Magyar Nemzet, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
2 TÍZ ÉVE Kétezer adópengőbe került aznap az újság. Pár nappal korábban még ezerbe. Az államformáról szóló törvény nemzetgyűlési tárgyalása során még volt felszólalás a királyság államformája mellett. A Kossuth-híd építői az utolsó rohamot állták a jégtáblák támadásai ellen. Az ország tele volt gonddal, problémával, az ellenség ott ült az országgyűlésben, a kormányban és ahol tudta, gátolta az új élet megteremtését. De azon a napon — 1940. február elsején — mégis ünnepelt az ország. Egy évvel azelőtt még a magyar főváros és az ország szabadságáért harcoltak a szovjet katonák. Friss volt a szabadság, friss volt az öröm. S ebbe a friss örömbe újabb esemény köszöntött be ma tíz esztendeje: pontot tettünk történelmünk egy szakasza után s új formát, új államrendet adtunk megújuló életünknek. A nemzetgyűlés kihirdette az 1946. I. törvénycikket, amelynek értelmében Magyarország köztársaság lett. Ma már történelemnek számít ez a nap, pedig kortársak vagyunk, mindnyájan átéltük ennek a napnak, az új törvénynek nagy örömét. Mert az, hogy a hivatalok, egyetemek, iskolák, intézmények nevéből immár mindörökre eltűnt a »királyi« megjelölés, nem formaság volt, hanem évszázados harcok betetőzése és új küzdelmek, új győzelmek és eredmények záloga. Jól tudta ezt az ellenség is: a nép akaratával nem tudott szembeszállni, de érezve, hogy a köztársasági államforma bevezetése több mint pusztán közjogi aktus, gúnnyal, áskálódással szerette volna hátráltatni a múlt felszámolását. Nem sikerült neki. A nép akkor már megízlelte a szabadságot, megindult, az újjáépítés, az új élet építésének útján, az új rend nőtt és izmosodott. A törvény életbelépése és az azt kísérő hatalmas lelkesedés volt az egyik nagy megnyilvánulása a kommunisták vezette, az újjáépítésben kialakuló népi egységnek. Kossuth harcosainak, a tizenkilences hősöknek lelkesedése támadt új életre ezen a napon s ez a győzelem megmutatta e népnek is, hogy erejével el tudja söpörni a múlt minden maradványát. A köztársaságból azóta népköztársaság lett, a romeltakarítás, az infláció világának helyén felépítettük népi demokratikus rendünket és ötéves terveinkkel építjük a szocialista hazát. S ma, a második ötéves terv kezdetén, annyi győzelem, annyi eredmény után örömmel emlékezünk 1946 első törvénycikkére, a dolgozó nép akkori nagy vívmányára. tokai vezetői hajlandók elősegíteni Tajvan békés eszközökkel való felszabadítását és segédkezet nyújtanak hazájuk teljes egységének megvalósításához, akkor nem csupán dicséretes szolgálatot tesznek hazájuknak, hanem hozzájárulnak Ázsia és a világ békéjéhez is. A kínai nép és a Kínai Kommunista Párt következetesen harcol az egész nemzet egységéért külső ellenségeivel szemben. Kína történelmében a Kínai Kommunista Párt kétszer működött együtt a Kuomintanggal. A kommunisták és a Kuomintang tagjai e két időszak során vállvetve küzdöttek az imperializmus ellen. A Kínai Kommunista Párt még Kína harmadik forradalmi háborúja, a felszabadító háború során sem szüntette be a békés tárgyalásra irányuló erőfeszítéseit. Csou En-Laj a kínai nép és a kínai kormány nevében kijelentette, hogy mindazok, akik Tajvanról rokonaik és barátaik meglátogatása céljából a szárazföldre akarnak jönni, bátran jöhetnek. Mindazok, akik utazás vagy tanulmányút céljából a szárazföldre akarnak jönni, szintén bátran jöhetnek. Mindazok iránt, akik Tajvan békés felszabadításának útjára akarnak lépni — tekintet nélkül arra, hogy kicsodák és hogy milyen súlyos bűnöket követtek el a múltban — a kínai nép elnézést fog tanúsítani, anélkül, hogy múltjuk iránt érdeklődnek. Mindazokat, akak dicséretes szolgálatokat teljesítenek Tajvan békés felszabadításában, a kínai nép, szerzett érdemeiknek megfelelően, méltó jutalomban részesíti. Mindazokat, akik békésen visszatérnek az anyaországba, a kínai nép megfelelő munkával látja el. Din parlamenti küldöttség utazik a Szovjetunióba Moszkvából jelenti a TASZSZ, hogy A. P. Volkov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Szövetségi Tanácsának elnöke és V. T. Lacisz, a Szovjetunió LegfelsőTanácsa Nemzetiségi Tanácsának elnöke levelet intézett G. Pedersenhez, a dán Folketing elnökségének elnökéhez és ebben meghívta a dán törvényhozás küldöttségét a Szovjetunióba. G. Pedersen válaszában közölte, hogy a Folketing elfogadja a meghívást és küldöttséget indít a Szovjetunióba. Izland nagykövete átnyújtotta megbízólevelét K. J. Vorosilovnak Moszkvából jelenti a TASZSZ. K. J. Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének elnöke, január 31-én a Kremlben fogadta P. Thorsteinssont, Izland nagykövetét, aki átnyújtotta megbízólevelét. P. Thornsteinsson nagykövet kijelentette, hogy az izlandi nép és az izlandi kormány nagyra értékeli az Izland és a Szovjetunióközött fennálló jó és baráti kapcsolatokat. Az a körülmény,hogy a két ország nagykövetségi rangra emelte követségeit, a kapcsolatok további fejlődéséhez vezet. K. J. Vorosilov hangoztatta, hogy aSzovjetunió és Izland baráti kapcsolatainak fejlődése és megerősödése megfelel mind a két ország, mind az észak-európai béke és biztonság fenntartása érdekeinek. A Borba elítéli a népi demokráciák ellen irányuló léggömbpropagandát Belgrádból jelenti a TASZSZ: A Borba "Veszélyes léggömbök" című kommentárjában foglalkozik a Szlovákia felé küldött propagandaléggömb felrobbanásával, amelynek soránhatan megsebesültek és egy ház beomlott. Az eset — írja a lap — haragot és felháborodást keltett az ottani lakosságban. A csehszlovák polgári légiforgalmi főigazgatóság — folytatja a Borba cikke — nemrég kénytelen volt beszüntetni a járatokat egyes légivonalakon a légiforgalmat veszélyeztető léggömbök miatt, amelyeket Nyugat-Németország területéről küldenek a kelet-európai országok területe fölé. E kampány kezdeményezői a "Kereszteshadjárat a szabadságért" nevű szervezet és a kelet-európai országokból származó emigránsok. Azt mondják, hogy ezek tevékenységéhez amerikai magánszervezetek és egyes amerikai állampolgárok adják a pénzt. Ámde lehet-e magánügy az efféle tevékenység, amelynek következtében akadályok támadnak a légiközlekedésben és emberek pusztulnak el? Vajon nem érdeke-e magának az amerikai kormánynak is, hogy beszüntesse e tevékenységet és érvényesítse befolyását annak érdekében, hogy hagyják abba a léggömbök már nagy arányokat öltött felbocsátását? Teljesen világos — írja befejezésül a Borba —, hogy a léggömbpropaganda, mint a hidegháborús módszerek egyike, nem vezethet semmiféle jó és hasznos eredményre. Éppen ellenkezőleg, csak megnehezíti a népek kölcsönös megértésének és bizalmának kialakulását és akadályozza, hogy a Kelet és Nyugat kapcsolatai normális, békés alapon fejlődjenek. A A Tanjug jelenti, ma van a 10. évfordulója annak, hogy kihirdették az új Jugoszlávia első alkotmányát. Ezzel — mint a Tanjug kiemeli — jogi formát öltöttek a felszabadító háborúban kiharcolt nemzeti és társadalmi vívmányok* Magyar Nmel Guy Mollet bemutatkozása a francia nemzetgyűlésben Párizsból jelenti az MTI, hogy kedden délután mutatkozott be a francia nemzetgyűlésben Guy Mollet, az új miniszterelnök. A pártok vezetői egytől-egyig jelen voltak. Thorez a képviselők padsoraiban Duclos és Waldeck-Rochet között foglalt helyet. Guy Mollet pedig Deffere és Lacoste kíséretében jelent meg. Guy Mollet majdnem egyórás beszédben ismertette kormányprogramját. A megoldandó problémáik között említette az intézmények reformját, közte a választási reformot, a parlament munkamódszerének megváltoztatását, az oktatás világi jellegének kidomborítását. Ezzel kapcsolatban Mollet kijelentette: a kormány ügyelni fog arra, hogy tiszteletben tartsák az egyháznak az államtól való teljes függetlenségét. Hangoztatta, hogy a világi oktatás kérdésében a kormány maga nem foglal állást, de tagjai személy szerint megtehetik. A legsürgősebb és legfájdalmasabb probléma: Algéria és ennek a kérdésnek a megoldása lesz a kormány legsürgősebb feladata. Biztosította a képviselőket, hogy Algéria jövő státusát a tézisek összevetésével vita során fogják megoldani. Hangoztatta, hogy Algériában a haderőt nem lehet csökkenteni, sőt át kell szervezni, hogy hatékonyabb legyen. Amikor ezek az erők képesek garantálni a biztonságot, a kormány szabadon engedi a politikai foglyokat. Guy Mollet végül rámutatott arra, hogy a kormány véghez akarja vinni a Tuniszban és Marokkóban elkezdett reformokat. . Áttérve a külpolitikára, kijelentette:akormány kiáll az általános és ellenőrzött leszerelés mellett. Hozzátette, hogy »a NATO megszervezése a béke és a szabadságjogok megőrzésének biztosítéka volt és marad". A kormány azt akarja, hogy tárgyalások folyjanak az egyidejű és ellenőrzött leszerelésről. Állandóan és fáradhatatlanul arra kell törekedni, hogy minden problémát minden körülmények között megtárgyaljanak a Szovjetunióval. A belpolitikai kérdéseket érintve, ígéretet tett arra, hogy a kormány felszerelési és modernizálási tervet dolgoz ki, amely immár a harmadik lesz Franciaországban, ezenkívül végrehajtja a bérzónák fokozatos megszüntetését. Duclos a baloldal feladatairól A kormányprogram vitájában Duclos megállapította, hogy a választásokból baloldali többség került ki győztesen és ez a többség még nagyobb lehetett volna, ha elfogadják a kommunisták- nak azt a javaslatát, hogy a listakapcsolásokat a reakció ellen fordítsák. De a meglevő többség is már bőven elegendő ahhoz, hogy komoly alapot biztosítson egy baloldali kormány számára és lehetővé tegye olyan politika alkalmazását, amelyet a baloldal minden rétege előzetesen megvitatna és meghatározna. Ha azt akarják, hogy a Franciaország népe követelte politikaváltozás bekövetkezzék, harcolni kell a jobboldal ellen, a régi köztársasági jelszó szem előtt tartásával: »Nincs ellenfél a baloldalon." Duclos ezután emlékeztetett Guy Mollet-nak egy nemrég tett kijelentésére, amely szerint a reakciós pártok között különösen és elsősorban el kell ítélni az MRP-t. Duclos leleplezte az MRP mesterkedéseit, amelyeknek célja a baloldal megosztása. Duclos hangsúlyozta, hogy az új nemzetgyűlésnek elsősorban az észak-afrikai hadműveletek befejezésével és a fiatal katonák azonnali hazaküldésével kell foglalkoznia. El kell ismerni az algériai nemzet létezésének tényét. Tárgyalni kell az algériai nép hivatott megbízottaival. Duclos bírálta az "európai" gondolat felelevenítését, ami biztosan nyugtalanságot fog kelteni. Említést tett az ♦európai egyesült államokért" küzdő bizottságról, amelynek tagjai között szerepel Jean Monnet mellett, az új miniszterelnök is. Ezután az Euratom kérdését boncolgatta. A belpolitikai problémákat tárgyalva, a Francia Kommunista Párt titkára részletesen elemezte a francia dolgozók életkörülményeit. Kijelentette, hogy a kommunista párt tudomásul veszi a miniszterelnök erre vonatkozó ígéreteit. Duclos ezután rátért a legújabb fasiszta provokációra, a poujadeisták montpellieri támadására. Leszögezte, hogy a francia munkásosztály és Franciaország népe nem hagy válasz nélkül semmiféle ehhez hasonló tüntetést. Poujade rászedett bizonyos számú kisiparost és kiskereskedőt, de ezeknek most már kezd kinyílni a szemük. A poujadeisták mögött fasiszták és árulók húzódnak meg, akik megmutatják a mozgalom igazi arculatát. Egy minden baloldali erőt magában foglaló, baloldali többségre támaszkodó kormány — hangoztatta Duclos —, a népi tömegek támogatásával győztes harcot folytathat és képes is folytatni a fasizmus ellen. Ez a kormány, amely most állt a nemzetgyűlés előtt, programjának elégtelensége miatt kevésbé lesz alkalmas arra, hogy ezt a feladatot megoldja. Miután mindezt kijelentettük — mondotta Duclos —, egyesek azt szeretnék, hogy olyan helyzet alakulna ki, amely megnehezíthetné a kormány beiktatását. Ez a kormány ugyan távolról sem felel meg annak, amit Franciaország munkásosztálya és népe kíván, de a népi tömegek nyomása arra billentheti a mérleget és talán hamarább, mint egyesek gondolják. Ami bennünket illet, emlékeztetek Maurice Thorez kijelentésére, amely szerint készek vagyunk támogatni minden előretett lépést. Lehetővé kívánjuk tenni a kormány számára, hogy tettekre váltsa ígéreteit. De a jelenlegi helyzetben mind több erővel és világossággal meg kell nyilvánulnia a valóságos változásokra irányuló népi akaratnak. Szükséges tehát egy hatalmas népfront-mozgalom kifejlődése, mind a vidéken, mind a városokban. Jelentés a washingtoni tárgyalásokról Az MTI jelenti: Az amerikai rádió közli, hogy kedden délelőtt az amerikai külügyminisztérium épületében folytatódtak a tárgyalások Dulles amerikai és Lehwyn Lloyd angol külügyminiszter között. A tárgyalások délután Eisenhower elnök és Eden miniszterelnök részvételével folytatódtak. Az amerikai rádió diplomáciai tudósítója szerint a keddi tárgyalásokon főként a középkeleti helyzetről volt szó. Az amerikaiak megsértik Ausztria légiterét Bécsből jelenti a TASZSZ. Az osztrák sajtó és a hírügynökségek továbbra is közölnek olyan tényeket, amelyek azt bizonyítják hogy az amerikai repülőgépek megsértik Ausztria légiterét. A Der Abend a többi között arról számol be, hogy január 28-án Fasching térségében (Felső- Ausztria) egy amerikai repülőgép magyar nyelvű propaganda-brosúrákat és röpcédulákat tartalmazó léggömböt dobott ki. Bonn különleges egységet létesít ,,helyi konfliktusok" leküzdésére Bonnból jelenti az ADN. A bonni hadügyminisztérium a NATO párizsi főhadiszállásán működő amerikai vezetőtörzs közvetlen utasítására s tervet dolgozott ki egy speciális egység létesítésére, amely a NATO-főparancsnokságnak minden időben rendelkezésére állna a világ bármely részén adódóhelyi konfliktusok leküzdésére. Az AP amerikai hírügynökség hétfőn részleteket közölt ezzel kapcsolatban. Mint bonni katonai körökben mondották, Heusinger legutóbbi párizsi látogatásakor utalt arra, hogy a bonni hadseregnek feltétlenül alkalmat kell adniharci tapasztalatok szerzésére. (Külpolitikai híranyagunk folytatása a 4. oldalon) ■Sacfda, 1856. február 1. A Központi Vezetőség üdvözlete a tízéves Társadalmi Szemléhez A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége a Társadalmi Szemle megjelenésének 10. évfordulója alkalmából levelet intézett a Társadalmi Szemléhez. A Központi Vezetőség levele megállapítja: Tíz év alatt nagy eredményeket értünk el hazánk szocialista átalakításának, az állami és gazdasági építőmunkának minden területén. Ennek megfelelően nőtt párttagságunk és dolgozó népünk politikai tapasztalata és képzettsége. A népi demokratikus állam megteremtéséért és megszilárdításáért, a népgazdaság újjáépítéséért és fejlesztéséért folytatott sikeres harcunk széles tömegeket győzött meg pártunk politikájának és világnézetének helyességéről, s százezrekben keltette fel a marxizmus—leninizmus iránti érdeklődést. Ma a pártmunka és egyben egész további fejlődésünk egyik kulcskérdése az, hogy minél előbb megszűnjön az ideológiai munka viszonylagos elmaradottsága. Meg kell akadályozni, hogy a munkásosztály világnézetétől idegen nézetek tért nyerjenek a párt soraiban, s fékezzék a második ötéves terv végrehajtását és a szocializmus építését hazánkban. Szocializmust építő hazánkban még vannak olyan rétegek és osztálymaradványok, amelyek gazdasági helyzetüknél vagy múltjuknál fogva hordozói és terjesztői a kispolgári, sőt a kapitalista gondolkodásnak. Ezért szakadatlanul szem előtt kell tartanunk és nem szabad lebecsülnünk a kapitalista ideológiai befolyást. A békés egymás mellett élés eszméje nem zárja ki, hanem feltételezi, sőt megköveteli a mi szocialista világnézetünk és a burzsoá ideológia közötti szakadatlan eszmei harcot. A burzsoá és a kispolgári nézetek elleni ideológiai állandó küzdelem azonban csak egyik feladata az elméleti munkának. A marxizmus— leninizmus tanításai alapján meg kell vizsgálni a népi demokrácia fejlődésének új jelenségeit, s meg kell oldani a szocialista építés sajátos kérdéseit. Gondosan elemezni kell a Szovjetunió és a népi demokratikus országok eredményeit és tapasztalatait is, ami hatalmas segítséget ad elméleti problémáink megoldásához. Ezzel párhuzamosan önálló, alkotó ideológiai munkát kell folytatni, tovább kell fejleszteni a marxizmus—leninizmus tanítását. Tisztázni kell egyrészt azt is, hogy a szocialista építés más országokban feltárt objektív törvényszerűségei közül melyek az általános érvényűek, nálunk is alkalmazhatók, másrészt milyen sajátos vonásai vannak történelmünkből és körülményeinkből eredően a mi fejlődésünknek. Csak ez a kettős elemzés és tanulmányozás adhat helyes következtetéseket, helyes megoldásokat. A levél hangsúlyozza: Magasabb elvi-politkai színvonalra kell emelni a pártmunkát, mélyrehatóan elemezve és általánosítva annak gazdag tapasztalatait. Meg kell világítani a nemzetközi politikai és gazdasági életben végbemenő változások irányát és jelentőségét, a békeszerető erők növekedését, az imperialista tábor belső ellentmondásait, az évszázados gyarmati rendszer felszámolásának feltartóztathatatlan menetét. Tisztázni kell a szocialista államépítés és jog számos kérdését. Az eddiginél jóval nagyobb figyelmet kell fordítani dolgozó népünk szocialista erkölcsének fejlesztésére, a burzsoá erkölcs még meglevő maradványainak leküzdésére. Kulturális életünkben sok még a tisztázatlan és helytelen nézet, melyet el kell oszlatni, hogy ezzel is erőteljesen elősegítsük a népet nevelő szocialista kultúra fejlődését. Mind e feladatok megoldásában jelentős szerep vár a Társadalmi Szemlére. A Társadalmi Szemle munkájának fontos része, hogy kritikailag elemezze és értékelje a tudományok, a politikai gazdaságtan, a filozófia, a történettudomány és a természettudományok fejlődését, módszereit és új eredményeit. Mind e tudományágak fejlődése parancsolóan megköveteli a párt elméleti folyóiratának bíráló és útmutató segítségét. Tudományos szakembereinkre ma inkább, mint valaha állanak Sztálin szavai.Van egy tudományág, amelynek ismerete feltétlenül kötelező minden tudományág bolsevikjai számára — ez a marxista—leninista társadalomtudomány, a társadalom fejlődési törvényeiről, a proletárforradalom fejlődési törvényeiről, a szocialista építés fejlődési törvényeiről, a kommunizmus győzelméről szóló tudomány.« A Társadalmi Szemlének tehát — mint ideológiai munkánk egyéb szerveinek is — állandó, szoros kapcsolatban kell lennie a mindennapi gyakorlattal. Figyelemmel kell kísérnie a politikai, gazdasági, kulturális és tudományos élet jelenségeit, rá kell irányítania az elmélet fényszóróját szocialista jövőnk egészséges, életerős hajtásaira, és segítenie kell a pártnak a haladásunkat akadályozó, a múltba viszszahúzó tényezők eltakarításában. A marxil leniai elmélet nem szobatudomány, nem elvont spekuláció, hanem vezérfonal a cselekvésre, a gyakorlati élet alakításának, a szocializmus építésének fontos fegyvere. Ezért elméleti munkánknak a szocializmust építő munkások, dolgozó parasztok és értelmiségiek mindennapi erőfeszítéseivel eleven kölcsönhatásban kell fejlődnie. Elméleti munkánknak — állapítja meg a levél — pártszerűen harcosnak és vitatkozónak kell lennie, vitatkoznia kell ellenségeinkkel, de barátainkkal és sokszor elvtársainkkal is, ha helytelen nézeteket képviselnek. Ezek a viták ne elvont igazságok, dogmává merevített tételek értelmezése körül folyjanak, hanem elsősorban az élet által felvetett aktuális problémáknak a marxizmus-leninizmus szellemében történő tisztázását célozzák. A Központi Vezetőség levele így fejeződik be: Működésének tizedik évfordulóján azt kívánjuk a Társadalmi Szemlének, hogy dolgozzék eredményesen e feladatok teljesítésén, töltse be fontos hivatását, járuljon hozzá pártunk erősítéséhez, ideológiai munkájának fejlődéséhez, s minden téren segítse dolgozó népünket, hogy még nagyobb sikereket érjen el a béke megvédéséért, a szocializmus felépítéséért folytatott harcában. A Kommunyiszt szerkesztőségének üdvözlete a tízéves Társadalmi Szemléhez Társadalmi Szemle szerkesztőségének Budapest A Kommunyiszt szerkesztő bizottsága és munkatársai forrón üdvözlik a Társadalmi Szemle szerkesztőségét a nagyszerű tizedik évforduló alkalmából és sikereket kívánnak a szocializmus magyarországi győzelméért folytatott harcban. A Kommunyiszt szerkesztősége Moszkva. A Társadalmi Szemle új száma A januári szám közli a Magyar Dolgozók Pártja Központ. Vezetőségének a Társadalmi Szemle megjelenése tizedik évfordulója alkalmából küldött üdvözletét. Friss István tanulmánya a személyes érdekeltség elve alkalmazásának problémáit fejtegeti. Fekete Ferenc cikke az SZKP mezőgazdasági politikáját ismerteti. Hermann István A dramaturgiai tudatosság és színi kultúránk címmel írt cikket. Közli a folyóirat Palmiro Togliatti Hegeltől a marxizmusig című tanulmányét. Komor Imre Lenin összes Műveinek 19. és 20. kötetében foglalt művekről ad ismertetést. Hajdú Gyula írása Magyarországnak az ENSZ-be való felvételével foglalkozik. Anna Marergo cikke az Olasz Kommunista Párt 35 éves tevékenységéről szól. A Szemle rovatban Szántó Rezső az M SZKP XX. kongreszszusának előkészítését ismerteti. Betlen Oszkár a Román Munkáspárt II. kongresszusáról számol be.