Magyar Nemzet, 1955. december (11. évfolyam, 282-308. szám)

1955-12-01 / 282. szám

Csütörtök, 1955. december 1. KÉT VIDÉKI BEMUTATÓ Dél keresztje Török Tamás drámája a szegedi Nemzeti Színházban Az évad újabb magyar da­rabját Szegeden mutatták be: Török Tamás, sok rádiójáték szerzője és rendezője, az El­tüsszentett birodalom című mesejáték után most új té­mához nyúlt: a külföldön élő magyarok életét vitte szín­padra. Drámájának színhelye egy argentínai kisváros, idő: 1948—49 fordulója. A drámai konfliktust egy házaspár vívó­dása adja: Máté Kálmán épí­tészmérnök és felesége más­fél évtizede él idegen földön, még a harmincas évek elején vándoroltak ki munkát, meg­élhetést keresve. Sikerült gyö­keret verniök. A haza képe mind szürkébbé válik emléke­zetükben, már csak ritkán be­szélnek arról, hogy valamikor majd hazatérnek. Egy napon azonban ez a nyugalom felborul: a férfi megtudja, hogy felesége gyó­gyíthatatlan beteg, az asszony viszont egy másik orvos véle­ménye nyomán ugyanezeket a tüneteket terhességének tulaj­donítja. Haza akar menni, ott­hon akarja megszülni gyerme­két. Az összeütközés valóban drámai, az író azonban nem tudja egyforma erővel kiépí­teni a konfliktus két ágát, így a drámai feszültséget helyen­ként a rendező igyekszik pó­tolni a szereplők hangos be­­szélgetésével, mennydörgéssel, villámlással. Az asszony, Esz­ter, csendesen vágyódik haza, szótlanul szenved, legfeljebb az öreg Kiss bácsi érez vele együtt. A férj oldalán viszont dramaturgiailag sokkal jobban megfogalmazva, cselekvésben kifejezve lép fel a hazulról kiszökött építési vállalkozó, aki most fényes szerződést kí­nál Máténak; a vállalkozó ba­rátnője, Judit, aki szerelmével próbálja visszatartani Mátét; és a darab legjobban megraj­zolt és színészileg is legerő­sebb alakja G. Molnár Marci bácsi, húszezer hektár erdő bérlője, aki a maga sikereivel, álmagyarkodásával húzza visz­­sza a felesége szavára már­­már hajló mérnököt. Kettejük között ingadozik Máté bátyja, a Magyarországról kiszökött híres színész. A szabadságot keresi az idegen világban, az első hetek mámorában úgy érzi, meg is találta, de mikor a színházban Lear helyett csak néma katonát játszik, összeroppan és sógornője párt­jára áll. Szilveszter éjszaká­ján dől el a nagy összecsa­pás: Eszter titokban hajóra ül, hazajön meghalni — Judittól tudta meg a keserű igazságot betegségéről —, a színész a tengerbe zuhan s Máté Kál­mán ottmarad egyedül az ide­gen országban. A színjáték erényei közül elsősorban a darab szép nyel­vét kell kiemelnünk. Az ízes magyarsággal, költői lendület­tel megírt dialógusok a dra­maturgiai gyengeségeket is fe­ledtetik. A hazaszeretet körül forgó témát valóban emberi drámává, Eszter és Kálmán igaz párharcává sűríti a szer­ző. Amennyire helyes és sike­rült ez a törekvése, annyira hiányzik­­azonban az, hogy a hazavágyódást konkrét, eleven tartalommal töltse meg, job­ban kellett volna érzékeltetnie az újjászülető Magyarország és a letelepedésre választott or­szág közötti különbséget. Néha — leginkább az első felvonás­ban — a szerző igyekszik vilá­gosabban is kifejezni drámája politikai tartalmát, de ezt kül­­sőségesem teszi: mondatokat ad szereplői szájába az óhaza fejlődéséről, az idegen ország bajairól, de ezt nem készíti eléggé elő, s így a néző előtt nem nyer hitelt. A bemutató közönsége sze­retettel fogadta a darabot. Méltán, hisz a Dél Keresztje drámairodalmunk látókörének szélesedéséről tesz tanúságot. A hazaszeretet, a hazavágyó­dás költői szépségekben gazdag drámája ez, a második, har­madik felvonás pedig mara­dandó színházi élmény. Az első előadások tanulságai alapján a szerző és a színház bizonyára módot talál arra, hogy változ­tasson az első felvonás epikus, drámaiatlan jellegén s erőseb­bé tegye Eszter figuráját, azo­kat a motívumokat, amelyek Eszter lépését megindokolják. Ádám Ottó egyébként gon­dos rendezői munkáján is ja­vítani kell még. Tisztázandó például Máté fivérének, a szí­nésznek figurája. Közönséges ripacs, avagy pusztulásba ro­hanó értékes ember­e, az elő­adásból nem derül ki világo­san. Az első felvonás mene­tét a rendező is gyorsíthatná, a másodikból és harmadikból viszont bátran elhagyhatja a görögtüzet. Ugyancsak rende­zői hiba, hogy igen sok szí­nész feleslegesen deklamál, mintha klasszikus drámából lépett volna ki; nem találja meg a mű hangulatához illő hangvételt. Miklósy György játszotta Marci bácsi szerepét. A darab legjobb alakítása az övé; a kedélyeskedő, jószívűnek mu­tatkozó tőkés drámairodal­munkban nem új figuráját nagy gonddal, ötlettel, sok ere­detiséggel formálta meg. Máté Kálmán szerepében Kormos Lajos mutatta meg tehetségét és tudását. Különösen a drá­mai pillanatokban, a nagy ösz­­szeütközésekben volt jó: a lí­rára, Eszter iránt érzett gyen­gédsége kifejezésére kevesebb színt talált. Miklós Klára ját­szotta Esztert. A szerző csehovi szenvedésre, gyakran tétlen­ségre kényszerítette. Miklós Klára ezekben a negyedórák­ban is tudta éreztetni jelenlé­tét a színpadon és a drámá­ban. Máté fivérét, a színészt, Inke László játszotta. Jól éreztette az öregedő férfi fel­­lobbanását Judit iránt s a ri­valdafény után érzett sóvár­gást. De arra a kérdésre, hogy ripacsot, vagy nagy tehetsé­get elevenít-e meg, ő sem tu­dott választ adni. Gondos Antalnak, a Dél-Amerikába szökött építési vállalkozónak alakját Káló Flórián építette fel igen sok elemből; az egész alakítás együtt megfelelt a dráma mondanivalójának. Ju­dit íróilag igen érdekesen megrajzolt figurájából — Ambrus Edit keveset muta­tott meg, szövegmondása is helyenként iskolásan dekla­­máló. Kovács János, Lontay Mar­git, Leh­oczky Zsuzsa tűnt fel egy-egy kisebb szerepben. Lontay László _ Magyar Nemzet__________________________________ Zeng az erdő Farkas Ferenc operettje a miskolci Déryné Színházban A miskolci Déryné Színház új operettet mutatott be, Far­kas Ferenc művét, a Zeng az erdő-t. Elöljáróban örömmel kell leszögezni, ez a munka valóban a költészetével, érde­kes meséjével, ötletes helyze­teivel ragadja meg a nézőt. A romantikus, szép erdészélet­be vezet az operett, hőse Bállá Marci, erdőt ültet, hogy távol­ban tanuló szerelmesét megör­vendeztesse majd, ha hazatér. Baráti Gézának sikerült ép­kézláb mesét kerekítenie. Csak itt-ott érzünk túl érzelgősnek egy-egy jelenetet, például Balla Marci koros édesanyja és az öreglegény Vidorka Mátyás szerelmi kettősét. Van ebben valami erőltetett. De a rossz pillanatokat feledtetik a rokon­szenves jelenetek, s mindenek­előtt Farkas Ferenc dallam­dús, a népi hangzásokon épült zenéje, gyönyörű dalbetétjei, amelyek már a rádióból is meg­hódították az országot. Itt is kirobbanó sikert arat az »Emlékszel tavasz idején...« című dal, de nagyon kedves az öreg Terka néni és Bori kettő­se is: -A férfiaknak hinni kell...« Finom színekkel áb­rázolja az operett Kernács ta­nár és Bori szerelmét. A rendezés munkája a te­hetséges, fiatal Orosz Györ­gyöt dicséri, aki áradóan gaz­dag, vidámsággal teljes elő­adást formál ebből az operett­ből. Munkája ötletekben gaz­dag, de sosem uralkodnak ben­ne öncélú, hatásvadászó ötle­tek. Mellékszereplőit is jól mozgatja, talán csak azt róhat­­nók fel hibájául, hogy az ér­zelmes jeleneteket néha érzel­gősséggel telíti. A színészek nagy kedvvel, szeretettel játsz­­szák az új magyar operettet; rengeteg ötlet, szín van min­den szereplő játékában. A szí­nészi alakítások sorában elő­ször Kováts Terust kell dicsér­nünk. Annyi rokonszenves, megkapó vonás van alakításá­ban, hogy valóban feledteti sze­repének fogyatékosságait. Utá­na mindjárt Galambos Erzsi kö­vetkezik, aki leányát, Bözsit játssza. A fiatal színésznő ter­mészetes kedvességgel, kirob­banó vidámsággal alakít. Meg­jelenésével s árnyalt játékával betölti a színpadot, ha megje­lenik, ő a megtestesült vidám­ság, életöröm. Papp István ér­dekes alakítást nyújt a Vidor­ka Mátyás szerepében, a mord. emberektől távolélő, de azért nem elvadult erdészt mérték­tartóan, finom színekkel ábrá­zolta. Beleznay István Ker­­nács professzora is hiteles ala­kítás, különösen szép az a je­lenete, amelyben elbúcsúzik a szeretett leánytól. Simor Ottó játssza az operett főszerepét, Balla Marcit. Nagyon tehetsé­gesen énekel, de játékában még sok javítani való akad. Túlságosan stilizált az alakí­tása, dühkitörései, indulatai nem valóságosak. Nemes Bo­rit Komlóssy Teri alakítja ugyancsak szokványos eszkö­zökkel. Fehér Tibor néhol túl­zásba viszi a komikum eszkö­zeit, de játéka azért nem bont­ja meg az előadás egységes stílusát. Helyesen tette a miskolci, színház, hogy színpadra vitte ezt az operettet, amelynek el­sősorban Farkas Ferenc kitű­nő, színes muzsikája szerez si­kert. A Zeng az erdő szép eredmény a mai tárgyú ma­gyar operett fejlődésének út­­j­ám ! Illés Jenő ! UJ PAH.T©I!€ FELÉ Bemutatásra kerül: december 8-án­ ­ ^\\V 4 4 «.* M Lácisz regénye színes szovjet filmen FORGATÓKÖNYVÉT ÍRTÁK: ALEKSZEJEV ÉS LUKOV RENDEZTE: LUKOV Kórusha­ngverseny Kodály Zoltán 73. születésnapja tiszteletére A Népművészeti Intézet Ko­dály Zoltán 73. születésnapja tiszteletére december 18-án kórushangversenyt rendez a Zeneművészeti Főiskola nagy­termében. A hangversenyen a zeneköltő legújabb alkotását, a »Zrínyi szózatán-t is bemu­tatják. Megnyílt Ék Sándor moszkvai kiállítása A Képzőművészek Szövetsé­ge helyiségében megnyílt Ék Sándor magyar grafikusmű­vész kiállítása. A kiállításon szerepel A szabadság üdvözlé­se című rajzsorozat, amelyet a művész Magyarország felsza­badulásának 10. évfordulója alkalmából készített. A kiál­lítás megnyitásán a szovjet főváros vezető művészei mele­gen köszöntötték a Moszkvá­ban tartózkodó Sándort. NAPLÓ A Műegyetemi Diákotthon­ban kedden "­Baráti népek köl­tészete és mai magyar iroda­lom" címmel Mikes Lilla és Ascher Oszkár tartott elő­adást.­ Kovács Dénes és Vadas Ág­nes a Londonban Cári Flesch­­díjjal kitüntetett kiváló ma­gyar hegedűművészek nagysi­kerű hangversenyt adtak a párizsi Magyar Intézetben. A Ezerötszáz művészeti cso­port jelentkezett eddig a Ki­lián György kulturális és sport ünnepségekre.­­ Az angol rádió televíziós szolgálata Magyarországon ké­szült természetfilmet közvetí­tett, Látogatás a gólyáknál címmel. A filmért Hyem angol fényképész vette fel három­hetes magyarországi tartóz­kodása alkalmával.­­ Újszerű előadások indultak meg Pest megyében Kiván­csiak klubja címen. Az előadá­sokat közvéleménykutatás elő­zi meg, így választják ki a kí­vánságokból az előadás témá­ját. Így adtak már választ csillagászati kérdésekre Zsám­­bokon és mezőgazdaságiakra Dömsödön. *** Fischer Annie zongoramű­vésznő a Szovjetunió kulturá­lis ügyek minisztériumának meghívására kétheti vendég­­szereplésre Moszkvába uta­zott, ötvenéves korában meghalt George Marion amerikai író. Számos leleplező könyvet írt a monopóliumok kezében levő amerikai sajtóról, valamint a hidrogén-háborúról. A Szovjet-Ukrajna ünnepi hete rendezvényeinek során a Szov­jet Könyv Házában irodalmi estet rendeztek, amelyen Ger­gely Sándor Kossuth-díjas író tartott előadást. DECEMBER 1 Séta a Vörösmarty-emlékkiállításon Két felirat fogadja a láto­gatót a Petőfi Irodalmi Mú­zeum József nádor téri új he­lyiségében, a Vörösmarty-em­­­lékkiállításon. Az egyik mon­dat Adytól származik:­­Vörös­­marty a népek fejedelme, vi­lágosság fejedelme háta. A másik gondolat a most száz éve meghalt költőtől ered, az Emléksorok egyik mondata ez: »­A múltat tiszteld a jelenben, s tartsd a jövőnek.« A kiállítás rendezői: Keresz­­túry Dezső, Tóth Dezső és a többiek nemcsak a bevezető terem ékes díszéül, hanem rendezési munkájukban is ér­vényesítették a két mottót. Mert íme, a hét szoba közül már az első kettőben is meny­nyire benne van, rendezési öt­letben, összeválogatásban, cso­portosításban a haladó m­úl­t tisztelete! Az első szoba a család, a származás adataival, doku­mentumaival szolgál, az elő­dök, irodalmi előfutárok be­mutatása mellett. A Vörösmarty-családra em­lékezés köréből nagyon érde­kesek öccsének visszaemléke­zései a költőre. Ezt, mint is­merjük, Gyulai Pál Vörös­­marty-életrajzában is jól fel­használta. Az elődök két ol­dalról is biztos támasztékot nyújtanak a költőnek. A nyelv­­újítási harcban Verseghy Fe­renc és Révai Miklós az előfu­tára. Képük, műveik ott lát­hatók. S a másik oldal? Há­rom előd, három költő: Baráti Szabó Dávid, Virág Benedek és Berzsenyi Dániel arcvoná­sai néznek le ránk e falról. Az egyik tárlóban korabeli használati tárgyak, s a Per­­czel-család könyvtárának egy része látható. A fiatal, szor­galmas házitanító nemcsak szerelmet keresett, műveltsé­get is kapott a házban. ■Schil­ler, Vergilius kötetei tanúsít­ják, melyeket az ifjú Vörös­marty bizonyára gyakran for­­gat­hatott. A Zalán futása keletkezé­séről, előzményéről tájékoztat a második szoba. Nemcsak a mi hagyománytiszteletünk, ha­nem a Vörösmartyé is helyet kapott. Itt láthatjuk a honfog­lalási eposz régein érlelődő nagy terveit Czuczor Gergely, Csokonai, Batsányi elképzelé­sei, műveik töredékei mutat­ják, mennyire éltető eleme volt Vörösmarty korának és a hősi múlt felelevenítése, amit Ráday Gedeon, s nyomában a tisztább érzésű vármegyei ne­messég is egyre sürgetett. Magilletődve állunk meg egy pillanatra az első példány, s a címlap kliséje előtt. A­­vi­lágosság fejedelme v érces, ne­mesveretű hangján szólalt meg a műben, a múltról a jelen­nek. És idézzük mindjárt ide a tárlóban kiállított könyve alapján első méltatóját, Toldy Ferencet, aki Esthetikai leve­lek Vörösmarty Mihály­ epikus munkájából című művében méltatta a hatalmas eposzt. Színházi, irodalomszervezői, nyelvtudományi munkássá­gáról ad rövid, de igen áttekint­hető képet a következő terem. Örömmel nézegetjük Vörös­marty eredeti kéziratait; lát­hatjuk az egykori Nemzeti­ Színház régi színlapjait is, amelyek drámáinak első be­mutatóiról tudósították egykor a közönséget. A terem sarká­ban méltó helyen áll Pátzay Pál szép Vörösmarty-szobra. Ideje, hogy a kiállítás után bronzba öntve, szülőföldjére is eljusson a szobor. A következő teremnek va­lahogy ilyen címet lehetne ad­ni: »Asszonyi ihletők.« A sok költői beszélyben s versben testet öltő Perczel Etelka, az érett évek csitult szerelmi éle­tének hősnője, Csajárghy Lau­ra ihlető szelleme tölti be ezt a szobát. Az egyik falon egy részlet Az úri hölgyhöz című vers­ből. A szerelmen, a családi élet harmóniáján túl Vörösmarty a reformkor küzdelmeiben, a honszeretet ápolásában is tisz­teletreméltó szerepet szánt a magyar asszonyoknak. Szinte a Szózat határozott, kemény hangja tér vissza e sorokban: »A kisdedeknek néma szája kér, Hogy adj nekik hazát. Ne mondd meg azt. Áldás vagy átok vár e válaszért: Hatá­rozz, és kimondtad sorsodat A politikai élet forgatagát­ban leljük Vörösmartyt az ötödik teremben. Megismerjük viszonyát a kor politikusai­hoz, Kossuthoz, Deákhoz, kap­csolatát Petőfivel. Ott látjuk a becses ereklyét: Liszt Ferenc levelét a költőhöz. A nemzet­köziség gondolata csap magas­ra azokban a versekben, me­lyeket a lengyel szabadság­­harc idején a lengyel nép ügyében írt. Két üvegtábla az egyik fa­lon, egymás felett. Az egyiken fekete betűkkel a vers: Az emberek, benne ily komor szavak: »Az emberfaj sárkány­­fog-vetemény: Nincsen re­mény! nincsen remény!« És jé a felelet, a Jóslat, ezt piros be­tűkkel íratták rá a rendezők a másik üvegtáblára: "Mert még neked virulnod kell, ó hon, A szellemek kincsével gazdagon«.­ Eredeti Vörösmarty-erek­­lyék, egy sakk-készlet, egy papírvágó kés, ivópohár és más használati tárgyak teszik még becsesebbé ezt a szobát. Az utolsó előtti teremben a szabadságharc idejétől egé­szen nyéki magányáig követ­jük nyomon a költőt. Ott van kiállítva az egykori százegy­­néhány éves tudósítás a Nem­zeti Kör estjéről, ahol a sza­badságharc előestéjén maga olvasta fel hatalmas tapszúgás közben az Országházat­ s köz­vetlen előtte Petőfi A nép ne­­vében-t. Két nagy költő talál­kozása ezen az egy estén! Itt láthatók kéziratai 48-as politi­kai cikkeiből és névaláírása a Radical-párt programnyilatko­zata alatt. Az utolsó teremben válik legvilágosabbá a kiállítás szép mottója. A költő elődei, élete a múltban és utóélete a jelen­ben — ezt ábrázolja ez a szo­ba. A fal közepén ott függ Barabás Miklós Vörösmarty­­képe. Ott egy idézet az Auróra 1837-es évfolyamából, s hadd idézzük mi is egy részét a költő jellemzéséül: "Becsület és jó­ság sugárzott arcáról, melynek szépségét a magas homlok, a nagy barna szem alkotta. Erős fény lángolt szemében, mely mintegy szikrázni látszott..." Az egyik tárlónál egy nyi­tott könyvben találkozunk ez­zel a szeméből lángoló erős fénnyel. A könyv: a Guten­­berg-album, s benne magya­rul és németül: "Majd ha ki­fárad az éj s hazug álmok pap­jai szűnnek...« Ott van a vitrinben Kodály partitúrája, a Liszt Ferenchez írt üdvözlő versre, s középütt a Vén cigány kéziratának fo­tókópiája:­­Lesz még egyszer ünnep a világon...« Dicséret a rendezőknek, a Petőfi Irodalmi Múzeum, az Országos Széchényi Könyvtár, a Magyar Irodalomtörténeti Társaság, a Magyar Tudomá­nyos Akadémia Könyvtára és a Nemzeti Múzeum munka­­társainak ezért a szép kiállí­­tásért. Írhatunk-e többet ró­luk, mint azt, hogy méltó a száz éve elhúnyt költőhöz? Gábor István Meghalt Ikuo Ojama Az Új Kína­ hírügynö­kség je­lentése szerint Ikuo Ojama, a Japán Országos Békebizottság elnöke november 30-án reggel, hetvenötéves korában, agy­­trombózis következtében meg­halt. Itouo Ojama egyetemi ta­nár volt, történész, aki igen nagy szerepet vitt a japán if­júság haladó szellemű nevelé­sében. Beszédeit nagy lelkese­déssel hallgatták a japán fia­talok, egy-egy előadókörútja, nagygyűlésen való felszóla­lása eseményszámba ment és nagy hatást gyakorolt a japán fiatalokra. Ikuo Ojama tagja volt a Béke-Vilégitanácsnak, részt vett minden fontosabb nemzetközi béketalálkozón és nagyjelentőségű szervezőmun­kát is végzett. A békemoz­galom érdekében kifejtett te­vékenységéért elnyerte a Nem­zetközi Szitódia-békedíjat. Ki­magasló jelentőségű m­unkát végzett az atombomba elleni küzdelemben. Ikuo Ojamát a magyar bé­keharcosok is ismerik. 1953- ban részt vett és felszólalt a Béke-Világtanács magyaror­szági ülésén és kapcsolatot te­remtett magyar tudósokkal, békeharcosokkal.­­ A legutóbb Helsinkiben járt magyar kül­döttséget is régi ismerősként üdvözölte. A nagy békeharcos elhunyta alkalmából a Japán Országos Béketanács nyilatkozatot adott ki, amelyben többek között ki­jelenti: »Ikuo Ojama Ázsia felszabadításának és a világ­béke ügyének szentelte életét. Világhírű harcosunk elveszté­sét mélyen gyászoljuk. Foly­tatni fogjuk harcunkat az ő ügyéért, küzdünk a világ békéjéért és Japán független­ségéért." A magyar békeharcosok osz­toznak a japán nép gyászában és megőrzik Ikuo Ojama em­lékét. ANYAGBESZERZŐK FIGYELEM! 1 kg súlyig terjedő sárga­réz alkatrészek melegsaj­to­lását rövid határidőre vál­laljuk. Műszaki felvilágosítást nyújt az Ólomárugyár mű­szaki osztálya, Budapest, XIII., Teve u. 3. Tel.: 203—546, 202—475.

Next