Magyar Nemzet, 1956. április (12. évfolyam, 79-103. szám)
1956-04-01 / 79. szám
A VELOCIPÉDTŐL A „VERSENYÉIG KERÉKPÁRKIÁLLÍTÁS a DIVATCSARNOKBAN Nyitva: márc. 24-től ápr. 7-ig Hétköznap: fél 10—7-ig Vasárnap: 10—6-ig Vasárnap, 1956. április L lagwSerint Munka, hivatás, pályaválasztás Írta: Ács Ernő kétszeres Kossuth-díjas, a Távközlési Kutató Intézet igazgatója 11/Minden ember életének központi kérdése a munka. Ez természetes is, hisz munkájával keresi meg mindazt, ami saját maga és hozzátartozói eltartásához szükséges. Munkájával keresi meg mindazt, ami meghatározza életének ízét, színét, a jobb ruhát, könyveket, kirándulási lehetőségeket, színházat, operát, szórakozást, szóval a munkája szerint él. A mi társadalmi rendszerünkben egy embernek az adja meg a társadalmi rangját, hogy dolgozik és ahogyan dolgozik. Aki nem beteg, nem túl fiatal, vagy túl öreg, az társadalmi megbecsülésre olyan mértékben számíthat, ahogyan azt munkájával kiérdemli. A munkát társadalmi rendszerünk igen magas fokra emelte, becsületes dolgozó előtt a mindennapos harcok és megújuló sikerek területe. Bízvást el lehet mondani, hogy a kollektív embernek a munka nemcsak legszentebb kötelessége, de ez öröme is. Rendkívül sok függ tehát attól, hogy valaki szereti-e a munkáját vagy sem, boldoggá teszik-e őt azok a sikeres harcok, melyeket egy nagy közösség tagjaként napról napra, s hétről hétre vív meg a munka eredményessége érdekében. Természetes tehát, hogy minden fiatal ember központi kérdése, legégetőbb, legszínesebb problémája: a pályaválasztás. Nyilvánvaló, hogy azt a munkát végzi mindenki szívesen, amelyhez hajlamot, tehetséget érez és azt a munkát tartja nehéznek, fárasztónak, kilátástalannak, amit nem kedvel. A fiatalok, akik előtt különönösen a mi rendszerünkben, nemcsak vágyaikban, de a valóságban is nyitva áll az egész világ, gyakran úgy érzik, hogy ha nem kerülhetnek arra a pályára, amelyhez kedvük van, voltaképpen a szép jövőtől estek el, mert más pálya legfeljebb az életlehetőségeket, de nem azt a munkaterületet biztosíthat számukra, ahol képességeiket szabadon kibontakoztathatják. Ez a felfogás hovatovább oda vezet, hogy aki nyolc általános iskolát végzett, az mindenképpen technikumba, gimnáziumba, tehát középiskolába, aki technikumot vagy középiskolát végzett, mindenképpen egyetemre kíván menni, mert úgy gondolja, hogy az oklevél a siker kulcsa. Ez a felfogás több okból is helytelen. Úgy gondolom, nem kell különösebben magyarázni azt, hogy társadalmunkban a mérnökök, technikusok, fizikai dolgozók, tisztviselők, orvosok, biológusok, tanárok stb. száma nem lehet tetszőleges, hanem bizonyos egészséges arányokat be kell tartanunk. Szükség van mérnökre, de szükség van munkásra is. Szükség van agronómusra, de szükség van traktorosra is és így tovább. Nem jó az sem, ha sok a munkás és kevés a mérnök, de fordítva sem helyes: a szükséglet szabályozza az elosztást. A nyolc általános iskolát végzettek, vagy érettségit tettek között elég sokan vannak olyanok, akik a fizikai munkát lebecsülik. Többre tartják az íróasztalt, vagy tervezőasztalt a munkapadnál, nem látják, hogy a dolgozó nép életének szépsége, boldogsága végső soron ott dől el, ahol a kezek alól a termékek kikerülnek, ahol a dolgozó munkáskéz megteremti mindazt, amit ez a szó, »életszínvonal« takar. Tehát egyre több és jobb minőségű acélt, magasabb kalóriájú szenet, jó szerszámgépeket, esztergapadokat, marógépeket, nagyszerű építkezéseket és családi házakat, varrógépeket, motorkerékpárokat, rádiók és más termékek végtelen sorát. S valamennyiből egyre többet, jobbat — olcsóbban! Kétségtelen, hogy a tervezői gondolat, a kutatás kijelöli egy-egy gyártmány útját, de megvalósításuk a munkáskezekre vár. Hogy melyik az előbbrevaló, melyik a fontosabb: a terv, vagy a kivitel? A gondolat, a terv megelőzi a kivitelt, tehát a mérnöki, kutatói munka elől jár, de a kivitel, a gyárakban megszülető termék a legdöntőbb és egyben igazolása is a gondolatnak, a tervnek. Kétségtelen örömet okoz egy-egy új konstrukciónak a rajztáblán megjelenő képe. De mennyivel nagyobb az az öröm, amit a munkás érez, amikor a rajz által meghatározott körvonalakat életre hívja, a való életet varázsolja elő. Az alkotásnak, a szellemi és fizikai munkának ez a kettőssége és szoros kapcsolata adja meg a fizikai munka mélységes értelmét, alkotó örömét. Az embert, főleg a fiatalokat, a mi világunkban sok öröm éri. Ezek közül — saját tapasztalataimból állíthatom — a legnagyobb öröm a jól végzett munka öröme. Az olyan munkát, amit nemcsak kézzel, de gondolkodó ember módjára fejjel is végzünk, az olyan munkát, melynek menetét egy-egy új gondolat a célszerűség irányában gyakran megváltoztatja, a győzelem folytonosan megújuló érzése követi. Aki így dolgozik, újít, tanul, tapasztalatokat szerez, tapasztalatokat közöl, rövid idő alatt nemcsak beleilleszkedik abba a kollektívába, amelyikben él, hanem csakhamar vezetővé válik, akár ipari tanuló, akár szakmunkás. Az ilyen embert társai megbecsülik és szeretik, ő maga is szereti környezetét és munkahelyét második otthonának tekinti. A népi demokratikus rendszerünk szemefényének tekinti az ifjúságot. Éppen ezért igen sok gondot fordít arra, hogy munkás, dolgos életre készítse fel őket. A nyolc általános iskola, vagy érettségi megszerzése után minden fiatalnak joga és kötelessége pályát választani. A fiatalság többsége magától értetődően szakmunkássá válik, kisebb hányada technikumokra, főiskolákra jut. A felsőbb oktatásba való bejutás kiváló tanulmányi előmenetel és hely kérdése. A szakmunkássá válás mindenki számára nyitva áll, a munkához való jogot alkotmányunk biztosítja minden polgára számára. Sok fiatal súlyos szerencsétlenségnek érzi, ha nem juthat technikumba, vagy egyetemre. Nincs igaza, eltúlozza a dolgot. Különösen áll ez az érettségizettekre, akik tetszőleges szakmát tanulhatnak ki körülbelül másfél év alatt, s közben már fizetést is kapnak. A középiskolát végzettek matematika, fizika, kémia s egy-két idegen nyelv ismeretében olyan előnyökkel rendelkeznek, amelyek semmiképpen sem lebecsülendők. Magyar és idegen nyelvű szakkönyveket olvashatnak, munkaterületükön szakképzettségüknél fogva egykettőre újítókká válhatnak, az átlagnál magasabb keresetre tehetnek szert. Azok, akik mint jó szakmunkások úgy érzik, hogy van tehetségük a magasabb ismeretek elsajátításához, néhány évi gyakorlat után kérhetik az esti egyetemre való felvételüket. Ilyenekből lesznek az igazán jó technikusok, mérnökök, azok a szakemberek, akik nemcsak a fejükkel értik, de a tenyerükkel, izmaikkal is érzik azt, amit csinálni kell. Ezek a szakemberek nem az elvi vonalakról igyekeznek sok buktatón keresztül a valóságot megközelíteni, hanem fordítva, a valóságba, az életbe belegyökerezve keresik a dolgok közötti elvi összefüggéseket. Engedtessék meg ezúttal, hogy a saját példámra hivatkozzam. Nehéz lenne rólam, aki már hosszú évek óta tudományos pályán működöm, azt feltételezni, hogy a tudományos munkát, a szellemi tudományokat lebecsülöm. És mégis, bátran mondhatom: öntudatomnak, szilárd akaratomnak legfőbb alapja, hogy van tanult szakmám és ezen felül még egy-két szakma néhány fogását is ismerem. Sok öröm, siker és még több sikertelenség ért életemben és él most is, de a munkasikerek és örömök íze ma is ugyanaz, mint amit akkor éreztem, amikor először szereltem fel önállóan egy bonyolult telefonkapcsolat és kisebb hibák kijavítása után üzembe is helyeztem. Számos példa bizonyítja, hogy akik a munkapadtól kerültek az egyetemre, vagy más felsőbb iskolába, jobban megállják a helyüket, jobban értik a szakmájukat, mint azok, akik az egyetem elvégzése után elméleti tudással ellátva, de gyakorlat teljes hiányában az üzemekbe kerülnek. Végül nem hallgathatom el, hogy a technikumot, vagy felsőbb iskolát végzetteknél gyakran hosszú évek telnek el, amíg az általuk választott pályán annyi gyakorlatot szednek össze, hogy elismert szakemberekké váljanak. Azok az érettségizettek azonban, akik szakmunkásokká lesznek, magasabb előképzettségük folytán csakhamar színesnek, érdekesnek, vonzónak találják választott pályájukat, s könynyen legyőzik a nehézségeket. A legtehetségesebbek pedig kemény akaraterővel ily módon is tovább képezhetik magukat, hogy mielőbb tanult, művelt műszaki vezetőkké váljanak. Kívánatos, hogy fiataljaink a fizikai munka szépségét ne csak szakmai tudással fokozzák. Foglalkozzanak minél többet sporttal, zenével, irodalommal, s a művészet többi ágával: tanulmányozzák a képzőművészeteket, járjanak kiállításokra, hangversenyekre, az Operaházba, olvassanak jó könyveket. Ezen az úton válnak művelt, egész emberekké, akik a munka öröme mellett az élet örömeit is élvezni tudják. 31 135 000 forintra emelkedett az árvízkárosultak részére befizetett összeg Szombat délig több mint hárommillió forint érkezett az árvízkárosultak megsegítésére nyitott bankszámlákra. A péntek estig befizetett 27 948 000 forint ezzel 31 135 000 forintra emelkedett. A szombati napon tehát a befizetések az alábbiak szerint alakultak: Budapest 15 715 000 Ft (Ebből SZOT 6 millió Ft) Baranya megye 744 000 Bács-Kiskun megye 588 000 ,, Békés megye 820 000 Borsod-Abaúj-Zemplén m. 1 893 000 ,, Csongrád megye 1 114 000 , Fejér megye 524 000 ,, Győr-Sopron megye 956 000 Hajdu-Bihar megye 558 000 .. Heves megye 919 000 Ft Komárom megye 542 000 Nógrád megye 1 207 000 , Fest megye 833 000 „ Somogy megye 640 000 .. Szabolcs-Szattmár megye 316 000 Szolnok megye 887 000 .. Tolna megye 250 000 .. Vas megye 468 000 „ Veszprém megye 790 000 Zala megye 671 000 Úttörők ______________690 000 Összesen: 31 135 000 Ft A március 31-i felajánlások közül az alábbiak emelkednek ki: Nitrokémia Ipartelepek, Veszprém 90 000 Ft Egyesült Izzó 50 000 „ Lovászi Kőolajtermelő V. 50 000 Filmelőadások április 1-én AZ ÁRVÍZKÁROSULTAK JAVÁRA Ady g211 órakor Egymillió fontos bankjegy Duna 11 „ Örökség a ketrecben Toldi 10 „ Puccini Marx 11 „ Szakadék Terv V42 „ Szakadék Felszabadulás V2II Tiltott játékok Corvin V2II ., Ali baba Kultúr 11 „ Tiltott szerelem Újlaki 10 „ Fiam a tanár úr József Attila Bp. 10 „ Egymillió fontos bankjegy Rendes helyár Jegyek elővételben kaphatók Április 4-re készül az ország népe Az ország lakossága javában készül már a felszabadulás 11. évfordulójának megünneplésére. Városon és falun egyaránt arra törekszenek, hogy szabadságunk születésnapjának ünnepségei minél színesebb, gazdagabb élményt nyújtsanak. Már megnyerték a versenyt -Halló, halló! Itt a Dinamó Forgógépgyár házi stúdiója... Köszöntjük üzemünk valamennyi dolgozóját, amiért vállalásuk teljesítésével lehetővé tették, hogy a vállalat március 29-én délben befejezhesse negyedévi tervét. További sikereket kívánunk a felszabadulási műszak eredményességéhez" ... Forog a magnetofon, az udvaron végigröppen a hangja. S a köszöntés után a gyár házi "rádió riportere" két jól dolgozó munkással beszélget. Egyik Molnár Lajos generátor-szerelő, 1953 óta selejtmentesen dolgozik. Hogyan? — Nincs benne semmi ördöngösség. Nem kell hozzá más, mint becsületes munka és odaadás ... Az emberek megismerik Molnár Lajos hangját, összenevetnek, szívesen hallgatják. — Mi akadályozza a generátor-csoport munkáját? — Több munkát szeretnénk, ne csak hónap végén... Az elején sem vagyunk betegek, akkor is lehet dolgozni... A házi rádiónak épp ez a negyedik adása, a felszabadulási verseny legjobbjait népszerűsíti, serkenti a hátul kullogókat. A gyárban négy komplex . A surjáni állami gazdaságban Pengiy Mihály igazgató felvilágosít, hogy sok volt a talajvíz, bizony egy kicsit elkéstek a munkával. A munka az április 4-i verseny elindításakor kezdődött meg igazán. A növénytermesztő brigádok, amint a föld szikkadt, mentek rá a fogatokkal. — S hol tartanak most a munkával? — A koratavasziak 70 százalékát elvetettük. A fogatosok mellett most már tizenegy érőgép is dolgozik a földeken. Éppen tegnap este tartottunk megbeszélést a növénytermesztőkkel. Elhatározták, hogy vasárnap is, meg negyedikén is brigád alakult mérnökökből, technikusokból. Kettő a selejt okait kutatja, a selejtcsökkentés lehetőségeit. A harmadik operatív brigád, csupa "főnökből" áll. A "főnökök" hívásra mindig abba a műhelybe mennek, ahol sok a panasz, s akadálya van a versenynek és ha lehet, még helyben orvosolják. A negyedik brigád gyártmányfejlesztő. A műszaki brigádok munkájának is eredménye, hogy a selejt hónapról hónapra csökken, a műhelyek a felszabadulási műszak alatt 105 százalékra teljesítik tervüket, hogy menetzárlatos motor ebben a hónapban alig volt. S míg exporttervüket januárban, februárban 106—107 százalékra teljesítették, addig márciusbanpedig a márciusi terv mégegyszer annyi volt, mint az előző hónapiak) 114 százalékra. Az árvízi műszakot is a felszabadulási verseny keretében tartották. Ezen a napon különösen jó eredmények születtek. A munkaügyi és normaosztály dolgozói is lementek az üzemekbe és 110 darab motor összeszerelését vállalták. A műszaknak ugyan még nincs vége, a Dinamó Villamos és Forgógépgyárban azonban már mondhatják: megnyertük a versenyt. sz. m. dolgozunk. Ma reggel, hogy a kertészeti brigád megtudta a növénytermesztők határozatát, nyomban röpgyűlést hívtak össze, s úgy döntöttek, hogy ők is dolgoznak és április 4-én estig befejezik a koronaalakító metszést és a téli permetezést. A Fegyverneken a tanácselnök azzal fogad, hogy náluk már másfél hete készülnek az ünnepre. — Igen, igen. Ugyanis másfél hete, hogy az egész határban megkezdődött a munka, s a legutóbbi tanácsülésen elhatároztuk: míg az utolsó szemmagot el nem vetjük, addig se vasárnapot, se ünnepnapot nem ismerünk. Majd azt mondja, hogy a munkában a tanács és a hazafias népfrontbizottság tagjai járnak elöl, az ő példamutatásuknak köszönhető, hogy a koratavaszi magvakat már az utolsó szemig elvetették. A népfrontbizottság K. Molnár József elnök kezdeményezésére április 4-e tiszteletére felajánlási emléklapokat osztott ki a község dolgozó parasztjai között. Ezeken a lapokon a soronlevő tavaszi munkák határidőre való elvégzésére és a beadási kötelezettség teljesítésére tett felajánlások szerepelnek. Eddig ötszáznál több felajánlás történt, s 280 dolgozó paraszt már teljesítette vállalását: félévi, illetve egész évi tojás-, baromfi- és sertésbeadási kötelezettségének eleget tett. Többen közülük már május 1-i vállalást tettek. Az eredményt a tömegszervezetek tagjaiból alakult versenybizottság értékeli majd, de már most elárulják, hogy a felajánlás teljesítésében Földes Mihály, Angyal János és Uj József népfrontbizottsági tagok vezetnek. A fegyverneki népfrontbizottság »szépítsd a faludat« néven mozgalmat indított a fák ültetésére, virágágyak készítésére, a házak meszelésére, hogy a község külsejében is méltó legyen a nagy ünnephez. (MikH5 * Zala megyében a Hazafias Népfront több mint 200 bizottsága kapcsolódott be az előkészítő munkába. Sokhelyütt végnépszokásokat elevenítenek fel az ünnepen. Zalalövőn például Turza Antalnak, a népfrontbizottság elnökének kezdeményezésére 3-án este tábortüzeket gyújtanak a falu határában, s a tüzeknél régi népi játékokat mutatnak be. Lentiben április 4-én a környező falvak legszebb népi játékait mutatják be. A Hazafias Népfront zalai községi bizottságai sokhelyütt rendeznek az ünnep alkalmából műsorral egybekötött ismertető előadást. Kulturális események az ünnep tiszteletére Az üzemi és tömegszervezet, művészeti csoportok ünnepműsorral készülnek április 4-re. A felszabadulási ünnep napján és előestéjén mintegy 3000 helyi rendezvény lesz a fővárosban és ezeken körülbelül 50 000 öntevékeny szereplőre számítanak. A műsoros megemlékezéseket sokhelyütt összekapcsolták az ifjúsági Kilián György kulturális seregszemle kerületi bemutatóival. Az V. kerületben ezen a napon csaknem 50 csoport versenyez az ifjúsági seregszemle aranyérméért. A X. kerületben a Kőbányai Téglagyár dísztermében a REMIX Rádiótechnikai Vállalat színjátszói Uljanyinszkij Szerelem és becsület, az Orion-gyár fiataljai pedig Csehov Nyugdíjas állás című darabját mutatják be. Az üzemi csoportok műsorösszeállítása sok tekintetben javult az előző évekhez képest: egyes szakszervezetek már jóelőre kiadták műsortanácsadójukat és így könnyítették meg a felkészülést. Kazincbarcikán a helybeli irodalmi kör tagjai jeleneteket és egyfelvonásos színműveket írtak az új város életéről. Ezeket a helyi színjátszók április 4-én mutatják be és ekkor lép először színpadra a nemrégen alakult kazincbarcikai népi együttes is. Sokhelyütt rendeznek az MSZT szervezeteikkel együtt könyvankétokat a szovjet irodalom kiemelkedő alkotásairól. Április 3-án osztják ki először a Fővárosi Szabó Ervin Könyvtárak és a megyei könyvtárak a DISZ József Attila olvasómozgalmában eredményesen részt vevő fiataloknak a jutalomjelvényeket. Számos kulturális esemény gazdagítja továbbá felszabadulásunk 11. évfordulójának ünnepét. A Zeneművészeti Főiskola nagytermében ma este öntevékeny ének- és zenekarok orosz és szovjet zeneszerzők műveiből adnakhangversenyt. Ugyanitt április 3-án délután 6 órakor ünnepi hangversennyel emlékeznek meg hazánk felszabadulásának évfordulójáról. A felszabadulási ünnep tiszteletére ad díszhangversenyt az Út Vasúttervező Vállalat zenekara is április 2-án délután a vállalat Molotov téri székházának előadótermében. A miskolci Déryné Színház április 4-én ősbemutatót tart, Sós György Három kívánság című drámájának színpadrahozásával. E napon kerül színre Kaposvárott először Sarkadi Imre Szeptember című műve. Bemutatót tart a budapesti Déryné Színház (Faluszínház) is, Sásdi Sándor Cseresznyevirág című művével. A Néphadsereg Színháza április 4-én délelőtt rendkívüli előadáson játssza a Szent Johannát és az előadás bevételét az árvízkárosultak megsegítésére fordítják. Új üzemek, kétezer tonnás uszály Hazánk felszabadulásának 11. évfordulója tiszteletére indult széleskörű munkaverseny az ország új ólombronz-csapágy öntödéjének építésében is fényes sikerre vezetett. Az építők lendületes munkájának eredményeképpen komplett berendezésével együtt elkészült a csapágyöntöde és április 2-án meg is kezdheti a termelést. Az új üzem lehetővé teszi, hogy évente több száz tonna importszínesfémet takarítsanak meg. Új technológiája pedig évi 200 000 forint önköltségcsökkentést hoz. Április 4 tiszteletére készült el Sztálinvárosban a kokszolómű és az erőmű ellátására épült szárazszén-előkészítő gyár is. Az új üzem a jövő héten már az első szénszállítmányt fogadja. A Balatonfüredi Hajógyárban a felszabadulási verseny pótolta a februári többhetes elmaradást, úgy, hogy szombaton időre elkészült a tervezett kétezertonnás uszály. A hajóműhely dolgozói elhatározták: az április 4-i versenyben szerzett tapasztalatok felhasználásával a második negyedévben a tervezett két uszály helyett hármat építenek. Jó tavaszi munkával ünnepel a falu m Vecsés, Pilis, Cegléd, Abony... amerre járunk, mindenfelé serény munkától hangos a határ. Abonyt elhagyva találomra betoppanunk a Lenin termelőszövetkezet központi tanyájára. Az egyik épület homlokzatára egy idős ácsmester éppen most szegezi fel a táblát, amelyen ez a felirat áll: Földmívesszövetkezeti bolt. — Április 4-én avatjuk — szól le a létráról —, a berendezés, az áru már megérkezett, még csak a tábla hiányzott. A bolt mellett van az iroda. Előtte fekete táblán fehér krétával: az április 4-i verseny állása. Az adatok a március 30-i eredményt tudatják. Eddig elvetettek 40 hold árpát, 11 hold borsót, 10 hold zabot, 35 hold lucernát, 40 hold cukorrépát, 8 hold takarmányrépát. Az őszi vetések fejtrágyzását is elvégezték. Csepel D 350 elromlott gépkocsimotorját azonnal cseréli üzemképes motorra, felújítható motor leadása mellett futómotorjavító Vállalat Bpest, XIII., Véső utca 9. Telefon: 204—494, 204—130 Petrecz Ferencné szövőnő a Szocialista Munka Hőse Hatvannyolc könnyűipari dolgozót tüntettek ki A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa a termelésben elért sikerekért 68 könnyűipari dolgozót részesített kormánykitüntetésben. Petrecz Ferencné, a Magyar Pamutipar szövőnője, a Szocialista Munka Hőse címet és a vele járó Magyar Népköztársaság Érdemrendje kitüntetést kapta. A kitüntetéseket az Elnöki Tanács megbízásából Nagy Józsefné könnyűipari miniszter adta át szombaton este a minisztérium dísztermében. 3