreából hazainduló kínai népi önkéntesek ünnepélyes búcsúztatása Phenjanból jelenti az Új Kína. A kínai n­épi önkénte­sek Koreából hazainduló hat hadosztályának búcsúztatásá­ra kedden nagygyűlést ren­deztek a phenjani Moranbong színházban. A nagygyűlésen több mint 700 koreai vezető személyiség jelent meg, élén Kim Du Bon-nal, a koreai Legfelső Nemzetgyűlés Elnök­ségének elnökével. Hong Jung Hi, a nagygyű­lést rendező Koreai Egységes Demokratikus Hazafias Arc­vonal elnöke beszédében hangsúlyozta, hogy a kínai hépi önkéntesek, akik váll­vetve harcoltak a koreai nép­hadsereggel a közös ellenség ellen, életre-halálra szóló ba­rátságra léptek a koreai nép­pel. A kínai népi önkéntesek tá­vozó egységeinek nevében Csen Fang-jen tábornok mon­dott köszönetet a koreai nép­nek, hangsúlyozva, hogy a kí­nai népi önkéntesek újabb hat hadosztályának hazatéré­se a kínai nép arra irányuló őszinte kívánságának bizonyí­téka, hogy a koreai kérdés békésen rendeződjék. Átadták a Nemzetközi Sztálin­ Békedíjat Prijono indonéziai professzornak Dzsakartából jelenti a TASZSZ. Március 29-én Dzsa­­kartában ünnepélyes keretek között átnyújtották a Nemzet­közi Sztálin-Békedíjat Prijono professzornak, a dzsakartai ál­lami egyetem irodalmi kara dékánjának, az ismert indo­néz békeharcosnak. Nyikoláj Tyihonov, a Nem­zetközi Sztálin-Békedíjbizott­­ság elnöke a kitüntetés et­nyújtása alkalmából mondott beszédében a bizottság és a szovjet nép nevében szívélyes szerencsei kívánatait fejezte ki Prijono professzornak. Prijono professzor beszédben vála­szolt. Az ünnepségen jelen volt D. Sz. Zsukov, a Szovjetunió, Huan Cen, a Kínai Népköztár­saság dzsakartai nagykövete és más országok diplomáciai képviselői. A külpolitika hírei A (Párizs, MTI.) A francia nemzetgyűlés elfogadta Ja­­cques Duclos-nak azt az in­dítványát, hogy osszanak ki ingyenes gabonát az ínségben szenvedő észak-afrikai lakos­ság között.­­ A (Berlin, MTI.) A karls­­ruhei alkotmánybíróság szer­dán este bizonytalan időre el­napolta a Német Kommunista Párt ellen folytatott terrorper további tárgyalását. Ez a ha­tározat a bíróság tanácstalan­ságát és zavarát tükrözi. A (New York, TASZSZ.) Befejeződött az amerikai bá­nyászok és kohászok szakszer­vezetének 50. kongresszusa. A (London, TASZSZ.) Az ENSZ leszerelési albizottsága március 30-án J. A. Maliknak, a Szovjetunió képviselője he­lyettesének, a Szovjetunió angliai nagykövetének elnök­letével rendes ülést tartott. A (Moszkva, TASZSZ.) V. A. Kucserenkót nevezték ki a Szovjetunió minisztertaná­csa mellett működő állami építésügyi bizottság elnökévé. A (Washington, AP.) Az Egyesült Államok szenátusá­nak külügyi bizottsága csü­törtökön 13 szavazattal 1 elle­nében jóváhagyta a nyugat­német újrafelfegyverzésről szóló szerződéseket -p­é­n­t­e­k, 1955. április . Ámiitt a tó­ mögött van A dél-vietnami vallási szekták és az amerikai—francia küzdelem Ngo Dinh­ Diem de­-viet- I nami miniszterelnök meg­bontotta a kormányával szembenálló három szekta egységfrontját. Megállapo­dott az úgynevezett kaoda­­jista szekta katonai vezetői­vel, hogy a szekta fegyveres erőit beolvasztják a dél-viet­nami kormány hadseregébe. Az AFP szerint a kaod­ajista hadseregnek 25.000 fegyve­rese van. »Szaigonban polgárháború kitörésétől tartanak«, »A szek­ták lemondásra akarják kény­szeríteni a dél-vietnami mi­niszterelnököt.* A nyugati hírügynökségek az utóbbi na­pokban­ több hasonló hangú izgatott jelentést közöltek Dél-Vietnamról. Ezek a jelen­tések a politikai és katonai csoportosulások közötti harc kiéleződésére mutatnak. Dél-Vietnamban szemben állnak egymással az ameri­kaiak támogatását élvező mi­niszterelnök, Ngo Dinh Diem és klikkje, valamint Bao Daj császár és hívei, akiket a franciák támogatnak. Valójá­ban tehát — mint erre a Newsweek című amerikai hetilap is rámutat — az Egyesült Államok és Francia­­ország vív egymás ellen elke­seredett harcot indokínai po­zícióik érdekében. Miért ez az elkeseredett harc, mi a célja az amerikai diplomáciának? Az Egyesült Államok szeretné teljesen ke­zébe kaparintani az ország politikai és katonai irányítá­sát. Collins tábornok, Eisen­­hower dél-vietnami személyes képviselője igyekszik felszá­molni a francia befolyást a baodajista hadseregben, s ezt a hadsereget az amerikaiak megbízható támaszává változ­tatni. Collins csaknem öt hó­napja tartózkodik Dél-Viet­namban s tevékenysége azt mutatja, hogy az Egyesült Államok minden eszközzel igyekszik meghiúsítani az 1956 júliusában tartandó vá­lasztásokat és állandósítani akarja az ország kettészakí­tottságát. A genfi egyezményben elő­írt választásokon a nemzet­közi bizottságok ellenőrzése alatt titkos szavazással kell majd döntenie Dél-Vietnam népének arról, hogyan akar tovább élni: a régi módon, vagyis az imperialisták szol­gálatába szegődött bábkor­mányok uralma alatt, vagy új­módon, szabadon, a maga vá­lasztotta demokratikus rend­szerben. »Ha ma sor kerülne szabad választásra — írta nemrég a Le Figaro —, akkor mesterke­dés és fenyegetés nélkül a la­kosság 80 százaléka a kommu­nista rendszerre szavazna.­ Ezért törekednek tehát az amerikaiak a választások meg­akadályozására, ezért építenek katonai támaszpontokat a de­markációs vonal mentén, s ezért vették át a dél-vietnami hadsereg irányítását, s kikép­zését. Franciaország ugyancsak mindent elkövet, hogy megszi­lárdítsa dél-vietnami pozícióit. A napokban Párizsban a társ­­chlamok­ ügyeinek államtitkár­ságán gazdasági egyezményt írtak alá Franciaország és Dél- Vietnam között kölcsönös vám­­kedvezményekről. Amerikai körökben azt sem nézik jó szemmel, hogy a Vietnami Demokratikus Köztársaságban lévő különböző francia ipari vállalatok tulajdonosai tár­gyalásokat folytatnak e válla­latok közös francia—vietnami igazgatásáról.­­Az Egyesült Államok — írja a Newsweek — a napokban éleshangú jegy­zéket intézett a francia kor­mányhoz és figyelmeztette, hogy az amerikaiak türelme fogytán van és hogy a fran­ciák tárgyalásai a kommunis­tákkal máris komolyan aláás­ták Ngo Dinh Diem dél-viet­nami miniszterelnök helyze­tét.­ Dél-Vietnamiban nem is is­merik el Diem uralmát. A Bao Daj csász­árt támogató ,három nagy vallási szekta, a Kao-daj, a Hoa Hao és a Dingh Xujen fegyveresen száll szembe a mi­niszterelnökkel. Az amerikaiak megkísérelték ugyan megvá­sárolni a­­három szekta veze­tőit és rábírni a Diem-kor­­mány támogatására, de kí­sérletük sikertelen maradt. A szekták vezetői ultimátumot intéztek a miniszterelnökhöz és ebben a kormány átalakí­tását követelték és kérték a francia Riviérán tartózkodó Bao Dajt, hogy térjen vissza Szaigonba, s váltsa le Ngo Dinh Diemnet. Szaigonban egyre feszülteb­bé válik a helyzet. A kormány hadserege és a szekták kato­nái farkasszemet néznek egy­mással, a kulisszák mögött pe­dig tárgyalások folynak. A három szekta hadseregtábor­nokai saj­tóértekezleten kö­zölték, hogy felkérték a mi­niszterelnököt: mondjon le és engedje át nekik az új kor­mány megalakítását. A múlt héten kedden éjszaka a szek­ták hadseregei nehéz tüzérség­gel lőtték a miniszterelnök hi­vatali székhelyét, szerdán reg­gel pedig a szekták fegyveres alakulatai elfoglalták Szai­­gon központi rendőrségi épü­letét, amelyet heves küzdelem után azonban a kormánycsa­patok visszafoglaltak. A zavart fokozza, hogy a dél-vietnami kormány kilenc tagja bejelentette lemondását. A lemondott miniszterek a Hoa Hao és a Kao-daj szektá­­­hoz tartoznak. Az Egyesült Államok és Franciaország harcának ter­mészetesen a vietnami nép a szenvedő részese. Őket sújtja a terror, a fosztogatás, az öl­döklés. Ezért követeli az egy­re inkább kibontakozó — valóban nemzeti — mozgalom a genfi egyezmények tisztelet­ben tartását, illetve szabad választások megtartását. L. V. B­ ­UDAPEST: TAVASZ Ú­J MAGYAR FILM Karinthy Ferenc regényből írták: THURZÓ GÁBOR ÉS KARINTHY FERENC Kossuth-díjas Operatőr: ILLÉS GYÖRGY Kossuth-díjas, Nemzetközi Békedíjas Zeneszerző: VIHCZY IMRE Rendező: MÁRIÁSSY FÉLIX FŐSZEREPLŐK: GÁBOR MIKLÓS Kossuth-díjas: GOTDON ZSUZSA, RAJNAY GÁBOR, MEZEY MÁRIA, MOLNÁR TIBOR ☆ Április 2-tól játsszák: SZABADSÁG, DUNA, FELSZABADULÁS, MŰVÉSZ, URÁNIA, HUNYADI (Kispest), FÉNY, MUNKÁS, TÁNCSICS (Csepel), TÁTRA (Pesterzsébet)

Next