Magyar Nemzet, 1955. június (11. évfolyam, 127-152. szám)
1955-06-01 / 127. szám
Szerda, 1955. Június 1. Magyar Nemzet Magyar mérnökök Koreában Beszélgetés a Phenjanból hazaérkezett Vellay Istvánnal A múlt év októberében önkéntes jelentkezés alapján 33 tagú magyar mérnökcsoport utazott Koreába: építőművészek, tervezők, gépészmérnökök, statikusok, Városrendezők, a fővárosi tervezőirodák fiatal, tehetséges, jónevű mérnökei. Egy fél év telt el azóta s mérnökeink munkája még jobban elmélyítette azt a megbecsülést, szeretetek hálát, amelyet a koreai nép érez a magyar nép iránt. Egy félesztendő alatt Phenjanban és Észak-Korea más városaiban a magyar mérnökök tervei alapján és magyar mérnökök irányításával a koreai munkások ezrei építik az új gyárakat, középületeket, színházakat, a lakások ezreit. Erről a heroikus, lelkes munkáról, a magyar mérnökök eddig elért nagyszerű eredményeiről beszéltünk a magyar mérnökcsoport egyik tagjával, Vellay Istvánnal, az IPARTERV főmérnökével, aki a minap érkezett haza. Odakint új koreai gyár építési terveit készítette el és részt vett Phenjan rendezési terveinek és újjáépítésének munkájában is. A Két és fél kilométer hosszú sugárút Vellay István elmondotta, hogy Phenjan újjáépítése során a főváros központjában egy két és fél kilométer hoszszú sugárút épül. Ennek a modern sugárútnak a tervezését és beépítését a magyar mérnökökre bízták. A sugárút mentén létesülnek majd a koreai főváros legmonumentálisabb új középületei és a sok ezer lakást magukba foglaló, korszerű lakóházak. A lakóépületek általában egyemelet magasak, a sugárút kereszteződéseiben kialakított tágas tereken kétemelet magas lakóházakat emelnek, míg a középületek között már nem egy akad, amely ötemelet magasra épül. A lakóházak építését típustervekkel gyorsítják és az építkezésnél tömegesen alkalmazzák az előregyártott építőelemeket, amelyeknek előállításában a magyar mérnökök szintén segítséget nyújtanak koreai kartársaiknak. Február elején már megindult az új sugárúton az építkezés. A munkahelyeken különböző, élénkszínű selyemzászlók jelzik, melyik brigád dolgozik ott, mert minden brigádnak megvan a maga zászlaja. Az egész fővárosban folyik a tereprendezés, a csatorna- és a vízvezetékhálózat kiépítésének nagy munkája, amelyből szintén kiveszik részüket a magyar mérnökök. Egyesek még tolmács segítségével, vagy maguk szerkesztette szótárral a kezükben érintkeznek a koreai dolgozókkal, de sokan már olyan jól megtanulták a koreai nyelvet, hogy nincs szükségük tolmácsra. Az építési tervek kidolgozásánál a magyar építészeknek figyelembe kellett venniök a koreai építészeti hagyományokat, a szokásokat, a koreaiak életmódját is. A fővárosban épülő új házak 1, 2 és 3 szobás lakásait például úgy tervezik, hogy később központi fűtést is bevezethessenek. A földszinti lakásokat azonban a helyi szokásoknak megfelelően a jól bevált padlóalatti fűtéssel rendezték be. A konyha szintje ugyanis fél méterrel alacsonyabb, mint a lakószobáké, s a konyhába beépített tűzhelyből a füstöt nem a kéménybe vezetik, hanem kígyózó csöveken a lakószoba padozata alá, amely így állandó egyenletes, kellemes temperatúrát biztosít a szobának. Nyáron a padló alatti füstcsövet elreteszelik és amíg a meleg idő tart, a füstöt egy másik csövön át elvezetik. Az emeleti lakások fűtését egyelőre kályhákkal oldották meg. Tíz éven belül 800 000 főre nő majd Phenjan lakosainak száma. A lakásépítkezés tempója ehhez a tervhez alkalmazkodik. Modern telefonközpont, új orvosegyetem Magyar építészek tervei szerint épül a modern phenjani telefonközpont is, amely 10 000 telefonállomást lát majd el. A részben három-, részben ötemeletes, 25 000 légköbméter terjedelmű középület Phenjan belvárosban épül. Terveit Róna Pál építészmérnök készítette. A phenjani telefonközpont építési tervei a kint tartózkodó magyar mérnökcsoport legsikerültebb munkái közé tartozik. A terv készítői, mielőtt a telefonközpont végleges rajzait kidolgozták volna, kapcsolatot teremtettek koreai festőművészekkel, meglátogatták a koreai építőipar különböző üzemeit és az így szerzett tapasztalatokat hasznosították a nagy középület tervezésénél. A munka megkezdése óta Róna Pál és bátyja, Róna Tamás a helyszínen tartózkodnak és a szó szoros értelmében vezetői az egész építkezésnek. Phenjan egyik legismertebb középületét, a nagyszínházat a háború alatt több bombatalálat teljesen elpusztította. A magyar építészek vállalták a színház újjáépítését, Barabás Miklós építőművész és csoportja el is készítette a színház nagyszabású új terveit és ezek alapján az újjáépítés munkája már meg is kezdődött. A koreai főváros a legmodernebb technikai berendezéssel felszerelt színházat kap a romok helyén. A belvárosban építik fel magyar mérnökök tervei nyomán a koreai modern orvosi egyetemet, amelyet a város egy már meglévő kórháza mellett építenek. A terveket Mühlbacher István és Gulyás Zoltán építőművészek készítették. Márciusban hozzákezdtek az építkezéshez és ősszel a koreai orvostanhallgatók már meg is kezdhetik a tanulást az újonnan épült, legkorszerűbben felszerelt egyetemi előadótermekben és laboratóriumiokban. Zöldy Emil építőművész készítette az új phenjani zeneakadémia és hangversenyterem terveit, amelynek építését a következő évben kezdik meg. Ugyancsak Zöldy Emil tervezte a minisztériumok palotáját, egy ötemeletes gyönyörű épülettömböt, amelyben több koreai minisztériumot helyeznek el. A minisztériumok háza a phenjani sugárút egyik dísze lesz. Szomszédságában épül a koreai főváros nemzetközi szállodája is. A további feladatok közé tartozik majd a phenjani szabadtéri színpad, az állandó cirkusz, több fővárosi és vidéki banképület és sok más középület tervezése. Ezekre a munkákra mind magyar építészek és mérnökök kaptak megbízást. A fővárosi építkezéseken kívül magyar mérnökök készítették el a kuszoni szerszámgépgyár, a szungcsoni vegyigyár építési terveit. Phenjanban még egy mérleggyárat is terveztek. Ezeknek a nagy ipari építkezéseknek a részletterveit itthon készítik el Vellay István irányításával. Magyar gépészmérnökök és talajmechanikusok munkája Az építészeken kívül sok és szép feladat vár Koreában a magyar gépészmérnökükre is. A koreai építészek tervei szerint már kivitelezés alatt álló phenjani központi pályaudvar épületének gépészeti terveit készítik a többi között. A magyar talajmechanikusok: Hargitay Béla, Boros Sándor nemcsak az építkezéseikkel kapcsolatban végeztek kutatásokat és adtak szakvéleményt, hanem szorosan együttműködtek a phenjani talajvizsgálóintézettel és mind a fővárosban, mind a vidéki városokban, mint például Ham-Hunbam, Kuszonban is értékes szakértői munkát végeztek. A phenjani pályaudvar talajvizsgálata során az alapozási munkáknál komoly megtakarítást értek el. Dudás József és Lakos János mérnökök, mint kivitelezési tanácsadók végeznek megbecsült munkát a koreai építőtrösztök mellett. Több koreai újság méltatta értékes munkájukat. Vellay István mérnök elmondotta még, mennyi figyelemmel veszik körül mérnökeinket a koreai dolgozók. Állandóan gondoskodnak szórakoztatásukról, ellátják őket hangverseny- és színházjegyekkel, filmelőadásokat rendeznek számukra. Kirándulásokat szerveznek, hogy megismerjék az ország más vidékeit is. Autóbuszkiránduláson voltak Szunhoriban, ahol megtekinthették az ország egyik legnagyobb cementgyárát. Meglátogatták Mangjonde-ban Kim Ir Szen szülőházát, amely ma múzeum. Kirándulást tettek Namtpo városába, a Sárga-tenger partjára és Szarivonba, ahol meglátogatták a román, illetve magyar orvoscsoportot. Kang-Szo városa mellett megtekintették az 1700 éves királysírokat. A magyar építészek számára életreszóló élmény az az idő, amelyet a testvéri koreai nép körében töltenek. Jó munkájuk, alkotásaik közvetlenebbé teszik azt a mély barátságot, amely a két népet már eddig is egymáshoz fűzte. Gárdonyi Jenő Eredeti, színes amatőr nagyítások! FŐVÁROSI FOTÓ VÁLLALAT Szent István körút 20 Heves és Veszprém megye üzemei is csatlakoztak a budapesti gyárak felhívásához A Heves megye területén levő ipari üzemek közül elsőnek a Mátravidéki Szénbányászati Tröszt jelentette be csatlakozását a húsz budapesti üzem felhívásához azzal, hogy az év végéig 40 000 tonna szenet adnak terven felül a népgazdaságnak. A Mátravidéki Erőmű dolgozói vállalták, hogy egyetlen perc kiesésük sem lesz az energiatermelésben és az év végére öt millió forintot takarítanak meg. A megye két cementgyára kétmillió forintos önköltségcsökkentésre tett ígéretet. Az ötéves tervben létesült gyöngyösiZÁV Kitérőgyár már november 30-ra befejezi éves tervét, a recski ércbányászok december 20-ra a mátrai ásványbányászok december 22-re teljesítik évi kötelezettségeiket. A téglagyárak 1,5 százalékos önköltségmegtakarítást határoztak el. Az egész megye ipari üzemeinek kollektív vállalása mintegy húszmillió forint megtakarítást tartalmaz. Veszprém megye 36 ipari vállalata együttesen csatlakozott a budapesti üzemek kezdeményezéséhez. Eszerint vállalják, hogy 1955-ös tervüket december 26-ra befejezik s terven felül több mint 56 millió forint értékű különféle terméket: szenet, mangánércet, bauxitot, alumíniumot, műtrágyát, villamostűzhelyet, villanyvasalót, kávégépet, üveg- és porcelánárut, vitorláshajót, jégszekrényt adnak a népgazdaságnak. Exportkötelezettségeiknek is határidő előtt eleget tesznek s a gyártási költségeket úgy csökkentik, hogy azzal 12 470 700 forint megtakarítást érjenek el. A terven felül vállalt munkához több mint nyolcmillió forint értékben megtakarított anyagot használnak fel. A vasúti üzemek közül is mind többen követik a húsz budapesti nagyüzem példáját. Az eddigiek alapján a vasutasok több mint 37 millió forint összegű önköltségcsökkentést és anyagmegtakarítást vállaltak. A DISZ kongresszusára készül az ország ifjúsága A kongresszusi készülődés során az ifjúság már eddig is szép eredményeket ért el a termelésben. Az üzemekben több mint hetven ifjúsági exportbrigád alakult a minőség javítására. Sok ezer fiatal egyéni vállalást tett a kongresszus tiszteletére. A Wilhelm Pieck Vagon- és Gépgyárban például 1500-an, a Soproni Pamutiparban pedig 600-an tűzték ki munkapadjuk fölé e vállalási lapot. A Chinoic Gyógyszer- és Vegyészeti Termékek Gyárában a Kilián György ifjúsági exportbrigád tagjai a kongresszust többek között olyan újítással is köszöntik, amelynek eredményeként jelentős mennyiségű import anyagot takarítanak meg. Áprilisban és májusban minden beruházás nélkül, csupán az alapanyag jobb kihasználásával, változatlan mennyiségű vegyszerből 400 ezer forint értékű B—1 vitaminnal készítettek többet az előírtnál. A végegyházi »Szabadság« tsz-ben, az ország legjobb szövetkezetében a fiatalok tavalyi eredményeikhez méltóan idén is szorgalmasan dolgoznak. A számukra kiszabott munkát nem egyszer fele anyayi idő alatt befejezik. Pénteken például tíz hold vöröshagymát kapáltak meg harmadszorra, pedig erre a munkára a szövetkezet vezetősége két napot szánt. A tsz tagsága meg is becsüli a fiatalokat. A vezetőség 3000 forintot szavazott meg az ötven DISZ-fiatalnak kulturális és sportcélokra. A badacsonyőrsi állami gazdaság DISZ-szervezete még nemrég alakult és mindössze kilenc tagja van a gazdaságból. Mégis a szervezet negyven fiatalt tömörít soraiban, mert bevonták a munkába az egyénileg dolgozó parasztfiatalokat is. Színjátszó- és tánccsoportot alakítottak és műsoraikkal már a környező falvakba is ellátogatnak. Az ország ifjúsága nemcsak a munka frontján, de a DISZ- szervezetek megerősítésével, új szervezetek létrehozásával és a tagság növelésével is lelkesen tesz hitet a Dolgozó Ifjúság Szövetsége II. kongresszusa mellett. Budapesten csak a VII. kerületben májusban tíz új DISZ-szervezet kezdte meg működését, a XXII. kerületben pedig a kislétszámú üzemekben és kisiparosoknál dolgozó ifjak számára a kerületi DISZ-bizottság három körzeti szervezetet hívott létre. Győr megyében az elmúlt két hónapban ötezernél több fiatal lépett a DISZ tagjainak sorába, s ez a szám több mint kétszerese a tavalyi év során felvett fiataloknak. füzesabonyi járási DISZ-bizottságban is — a pártbizottság útmutatásai nyomán — megélénkült a munka. Elhatározták, hogy megjavítják a szervezeti életet, növelik a tagság létszámát és a jövőben fokozottabban mozgósítják az ifjúságot az időszerű feladatok megoldására, a párt- és a kormányhatározatok végrehajtására. Ebben a munkában a régen ifjúsági szervezetekben dolgozott idősebb kommunisták is mind többen vesznek részt. Az ő lelkes munkájuknak is köszönhető, hogy a járás ifjúságából négyszáz új fiatallal növekedett a DISZ létszáma. A jó műszaki norma a gazdaságás termelés egyik előfeltétele A gépiparunkban alkalmazott műszaki normák kérdéséről nyilatkozott Faludi Zoltán, a Kohó- és Gépipari Minisztérium Műszaki Normaintézetének főmérnöke. Elmondotta, hogy a jó műszaki norma a termelékenység emelésére, az önköltség csökkentésére, új technológiák alkalmazására ösztönöz és arra készteti a dolgozót, hogy szakmai tudását gyarapítsa, következetesen képezze magát és többet foglalkozzék munkája szellemi tartalmával. A munka és a technológiai fegyelem megsértése többnyire ott üti fel a fejét, ahol nem alkalmazzák a műszaki normákat. Erre példát is mondott. A Győri Csavargyárban a normalazítás egyik módszere, hogy a dolgozók egy gépre megállapított normaidejű munkát két gépen végeznek el és így jutnak az indokoltnál nagyobb teljesítményekhez. Bejelentette, hogy az intézet dolgozói az öntudatos munkások kívánságára jelenleg a műszaki normaalapok kidolgozásán fáradoznak. Ezek felhasználása egységessé teszi majd a különböző, de azonos munkákat végző üzemek tevékenységét. Azokban az üzemekben, ahol már bevezették a műszaki normákat, hatásuk megmutatkozik a termelékenység emelkedésében, a béralapok csökkenésében és a normákat túlteljesítő dolgozók magasabb keresetében. TÖBB GÉP, GAZDAGABB FALU A mezőgazdasági termelés növelésének, a dolgozó nép életszínvonala következetes emelésének egyik legfontosabb eszköze a gép. Csakis gépesítés útján lehet a mezőgazdaság szocialista átszervezését biztosítani, csakis korszerű gépek használatával érhető el nagyobb terméseredmény. A gépeknek óriási szerepük van a falu jobb életének kialakításában. Nemcsak a munka nehezét veszik le az ember válláról, de jövedelmezőbbé, olcsóbbá teszik a termelést is. A munkás-paraszt összefogást, a város és falu közötti erős és szilárd szövetséget bizonyítja a mezőgazdasági munkák egyre fokozódó gépesítése. Nem múlik el hónap, hogy ne érkezne valamilyen új gép a gépállomásokra, amelyek a munkásosztály előretolt őrszemei és segítői a parasztságnak. A Mezőgép Tervező Iroda munkatársai öt év alatt 134 új mezőgazdasági gép konstrukcióját készítették el. Ezek nagy részét már gyártja iparunk. Vannak ezen kívül olyan régi gépek is, amelyeket korszerűsítettek, s ezáltal alkalmasabbá tettek a mezőgazdasági termelésre. Ha csak az ötéves terv időszakát nézzük, kitárul előttünk a mezőgazdaság gépesítésének hatalmas távlata. Évtizedek alatt nem fejlődött olyan nagyot a mezőgazdasági gépipar, mint az elmúlt években. Vegyük sorra a jelentősebb, a mezőgazdasági munkában forradalmi újítást jelentő gépeket. Elsősorban talán az aratócséplőgépet említsük. A városi ember el se tudja képzelni, mit jelentett az aratás a paraszt életében. Hajnaltól késő estig a tűző napon a kaszát markolni, a rendet vágni, a legnehezebb fizikai munkák egyike. Az aratást követte a keresztberakás, a behordás, osztagolás, majd a cséplés. Mindezt együtt elvégzi a kombájn. Gyártását 1950-ben kezdtük el, ma már 3896 van belőle, s ezenkívül 18 államnak gyártjuk exportra. Hogy hány ember munkáját végzi el a kombájn? A Kohó- és Gépipari Minisztérium napokban megnyílt kiállításán, amely mezőgazdaságunk gépesítését mutatja be, van egy tábla, ez áll rajta: 20 hold egy nap alatti betakarításához kézi aratással 115 ember munkája szükséges. A szemveszteség 14 százalék. Kévekötő aratógéppel ezt 94 ember végzi el, 12 százalékos szemveszteséggel. Az aratócséplő 36 emberrel és 3 százalékos szemveszteséggel aratja le a 20 holdat. A kombájnt nemcsak gabonaaratásra használják. Az elmúlt esztendőben kísérleteket végeztek a lánctalpas rizsarató kombájnnal, amelynek prototípusa már elkészült. Kisebb-nagyobb módosítások végrehajtása után ennek a sorozatgyártását is elkezdik, s rövidesen egész rizstermésünket kombájnok aratják és csépelik. Ehhez a gépfajtához tartozik még a szalmagyűjtő kocsi, amelynek gyártására 1953-ban tért rá gépiparunk. Összeszedi és kupacokba rakja a szalmát az arató-cséplő után. A talajművelés szempontjából igen jelentős a háromvasú előhántós traktoreke. Ez tette lehetővé a korszerű agrotechnika bevezetését a mezőgazdaságban. Az eke nagy lemezei előtt kis ekevas halad. A mögötte földbehasító ekelemezt úgy képezték ki, hogy az megőrzi a talaj morzsalékos szerkezetét a megfordítás után is. Az ilyen morzsalékos földben tovább fejlődik és él a növények fejlődéséhez nélkülözhetetlen baktériumflóra. Másik nagy előnye az előhántós traktorokének, hogy az általa szántott talaj huzamosabb ideig tartalékolja a vizet, nem szárad ki a szelek és a nap hatására. Jelenleg 8000 ilyen eke dolgozik már földjeinken. Az esztendővel ezelőtt kezdtük gyártani a 30 soros vetőgépet, amelynek első sorozatai nem sikerültek. A legutóbb gyártott gépek már jól dolgoznak, a termelőszövetkezetek és állami gazdaságok nagy tábláin használják őket igen előnyösen. Elkészült már a precíziós, univerzális vetőgép mintapéldánya is. Ez nemcsak gabonát, de aprómagvakat és kukoricát is vet. Jövőre kezdik meg a sorozatgyártást. A vetőgépekhez tartozik a négyzetes kukoricavető. Sokáig nagy gondot jelentett a jobban megművelhető négyzetes kukoricavetésre való áttérés, mert ehhez nem volt megfelelő gépünk. Az eddig alkamazott négyzetes vetőgépek nem váltak be, s nem is igen használták őket. Ebben az évben drótvezérlésesre alakították át a négyzetes kukoricavetőt, ami biztosítja a sakktáblaszerű vetést. Jövőre ezt a gépet már sorozatban gyártják s pár esztendő múlva a nagyüzemi gazdálkodásban teljesen át lehet térni a négyzetes kukoricavetésre. Ennek az az előnye, hogy keresztbehosszába meg lehet járatni a vetést traktoros kultivátorral, s a gépi kapálás jóvoltából rengeteg munkaerő szabadul fel éppen abban az időben, amikor a mezőgazdasági termelés más területén van rá szükség. A drótvezérlésre átalakított négyzetes kukoricavető egyszerűsítésén is dolgoznak. A vetőszerkezetet kultivátorra szerelik. A kultivátorok közül két új gyártmány vált be legjobban. Az egyik a TK 420-as Univerzál kultivátor, a másik a ZK 420-as kapáló kultivátor. Az első szántóföldi művelésre alkalmas, a másik sorközi művelésre készült. Gépi vontatású és naponta 15—20 hold kapálást végez el. Jelentőségét akkor látjuk tisztán, ha tudjuk, hogy minden kapálás több mázsával növeli a termést. Gyomirtásra használják a rotációs, vagy más néven küllőskapát, amely a földből egy arasznyira kibújt növények talaját műveli meg eredményesen. Gyártását három esztendővel ezelőtt kezdtük meg. Alkalmazása kisparaszti parcellákon is lehetséges. Az aratással egyenrangú munka volt a fűkaszálás. Rendszerint csak hajnalban, felmelegedésig végezték, mert a tűző napon már az aratásnál is nehezebb erőkifejtést követelt. Ennek a fárasztó munkának a terhét is levette az ember válláról a gép. A fogatos fűkaszát a felszabadulás óta gyártják, az idén azonban már elkészült a traktoros fűkasza mintapéldánya is és jövőre sorozatban gyártják. A széna gyűjtése se úgy megy majd, mint eddig. Nem villával hordják petrencébe a rendeket, ezt is gép végzi: a szénarendsodrógép. A lekaszált szénát a gép úgy összesodorja, mintha egy vastag cső lenne. A széna levele így nem pereg le, s megmarad ezáltal a takarmány legértékesebb része, amely fehérjében a leggazdagabb. A szénarendsodrógép traktorvontatású. A szántóföldön és a gyümölcstermesztésben egyaránt igen nagy eredménnyel használják a légporlasztásos rendszerű porozó- és permetezőgépet. Alkalmas a szántóföldi rovarkártevők, köztük a burgonyabogár elleni védekezésre, de mint univerzális gép, elvégzi a gyümölcsfák permetezését is. Az állattenyésztés gépesítésében nagy lépést jelentett a fejőgépek alkalmazása. Ma már a magyar ipar gyártja a fejőgépeket, mi csináljuk a szeparátorokat is. Rövidesen elkészül a silókombájn első mintapéldánya. Ezenkívül a mezőgazdasági gépeket tervező mérnökök számos új gép konstrukcióján dolgoznak. A legjelentősebbek a sok közül: a Malcev-féle talajműveléshez használható tárcsa, továbbá egy nehéz traktoreke altalajlazítóval, az Egerszegiféle homoktalaj-javításhoz egy nagyméretű eke (ebből már a mintapéldány elkészült és bevált). Nagy fontosságú gép lesz a kukoricakombájn, valamint a motoros gabonarosta, ami a kombájngabona szervkezelését oldja meg. Tervezőmérnökök százai, munkások ezrei dolgoznak, hogy segítsék a mezőgazdaság fejlesztésének szocialista átépítésének valóraváltását és szüntelenül erősödő nehéziparunk segítségével könnyebbé tegyék a parasztság munkáját és jobbá, gazdagabbá a falu életét.9»\ 3