Magyar Nemzet, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)
1955-12-01 / 282. szám
Csütörtök, 1955. december 1. KÉT VIDÉKI BEMUTATÓ Dél keresztje Török Tamás drámája a szegedi Nemzeti Színházban Az évad újabb magyar darabját Szegeden mutatták be: Török Tamás, sok rádiójáték szerzője és rendezője, az Eltüsszentett birodalom című mesejáték után most új témához nyúlt: a külföldön élő magyarok életét vitte színpadra. Drámájának színhelye egy argentínai kisváros, idő: 1948—49 fordulója. A drámai konfliktust egy házaspár vívódása adja: Máté Kálmán építészmérnök és felesége másfél évtizede él idegen földön, még a harmincas évek elején vándoroltak ki munkát, megélhetést keresve. Sikerült gyökeret verniök. A haza képe mind szürkébbé válik emlékezetükben, már csak ritkán beszélnek arról, hogy valamikor majd hazatérnek. Egy napon azonban ez a nyugalom felborul: a férfi megtudja, hogy felesége gyógyíthatatlan beteg, az asszony viszont egy másik orvos véleménye nyomán ugyanezeket a tüneteket terhességének tulajdonítja. Haza akar menni, otthon akarja megszülni gyermekét. Az összeütközés valóban drámai, az író azonban nem tudja egyforma erővel kiépíteni a konfliktus két ágát, így a drámai feszültséget helyenként a rendező igyekszik pótolni a szereplők hangos beszélgetésével, mennydörgéssel, villámlással. Az asszony, Eszter, csendesen vágyódik haza, szótlanul szenved, legfeljebb az öreg Kiss bácsi érez vele együtt. A férj oldalán viszont dramaturgiailag sokkal jobban megfogalmazva, cselekvésben kifejezve lép fel a hazulról kiszökött építési vállalkozó, aki most fényes szerződést kínál Máténak; a vállalkozó barátnője, Judit, aki szerelmével próbálja visszatartani Mátét; és a darab legjobban megrajzolt és színészileg is legerősebb alakja G. Molnár Marci bácsi, húszezer hektár erdő bérlője, aki a maga sikereivel, álmagyarkodásával húzza viszsza a felesége szavára mármár hajló mérnököt. Kettejük között ingadozik Máté bátyja, a Magyarországról kiszökött híres színész. A szabadságot keresi az idegen világban, az első hetek mámorában úgy érzi, meg is találta, de mikor a színházban Lear helyett csak néma katonát játszik, összeroppan és sógornője pártjára áll. Szilveszter éjszakáján dől el a nagy összecsapás: Eszter titokban hajóra ül, hazajön meghalni — Judittól tudta meg a keserű igazságot betegségéről —, a színész a tengerbe zuhan s Máté Kálmán ottmarad egyedül az idegen országban. A színjáték erényei közül elsősorban a darab szép nyelvét kell kiemelnünk. Az ízes magyarsággal, költői lendülettel megírt dialógusok a dramaturgiai gyengeségeket is feledtetik. A hazaszeretet körül forgó témát valóban emberi drámává, Eszter és Kálmán igaz párharcává sűríti a szerző. Amennyire helyes és sikerült ez a törekvése, annyira hiányzikazonban az, hogy a hazavágyódást konkrét, eleven tartalommal töltse meg, jobban kellett volna érzékeltetnie az újjászülető Magyarország és a letelepedésre választott ország közötti különbséget. Néha — leginkább az első felvonásban — a szerző igyekszik világosabban is kifejezni drámája politikai tartalmát, de ezt külsőségesem teszi: mondatokat ad szereplői szájába az óhaza fejlődéséről, az idegen ország bajairól, de ezt nem készíti eléggé elő, s így a néző előtt nem nyer hitelt. A bemutató közönsége szeretettel fogadta a darabot. Méltán, hisz a Dél Keresztje drámairodalmunk látókörének szélesedéséről tesz tanúságot. A hazaszeretet, a hazavágyódás költői szépségekben gazdag drámája ez, a második, harmadik felvonás pedig maradandó színházi élmény. Az első előadások tanulságai alapján a szerző és a színház bizonyára módot talál arra, hogy változtasson az első felvonás epikus, drámaiatlan jellegén s erősebbé tegye Eszter figuráját, azokat a motívumokat, amelyek Eszter lépését megindokolják. Ádám Ottó egyébként gondos rendezői munkáján is javítani kell még. Tisztázandó például Máté fivérének, a színésznek figurája. Közönséges ripacs, avagy pusztulásba rohanó értékes embere, az előadásból nem derül ki világosan. Az első felvonás menetét a rendező is gyorsíthatná, a másodikból és harmadikból viszont bátran elhagyhatja a görögtüzet. Ugyancsak rendezői hiba, hogy igen sok színész feleslegesen deklamál, mintha klasszikus drámából lépett volna ki; nem találja meg a mű hangulatához illő hangvételt. Miklósy György játszotta Marci bácsi szerepét. A darab legjobb alakítása az övé; a kedélyeskedő, jószívűnek mutatkozó tőkés drámairodalmunkban nem új figuráját nagy gonddal, ötlettel, sok eredetiséggel formálta meg. Máté Kálmán szerepében Kormos Lajos mutatta meg tehetségét és tudását. Különösen a drámai pillanatokban, a nagy öszszeütközésekben volt jó: a lírára, Eszter iránt érzett gyengédsége kifejezésére kevesebb színt talált. Miklós Klára játszotta Esztert. A szerző csehovi szenvedésre, gyakran tétlenségre kényszerítette. Miklós Klára ezekben a negyedórákban is tudta éreztetni jelenlétét a színpadon és a drámában. Máté fivérét, a színészt, Inke László játszotta. Jól éreztette az öregedő férfi fellobbanását Judit iránt s a rivaldafény után érzett sóvárgást. De arra a kérdésre, hogy ripacsot, vagy nagy tehetséget elevenít-e meg, ő sem tudott választ adni. Gondos Antalnak, a Dél-Amerikába szökött építési vállalkozónak alakját Káló Flórián építette fel igen sok elemből; az egész alakítás együtt megfelelt a dráma mondanivalójának. Judit íróilag igen érdekesen megrajzolt figurájából — Ambrus Edit keveset mutatott meg, szövegmondása is helyenként iskolásan deklamáló. Kovács János, Lontay Margit, Lehoczky Zsuzsa tűnt fel egy-egy kisebb szerepben. Lontay László _ Magyar Nemzet__________________________________ Zeng az erdő Farkas Ferenc operettje a miskolci Déryné Színházban A miskolci Déryné Színház új operettet mutatott be, Farkas Ferenc művét, a Zeng az erdő-t. Elöljáróban örömmel kell leszögezni, ez a munka valóban a költészetével, érdekes meséjével, ötletes helyzeteivel ragadja meg a nézőt. A romantikus, szép erdészéletbe vezet az operett, hőse Bállá Marci, erdőt ültet, hogy távolban tanuló szerelmesét megörvendeztesse majd, ha hazatér. Baráti Gézának sikerült épkézláb mesét kerekítenie. Csak itt-ott érzünk túl érzelgősnek egy-egy jelenetet, például Balla Marci koros édesanyja és az öreglegény Vidorka Mátyás szerelmi kettősét. Van ebben valami erőltetett. De a rossz pillanatokat feledtetik a rokonszenves jelenetek, s mindenekelőtt Farkas Ferenc dallamdús, a népi hangzásokon épült zenéje, gyönyörű dalbetétjei, amelyek már a rádióból is meghódították az országot. Itt is kirobbanó sikert arat az »Emlékszel tavasz idején...« című dal, de nagyon kedves az öreg Terka néni és Bori kettőse is: -A férfiaknak hinni kell...« Finom színekkel ábrázolja az operett Kernács tanár és Bori szerelmét. A rendezés munkája a tehetséges, fiatal Orosz Györgyöt dicséri, aki áradóan gazdag, vidámsággal teljes előadást formál ebből az operettből. Munkája ötletekben gazdag, de sosem uralkodnak benne öncélú, hatásvadászó ötletek. Mellékszereplőit is jól mozgatja, talán csak azt róhatnók fel hibájául, hogy az érzelmes jeleneteket néha érzelgősséggel telíti. A színészek nagy kedvvel, szeretettel játszszák az új magyar operettet; rengeteg ötlet, szín van minden szereplő játékában. A színészi alakítások sorában először Kováts Terust kell dicsérnünk. Annyi rokonszenves, megkapó vonás van alakításában, hogy valóban feledteti szerepének fogyatékosságait. Utána mindjárt Galambos Erzsi következik, aki leányát, Bözsit játssza. A fiatal színésznő természetes kedvességgel, kirobbanó vidámsággal alakít. Megjelenésével s árnyalt játékával betölti a színpadot, ha megjelenik, ő a megtestesült vidámság, életöröm. Papp István érdekes alakítást nyújt a Vidorka Mátyás szerepében, a mord. emberektől távolélő, de azért nem elvadult erdészt mértéktartóan, finom színekkel ábrázolta. Beleznay István Kernács professzora is hiteles alakítás, különösen szép az a jelenete, amelyben elbúcsúzik a szeretett leánytól. Simor Ottó játssza az operett főszerepét, Balla Marcit. Nagyon tehetségesen énekel, de játékában még sok javítani való akad. Túlságosan stilizált az alakítása, dühkitörései, indulatai nem valóságosak. Nemes Borit Komlóssy Teri alakítja ugyancsak szokványos eszközökkel. Fehér Tibor néhol túlzásba viszi a komikum eszközeit, de játéka azért nem bontja meg az előadás egységes stílusát. Helyesen tette a miskolci, színház, hogy színpadra vitte ezt az operettet, amelynek elsősorban Farkas Ferenc kitűnő, színes muzsikája szerez sikert. A Zeng az erdő szép eredmény a mai tárgyú magyar operett fejlődésének útjám ! Illés Jenő ! UJ PAH.T©I!€ FELÉ Bemutatásra kerül: december 8-án ^\\V 4 4 «.* M Lácisz regénye színes szovjet filmen FORGATÓKÖNYVÉT ÍRTÁK: ALEKSZEJEV ÉS LUKOV RENDEZTE: LUKOV Kórushangverseny Kodály Zoltán 73. születésnapja tiszteletére A Népművészeti Intézet Kodály Zoltán 73. születésnapja tiszteletére december 18-án kórushangversenyt rendez a Zeneművészeti Főiskola nagytermében. A hangversenyen a zeneköltő legújabb alkotását, a »Zrínyi szózatán-t is bemutatják. Megnyílt Ék Sándor moszkvai kiállítása A Képzőművészek Szövetsége helyiségében megnyílt Ék Sándor magyar grafikusművész kiállítása. A kiállításon szerepel A szabadság üdvözlése című rajzsorozat, amelyet a művész Magyarország felszabadulásának 10. évfordulója alkalmából készített. A kiállítás megnyitásán a szovjet főváros vezető művészei melegen köszöntötték a Moszkvában tartózkodó Sándort. NAPLÓ A Műegyetemi Diákotthonban kedden "Baráti népek költészete és mai magyar irodalom" címmel Mikes Lilla és Ascher Oszkár tartott előadást. Kovács Dénes és Vadas Ágnes a Londonban Cári Fleschdíjjal kitüntetett kiváló magyar hegedűművészek nagysikerű hangversenyt adtak a párizsi Magyar Intézetben. A Ezerötszáz művészeti csoport jelentkezett eddig a Kilián György kulturális és sport ünnepségekre. Az angol rádió televíziós szolgálata Magyarországon készült természetfilmet közvetített, Látogatás a gólyáknál címmel. A filmért Hyem angol fényképész vette fel háromhetes magyarországi tartózkodása alkalmával. Újszerű előadások indultak meg Pest megyében Kiváncsiak klubja címen. Az előadásokat közvéleménykutatás előzi meg, így választják ki a kívánságokból az előadás témáját. Így adtak már választ csillagászati kérdésekre Zsámbokon és mezőgazdaságiakra Dömsödön. *** Fischer Annie zongoraművésznő a Szovjetunió kulturális ügyek minisztériumának meghívására kétheti vendégszereplésre Moszkvába utazott, ötvenéves korában meghalt George Marion amerikai író. Számos leleplező könyvet írt a monopóliumok kezében levő amerikai sajtóról, valamint a hidrogén-háborúról. A Szovjet-Ukrajna ünnepi hete rendezvényeinek során a Szovjet Könyv Házában irodalmi estet rendeztek, amelyen Gergely Sándor Kossuth-díjas író tartott előadást. DECEMBER 1 Séta a Vörösmarty-emlékkiállításon Két felirat fogadja a látogatót a Petőfi Irodalmi Múzeum József nádor téri új helyiségében, a Vörösmarty-emlékkiállításon. Az egyik mondat Adytól származik:Vörösmarty a népek fejedelme, világosság fejedelme háta. A másik gondolat a most száz éve meghalt költőtől ered, az Emléksorok egyik mondata ez: »A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.« A kiállítás rendezői: Keresztúry Dezső, Tóth Dezső és a többiek nemcsak a bevezető terem ékes díszéül, hanem rendezési munkájukban is érvényesítették a két mottót. Mert íme, a hét szoba közül már az első kettőben is menynyire benne van, rendezési ötletben, összeválogatásban, csoportosításban a haladó múlt tisztelete! Az első szoba a család, a származás adataival, dokumentumaival szolgál, az elődök, irodalmi előfutárok bemutatása mellett. A Vörösmarty-családra emlékezés köréből nagyon érdekesek öccsének visszaemlékezései a költőre. Ezt, mint ismerjük, Gyulai Pál Vörösmarty-életrajzában is jól felhasználta. Az elődök két oldalról is biztos támasztékot nyújtanak a költőnek. A nyelvújítási harcban Verseghy Ferenc és Révai Miklós az előfutára. Képük, műveik ott láthatók. S a másik oldal? Három előd, három költő: Baráti Szabó Dávid, Virág Benedek és Berzsenyi Dániel arcvonásai néznek le ránk e falról. Az egyik tárlóban korabeli használati tárgyak, s a Perczel-család könyvtárának egy része látható. A fiatal, szorgalmas házitanító nemcsak szerelmet keresett, műveltséget is kapott a házban. ■Schiller, Vergilius kötetei tanúsítják, melyeket az ifjú Vörösmarty bizonyára gyakran forgathatott. A Zalán futása keletkezéséről, előzményéről tájékoztat a második szoba. Nemcsak a mi hagyománytiszteletünk, hanem a Vörösmartyé is helyet kapott. Itt láthatjuk a honfoglalási eposz régein érlelődő nagy terveit Czuczor Gergely, Csokonai, Batsányi elképzelései, műveik töredékei mutatják, mennyire éltető eleme volt Vörösmarty korának és a hősi múlt felelevenítése, amit Ráday Gedeon, s nyomában a tisztább érzésű vármegyei nemesség is egyre sürgetett. Magilletődve állunk meg egy pillanatra az első példány, s a címlap kliséje előtt. Avilágosság fejedelme v érces, nemesveretű hangján szólalt meg a műben, a múltról a jelennek. És idézzük mindjárt ide a tárlóban kiállított könyve alapján első méltatóját, Toldy Ferencet, aki Esthetikai levelek Vörösmarty Mihály epikus munkájából című művében méltatta a hatalmas eposzt. Színházi, irodalomszervezői, nyelvtudományi munkásságáról ad rövid, de igen áttekinthető képet a következő terem. Örömmel nézegetjük Vörösmarty eredeti kéziratait; láthatjuk az egykori Nemzeti Színház régi színlapjait is, amelyek drámáinak első bemutatóiról tudósították egykor a közönséget. A terem sarkában méltó helyen áll Pátzay Pál szép Vörösmarty-szobra. Ideje, hogy a kiállítás után bronzba öntve, szülőföldjére is eljusson a szobor. A következő teremnek valahogy ilyen címet lehetne adni: »Asszonyi ihletők.« A sok költői beszélyben s versben testet öltő Perczel Etelka, az érett évek csitult szerelmi életének hősnője, Csajárghy Laura ihlető szelleme tölti be ezt a szobát. Az egyik falon egy részlet Az úri hölgyhöz című versből. A szerelmen, a családi élet harmóniáján túl Vörösmarty a reformkor küzdelmeiben, a honszeretet ápolásában is tiszteletreméltó szerepet szánt a magyar asszonyoknak. Szinte a Szózat határozott, kemény hangja tér vissza e sorokban: »A kisdedeknek néma szája kér, Hogy adj nekik hazát. Ne mondd meg azt. Áldás vagy átok vár e válaszért: Határozz, és kimondtad sorsodat A politikai élet forgatagátban leljük Vörösmartyt az ötödik teremben. Megismerjük viszonyát a kor politikusaihoz, Kossuthoz, Deákhoz, kapcsolatát Petőfivel. Ott látjuk a becses ereklyét: Liszt Ferenc levelét a költőhöz. A nemzetköziség gondolata csap magasra azokban a versekben, melyeket a lengyel szabadságharc idején a lengyel nép ügyében írt. Két üvegtábla az egyik falon, egymás felett. Az egyiken fekete betűkkel a vers: Az emberek, benne ily komor szavak: »Az emberfaj sárkányfog-vetemény: Nincsen remény! nincsen remény!« És jé a felelet, a Jóslat, ezt piros betűkkel íratták rá a rendezők a másik üvegtáblára: "Mert még neked virulnod kell, ó hon, A szellemek kincsével gazdagon«. Eredeti Vörösmarty-ereklyék, egy sakk-készlet, egy papírvágó kés, ivópohár és más használati tárgyak teszik még becsesebbé ezt a szobát. Az utolsó előtti teremben a szabadságharc idejétől egészen nyéki magányáig követjük nyomon a költőt. Ott van kiállítva az egykori százegynéhány éves tudósítás a Nemzeti Kör estjéről, ahol a szabadságharc előestéjén maga olvasta fel hatalmas tapszúgás közben az Országházat s közvetlen előtte Petőfi A nép nevében-t. Két nagy költő találkozása ezen az egy estén! Itt láthatók kéziratai 48-as politikai cikkeiből és névaláírása a Radical-párt programnyilatkozata alatt. Az utolsó teremben válik legvilágosabbá a kiállítás szép mottója. A költő elődei, élete a múltban és utóélete a jelenben — ezt ábrázolja ez a szoba. A fal közepén ott függ Barabás Miklós Vörösmartyképe. Ott egy idézet az Auróra 1837-es évfolyamából, s hadd idézzük mi is egy részét a költő jellemzéséül: "Becsület és jóság sugárzott arcáról, melynek szépségét a magas homlok, a nagy barna szem alkotta. Erős fény lángolt szemében, mely mintegy szikrázni látszott..." Az egyik tárlónál egy nyitott könyvben találkozunk ezzel a szeméből lángoló erős fénnyel. A könyv: a Gutenberg-album, s benne magyarul és németül: "Majd ha kifárad az éj s hazug álmok papjai szűnnek...« Ott van a vitrinben Kodály partitúrája, a Liszt Ferenchez írt üdvözlő versre, s középütt a Vén cigány kéziratának fotókópiája:Lesz még egyszer ünnep a világon...« Dicséret a rendezőknek, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtára és a Nemzeti Múzeum munkatársainak ezért a szép kiállításért. Írhatunk-e többet róluk, mint azt, hogy méltó a száz éve elhúnyt költőhöz? Gábor István Meghalt Ikuo Ojama Az Új Kína hírügynökség jelentése szerint Ikuo Ojama, a Japán Országos Békebizottság elnöke november 30-án reggel, hetvenötéves korában, agytrombózis következtében meghalt. Itouo Ojama egyetemi tanár volt, történész, aki igen nagy szerepet vitt a japán ifjúság haladó szellemű nevelésében. Beszédeit nagy lelkesedéssel hallgatták a japán fiatalok, egy-egy előadókörútja, nagygyűlésen való felszólalása eseményszámba ment és nagy hatást gyakorolt a japán fiatalokra. Ikuo Ojama tagja volt a Béke-Vilégitanácsnak, részt vett minden fontosabb nemzetközi béketalálkozón és nagyjelentőségű szervezőmunkát is végzett. A békemozgalom érdekében kifejtett tevékenységéért elnyerte a Nemzetközi Szitódia-békedíjat. Kimagasló jelentőségű munkát végzett az atombomba elleni küzdelemben. Ikuo Ojamát a magyar békeharcosok is ismerik. 1953- ban részt vett és felszólalt a Béke-Világtanács magyarországi ülésén és kapcsolatot teremtett magyar tudósokkal, békeharcosokkal. A legutóbb Helsinkiben járt magyar küldöttséget is régi ismerősként üdvözölte. A nagy békeharcos elhunyta alkalmából a Japán Országos Béketanács nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között kijelenti: »Ikuo Ojama Ázsia felszabadításának és a világbéke ügyének szentelte életét. Világhírű harcosunk elvesztését mélyen gyászoljuk. Folytatni fogjuk harcunkat az ő ügyéért, küzdünk a világ békéjéért és Japán függetlenségéért." A magyar békeharcosok osztoznak a japán nép gyászában és megőrzik Ikuo Ojama emlékét. ANYAGBESZERZŐK FIGYELEM! 1 kg súlyig terjedő sárgaréz alkatrészek melegsajtolását rövid határidőre vállaljuk. Műszaki felvilágosítást nyújt az Ólomárugyár műszaki osztálya, Budapest, XIII., Teve u. 3. Tel.: 203—546, 202—475.