Magyar Nemzet, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)

1956-02-01 / 27. szám

2 TÍZ É­VE Kétezer adópengőbe került aznap az újság. Pár nappal ko­rábban még ezerbe. Az állam­formáról szóló törvény nemzet­­gyűlési tárgyalása során még volt felszólalás a királyság ál­lamformája mellett. A Kos­­suth-híd építői az utolsó roha­mot állták a jégtáblák táma­dásai ellen. Az ország tele volt gonddal, problémával, az ellen­ség ott ült az országgyűlésben, a kormányban és ahol tudta, gátolta az új élet megteremté­sét. De azon a napon — 1940. feb­ruár elsején — mégis ünnepelt az ország. Egy évvel azelőtt még a magyar főváros és az ország szabadságáért harcoltak a szovjet katonák. Friss volt a szabadság, friss volt az öröm. S ebbe a friss örömbe újabb ese­mény köszöntött be ma tíz esz­tendeje: pontot tettünk törté­nelmünk egy szakasza után s új formát, új államrendet ad­tunk megújuló életünknek. A nemzetgyűlés kihirdette az 1946. I. törvénycikket, amely­nek értelmében Magyarország köztársaság lett. Ma már történelemnek szá­mít ez a n­ap, pedig kortársak vagyunk, mindnyájan átéltük ennek a napnak, az új törvény­nek nagy örömét. Mert az, hogy a hivatalok, egyetemek, iskolák, intézmények nevéből immár mindörökre eltűnt a »királyi« megjelölés, nem for­maság volt, hanem évszázados harcok betetőzése és új küz­delmek, új győzelmek és ered­mények záloga. Jól tudta ezt az ellenség is: a nép akaratával nem tudott szembeszállni, de érezve, hogy a köztársasági ál­lamforma bevezetése több mint pusztán közjogi aktus, gúnnyal, áskálódással szerette volna hátráltatni a múlt felszámolá­sát. Nem sikerült neki. A nép akkor már megízlelte a sza­badságot, megindult, az újjá­építés, az új élet építésének útján, az új rend nőtt és izmo­sodott. A törvény életbelépése és az azt kísérő hatalmas lelkesedés volt az egyik nagy megnyilvánulása a kommunis­ták vezette, az újjáépítésben kialakuló népi egységnek. Kos­suth harcosainak, a tizenkilen­­ces hősöknek lelkesedése tá­madt új életre ezen a napon s ez a győzelem megmutatta e népnek is, hogy erejével el tudja söpörni a múlt minden maradványát. A köztársaságból azóta nép­­köztársaság lett, a romeltaka­rítás, az infláció világának he­lyén felépítettük népi demok­ratikus rendünket és ötéves terveinkkel építjük a szocia­lista hazát. S ma, a második öt­éves terv kezdetén, annyi győ­zelem, annyi eredmény után örömmel emlékezünk 1946 el­ső törvénycikkére, a dolgozó nép akkori nagy vívmányára. tokai vezetői hajlandók előse­gíteni Tajvan békés eszközök­kel való felszabadítását és se­gédkezet nyújtanak hazájuk teljes egységének megvalósítá­sához, akkor nem csupán di­cséretes szolgálatot tesznek hazájuknak, hanem hozzájá­rulnak Ázsia és a vil­ág béké­jéhez is. A kínai nép és a Kínai Kom­munista Párt következetesen harcol az egész nemzet egysé­géért külső ellenségeivel szem­ben. Kína történelmében a Kí­nai Kommunista Párt kétszer működött együtt a Kuomin­­tanggal. A kommunisták és a Kuomintang tagjai e két idő­szak során vállvetve küzdöt­tek az imperializmus ellen. A Kínai Kommunista Párt még Kína harmadik forradalmi háborúja, a felszabadító hábo­rú során sem szüntette be a békés tárgyalásra irányuló erőfeszítéseit. Csou En-­Laj a kínai nép és a kínai kormány nevében ki­jelentette, hogy mindazok, akik Tajvanról rokonaik és barátaik meglátogatása céljá­ból a szárazföldre akarnak jönni, bátran jöhetnek. Mind­azok, akik utazás vagy tanul­mányút céljából a szárazföld­re akarnak jönni, szintén bát­ran jöhetnek. Mindazok iránt, akik Tajvan békés felszaba­dításának útjára akarnak lép­ni — tekintet nélkül arra, hogy kicsodák és hogy milyen súlyos bűnöket követtek el a múltban — a kínai nép elné­zést fog tanúsítani, anélkül, hogy múltjuk iránt érdeklőd­nek. Mindazokat, akak dicsé­retes szolgálatokat teljesíte­nek Tajvan békés felszabadí­tásában, a kínai nép, szerzett érdemeiknek megfelelően, méltó jutalomban részesíti. Mindazokat, akik békésen visszatérnek az anyaországba, a kínai nép megfelelő munká­val látja el. Din parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy A. P. Volkov, a Szovjet­unió Legfelső Tanácsa Szö­vetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió Legfelső­­Tanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke levelet intézett G. Pedersen­hez, a dán Folketing elnökségének elnökéhez és ebben meghívta a dán törvényhozás küldött­ségét a Szovjetunióba. G. Pe­dersen válaszában közölte, hogy a Folketing elfogadja a meghívást és küldöttséget in­dít a Szovjetunióba. Izland nagykövete átnyújtotta megbízólevelét K. J. V­orosi­lovnak Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, január 31-én a Kreml­ben fogadta P. Thorsteinsson­t, Izland nagykövetét, aki átnyúj­totta megbízólevelét. P. Thornsteinsson nagykövet kijelentette, hogy az izlandi nép és az izlandi kormány nagyra értékeli az Izland és a Szovjetunió­­között fennálló jó és baráti kapcsolatokat. Az a körülmény,­­hogy a két ország nagykövetségi rangra emelte követségeit, a kapcsolatok to­vábbi fejlődéséhez vezet. K. J. Vorosilov hangoztatta, hogy a­­Szovjetunió és Izland baráti kapcsolatainak fejlő­dése és megerősödése megfelel mind a két ország, mind az észak-európai béke és bizton­ság fenntartása érde­keinek. A Borba elítéli a népi demokráciák ellen irányuló léggömbpropagandát Belgrádból jelenti a TASZSZ: A Borba "Veszélyes léggöm­bök" című kommentárjában foglalkozik a Szlovákia felé küldött propagandaléggömb felrobbanásával, amelynek so­rán­­hatan megsebesültek és egy ház beomlott. Az eset — írja a lap — haragot és felhá­borodást keltett az ottani la­kosságban. A csehszlovák polgári légi­forgalmi főigazgatóság — folytatja a Borba cikke — nemrég kénytelen volt beszün­tetni a járatokat egyes légivo­nalakon a légiforgalmat ve­szélyeztető léggömbök miatt, amelyeket Nyugat-Németor­­szág területéről küldenek a kelet-európai országok terü­lete fölé. E kampány kezdeményezői a "Kereszteshadjárat a szabad­ságért" nevű szervezet és a ke­let-európai országokból szár­mazó emigránsok. Azt mond­ják, hogy ezek tevékenységé­hez amerikai magánszerveze­tek és egyes amerikai állam­polgárok adják a pénzt. Ámde lehet-e magánügy az efféle te­vékenység, amelynek következ­tében akadályok támadnak a légiközlekedésben és emberek pusztulnak el? Vajon nem ér­deke-e magána­k az amerikai kormánynak is, hogy beszün­tesse e tevékenységet és érvé­nyesítse befolyását annak ér­dekében, hogy hagyják abba a léggömbök már nagy arányo­kat öltött felbocsátását? Teljesen világos — írja be­fejezésül a Borba —, hogy a léggömbpropaganda, mint a hidegháborús módszerek egyi­ke, nem vezethet semmiféle jó és hasznos eredményre. Ép­pen ellenkezőleg, csak megne­hezíti a népek kölcsönös meg­értésének és bizalmának ki­alakulását és akadályozza, hogy a Kelet és Nyugat kap­csolatai normális, békés ala­pon fejlődjenek. A A Tanjug jelenti, ma van a 10. évfordulója annak, hogy kihirdették az új Jugoszlávia első alkotmányát. Ezzel — mint a Tanjug kiemeli — jogi for­mát öltöttek a felszabadító há­borúban kiharcolt nemzeti és társadalmi vívmányok* Magyar Nmel Guy Mollet bemutatkozása a francia nemzetgyűlésben Párizsból jelenti az MTI, hogy kedden délután mutat­kozott be a francia nemzet­­gyűlésben Guy Mollet, az új miniszterelnök. A pártok ve­zetői egytől-egyig jelen voltak. Thorez a képviselők padsorai­ban Duclos és Waldeck-Rochet között foglalt helyet. Guy Mol­let pedig Deffere és Lacoste kíséretében jelent meg. Guy Mollet majdnem egy­órás beszédben ismertette kor­mányprogramját. A megoldan­dó problémáik között említette az intézmények reformját, köz­te a választási reformot, a par­lament munkamódszerének megváltoztatását, az oktatás vi­lági jellegének kidomborítását. Ezzel kapcsolatban Mollet ki­jelentette: a kormány ügyelni fog arra, hogy tiszteletben tartsák az egyháznak az állam­tól való teljes függetlenségét. Hangoztatta, hogy a világi ok­tatás kérdésében a kormány maga nem foglal állás­t, de tag­jai személy szerint megtehe­tik. A legsürgősebb és legfájdal­masabb probléma: Algéria és ennek a kérdésnek a megol­dása lesz a kormány legsür­gősebb feladata. Biztosította a képviselőket, hogy Algéria jövő státusát a tézisek összevetésé­vel vita során fogják megolda­ni. Hangoztatta, hogy Algériá­ban a haderőt nem lehet csök­kenteni, sőt át kell szervezni, hogy hatékonyabb legyen. Amikor ezek az erők képesek garantálni a biztonságot, a kormány szabadon engedi a politikai foglyokat. Guy Mol­let végül rámutatott arra, hogy a kormány véghez akarja vin­ni a Tuniszban és Marokkóban elkezdett reformokat. . Áttérve a külpolitikára, ki­jelentette:­­a­­kormány kiáll az általános és ellenőrzött le­szerelés mellett­. Hozzátette, hogy »a NATO megszervezése a béke és a szabadságjogok megőrzésének biztosítéka volt és marad". A kormány azt akarja, hogy tárgyalások foly­janak az egyidejű és ellenőr­zött leszerelésről. Állandóan és fáradhatatlanul arra kell töre­kedni, hogy minden problémát minden körülmények között megtárgyaljanak a Szovjet­unióval. A belpolitikai kérdéseket érintve, ígéretet tett arra, hogy a kormány felszerelési és mo­dernizálási tervet dolgoz ki, amely immár a harmadik lesz Franciaországban, ezenkívül végrehajtja a bérzónák foko­zatos megszüntetését. Duclos a baloldal feladatairól A kormányprogram vitájá­ban Duclos megállapította, hogy a választásokból balol­dali többség került ki győz­tesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha elfogadják a kommunisták-­ nak azt a javaslatát, hogy a listakapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglevő többség is már bőven elegen­dő ahhoz, hogy komoly alapot biztosítson egy baloldali kor­mány számára és lehetővé te­gye olyan politika alkalmazá­sát, amelyet a baloldal minden rétege előzetesen megvitatna és meghatározna. Ha azt akarják, hogy a Franciaország népe követelte politikaválto­zás bekövetkezzék, harcolni kell a jobboldal ellen, a régi köztársasági jelszó szem előtt tartásával: »Nincs ellenfél a baloldalon." Duclos ezután emlékezte­tett Guy Mollet-nak egy nem­rég tett kijelentésére, amely szerint a reakciós pártok kö­zött különösen és elsősorban el kell ítélni az MRP-t. Duc­los leleplezte az MRP mes­terkedéseit, amelyeknek célja a baloldal megosztása. Duclos hangsúlyozta, hogy az új nemzetgyűlésnek első­sorban az észak-afrikai had­műveletek befejezésével és a­­ fiatal katonák azonnali haza­küldésével kell foglalkoznia. El kell ismerni az algériai nemzet létezésének tényét. Tárgyalni kell az algériai nép hivatott megbízottaival. Duclos bírálta az "európai" gondolat felelevenítését, ami biztosan nyugtalanságot fog kelteni. Említést tett az ♦európai egyesült államokért" küzdő bizottságról, amelynek tagjai között szerepel Jean Monnet mellett, az új minisz­terelnök is. Ezután az Eura­tom kérdését boncolgatta. A belpolitikai problémákat tárgyalva, a Francia Kommu­nista Párt titkára részletesen elemezte a francia dolgozók életkörülményeit. Kijelentette, hogy a kommunista párt tudo­másul veszi a miniszterelnök erre vonatkozó ígéreteit. Duclos ezután rátért a leg­újabb fasiszta provokációra, a poujadeisták montpellieri tá­madására. Leszögezte, hogy a francia munkásosztály és Franciaország népe nem hagy válasz nélkül semmiféle ehhez hasonló tüntetést. Poujade rá­szedett bizonyos számú kisipa­rost és kiskereskedőt, de ezek­nek most már kezd kinyílni a szemük. A poujadeisták mö­gött fasiszták és árulók hú­zódnak meg, akik megmutatják a mozgalom igazi arculatát. Egy minden baloldali erőt magában foglaló, baloldali többségre támaszkodó kormány — hangoztatta Duclos —, a népi tömegek támogatásával győztes harcot folytathat és képes is folytatni a fasizmus ellen. Ez a kormány, amely most állt a nemzetgyűlés előtt, programjának elégtelensége miatt kevésbé lesz alkalmas arra, hogy ezt a feladatot meg­oldja. Miután mindezt kijelentet­tük — mondotta Duclos —, egyesek azt szeretnék, hogy olyan helyzet alakulna ki, amely megnehezíthetné a kor­mány beiktatását. Ez a kor­mány ugyan távolról sem felel meg annak, amit Franciaország munkásosztálya és népe kíván, de a népi tömegek nyomása arra billentheti a mérleget és talán hamarább, mint egyesek gondolják. Ami bennünket il­let, emlékeztetek Maurice Tho­rez kijelentésére, amely sze­rint készek vagyunk támo­gatni minden előretett lépést. Lehetővé kívánjuk tenni a kor­mány számára, hogy tettekre váltsa ígéreteit. De a jelenlegi helyzetben mind több erővel és világossággal meg kell nyil­vánulnia a valóságos változá­sokra irányuló népi akaratnak. Szükséges tehát egy hatalmas népfront-mozgalom kifejlődé­se, mind a vidéken, mind a vá­rosokban. Jelentés a washingtoni tárgyalásokról Az MTI jelenti: Az amerikai rádió közli, hogy kedden dél­előtt az amerikai külügymi­nisztérium épületében folyta­tódtak a tárgyalások Dulles amerikai és Lehwyn Lloyd an­gol külügyminiszter között. A tárgyalások délután Eisenho­wer elnök és Eden miniszter­­elnök részvételével folytatód­­tak. Az amerikai rádió diplomá­ciai tudósítója szerint a keddi tárgyalásokon főként a közép­keleti helyzetről volt szó. Az amerikaiak megsértik Ausztria légiterét Bécsből jelenti a TASZSZ. Az osztrák sajtó és a hírügy­nökségek továbbra is közöl­nek olyan tényeket, amelyek azt bizonyítják hogy az ame­rikai repülőgépek megsértik Ausztria légiterét. A Der Abend a többi között arról számol be, hogy január 28-án Fasching térségében (Felső- Ausztria) egy amerikai repü­lőgép magyar nyelvű propa­ganda-brosúrákat és röpcédu­lákat tartalmazó léggömböt dobott ki. Bonn különleges egységet létesít ,,helyi konfliktusok" leküzdésére Bonnból jelenti az ADN. A bonni hadügyminisztérium a NATO párizsi főhadiszállásán működő amerikai vezető­törzs közvetlen utasítására s tervet dolgozott ki egy spe­ciális egység létesítésére, amely a NATO-főparancsnok­­ságnak minden időben ren­delkezésére állna a világ bár­mely részén adódó­­helyi konfliktusok­ leküzdésére. Az AP amerikai hírügynökség hétfőn részleteket közölt ezzel kapcsolatban. Mint bonni katonai körök­ben mondották, Heusinger legutóbbi párizsi látogatása­kor utalt arra, hogy a bonni hadseregnek feltétlenül alkal­mat kell adni­­harci tapasz­talatok szerzésére­. (Külpolitikai híranyagunk folytatása a 4. oldalon) ■Sacfda, 1856. február 1. A Központi Vezetőség üdvözlete a tízéves Társadalmi Szemléhez A Magyar Dolgozók Pártja­­ Központi Vezetősége a Társa­dalmi Szemle megjelenésének 10. évfordulója alkalmából le­velet intézett a Társadalmi Szemléhez. A Központi Vezetőség levele megállapítja: Tíz év alatt nagy eredmé­nyeket értünk el hazánk szo­cialista átalakításának, az ál­lami és gazdasági építőmun­kának minden területén. Ennek megfelelően nőtt­­ párttagsá­gunk és dolgozó népünk poli­tikai tapasztalata és képzett­sége. A népi demokratikus ál­lam megteremtéséért és meg­szilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk szé­les tömegeket győzött meg pár­tunk politikájának és világné­zetének helyességéről, s száz­ezrekben keltette fel a marxiz­mus—leninizmus iránti érdek­lődést. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell aka­dályozni, hogy a munkásosz­tály világnézetétől idegen né­zetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a máso­­dik ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését ha­zánkban. Szocializmust építő hazánk­ban még vannak olyan réte­gek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetük­nél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kis­polgári, sőt a kapitalista gon­dolkodásnak. Ezért szakadat­lanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti sza­kadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állan­dó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus— leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi de­mokrácia fejlődésének új je­lenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kér­déseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi de­mokratikus országok eredmé­nyeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméle­ti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, al­kotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejlesz­teni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egy­részt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei kö­zül melyek az általános érvé­nyűek, nálunk is alkalmazha­tók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmünk­ből és körülményeinkből ere­dően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes meg­oldásokat. A levél hangsúlyozza: Magasabb elvi-politkai szín­vonalra kell emelni a párt­munkát, mélyrehatóan elemez­ve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politi­kai és gazdasági életben végbe­menő változások irányát és je­lentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztatha­tatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista államépítés és jog számos kérdését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szo­cialista erkölcsének fejlesztésé­re, a burzsoá erkölcs még meg­levő maradványainak leküzdé­sére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen előse­gítsük a népet nevelő szocia­lista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelen­tős szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle mun­kájának fontos része, hogy kri­tikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a tör­ténettudomány és a természet­tudományok fejlődését, módsze­reit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése paran­­csolóan megköveteli a párt el­méleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudomá­nyos szakembereinkre ma in­kább, mint valaha állanak Sztálin szavai.­­Van egy tu­dományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai szá­mára — ez a marxista—leni­nista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényei­ről, a proletárforradalom fej­lődési törvényeiről, a szocia­lista építés fejlődési törvényei­ről, a kommunizmus győzelmé­ről szóló tudomány.­« A Társadalmi Szemlének te­hát — mint ideológiai mun­kánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gya­korlattal. Figyelemmel kell kí­sérnie a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocia­lista jövőnk egészséges, élet­erős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásun­kat akadályozó, a múltba visz­­szahúzó tényezők eltakarítá­sában. A marxil leniai elmé­let nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem ve­zérfonal a cselekvésre, a gya­korlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti mun­kánknak a szocializmust építő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven köl­csönhatásban kell fejlődnie. Elméleti munkánknak — ál­lapítja meg a levél — pártsze­­rűen harcosnak és vitatkozó­nak kell lennie, vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de bará­tainkkal és sokszor elvtár­sainkkal is, ha helytelen néze­teket képviselnek. Ezek a vi­ták ne elvont igazságok, dog­mává merevített tételek értel­mezése körül folyjanak, ha­nem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémák­nak a marxizmus-leninizmus szellemében történő tisztázá­sát célozzák. A Központi Vezetőség levele így fejeződik be: Működésének tizedik év­fordulóján azt kívánjuk a Tár­sadalmi Szemlének, hogy dol­gozzék eredményesen e fel­adatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hoz­zá pártunk erősítéséhez, ideo­lógiai munkájának fejlődésé­hez, s minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocia­lizmus felépítéséért folytatott harcában. A Kommunyiszt szerkesztőségének üdvözlete a tízéves Társadalmi Szemléhez Társadalmi Szemle szerkesztő­ségének Budapest A Kommunyiszt szerkesztő bizottsága és munkatársai for­rón üdvözlik a Társadalmi Szemle szerkesztőségét a nagy­szerű tizedik évforduló alkal­mából és sikereket kívánnak a szocializmus magyarországi győzelméért folytatott harcban. A Kommunyiszt szerkesztősége Moszkva. A Társadalmi Szemle új száma A januári szám közli a Ma­gyar Dolgozók Pártja Központ. Vezetőségének a Társadalmi Szemle megjelenése tizedik év­fordulója alkalmából küldött üdvözletét. Friss István tanulmánya a személyes érdekeltség elve al­kalmazásának problémáit fej­tegeti. Fekete Ferenc cikke az SZKP mezőgazdasági politiká­ját ismerteti. Hermann István A dramaturgiai tudatosság és színi kultúránk címmel írt cikket. Közli a folyóirat Pal­­miro Togliatti Hegeltől a mar­xizmusig című tanulmányét. Komor Imre Lenin összes Mű­veinek 19. és 20. kötetében fog­lalt művekről ad ismertetést. Hajdú Gyula írása Magyaror­szágnak az ENSZ-be való fel­vételével foglalkozik. Anna Marergo cikke az Olasz Kom­munista Párt 35 éves tevé­kenységéről szól. A Szemle rovatban Szántó Rezső az M SZKP XX. kongresz­­szusának előkészítését ismer­teti. Betlen Oszkár a Román Munkáspárt II. kongresszusá­ról számol be.

Next