Magyar Nemzet, 1957. szeptember (13. évfolyam, 1-19. szám)

1957-09-08 / 1. szám

2 _ Magyar Nemzet _ Ellentétek a nyugati diplomáciában a „magyar ügy 46 vitája előtt Az E­gyesü­lt Államok újabb lépésekre készül a Közép-Keleten A külpolitikai helyzet­ ­ AZ ENSZ RENDKÍVÜLI KÖZGYŰLÉSE. Szeptember 10-én kezdődik az ENSZ közgyűlése, amely mint isme­retes, az úgynevezett "magyar ügyben­ kiküldött ötös bizott­ság jelentését tárgyalja. A közgyűlést megelőző napokban az amerikai határozati javaslat körül ellentétek bontakoztak ki és viták fejlődtek ki az egyes nyugati küldöttségek körében. Eredetileg az amerikai küldöttség azt akarta, hogy a külön­bizottság a közgyűlési vita után is folytassa működését. Több más küldöttség viszont azon az állásponton volt, hogy nincs értelme meghosszabbítani az ötös bizottság működését. Szom­bati AFP-jelentés ezzel kapcsolatban arról ad hírt, hogy az Egyesült Államok ENSZ küldöttsége felülvizsgálta javaslatait és ezeket eljuttatta hatvan küldöttséghez. Ebben az Egyesült Államok letett arról, a tervéről, hogy követelje az ötös bizott­ság mandátumának meghosszabbítását. Ehelyett azt javasolja, hogy a közgyűlés jelöljön ki a magyar problémával foglalkozó rendkívüli megbízottat. Az ENSZ ülésszakáról és a magyar belügyekbe durván beavatkozó ötös bizottsági jelentésről lapunk más helyén szö­gezzük le álláspontunkat. Itt csak annyit jegyzünk meg, hogy immár nemcsak az egyes országok közvéleménye tiltakozik a nemzetközi helyzet megrontására irányuló felháborító és jog­talan lépés ellen, hanem egyre több nyugati vagy nyugati be­folyás alatt álló kormány is kimutatja kedvetlenségét a még szerintük is értelmetlen, sőt veszélyes amerikai eljárás miatt. Erre mutat többi között Ceylon kormányának kijelentése,­­hogy nem kíván részt venni az ötös bizottság munkájában és az az általános vélemény, amely szerint a rendkívüli megbí­zott kiküldése a nemzetközi jog szempontjából erősen vitat­ható. További jelentések érkeztek a nemzetközi tiltakozásokról. A nemzetközi közvélemény különböző rétegei aggályosnak és a külpolitikai helyzet szempontjából igen károsnak tartják a rendkívüli közgyűlés összehívását és az ötös bizottság provo­kációs jelentésének tárgyalását. Mint a Tanjug jelenti Új-Del­­hir­ől, az indiai politikai közvéleményben az a meggyőződés uralkodik, hogy az ENSZ rendkívüli közgyűlésén folytatandó magyarországi vita nem lesz hasznos. A National Herald című lap, a többi között azt írja, hogy a rendkívüli ülésszak körüli mesterkedéssel olyan benyomást akarnak kelteni, mintha Ma­gyarországon továbbra is válság volna. A lap, miután hangoz­tatta, hogy az ENSZ-bizottság jelentése a disszidensek nyilat­kozatain nyugszik, megállapítja: a vita nem járul hozzá a megnyugváshoz. Az indiai lapok­­ érthetően óvatosan fogalmaznak erről a kérdésről. Az áltaános meggyőződés azonban az, hogy a ter­vezett beavatkozás csattanós erkölcsi és politikai kudarccal fog végződni.­­ A LESZERELÉSI TÁRGYALÁSOK ELNAPOLÁSA. A leszerelési albizottság szeptember 6-án Londonban tar­tott ülésén jóváhagyták az albizottság eddigi munkájáról az ENSZ leszerelési bizottsága elé terjesztendő jelentést. Az al­­­­bizottság ezután meghatározatlan időre elnapolta ülésszakát, Egyelőre­­ csak bizonytalan találgatások vélnek tudni arról, hogy az albizottság legközelebb a jövő év elején ül össze. A leszerelési albizottság félbeszakította munkáját anél­kül, hogy a közgyűlés által reábízott kérdések közül bármelyik­re, vonatkozóan is megegyezést ért volna el. Mint Valérián Zo­­rán, a Szovjetunió képviselője megállapította: a leszerelési al­bizottság terméketlen munkájának oka az, hogy a nyugati hatalmak nem akarnak a tényleges leszerelés útjára lépni. A leszerelési albizottságban folytatott politikájuk arra irá­nyult, hogy azt a látszatot keltsék, mintha minden erőfeszítést megtennének megegyezés végett. A leszerelési albizottság öt tagja közül négy: az Egyesült Államok, Anglia, Franciaország és Kanada vezető szerepet tölt be az Északatlaniai Tömbben, amelynek politikája a fegyverkezési hajsza folytatására, az új háború előkészítésére, s e háborúban az atom- és hidrogén­fegyver felhasználására épül. Zorin ezután kijelentette, hogy a leszerelés kérdéseit nem az albizottság titkos és szűkkörű ülésein kell tárgyalni, hanem minden olyan ország részvéte­lével, amelynek életbevágóan fontos a leszerelési probléma megoldása. Ezt a kérdést haladéktalanul meg kell tárgyalni az Egyesült Nemzetek közgyűlésének rövidesen megnyíló ülésszakán. Az eredménytelen tárgyalások nem oldották meg tehát a hat fő problémát: 1. a nukleáris fegyverek eltiltását, 2. az atomkísérletek beszüntetését, 3. a hadseregek létszámának csökkentését, 4. a katonai költségvetések csökkentését, 5. a külföldi katonai támaszpontok megszüntetését és 6. a leszere­lés ellenőrzésének problémáját. Hangsúlyozni kell, hogy ezekben a kérdésekben a szovjet küldöttség több átfogó javaslatot terjesztett elő, amelyekben jelentőse­n közeledett a nyugati hatalmak álláspontjához. Az eredménytelenségért ezért a felelősséget teljes egészében a megegyezést megfontoltan akadályozó nyugati, elsősorban amerikai küldöttségnek kell viselnie. Döntő győzelem a burzsoá jobboldal felett Kínában Az MTI pekingi tudósítója írja: A kínai sajtó jelentései­ből­ kitűnik, hogy a kommu­nista párt vezette népi erők si­kerrel verték vissza a burzsoá jobboldal támadását, amelyet a kommunista párt vezető szere­pe, a népi demokratikus dikta­túra és általában a szocializ­mus ellen intézett. A jobboldal helytelen következtetést vont le a magyarországi ellenforra­dalom nyomán előállott idő­leges nemzetközi feszültségből. . Helytelen következtetést vont le a kínai belpolitikai helyzet alakulásából és május—jú­niusban előre megtervezett, széleskörű támadást intézett a Kínai Kommunista Párt ellen. A támadás közvetlen célja a kommunista párt vezető szere­pének gyakorlati felszámolása, közvetett célja pedig a kapita­lista földesúri rendszer vissza­állítása volt. A Kínai Kommunista Párt időben felismerte a jobboldal támadásának célját, jóllehet ez a támadás a kommunista párton belül megindított, a munkastílus megjavítására irá­nyuló mozgalom segítőjeként, a bürokratizmus, a szektaria­­nizmus és a szubjektivizmus elleni harc leple alatt jelent­kezett. A jobboldal kihasználta a szabad viták jelszavát, vala­mint a kínai demokratikus pártok és a kommunista párt közötti hosszútávú együttélés­re és kölcsönös ellenőrzésre vonatkozó politikát. Ennek fel­használásával a jobboldal a de­mokratikus pártok vezető pozí­cióinak megszerzésére töre­kedett, hogy azután a demok­ratikus pártok, mint legális szervek segítségével folytassa a kommunista párt elleni har­cát. A Kínai Kommunista Párt­nak, a munkások és parasztok tömegeinek viszonylag rövid idő, körülbelül másfél hónap alatt sikerült a jobboldal tá­madását nemcsak teljes mér­tékben visszaverniük, hanem döntően el is szigetelni. Ami­kor a tömegek megismerték a jobboldal igazi célját, minden ingadozás nélkül a kommunis­­ta párt mellé álltak és különö­­­sen a munkások milliói azon­­nal bekapcsolódtak a jobbol­dal elleni harcban. Itt mutat­kozott meg élő és hatékony va­lóságában a Kínai Kommunis­ta Párt politikájának helyes­sége, amely mindenkor szem előtt tartja a nép érdekeit. Nem véletlen tehát, hogy a kínai néptömegek a saját ered­ményeiket és jövőjüket lát­ták veszélyeztetve a kommu­nista párt elleni támadással és az ellentámadás során felso­rakoztak a párt mögé. A burzsoá jobboldal defen­zívába kényszerítése és elszige­telése következtében előállott új helyzet most ismét lehetővé teszi a kommunista párt szá­mára, hogy a szocializmus épí­tését akadályozó hibák, a bü­rokratizmus, a szektarianiz­­mus, a szubjektivizmus ellen vesse be fő erőit és következe­tesen végigvigye a párton be­lül a munkastílus megjavítá­sára irányuló mozgalmat. A munkastílus megjavítá­sára irányuló mozgalommal párhuzamosan a kínai párt továbbra is folytatja az iro­A TASZSZ jelenti Prágából, hogy a csehszlovák külügymi­nisztérium nyilatkozatot adott ki a Londonban most befeje­ződött leszerelési tárgyalások­ról. A nyilatkozat megállapít­ja, hogy a Szovjetunió több építő javaslata ellenére a nyu­gati hatalmak folytatják­ Nyu­­gat-Németország remilitarizá­cialom és a művészet, valamint a tudomány területén a szabad viták politikáját. Hasonlókép­pen vélekedik a hosszútávú együttélés és a kölcsönös el­lenőrzés jelszaváról is a de­mokratikus pártokkal­ való kapcsolatok terén. Ez utóbbi­nak viszont elengedhetetlen feltétele, hogy a nyolc demok­ratikus párt végérvényesen el­határolja magát a kommunista párt és a népi rendszer ellen támadó jobboldaltól. A jobboldal elleni harc leg­döntőbb szakasza tehát lezá­rult Kínában. E harc eredmé­nyeként egységesebb lett a nép és megnőtt a kommunista párt tekintélye. A kínai párt azon­ban nem válik elbizakodottá, hanem a szabad viták során és az elhangzott bírálatok alap­ján megvizsgálja és tovább ja­vítja munkáját. A jobboldal ellen is tovább folyik a harc egészen a végső győzelemig. Ez a harc azonban, mint a párt által alkalmazott módszerek mutatják, mindinkább a meg­győzés nevelőeszközeivel fo­lyik. Mására irányuló politikájukat. E tervek megvalósítása atom­háborúval fenyegeti Európa népeit. A Német Szövetségi Köztársaság kormányának tu­datában kell lennie a reá há­ruló súlyos felelősségnek és le kell vonnia az ebből eredő kö­vetkeztetéseket — fejezi be a kormány­nyilatkozat. Csehszlovák kormánynyilatkozat a leszerelési tárgyalásokról A belgrádi sajtó a lengyel kormány- és pártküldöttség jugoszláviai látogatásáról Belgrádból jelenti a Tanjug. A Borba szombati számában első helyen közli a lengyel kormány- és pártküldöttség jugoszláviai látogatásáról ki­adott hivatalos közleményt és ismerteti Wladyslaw Comulka, valamint­ Josef Cyrankiewicz életrajzát. A Politika ezzel kapcsolatos kommentárjában hangoztatja, hogy Jugoszlávia népei Go­­mulkában és a többi lengyel államférfiban nemcsak állam- és pártvezetőket látnak, ha­nem olyan embereket is, akik az új szellemet testesítik meg a szocialista világban, s akik következetes harcukkal lehe­tővé tették, hogy a mai Len­gyelország életében és fejlő­désében fordulat következzék be. Jugoszlávia és Lengyel­­ország — folytatja a belgrádi lap — földrajzi helyzeténél és a nagy nemzetközi­­ történé­sekről alkotott ■ véleménye folytán igen kiemelkedő helyet foglal el a­­világban. Éppen ezért a Belgrádban folytatan­dó tárgyalások jelentősen hozzájárulnak mind a kölcsö­nös megismerkedéshez és to­vábbi közeledéshez, mind pe­dig a világbéke és a haladás ügyéhez. Selwyn Lloyd brit külügyminiszter belgrádi sajtóértekezlete Belgrádból jelenti a Tanjug. Selwyn Lloyd brit külügymi­niszter Belgrádban sajtóérte­kezletet tartott. Elmondotta, hogy a jugoszláv államférfiak­kal különböző nemzetközi problémákról, valamint a Jugoszlávia és Nagy-Britan­­nia közötti kapcsolatokról tárgyalt. A brit külügyminiszter arra a kérdésre válaszolva, elége­­dett-e a jugoszláv-brit tár­gyalásokkal, ismételten han­goztatta, hogy időnként me­rülnek fel némi nézeteltéré­sek a brit és a jugoszláv kor­mány véleményében, ezek azonban az egymás közötti viszonyban nem érződnek. Egy másik kérdés­re kijelen­tette: "Megbeszéléseink során arra a szilárd meggyőződésre jutottam, hogy a jugoszláv külpolitika nem változott és hogy a jugoszláv kormány független politikát folytat és remélem, hogy a jövőben is ezt teszi. Nem hiszem, hogy a jugoszláv politika azonos lenne bármely más kormány politikájával.« Gyorsított amerikai fegyverszállítások Irakba, Libanonba és Törökországba A közép-keleti helyzet ala­kulásával kapcsolatban szá­mos figyelemre méltó jelentés érkezett az elmúlt huszon­négy órában. A Reuter Wash­ingtonból keltezett jelentése szerint E­isenholver elnök megszakította pihenőjét és Washingtonba repült, mert küszöbönállónak látszik az Egyesült Államok lépéseinek megtétele annak érdekében, hogy feltartóztassák Szíria "­szovjetbarát magatartásának elterjedését" a Közép-Keleten. Eisenhower tanácskozásra hív­ta a Fehér Házba Dullest és a közép-keleti "tanulmány­airól" a közelmúltban vissza­tért Hendersont, a külügy­minisztérium közép-keleti ügyeinek szakértőjét. Míg egyes jelentések csupán arról beszélnek, hogy Eisen­hower »mérlegeli«, repülőgépe­ken fegyvereket szállíttat Irak­nak és esetleg Törökországnak is, addig az amerikai kül­ügyminisztérium szóvivője már határozottan megerősítette, hogy Jordánián kívül gyorsí­tott amerikai fegyverszállítá­sok kezdődtek Törökországba, Libanonba, valamint Irakba. Damaszkuszban Szabri Asz­­a­ Szali miniszterelnök a három nyugati hatalomhoz intézett szovjet kormány­jegyzékről szólva kijelentette: hálásak vagyunk mindenkinek, aki a mi oldalunkra áll, és támo­gatja függetlenségi és szabad­ságharcunkat. Itt említjük meg, hogy a Biztonsági Tanács meghatáro­zatlan időre elnapolta a jor­­dániai—izraeli ellentét vitáját, miután felkérte a szemben­álló feleket, hogy tartózkod­janak minden olyan cselek­ménytől, amely súlyosbíthatná a feszültséget, valójában azon­ban arról van szó, hogy el akarnak kerülni minden olyan eseményt , ami akadályoz­hatná Jordánia közeledését a bagdadi paktumhoz. Pineau Washingtonban Christian Pineau francia külügyminiszter szombaton hajnalban Washingtonba ér­kezett, ahol megbeszéléseket folytat Dulles amerikai kül­ügyminiszterrel — jelenti az AFP. A (Róma, MTI): Gronchi olasz köztársasági elnök Pella miniszterelnökhelyettes társa­ságában szombaton délelőtt hi­vatalos látogatásra, repülőgé­pen Iránba utazott. -Vasárnap, 1957. szeptember 8. K­öszöntj­ük mongol vendégeinket! Meleg szeretettel üdvözöljük a Mongol Népköztársaság kormány- és pártküldöttségét, elsőnek annak vezetőjét, Jum­­zsagim­ Cedenbal miniszterelnököt, a nemzetközi munkás­­mozgalom neves személyiségét, akiben nemcsak a mongol nép jeles fiát tiszteli a haladó világ, hanem a szocializmus eszméi­nek zászlóvivőjét az ázsiai népek felszabadulásáért és fel­­emelkedéséért vívott harcban. A távoli, testvéri ország, Mongólia, a szocializmust építő népek nagy családjának tagja. Az út, amelyen elindult és ame­lyen sikeresen halad, sok tekintetben különbözik a szocializmus országai többségének adottságaitól. Még gondolatban is nehéz felmérni ezt a hatalmas utat, amelyet ez a valaha elmaradott kis nép szabadságának har­minchat esztendeje alatt megtett. A feladat példa nélkül áll a történelemben: a feudalizmusból elindulva, a tőkés társa­dalom kikerülésével építeni a szocialista gazdasági és társa­dalmi rendszert. A forradalom utáni évek korlátozott monar­chikus rendjét 1924-ben likvidálták, kikiáltották a köztársa­ságot. A fejlődés első szakaszában, 1921—1940-ig felszámol­ták a feudalizmust mind gazdasági, mind politikai vonatko­zásában. Megvetették a nemzeti ipar, az állami és szövetkezeti kereskedelem alapjait. E fejlődési szakaszt zárta le 1940-ben a Nagy Népi Huzal által elfogadott új alkotmány. Évezredes mulasztást kellett behozniuk, századokat léptek előre — év­tizedek leforgása alatt. Hol tart ma Mongólia? A hazánknál tizenhatszor nagyobb és mindössze egymillió lakosú országnak fejlett állattenyész­tése és földművelése, ma már számottevő ipara van. A roha­mos fejlődésben nagy szerepet játszott a Szovjetunió segítsége A szovjet nép gépekkel látta el a fejlődő ipart, szakembereik tanították a szakmunkássá lett mongol pásztorokat. Az ország jelenlegi fejlődésében nagy jelentőségű az alig egyéves transz­mongóliai vasútvonal, amely Dián Bátort Pekinggel és Moszk­vával köti össze. A vasútvonal mentén — mintegy ezerszáz kilométer hosszúságban — átalakul a vidék képe, új városok, ipartelepek épülnek, a jurtákból villanyvilágításos kőházakba költöznek a mongol parasztok. Társadalmi fejlődése kivívta Mongólia nemzetközi tekinté­lyét is. Ezt mutatják kiterjedt diplomáciai kapcsolatai, erre vall az a tény is, hogy az ENSZ tagállamainak többsége a szervezet tizedik közgyűlésén a Mongol Népköztársaság felvé­tele mellett szavazott. A Csang Kai-sek-klikk vétója azonban meghiúsította a mongol nép e jogos követelésének teljesedését. Nemrégiben újból kérte felvételét. Az ENSZ-tagság lehetővé tenné a tagállamokkal való együttműködését, kiterjesztené gazdasági és kulturális kapcsolatait, de gazdagodna a világ­­szervezet is. Népeink testvéri kapcsolatai felszabadulásunk első percé­től kezdve egyre erősödnek. E testvéri kapcsolatok megnyil­vánulása volt az a gyors segítség is, amelyet mongol barátaink az ellenforradalom ütötte sebek begyógyításához nyújtották. A magyar kulturális életnek is számos képviselője járt már Mongóliában, akik a legnagyobb szeretet és elismerés hangján számoltak be a mongol nép eredményeiről, fejlődő kultúrájá­ról. Hazánkba is több mongol művész és tudós látogatott már el. A kormányfők és pártvezetők most kezdődő tárgyalásai, amelyeket jelentőségüknek megfelelően nagy figyelemmel kí­sér a magyar közvélemény, minden bizonnyal még sokolda­lúbbá teszik a mindkét nép számára hasznos együttműködést és tovább erősítik népeink között a barátság szálait, ami egyaránt hő óhaja a magyar és a mongol népnek. A hazánkba érkező mongol párt- és kormányküldöttség vezetője, Jumzsagij­ Cedenbal, aki kora ifjúságától tevékeny részt vett a mongol nép forra­dalmi mozgalmában, a harmin­cas évektől felelős állami funk­ciót­ tölt be. 1940-től a Népi Forradalmi Párt központi bi­zottságának főtitkára volt. A második világháború alatt a néphadsereg helyettes főpa­rancsnoka, a hadsereg politikai osztályának vezetője. A háború után miniszterelnökhelyettes és egyidejűleg az állami terv­bizottság elnöke. 1952 májusá­­tól tölti be a minisztertanács elnökének tisztségét. A küldöttség többi tagja: Dorzsim­ Szamdan, a Mongol Népi Forradalmi Párt közpon­ti bizottságának titkára, a po­litikai bizottság póttagja, Szod­­nomin Avarzed, a Mongol Népköztársaság minisztertaná­csának elnökhelyettese és kül­ügyminiszter, a Mongol Népi Forradalmi Párt politikai bi­zottságának póttagja, S. De­­veen, az állami tervbizottság elnökhelyettese, D. Adilbis, a Mongol Népköztársaság buda­pesti rendkívüli és meghatal­mazott nagykövete. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai Bulgária nemzeti ünnepe alkalmából Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Kádár János mi­niszterelnök, a Magyar Szo­cialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára Bulgária felszabadulásának ti­zenharmadik évfordulója al­kalmából üdvözlő táviratot küldött Georgi Damjanovnak, a bolgár Nemzetgyűlés elnö­kének, Anton Jugovnak, a Bolgár Népköztársaság minisz­terelnökének és Todor Zsiv­­kovnak, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárának. A távirat a magyar állam­férfiak jókívánságait fejezi ki. A magyar nép őszinte öröm­mel látja,­­hogy a bolgár nép felszabadulása után milyen nagy sikereket ért el a szocia­lizmus építésében és ugyanak­kor fáradhatatlanul és követ­kezetesen harcolt a proletár­nemzetköziség szellemeiben a Szovjetunió vezette szocialista országok közötti barátság és egység megszilárdításáért a béke érdekében. — Állandóan erősödik és to­vábbfejlődik a népeink közötti szoros barátság, amelyet vér­rel pecsételtek meg a hazánkat felszabadító szovjet csapatok oldalán harcoló bolgár kato­nák — folytatódik a távirat. — E barátság nagyszerű meg­nyilvánulása mutatkozott meg abban az önzetlen segítségben is, amelyet a baráti bolgár nép nyújtott hazánknak az ellen­forradalom idején. A két ország közötti eredmé­­■­gyes politikai, gazdasági és­­kulturális kapcsolatok további kiszélesítéséhez jelentős mér­tékben hozzájárult a Bolgár Népköztársaság párt- és kor­mányküldöttségének a közel­múltban hazánkban tett láto­gatása, valamint a tárgyaláso­kon történt megállapodások. Ez alkalomból is kifejezzük azt az eltökélt szándékunkat, hogy minden erőnkkel tovább erő­sítjük a két nép testvéri ba­rátságát és szoros együttmű­ködését. Horváth Imre külügyminisz­ter ugyancsak táviratban üd­vözölte Karlo Lukanov bolgár külügyminisztert. Apró Antal, a Hazafias Nép­front országos tanácsának­­ el­nöke Dimitr Ganev­hez,­a Bol­gár Hazafias Arcvonal elnöké­hez intézett táviratában üd­vözletét küldi. — Tiszta szívből kívánom — írja —, hogy a magyar és a bolgár nép közötti barátság, a Hazafias Népfront és a Haza­fias Arcvonal közötti gyümöl­csöző kapcsolat mindkét nép javára, boldogulására még­ in­kább erősödjék.­­ " Rendszeres TU 104-es járat Moszkva—Budapest között Moszkva és Budapest között október 8-tól kezdve TU 104-es repülőgép közlekedik majd. A repülőgép 2 óra 20 perc alatt járja meg ezt az utat leszállás nélkül. Minden kedden reggel 9 óra 30 perckor érkezik Moszkvából Budapestre és 1 9 óra 20 perckor indul vissza Moszkvába.

Next