Magyar Nemzet, 1956. február (12. évfolyam, 27-51. szám)
1956-02-01 / 27. szám
i Szerda, 1956. február 1. _______sraw NenBC_________________________________________________—--------5 Földművesszövetkezeteink fontos feladata, hogy elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését, erősítsék a munkás-paraszt szövetséget Apró Antal felszólalása a SZÖVOSZ ünnepi tanácskozásán Kedden az Országház kongresszusi termében folytatták a földművesszövetkezetek 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepi tanácskozást. A párt és a kormány vezetői közül részt vett a tanácskozáson Apró Antal és Dobi István. Ott volt Nagy József elé könnyűipari miniszter, Bognár József belkereskedelmi miniszter, Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter és Nagy Dániel, az Elnöki Tanács elnökhelyettese, a SZÖVOSZ vezetői közül jelen volt Vas Zoltán, Dögei Imre, Nánási László, Nyers Rezső és Mészáros Sándor. Az ülésen felszólalt Bognár József belkereskedelmi miniszter. Megállapította: a földművesszövetkezeti kiskereskedelem 1955-ben háromszor akkora forgalmat bonyolított le, mint öt évvel ezelőtt. Ennek a nagy eredménynek az elérésében szerepe van a falusi lakosság életszínvonala, vásárló ereje hatalmas növekedésének. A falusi áruforgalom gyors növekedésének egyik tényezője a termelőszövetkezeti mozgalom térhódítása a falun és az a körülmény, hogy a termelőszövetkezeti parasztság zömének életszínvonala magasabb, mint a középpaparasztságé. A termelőszövetkezeti parasztság igénye megnőtt olyan cikkek irányában is, amelyeket régen nemigen vásároltak falun, például motorkerékpár, mosógép és hasonló áruféleségek. Az ünnepi tanácskozáson felszólalt Apró Antal, az MDP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese és tolmácsolta a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége, s a Minisztertanács üdvözletét a magyar földművesszövetkezeti mozgalom sok százezres tagságának és dolgozóinak. — Földművesszövetkezeteink pontunk útmutatását követve, eredményekben gazdag tíz esztendőre tekinthetnek vissza — mondotta a többi között. — Együtt fejlődtek, erősödtek népi demokratikus rendünkkel. Állandóan növekszik politikai szerepük is. Fontos feladata földművesszövetkezeteinknek, hogy elősegítsék a mezőgazdaság szocialista átszervezését, a falu és a város közötti kapcsolat fejlesztését, a munkás-paraszt szövetség erősítését. A földművesszövetkezetek munkájában a dolgozó parasztok tízezrei vesznek részt, akik így megismerik a termelési, gazdasági ügyek közös intézésében, a szövetkezésben rejlő hatalmas erőt és ez után mind jobban szószólói, harcosai lesznek a termelőszövetkezeti mozgalomnak. Ezután azokról a feladatokról beszélt, amelyek pártunk mezőgazdaságfejlesztési politikájának végrehajtásában, a második ötéves terv célkitűzéseinek megvalósításában a földművesszövetkezetek előtt állnak. Rámutatott: úgy kell ellátniuk a dolgozó parasztsá-got iparcikkekkel, termelési eszközökkel és anyagokkal, hogy azok a dolgozó parasztság termelési kedvét, árutermelését fokozzák. Tovább kell javítani az áruforgalmat, javí- tani, szélesíteni a begyűjtési, felvásárlási munkát, szélesíteni kell a földművesszövetkezetek szerepét a termelési és ér- ■ tőkésítési szerződéskötésben. A termelőszövetkezetekkel a leg- , szorosabb gazdasági és politikai kapcsolatokat kell kiépíte- niök, az eddiginél nagyobb gondot kell fordítani a ter- melő szövetkezetek és azok tag- fainak ellátására, a tsz-ek sza-bad áruinak értékesítésére. A földművesszövetkezetek állan-ndóan népszerűsítsék a termelőszövetkezetek eredményeit tagjaik és a dolgozó parasztság között, a földművesszövetkezeti tagok, a választott szervek tagjai maguk is mutassanak jó példáit belépéssel, s az új szövetkezetek létesítésénél adjanak gazdasági és admi- nisztratív segítséget. Apró Antal végül hangsúlyozta: a földművesszövetkezetek védjék és erősítsék a szövetkezeti demokráciát, számolják fel a vezetésben és az ügyintézésben eluralkodott bürokráciát. Egy pillanatra se feledkezzenek meg arról, hogy a földművesszövetkezetek a dolgozó parasztság demokratikus tömegszervezetei. Bebrits Lajos közlekedés- és postaügyi miniszter felszólalásában foglalkozott a földművesszövetkezetek és a közlekedési szervek kapcsolatának kérdéseivel. — Mi a magunk részéről mindent elkövetünk — mondotta —, hogy a gyors szállításokkal, s a postaforgalom pontos lebonyolításával tőlünk telhetően segítsük és támogassuk a földművesszövetkezeti mozgalmat. Ezután Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke üdvözölte az országos tanácskozást, a földművesszövetkezeti mozgalom tagságát, vezetőit és dolgozóit, majd a Népköztársaság Elnöki Tanácsa nevében átnyújtotta a kormánykitüntetéseket azoknak a választott vezetőknek és dolgozóknak, akik önzetlen, lelkes munkájukkal az elmúlt évek során a legkiemelkedőbb eredményeket érték el. A kétnapos tanácskozás Vas Zoltán, a SZÖVOSZ igazgatósága elnökének zárószavával ért véget. Az Országos Földművesszövetkezeti Tanács és a Szövetkezetek Országos Szövetségének igazgatósága a földművesszövetkezeti mozgalom tizedik évfordulója alkalmából kedden este fogadást adott a városligeti Gundel Étteremben. Kitüntetések a földművesszövetkezetek fennállásának tizedik évfordulója alkalmából A Népköztársaság Elnöki Tanácsa a földművesszövetkezeti mozgalom megindulásának tizedik évfordulója alkalmából, valamint a földművesszövetkezetek zöldség-gyümölcs-,felvásárlási és értékesítési munkájában kiemelkedő eredmények elismeréséül a MUNKA ÉRDEMREND kitüntetést adományozta: Dögei Imrének, az Országos Földművesszövetkezeti Tanács elnökének, Nyers Rezsőnek, a Szövetkezetek Országos Szövetsége igazgatósága elnökhelyettesének, Szabó Miklósnak, a Földművesszövetkezetek Szabolcs-Szatmár megyei Szövetkezeti Központi Igazgatósága elnökének, Szigeti Istvánnak, a Zöldség-Gyümölcs Értékesítő Országos Szövetkezeti Központ igazgatójának. Az ünnepi évforduló alkalmából számos földművesszövetkezeti vezető és dolgozó részesült még a SZOCIALISTA MUNKÁÉRT ÉRDEMÉREM és MUNKA ÉRDEMÉREM kormánykitüntetésben. A kitüntetéseket az ünnepi tanácskozás keretében Dobi István, a Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke adta át. (MTI) A műszaki fejlesztés új eredményei a borsodi szénmedencében Két érdekes kísérletet folytatnak ezekben a napokban a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén. Mindkettő a már ismert és több év óta használt gépek módosítása, illetve újszerű alkalmazása révén igyekszik növelni a gépesített széntermelés mennyiségét és javítani a szén minőségét. Ormosbányán, ahol a gépek már 1951 óta dolgoznak, az egyik F. 4-es fejtőgéppel kísérleteznek. Az egyik F. 4-es fejtőgépen — az ormosi II. aknában — alkalmazták először Kobolka Alajosnak, a Szénbányászati Minisztérium egyik mérnökének újítását, ami úgy módosítja a fejtőgépet, hogy a kedvezőbb munkafeltételek biztosítása mellett jelentősen megjavítja a szén minőségét is. Az újítás lényege, hogy csökkenti a fogaskerékhez hasonló forgófelforgási sebességét. A lassúbb mozgás következtében a gép nem porrá töri a szenet, hanem darabosra és így javul a minősége. Ahogy az első kísérleti napok mérései bizonyítják: egy csillében a 80 százalékos portartalom 20 százalékosra csökkent. A lassított mozgás következtében a forgófej kevésbé rongálódik, ritkán törik, nem kell leállni alkatrészcsere, gépjavítás miatt — a gép termelése folyamatossá válik. Végül előnyös a gépkezelő számára is, mert eddig védőálarccal dolgozott s a gép működését alig látta a por miatt. A módosított gép fejtésénél nem porzik annyira a szén, jobbak az egészségügyi körülmények, a látási viszonyok és ezáltal a gép irányítása, működtetése is könnyebb. 80 méter helyett 110 ! Mindezeket a kísérletek igazolták. íme két számadat: a módosított F. 4-es 300—400 százalékra teljesíti napi tervét, s a január 25-i adatok szerint a január hóra tervezett 80 méter helyett 109,7 métert haladt. A sikeres kísérleteket nagy örömmel fogadták az ormosbányaiak. Nincs is már kifogásuk az F. 4-es fejtőgépek ellen. Annál több azonban a rossz szállítóberendezések s az emiatt ismétlődő munkaidő-kiesés ellen ami lerontja eredményeiket. A szállító gumiszalagok állandó szakadása műszakonként átlagosan 1—1,5 óra »kényszerpihenőt« jelent. Dunai László üzemvezető véleménye megegyezik Beregi Gábor főmérnökével: a gumiszalagok igen rossz állapotban vannak. Ennek oka egyrészt az, hogy a még 1954 végén — bányatűz következtében — megrongálódott szalagokat nem cserélték ki teljesen és a szalagok gyakran javításra szorulnak. Sokat segítene ezen a megfelelő karbantartás. Erre törekszenek is, csak a megfelelő szakemberek hiánya okoz gondot. De ha az ormosbányaiak 1956-ban jobb eredménnyel akarják évi tervüket befejezni, mint tavaly — amikor csak 98,3 százalékot értek el —, akkor egyrészt a szállítóberendezéseket haladéktalanul rendbe kell hozni és ezzel biztosítani az F. 4-es gépek teljes kihasználását, másrészt a többi F. 4-esen is be kell vezetni a Kobolkaféle újítást. A tervteljesítés eredményei már ezzel az egy géppel végzett munka nyomán is biztatóak: január 25-ig 96,9 százalék. A termelékenyebb Gornyák A másik érdekes kísérlet a Borsodi Szénbányászati Tröszt területén a festői haricavölgyi bányában folyik, Kondón. A kondói bánya egy aknájában két Gornyák dolgozik. Tavaly áprilisban kapták az elsőt, augusztusban a másodikat. A kísérleteket most az egyik Gornyákom folytatják, mégpedig jelentős sikerrel. Az új technológiai eljárás lényege, hogy a gép jobb kihasználása érdekében nem az eddigi 50—60 méteres fronthomlokot, hanem 130 métert vágnak egy géppel, kétszárnyú frontfejtést végeznek. A Gornyák tehát egyszerre levág 130 métert és csak ezután kell a szállítóberendezéseket átszerelni, a gépet visszaállítani a kezdőponthoz, míg az 50—60 méteres frontszakaszoknál ez a kiesési idő éppen a kétszeres volna. Növeli a teljesítményt az is, hogy műszakonként 20 ember helyett most 16 is elég a gépek kezeléséhez. A meddőt sem kell külön felszínre szállítani, hanem a lefejtett területre lehet betömíteni. A kísérletek a múlt hét végén indultak meg Czike Albert főmérnök vezetésével. A technológiai eljárást a tröszt műszaki osztálya dolgozta ki Zsille főmérnök irányításával és most ők is nagy érdeklődéssel figyelik a kondói eredményeket. A kilátások igen biztatóak. Az kondói geológiai viszonyok lehetővé teszik a gép újszerű alkalmazását. Az új eljárást ma már a bányászok is lelkesen támogatják. Az első tornyák megérkezését kezdetben nem a legnagyobb rokonszenvel kísérték, mivel az előtte itt működő Donbassz-kombájn a helyi viszonyoknak nem volt megfelelő és ezért működése sem volt kielégítő. Később azonban anynyira megszerették a két Gornyákot, hogy mikor a gép évi generáljavításon volt, a bányászok maguk sürgették állandóan üzembeállását. A gépkezelők gondosan karban tartják úgy, hogy géphiba miatt még nem volt munkaidő kiesés. A jelenlegi kísérletek nyomán előreláthatóan ugrásszerűen emelkedik majd a teljesítmény, a becslések szerint 20—30 százalékkal. Ez pedig hozzájárul ahhoz, hogy a Borsodi Szénbányászati Tröszt valóra váltsa, amivel tavaly adós maradt: a terv teljesítését. De a két bánya példája egyben útmutatás sok más bányának is: hogyan kell az újítások és módosítások bátor alkalmazásával a rendelkezésre álló gépeket a helyi körülményeknek leginkább megfelelő módon kihasználni a jobb termelési eredmények érdekeiben. Mikócs Etel Határidő előtt teljesítette januári tervét hat szénbányászati tröszt A Szénbányászati Minisztérium jelenti: A bányák dolgozói kemény küzdelmet vívtak, hogy felszínre küldjék a januári tervben előírt szénmennyiséget. Kedd reggel óta a trösztök sorra jelentkeznek, hogy teljesítették januári tervüket. Elsőnek — a kora reggeli órákban — a Tatabányai Szénbányászati Tröszt, majd azt követőleg az ózdi, a közép-dunántúli, a nógrádi, a komlói és a borsodi tröszt jelentette januári tervének teljesítését. A mátravidéki és a várpalotai tröszt dolgozói előreláthatólag szerda reggelig fejezik be tervüket, némi elmaradással küzd Dorog, a pécsi bányászok azonban jelentős adóssággal kezdik a februárt. A hat tröszt jó munkája, a határidő előtti tervteljesítés lehetővé teszi, hogy a szénbányászat egésze , túlteljesítse januári tervét* (MTI) Az épülő kommunizmus győzelmi jelentése Néhány nappal a Szovjetunió hatodik ötéves népgazdaságfejlesztési terve irányelveinek közzététele után jelent meg a kommunizmus építésének múlt évi eredményeiről szóló jelentés. A Szovjetunió Minisztertanácsa mellett működő Központi Statisztikai Hivatal legújabb közleménye ismételten a tények erejével mutatja meg, hogy a szovjet nép a maga elé tűzött hatalmas célokat nemcsak megvalósítja, hanem az előirányzatokhoz képest túl is szárnyalja. Mind jobban gazdagodó, szépülő és mindinkább kiteljesedő élet tükröződik a tervjelentésből: hatalmas arányokban fejlődik a Szovjetunió népgazdasága, épül a kommunizmus. A tervjelentés százalékszámaival és tárgyilagos megállapításaival elkalauzolja az olvasót a szovjet népgazdaság különböző területein, beszél a kultúra, a szociális gondoskodás, az egészségügyi gondozás, a termelékenység és az életszínvonal kérdéseiről, ahol pedig abszolút számokat mond, ott elkápráztat a méretekkel és az arányokkal. Tavaly a szovjet ipar össztermelése az előző évit 12 százalékkal, a tervben előírtat pedig három százalékkal múlta felül. Nincs a népgazdaságnak olyan ága, területe, ahol ne érték volna el a tervezettet. De emeljünk ki a győzelmi jelentés számsoraiból néhány jellemző, sokatmondó adatot. A villamosenergia, valamint széntermelésben egyaránt 13, a kőolajtermelésben 19, a Diesel-üzemanyagok előállításában pedig 31 százalékkal szárnyalták túl az 1954-es szintet. Fellendült a fogyasztási cikkeit termelése is. Már 1954-ben annyi pamutot termeltek, amelyből a földkerekség minden asszonyának jutott volna egy ruha, annyi selyemszövetet, amely 12 és félszer érte volna körül az Egyenlítőt. Nos, 1955-ben ez a mennyiség — hogy csak egy adatot említsünk — a pamut és lenszövetekből 6 százalékkal nőtt. A népgazdaság többi ága, így a mezőgazdaság ugyancsak rohamtempóban fejlődött. A vetésterület — nem utolsósorban a szűz- és parlagföldek meghódításának eredményeként — hazánk területének több mint kétszeresével nőtt meg. Ennek jótékony hatása megmutatkozott a tényleges gabonatermés, a begyűjtött és felvásárolt gabona mennyiségének növekedésében is. A tervjelentésben hírüladott sikerek elképzelhetetlenek lettek volna a technika és a gépesítés fejlesztése, a termelés tökéletesítése, a termelékenység emelkedése, a fokozottabb takarékoskodás nélkül. A munkások termelékenysége az iparban nyolc, az építőiparban tíz százalékkal nőtt. Egy év alatt 800 nagyipari vállalatot helyeztek üzembe. Új gyárak, kombinátok kezdték meg a működést, új erőművek bővítették az energiaszolgáltatást. Ezzel kapcsolatban mennyi minden rejlik a terv jelentésnek eme szerény mondata mögött, hogy jó gondot fordítottak az atomerő békés felhasználására is!« A múlt év az ötödik ötéves terv utolsó éve volt. A szocialista rend legyőzhetetlen erejéről tanúskodik, hogy amíg a megvalósult szocializmus országa öt év alatt 85 százalékkal növelte ipari termelését, addig a kapitalista országok ennek csak töredékével. Így az Egyesült Államok alig több mint húsz százalékkal, a kapitalista tábor második legszámottevőbb országa, Anglia pedig meg mintegy 16 százalékkal. Ennek eredményeként és a nehézipar elsődleges fejlesztésének gyümölcseként soha nem látott, a kapitalista világ számára elképzelhetetlen ütemben emelkedett a szovjet nép életszínvonala. A közszükségleti cikkek gyártása együttesen több mint háromnegyedével múlta felül az 1950-es színvonalat. Minden egyes szovjet családéletének további gazdagodásáról, szépüléséről beszél az, hogy az állami és a szövetkezeti kereskedelem tavaly összehasonlító árakkal kifejezve öt százalékkal több árut — élelmiszert, ruházati cikket, televíziós készüléket — adott el a lakosságnak, mint 1954- ben. Ugyanekkor az ötödik ötéves terv utolsó évében a munkások és alkalmazottak reálbére 39 százalékkal, a parasztok reáljövedelme 40 százalékkal volt magasabb, mint 1950- ben. A szovjet ipar és mezőgazdaság, az egész népgazdaság duzzadó életerejéről beszélnek a tavalyi feladatok sikeres teljesítéséről szóló számok. Az eddigi eredményekre, az óriásokhoz méltó győzelmekre támaszkodva, kezdi meg a szovjet nép minden eddiginél hatalmasabb programja, a hatodik népgazdaságfejlesztési terv végrehajtását. A kivívott sikerek, így a múlt évi eredmények is biztosítékai annak, hogy valóra válnak a XX. kongreszszus irányelveiben megjelölt célkitűzések, a Szovjetunió az egy főre eső termelésben is rövid idő alatt ugyancsak túlszárnyalja a legfejlettebb tőkés országokat. Végtelen gazdagság, állandó fejlődés, bátor szembeszállás bárminő nehézséggel, a termelés szakadatlan növelésével a tömegek életszínvonalának állandó növelésére irányuló elhatározottság, ebben lehet öszszefoglalni a tervjelentés tömérdek számadatát és megállapítását. A Chinoin-gyár dolgozóinak nagygyűlése A Chinnoin Gyógyszer és Vegyészeti Termékek Gyára dolgozóinak százai kedden délután nagygyűlésen tárgyalták meg a belpolitikai helyzetet, iparunk elmúlt évi munkáját és az 1956. év feladatait. A nagygyűlés előadója Harustyák József, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének tagja, az Elnöki Tanács tagja, a gyár dolgozóinak országgyűlési képviselője volt. Bevezetőben részletesen is mentette hazánk belpolitikai és gazdasági helyzetét. Ismertette azokat az eredményeket, amelyeket i párink fejlesztésében 1955-ben elértünk és amelyben jelentős részük van a Chinoin dolgozóinak is. A gyár éves tervét minden részletében teljesítette, sőt felemelt export-tervét 107,5 százalékra túl is teljesítette, számos gyógyszerből az elő- irányzottnál lényegesen nagyobb mennyiséget adott népgazdaságunknak. Az előadó ezután rámutatott, hogy az idézett eredmények nem válhatnak az elbizalmodottság forrásává. Beszélt ezután azokról a feladatokról, amelyek a technológiai fegyelem megszilárdításában várnak a vegyipar dolgozóira, majd részletesen ismertette az 1956-os népgazdasági terv feladatait az ipar területén. BÁRMELYIKET VÁLASZTJA, JÓL JÁR... NŐI, FÉRFI ÉS GYERMEK HARISNYÁK GAZDAG VÁLASZTÉKBAN A RUHÁZATI BOLTOKBAN V., Kálvin tér 4. III., Kórház utca 50. VII., Rákóczi út 26. VII., Baross tér 14. X., Körösi Csoma út 5/b. XI., Bartók Béla út 60. XIII., Váci út 4. VIII., József krt. 50. XX. , Kossuth Lajos út 101. XXI. , Rákóczi Ferenc út 91. Hetven új szénbánya Ukrajnában Az Ukrán SZSZK-ban 1956- ban 70 új szénbányában indul meg a termelés. Az új bányák üzembehelyezésével ■ és több régebbi bánya korszerűsítésével 15 százalékkal növelik Ukrajna széntermelését i