Magyar Nemzet, 1956. október (12. évfolyam, 232-250. szám)

1956-10-02 / 232. szám

2 — Mindez azonban természe­e­tes — folytatta —, mint a­hogy természetes az is, hogy kölcsö­nös erőfeszítéseket kell tenni annak érdekében, hogy ezeket a kérdéseket nyíltan, és köz­vetlen módon megvitassák. Megkérdezték a szóvivőt, van-e tudomása arról, hogy az SZKP Központi Bizottságának levelét, amelyben Jugoszláviá­ról szó van, megküldték más kommunista pártoknak is. Draskovics azt válaszolta, hogy erről nincsen tudomása. Egyébként — fűzte hozzá — én a külügyi államtitkárság képviselője vagyok. De meg­mondhatom, hasznos lenne, ha mindazokat a kérdéseket, ame­lyek a nemzetközi munkás­mozgalmat érdeklik, nyilváno­san és konstruktív módon vi­tatnák meg. Egy külföldi laptudósító em­lékeztette Branko Draskovicsot arra, hogy korábban kijelen­tette: Tito elnök szovjetunió­beli útjával "viszonozza a láto­gatást­ e, majd megkérdezte, miért kell viszonozni a látoga­tást, amikor Hruscsov magán­látogatáson volt Jugoszláviá­ban. Draskovics a következőket válaszolta: — Még Tito elnök moszkvai látogatása idején szóba került Hruscsov jugoszláviai látoga­tása, s ugyanakkor beszéltek arról is, hogy Tito elnök ellá­togat a Szovjetunióba. — Mindamellett úgy vélem — tette hozzá —, nincsen értelme ebből semmiféle politikai kö­vetkeztetéseket levonni, mert hiszen természetes, hogy az olyan országok államférfiai, amely országok barátilag együttműködnek, tesznek egy­másnál ilyen nemhivatalos lá­togatásokat. Nem sokkal a sajtóértekez­let után Branko Draskovics az újságírókkal folytatott beszél­getése alkalmával arra a kér­désre, »milyen nyitott kérdé­sekről van szó­", a következő­ket válaszolta: »Úgy hiszem, ideológiai természetű kérdé­­se­kről." A Borba kommentárja Hruscsov jugoszláviai és Tito elnök szovjetunióbeli látogatásáról A Borba vasárnapi számá­ban »Személyes találkozások« címmel kommentárt közöl, amelyben kitér Hruscsov jugo­szláviai és Tito elnök szovjet­­unióbeli nemhivatalos látogatá­sára, s hangoztatja, hogy az ál­lamférfiak személyes érintke­zése és közvetlen eszmecseréje egyik legalkalmasabb formája és legsikeresebb módja a köl­csönös megismerkedésnek és az egymás közötti együttmű­ködés fejlesztésének. Nem vi­tás — fűzi hozzá a lap —, hogy még az olyan országok között is, amelyek barátilag együtt­működnek, a közös nézetek mellett vannak bizonyos nézet­­eltérések is, a sok hasonló ál­láspont mellett nyitott kérdé­sek is. A Borba a továbbiakban hangsúlyozza, hogy a Tito— Hruscsov magánlátogatást megbeszélésekre is felhasznál­ják. Hruscsov jugoszláviai ma­­gánlátogatása kétségtelenül al­kalmat nyújtott a közös érde­kű kérdések nyílt megvitatá-sára, különösen az államközi és pártközi kapcsolatok kere­tébe tartozó kérdések megbe­szélésére. Feltételezhető, hogy ilyen nem hivatalos eszmecse­rét folytatnak most is a Krí­men, ahová Tito elnök felesé­gével, Rankovics és Pucar elv­társsal rövid pihenő céljából szeptember 27-én megérkezett. Nincsen tehát semmi külö­nös abban, hogy Jugoszlávia és a Szovjetunió között bizonyos nyitott kérdések is vannak, sőt némi véleménykülönbségek is az egyes ideológiai természetű kérdésekben, amellett, hogy mind a nemzetközi politikát, mind a kölcsönös kapcsolatot érintő sok kérdésben teljes egyetértés áll fenn közöttük, ami egyébként világosan kitű­nik a tavaly és az idén aláírt több jelentős okmányból is. A lényeges mindenesetre az — fűzi hozzá a Borba —, hogy erőfeszítéseket tesznek az ilyen nyitott kérdések közvet­len és nyílt megvitatása érde­kében. Élesen támadták a tory-politikát az angol Munkáspárt országos értekezletén Londonból jelenti az MTI. Hétfőn nyitt meg Blackpool­­ban az angol Munkáspárt évi országos értekezlete 1304 kül­dött részvételével. Az értekez­let világot fog deríteni arra a fő kérdésre: igazi erőfeszítést tesz-e az ellenzék, hogy meg­buktassa 12 hónapon belül a tory-kormányt. Megfigyelők szerint nem vi­tás, hogy a toryk megbukta­tását célzó erélyes hadjárat szilárd egységbe tömörítené az egész munkásmozgalmat, de egyben óriási irányváltozást is követelne a munkáspárti ve­zetőség, főként Gaitskell ré­széről, akit a jobboldali szak­­szervezeti vezetők tettek meg pártvezetőnek. Azóta a hely­zet drámai módon megválto­zott. Eltűntek a színtérről a jobboldal legerősebb tartópil­lérei, vezetői. Ez az erőeltoló­dás balfelé azt eredményezi, hogy a szakszervezeteknek túlsúlya lesz a szavazásban. A Munkáspárt értekezletén 5 630 000 szavazattal rendel­keznek, míg a Munkáspárt kerületi­ szervezetei együtt­véve csak 1 116 000-rel. Tehát az arány 5:1. A Reuter jelenti, hogy az angol Munkáspárt blac­kpooli értekezletén Edwin Gooch, a Munkáspárt elnöke megnyitó beszédében éles támadást in­tézett a konzervatív kormány külpolitikája ellen. Kijelentet­te, hogy a tory-kormány poli­tikája következtében Anglia elvesztette erkölcsi vezető sze­repét, eltékozolta az igazsá­gos voltába vetett hitet és az iránta táplált jóakaratot. Gooch rámutatott, hogy a szuezi válságban a kormány ••még a háború küszöbéig is elvitt bennünket és olyan helyzetet teremtett, hogy ag­­resszoroknak bélyegeztek minket­**. Befejezésül figyelmeztette az értekezleten részt vevő küldötteket: nem szabad fi­gyelmen kívül hagyniuk azt, hogy Angliában igen nagy szükség van az ország ipari struktúrájának és általában gazdasági felépítésének nagy­arányú megváltoztatására. Az automatizálás és az atom­energia békés felhasználásá­nak kifejlesztése olyan elő­nyöket nyújt, amelyek révén sikeresen lehet hozzáfogni e problémák megoldásához. Az értekezlet megkezdte a szuezi ügy megvitatását, a végrehajtó bizottság javaslata alapján, amely elítéli a szuezi vita siralmas kezelését a kor­mány­ által. H. Jenkins, a javaslat elő­adója kijelentette, hogy az egyiptomi kormánynak két­ségbe von­hatatlanul joga van az államosításhoz. Átkos osto­baság a toryk fecsegése Hit­lerről és meghátrálásról. Eden, mint minden megrögzött öngyil­kosjelölt, ordítozik és rúgkapál, ha igyekeznek el­vonszolni az örvény széléről. Anglia számára semmi körül­mények között sem volna elő­nyös az alapokmány betűje vagy szelleme ellen cseleked­ni. John Hayes arról beszélt, hogy a szocialista mozgalom helye csak a nemzeti törekvé­sei kivívásáért küzdő egyip­tomi nép mellett lehet. Callaghan volt munkáspárti haditengerészeti államtitkár, az árnyékkabinet tagja kije­lentette: — A toryk nemcsak az angol nép,, hanem az egész világ békéjét fenyegetik. Gordon Walker volt mun­káspárti , Commonwealth-ügyi miniszter kijelentette: Nasz­szer a közép-keleti nacionaliz­mus hatalmas erejének szó­vivője. A Nyugat ezzel az erő­vel nem szállhat szembe. Gaitskell, a vitát bezárva, az ismert érvekkel támadta Nasz­­szert. Mint mondotta, nem el­lenzi az államosítást, de nem ismeri el, hogy valamely or­szágnak joga volna nemzetkö­zi víziutat államosítani s más országok jogait fenyegetni. Fogadja el a kormány az ENSZ döntését, vagy ha jog­vita forog fenn, vigye az ügyet a nemzetközi bíróság elé. Az angol Munkáspárt évi konferenciájának részvevői megvitattak és elfogadtak egy határozati javaslatot, amelyet az országos bányász-szakszer­vezet terjesztett be. A határo­zat elítéli az angol kormány belpolitikáját. Megállapítja, hogy ez a politika­­a gazdasá­gi válság szélére vitte az or­szágot L*. A Az AP jelenti, hogy szom­baton vízrebocsátották az Egyesült Államok legnagyobb repülőgépanyahaj­óját, a 60 000 tonnás­­Rangert-L* Kedd, 1956. október 2. Wagar S nemzet Togliatti beszéde az Olasz Kommunista Párt Központi Bizottságának ülésén Rómából jelenti a TASZSZ. Palmiro Togliatti, az Olasz Kommunista Párt főtitkára, a párt Központi Bizottságának ülésén beszédet mondott, ösz­­szegezve a párt VIII. kong­resszusával kapcsolatos elő­készületekre vonatkozó vita eredményét. Ugyanakkor ele­mezte Olaszország belpolitikai helyzetét is. Hangoztatta, hogy Olasz­országban egész sor kérdés megérett a megoldásra. E kér­dések közé tartozik a munká­nak és a hatalmas munkás­tömegek életszínvonalának igen komoly problémája. Ilyen kérdés a földkérdés, amely egyre élesebbé válik. A szabadságért való harc minde­nekelőtt harc a demokratikus és szakszervezeti szabadságok elismeréséért, a munkások emberi méltóságának az ipari vállalatokban való tisztelet­­ben tartásáért. Togliatti azután rámutatott arra, hogy a kommunisták kedvezően veszik, ha felvető­dik és megoldódik a szocia­listák egyesülésének kérdése. A kommunisták ezt elsősor­ban abból a szempontból né­zik, hogy ez az olasz politika irányváltozását célzó folyamat egyik mozzanatát jelentheti. Togliatti a továbbiakban rá­mutatott arra, hogy Olaszor­szágban most más körülmé­nyek alakultak ki, amelyek különböznek azoktól a körül­ményektől, amelyek meghatá­rozták a proletárdiktatúra konkrét formáit az októberi forradalom után. "Ezek a kö­rülmények — mondotta Tog­liatti — mélyrehatóan külön­böznek, tekintettel a mi je­lenlegi társadalmi struktú­ránkra, az ellentétek érettsé­gének és az osztályöntudat érettségének fokára, a szocia­lizmus erőinek és ez erőknek a nemzetközi küzdőtéren ta­pasztalható előrenyomulása érettségi fokára, továbbá arra a helyzetre, amely nálunk le­hetővé teszi a munkásosztály szövetségét és együttműködé­sét olyan társadalmi csoportok­kal, amelyek a burzsoázia bi­zonyos rétegeit is felölelik an­nak érdekében, hogy együtte­sen verjük vissza a monopol­tőke legreakciósabb csoport­jait. E körülmények között lehe­tőség nyílik arra, hogy új mó­don vezessük a munkásosz­tályt, az alkotmányunkban elő­írt demokratikus úton vezes­sük el a szocializmushoz.*­ Togliatti ezután azzal a kér­déssel foglalkozott, hogy har­colni kell a dolgozó tömegek demokratikus kormányának létrehozásáért. A dolgozó osz­tályok demokratikus kormá­nyát úgy kell érteni, hogy az megvalósítható, megvalósítha­tó oly módon, hogy a nép de­mokratikus módszerek és szé­leskörű tömegakciók segítségé­vel nyomást gyakorol a jelen­legi pártokra annak érdeké­ben, hogy megszűnjenek a je­lenleg kormányon levő politi­kai koalíciók és új politikai koalíciók jöjjenek létre. Togliatti ezután a nemzetkö­zi helyzetet elemezte, majd ki­jelentette, hogy Olaszország­nak független, az imperialista tömbtől nem függő külpolitika kell. Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége látogatást tesz Jugoszláviában Belgrádból jelenti a Tanjug. Az Olasz Kommunista Párt küldöttsége október elején lá­togatást tesz Jugoszláviában. A pártküldöttség jugoszláviai lá­togatását Palmiro Togliattinak, az Olasz Kommunista Párt fő­titkárának belgrádi tartózko­dása idején határozták el. A küldöttség tagjai tíznapos jugoszláviai tartózkodásuk ide­jén megbeszéléseket folytatnak majd a Jugoszláv Kommunis­ták Szövetsége Központi Bi­zottságának tagjaival és meg­tekintenek több várost Jugo­szláviában. Az október 6-án Jugoszlá­viába érkező küldöttség tagjai az Olasz Kommunista Párt ki­lenc magasrangú funkcioná­riusa. A küldöttséget Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt helyettes főtitkára ve­zeti. Kína nemzeti ünnepe Pekingből jelenti a TASZSZ. Hétfőn volt hét éve annak, hogy kikiáltották a Kínai Népköztársaságot. Az idén a kínai nép ünnepe egybeesett az ország életének fontos ese­ményével, a Kínai Kommu­nista Párt történelmi jelentő­ségű VIII. kongresszusának végetértével. Csou En-laj, a Kínai Nép­­köztársaság miniszterelnöke, szeptember 30-án fogadást rendezett az ország nemzeti napjának ünnepségeire érke­zett külföldi vendégek tiszte­letére. Jelen voltak a fogadá­son a kommunista párt kong­resszusán vendégként részt vett külföldi küldöttségek tag­jai is, valamint Sukarno, In­donézia elnöke és Acsarija, Nepál miniszterelnöke. Hétfőn Peking utcáit ün­nepi sokaság lepte el. Az ün­nepi külsőt öltött főváros központi terén látványos dísz­szemle és felvonulás zajlott le. . A Kínai Népköztársaság ki­kiáltásának 7. évfordulója al­kalmából Vorosilov, Bulga­­nyin, Sepilov üdvözlő távira­tot küldtek a kínai államfér­fiaknak, Mao Ce-tungnak, Liu , Sao-csinek, Csou En-lajnak.­­ A távirat kiemeli: "A Kínai­­ Népköztársaság gyors ütem­­­­ben építi a szocialista társa­­■ dalmat. Sikerei arról tesznek fényes tanúbizonyságot, mit érhet el az elnyomástól meg­szabadult és országa gazdájá­vá lett nép. Tito elnök ugyan­csak üdvözlő táviratot küldött Mao Ce-tungnak Kína nemzeti ünnepe alkalmából. * Moszkvából jelenti a TASZSZ: A kínai nép nemzeti ünnepe, a Kínai Népköztársaság kikiáltá­sának 7. évfordulója alkalmá­ból Csen Csu, Kína moszkvai ideiglenes ügyvivője hétfőn nagyszabású fogadást adott. Szovjet részről Kaganovics, Malenkov, Mikojan, Molotov, Pervuhin, Szaburov, Szuszlov, Furceva, Svernyik, Arisztov, Beljajev, Poszpjelov, továbbá a szovjet politikai és társadal­mi élet más kiemelkedő ténye­zői vettek­­ részt a fogadáson. Jelen voltak a Moszkvában működő diplomáciai képvisele­­­tek vezetői is. Csen Csu és Mi­kojan beszédet mondott. Angol sajnálkozás Guy Mollet wahni leszállásának megzavarása miatt Mint a DPA közölte, a bon­ni angol nagykövetség és a második taktikai angol légierő szövetségi köztársaságbeli fő­­parancsnoka vasárnap sajnál­kozását fejezte ki afelett, hogy angol repülőgépek megzavar­ták Guy Mollet francia mi­niszterel­nek leszállását a bonnwahni repülőtéren. En­nek okát megvizsgálják. Sir Frederic Hoyer-Millar angol nagykövet kérte a Kül­ügyminisztériumot, fejezze ki őszinte sajnálkozását a szövet­ségi kancellárnak "ama kelle­metlenségekkel kapcsolatban, amelyek öt személyesen és Guy Mollet-t érték a gép le­szállásának megzavarása kö­vetkeztében**. Adenauer kan­cellárnak zuhogó esőben kel­lett várakoznia a bonnwahni repülőtéren. A külpolitika hírei A Az AP jelenti, hogy Cle­­ment Davies szombaton átadta Joseph Grimondnak az angol Liberális Párt elnöki tisztsé­­gét. A (Berlin, MTI.) Hétfőn reg­gel Hamburgban megnyílt a Német Szakszervezeti Szövet­ség IV. kongresszusa. A kong­resszus első m­­eglepetése az volt, hogy Walter Freitag, a Német Szakszervezeti Szövet­ség elnöke nem vesz részt az üléseken. Valószínű, hogy he­lyébe Wili Richter került A (Belgrád, Tanjug.) Peter Sztambolics, a Szerb Népköz­­társaság nemzetgyűlésének el­nöke, a szerb nemzetgyűlés két házát október 12-re összehívta. A (Peking, Új-Kína) Mao Ce-tung fogadta a Camille Huysmans által vezetett belga parlamenti küldöttséget. A (Washington, Tanjug) Av­­do­ Humo jugoszláv pénzügyi államtitkár látogatást tett Humphrey amerikai pénzügy­miniszternél és Benson mező­­gazdasági miniszternél. Magyar államférfiak üdvözlő távirata a Kínai Népköztársaság fennállásának hetedik évfordulója alkalmából MAO CE-TUNG elvtársnak, a Kínai Népköztársaság elnökének, CSOU EN-I.AJ elvtársnak, a Kínai Népköztársaság Államtanácsa elnökének és külügyminiszterének, Peking A Kínai Népköztársaság fennállásának hetedik évfordu­lója alkalmából a Magyar Népköztársaság kormánya, népe, valamint a magunk nevében forró üdvözletünket küldjük Önöknek és önökön keresztül a Kínai Népköztársaság kormá­nyának és népének. A magyar nép őszinte csodálattal és elismeréssel kíséri a baráti kínai nép ragyogó eredményeit, amelyeket a szocializ­mus építése terén ért el. Nagyra értékeljük azokat a történelmi jelentőségű sike­reket, amelyeket a Kínai Kommunista Párt vezetésével a Kínai Népköztársaság kormánya a szocialista államépítés terén elérti s amelyek a sajátos magyar viszonyokra alkalmazva hasznos útmutatással szolgálnak nem egy ízben a mi számunkra is. Örömmel tölt el bennünket, hogy a kínai és a magyar nép barátsága politikai, gazdasági és kulturális téren az eltelt hét esztendő során elmélyült és jelentősen hozzájárul országaink felvirágzásához. Meggyőződésünk, hogy a népeink között ki­alakult szoros baráti kapcsolatok a jövőben tovább erősödnek. A magyar nép szívből kívánja, hogy a nagy kínai nép további nagyszerű eredményeket érjen el országa fejlesztésében, a szo­cialista Kína megteremtésére irányuló alkotó munkájában és a béke fenntartásáért folytatott állhatatos küzdelemben. DOBI ISTVÁN, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke HEGEDŰS ANDRÁS, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke HORVÁTH IMRE, a Magyar Népköztársaság külügyminisztere A poznani per Varsóból jelenti a PAP. A poznani körzeti bíróságnak az a tanácsa, amely az Izderny tizedes meggyilkolásával vá­dolt Feltynowicz és társai ügyét tárgyalja, szombaton szakértőként kihallgatta Ta­­deusz Szczurkiewicz profesz­­szort, a lélektan és szociológia tanárát, aki hangsúlyozta, le­hetetlen megállapítani, ki ter­jesztette azt a hírt, hogy az állomáson felkoncolt tizedes agyonlőtt egy asszonyt és egy gyermeket. Francia, német, an­gol és főleg amerikai pszicho­lógusok és szociológusok kuta­tásai alapján és saját kutatá­sai alapján kifejtette, hogy mindenekelőtt a zsúfolt vasút­állomás körülményei vezettek ide. A védelem kérte, hogy idéz­zék meg tanúnak azt a diákot, akire a többi között a szak­értő hivatkozott. Az ügyész el­lenezte ennek a kérésnek a teljesítését, a bíróság azonban bejelentette, hogy teljesíti a védelem kérését és beidézi ta­núnak a diákot. Az Urbanek és társai ügyé­vel foglalkozó tanács a szom­bati tárgyaláson rátért Jan Suwart vádlott, 22 éves építő­munkás kihallgatására. A vád­lott­ kereken tagadta, hogy jú­nius 28-án fegyvert­ és lőszert rejtegetett és segítette az Ál­lambiztonsági Hivatal megtá­­m­adóit. Arra a kérdésre, hogy miért ismerte el ezt a vádat a vizsgálat alatt, azt válaszolta, hogy bántalmazástól félt. Azt hallotta ugyanis letartóztatása előtt, hogy a poznani esemé­nyek miatt elfogott személyek­kel kegyetlenül bánnak. A bíró megkérdezte tőle, hogy »ver­­ték-e önt a vizsgálat során?" A vádlott határozott nemmel válaszolt. A tanácselnök erre felolvas­ta a vizsgálati jegyzőkönyvet, amely szerint Suwart beval­­lotta, hogy június 28-án egy puskát és hat tölténytárt ka­pott egy ismeretlen személytől és ezt később Bieganski-­nak, vádlott-társának adta. Amikor előéletéről kérdez­ték (1953-ban lopás miatt négy és fél évre ítélték, de bünte­tésének letöltése előtt kisza­badult) a vádlott könnyekben tört ki, úgy számolt be nehéz életéről. Elmondta, hogy atyja régi tagja a kommunista párt­nak, ezért a felszabadulás előtt börtönben is ült. A párt a fel­szabadulás után államvédelmi munkára osztotta be. 1952-ben hamis vádak alapján bebörtö­nözték. A vádlott anyja ezután megőrült, majd meghalt. A vádlott magára maradt két húgával. Munkát hiába igye­kezett szerezni. Senki sem se­gített rajta. Suwart zokogva beszélte el, hogyan járt anyja a Caritashoz ingyen­ levesért, hogyan gúnyolták őket azok, akik ismerték atyja múltját és az egész család meggyőződését. (Suwart bátyja is államvédel­mi funkcionárius volt és 1948- ban gyilkosság áldozata lett.) Ilyen körülmények kényszerí­tettek arra a lopásra, amelyért elítéltek — mondta a vádlott. A bíróság Suwart kihallga­tása után szünetet rendelt el. A szünet alatt több lengyel és külföldi újságíró beszélt Adam Suwarttal, a vádlott atyjával, akit 1954 májusában bocsátot­tak szabadon a börtönből. Az idősebb Suwart elmondta, hogy a volt államvédelmi miniszté­­rium vizsgálata után alaptala­nul ítélték el és hogy ügyével most foglalkozik a főügyészi hivatal. Szünet után Bieganski vád­lott, húsz éves dohánygyári munkás kihallgatására, majd Pocz­ony vádlottal való szem­besítésére került sor. NAGY HARISNYAVÁSÁR OKTÓBER 1-TŐL 8-IG A RUHÁZATI BOLTOKBAN NDK import „MONOFIL" női nylon harisnya 72 forintos áron CSAK NÁLUNK KAPHATÓ AZ ALÁBBI SZAKÜZLETEKBEN: V., Kálvin tér 4. V., Ferenciek tere 2, V., Szt. István krt. 5, IV., Árpád út 64. VII., Lenin krt. 42. VII., Rákóczi út 26. VIII., József kirt. 50. XI., Bartók B. út 60. XIX., Vöröshadsereg útja 1.. XXI., Rákóczii F. U. 91.

Next