Magyar Nemzet, 1955. november (11. évfolyam, 257-281. szám)
1955-11-01 / 257. szám
ki A legnagyobb európai gondolat (P. Gy.) Az a javaslat, amelyet V.. Molotov, a Szovjetunió külügyminisztere terjesztett elő a genfi külügyminiszteri értekezlet október 28-i ülésén, egyszerűen ezt a címet viseli: "Általános európai kollektív biztonsági szerződés tervezete." Úgy véljük, hogy ezt a javaslatot az európai népek a legnagyobb, legőszintébb európai gondolatként értékelik és ebben a javaslatban minden európai nép a saját biztonságának, békéjének zálogát, garanciáját látja. A szovjet kormány javaslatának elfogadása ugyanis minden európai nép békés fejlődésének útját biztosítaná s az európai kultúrát a legnagyobb felvirágzás gazdag korába vezetné el. Éppen ez az oka annak, hogy az európai népek mélyen szenvedélyesen átérzik, hogy a genfi külügyminiszteri értekezleten elsősorban az ő sorsukról, Európa békéjéről és biztonságáról esik szó, folyik a nagy történelmi eszmecsere. A genfi külügyminiszteri konferenciáról szóló jelentéseket érthető módon minden európai gondolkodó ember feszült várakozással fogadja, mert ezen az értekezleten nemcsak a külügyminiszterek tanácsadói, a külügyminisztériumok szakértői folytatnak tanácskozásokat, hanem ezeket a tanácskozásokat millió és millió, európai ember párbeszéde, vitája kíséri. Elmondhatjuk, hogy Genf a külügyminiszterek tanácskozásának megkezdése óta az egész emberiség fóruma, a legnagyobb "európai disputa". Miben áll ennek az "európai disputának" a lényege? Elsősorban abban, hogy az európai népek békéjét biztos alapokra kell lefektetni, olyan összeurópai kollektív biztonsági rendszert kell megteremteni, amely véget vet az európai népek békéjét feldúlással fenyegető veszélyeknek, elsősorban e veszélyek viharsarkainak, az agresszív katonai csoportosulásoknak, a támadó szándékú háborús koalícióknak, mindenek előtt pedig megakadályozza az európai béke és biztonság, a magasan szárnyaló európai gondolat, az európai szellemi egység legnagyobb, legvérszomjasabb, legbarbárabb ellenségének, a német militarizmusnak feltámadását. A Szovjetunió külügyminiszterének az "általános európai kollektív biztonsági szerződés" tervezetére vonatkozó javaslata éppen ezért minden európai embernek, nekünk magyaroknak is legszemélyesebb ügyünk, legéretbevágóbb érdekünk, közös gondolatunk, a legnagyobb európai gondolat, minden európai népnek létérdeke. Ennek a javaslatnak olvasása,, tanulmányozása közben ,— akár német, francia, orosz, magyar, angol, lengyel, vagy bármilyen nemzetiségű legyen is az ember — felébred benne az igazi európai közösségi szellemnek tudata, ráeszemél ebben a latin szavakban foglalt igazságra: »de tua res agitur«, a te dolgodról, a te legszemélyesebb ügyedről van szó. És ez valóban így is van. Ha Európára gondolunk, akkor nemcsak Európa térképének sokrétűen szaggatott, változatosan tagozott határvonalai, öblei, félszigetei, tenger- és földszorosai jutnak az eszünkbe, nemcsak az európai népek vihart® évszázadainak történelmi freskói száguldanak el a szemünk előtt, nemcsak az európai kultúra hatalmas alkotásai felett érzünk büszke érzést, hanem mindenekelőtt magunk előtt látjuk a saját hazánkat. Magyarországot, amely az európai kultúrának egyik legszebb, legcsodálatosabb színhelye dicsőséges és sokszor gyászos történelmével és szocializmust építő derűs, szép jelenével, biztató jövőjével. És éppen azért, mert ilyen szemmel nézzük Európa múltját és jelenét, mert így fogjuk fel közös szülőnknek, Európának féltett jelenét és jövőjét, mert ebben a reális és igaz értelemben értelmezzük a nem kevesek által félremagyarázott és meghamisított európai gondolatot, azért érezzük nemcsak közös európai érdeknek, de magyar érdeknek is azt a szerződéstervezetet, amelyet a genfi külügyminiszteri értekezleten V. M. Molotov előterjesztett az általános európai kollektív biztonságról. Ez a szerződéstervezet Európa jövőjének, az európai népek békés együttélésének, Európa új felvirágzásának létfeltételeit teremti meg. Olyan ez a szerződéstervezet, mint az európai tájak felett ragyogó napnak a fénye, amely egyformán sugározza be a béke megtermékenyítő fényével a provencei mezőket, a Rajna, az Elba, a Visztula, a Marica völgyeit, a Duna—Tisza vidékét, a Pó síkságát, a Volga, a Don vidékét, az Alpok, a Kárpátok hófedte csúcsait, tengerek és tavak ezüstös tükrét. Ebben a javaslatban valóban benne foglaltatik minden európai embernek a személyes ügye, történelmi élménye, az európai kultúrértékek iránt érzett csodálata és az egyszerű emberi szeretet mindenkiért, akia mai életben körülvesz bennünket és, aki erre a szeretetre érdemes. Mitől akarja megóvni Európát, a maguk hazáját forrón szerető embereket a Szovjetunió küldöttségének tervezete az általános európai kollektív biztonsági szerződésről? Min-denekelőtt egy új háború végítéletszerű katasztrófájától, a több ezeréves európai kultúra nagyszerű emlékeinek megsemmisítésétől. Attól, hogy csataterekké változzanak a daloktól hangos, virágos európai mezők, szőlődombok. Azért, hogy ne csak a német nép, de minden európai nép számára megvalósuljon Schiller költeményének nagy álma és kí■ vánsága arról, hogy a háború vad erői ne dúlják fel a csendes völgyeket és termé mezőket. Ebben látjuk a Szovjetunió küldöttsége javaslatának mély értelmét. Ez az igazi európai hang, a legfenségesebb, a legegységesebb európai gondolat, amely október 27-e óta a genfi külügyminiszteri értekezleten megnyilatkozott. És ez a gondolat, ez a valóban európai eszme nem olyan megközelíthetetlen valóság, amellyel a múltban nagy költők, írók, művészek, gondolkodók, államférfiak csak álmaikban, hipotéziseikben, nagy műveikben merészeltek foglalkozni. Olyanokra gondolunk, mint Dante, Michelangelo, Leonardo da Vinci, Rotterdami Erasmus, Leibnitz, Kant, Voltaire, Goethe, Schiller, Byron, Dosztojevszkij, Tolsztoj, Gorkij, Petőfi, Kossuth és a legegyetemesebb és ezért a legfénylőbb emberi szellem: Lenin. A genfi külügyminiszteri értekezlet elé terjesztett szovjet javaslatban mintegy fókuszban egyesül mindaz, amit Európa nagy szellemei és ma élő egyszerű embermilliói óhajtanak, megvalósítani szeretnének, vagyis a békés együttélés, a szellem, a kultúra, a gazdasági élet eddig létrejött és ezután létrejövendő termékeinek kicserélését és mindenekelőtt, ami mindehhez annyira nélkülözhetetlen, mint az élethez a levegő, a béke biztosítását. A külügyminiszteri értekezlet eddigi összképéről nehéz volna most még alapos értékelést nyújtani. De a szovjet javaslat felgyújtotta az európai népek szemében a reménységnek, a bizakodásnak tényeit. A javaslat értelmét megértik az egyszerű emberek százmilliói éppúgy, mint a szellemi élet kiválóságai. Mindegyik a maga munkaterületének, működési körének biztonságát várja ennek a javaslatnak a megvalósításától. Vagyis a parasztok azt várják, hogy békében szánthassanak, vethessenek, arathassanak. A munkások azt, hogy zavartalanul dolgozhassanak a gyárakban, a bányákban. Az értelmiségiek azt kívánják, hogy a szellemi élet felvirágzásán békésen dolgozhassanak. Az anyák azt kívánják, hogy gyermekeiket ne kelljen halálos szívszorongással az óvóhelyeken üvöltő szirénák hangja között görcsösen magukhoz szorítani. És mit akarnak a gyermekek? Játszani, tanulni, régi magyar, francia, olasz, orosz, angol gyermekdalokat önfeledten dalolni. Ha ezekre az emberi vágyakra, kívánságokra fordítjuk le V. M. Molotov javaslatát a külügyminiszterek október 28-i ülésén, akkor ennek a javaslatnak 15 pontja megtelik az igazi, halhatatlan európai gondolat mélységével, az európai történelem ragyogó emlékeivel és csodálatos értékeivel, megtelik minden európai gyermek édesen csilingelő dalával, játékával, az összes európai anyák szívdobogásával, az európai embereknek azzal a világos felismerésével, hogy Európa egysége, Európa békéje felé vezető biztos utat az európai kollektív biztonságról szóló szovjet javaslat mutatta meg a genfi külügyminiszteri konferencián.. WWWHteTlillWi'l^fiT il ii Mlil WH A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA_______________ 17e Szovjet javaslat a kelet-nyugati kapcsolatok kiterjesztésére és az ellenőrzött övezetek létrehozására Európában Molotov indítványozta, hogy Grotewohlt és Adenauert hívják meg a német kérdés tárgyalására A genfi helyzet A KÜLÜGYMINISZTEREK ÉRTEKEZLETE hétfőn megkezdte a harmadik napirendi pont, vagyis a Kelet és Nyugat közötti általános kapcsolatok kérdésének tárgyalását, ugyanakkor azonban folytatja az első napirendi pont, az európai biztonság és a német kérdés vitáját is. A harmadik napirendi ponthoz mind a négy külügyminiszter hozzászólt, majd két javaslatot, terjesztettek elő, Molotov, a Szovjetunió javaslatát, Dulles, Pinán és Macmillan pedig a közös nyugati javaslatot. A Szovjetunió javaslatát alább közöljük. A javaslatokat szakértőknek adták át, akik november 10-én terjesztenek elő jelentést erről. Visszatérve az első napirendi ponthoz, Molotov a szovjet küldöttség nevében előterjesztette az európai biztonságra vonatkozó kiegészítő javaslatot, amelyben javasolta, hogy hozzanak létre a Kelet és a Nyugat között ellenőrzési övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a velük szomszédos államok területén húzódnának. Macmillan megjegyezte, hogy a szovjet javaslat rendkívül érdekes és nagy fontosságú gondolatot tartalmaz.. Az első napirendi ponttal kapcsolatban — mint ismeretes — javaslatot nyújtott be a szovjet küldöttség és közös memorandumot a három nyugati küldöttség. E javaslat-tervezetek vitája során a nézeteltérések így foglalhatók össze: a nyugatiak memorandumáról a szovjet küldöttség véleménye az, hogy e javaslat a helyzet realitásainak figyelmen kívül hagyásával a német egység helyreállítását helyezi az európai biztonság problémája elé, ugyanakkor pedig nem ismeri el a német egység helyreállításában a két Németország közreműködésének szükségességét. Emellett, mint V. M. Molotov mondotta, az európai biztonság emlegetése a nyugati javaslatban jobbára formális jellegű. Azért formális jellegű, mert benne mindent egy feladatnak rendelnek alá, mégpedig annak, hogy lehet elérni az egész, méghozzá a remilitarizált Németország bekapcsolását az észak-atlanti tömbbe. A szovjet küldöttség tehát éppen arra hívta fel a figyelmet, hogy az európai biztonságot ne bizonyost országcsoport érdekeinek szempontjából, hanem Európa minden népének szempontjából vizsgálják. A nyugati küldöttségek vezetői a szovjet javaslattal szemben azt hozták fel, hogy az egyrészt megismétlése a kormányfők értekezletén benyújtott javaslatnak, másrészt pedig Németország egységének kérdését nem tárgyalja. E kifogásokkal kapcsolatban Molotov rámutatott arra, hogy a kormányfők irányelveinek első pontjában előbb van szó az európai biztonságról, mint Németországról és egyébként is, a német problémára vonatkozóan a Szovjetunió még előterjeszti javaslatait. Ami az európai biztonság megteremtéséről szóló szovjet javaslat "régi" voltát illeti, ezzel kapcsolatban a helyzet az, hogy a javaslatot nem vizsgálták meg a kormányfők értekezletén, mint ahogy nem vizsgálták meg az európai biztonság kérdésére vonatkozó egyéb javaslatokat és elgondolásokat sem. A miniszterek kapták azt a megbízást, hogy ezeket a mostani értekezleten vizsgálják meg. Szóba került még az a kérdés, hogy kollektív biztonsági szervezetnek tekinthető-e az Atlanti Szövetség és a Nyugateurópai Unió. Dulles, Macmillan és Pinny egyaránt azt állították, hogy szerintük a Szovjetunió azért nem léphet be az Északatlanti Szövetségbe, mert a Szovjetuniónak és az északatlanti tömbnek különbözőek a céljaik. Molotov rámutatott, hogy a világ népei számára alapvető kérdésben, a béke védelmének és a biztonság megóvásának céljai közösek kell, hogy legyenek. Ha az Atlanti Szövetséget és a Nyugateurópai Uniót kollektív biztonsági tömörülésnek minősítik, akkor ugyanilyen alapon lehet felfogni az Entente-t és a Hármasszövetséget, sőt a második világháború előtti Antikomintern paktumot is. "Nem gondoljuk azonban — mondotta Molotov —, hogy közülünk bárki is egyetérthet az említett katonai csoportosulások ilyetén értékelésével." Vasárnap Molotov a szovjet küldöttség épületében eszmecserét folytatott Dulles-szal a Közel-Keletet érintő néhány kérdésről, valamint a mindkét országot egyaránt érdeklő egyéb kérdésekről. Az eddigi napok eseményeit abban lehet összefoglalni, hogy a nyugati hatalmak a tavalyi berlini értekezlethez viszonyítva előrevezető lépést tettek az európai biztonság szükségességének elismerésével. Ezáltal a három hatalom álláspontja közelebb került a Szovjetunió álláspontjához. A hétfőn beterjesztett szovjet kiegészítő javaslat pedig jelentős mértékben megjavította a siker kilátásait. A külügyminiszteri értekezlet hétfői ülése Genfből jelenti az MTI. L. F. Iljicsov, a genfi értekezleten részt vevő szovjet küldöttség szóvivője hétfőn este sajtóértekezleten számolt be a külügyminiszterek negyedik üléséről, amelyen Dulles, az Amerikai Egyesült Államok kül- döttségének vezetője elnökölt. Az ülés 15 órakor kezdődött és 20 órakor ért véget. — Véleményünk szerint az ülést ezúttal is tárgyilagos légkör jellemezte — mondotta Iljicsov. — Az előző ülésen hozott határozat értelmében a külügyminiszterek hozzákezdtek a napirend 3. pontjának, a Kelet és a Nyugat közti kapcsolatok fejlesztése kérdésének megtárgyalásához, majd visszatértek az első napirendi ponthoz, az európai biztonság és Németország kérdéséhez. Mind a négy miniszter hozzászólt mindkét napirendi ponthoz. A harmadik napirendi ponttal kapcsolatban Dulles, Pinay és Macmillan kifejtette véleményét, majd a három nyugati külügyminiszter közös emlékiratot nyújtott be a Kelet és Nyugat közötti kapcsolatok fejlesztéséről. A szovjet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter ezután ugyancsak konkrét javaslatot terjesztett elő ebben a kérdésben. A külügyminiszterek abban állapodtak meg, hogy szakértők fogják tanulmányozni mind a nyugati külügyminiszterek, mind a szovjet küldöttség javaslatát és november 10-én jelentést terjesztenek az értekezlet elé. A Szovjetunió részéről Vinogradov párizsi nagykövetet jelölték a szakértői bizottságba. Molotov külügyminiszter ezután javasolta, hogy a német kérdés további megtárgyalásához hívják meg a két német állam képviseletében Otto Grotelwohlt, a Német Demokratikus Köztársaság miniszterelnökét és Konrad Adenauert, a Német Szövetségi Köztársaság kancellárját. A szovjet küldöttséget ennél a javaslatnál az a gondolat vezérelte, hogy a kormányfők által elfogadott irányelvek szerint a külügyminiszterek szükség esetén tanácskozhatnak a német kérdésben érdekelt felekkel. Molotov ezzel kapcsolatban kiemelte, hogy mind a Német Demokratikus Köztársaság, mind a Német Szövetségi Köztársaság a szuverén állam, amely joggal kérhet szót a német kérdés rendezését célzó nemzetközi tanácskozásokon. A három nyugati külügyminiszter elutasította a Német Demokratikus Köztársaság és a Német Szövetségi Köztársaság képviselőinek meghívására tett szovjet javaslatot. A szovjet küldöttség vezetője kijelentette, hogy véleménye szerint az elutasítás nem válik a német kérdés megtárgyalásának és megoldásának javára. Volt idő — hangoztatta Molotov —, amikor a négy nagyhatalom a németek képviselői nélkül döntött Németország ügyeiben. Ma azonban, amikor két szuverén állam van Németországban, ez nem méltányos eljárás, hanem abnormális jelenség lenne. Ezután Molotov szovjet külügyminiszter új javaslatot tett az európai biztonság kérdésére vonatkozólag. A szovjet küldöttség nevében Molotov külügyminiszter az európai biztonsággal kapcsolatban felvetett egy további kérdést. Hangsúlyozta, hogy a négy kormányfő genfi értekezletén több megjegyzés hangzott el és különösen Eden angol miniszterelnök részéről merült fel konkrét formában az a szempont, hogy a Kelet és a Nyugat között ellenőrzési övezeteket hozzanak létre. N. A. Bulganyin, a Szovjetunió minisztertanácsának elnöke mint ismeretes, helyeslő álláspontra , helyezkedett Eden gondolatával kapcsolatban. A kormányfők irányelveiben is szó esett a Kelet és a Nyugat közti övezetek létrehozásának kérdéséről. A szovjet kormány — mondotta Molotov —, az erre vonatkozó javaslatok tanulmányozása után arra a meggyőződésre jutott, hogy azok igen komoly figyelmet érdemelnek. A szovjet küldöttség a kormányfők irányelveinek szellemében javasolta, hogy hozzanak létre a Kelet és a Nyugat között övezeteket, amelyek a Német Szövetségi Köztársaság, a Német Demokratikus Köztársaság és a velük szomszédos államok területén húzódnának. A szovjet küldöttség azt a reményét fejezte ki, hogy e javaslat elfogadása hozzájárul majd az európai biztonság megszilárdításához és más fontos nemzetközi kérdések megoldásához. Macmillan angol külügyminiszter kijelentette, hogy a szovjet javaslat rendkívül érdekes és nagy fontosságú gondolatot tartalmaz. Hangsúlyozta, hogy a nyugati külügyminiszterek nagy figyelemmel fogják tanulmányozni a szovjet javaslatot. Kijelentette: már az első látásra is úgy véli, hogy a szovjet javaslat nagy lépést jelent előre. Kifejtette, a továbbiakban, hogy a nyugati hatalmak külügyminiszterei szeretnék hallani a Szovjetunió véleményét a német kérdésre vonatkozólag. Molotov szovjet külügyminiszter megköszönte Macmillan elismerő szavait a szovjet javaslatról és közölte, hogy amint a külügyminiszterek genfi értekezlete dönt a biztonságra vonatkozó szovjet javaslatról, ismerteti majd a Szovjetunió kormányának véleményét a német kérdésre és annak megoldására vonatkozólag. A genfi külügyminiszteri értekezlet legközelebbi ülését a megfelelő megállapodás értelmében november 2-án tartják. Az ülésen ismét az első napirendi pontról, az európai biztonság és Németország kérdéséről tanácskoznak.