Magyar Nemzet, 1956. május (12. évfolyam, 104-127. szám)
1956-05-04 / 104. szám
Péntek, 1956. május 1., Majdar Noiinch MEGKEZDTE MUNKÁJÁT AZ ÉPÍTŐMŰVÉSZETI KONFERENCIA Csütörtökön az Újvárosháza tanácstermében megkezdődött a Magyar Építőművészek Szövetsége háromnapos konferenciája és közgyűlése. A konferencián Weichinger Károly műegyetemi professzor elnökölt. A tanácskozáson megjejelent Szíjártó Lajos építésügyi miniszter, Lux László miniszterhelyettes, Kenyeres Ágnes, a Magyar Dolgozók Pártja Központi Vezetősége tudományos és kulturális osztályának helyettes vezetője, Trautmann Rudolf, az Országos Építésügyi Hivatal elnöke, Brutyó János, az ÉFEDOSZ elnöke. Megjelentek a társművészetek képviselői is. Az első napi tanácskozást Major Máté Kossuth-díjas akadémikus, a szövetség elnöke nyitotta meg. Major Máté részletesen foglalkozott építészetünk elmúlt tizenegy esztendejének fejlődésével, eredményeivel, hibáival. Megállapította, hogy anyagban, szerkezetben, technikában kerestük az újat és a hibát abban követtük el, hogy az anyagot, a szerkezetet, a funkciót az építészet egyedüli alakító tényezőjének tekintettük. A »hasznosság«-ot a »szépség«-gel mechanikusan összekapcsoló szemléletet érvényesítettük, pedig ez ütközik a »monumentális propaganda« és a »szocialista tartalom — nemzeti forma” elvével. Építészetünk fejlődéséről szólva megállapította: e hibák ellenére is büszkék lehetünk arra, hogy szinte a semmiből teremtettük meg a magyar ipari építészetet. Ezután Major Máté építészetünk jelenlegi helyzetével és problémáival foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a gazdaságosság nagyfontosságú tényezőjének egyoldalú kiemelése, a takarékosság helytelen értelmezése, az építészet anyagi és szellemi elszegényesítésére vezet. Az építőiparban a költségcsökkentésnek igen sok módja kínálkozik, de például az erkélyek, loggiák elhagyása, a falusi lakóházak lapostetős megoldása nem alkalmas módszer arra, hogy az épülő Szocializmushoz és a kulturális forradalomhoz méltó építészeti alkotások szülessenek. Szólott a nyugati építészeti ízlés felé orientálódás veszélyéről is. Rámutatott Major Máté beszámolójában, hogy középülettervezésünk aránylag lemaradt a tervezés egyéb területei mögött. A középületek tipizálása még nem történt meg. Ipari építészetünkben alakult ki a tartalom, anyag, szerkezet, funkció és forma dialektikus egysége viszonylag a legmagasabb szinten. Ez az a tervezési terület, amelyben a két előző fejlődési szakasz közötti törés a legkevésbé érezhető. A mezőgazdasági építkezésben korán rátértünk a típuselemek alkalmazására, de a sokféle típusterv akadályozza a nagyüzemi előregyártás bevezetését és fejlődését. Hangsúlyozta, hogy az építészet tudományos műveléséhez, a tervezés, s az építészettörténet magasszintű összefogására feltétlenül szükséges az akadémiai tudományos intézet megteremtése. Kötelességünk építészeti emlékeink védelme, helyreállítása, gondozása. Bár e téren kétségtelenül értünk el szép eredményeket, műemlékvédelmünk mérlege mégsem mondható pozitívnak. Nem áll elegendő anyagi fedezet sem rendelkezésre. A Szovjetunióban, Lengyelországban, Csehszlovákiában a műemlékügy közügy, százmilliókat fordítanak az építészeti emlékek gondozására. Sajnálattal állapította meg azt is, hogy az építészek megbecsülése messze elmarad nálunk nemcsak a többi művészeti ág, de az építésügy más szakembereinek megbecsülése mögött is. Befejezésül hangoztatta, az építészet sokoldalúsága megköveteli, hogy megteremtsük a szakemberek és intézmények közötti eredményes együttműködés feltételeit. Felhívta a figyelmet arra is, hogy beruházási terveink építészeti programjának kialakításánál jobban támaszkodjanak az építészeti szakvéleményekre és vegyék figyelembe a már kidolgozott városrendezési terveket. Ezután dr. Szendrői Jenő Ybl-díjas, a szövetség főtitkára terjesztette elő a szövetség működéséről szóló beszámolóját. A konferencia vitáját ma reggel kilenckor folytatják. GÁBOR ANDOR vígjátéki: ZILÁRPAPA Filmre írta: DARVAS SZILÁRD és GÁDOR BiLLA Operatőr: BIBEN ISTVÁN Kossuth-díjas Zene: FÉNYES SZABOLCS Rendes te: GEETLER VIKTOR Pőszereplők: DARVAS IVÁN, RAJZ JÁNOS, SOMOGYI ERZSI Kossuth-díjas: HORVÁTH JÚLIA és RÁDAY IMRE Bemutatásra kerül május 17-től Ma érkezik Budapestre a csehszlovák Lusnica-együttes Fővárosunk kulturális életének színes eseménysorozata lesz a legjobb öntevékeny csehszlovák művészeti együttes, aLégbőlkapott zenekar" c. filmből ismert pozsonyi Lusnica vendégszereplése. A 150 tagú, Állami-díjjal kitüntetett együttes 1949-ben, a szlovákiai Ifjúsági Vasútvonal építésénél alakult, s azóta kiemelkedő sikerrel szerepel mind hazájában, mind külföldön. Tagjainak többsége főiskolásokból, konzervatóriumok hallgatóiból kerül ki. Az együttes ma érkezik Budapestre. VENDÉGJÁTÉK sok fénnyel és némi árnyékkal »Aem lehet megunni« Az Operaház művészeit várják Ózdon. Hatalmas a népművelési otthon színházterme, de nyugodtan lehetne mégegyszer akora, nem maradna hely üresen Kalocsai Kornélnak, a Húsüzem portásának ma este szolgálatban kellene lennie, de inkább leváltóját ültette le maga helyett (ötven forintjába került, annyival váltotta meg a szolgálatot), s eljött, most alig fér a bőrébe az örömtől, hogy itt lehet. Eszenyi doktorék is eljöttek, s épp azt számolgatják, hányadszor is látják ma a Báltik bánt. Ahányszor Pestre szabadulnak, mindig elmennek az Operába, vagy a Nemzetibe, no meg itt Ózdon is jártak már egyszer — három éve lehet — a nagy magyar dalművel az operaháziak. Az asszony öt Bánk bán-t számol össze ujjain, a férj hatra emlékszik, abban azonban megegyeznek, hogy "a Bánk bán-t nem lehet megunni«. De nem ám. Szóról szóra ugyanezt mondják a művészek is, akiknek legtöbbje énekelte már vagy egynéhányszor a darab szerepeit, s mégis lelkesült boldog izgalommal készülnek rá ma is. Így jön hát létre a szoros kapcsolat nézőtér és színpad között. Fölmegy a függöny, s az énekes érzi: csak úgy süt föl a nézőtérről a forró, szomjas izgalom. A nézőt pedig megcsapja a színpadrós áradó hő, a dráma heve, a muzsika szépsége, az érzések, indulatok kavargása. Ebből a kapcsolatból, ebből a zárt áramkörből születik a jó előadás. Taps Az Operaház ózdi vendégjátékának estéje ilyen este. A hév kölcsönös, az előadás fővárosi színvonalú, a taps pedig egetverő. (Pedig az ózdi közönség nemcsak lelkes, hanem muzikális is, jaj, nagyon! Az egyik művész — nyilván a hosszú út okozta indiszpozícióban — egyszer-kétszer csöppet melléfog, hát az ózdiak nem eresztik ám el a fülük mellett, meg is vitatják a szünetben, de hozzáteszik, hogy: persze ez csak alkalmi zavar lehetett, hiszen az illető művész nagyszerű hangú, kiváló énekes.) S méltányolják azt is erősen, hogy elsőrendű művészeket küldtek le hozzájuk.Nem ám akárkiket«, mint Barta Lajos, a Szénbányászati Tröszt dolgozója mondja —hanem az Opera szine-javát«. Méltányolják és ünneplik Laczó István hősi Bánkját, Delly Rózsi drámai Gertrudis-át, Szecsődy Irén érzelmes, gyönyörű hangú Melindáját — amelyben egyébként bizonyára szívesen gyönyörködne néhanap a pesti közönség is. Élvezettel hallgatják Remsey Győző, Katona Lajos, Faragó András énekét, s a Fráter Gedeon dirigálta MÁV szimfonikusok játékát. Mindnyájan tehetségük legjavát adják. S a hajdani óbudai munkásdalosokat vezénylő Erkel Ferenc bizonyára könnyezve nézné az ózdi kohászok, hengerészek, martinászok átszellemült arcát, asszonyaik fátyolos szemét a tiszaparti jelenetnél s kioldódott tapsukat Gertrudis megölésekor. Veri az ördög a feleségét Jó volna, ha nem kellene másról beszámolni, csak erről a néhány óráról, erről a gyönyörű estéről. Jó volna, ha az öröm zavartalan lenne. Jó volna, ha az a spontán lelkesedés, a művészetnek az a nagyrabecsülése, amely Ózd egyszerű embereit fűtötte — legalább annyira fűtené a város, az üzem illetékeseit. Jó lett volna, ha legalább egy közülük föláldozza szabadnapjának néhány óráját és foglalkozik egy keveset azokkal a művészekkel, akik ötszáz kilométert tettek meg értük másfél nap alatt. Jó volna, ha valaki — túl nagy dolog ez?—várná őket az állomáson, hogy szállásukat megmutassa, az is jó volna, ha megkérdeznék tőlük, ettek-e, jutott-e még számukra meleg étel, hiszen egy részük az ebédidő végére érkezett, vagy esetleg félre is tétetne számukra valami ebédet, meg vacsorát az előadás utánra. Ennyi jószándékot tán megérdemelnének. Nem bankettet, csokrot, tósztát hiányolunk, mégis engedtessék meg egyetlen kérdés az ózdi vezetőkhöz: vajy ha egy fővárosi futballcsapatot vendégelnek meg, azt is ilyen közönnyel fogadják a hivatalos szervek? De nemcsak az ózdiakat, hanem az Operaház vezetőit is bíráló szó illeti. Tudjuk, egyegy vidéki előadás sokba kerül. De az némi szervezéssel talán mégis elkerülhető lenne, hogy a művészek egy részének a vonaton ülve kelljen eltöltenie az éjszakát, mert nem jut számukra fekvőhely! S ez itt nem csupán a sorsukban osztozó újságíró panasza, hisz utazott az már kényelmetlenebbül is, meg aztán az ő torkában nincsenek kincsek, s ha megfázik, kiprüszköli magát — de hát az Operaház honnét pótolja őket a másnap esti előadáson? Annyi szép autóbuszt gyárt az Ikarus, nem volna-e méltányosabb egy ilyet kibérelni s abba ültetni az énekeseket, (ez legalább akkor indulna, amikor a társulatnak megfelel s nem amikor a menetrend előírja) — ahelyett, hogy vonaton zötyögtetik őket keresztül az országon, s két napjukat, két éjszakájukat törik össze? Valahogy olyan ez a beszámoló, akár az ózdi időjárás hétfőn délután. Veri az ördög a feleségét — süt a nap, s közben csepereg az eső. Reménykedés Reméljük, az Opera művészei még sok vidéki városba ellátogatnak, s talán ez a kisriport is segít valamit abban, hogy másutt már ne forduljanak elő ilyen bosszantó hibák, hogy a vendéglátók és vendégek egyaránt csupán a felemelő élmény felhőtlen emlékét őrizzék, de sokáig! Fencsik Flóra hogy nagy művész, még haladó gőt örökké szolgálni akaró műember is, tehát bennünket se veszett egy önmagánál szebb. A Cannes-i telefontudósitás a Picasso-filmről Cannes, május 3. Hít a szocializmus építésében. Szerda este mutattuk be a a szegények felszabadításában. Kati és a vadmacska című rea Picasso, akinek nagy vidfilmet. Síimre volt, általa tisztelője vagyok, ilyen helyban is tetszett s kisebb nyílt- zetbe kerül. Mert a film a műszíni tapsokat is kapott. Védőhelytitkok első izgalmas neményem szerint esélyes filmegyedórája után érdektelen. Azonban bármily érdekes is Végeredményben Picasso fejtszámunkra a Kati és a vad- hatását jelenti, ha nem is ez a macska fogadtatása, ami — célja, mondom — örömteli volt, még Picasso elkezd rajzolni és a sem erről, hanem az ezt köve megvilágított, átlátszó papír tő Picasso-filmről beszélnek túloldalán fényképezik. Úgy ezúttal, látszik, absztrakt semmit raj-Ez a film nem film a szónak hol- Aztán kialakul egy tyúk, általunk használt értelmében. A tyúkból egy húsvéti tojás. Nem játékfilm, és dokumen- Aztán a tojásból egy álarcos tumfilmnek is sajátságos. A maszk. Aztán az ördög tudja, folyamatot ábrázolja, ahogy micsoda. És a filmen látjuk ezt Picasso egy-egy művételké- a nagy embert, aki a fotoszíti riporterek stopperórái szerint. Ez a folyamat hallatlanul ér- ehhez igazodva keni, feni, madekes egy negyedóráig. Aztán tolja a túloldalt megvilágított unalmas, aztán méginkább vászonra ezeket az ábrákat, unalmas, mert egy szoboszlói (Mert a trükk annyi, hogy Pibirkapásztor intelligenciájával casso látható keze nélkül szófelvértezett néző már tudja az Jemnek a vonalak.) És közben elején azt, amit a végén ma látjuk a filmen a művészt magyarázón bemutattak, hogy gát — ahogy a fotoriporter patudniillik Picasso rajzai — ramcsára igyekszik a képet demaga a rajzolás, anélkül,hogy fejezni látnánk ’ , Picassóra állandóan rászól ak filmre. Persze nemcsak az gyártásvezető, hogy siessen, a baj, hogy ezt tudja előre, már húsz másodperccel túl- emellett a Ficasso-film olyan halajta az előirányzott időt, — kérdéseket is fölvet akarva. Ez a filmen van fefényképezve akaratlanul — szerintem igazi eljátszva, nem én találtam Izan szándék nélkül —, ami a mi számunkra is érdekes. " Rémes lehet egy ilyen vállal- A film lehet érdekes, de a kozás: Picasso a világ jelenleg filmművészet útja, a valakiélő képzőművészeinek egyiknek, bárkinek használni akaró legnagyobbja, aki amellett, művészet, a népet, az ország dicsőbb természet" útja nem ez. Sarkadi Imre * Újabb cannes-i jelentések a Vasutas című olasz film nagy sikeréről számolnak be. Pietro Genni rendezte, ő alakítja a címszerepet is. Az újrealista film egy olasz család életét mutatja be. A fényképészek vetítés után valósággal pergőtűz alá vették a film hétéves szereplőjét, Edoardo Nevola-t, aki a vasutas kisfiát játssza. Nagy sikere volt a filmfesztiválon Alain Resnais francia filmrendező Éj és homály című filmjének, melyet előzőleg egyszer Nyugat-Németország kívánságára levettek a fesztiválra küldött filmek listájáról. A film a náci koncentrációs táborokról szól. Később a Franciaországban megindult hatalmas tiltakozó mozgalom hatására a hatóságok mégis úgy döntöttek, hogy a film bemutatható a fesztivál keretében, de nem jutalmazható. A filmbemutató hangulatát szombaton este érdekes esemény zavarta meg. A Német Szövetségi Köztársaság küldöttsége bejelentette, hogy egyetlen filmjüknek, a Csillagtalan ép-nek betiltása miatt elhagyják a fesztivált. A Rómában megjelenő Mássággára különtudósítója szerint a fesztivál legnagyobb és legmegérdemeltebb sikerét eddig a Körhinta aratta. A filmproducerek nemzetközi szövetségének Cannes-ban ülésező kongresszusa elhatározta, hogy a július 5-én kezdődő karlovy-varyi fesztivált felveszi a nemzetközi filmrendezvények programjába. n 2652 millióra emelkedett a Föld lakóinak száma.. • Az ENSZ nemrég megjelent 1955-ös népesedési évkönyve számos érdekes statisztikai adatot ismertet. Az évkönyv szerint a Föld lakóinak száma 1954-ben 2652 millióra emelkedett. Ebből 1451 millió, azaz 55 százaléka Ázsiában él (a Szovjetunió kivételével), 404 millió Európában, 357 millió a két Amerikában, 214 millió a Szovjetunióban, 210 millió Afrikában és 14,4 millió Óceániában. A világ legnépesebb országai az évkönyv szerint: Kína 583 millió, India 377 millió, a Szovjetunió 214 millió, az Egyesült Államok 162 millió, Japán 88 millió, Indonézia 81 millió, Pakisztán 80 millió lakossal. 1950 és 1954 között Ázsia lakossága évente 21 millióval nőtt, Latin-Amerikáé négy millióval, Észak-Amerikáé, Afrikáé, Európáé és a Szovjetunióé három-három millióval, Óceániáé 325 ezerrel. A népszaporulat az évkönyv szerint a következő országokban a legnagyobb: Venezuela évente 3 százalék, Panama 2,9 százalék, Ceylon 2,8 százalék, Mexikó 2,7 százalék. A lakosok száma a következő országokban növekszik a leglassabban: Írország 0,4 százalék, Spanyolország és Pakisztán 0,8 százalék. A városi lakosság aránya Izlandon és Nagy-Britanniában a legmagasabb, itt a lakosságnak több mint 70 százaléka él városokban. Ez az arány 56 százalékos Franciaországban és 64 százalékos az Egyesült Államokban. A világ legnagyobb városai, New York 12 300 000 lakos, London 8 300 000, Tokió 6 300 000, Sanghaj 6 200 000. A világnak 51 olyan városa van, ahol a lakosok száma meghaladja az egy milliót. Ebből 19 Európában, 18 Észak- és Dél-Amerikában, 12 Ázsiában és kettő Ausztráliában van. .A statisztikai adatok szerint az amerikai és európai városokban több a nő, mint a férfi, míg Ázsiában ennek ellentéte látszik. India és Ceylon nagyvárosaiban a férfiak és a nők aránya: 127—173:109. Dániában, Svédországban és Angliában körülbelül 89:100, Amerikában átlag 73:100, Argentínában 97:100. Az analfabetizmus a belgiumi és franciaországi három százaléktól a Portugál-Guineai 99 százalékig terjed. Indiában a százalékarány 82, Haitiben 89 százalék. Az átlagéletkor az indiai 32 év és a hollandiai 71 év között mozog. A halandóság Észak- és Közép-Európában a legkisebb az egész földön. Átlagban véve a nők két—hét évvel élnek tovább, mint a férfiak. A házasságkötések száma az ipari országokban nagyobb, mint a gazdaságilag elmaradt országokban, kivéve az arab országokat. 1950 és 1954 között a legtöbb házasságot — ezer lakost véve alapul — az Egyesült Államokban, Kanadában és Európában kötötték, Írország kivételével, ahol éppen ellenkezőleg a legalacsonyabb volt a százalék, épp úgy, mint Latin-Amerikában. 1950 óta a születések száma a legtöbb országban növekedett. ... és naponta 255 millió példány újság jelenik meg Megjelent az UNESCO-nak a világ tájékoztatásügyeiről kiadott beszámolója. A jelentés szerint a világon naponta 255 millió példányban jelennek meg különböző újságok, 257 millió rádiókészülék és 44 millió televíziós készülék szolgálja a hírközvetítést. 130 000 mozi játszik híradó filmeket. A jelentésből kitűnik, hogy a televíziós készülékek száma az elmúlt öt év alatt megháromszorozódott. Az UNESCO jelentése megállapítja, hogy a világ lakosainak fele analfabéta. A tájékoztató eszközök is igen egyenlőtlenül oszlanak meg, főképp Afrika és Dél-Amerika van elmaradva ezen a téren. A legtöbb újságot Európában vásárolják. Rádióműsor PÉNTEK MÁJUS 1. KOSSUTH-RÁDIÓ; 8.10: Népdalcsokor. rím 9.00: Beszélgetés* egy operat kedvelő munkással. — 9.10: Operarészletek. — 10.10: Óvodások műsora. —* 10.30: Játékok. — 10.40: Cser Tímea énekel, Miklós György zongorázik. — 11.10: Lányok, asszonyok . . . — 11.25: Híres 8-trauss-* keringők. — 12.10: Népi zenekarok műsorából. — 13.15: Tánczene. —• 14.35: Részletek Relupi: Noonae* operájából. — 15.10: Qevork Emin örmény költözésnél. 15.30: Köny*nyű zene. — 15.55: Mándi Iván játéka. 16.40: Tinédi-dalok. —• 17.10: Jó munkáért — szép mundi*kát! — 18.00: Vita a második ötéves terv irányelveiről. — 18.20: Harmónia a bartóki zenében. — 13.50: Ankét a tájékozló fiatalok* c. operettről. — 19.20: Tánczene. — 20.30: Régi magyar operettekből. — 21.20: Liszt-hangverseny. — 23.00: A cseh— magyar közös könyvkiadás. — 23.10: Palóc nóták. — 23.40: Szerelmes ének. — 0.10: Katonadalok. PETŐFI-RÁDIÓ: 14.00: Halló, itt Bukaresti — 15.00: Puccini, pillangókisasszony. — 16.10: Részletek Szír-* mai: Mézeskalács c. operettjéből. — 16.40: Orosz nyelvlecke kezdőknek. — 17.00: Szovjet népek dalai. — 17.30: Az épülő kommunizmus nagy országában. — 18.00: Kamarazene. — 18.30: Hogyan növelték a kolhoztagol anyagi érdekeltségét, a Szovjetunióban? — 18.50: Palestrinaművek. — 19.30: Válaszolunk hallgatóinknak. — 19.45: Szórakoztató muzsika. — 21.00: Hírünk a nagyvilágban ... — 21.20 : Az új magyar Shakespeare. — 32.00: Tánczene. Férfi, női, gyermekruhák olcsó áron vásárolhatók A BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ VÁLLALAT VII., Baross tér 20. számú boltjában Nyitva: 8.30-tól 17.30-ig TELEFON: 424-556