Magyar Nemzet, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-01 / 1. szám

____ Magyar Nemzet A népfront-mozgalom műhelyéből Öt megye népfront-vezetője nyilatkozik az új esztendő terveiről, helyi programjáról Nemrég egy népfront békegyítésen hallottuk egyik munkásfelszólalótól a megállapítást: az 1958-as esztendő a népfrontmozgalom vizsgaéve lesz. Munkatársaink megkérdezték öt megye népfrontbizottságának titkárát: hogyan készülnek az új esztendőre, milyen helyi munkaprogram megvalósításával támogatják a párt és a kormány országépítő tevékenységét? Öt megye tervei és elképzelései természetesen nem adhatnak képet az egészről. De az öt népfrontvezető válaszából is kitűnik, hogy a Hazafias Népfront mozgalma az ország különböző pontjain él, kezdeményez, dolgozik és erősödik , készül a vizsgára. Felkészült, hogy hivatását betöltve az új esztendőben még inkább kivegye méltó részét a nemzet haladó erői öszszefogásának, a nemzeti egység megszilárdításának nagy, tömegnevelő munkájából. A vasiak öt fő célkitűzése Machó István, a Vas megyei népfrontbizottság titkára így válaszolt munkatársunk kérdésére: — "A bizottság a megyei elnökség december 7-én elfogadott akcióprogramja alapján öt fő célkitűzést állított maga elé 1958-ra. Ezeknek megvaló- sulása biztos alapot nyújthat majd a Népfront további munkájához. Melyek tehát a tervek? — Első feladatunknak a járási és a helyi népfrontbizottságokkiegészítését — és ahol szükséges —, újjászervezését tekintjük. Programunk második pontját a megye országgyűlési képviselőivel és a tanácsi szervekkel való állandó együttműködés és a közös munka megszervezése teszi. Ezért márciusban például a képviselőit, a tanácstagok és a népfrontbizottságok tagjainak részvételével vitát rendezünk, amelyen elsősorban erről a kérdésről tárgyalunk majd. A megyei bírósággal együtt megvitatjuk a polgári törvénykönyv tervezetét; az első negyedévben ankétet tartunk a községfejlesztési tervekről és — ez állandó munkánk lesz — szervezzük és segítjük a rendszeres képviselői beszámolók és fogadóórák megtartását. Harmadszor: a mezőgazdaság fejlesztésének érdekében a TTIT-vel közösen húsz községben arany- és ezüstkalászos szaktanfolyamokat hozunk, illetve hoztunk már létre. Februárban a népfront mezőgazdasági bizottsága megtárgyalja majd a párt agrárpolitikai téziseit és azok végrehajtásának módozatát. Hogyan kívánja segíteni a Népfront a tsz-szervezés munkáját? — A téli hónapokban rétegtalálkozókat szervezünk és ezek között tsz-látogatások is szerepelnek. Szakemberekből két munkacsoportot hozunk létre, amely a termelőszövetkezetek üzemszervezési feladatainak megoldásában — például pénzügyi, tervezési kérdésekben — nyújt támogatást. Februárban összehívjuk a népfrontbizottságok tsz-tagjait és velük is megbeszéljük a szövetkezet-szervezés területén előttünk álló munkát. Melyek a bizottság programjának további pontjai? — Véleményünk szerint igen fontos munkásságot fejtünk ki a moszkvai békekiáltvány és a békenyilatkozat széleskörű propagálása terén. A megyei békebizottság tervet készített ebben az ügyben s ennek megfelelően most járási békeaktíva üléseken foglalkoznak a békemozgalom időszerű kérdéseivel. A megyei népfrontbizottság felhívást is intézett a járási és községi bizottságokhoz, melyben a békenyilatkozatban kifejtett kérdéseket ismertettük. További feladataink: a szakszervezetekkel egyetértésben béke-röpgyűléseket készítünk elő az üzemekben és béke-estéket tervezünk az üzemek kultúrotthonaiban. A pedagógusok megyei megbeszélésén és szülői értekezleteken foglalkoznak a nyilatkozattal; tíz községben népfront-ünnepet szervezünk januárban és februárban, melynek előterében a békenyilatkozat áll. Végül Vas megyei békeharcosok tapasztalataik kicserélésére a közeljövőben Zalaegerszegre is ellátogatnak majd. És mi a program ötödik pontja? — Ebben a megye művelődési problémáival foglalkozunk. Elkészítjük Vas megye háromesztendős művelődési tervét, melyet a tanács elé terjesztünk, s most jön az év slágere: május közepén első ízben megrendezzük a Vasi-napokat, melyek keretében politikai nagygyűléstől színházi estékig és ipari vásárig minden szerepel majd — mondotta Machó István, a népfronthoz csatlakozó tömegszervezeteikkel és velük együtt a dolgozók szélesebb A Tolna megyei Hazafias Népfrontbizottság titkára. Hunyadi Károly azzal kezdi ismertetését a jövő évi feladatok sokrétű programjáról, hogy elsősorban az új járási titkárok munkájának megjavítására törekednek. Mindenütt fiatal, lelkes titkárokat állítottak a járások élére, akik teljes szívvel és odaadással látják el feladatukat. A kezdeti eredmények igen biztatóak. — Folyamatban van — mondotta — a községi népfrontbizottságok kiegészítése és ehhez nagy segítséget kaptunk a megyei pártbizottságtól. A községi bizottságoknak március 15-ig kell megalakulniuk. Nagy feladat előtt állunk tehát, mert ezideig Tolna megye területén a bizottságoknak csak 8 százaléka jött létre. Jelentős feladatnak tekintjük a békemozgalom kiszélesítését. A békegyűlések hosszú sorát vettük tervbe a megye egész területén. Ezeken a megyei országgyűlési képviselők is részt vesznek. A népfrontbizottság a megye különböző részein úgynevezett baráti estéket rendez, ezeken — a Szovjetunióban és más baráti országokban járt — Tolna bevonásával kívánunk előrehaladni a szocializmus építésének ránk eső szakaszán, megyei dolgozók beszámolnak külföldön szerzett tapasztalataikról. Szekszárdon nagysikerű szovjet—magyar baráti estet, tartottunk, most szervezzük meg a magyar— lengyel baráti estet Dombóvárott és Pakson. Gyomán magyar—bolgár baráti est keretében számolnak be a Bulgáriában járt pedagógusaink és más dolgozóink az ott szerzett tapasztalataikról. — Mezőgazdasági vonatkozásban is megfelelő tervet szeretnénk végrehajtani. Folytatjuk a megkezdett iskolai kertakciót, amelynek lényege, hogy az iskola mellett gyakorlati kertészeti nevelésben részesítjük a diákokat. Nevelőmunkával igyekszünk megszerettetni velük a mezőgazdasággal való foglalkozást. A gazdakörökben fejleszteni kívánjuk a parasztság mezőgazdasági műveltségét, Szekszárdon borászati tanfolyamot létesítünk és kéthetenként, mezőgazdasági oktatófilmeket mutatunk be. A járási székhelyeken január 6-tól kezdve ankétokat tartunk a társadalmi tulajdon védelméről, ismertetni fogjuk a dolgozók előtt a népi ellenőrző bizottságok munkáját, Tolna megyében új erőket vetnek be A Viharsarok most is kezdeményez A Békés megyei Hazafias Népfront bizottság jövő évi munkatervét a „Viharsarki Hónapok” megrendezésének keretében bonyolítja le. Borkai Pál, megyei titkár elmondotta, hogy a „Viharsarki Hónapok” munkával való megünneplésében részt vesz a megye minden dolgozója. A fő cél a termelés mennyiségi és minőségi növelése. Az elmúlt év gazdasági eredményeit magunk mögött hagyjuk és újult erővel látunk neki az 1958. évi problémák megoldásához, mind mezőgazdasági, mind ipari és kulturális vonalon. A mezőgazdasági termelés területén elsősorban a belterjességre törekszünk. Kiszélesítjük a Békés megyei őshonos lucernatermelést, gondunk lesz a megfelelő talajerő utánpótlásra és megalapozzuk a műtrágya szakszerű felhasználását. Egyéni dolgozó parasztjainkkal megismertetjük a jól dolgozó termelőszövetkezetek állattenyésztését, növénytermelését. Fejleszteni akarjuk a szarvasmarha hizlalást, aminek jövedelmezőségére külön felhívjuk a figyelmet. A mezőgazdaságban elért eredményeket Mezőhegyesen kiállítás keretében bemutatjuk, ott megismerhetik majd a dolgozó parasztok a fejlett mezőgazdasági termelés legkülönbözőbb és legjobb módszereit. A mezőgazdasági problémák mellett természetesen nem feledkezünk meg az ipari termelés fokozásáról sem. Ipari vásárral egybekötött kiállítást rendezünk Békéscsabán. A vásáron a megye munkásai bemutatják legszebb és legjobb ipari termékeiket. E célból az üzemekben mindenütt felújítjuk a termelési versenyt és az eredményesen működő vállalatokat jutalmazni fogjuk. Milyen kulturális feladatok szerepelnek aViharsarki Hónapok** programján? Békés megyében sok román, német, délszláv és szlovák él. Augusztusban és szeptemberben a nemzetiségi dolgozók kiállítást rendeznek, ahol bemutatják felszabadulás utáni fejlődésüket, Munkácsy Mihály városában, Békéscsabán, ahol a nagy magyar festő asztalosinas volt és ahonnan elindult festői pályájára, a Hazafias Népfront Munkácsy Mihály képzőművészeti kiállítást rendez. Erkel Ferenc szülővárosában, Gyulán viszont Erkelünnepségeket tartanak és megismertetik a megye dolgozóival Bánk bán zeneszerzőjének munkásságát. — Orosházán — folytatta Rátkai Pál — a Hazafias Népfront a viharsarki dolgozók haladó hagyományaival kapcsolatos megyei mozgalmi kiállítást rendez. Júliusban tartják meg Gyulán az országos népi tánccsoportok fesztiválját. A megye munkás- és parasztmozgalmának történetéről több kiadvány jelenik meg, ezenkívül számos mezőgazdasági szakkönyv lát napvilágot. Kulturális programunk teljességéhez tartozik, hogy rövidesen megjelenik a »Viharsarki Élet«, a megyei népfrontbizottság havi folyóirata. Községfejlesztés terén legfontosabb feladatunk, hogy Békés megye szántóit árvízmentesítsük a talajvíztől. Mozgalmi síkon kiemelkedik a községi népfrontbizottságok munkájának további kiszélesítése. Megerősítjük kapcsolatainkat Baranya megye népfrontbizottsága már az elmúlt év januárjában munkához látott: megrendezte Somogy, Tolna és Baranya megyék képviselőinek találkozását. 1956-ban 36 képviselői beszámolót szervezett. Sztergár János titkárhoz fordultunk az új év küszöbén hogy pontos képet kapjunk a Baranya megyei népfrontbizottság tevékenységéről, terveiről. — Hol is kezdjem? — mondja a tevékeny népfront titkár. — Talán a püspöklaki, ormánysági és mohácsi nemzetiségi napoknál, amelyeken több ezren vettek részt? Vagy beszéljek a mohácsi pedagógus, sásdi, siklósi kisiparos találkozókról? A dunaszekcsői népfrontbizottság példája hatott több baranyai községben: egész évre előre kidolgozták az ismeretterjesztő munka tervét. A szputnyikok felröpítése óta komoly gondot okoz a baranyai falvakban tapasztalható érdeklődés a mesterséges holdak iránt, nem győzzük előadóval ... Örömmel számol be Sztergár János arról is, hogy komoly érdeklődés van a közösségi ügyek iránt Vásárosbécen, a tanácsüléseik látogatottak és a község villamosítását saját erőből oldották meg. Véménden kultúrotthon épült hasonló módon, a helyi erőre öszszefogásából. Állami erőből. 1956-ban öt község villamosítása szerepelt a tervben, s a társadalmi összefogás hatására az év végére tizennégy helyen gyulladt ki a fény ... De vannak problémák is, s Sztergár János ezeket is szóvá teszi. — A jövő esztendőben jobb kapcsolatot kell teremtenünk a szakszervezetekkel. Ez a lépés a munkás-paraszt szövetség erősítését célozza. Egy kicsit leszűkült a népfront-mozgalom falun az egyéni parasztság mozgalmává; a tsz-tagok, gépállomási és állami gazdasági dolgozók problémáival aránytalanul kevesebbet foglalkozunk, mint kellene. A mohácsi népfrontbizottság 18 tagú elnökségében például mindössze két munkás van, Beremenden, ahol jelentős üzem működik, ugyancsak kettő. Ezen feltétlenül változtatnunk kell, a munkásosztályt fokozottabban be kell vonnunk a népfrontéletbe. Népfront-napok keretében szeretnénk az idén az egyszerű emberek számára is világossá, érthetővé és vonzóvá tenni a népfrontpolitika elméleti és gyakorlati kérdéseit. A községi tanácsokkal közösen kidolgozzuk a megye több éves munkaprogramját, mint a tanács és a népfront közös tervét. De akad még más teendő is. Ilyen a nemzetiségi területen végzendő népfrontmunka. A megyei elnökség mellett német és délszláv nemzetiségi bizottságot hoz létre a Baranya megyei népfrontbizottság. Az iskolán kívüli oktató-nevelő munka segítése is szép feladata a népfrontnak., Sellyén ormánysági múzeum létesül rövidesen, ahol összegyűjtik az ormányság már-már feledésbe hulló, értékes népművészeti emlékeit. Még egy szép terv: megismertetni a megye népével a testvéri népek életét, munkáját, a békeharc eredményeit. Nem kétséges, hogy ezt a munkát komoly érdeklődés kíséri majd egész Baranyában. Jobb kapcsolatokat a szakszervezetekkel „Hallani akarjuk a városukat szerető emberek véleményét.. Gazdag és bő programmal köszönti az új esztendőt Szeged népfrontbizottsága is. Munkatervükről, a sok egészséges kezdeményezésről Nagy István, a bizottság titkára tájékoztatott: — Célunk Szeged népének tevőleges bevonása a népfrontmozgalomba. Egyik legfontosabb tennivalónknak tartjuk az emberek békeaktivitásának fokozását. 1957-ben »A baráti népek élete** címmel filmvetítéssel egybekötött előadássorozatot tartottunk. Az érdeklődés oly nagy volt, hogy az ismertető előadásokat ebben az évben is megrendezzük. Helyi politikánk fontos részeként a fűszerpaprika, a primőr áruk, a belterjes gazdálkodás fejlesztésének fontosságáról akarjuk meggyőzni a szegedi parasztságot. A területi és a népfrontban működő különböző bizottságokkal karöltve, sorra vesszük a legfontosabb teendőket, amilyen például a társadalmi tulajdon védelme, a törvényesség megtartása. Hallani akarjuk a városukat szerető és jövőjét szívükön viselő emberek véleményét, javaslatát községfejlesztési költségvetésünk megbeszélésén. Kulturális programunk! Sok és szép terveink vannak .Nagyjaink emlékcsarnoka” címmel kiállítás keretében ismertetjük legnagyobb hazafiaink életét és munkásságát. Másik nagyszabású programunk a szabadtéri játékok előkészítése, népszerűsítése. A társadalom közreműködésével, segítségével szobrot akarunk állítani József Attilának. A »Szép Szegedért** mozgalommal a fiatalság figyelmét akarjuk felhívni a város szépségére, tisztaságára. Az erre meghirdetett plakát- és rajzpályázatból (eddig már több száz érkezett) januárban kiállítást rendezünk. Az emlékek ápolásával kapcsoljuk össze a megemlékezést nagyjainkról, haladó hagyományainkról. .Szerda, 1958. január 1. A magyar katolikus püspöki kar újévi szózata Kedves Hívek! Amikor az év végén, Szilveszter estéjén hálát adunk Istennek a jótéteményekért, amelyekkel az egész évben elhalmozott, külön megköszönjük neki, hogy megóvta számunkra a békét és nem engedte ránk zúdulni a háború borzalmait. Mi is lett volna, ha népünk békés termelő munkáját újra harcok akasztották volna meg és ínség és pusztulás, betegségek és halál telepedtek volna hazánk mezőire, falvaira és városaira! De ne csak hálát adjunk, hanem az új év küszöbén kérjük is a Mindenhatót, hogy továbbra is őrizze meg számunkra legnagyobb ajándékát, a békét. "Kérjük ezt annál sürgetőbben, mert a háború veszélye állandóan fejünk fölött lebeg, többi között azoknak a hidrogénbombáknak a formájában, amelyek a levegőben keringenek. Csak egy véletlen kell hozzá, hogy tűzbe lobbanjon a világ és pusztulnak gyermekek, asszonyok, öregek, védtelen emberek seregeitől és megsemmisülnek hosszú, fáradsággal termelt javak tömegestől. De a véletlenek felett ott lebeg az isteni gondviselés, és mi abban bízunk. És bízunk a népek békevágyában, mely mind erősebben és általánosabban nyilvánul világszerte, szervezett mozgalmakban, spontán tüntetésekben és népek vezetőinek felhívásaiban. De leginkább bízunk az isteni Kisdedben, akinek születése ünnepét ültük és, akit a Béke Fejedelmének nevezett a próféta. Ő maga békekívánattal szokta köszönteni tanítványait. Országa a béke országa, mert tanítása és erkölcsi törvényei a békében terjednek, míg a háború, tapasztalat szerint Isten parancsinak megvetését és lábbal tiprását szokta magával hozni. Esedezzünk tehát a békéért a Miatyánk szavaival: „Jöjjön el — mennyei Atyánk — a te országod.” Jöjjön el a béke, az igazság és szeretet országa, ahol nyugodtan ülhet anyja ölében a kisded, és nem kell féltenie az asszonynak hitvesét, a márkának jegyesét, a szülőknek gyermekét. Adj nekünk békét Istenünk, hogy életben maradjunk és Neked biztonságban szolgálhassunk! Íme megfogadjuk mindnyájan, mi a te gyermekeid, hogy áldani fogjuk szent nevedet és engedelmesen megtartjuk örök törvényeidet. Ámen. André Stil üzenete a magyar népnek Az MTI párizsi tudósítójának kérésére André Stil, a Francia Kommunista Párt Központi Bizottságának tagja, az Humanité főszerkesztője nyilatkozatot tett. Nyilatkozatában megbélyegzi a NATO-t, amelynek legutóbbi határozata Franciaország népét különösen érzékenyen sújtja. Szíl a továbbiakban kifejti: a francia nép csak azt kívánhatja, hogy — amint ezt Bulganyin marsall üzenete javasolja — Franciaország újra megtalálja nagyhatalmi szerepét, szakítva az USA csatlósának szerepével. A Szovjetunió és a szocialista országok békepolitikájának népi jóváhagyása egyébként arra kényszerítette a NATO-konferenciát, hogy a Kelet és Nyugat közötti tárgyalások kérdésével foglalkozzék. A továbbiakban arról a francia népi megmozdulásról számolt be Stil, amely küzd az ellen, hogy a francia föld atombázis legyen. André Stil befejezésül az új év alkalmából új sikert kívánt a magyar népnek a szocializmus és a béke megszilárdításában. Öt esztendő alatt jelentősen fejlődik a Vajdaság ipara•intézőgazdasága és kulturális élete Tikvicki Géza nyilatkozata a Vajdaság problémáiról Tíz éve múlt, hogy megalakult a vajdasági autonóm tartomány, amely a napokban elfogadott ötéves gazdasági tervével fejlődésének új szakaszába lépett. Minthogy lejárt a tartományi képviselőház megbízatása, a Vajdaság dolgozói új választások előtt is állnak. Ezzel kapcsolatban a Magyar Távirati Iroda belgrádi tudósítója kéréssel fordult Tikvicki Gézához, a tartományi végrehajtó tanács elnökéhez, a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége központi bizottsága tagjához, hogy ismertesse a Vajdaság gazdasági, társadalmi és kulturális helyzetét. — A Vajdaság új ötéves távlati terve nagyszabású termelési feladatokat tűz ki célul — mondotta a többi között Tikvicki Géza. — Ezek végrehajtására igen jelentős összegeket fordítunk. A terv mezőgazdasági beruházása 125 milliárd, ipari beruházása pedig (nem számítva az országos jellegű objektumok építését) 120 milliárd dinár. Különös figyelmet fordítunk a mezőgazdaságra, mint a Vajdaság legfontosabb termelési ágára. Nagyszabású munkák folynak a Duna—Tisza—Dunacsatorna építésén. Várható, hogy a mezőgazdasági termelés évente átlag 11,3 százalékkal növekszik. A jószágállomány 1961-ig 74 százalékkal nő. Az ipari termelés színvonala 1961-ben 89,2 százalékkal lesz magasabb, mint 1956-ban, azaz évente 13,6 százalékkal növekszik. Pancsován műtrágyagyárat építünk. Ezenkívül üzembe helyezünk egy nagy cellulózegyárat, egy cukorgyárat, valamint egész sor élelmiszeripari objektumot. Körülbelül ezer kilométer hosszú útszakasz és ezer kilométer hosszú távvezeték épül. — A Vajdaság autonóm tartományban — hangsúlyozta továbbá Tikvicki Géza — legjelentősebb a magyar nemzeti kisebbség, amelynek száma meghaladja a 436 000-et és a lakosság 25,6 százalékát alkotja. Ezért ennek példáján szere retném illusztrálni a sok nemzetiségű tartomány társadalmi és kulturális helyzetét. Jellemző, hogy a Vajdaság járási népbizottságai tagjainak 30 százaléka magyar nemzetiségű, ha pedig a városi, járási és községi népbizottságokat nézzük, akkor ez az arány 22,3 százalék. Körülbelül hasonló az arány a párt és a tömegszervezetek vezetőségében is. Mindez azt bizonyítja, hogy a nemzetiségek egyenjogúsága megvalósul a társadalmi élet gyakorlatában. Ami a Vajdaság kulturális életét és a közoktatás ügyeit illeti, a nemzetiségek egyenjogúságát szintén a napi életben látjuk. Így az elemi iskolák osztályai számának és tanulóinak 22 százaléka magyar.. Magyar nyelvoktatás folyik az elemi iskolákban, gimnáziumokban, tanítóképzőkben, óvónőképzőkben, a pedagógiai főiskolákon és az újvidéki egyetem magyar nyelv- és irodalom tanszékén. A felszabadulás óta a Vajdaságban a nemzetiségek nyelvén összesen 1 187 000 példányban jelentek meg tankönyvek. Ezeknek nyolcvannégy százaléka magyar. Minden nemzetiségnek van saját lapja. Magyar nyelven tíz lapot adnak ki. Mindezek természetesen nem jelentik azt, hogy már megoldottuk a Vajdaság minden gazdasági, társadalmi és kulturális problémáját. Sok feladat vár még megoldásra. Ezekért harcolunk majd az elkövetkező években — fejezte be Tikvicki Géza. Germánus Gyula professzor előadása az egyiptomi tudományos akadémián Germanus Gyula professzor megtartotta székfoglaló előadását az egyiptomi tudományos akadémián: a nyelvújítási mozgalmakkal és az arab nyelvújítással foglalkozott. Az előadáson jelen volt számos egyiptomi tudós, a többi között Manszur pasa, az akadémia elnöke, Taha Hussein Mahmoud Teymour író és mások.