Magyar Nemzet, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-01 / 1. szám
lerla 1M». ***** *•“ Vorosilov, Hruscsov és Bulganyin újévi üdvözletei Moszkvából jelenti a TASZSZ. Vorosilov, Hruscsov és Bulganyin a külföldi államfőkhöz és kormányfőkhöz baráti újévi üdvözletet intézett, s ebben kifejezte azt a reményt, hogy az új esztendő a népek barátságának és a béke megszilárdulásának éve lesz a békés együttélés elvei alapján, s ily módon az emberek mindenütt nyugodtan élhetnek és dolgozhatnak, nem kell aggódniuk jövőjük, gyermekeik és szeretteik sorsa miatt. Vorosilov, Hruscsov és Bulganyin az üzenetekben e nemes cél eléréséhez sikereket és boldogságot kívánt a népeknek. á. A magyar nép szilárdan a szocializmus, a béke frontján áll Kádár János nyilatkozata a Radé Právo főszerkesztőjének A krilolitikai helyzet A SZOVJETUNIÓVÁ VALÓ TÁRGYALÁSOK KÉRDÉSÉBEN éles polémia főik az angol és az amerikai sajtó között Különösen nagy feliporodást keltett Angliában a Chicago Tribüne kirohanása, ami a többi között azt állította, hogydühöng Angliában a detizmus és a gyermekes hiszékenyeke. A Yorkshire Post zércikkbem válaszol az amerikai lapnak és leszögezi, hogy szovjetunióhoz való újabb közeledés nem a gyermekes hiszélység, hanem az érett, józan ész pa■ rancsa A Liverpool Po megállapítja, hogyDullesék álláspontja reménytelenül érkezik a való helyzettel. Ha az amerikai törvényhozás folyón uralkodó benyomáson múlik a rendezés kérdése, akkor az a reális álláspont fog győzni .. . Figyelmeztetjük az ameriakat, hogy azoknak, akik csak most kezdik az atomháború káratát viselni, nincs semmi joguk óvatosságra inteni azok akiket Dulles oly gyakran kergetett a háború örvényének síre". A Scotsman washimi tudósítója Amerika jelenlegi helyzetét elemezve úgy véletökre lezárult az Egyesült Államok történetének egyik hara, midőn politikája azon a feltevésen alapult, hogy Amer katonailag sebezhetetlen és műszakilag verhetetlen.* A Szovjetunióval tárgyalások kérdésében Amerikán belül is komoly viták vak az ellentétes irányzatok között. A vezető körökben feig még kisebbségben levő Kennanféle irányzat annak a étének ad kifejezést, hogy elérkezett az általános leszerelésigyalások ideje. »Az európai atommentes övezetre vonat lengyel—szovjet indítványt tanulmányozni kell* — jelez ki Kennan —,mert esetleges politikai rendezés alapszolgálhat". Harold Stassen szi szembeszáll Dulles "nem tárgyalási" álláspontjával és mint az AP hírmagyarázója, John Scali írja, Stassen írásban íte le a nemzetközi feszültség enyhítését célzó javaslati Az Egyesült Áltamázsiai külpolitikájának kudarcai is éles visszhangot váltó ki világszerte, de magában az Egyesült Államokban is. San demokratapárti szenátor hétfőn felszólította az Essent-kormányt, módosítsa külpolitikáját annak érdekében, hasensúlyozni tudja azt a hatást, amelyet a szovjet szputh az ázsiai semlegesekre gyakorolnak A szenátor csakégiben tért vissza tizenhárom ázsiai országban tett útjáró, ott szerzett tapasztalatok alapján megállapítja, hogy az országokban a Szovjetunióval kapcsolatban olyan nézők hultak ki, hogy »az a nemzet, mely képes a világűr megháza, képes gátakat és acélüzemeket , köteni növelni tu mezőgazdasági termelést és általánosságban enyhítheti azál táplált emberek és az elmaradt országok szenvedései" Kádár Jós nyilatkozata A Padé Právo fősztője kérdéseket intézedár Jánoshoz, a magyar flru munkás-paraszt korelnökéhez, az MSZMF titkárához. A kérdés a válaszokat alább fcl — Hogyan fogadagyar nép és a masinkásosztály a szoc.országok kommunisunkáspártjainak 19 órabér 14—16-i mesztekezletén elhangzóatkozatát? — A magyar kólák a közelmúltban véjsúlyos harcot vívtak demokratikus rendszerében és e harc tártáéként a szocializmusáé, valamint a szociálisagok testvéri egység deséért. A szocialisták kommunista és artjainak moszk.Volt ér és az értekezleten elfyálatkozat hitvallásizmus, a béke és adta országok egysége is kifejezi közös , havi programját. Ezért az kommunisták egystüléssel fogadták e nőt s készek dolgozni ii a nyilatkozat celit. Mindez jól kifejezett Központi Bizottságenek, párt aktíváink, pártnapjaink lelkeaban és egységes han. — Ami magát itt dolgozó népet illat lélekkel állíthatjuk elnyomó többsége a szocializmus, a ben áll és kellően zszciatista országok K értékét és ionén - nak még további A magyar munkások* és az öntudatos dolgozók — ellenséjen hazugsága - legjobbjaink életet véve öntudatos te,alkotó tettekkel sták ezt az ellentámadás, a forradamadás, a népi e rendszer koma folytatott harc fő szakában. Az ötgyár dolgozókatály és annak pártja vezetését nyolc esztendeje ellenforradalmi lista erőkkel szemben azokért a magasztos célokért, amelyeket a novemberi moszkvai tanácskozásokról kiadott nyilatkozat és békekiáltvány oly jól kifejez, ezért a magyar nép egész szívvel és lélekkel helyesli e nyilatkozatokat. A nemzetközi Lenin-díj bizottság december 31-én közzétette azoknak a kiváló személyeknek a névsorát, akiket a békéért és a békés együttélésért kifejtett aktív tevékenységükért az 1956. évi nemzetközi Lenin-díjjal tüntettek ki. A kitüntetettek között van Csandraszekhar Venkat Rámán kiváló indiai fizikus, aki az optikában végzett munkálatairól ismert. Emanuel d’Astier de la Vigerie (Franciaország), a bekelt arcosok mozgalmának egyik első részvevője, Joliot Curie fegyvertársa; Maria Rosa Olivér, argentínai újságírónő és közéleti személyiség, akit a latin-amerikai országokban jól ismernek a békepolitikát védelmező felszólalásaiból ; Nyikoláj Tyihonov ismert szovjet költő, a Szovjet Békevédelmi Bizottság, elnöke; Udalkendavala Saranankara There buddhista pap, ceyloni közéleti személyiség, aki annak idején felhívást intézett arra, hogy tiltakozzanak az angolok karácsony-szigeti hidrogénbombon-robbantásai ellen; Daniia Dolci olasz író, a háborús tömbök politikája ellen, valamint az atom- és hidrogénfegyverek eltiltásáért vívott harc tevékeny részvevője. Heinrich Brandweiner (Auszt)— Mi a nézete országaink és pártjaink együttműködésének további távlatairól? — A Magyar Népköztársaság és a Csehszlovák Köztársaság országai, népei és forradalmi munkáspártjai közötti testvéri jó viszony az utóbbi időszakban jelentős mértékben erősödött. Ebben nagy szerepet játszott az a tény, hogy az ellenforradalmi támadás időszakában az egész magyar nép látta: a csehszlovák elvtársak, vezetők és egyszerű dolgozók egy emberként mozdultak meg és siettek segítségére minden elképzelhető formában a bajba jutott magyar népnek. Pártunk és népünk mindezért hálás csehszlovák elvtársainknak és az egész csehszlovák dolgozó népnek . Mi azonos célokért küzdünk. Közösek barátaink s azonos ellenséggel állunk szemben. Küzdünk a szocializmus eszméjét kompromittáló, korlátolt dogmatikusok és a szocializmus ügyét eláruló revizionisták ellen. Harcolunk a burzsoá reakció, az imperialista agresszió és veszedelmes népcsaló nézeteik — a nacionalizmus és a sovinizmus — ellen. Közös a szomszédunk, legjobb, legdrágább közös barátunk, a Szovjetunió. Eszméink céljai és érdekeink azonossága felhőtlenné tette barátságunkat és semmi kétség, hogy az a jövőben népeink javára mind erősebb és erősebb lesz. — Felhasználom az alkalmat, hogy boldog új esztendőt és új sikereket kívánjak a Rudé Právo útján a testvéri Csehszlovák Köztársaság népeinek. Külön hálámat fejezem ki Novotny és Sirorcy elvtársaknak, a párt és állami funkionáriusoknak, az egyszerű csehszlovák dolgozóknak azért a baráti fogadtatásért, amelyben útjukon mindenütt részesítették az elmúlt hónapokban Csehszlovákiában járt magyar küldöttséget. Kia, a gráci egyetem nemzetközi- és egyházjogi professzora, aki éveken keresztül vezette az osztrák békemozgalmat, aktívan szorgalmazza a leszerelést és a vitás nemzetközi kérdések békés megoldását. A Lenin-díjak adományozásáról szóló határozatot Dmitrij Szkobelcin, a Nemzetközi Lenin-díj Bizottság elnöke, Ruo Mozso, Louis Aragon, a bizottság alelnökei, valamint Grigorij Alekszandrov, John Sternal, Jan Demboivski, Anna Seghers, Pablo Neruda, Mihail Sadoveanu, Szingh Szokhi és Hja Erenburg, a bizottság tagjai írták alá Külpolitikai hírek A (Taskent, TASZSZ) A. Üzbég SZSZK legfelső Tanácsának elnöksége Manszur Mirza Ahmedovot nevezte ki a köztársaság minisztertanácsának elnökévé. Szabri Kamalovot felmentették a minisztertanács elnökének tiszte alól, mert az Üzbég Kommunista Párt Központi Bizottsága első titkárává választották. A (New York, Reuter). A közlekedési dolgozók szakszervezetének csaknem 5000 tagja túlnyomó többséggel a sztrájk mellett szavazott, ami azzal a veszéllyel fenyeget, hogy új év napján megbénul New Yorkban a közlekedés. Kiosztották a népek békéjének megszilárdításáért adományozott nemzetközi Lenin-dánt Magyar Nemes ____% 1957 — az erőviszonyok megváltozásának éve A TÖRTÉNELEM KRÓNIKÁSA, ha majd megfelelő távlatból értékeli 1957 nemzetközi politikai eseményeit, a megállapíhatja, hogy ennek az évnek legjellemzőbb vonása a kor két fő irányzatának harca volt: a hidegháborús politikáé egyrészt és a békés együttélés elvét és gyakorlatát valló irányzaté másrészt. S bizonyító tényeket sorol fel annak igazolására, hogy e tizenkét hónap leforgása alatt sorozatos vereségeket szenvedett a hidegháborús politika és a megfélemlítési elméletek. E tények között lehet, hogy nem az első helyen, de bizonyára szerepelni fog az úgynevezett »magyar kérdés« is, amelyet az ENSZ tizenegyedik, rendkívüli ülésszakán tűzött napirendre. Már maga a tény is, hogy az ENSZ egy nemlétező ügyet tárgyalt s özös bizottsága rágalmaktól és hazugságoktól hemzsegő jelentést terjesztett a tagállamok küldöttei elé — nem a mi országunk népére mért csapást, hanem a nemzetközi szervezet tekintélyén ejtett komoly sebet. Nem hátráltatta Magyarországon az ellenforradalom után erőteljesen kibontakozó konszolidációt, és nem érte el alig rejthető tulajdonképpeni célját, egy nemzetközi méretű szovjetellenes kampány kibontakoztatását sem. Az amerikai diplomácia minden manővere ellenére a békeszerető s a nemzetközi légkör megjavításán fáradozó országok küldöttei elítélték és leleplezték a propagandamesterkedéseket. A hidegháború légkörét tápláló rendkívüli ülést és a bizottság jelentéséről folyó vitát igaza tudatában nyugodt méltósággal fogadta a haladó magyar közvélemény. Négy hónap sem telt el azóta és a kreált ügyet annyira belepte a por, hogy még Cabot Lodge amerikai küldött legutóbbi Magyarország-ellenes kirohanásai sem tudtákfelkelteni az érdeklő- dést az ENSZ üléstermében. A KÖZVÉLEMÉNY ÉRDEKLŐDÉSÉT már a rendkívüli ülés idején sokkal inkább lekötötte a Közel- és a Közép- keleten veszélyesen feszültté vált helyzet Ennek közvetlen kiváltó oka a független és a függetlenségre törekvő arab országok belügyeibe történt beavatkozás volt az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország részéről. Az Egyiptom- irán uralmát vesztett gyarmati rendszer Szíriában próbálta kárpótolni magát és megkísérelte, hogy azEisenhowerdoktrína hatáskörébe vonja a gazdasági és stratégiai szempontból fontos országot. Eszközeiben nem volt válogatás, a Szíriában gondosan előkészített puccs meghiúsulása után Törökországnak szánta a főszerepet. A török—Szíriai konfliktus kirobbanását és ezáltal egy új háborús tűzfészek keletkezését azonban megakadályozta az arab országok kibontakozó egysége és határozottsága, amelyet pozitív irányban támogatott a Szovjetunió és számos békeszerető ország gyors, hathatós állásfoglalása. Az Egyesült Nemzetek Szervezete ezúttal jó szolgálatokat tett a béke ügyének és alapokmánya szellemében járt el, amikor a közgyűlés napirendjére tűzte Szíria panaszát és lehetővé tette küldöttségének, hogy a legszélesebb közvélemény előtt tárja fel a mesterségesen szított közép-keleti feszültségben rejlő óriási veszélyeket. E veszély okait természetesen nem sikerült kiküszöbölnie a világszervezetnek, hiszen egy többségében kapitalista országokat képviselő szervezet nem juthat el az imperializmus gyarmati rendszerének bírálatáig. A panasz megvitatásának egyik lényeges eredménye — a közel- és középkeleti térségben a feszültség bizonyos mértékű feloldásán kívül — az is, hogy a realitás talaján álló nyugati körökben komoly kétségeket, ébresztett az Eisenhower—Dulles-elv használhatósága iránt. AZ ERŐPOLITIKA KUDARCÁT betetézte az év "szenzációja", az első szovjet mesterséges hold felröpítése, miután sikerrel próbálták ki az interkontinentális ballisztikus rakétát. A Föld első útitársának, a Szputnyik I- nek a világűrből adott "hippiolpp" jelzései valóban döbbenetes hatást keltettek. E hatás természetesen lényegében különbözött egymástól a világ más és más pontjain. A szocialista tábor országaiban az öröm és a jogos büszkeség érzésével fogadták az óriási tudományos felfedezést, amely megnyugvást és őszinte elismerést váltott ki a békére vágyó emberek körében. A Szovjetunió eredménye hetekig a világsajtó első oldalán szerepelt, azokkal a vezércikkekkel és kommentárokkal együtt, amelyek meghúzták a lélekharangot a dullesi erőpolitika felett. A megfélemlítés addig csalhatatlannak hitt elveivel együtt temették a Szovjetunió "elmaradottságáról" táplált illúzióikat. A Szputnyik I. és élőlénnyel keringő társa, a Szputnyik II. visszavonhatatlanul elavulttá és nem kis mértékben nevetségessé tette a behozhatatlan amerikai ipari és tudományos fölényről hangoztatott frázisokat." A különböző pártálású nyugati lapok és a politikusok egy része is felismerte, hogy a Szputnyik megjelenésével lényegesen megváltoztak a világban az erőviszonyok. Ebben a valóban reális megvilágításban vették bonckés alá a dullesi külpolitika irrealitásait. Következtetéseikben főként a szovjet tudományos eredmény katonai oldalát hangsúlyozták, nyilvánvalóan azzal a célzattal is, hogy tetemes összeggel növeljék Nyugaton a katonai kiadásokat. A Szovjetunió a felfedezés tudományos jelentősége mellett természetesen nem hallgatta el annak strattégiai vonatkozásait sem, s félreérthetetlenül leszögezte, hogy az interkontinentális ballasztikus rakéta, háború esetén, véget vet Amerika területi sérthetetlenségének. A szovjet külpolitikának a Szputynyik megjelenését követő konstruktív lépései pedig csattanós választ adtak arra az elképzelésre, mintha a szocialista ország politikájában valamiféle fordulat következnék, s a Szovjetunió véget vetne a békülékenység korszakának. Az ENSZ ülésszakán és azonkívül is a szovjet kormány által a leszerelés kérdésében tett erőfeszítések következetes folytatását jelentik a békés egymás mellett élés elvén nyugvó politikájának. A leszerelési albizottság tárgyalásai során és a világszervezet keretében nem sikerült eredményt elérni, még a nukleáris kísérletek egy bizonyos időre szóló felfüggesztése kérdésében sem. A sok éves meddő harc tapasztalatai késztették a Szovjetuniót arra az elhatározásra, hogy kilépjen a leszerelési bizottságból és az eredménytelenségre kárhoztatott szűkkörű bizottság helyett az ENSZ valamennyi tagállamát magában foglaló állandó leszerelési albizottság felállítását javasolja. KÉT NAGY JELENTŐSÉGŰ NEMZETKÖZI ÉRTEKEZLET állt az érdeklődés középpontjában 1957 utolsó két hónapjában. A Nagy Októberi Szocialista Forradalom 40. évfordulójának megünneplésére Moszkvában tartózkodó kommunista és munkáspártok vezetői megtárgyalták a nemzetközi munkásmozgalom legfontosabb problémáit és eszmei cseréjük eredményeként közzétették a szocialista országok pártjainak Nyilatkozatát és a hatvannégy párt képviselőinek , Békekiáltványát. A két dokumentum egyrészt a szocialista tábor országainak elvi egységét és teljes nézetazonosságait tükrözne minden lényeges kérdésben, másrészt pedig újólag tanúsította a nemzetközi munkásmozgalom vezető erőinek azt a következetességét, hogy egyetlen lehetőséget sem hagynak kihasználatlanul a háború elkerülése és a békés egymást mellett élés megvalósítása érrdekében. Moszkva után a NATO vezetők párizsi tanácskozása felé forduló közfigyelem két sor-kalatos probléma felé összpontosult: megtalálják-e a nyugati vezetők a tagállamok közötti ellentétekből kivezető utat? S milyen választ adnak a Bulanyín levelében foglalt közseményezésekre ? Az ellentétek evezetését az amerikai politikusoknak az értekezletet megfőző kétoldalú tárgyalásokon arányos mértékig sikerült elérniük. A látványosan megrendezett tanácskozás azonban l lglényegesebb kérdéseiket iletően nem érte el eredeti célketűzését. Az atlanti egység rém bontakozott ki a kívántdemonstratív erővel, sem az amerikai rakétatámaszpontok nyugat-európai elhelyezését, sem pedig a Bulganyin leveelére adandó választ illetően. A józan európai közvélemény elég erősnek bizonyult ahhoz,hogy a Szovjetunióval folytatott tárgyalások gondolatát ne lehessen egyszerűen kizárt dolognak tekinteni. A közvélemény és a politikai szükségszerűség hatására elképzelhető a jövő év megérleli a hivatalos atlanti külpolitika bizonyos fokú reálisabb átértékelését és felülvizsgálását. AZ ESZTENDŐ ZÁRÓAKKORDJA kétségtelenül a Szovjetunió Legfelső Tanácsának nagy jelentőségű decemberi határozata, amelyet a párizsi NATO-ülésre adott válasznak is tekinthetünk. A határozat újból megkísérli, hogy elmozdítsa a holtpontról a leszerelés ügyét. Megismétli a szovjet kormány és más szocialista országok korábbi javaslatait, így Lengyelországnak az atommentes övezetre vonatkozó ajánlatát. Ha a hét pontból álló javaslatnak mindössze egy pontját fogadnák is el a nyugati hatalmak, mér nagy lépéssel távolodna el az emberiség a háborús "szakadék" széléről és a béke megnövekedett reményével kezdhetné az új esztendőt. A javaslatokon kívül a Legfelső Tanács ismét kezdeményező lépéseket tett a leszerelés gyakorlati megvalósítása terén. Határozatában megbízta a szovjet kormányt, vizsgálja meg a szovjet fegyveres erők további csökkentésének kérdését. Gromiko ugyanakkor a szovjet kormány nevében indítványozta, annak érdekében, hogy a leszerelés ügyét kivezessék a zsákutcából, hívják össze az ENSZ külön ülésszakát, vagy hívjanak össze értekezletet ebben a tárgyban. E konstruktív kezdeményezéseket még a legelfogultabb nyugati publicisták sem hagyhatták figyelmen kívül és nem illethették a szokások "propaganda gesztus" jelzővel, anélkül, hogy ne váljanak nevetségessé a közvélemény szemében, amelynek józan rétegei előtt épp az idei évben vesztették el maradék hitelüket a szovjetellenes amerikai propaganda sablonszólamai. E szólamok közül is talán a bizalom kérdését emlegették leggyakrabban az utóbbi időben — a frázisok természetének megfelelően — ködös és a gyakorlattól elvonatkoztatott formában. Amíg nincs bizalom, nem lehet tárgyalni... Bizalom nélkül nem oldható meg a leszerelés ... Ilyen és ehhez hasonló megfogalmazásokat olvashattunk a dullesi politika híveinek tollából. Való igaz, hogy a szocialista tábor és a béke híveinek tábora a NATO tagállamok részéről 1957-ben nem tapasztalhatott egyetlen olyan lépést sem, amely az oly sokat emlegetett bizalom légkörének megteremtéséhez járult volna hozzá. Ennek ellenére a Szovjetunió újból közeledett a legfontosabb kérdés megoldása felé, méghozzá egyoldalúan, ha úgy tetszik, valóban demonstratív módon. A "propagandának" ez a lehetősége, amikor egy nagyhatalom cselekedetekkel bizonyítja békés szándékát, adva van bármely ország számára. Csak élni kell vele. A JELENLEGI NEMZETKÖZI HELYZETET értékelve Hruscsov a minap hangsúlyozta, hogy most érnek meg a béke megszilárdításának kedvező feltételei. A nyugalomra és békés életkörülményekre vágyó emberek azzal a reménnyel néznek 1958 elé, hogy ez lesz a hidegháború leáldozásának esztendeje s a két rendszer versenye — ha nem is további komoly erőfeszítések és zökkenők nélkül —, de előbb-utóbb áttolódik a gazdasági és a kulturális élet területére. Somogyi Nóra