Magyar Nemzet, 1956. augusztus (12. évfolyam, 180-205. szám)
1956-08-01 / 180. szám
ír..u. Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA Őszinte szó a nemzethez (N. S.) A XX. kongresszusi eszmék és a magyar valóság ötvözete — így lehetne jellemezni a Központi Vezetőség júliusi határozatát, majd az országgyűlésen elhangzott kormányprogramot. Hivatalosan csak kormánybeszámolónak hívják ugyan, de mi programnak nevezzük, mert valóban széles alapokon nyugvó népi és egyben szocialista program. Népi, mert olyan terveket sző, amelyekbe szíves-örömest kapcsolódhat bele a lakosság minden rétege, élén az országvezető munkásosztállyal egészen a rendszerünkbe beilleszkedni kívánó osztályidegen rétegekig. De szocialista ez a program azért, mert legfőbb céljai között ott szerepel az ország szocialista iparosításának folytatása, a mezőgazdaság kollektivizálása, a párt vezető szerepének elfogadása és érvényesítése. A kormány beszámolója bizonyítja: íme, létezik olyan program, amely szót ért mindenkivel széles e hazában, anélkül, hogy szemernyit is veszélyeztetné szocialista céljainkat. Szinte lehetetlen a terjedelmes és sokoldalú kormánybeszámoló fő gondolatait röviden összefoglalni. Ám ha mégis megkísérelnénk összegezni a kormány által kitűzött és az Országgyűlés által elfogadott célokat, a következő négy feladatot ragadhatnék ki: gazdasági életünk fellendítése az új ötéves terv alapján; a népjólét, a lakosság életszínvonalának emelése; közéletünk demokratizálása és a törvényesség megszilárdítása, végül külpolitikánkban a békés együttélés elvének alkalmazása. S mielőtt tovább mennénk, gondolkozzunk el: lehet-e olyan polgára hazánknak, aki önérdekeivel ne egyeztethetné össze ezeket a célokat? Van-e például egyénileg gazdálkodó paraszt, aki ne örülne az ország gazdasági fellendülésének, vagy annak, hogy ezentúl államunk szigorúan betartja a törvényességet? Akad-e magyar intellektuel, aki ne helyeselné a kormány békés külpolitikai céljait, vagy azt, hogy rendszerünk demokratikusabb lesz, szabad út nyílik a tudományos kutatás és az alkotó viták számára? Nem is említettük ehelyütt a munkásokat, akik minden bizonnyal nagy lelkesedéssel fogadják a konstruktív célokat. A kormánybeszámoló az ipar feladatairól szólva a hangsúlyt ezúttal a hiányosságokra és az ebből fakadó feladatokra helyezte. Jóleső érzéssel fogadta ezt mindenki, jólesik hallani, hogy kormányunk tudja, hol szorít a cipő és a lényegesre irányítja a figyelmet. Iparunknak ezek az achillessarkai: az anyagellátási problémák, a műszaki fejlesztés vontatottsága és a túlzott központosítás. Csodatevő gyógyírt egyikre sem ajánlott — és nem is ajánlhat — a kormány, a megnyugtató éppen az, hogy szolid, megalapozott, következetes intézkedéseket helyez kilátásba a hibák orvoslására. Hogy csak egyet ragadjunk ki: a túlzott központosítás megszüntetése érdekében a Minisztertanács csökkenti a tervmutatókat, módosítja a költségvetési és létszámgazdálkodást, de tartózkodik a kapkodó intézkedésektől,a mindenáron való átszervezéstől és létszámcsökkentéstől". A kormány mezőgazdasági programját is a meggondoltság, a nemzetgazdasági és paraszti érdekek reális összeegyeztetése jellemzi. Államunk minden erővel — különösen a hitelgazdálkodással — segíteni és erősíteni fogja a termelőszövetkezeti mozgalmat, hogy létrejöjjön hazánkban a magasabb termést, magasabb jólétet biztosító nagyüzemi szocialista mezőgazdaság. De ezt a célt a termelőszövetkezetek példamutató gazdálkodása és a belépés önkéntessége útján kívánja elérni.Minden eszközt biztosítunk ahhoz, hogy termelőszövetkezeteink valóban példamutató, szilárd szocialista nagyüzemekké fejlődjenek. Ez a legfontosabb előfeltétele annak, hogy az elkövetkező években dolgozó parasztságunk többsége a termelőszövetkezeti gazdálkodás útját válassza..." — mondotta Hegedűs András. Szilárd elhatározása a kormánynak, hogy egyenletesen, fennakadás nélkül emelje a nép életszínvonalát. Legjobb, ha itt a tényekre emlékeztetünk. Ebben az évben bérrendezést hajtottak végre az építőiparban, s ma lép életbe a fizetésemelés a MÁV és a Posta havidíjas dolgozóinál. Különösen jelentős azonban a kormánynak az az ismert elhatározása, hogy nem bocsát ki államkölcsönt s ezzel lehetővé teszi, hogy a dolgozó családok keresetüknek ezt a részét is szükségleteik kielégítésére fordítsák. Nagy megnyugvást jelenthet a dolgozó parasztságnak, hogy a kormány nem változtatja a következő években sem a kötelező beszolgáltatás színvonalát, így növeli a falu népének termelési kedvét s egyben jövedelmét is. A gazdasági építésre, a jólét növelésére vonatkozó terveknek valóságos garanciája államrendszerünk és közéletünk demokratizálása. A gazdasági és a politikai feladatok úgy illeszkednek egymáshoz, mint a gépezet fogaskerekei. Nincs gazdasági fellendülés, ha nem érvényesül a dolgozók kezdeményezése. Nem érvényesül a dolgozók kezdeményezése , ha nincs szocialista demokrácia. Programmá avathatjuk az életszínvonalemelést, deez a program kézen-közön, a bürokratikus módszereken elsikkadhat, ha nincs ellenőrzés. Ellenőrzés pedig csak akkor van, ha rendszerünk minden ízében demokratikus, ha a végrehajtó bizottságot ellenőrzi a tanács, a tanácstagokat pedig a választóik; ha a minisztereket ellenőrzi az országgyűlés, az országgyűlési képviselőket pedig a választók. A kormánybeszámoló a szocialista demokrácia jelentőségének teljes megértéséről tanúskodik. Szükségesnek tartja, hogy a jövőben a rendeletek helyett elsősorban az országgyűlés által hozott törvények alkossák a jogszabályok többségét. Javasolja, hogy terjesszék ki az országgyűlés jogkörét, a képviselők ténylegesen ellenőrizzék a kormány munkáját, intézzenek kérdéseket, interpellációkat a miniszterekhez és azok kötelesek legyenek válaszolni rájuk. Úgy gondoljuk, ritka dolog, ha egy kormány maga kéri, hogy az országgyűlés korlátozza cselekvési szabadságában, szigorítsa ellenőrzését. Kormányunk helyes és tiszta szándékaira mutat, hogy felismerte ennek szükségességét. A szocialista demokrácia szerves része a szocialista törvényesség. A Központi Vezetőség őszintén szembenézett azokkal a súlyos tényekkel, amelyek a múltban a szocialista törvényesség megsértéséből származtak. Most Hegedűs András, a Minisztertanács elnöke bejelentette, hogy szilárd törvényes rendet teremtenek, elejét veszik annak, hogy bárkit is alaptalanul megvádolhassanak, illetve elítélhessenek. Az egységes polgári és büntetőtörvénykönyv elkészültével megteremtik szocialista jogrendszerünk pilléreit. Ám a kormány azzal is tisztában van, hogy a jó törvényeket is meg lehet szegni. Ezért számos intézkedést helyez kilátásba, amelyek elejét veszik annak, hogy a nyomozásnál, az ítéletvégrehajtásnál megsértsék az állampolgárok jogait. A beszámolóban ismertetett külpolitikai alapelvek teljes összhangban vannak a kormány belpolitikai céljaival. Röviden így jellemezhetjük ezeket az elveket: békés együttélés, a kapcsolatok szélesítése minden országgal, társadalmi berendezésre való tekintet nélkül. Különös gondot fordítunk a szomszédainkkal való jó viszonyra. Tovább akarjuk javítani kapcsolatainkat Ausztriával és sokoldalú, meleg baráti viszonyt akarunk teremteni a testvéri, szocialista Jugoszláviával. Szilárd egységben haladunk a szocializmust építő többi országgal és hasznosítani akarjuk tapasztalataikat. De — miként Hegedűs András mondotta — »a mi számunkra követendő példakép mindenekelőtt a Szovjetunió és az is marad a jövőben is«. Bizonyosak lehetünk abban, hogy kormányunknak ez a reálisan megszabott, reménytkeltő programja — az ország lakosságának támogatásával és közreműködésével — hamarosan meghozza első gyümölcseit. Achátz Imre : A magyar—jugoszláv jószomszédság egész népünk javára szolgál Achátz Imre országgyűlési képviselő szólalt fel ezután. Bevezetőben arról a bizalomról szólt, amellyel Pécs dolgozói fogadják kormányunk célkitűzéseit és arról a lendületes munkakedvről, amellyel e célokat valóra váltják. Elmondotta, hogy a felszabadulás óta eltelt néhány esztendő alatt gyökeresen megváltozott a pécsi dolgozók élete. Míg 1939-ben 73 000 lakosa volt Pécsnek, s a város hemzsegett az inségmunkára váró munkanélküliektől, most 110 000—120 000 között van a város lakóinak száma és nem találunk munkanélkülit, sőt munkaerőhiány van. — Pillanatnyilag az a legfőbb gondunk, hogyan juttassuk fedél alá azt a 25 000— 30 000 embert a nyugati városrész kiépítésével, akik a második ötéves tervben a Mecsek nyugati részén kezdik meg a bányaművelést. Számolnunk kell azzal, hogy a második ötéves terv végére Pécs lélekszáma eléri a 150 000-ret. A továbbiakban a nagymérvű fejlődés egyes kérdéseivel foglalkozott, kiemelte annak jelentőségét, hogy Pécs megyei jogkörű város lett. Az országgyűlés megvitatta a kormány beszámolóját Az országgyűlés kedden délelőtt a Minisztertanács elnökének beszámolója feletti vitával folytatta munkáját. Az ülésen megjelent a párt és a kormány vezetői közül Apró Antal, Erdei Ferenc, Gerő Ernő, Hegedűs András, Hidas István, Kovács István, Kiss Károly, Marosán György, MeA vitában elsőnek Házi Árpád, az állami ellenőrzés minisztere szólalt fel. Bevezetőben hangsúlyozta: a tennivalók között igen jelentős helyet foglal el az állami munka megjavítása, demokratizmusának továbbfejlesztése. A szocialista demokrácia fejlődésének meggyorsításában kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak — mondotta. — A tanácsok útján vesznek részt a dolgozó tömegek közvetlenül is az állami ügyek intézésében. A tömegek aktív részvételével fejthetik ki eredményesen munkájukat az államhatalom és az államigazgatás központi szervei is, így az országgyűlés, az Elnöki Tanács és a Minisztertanács. A lakosság által demokratikusan megválasztott tanácsoknak, a tanácsok végrehajtó bizottságainak, állandó bizottságainak úgy kell megszervezniük munkájukat, hogy állandó és élő kapcsola-tot tartsanak fenn a széles dol- igozó tömegekkel és e kapcso-latot állandóan fejlesszék és erősítsék, ennek segítségével vonják be az összes hazafias erőket az állami ügyek intézésébe. E fontos cél megvalósítása érdekében a tanácstagok és a tanácsok végrehajtó szervei állandóan és gondosan tanulmányozzák a lakosság szükségleteit és ezek kielégítésének lehetőségeit. Továbbá rendszeresen tárgyalják meg a tanácsüléseken azokat a fontos feladatokat, amelyek mind az állampolgári kötelezettségek teljesítéséből, mind a lakosság helyi szükségleteinek kielégítéséből fakadnak, így a tanács nemcsak a tanácstagok aktivitására számíthat, hanem biztosítani lehet azt is, hogy a lakosság széles tömegei segítik a megtárgyalt feladatok elvégzését. A továbbiakban szólt a helyes községpolitikai munkáról, amelyhez már jelentős anyagi alapot biztosítottunk, majd elmondotta, hogy a tanácsi munka további javításának az Kis József, Szalai Béla, Bata István, Gáspár Sándor, Piros László, Rónai Sándor, Egri Gyula, Vég Béla, valamint a Minisztertanács tagjai A diplomáciai páholyokban helyet foglalt a budapesti diplomáciai képviseletek több vezetője és tagja. is feltétele, hogy a megyei, járási tanácsok is adják át az alsóbb tanácsi szerveknek azokat a hatásköröket, amelyek átadása a munka megjavítását, a bürokrácia megszüntetését, a lakosság szükségleteinek jobb kielégítését szolgálja, így a felső- és középirányító szervek, a szakminisztériumok, a megyei és járási tanácsok megszabadulnak a sok felesleges részfeladattól, sokkal nagyobb lehetőségük lesz az érdemi irányító, ellenőrző és segítő munkára. — A községpolitikai munkában azonban még jelentős hiányosságok vannak — hangsúlyozta ezután, majd felhívta a figyelmet arra, hogy a hazafiasságból, államunk iránti szeretetből származó lelkesedés, kezdeményezés és áldozatkészség jelentősen kiegészítheti, megnövelheti az állam teremtette feltételeket és erőforrásokat. — A demokratizmus fejlesztésének útjából —, amint pártunk Központi Vezetősége meghatározta ,— el kell távollítanununk minden fékező és gátló tényezőt, meg kell szüntetnünk azokat a bürokratikus vonásokat, amelyek, az állami munkában még megtalálhatók. Ezt a célt szolgálják azok az intézkedések, amelyeket az állami munka javítására, s egyszerűsítésére a kormány már eddig is tett, s amelyek folyamatban vannak. Mindezeknek végső fokon azt kell eredményezniök, hogy a hatáskörök és az eszközök ott legyenek, ahol a feladatokat el kell végezni. Az állami munkában el kell érnünk, hogy a vezetés közelebb kerüljön a végrehajtáshoz, a végrehajtó szervek pedig a széles dolgozó tömegekkel egybeforrva végezzék munkájukat. Nekünk, országgyűlési képviselőknek is egy emberként kell munkánkat végeznünk a szocializmus építésének további sikereiért, a szocialista demokrácia fejlesztéséért. — Pécs dolgozói a nyugodt alkotó munkát tekintik életelemüknek — folytatta. — Ezért értékelik oly nagyra, hogy külpolitikánk a nagy Szovjetunió vezette béketábor útján halad. Szóvá kell tennem azt is, hogy a magyar—jugoszláv viszonyban beállott kedvező fordulatot talán sehol sem értékelték olyan felszabadult jóérzéssel, mint éppen nálunk, Pécsett és Baranyában. Örömmel állapíthatjuk meg, hogy a jóviszony helyreállításának törekvéseiben magunk is kezdeményezők lehettünk. A kora tavasszal elsőként fogadtuk a jugoszláv határon az eszéki városi népi bizottság küldötteit, akik a magyaros vendégszeretetet rövidesen hasonlóval viszonozták. Azóta is számos olyan gesztus történt, amely alkalmas a régi sebek begyógyítására. Meggyőződésünk, hogy a jószomszédság és a gyümölcsöző együttműködés szolgálatával egyben egész népünk javát is előmozdítjuk. Nagy tapssal fogadott felszólalásának végén azt a meggyőződését fejezte ki, hogy Pécs dolgozói továbbra is eredményesen szolgálják népünk boldogulásának nagy ügyét. Hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács elnökének beszámolójával egyetért, azt elfogadja. Házi Árpád : A szocialista demokrácia fejlesztésében kiemelkedő szerepük van a tanácsoknak Földvári Rudolf: Kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatot hozzon a Minisztertanács Ezután Földvári Rudolf országgyűlési képviselő következett szólásra. Bevezetőben arról szólt, hogy a Minisztertanács beszámolója és az abban vázolt program megfelel dolgozó népünk várakozásának. A Minisztertanács beszámolója nyíltan és őszintén, kendőzés nélkül tárta fel mai nehézségeinket, nem hallgatva el ezeket dolgozó népünk előtt. Úgy cselekedett, ahogyan egy valóban népi kormánynak cselekednie kell. Azzal, hogy dolgozó népünk közvéleménye előtt nyíltann beszélt iparunk, mezőgazdaságunk, kultúránk, szocialista törvényességünk és a szocialista demokrácia továbbfejlődése előtt álló legfontosabb mai kérdéseinkről, egyben a legtöbbet is tette dolgozó népünk megnyerése érdekében, annak érdekében, hogy e nehézségeket nagy pártunkkal és népi kormányunkkal összefogva mielőbb leküzdjék. — Helyesen és példamutatóan jár el a Minisztertanács akkor, amikor a dolgozó népünk által választott, népünk akaratát megtestesítő és képviselő országgyűlés elé terjeszti rendszeresen — elbírálás és ellenőrzés céljából — a munkájáról szóló beszámolóját. Ezzel is lehetőséget teremt a szocialista demokrácia, az alulról jövő népi bírálat és ellenőrzés kibontakoztatására, erősítve ezzel is népi kormányunk tekintélyét, befolyását és népünk bizalmát saját kormányában. Itt az ideje, hogy a tanácsok végrehajtó bizottságai is ilyen rendszeresen és következetesen számoljanak be tevékenységükről az őket megválasztó tanácsoknak, hogy kövessék ebben is a Minisztertanács példáját. Ezután a Minisztertanács tevékenységének hiányosságairól szólt. A többi között arról, hogy építőiparunk mai felkészültsége és helyzete nem jelent száz százalékos garanciát arra nézve, hogy építőiparunk a második ötéves terv beruházásaiból az előirányzott árért és a meghatározott időre felépíti mindazt, amit országunk vár és követel tőle. — A Minisztertanácsnak Borsod megyei tapasztalataink szerint — behatóbban és gyorsabban kellene pozitív választ adni több olyan kérdésre, amelyeket falusi választóink tesznek fel nekünk és rajtunk keresztül a Minisztertanácsnak is — folytatta, s több olyan kérdést említett, amelyek a kisparasztságot érintik, s amelyek megoldására eddig nem történt intézkedés a kormány részéről, mint a kártérítés nélkül kisajátított földek utáni térítés kifizetése, a falusi ellátatlanok problémája, egyes adó- és beadási kötelezettségek rendezése stb. — Véleményünk szerint — folytatta — ezekkel a kérdésekkel gyorsan és behatóan kellene foglalkoznia a Minisztertanácsnak. Mi lehet az oka annak, hogy többszöri jelzésünk ellenére nem történt eddig — tudomásunk szerint — megfelelő intézkedés e kérdések rendezésére a kormány részéről? Úgy vélem, ebben sokat nyom a latban az, hogy a Minisztertanács egyes tagjainak nincs elég személyes tapasztalata, élménye ilyen ügyeikről, magyarán szólva nem fordít elég gondot és időt a Minisztertanács saját határozatainak helyszíni ellenőrzésére, a lakossággal való kapcsolatainak kellő erősítésére. Az északi iparvidék lakossága és képviselői nevében kérte a kormányt, hogy a második ötéves tervben lényegesen javítson Borsod szociális, kulturális és kommunális helyzetén. — Megyei tapasztalataink alapján — folytatta — a Minisztertanácsnak a jövőben kevesebb, rövidebb és megfontoltabb határozatot kell hoznia. Javasoljuk, hogy a Minisztertanács ellenőrizze alaposan a minisztériumok és az országos szervek munkáját, mert ezek is sok határozatot és rendeletet küldözgetnek még ma is. A Borsod megyei tanács végrehajtó bizottságának szakigazgatási szervei ez év január 1-től kezdve 4072 rendeletet és határozatot kaptak, egy-egy napra csaknem húsz darab jutott ebből a határozat- és rendelet-áradatból. A jövőben ne engedje meg a Minisztertanács, hogy egyes minisztériumok és országos szervek egyes rendeletei ellentétben álljanak a Minisztertanács és a Népköztársaság Elnöki Tanácsa határozataival, vagymegsértsék a helyi tanácsok hatáskörét. Szükség lenne olyan gyors, hatékony intézkedésekre is, amelyek rövid idő alatt emelnék a képviselők és a képviselői tevékenység tekintélyét. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a Minisztertanács ne felejtkezzék meg a jövőben sem az államipolgári kötelességek teljesítésének ellenőrzéséről, az állami fegyelem szakadatlan erősítéséről.