Magyar Nemzet, 1956. június (12. évfolyam, 128-153. szám)
1956-06-01 / 128. szám
z lakóházépítő szövetkezetek létesítését kezdeményezte. A lakóház-szövetkezetek a második ötéves terv során mintegy 25 ezer lakást fognak felépíteni, sok állami kedvezménnyel. A lakásprobléma megoldására más intézkedéseket is teszünk. A Minisztertanács már másfél éve elrendelte a hivatali helyiségek egy részének lakásokká történő visszaalakítását. Ennek eredményeként eddig több mint 7200 lakást sikerült felszabadítani, s még az idén legalább 4000 lakás szabadul fel ily módon. Helyreállításukra a kormány mintegy 100 millió forintot fordít. A lakáselosztással kapcsolatban a Minisztertanács kötelezte a minisztereket és a tanácsokat arra, hogy a lakások kétharmadát a termelésben közvetlenül részt vevő dolgozók kapják meg. Feladatunk, hogy ellenőrizzük ennek a rendeletnek a végrehajtását. A lakáshelyzet különösen nehéz Budapesten, ahol a lakosság száma a felszabadulás előttihez képest jelentősen megnőtt. Ezért a budapesti üzemek vezetőinek arra kell törekedniök, hogy munkaerő-szükségletüket mindenekelőtt a főváros jelenlegi állandó lakói közül fedezzék. Fiatalok munkába állítása és szakmai továbbképzése Intézkedések történnek olyan 14—18 éves fiatalok munkába állítására és szakmai továbbképzésére, akik az általános iskola elvégzése után nem tanulnak tovább középiskolákban, illetve az MTH iskoláiban. Évente mintegy 20 ezer ilyen fiatalról van szó. Elhelyezésükről az üzemekben kell gondoskodni olyképpen, hogy csökkentett munkaidővel és ennek megfelelő bérezéssel alkalmazzák őket. Kisegítő munkájuk során ezek a fiatalok megismerik az üzem életét, az egyes gépeket és munkafolyamatokat, megszeretik a munkát. Ha a pártszervezetek, a szakszervezetek, a gyárak igazgatói, az idősebb szakmunkások törődnek az ifjúmunkások továbbképzésével, akkor iparunk jó utánpótlást nyer. Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri Hegedűs András ezután az államapparátus és a gazdasági igazgatás egyszerűsítéséről beszélt. Az állami szervek munkáját sok jogos kritika éri — mondotta. — Dolgozóink különösen gyakran bírálják állami szerveink bürokratikus intézkedéseit. Túlzás nélkül megállapíthatjuk, hogy népi demokratikus államapparátusunk fejlődésében jelenleg a bürokratizmus az egyik legfőbb kerékkötő, a bürokratizmusnak viszont egyik fő oka a túlzott központosítás. Sokszor kis jelentőségű kérdések eldöntéséhez is számos, úgynevezett ‘‘illetékes hozzájárulása szükséges. A túlzott központosítást a bizalmatlanság szülte. Sokan félnek attól, hogy az alsóbb szervek nem a népgazdasági érdekek, hanem egyegy üzem, falu, járás szűkebb szempontjai alapján döntik majd el a kérdéseket. Ez a bizalmatlanság a helyi vezetők-kel szemben alaptalan. Az ál-lamapparátusban ott vannak azok az új munkás- és dol-l gozóparaszt-káderek, akik akkor, amikor bekerültek az ál-lamapparátusba, természete-sen még nem rendelkeztek megfelelő szakismerettel. Leg-többjüknek nem volt tapaszta lata a vezetésben, a tanácsi munkában, de az elmúlt évekdén kemény akarattal tapasz- t talatot és tudást szereztek és ma már sok ezer tehetséges, rátermett helyi vezetőnk van, akik joggal követelnek maguknak nagyobb hatáskört. Nagyobb jogkört és több felelősséget kell kapniuk a helyi vezezetőknek, akik ilyen módon be is bizonyítják rátermettségüket. Gyakorlati javaslatokkal harcoljunk a bürokrácia ellen A helyi vezetők jogkörének és felelősségének növelését akadályozza tervezésünk, anyaggazdálkodásunk, pénzgazdálkodásunk, statisztikai adatszolgáltatásunk jelenleg még erősen kötött és bonyolult rendszere. A Minisztertanács a múlt hét keddjén megtárgyalta az egyszerűsítés további feladatait, és célul tűzte ki, hogy e területeken is rendet teremt. De rendkívül fontos az is, hogy a dolgozók — és különösen a helyi vezetők — ne általános szólamokkal lépjenek fel a bürokrácia ellen, hanem tegyenek gyakorlati javaslatokat arra, hogyan lehetne egyszerűbben és olcsóbban megoldani a feladatokat.A bürokrácia csökkentésében csak akkor lehet eredményeket elérni, ha a dolgozók százezreinek véleményére és gyakorlati tapasztalataira támaszkodunk. A dolgozók javaslatai egyben nyomást is gyakorolnak azokra az állami szervekre, amelyek még nem értették meg, hogy bízni kell a helyi vezetőkben. A szocialista törvényesség további megszilárdítása A szocialista törvényességről szólva, Hegedűs András megállapította: a bürokrácia elleni harc mellett az egyik legfontosabb feladat, hogy az állami szervek minden dolgozóját — bármilyen beosztásban legyen is — törvényeink tiszteletére, a szocialista törvényesség szigorú megtartására neveljék. E tekintetben még sok a tennivaló, bár az elmúlt egy-két esztendőben sok súlyos hibát jóvátettünk. De nemcsak a hibák kijavítása a feladat, hanem a szocialista törvényesség további megszilárdítása az államapparátus minden láncszemében, s ilyen módon annak biztosítása, hogy törvénytelenségek soha többé elő ne forduljanak. A szocialista törvényesség megszilárdítása érdekében több intézkedés történt. A közelmúltban megjelent a társadalmi tulajdon védelméről szóló törvény módosítása, amelyre a társadalmi tulajdon kisebb, 200 forinton aluli megkárosítását, vagy megrongálását — ha nem ismétlődő esetről van szó — az eddigi büntető eljárás helyett szabálysértési, illetve üzemi, vállalati fegyelmi eljárásra utalja. A Minisztertanács nemrég az Elnöki Tanács elé terjesztett egy olyan törvénytervezetet, amely sok, eddig bűntettnek minősített cselekményt szabálysértéssé minősít. Ilyen ügyekben tehát nem a bíróságok, hanem a tanácsok mellett felállított szabálysértésekkel foglalkozó bizottságok járnak el a jövőben. Ugyancsak ezt a célt szolgálják a Munka Törvénykönyv végrehajtási utasításának módosításai és a társadalmi bíróságok felállítása. A Rákosi Művekben is létrehozzák a társadalmi bíróságokat, amelyekben részt vesznek majd az élenjáró tekintélyes dolgozók, a tanácstagok, a népi ülnökök. A kormány a párt útmutatása alapján mindent elkövet azért, hogy az államigazgatásban a bürokratikus módszerek helyét az ügyek érdemi és gyors elintézése foglalja el, hogy az állami munka minden fokán a kérdések eldöntésénél törvényeink és rendeleteink szigorú megtartása és megtartatása legyen az irányadó. Mindez megerősíti népi demokratikus rendszerünket, a munkásosztály hatalmát, és elősegíti, hogy országunkban meggyorsuljon a haladás, és azok a nagyszerű célok, amelyeket a második ötéves tervünk irányelvet tartalmaznak, hiánytalanul megvalósuljanak. Nemzetközi kapcsolataink szélesítésére törekszünk Hegedűs András ezután áttért a nemzetközi helyzet elemzésére, s először is a nemzetközi feszültség enyhüléséről beszélt. " A magyar kormány arra törekszik, hogy a maga részéről is hozzájáruljon a nemzetközi feszültség enyhítéséhez és a béke biztosításához — mondotta. — Ez a cél vezette kormányunkat akkor, amikor a hadsereg létszámát 20 000 fővel csökkentette, s amikor a közelmúltban határozatot hozott arról, hogy a déli határok után a nyugati határon is el kell távolítani a műszaki zárat. A kormány arra törekszik, hogy szélesítse nemzeti fóann Nemzet közi kapcsolatainkat. Tárgyalásokat kezdeményezett diplomáciai kapcsolatok felvételére Afganisztánnal, Brazíliával, Japánnal, Libanonnal, Mexikóval, Uruguayjal. Néhány nap múlva Magyarországra érkezik a finn parlamenti küldöttség. Meghívtuk a török parlament küldöttségét is, s reméljük, hogy hamarosan ellátogat országunkba. A múlt héten körünkben üdvözölhettük a brazilszenátus külügyi bizottságának elnökét, és a szenátus másik tagját. El-s látogatott hazánkba a brazil parlament képviselőinek népes csoportja is. Ugyancsak itt járt Szudán kereskedelmi minisztere és a közelmúltban Magyarország vendége volt egy burmai és egy egyiptomi miniszter. Egyre több kapitalista országgal kötünk gazdasági szerződéseket. A magyar kormány tehát nemcsak szavakkal, hanem tettekkel is eredményesen munkálkodik a nemzetközi helyzet megjavításán, a béke fenntartásán. Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik Együttműködésünk a szocialista tábor országaival egyre sokoldalúbbá válik. A magyar kormány küldöttsége, amely Gerő elvtárs vezetésével résztvett a Kölcsönös Gazdasági Segítség Tanácsának a múlt héten tartott berlini ülésszakán, ebben a szellemben működött közre az ott elfogadott határozat kidolgozásánál. Ez a határozat elősegíti, hogy az egyes országok természeti adottságaiknak legmegfelelőbben fejlesszék népgazdaságukat. Itt, Csepelen,az ország legnagyobb vasipari centrumában, szeretnénk külön aláhúzni a szocialista tábor országainak gépipara közötti munkamegosztás hallatlanul nagy jelentőségét, amely lehetővé teszi, hogy az egyes országok messze szükségletükön felül gyártsanak egyes géptípusokat. Ily módon nagy szériában, gazdaságosan termelhetnek gépeket, jelentősen csökkentve az önköltséget, növelve a munka termelékenységét. Nagy jelentőségű számunkra az alapanyagtermelésben való együttműködés, amelynek során Lengyelországból szenet, a Szovjetunióból vasércet, Romániából pedig földgázt fogunk kapni. A szocialista tábor országai között különösen jelentős az egyes országok dolgozói közötti személyes kapcsolatok kialakítása, a turistaforgalom, a küldöttségek látogatása. Ez év öt hónapja alatt hatóságaink kétszer annyi kiutazási engedélyt adtak ki, mint tavaly az egész esztendőben. A Minisztertanács a közelmúltban határozatot hozott, melynek értelmében a népi demokratikus országokba útlevél nélkül, a személyi igazolványhoz csatolt betétlappal és a fogadó ország vízumával lehet utazni. A határozatot az érdekelt országok kormányai most ratifi-kálták, s a rendelkezés két hét múlva hatályba lép. Ez az intézkedés gyakorlatilag azt jelenti, hogy a kiutazási engedély megszerzésének ideje lényegesen megrövidül, költségei pedig az eddigiek felére csökkennek. A Jugoszláviával folytatott tárgyalások sikeres befejezése jelentős esemény külföldi kapcsolataink fejlesztésében Külföldi kapcsolataink fejlesztésében jelentős esemény, hogy sikeresen befejeződtek Jugoszláviával a gazdasági és pénzügyi kérdésekről folytatott tárgyalások. Kedden Magyarország és Jugoszlávia képviselői aláírták a két ország közötti pénzügyi és gazdasági egyezményt, továbbá a műszaki és tudományos együttműködésre vonatkozó megállapodást. A tárgyalások sikere annak köszönhető, hogy mindkét fél őszintén törekedett a megegyezésre. Az aláírt gazdasági és pénzügyi megállapodás szerint Magyarország öt év alatt — egyenlő részletekben elosztva — 85 millió dollárt fizet Jugoszláviának. E nagy összegnek a megfizetése természetesen komoly terhet ró népgazdaságunkra. A magyar kormány a tárgyalások során elismerte és vállalta az 1947— 1948-ban felvett jugoszláv kölcsön visszafizetését, amelyből — a kamatokat is számítva — mintegy 25 millió dollárt kitevő adósságunk maradt vissza. De ugyanakkor a hátralevő mintegy 90 millió dollárt kitevő háborús jóvátételi összeg jelentős csökkentését kérte. Ennek a kérésnek a jugoszláv kormány részben eleget tett, amikor elengedte a hátralevő jóvátételi összeg egyharmadát, körülbelül 30 millió dollárt. Ezen az alapon jött létre a megegyezés. Jelentés a kedden aláírt műszaki és tudományos együttműködésről szóló egyezmény is, amely lényegében hasonló a szocialista tábor országai között már eddig is meglevő, ilyen jellegű megállapodásokhoz. Ez az egyezmény lehetővé teszi, hogy Jugoszlávia és Magyarország kölcsönösen átadhassa egymásnak a szocialista építőmunkában szerzett tudományos, műszaki ismereteit és tapasztalatait. Ugyancsak lehetőséget ad arra is, hogy kölcsönös alapon, hosszabb-rövidebb tanulmányutakra, gyárlátogatásokra küldhessünk kiváló mérnököket és szakmunkásokat, akik a helyszínen tanulmányozhatják országaink iparának legjobb technológiai folyamatait, technikai eredményeit. Belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezünk a felvilágosító, meggyőző munkára Hegedűs András a továbbiakban megállapította, hogy országunk bel- és külpolitikai helyzete egyre szilárdabb lesz. A régi rend hívei közül is egyre többen látják, hogy az az út, amelyen országunk 1945 óta fejlődött, feltartóztathatatlanul vezet előre — mondotta. — Ebből a felismerésből a régi rend hívei közül is sokan arra a következtetésre jutnak, hogy számukra is célszerűbb beleilleszkedni népi demokratikus rendszerünkbe. A pártnak, a munkásosztálynak nem érdeke, hogy az osztályharc élesedjék, inkább érdeke, hogy az osztályellenség — belátva a népi demokrácia elleni harc értelmetlenségét — fokozatosan visszavonuljon. E célnak megfelelően a kormány intézkedései továbbra is arra irányulnak, hogy a régi rend hívei — akik belátják hibájukat és hajlandók bekapcsolódni az építőmunkába — munkájuk szerint ítéltessenek meg. Ez a törekvés vezette a kormányt, amikor pár héttel ezelőtt a püspöki kar kérésére javaslatot tett arra, hogy az Elnöki Tanács részesítse kegyelemben Grősz Józsefet és hozzájárult ahhoz, hogy Grősz József mint kalocsai érsek működjék, s egyben ellássa a katolikus püspöki kar vezetőjének tisztét. Az a véleményünk, hogy Grősz József nézeteiben ugyanúgy, mint sok más egyházi személy gondolkodásában is — az elmúlt években bekövetkezett nemzetközi és belső fejlődés hatására — jelentős változás ment végbe. Ezt mutatja Grősz József kalocsai érsek nyilatkozata, melyben kijelentette, hogy hűséges fia, engedelmes polgára lesz a Magyar Népköztársaságnak és arra törekszik, hogy a katolikus egyház és az állam közötti kapcsolat egyre jobban elmélyüljön. A kormányreméli, hogy nemcsak a hazai egyházi tényezők, hanem a nyugati egyházi körök — köztük a Vatikán is — belátják, hogy minden olyan kísérlet, amely népi demokráciánk ellen akarja felhasználni a vallásos meggyőződést, eleve kudarcra van ítélve. Ugyanakkor ismételten és a leghatározottabban ki kell jelenteni, hogy a magyar népi demokrácia továbbra is a legteljesebb mértékben biztosítja a vallásszabadságot. A munkásosztály hatalmának megerősödése lehetővé tette, hogy belpolitikánkban sokkal nagyobb súlyt helyezzünk a felvilágosító, meggyőző munkára. Ez azonban nem jelenti, és nem is jelentheti, hogy hatóságaink nem sújtanak le törvényeink teljes szít. gorával az ellenséges elemekre, ha megkísérelnének fellépni népi demokráciánk ellen, ha kárt okoznának szocialista építésünknek. Hegedűs András végezetül arról beszélt, hogy fejlődésünk elkövetkezendő szakaszában mily rendkívül fontos szerepe lesz a dolgozó tömegek kezdeményező készségének, aktivitásuk kibontakoztatásának. —» Úgy, ahogy a múltban, a jövőben is a munkásosztály helytállása lesz az alapja további fejlődésünknek — mondotta. — Ez a helytállás lesz a magyar népi demokrácia további sikereinek is legfőbb biztosítéka. (MTI) • .Péntek, 1956. június . A budapesti tanács végrehajtó bizottsága megvitatta a második ötéves terv fővárosi irányelveit A fővárosi tanács végrehajtó bizottsága csütörtöki ülésén megvitatta a második ötéves terv irányelveinek fővárosi vonatkozásait és az osztályok kiegészítő javaslatait. A többórán át tartó vitában részt vettek az állandó bizottságok meghívott elnökei, az osztályok vezetői és a Tervhivatal képviselője. A fővárosi tanács tervosztálya dolgozta fel a beérkező javaslatokat és a főváros fejlődése, a lakosság életszínvonalának emelése érdekében legfontosabbakat terjesztette a végrehajtó bizottság elé. Lakás, közlekedés Az ötéves terv irányelvei 21 milliárd forintot szánnak az állami tulajdonban levő budapesti lakóházak felújításárra és karbantartására. A végrehajtó bizottság szerint ez az összeg kevés, legalább 3 millliárd forintra van szükség, mert ha a lakóházfelújítási és - tatarozási munkát az eddigi ütemben folytatják, az épületek állagának állandó romlá- Isával kell számolni. Ezzel kapcsolatban fontosnak tartja a végrehajtó bizottság, hogy a tanácsi építőipar teljesítőképességét az előirányzottnál nagyobb arányban emeljék. Az irányelvek szerint a tervidőszakban Budapesten 60 000 lakás épülne. A végrehajtó bizottság véleménye szerint 104 000 lakásra lenne szükség ahhoz, hogy a legszükségesebb igényeket kielé- sgítsék. Sok hozzászólás és javaslat hangzott el Budapest közúti közlekedésének fejlesztésével kapcsolatban. A végrehajtó bizottság nem ért egyet az irányelvekben közölt járművek fajták szerinti megosztásával. A 140 darab villamosmotorkocsi helyett a tervidőszakban 250 darabra lesz szükség, 165 darab új trolibuszt szereznek be, viszont a tervezett 600 autóbusz helyett megelégszik a főváros 300 új autóbusszal. Ezek az új járművek tulajdonképpen nem jelentenek szaporítást, csupán a selejtezés pótlására elegendők. Javasolták, hogy vegyék fel a tervbe a Róbert Károly körúti aluljáró megépítését. Több felszólaló foglalkozott a földalatti gyorsvasút építkezésének újbóli megkezdésével, amit az irányelvek is tartalmaznak. Felvetették az Erzsébet-híd újjáépítésének kérdését is. A végrehajtó bizottság tagjai örömmel üdvözölték mind a két nagylétesítmény megvalósításának tervét, de mérlegelve a fontossági sorrendet, az az álláspont alakult ki, hogy az Erzsébet-híd felépítését előtérbe kell helyezni, mert a híd újbóli megnyitása a forgalom nagymérvű tehermentesítését jelentené. Javasolja a végrehajtó bizottság, hogy az ötéves terv folyamán a budapesti autótaxik számát 450 darabbal szaporítsák, illetve az állományt korszerűsítsék. A főváros úthálózatának javítása, az egyre fokozódó forgalmi igények kielégítésére már alkalmatlan utak szilárdburkolatú utakká való átépítése nem halasztható tovább. Egészségügy, oktatás Budapest egészségügyi intézményeinek fejlesztése is elsőrendű feladat a második ötéves terv keretében. A kórházi ágyak számát ezerrel növelik és ezen belül Pest déli területén 400 ágyas új kórház létesül. A III. és XIII. kerületi új rendelőintézeteken kívül a főváros szükségesnek tartja, hogy a XIV. és a XX. kerületben is új központi rendelőintézetek épüljenek. Nagyon fontos az az állásfoglalás, mely szerint a tu0 ágyra jutó kórházi kiszolgáló személyzet létszámát 65 főre kívánja emeltetni a főváros. A végrehajtó bizottság javasolja, szüntessék meg azt a néhány évvel ezelőtt bevezetett helytelen gyakorlat,tot, hogy a budapesti idős és munkaképtelen lakosokat a fővárostól messze eső szociális otthonokban helyezzék el. Ezeket a gondozottakat hozzák vissza a fővárosba és a szociális férőhelyek számát 50 százalkkal emeljék. Az oktatás kérdéséről szintén mélyreható vita folyt. Az irányelvek Budapesten 600 új általános iskolai tantermet helyeztek kilátásba a tervidőszakban, ezzel szemben a főváros kimutatta, hogy 1060 új tanteremre van szükség. A középiskolai tantermek számát mintegy 30 százalékkal kell növelni. Közművek, kereskedelem Budapest közműveinek teljesítőképességét is jelentősen növelni kell az új ötéves tervben. Szükségesnek tartja a fős város a víznyerőterületek szennyeződéstől való megóvását. Javasolja felvenni az irányelvek közé a rákospalotai főgyűjtő megépítését és elő kell készíteni a dunajobbparti főgyűjtőcsatorna és a Rómaipart csatornázásának terveit. Miután az óbudai Gázgyár tovább már nem fejleszthető, sürgősen hozzá kell kezdeni a fővárostól nem túl messze eső egyik bányaterületen egy nagyteljesítményű új gázgyár tervezéséhez. Biztosítani kell, hogy a gázfogyasztó készülékek ismét bérleti rendszerben álljanak a lakosság rendelkezésére. A fürdők fejlesztésére vonatkozó tervek kapcsán azt javasolták, hogy olyan helyen bővítsük a fürdőket, ahol megfelelő terület áll rendelkezésre erre a célra. Sürgették a Dunafürdők létesítését. Az új fedettuszoda céljaira a főváros nem tartja alkalmasnak a Városligetet, amelynek területét ugyanis állandóan csonkítják különféle létesítmények elhelyezésével. Feltétlenül szükségesnek tartja a végrehajtó bizottság egy-két középméretű újabb sütőüzem építését. A budapesti helyiipar termelési értékét a tervidőszak során 25 százalékkal kívánják emelni, ezen belül nagyobb arányban kell növelni az építőanyag, a műanyag és a vasipari cikkek termelését. Élénk vita folyt a Patyolat fejlesztésének szükségességéről, illetve a fejlesztés arányáról. A második ötéves terv 410 000 darab háztartási mosógép gyártását irányozza elő és ennek a mennyiségnek több mint a fele Budapesten kerülne forgalomba. Ugyanekkor a Patyolat kapacitásának bővítésére egy napi 300 méter mázsa teljesítőképességű újabb mosodát és egy napi 1500 darab ruha vegytisztítását elvégző üzemet javasol létesíteni a tervezet. A főváros szerint a háztartási mosógépek tömeges gyártása mellett óvatosabban kell folytatni a Patyolat fejlesztését és elegendőnek tart egyelőre egy 60 mázsás új mosodát. Pongrácz Kálmán, a végrehajtó bizottság elnöke foglalta össze a vita során elhangzottakat. Hangsúlyozta, hogy a végrehajtó bizottság Budapest lakosságának jogos és legsürgősebb problémáit tárta fel. A maga részéről is helyeselte a földalatti vasút továbbépítését, de fontosabbnak minősíti sorrendileg az Erzsébet-híd újjáépítését. A Vár helyreállításába a fővárosnak eddig nem volt beleszólása, de javaslatokat fognak tenni e kérdésben. Nemcsak a városkép szempontjából fontos a Vár újjáépítése, hanem azért is, mert az oda beköltöző hivatalok sok lakást szabadítanának fel a város területén. A végrehajtó bizottság ezután határozatot hozott, amelyben megbízta a vb elnökét, hogy a hozzászólásokat, a javaslatokat juttassa el az MDP Központi Vezetőségéhez és a Minisztertanácshoz. Gárdonyi Jenő