Magyar Nemzet, 1956. március (12. évfolyam, 52-78. szám)

1956-03-01 / 52. szám

2 hadügyminiszter nyitotta meg. Kijelentette, hogy a kormány véleménye szerint jelenleg kevésbé valószínű egy újabb világháború kitörésének lehetősége. Ennek ellenére azt hangoztatta, hogy folytatni kell az atomfegyverkezési hajszát és azt állította, hogy a magfegyver-gyártás fejlesztése, mint »elriasztótényezős előmozdíthatja a béke megszilárdítását. Az angol hadügyminiszter védelmébe vette az erőpolitikát', és kijelentette, hogy »az angol fegyveres erőknek bekell tölteniük szerepüket a hidegháborúban”. A munkáspárti ellenzék részéről felszólaló Richard Stokes hangsúlyozta, hogy a konzervatívok és a munkáspártiak között nincs lényeges nézeteltérés .Anglia fő kötelezettségeit illetően*. Stokes azonban bizalmatlansági indítványt terjesztett elő a kormány ellen, mivel a katonai szükségletekre fordított óriási összegek ellenére »Anglia védelmi rendszere még mindig komoly fogyatékosságokban szenved«. Az ezután felszólaló munkáspárti Zilliacus hangsúlyozta, hogy a katonai kiadások »elviselhetetlen terhet jelentenek Anglia számára«. Zilliacus szerint Anglia csőd felé tart. Indonézia közölte az ENSZ-szel, hogy felmondta a holland—Indonéz uniót New Yorkból jelenti az MTI. Szudzsarvo, Indonézia állandó ENSZ képviselője levélben értesítette Dag Hammarskjoldöt, az ENSZ főtitkárát, hogy Indonézia felmondta a holland— indonéz uniót és vele együtt a New Yorkból jelenti a TASZSZ. Hammarskjöld, az ENSZ főtitkára a napokban tért vissza New Yorkiba 17 országban, köztük a közel- és közép-keleti országokban tett utazásáról. A főtitkár útjának eredményeiről sajtóértekezletet tartott. Hammarskjöld azt Párizsból jelenti az MTI, hogy a francia minisztertanács szerdán újabb ülést tartott, amelyen elfogadták annak a parlament elé terjesztendő törvényjavaslatnak a szövegét, amely különleges felhatalmazást kér a kormány számára az algériai ügyekben. A francia minisztertanács Ely tábornokot nevezte ki a francia fegyveres erők vezérkari főnökévé, a lemondott Gillaume tábornok helyébe. két ország különböző szerződéseit — jelenti az AP. A levél hangsúlyozta, e lépés célja az volt, hogy "normálissá és egészségesebbé tegye Indonézia és Hollandia kapcsolatait", mondta, hogy a közel-keleti helyzet »rendkívül drámai« és ez nem segíti elő a rendezést. Nyilvánvalóan a közel-keleti angol—amerikai fegyverszállításokra utalva, hangsúlyozta, semmi ok sincs arra, hogy ilyen fegyverszállítások történjenek. „ Utóbbi azért mondott le, mert bírálatok érték, hogy tévesen ítélte meg az algériai katonai helyzetet. A (Párizs, TASZSZ) A Croix című francia lap kijelentette, hogy a Szovjetunió technikai szakemberek képzése terén már túlszárnyalta a legfejlettebb tőkés országokat.Az Egyesült Államok — írja a lap — elmaradt a Szovjetunió mögött." llammarikföld a „rendkívül drámai" közel-keleti helyzetről Az algériai katonai helyzet miatt lemondott a francia vezérkari főnök A múlt év végén a Szovjetunió Tudományos Akadémiájának nagylétszámú expedíciója indult a hatodik földrészre, az Antarktiszra. Az expedíció kiküldésére a nemzetközi geofizikai év keretében került sor, amelynek megrendezésében 87 ország, köztük a Szovjetunió is részt vesz és a kutatások az egész Földre, sőt a világűrre is kiterjednek. A tudósok egyik része a világűr titkainak kifürkészésére készül és távoli bolygók elérésének módjait kutatja. A tudósok másik részének azonban az a nézete, hogy sorrendben előbb a Föld még rejtélyes, feltérképezetlen vidékeit kell megismerni és meghódítani civilizációnk számára. A Földnek ilyenfehér folt ja — a szó legszorosabb értelmében véve, de,jelképesen is — a fehér jégbirodalmú Déli Sarkvidék, az Antarktisz, amelyet a földrajz tudományának képviselői hol hatodik világrésznek, hol pedig hetedik világrésznek szoktak nevezni. A föld „hűtőkamrája“ Az Antarktisz szárazföldje — tudományos becslés szerint — majdnem 14 millió négyzetkilométer nagyságú, vagyis szinte akkora, mint Európa és Ausztrália együttvéve. Ahogy Szomov, a szovjet déli sarkvidéki expedíció vezetője nemrégiben megírta: "A déli-sarki kontinens domborzati tekintetben magasan a tenger szintje fölött elhelyezkedő gigászi fennsík, amelynek átlagos magassága mintegy 3000 méter. Helyenként hegyvonulatok törik meg a fennsíkot, s ezeknek 6000 méteres csúcsaik is vannak. Az Antarktisz egyik sajátossága, hogy a sok helyen két kilométer vastagságú, hatalmas szárazföldi jégréteg szinte teljesen elborítja a felszínt... Ebben a végeláthatatlan jégi országban a föld legzordabb éghajlata uralkodik: az Antarktisz évi középhőmérséklete —25 Celsius fok... A hőmérő higanyszála nyáron sem emelkedik a 0 fok fölé. A hőmérséklet az északi félteke nyarával egybeeső téli hónapokban —40 fokig süllyed, de a hideg néha eléri a —80 fokot is. Az Antarktisz tanulmányozása a többi között azért is rendkívül fontos, ítvert ez a földrész valóságos hűtőkamra, amelynek óriásikb befolyása a Föld légkörének mozgására. A több száz méter vastag jég saját súlyánál fogva óriási nyomás alatt áll, ennek következtében a szélei lassan, de állandóan csúsznak a tengerbe. A jégpáncél egyes részeinek ez a svándorlása" különböző sebességgel történik, ily módon hatalmas repedések keletkeznek, amelyeket később befúj a hó,, s ez nagy veszélyeket rejt a kutatók számára. A tengerbe lassan becsúszó jégmezők hossza gyakran meghaladja a 100 kilométert. A jégmezők letöredezett szélei alkotják a jéghegyeket, amelyeket a szél és a tengeráramlás azután észak felé sodor. A csúszó jégmezők területe majdnem 1 millió négyzetkilométer, jelenleg tizenkettőt tartanak nyilván, amelyek közül a legnagyobb egymagában félmillió négyzetkilométer kiterjedésű. A csúszó jégmezők »sebessége« napi 1—4 méter. A Ross nevű jégmező például, ahol most az amerikaiak délsarki expedíciója tabont ütött, 1941- től 1946-ig 2780 métert csúszott északnyugati irányban, vagyis évente 550 métert tett meg. De a kutatók emellett egy másik rendkívül érdekes jelenséget is megfigyeltek: ugyanez a Ross nevű jégmező 1841-től 1899-ig 25—30 kilométerre viszszahúzódott. E két jelenség váltakozásából következtetni lehet a Földön egykor és ma végbemenő jegesedési folyamatokra, a jegesedés irányára. Oázisok a végtelen hómezőn Egy másik érdekes jelenség, amit a tudósok megfigyeltek, az úgynevezett »oázisok« a Déli-sark szárazföldjén. Egy német expedíció 1938—39-ben légifelvételeket készített az Antarktiszról és megállapította, hogy vannak nagy területek, amelyeket sem jég, sem hó nem borít. Bord expedíciója 1946—47-ben ugyancsak számos ilyen oázist figyelt meg. A legnagyobb közülük éppen a szovjet expedíció mostani táborhelyének közelében fekszik. Kiterjedése 750 négyzetkilométer. Három nagyobb és mintegy 20 kisebb tó tarkítja, vizük nyáron jégmentes és kékeszöld színben játszik. Az egyik ilyen tavon 1947-ben lesszéllt egy hidroplán és a kutatóit megállapították, hogy a tó vizét mikroszkopikusan kicsiny algák és moszatok tömegei színezik. Az oázisok eredete egyelőre még nincs teljesen tisztázva. Lehetséges, hogy keletkezésüket a jégmezők visszahúzódása okozta, vagy a szélviharok elfújták a havat egyes helyekről. Az oázisok tanulmányozása azonban igen fontos feladat, mert az Antarktisz geológiai viszonyainak kulcsét jelenti. Huszonötezer kilométeres út után A szovjet délsarki expedíció egy Balti-tengeri kikötőből indult el és 25 ezer kilométeres utat tett meg az óceánokon, amíg eljutott a hatodik világrész partjaihoz. Az expedíció tagjai a 12 ezer tonnás Ob jégtörőhajó fedélzetén tették meg az utat, a felszerelés egy részét pedig a Léna szállítóhajó vitte. Megérkezésük után az Ob belevájta jégtörő orrát a meredek partvonal 25—30 méter magas jégfalába és így meg- rögzítve, a daruk megkezdték a kirakodást, és az expedíció speciálisan kiképzett építőmunkásai néhány nap alatt összeszerelték a lakóépületekből, laboratóriumokból ás a rádióállomásból álló, »Mirnij«-nek (Békés) elnevezett első szovjet kutatóállomást. Innen kiindulva a repülőgépek most keresik a szárazföld belsejében a legalkalmasabb helyet két újabb kutatóállomás telepítésére. Ezek közül az egyik, a Szovjetszkaja állomás, a földrajzi értelemben vett Déli-sark közelében, a másik, a Kelet nevű állomás pedig az úgynevezett Knox-föld partja és a mágneses Déli-sark közötti félúton lesz. A köztük levő távolság több mint kétezer kilométer. De a három állomás állandó repülő- és rádióösszeköttetésben lesz egymással. A délsarki szovjet expedícióban a legismertebb szovjet sarkkutatók és tudósok vesznek részt. Az expedíció vezetője M. M. Szomov, a földrajztudományok doktora, a Szovjetunió Hőse, aki nemrég még az Északi-sark—2 nevű, jégmezőn úszó szovjet kutatóállomást vezette. Apja, Mihail Pavlovics Szomov, szintén ismert, kiváló sarkkutató volt. Az expedíció tagjai között van V. G. Kort, a tudományos akadémia oceanológiai intézetének igazgatója, P. V. Vsakov, a biológiai tudományok doktora, A. M. Gusztv, a fizikamatematikai tudományok doktora, O. Sz. Vjalov akadémikusés még számos világszerte ismert nevű tudós és sarkkutató. Az expedíció repülő-osztagának vezetője I. I. Cserevicsnij, a Szovjetunió Hőse, aki 1941- ben a világon elsőként hajtott végre leszállást gépével a földrajzi értelemben vett Északisarkon. Tagja az expedíciónak húsz komszomolista fiatal is. Kik ezek a bátor szovjet fiatalemberek? Itt van például Vlagyimir Szmirnov. A technikum elvégzése után esztergályos lett, dolgozott villamoserőműveknél, gépgyárban, most legutóbb pedig Karéliéban volt gépkezelő. A csoport legfiatalabb komszomolistái közé tartozik a 24 éves Andrej Kapica geológus és geofizikus, a világhírű fizikus, P. L. Kapica akadémikus fia, az ugyancsak világhírre szert tett A. N. Krilov akadémikus, az ismert hajóépítő unokája. Minden idők legnagyobb detektívmunkája Az amerikai expedíciót Byrd admirális vezeti. Az úgynevezett "Mélyhűtő Operáció" 1600 ember tevékenységét veszi igénybe. A brit nemzetközösség expedíciójának élén dr. Fuchs 611. Az ehhez csatlakozó új-zélandiak munkájában részt vesz majd Sir Edmund Hillary, a Mount Everest megmászója is. Expedíciók érkeztek és érkeznek az Antarktisz partvidékére Franciaországból, Argentínából, Chiléből, Norvégiából, Japánból, Belgiumból és valószínűleg Nyugat-Németországból is. Újabban olyan hírek terjedtek el, hogy dr. Karl Herroghoffer müncheni orvosnak, a Nariga—Parbat-expedíció vezetőjének irányításával "félhivatalos" nyugatnémet expedíció is útra kel az Antarktisz titkainak feltárására. A különböző expedíciókra — mint a Fortune című amerikai lap megállapította —minden időik egyik legnagyobb detektívmunkája vért. Igen, minden idők legnagyobb tudományos s detektívmukáját végezhetik el a 14 millió négyzetkilométer kiterjedésű Antarktiszon a különböző országait tudósai. A Szovjetunió a tudósok együttműködéséért Szomov, a szovjet déli-sarkvidéki expedíció vezetője több ízben hangsúlyozta, hogy "a szovjet tudósok aktívan együttműködnek, majd az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és más országok tudósaival". A szovjet tudományos élet képviselői a többi országnak az Antarktiszra érkezett tudósaival együtt akarják tanulmányozni a meteorológia, az aerológia, a földmágnesség, a sarki fény, az ionoszféra és a kozmikus sugárzás, a jégtan és az oceanográfia kérdéseit. A szovjet expedíció eddig is szívesen közölte és a jövőben is szívesem közli régibb és újabb kutatásainak eredményeit más országok tudósaival. A szovjet tudósok kétségtelenül előnyben vannak több vonatkozásban, mivel a szovjet bálnavadász-flotilla hajóival utazott tudósok már komoly előtanulmányokat végeztek a déli félteke vizein. Míg a Szovjetuniót elsősorban tudományos szempontok vezették expedíciójának megszervezésében. Byrd admirális néhány nyilatkozatából és néhány amerikai lap cikkéből arra kell következtetnünk, hogy az Egyesült Államok expedíciójának esetleg bizonyos "medlékszempontjai" is vannak. Byrd tengernagy úgy nyilatkozott, hogy nem szabad megfeledkezni az Antarktisz stratégiai jelentőségéről, hiszen az Antarktiszt körülvevő három óceán több földrészt kapcsol össze. A New York Times kommentátora szerint az Antarktisz alkalmas lehet tengeralattjáró- és repülőtámaszporttok létesítésére. Ezenkívül a szárazföldet körülvevő óceánoknak feltétlenül nagy hadászati jelentőségük van, mivel az Egyesült Államok egyes legújabb hadihajói — nagyságuk miatt — nem tudnak átkelni a Panama-csatornán. A Déli-sarkvidék egyébként rendkívül gazdag urániumban, szénben, olajban. A Basler Nachrichten néhány hét előtt azt írta, hogy az Antarktisz idővel a világ egyik fontos nyersanyagforrása lehet. Bizonyos, hogy ezek a teljesen kiaknázatlan természeti kincsek is fontos szerepet játszanak a Déli-sarkvidék iránt mutatkozó nemzetközi érdeklődés növekedésben. Bacsó János — Sós Endre V/ Az Antarktisz a tudomány reflektorfényében ______hiorflsffift_______ A világsajtó újabb kommentárjai az SZKP XX. kongresszusáról A Kínai Népköztársaság sajtója továbbra is élénken kommentálja az SZKP XX. kongresszusa munkájának eredményeit. A (Kuangmingzsipao) az SZKP XX. kongresszusának nemzetközi jelentőségével foglalkozó vezércikkében azt írja, hogy ez a kongresszus nagy befolyást gyakorol a nemzetközi kapcsolatok fejlődésének egész menetére. A kínai nép — folytatja a lap — lelkesen üdvözli az SZKP XX. kongresszusának határozatait, amelyek a szocializmus építésében kivívandó új győzelmekre, az egész világ békéjének megszilárdításáért folytatandó harcra lelkesítik a kínai népet. Kína népe eltökélte, hogy továbbra is szilárdítja a szövetséget a Szovjetunióval és a népi demokratikus országokkal közi viszonyok megjavítására, valamint a világbéke megszilárdítására nézve. A kongresszus — folytatja a Borba — erélyesen hangsúlyozta, hogy a hábrú nem elkerülhetetlen, megakadályozható, és meg is kell akadályozni. A kongresszus rámutatott arra a nagy igazságra is, hogy a békés egymás mellett élés nemcsak szép eszme, hanem reális koncepció is, amely megfelel a mai világ feltételeinek és kívánalmainak. A békés egymás mellett élésről alkotott felfogást nem valamilyen ideiglenes fegyverszünet értelmében, vagy a különböző társadalmi berendezésű országok passzív egymás mellett létezése szellemében határozta meg, hanem az aktív, igazi együttműködés szellemében." A lap idézi N. Sz. Hruscsov vonatkozó kijelentéseit, majd megállapítja: "A békés egymás mellett élésnek ez a koncepciója szolid bázist teremt a konstruktív politika számára a nemzetközi kapcsolatok terén. Kétségtelen tehát, hogy az egymás mellett élés eme felfogásának következetes betartása és annak további elmélyítése jelenti azt a biztos utat, amely a nemzetközi légkör megjavításához, a népek és országok közeledéséhez, valamint az általános biztonság szolid alapjain álló nemzetközi kapcsolatok kiépítéséhez vezet." A Borba így fejezi be kommentárját: »A Szovjetunió Kommunista Pártjának XX. kongresszusa, amelyen ez az orientálódás megnyilvánult, nagy pozitív nemzetközi eseményt jelent s hatása erőteljesen érezhetővé válik a nemzetközi légkör további megjavítására, a népek és országok közeledésére és a szilárd béke kiépítésére irányuló törekvésekben." 1 A • MHMX itlt tMinkíl m BORBA nrrtn cowujmetirrwf r«»n« njnor Hasoit ___ •(Borba) hosszabb kommentárban foglalkozik az SZCP XX. kongresszusának munkájával. "Közvéleményünk — kezdi kommentárját a Borba — nagy érdeklődéssel és figyelemmel kísérte a Szovjetunió Kommunista Pártja XX. kongresszusának munkáját. Közvéleményünk — fűzi hozzá — megállapíthatta, hogy a XX. kongresszus nagy előrehaladásról tett bizonyságot a Szovjetunió bel- és külpolitikájában egyaránt, olyan előrehaladásról, amely nagy jelentőségű a szocializmus ügyére és a nemzet •Csütörtök, 1956. március 1. A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetőségének távirata a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából A Mongol Népi Forradalmi Párt Központi Bizottságának, Ulan Bator Kedves Elvtársak! A Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége és az egész magyar dolgozó nép nevében forró elvtársi üdvözletünket küldjük a Mongol Népi Forradalmi Párt megalapításának 35. évfordulója alkalmából. Teljes sikert kívánunk Önöknek ahhoz a harchoz, amelyet a mongol nép a szocializmus építéséért, a béke megvédéséért vív. Mély meggyőződésünk, hogy a Mongol Népi Forradalmi Párt vezetésével a mongol nép ebben a harcban diadalmaskodni fog. Forró kommunista üdvözlettel: a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége. Al atontegyütműködés kérdésére foglalkozott az OEEC párizsi értekezlete Párizsból jelenti az MTI. Az AFP jelentése szerint szerdán délelőtt a párizsi La Muette-palotában folytatta tanácskozásait az Európai Gazdasági Együttműködés Szervezetének (OEEC) értekezlete. A szerda délelőtti ülésen az úgynevezett atom-együttműködés kérdésének vitájában Svájc, Ausztria, Törökország és Nyugat-Németország képviselői szólaltak fel. A szerda délelőtti ülés határozatot hozott, amelynek értelmében különbizottságot állítanak fel az atomenergiai kérdések tanulmányozására. A nyugat-németországi politikai korrupció leleplezése Berlinből jelenti az MTI. Thomas Dehler, a Szabad Demokrata Párt elnöke egy mannheimi gyűlésen újabb heves támadást intézett Adenauer ellen. Szemére vetette a kancellárnak,hogy erkölcstelen eszközökkel igyekszik politikai célkitűzéseit elérni és semmibe veszi a demokrácia alapelveit. Dehler végül bejelentette, hogy a Szabad Demokrata Párt Fehér Könyvet adna Nyugat- Németországban elharapózott politikai korrupcióról. Ez a Fehér Könyv a terror és telekvásárlás megdöbbentő adatait tárja majd a közvélemény elé — hangoztatta Dehler. Dehler Bonn kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióva! a német újraegyesítésről Berlinből jelenti az MTI. Thomas Dehler, a nyugatnémet kormánykoalícióból kivált Szabad Demokrata Párt elnöke, Bonnban tartott sajtóértekezletén élesen elítélte, "meddőnek és teljesen kilátástalannak" nevezte az Adenauerkormány külpolitikáját. Hangoztatta, hogy Bonn a nyugati hatalmak hozzájárulásával haladéktalanul kezdjen tárgyalásokat a Szovjetunióval a német állami egység helyreállításáról.