Magyar Nemzet, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)
1958-01-10 / 8. szám
Félitek, 1958. január 10., Mapr Nomzet Mi újság öt minis lapunk kíváncsi munkatársai az alábbi körinterjúban ötminisztérium évkezdő munkájáról számolnak be a kíváncsi olvasónak. Mind az öt minisztériumban így tettük fel a kérdést: Mivel foglalkoznak az esztendő első hónapjában és milyen fontosabb terveket, tennivalókat készítenek elő az elkövetkező hónapok számára? Úgy véljük, a megkérdezett minisztériumok munkája érdeklili leginkább a lakosság minden rétegét. íme, a válaszok: Az év legfontosabb kereskedelmi feladata A Belkereskedelmi Minisztérium az új év munkáját az idei áruforgalmi tervek végleges rendezésével kezdte meg. Nemcsak arról van szó, hogy mennyi árut szereznek be és mennyit adnak el a lakosságnak, hanem vizsgálják, hogy az adott áruforgalmat miképpen tudják a legalacsonyabb készletekkel a leggazdaságosabban lebonyolítani. Az év legfontosabb kereskedelmi feladata a kereskedelem kultúrájának további emelése, a vevőszolgálat magasabb színvonalra emelése a boltokban és a vendéglátóipari üzemekben, kezdve a pontos méréstől, pontos számolástól az udvarias és gyors kiszolgálásig. Foglalkoznak az apró, boszszantó hiánycikkek száma csökkentésének módjával, amit nemcsak ezek gyártatásával kívánnak elérni, hanem az árunak a boltok közötti helyesebb elosztásával is elősegítenek. Ez persze nem jelenti azt, hogy úgynevezett hiánycikkek most már nem lesznek. Inkább, úgy értendő: ahol nem indokolják objektív nehézségek (mint horgolótű, gyermekjáróka stb.), ott valóban megszüntetik az áruhiányt. Több cikknél meg kívánják oldani az alkatrész-utánpótlást és szerviz-kérdést. (Természetesen főleg műszaki cikkekről van szó, mint kerékpár, motorkerékpár, varrógép stb.) Különös súllyal vetődik fel ez a probléma a televíziós készülékekkel kapcsolatban, melyeknek ugrásszerűen növekvő forgalombahozatala különleges szaktudást igényel. Fokozottabban alkalmazzák idén az új eladási módszereket, szélesítik az önkiszolgálást, az áruk önálló kiválasztását, a gyorskiszolgálást, mert ezek növelik a bolt úgynevezett áteresztőképességét, gyorsítják a lakosság bevásárlását. Nagy súlyt helyez a kereskedelem a dolgozó nők munkájának megkönnyítésére. A lehetőségekhez képest növelik a háztartási kisgépek és a háztartási munkát megkönynyítő eszközök forgalmát. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a félkész ételek, a hámozott burgonya és egyéb előkészített nyersanyagok forgalombahozatala. új cikk: a Cambridge sportinganyag és salvatore tarkán szőtt puplin-anyag gyártását is. A bútoriparág szállítja a brüsszeli magyar pavilon berendezését. A gyárakban most több korszerű konyha berendezés prototípusán dolgoznak. Gyártásukat a második negyedévben megkezdik. A Budapesti Fenyőbútor Üzemben az új típusú, mosogatóval ellátott konyhaasztalt tegnap délután mutatták be a kereskedelemnek. Az igazgatóság reméli, hogy megoldják az anyagellátási problémákat. Néhány örömhír sör és tejíróknak, háziasszonyoknak Mit kapunk ebben az évben az élelmiszeripartól — erre a kérdésre válaszolt dr. Kiss István, az Élelmiszeripari Minisztérium tervosztályának helyettes vezetője. Válaszából kitűnik, hogy számos új dologgal örvendeztetik meg a fogyasztókat, amellett fokozni kívánják néhány olyan élelmicikk termelését, amiből az ellátás nem volt kielégítő. Örömhír a sörivóknak: 100 000 hektoliter sörrel többet ihatnak az idén, mint az elmúlt esztendőben! S hogy a tejtermékekben se legyen még időleges hiány sem, 40 millió liter tejből dolgoznak fel többet különféle tejtermékek alakjában. Az édesipar területén is vannak jó hírei informátorunknak: több mint 20 millió forint értékű édesipari gyártmánnyal gyarapodik az édességek gyártása. De többet kapnak a fogyasztók gyümölcskonzervből, savanyúságból, fűszerpaprikából és megismerkednek majd az eddiginél jobb aromatizált, vitaminos margarinnal is. Örömmel hallottuk, hogy a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére is bevezettek néhány új gyártmányt, leves- és zöldségporokat, új technológiával készített szárított főzeléket gyártanak az üzemek, ezenkívül diabetikusok és vesebetegek számára diétás konzerveket. A műanyag szélesebb körű alkalmazásával vonzóbbá teszik az új gyártmányok csomagolását is; konzerveket, húsárut, mustárt és egyebet csomagolnak ízléses műanyagtasakokba, dobozokba. A KGM 210 millió rubeles gondja két nagy jelentőségű feladaton dolgoznál: a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Felülvizsgálják az iparigazgatóságok terveit, csaknem vállalati mélységig, hogy a rendelkezésre álló anyagból csak azokat a termékeket gyártsák, amelyek fontosak és szükségesek. A felülvizsgálat eredményeként alakítják ki a gyártmányok és a beruházások sorrendjét az Országos Tervhivatal és a Beruházási Bank közreműködésével. Csak olyan termékek gyártását kívánják engedélyezni, amelyeknek megvan a beruházási alapja is. A másik fontos feladat, hogy a Szovjetuniótól kapott 300 milliós kölcsönből a gépiparnak jutó 210 millió rubelt a legcélszerűbben használják fel. A kölcsön elsősorban modern gépek, berendezések behozatalát teszi lehetővé. Ezért a minisztérium műszaki dolgozói — az iparágakkal közösen — most azon fáradoznak, hogy összeállítsák a gépipar javaslatát. A Szovjetunióba utazó bizottságok e javaslat alapján tárgyalnak majd a gépek, berendezések szállásáról. Tervezési szezon az FM-ben A Földművelésügyi Minisztériumban az ősszel megindított szakoktatások, ezüstkalászos gazdatanfolyamok, agronómusok és termelőszövetkezeti vezetők továbbképzésére létrehozott iskolák ellenőrzése és természetesen megfelelő előadók beállítása áll a középpontban. Ide tartozik az az előadás-sorozat is, amelyet az állami gazdaságok igazgatói számára rendeztek e héten a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen. A termelési “holtszezon” miatt az osztályokban főleg tervezési munkák folynak. Most készítik el például a talajerőgazdálkodás távlati tervét, az öntözéses gazdálkodás további kiszélesítésével kapcsolatos terveket. Egy bizottság a termelési szerződéskötések irányításának módszerét dolgozza ki. Az állattenyésztési szakemberek a termelőszövetkezeti tenyészállatjuttatás, valamint a tenyész- és vágóállatok tartásának ez évben kialakítandó arányát határozzák meg. Most dolgozzák ki a szakemberek a gépállomások és a termelőszövetkezetek közti géphasználati szerződéskötések elveit is. A könnyűipar új kollekciója ■ A könnyűipari üzemek gyors ütemben készülnek a brüsszeli világkiállításra. A gyapjúipar a brüsszeli világkiállítás mintáit már leszállította. Most a MODEX bemutatója számára állítják össze a kollekciót. A pamutipar brüsszeli áruit, női divatcikkeket, fehérnemű anyagokat a Textilmintagyártó Vállalat készíti. Januárban megkezdte az iparág két fontos ÍGY FELTÉP EST AZ ÚJ ESZTENDŐ ELSŐ SIKEREI BUDAPEST VARIETÉ Kötelező lesz a növényvédelem a budapesti kertekben A földművelésügyi miniszter rendelete értelmében azokat a budapesti kerteket, amelyeket tulajdonosaik elhanyagoltak, az állam rendbehozatja a tulajdonosok terhére. A fővárosi tanács Kertgondozó Vállalata 1953 óta nyújt rendszeres segítséget Budapest kerttulajdonosainak a növényvédelemben. A tavaszszal kezdődő munkák nagyságát mutatja, hogy mintegy kétmillió forintba kerül a budapesti kertek megóvása a további pusztulástól. Sokat adunk nekik, de Rakat rá nemunk tartik Beszélgetés a Gyermekváros igazgatójával A fóti Gyermekváros két hónappal ezelőtt nyílt meg. Az az első száz gyermek, aki az alakuláskor érkezett Fótra, lassan már beleilleszkedik a környezetbe, a pedagógusok által megszabott új életformák közé, s nemsokára ismét száznegyven gyermekkel növekszik a Gyermekváros lakossága; öt-hat éven belül elérik az ezres létszámot is. A Gyermekváros élére régi gyakorlott pedagógus, Barna Lajos került, aki már több ifjúsági intézetben és gyermekotthonban tett szert gazdag pedagógiai tapasztalatra. Barna Lajos igazgató a Gyermekváros pedagógiai elveiről és módszereiről ezeket mondja: — A Gyermekváros életének egyik legfőbb alapelve: sokat adunk a gyermekeknek — de sokat rá várunk tőlük. A gyermekek életkörülményei itt talán valamivel jobbak, mint amit ma az országos életszínvonal általában biztosítani tud, de nagyobb teljesítményeket is követelünk tőlük, mint amilyet rendszerint a család megkövetel. Az itteni “magasabb életszínvonal" tulajdonképpen egy másik alapvető pedagógiai elvnek, az élményszerű nevelésnek a megvalósítását jelenti. Mi hazaszeretetre neveljük a gyermekeket, de ehhez meg kell ismernünk a hazát; proletár internacionalizmusra tanítjuk őket, de ehhez személyes élmény is kell a baráti népek életéből; a munkások, a fizikai munka megbecsülésére tanítjuk őket, de ehhez a maguk szemével kell látniuk az üzemek, az üzemi munkások életét, kulturált emberekké neveljük őket, de ehhez meg kell ismerniük a kultúra nagy alkotásait. Most kapott a Gyermekváros egy autóbuszt, ez megoldja a közlekedési problémákat. Minden osztálynak a vasárnap mellett hetenként van egy könnyebb iskolai napja, ilyenkor délután bemennek Pestre, meglátogatnak egy-egy üzemet, múzeumot, színházi előadást néznek, vagy a főváros valamelyik nevezetességét. Nyáron távolabbi kirándulásokat teszünk majd az ország különböző részeibe. A külföldi utazást a baráti országok testvérintézményeivel deviza nélküli csereüdültetés formájában akarjuk megoldani. A Gyermekváros másik pedagógiai alapelve a politechnikai képzés megvalósítása. Erről Barna Lajos így nyilatkozik: " A Gyermekvárosban az iskolás gyermekek nem végeznek olyan “termelő munkát", amivel saját eltartásukat gazdaságilag megalapozhatnák. A termelő munka általános iskolás korban nálunk nem cél, hanem eszköz, nevelési eszköz a fizikai munka megismerésére és megbecsülésére s a legfontosabb technikai alapismeretek elsajátítására. Most rendeztük be a fém- és famegmunkáló, valamint a varróműhelyt. Olyan hasznos, de mégsem kifejezetten termelő munkát végeznek majd itt, ami teret enged a gyermekjátékos ösztönei érvényesülésének is. A politechnikai neveléshez tartoznak: az üzemlátogatások és terveink között szerepel egy-egy kiváló szakmunkás meghívása, hogy megismertesse a gyermekeket mesterségével. A bevezetőben említett, a gyermekek iránti nagy követelményekkel kapcsolatban elmondja az igazgató, hogy e követelményeknek komoly pedagógiai céljuk van: arra akarják nevelni őket, hogy becsüljék meg a közös vagyont. Ezért önkiszolgálást vezettek be, a gyermekek maguk takarítják az általuk használt helyiségeket, holmijukat ők tartják rendben. Barna Lajos végül az önkormányzat kérdéséről szólt, majd elmondotta, hogy a részleteken még sokat kell vitatkozniuk. Éppen ezért hamarosan szélesebb körű vitát szeretnének rendezni, ahol az intézetben alkalmazott pedagógia részleteit is megbeszélik és a legjobb elméleti és gyakorlati pedagógusok elgondolásait, tapasztalatait alkalmazzák majd a fiatal és részben új utakon járó Gyermekvárosban. Il fif offf ! világcégek és a legjobb hazai üzemek részvételével rendezik meg a Budapesti Ipari Vásárt Néhány hét óta egyre erősbödő ütemben folynak a május 23- án megnyíló Budapesti Ipari Vásár előkészületei. Dr. Vitéz András, a vásár igazgatója órarenddel, sőt “félórarenddel" a zsebében jár-kel, fogadja a cégek képviselőit, ellenzi a szervezést, rendelkezik, levelez — és közben tájékoztat. — Az 1955-ös helyiipari vásáron csak a baráti országok vállalatai vettek részt — mondja —, 1958-ra meghívtunk sok tőkés országból olyan cégeket, amelyek összeköttetésben vannak a magyar külkereskedelmi szervekkel. Ezzel kettős célt érünk el: a külföld által bemutatott gépeket a magyar szakemberek és érdeklődők ezrei tekinthetik meg, ugyanakkor a külföldi gyárak, vállalatok képviselői a magyar ipar termékei között válogathatnak.. Brüsszel — a Budapesti Ipari Vásár „kirakata” — Nem ütközik-e a kiállítás időpontja a világkiállítással? — kérdezzük. — Ellenkezőleg. Brüsszelbe nyilván sok olyan európai, amerikai, ausztráliai üzletember is elutazik, akiknek eddig nem volt kapcsolatuk országunkkal, akik a magyar iparról nem sokat hallottak és — ez a fontos — iparunk termékei közül keveset láttak. A brüsszeli magyar pavilon lesz a mi »kirakatunk« — reméljük, sok üzletember, szakember ott kap majd kedvet, hogy közelebbről megismerkedjék országunkkal és a magyar ipar gyártmányaival. — Melyik iparág kap legtöbb helyet a vásáron? — A vásár gerincét a gépipari termékeket előállító üzemek teszik ki, de természetesen helyet kapnak — mégpedig nem kis területen —, tanácsi vállalataink, szövetkezeteink, kisiparosaink is. Filmfesztivál a Tó Moziban — Nagyon igényesek leszünk — mondotta Vitéz András — és igyekszünk ezt a vásárt színvonalasabban megrendezni, mint a legutóbbit. A vásár — ellentétben a korábbi budapesti vásárokkal —, délelőtt 10 órakor nyitja majd kapuit és este 10 óráig tart nyitva, hogy a fényárban úszó liget, a városligeti tó és a park szépségeit a látogatók minél tovább élvezhessék. A külföldi üzletemberek, a világcégek képviselőinek fogadására külön felkészül a vásár vezetősége. Előreláthatólag Európának csaknem minden országából érkeznek vendégek. Azt tervezik, hogy a vásár időtartama alatt a Tó Moziban rendezik meg a magyar filmek látványos fesztiválját és a legérdekesebb filmeket a külföldi közönség előtt többször vetítik. _____ Az ENSZ menekültügyi főbiztosának magyarországi látogatásáról nyilatkozott a Magyar Vöröskereszt főtitkára Kárptát József, a Magyar Vöröskereszt főtitkára nyilatkozott a külföldre távozott, főleg kiskorú magyar állampolgárok repatriálásának eredményeiről és Lindt úrnak, az ENSZ menekültügyi főbiztosának magyarországi látogatásával kapcsolatban. — Mindenekelőtt meg kell említeni — mondotta Kárpáti József —, hogy a Magyar Vöröskereszt kötelességéhez híven széleskörű levelezést folytatott különböző országok vöröskereszt szervezeteivel a külföldre távozottak felkutatása és hazahozatala érdekében. Ezen belül természetesen elsősorban a kiskorúak hazakerülését szorgalmazta. Eddig mintegy 1500 kiskorú érdekében tettünk lépéseket, akik közül több mint 600 már hazajött. A levelezésen túl a Jugoszláv Vöröskereszttel történt megállapodás értelmében a Magyar Vöröskereszt küldöttsége több ízben meglátogatta Jugoszláviában az ifjúsági tábort. Ez azt eredményezte, hogy Jugoszláviából jött haza a legtöbb fiatalkorú. — A lehetőségeket kívántuk kihasználni azzal is, hogy elősegítettük a szülői küldöttség Ausztriába utazását, ezt azonban, sajnos, az osztrák hatóságok megakadályozták. Mint a Magyar Vöröskereszt főtitkára, az ENSZ menekültügyi főbiztosa hazánkban történt látogatásának nem a politikai jelentőségét szeretném hangsúlyozni, hanem kifejezetten az 1956 októbere után engedély nélkül külföldre távozott és jelenleg is külföldön tartózkodó magyar állampolgárok sorsának megoldása szempontjából mérlegelem a főbiztos úr nálunk tett látogatásának és velünk folytatott tárgyalásának jelentőségét. Az a tény, hogy a magyar kormány meghívta az ENSZ menekültügyi főbiztosát és hogy Lindt úr eleget tett ennek a meghívásnak, azt mutatja, hogy mind a magyar kormány, mind a menekültügyi hivatal részéről megértés és készség mutatkozik a menekültek sorsának megoldására. Lindt úr részéről is megértő magatartást tapasztaltunk. Ezért megragadtuk az alkalmat és a Magyar Vöröskereszt felkérte a magyar kormány képviselőit, hogy adják át a menekültügyi főbiztosnak 629 kiskorú pontos adatait, akiknek hazatérését szüleik kérik. Reméljük, hogy ezeknek a gyermekeknek a sorsa hamarosan rendeződik. Megnyugtató az a kilátás, hogy a jövőben az összes külföldre távozottak — felnőttek és kiskorúak egyaránt — a menekültügyi főbiztosság védelmét élvezik. — Lindt úrnak országunkban módjában állt külföldről visszatért disszidensekkel találkoznia. Így személyesen győződhetett meg arról, hogy az országból történt illegális távozásuk ellenére nem gördítettek akadályt a hazatért disszidenseknek a polgári életbe történő beilleszkedése elé és ha rendesen dolgoznak, ugyanolyan megbecsült tagjai társadalmunknak, mint bárki más. A kérdés jelentőségének felismerése és az emberiesség elvei vezérelnek minket, amikor a jövőben tevékenységünket még több irányban kívánjuk kiterjeszteni a megoldás elősegítése érdekében. Különböző nemzetközi szerveinél lépéseket teszünk, hogy ne akadályozzák a külföldre távozottak helyes tájékoztatását a hazatérés lehetőségeiről és módjáról. És főleg, ne akadályozzák azok visszajövetelét, akik önkéntesen úgy döntöttek, hogy hazatérnek. Reméljük, hogy a magyar menekültek és elsősorban a fiatalkorúak sorsának megértéssel való kezelése a lehető legjobb megoldást eredményezi majd — mondotta a Ma I gyár Vöröskereszt főtitkára. Rendkívüli államsegély a magyar izraelita hitfelekezetnek A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöksége — a magyar állam és a magyar izraelita hitfelekezet között 1948. december 7-én kötött egyezmény változatlan érvényességét kifejezve — azzal a kéréssel fordult a forradalmi munkás-paraszt kormányhoz, hogy — tekintettel a magyar izraelita hitfelekezet jelenlegi anyagi helyzetére — az egyezmény értelmében folyósításra kerülő államsegélynél 1958. január 1-től ne alkalmazza a már gyakorlatilag esedékessé vált 25 százalékos csökkentést, hanem az egyezményben megállapított államsegély folyósítását teljes összegében engedélyezze. A Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökségének kérését előterjesztette a forradalmi munkás-paraszt kormánynál. A forradalmi munkás-paraszt kormány — tekintettel az állam és a magyar izraelita hitfelekezet állandó jó viszonyára és a magyar izraelita hitfelekezet anyagi helyzetére — az előterjesztett kérést olyan módon teljesíti, hogy az egyezmény szerinti csökkenéssel beállott hiányt 1958. december 31-ig rendkívüli államsegéllyel pótolja. Ezzel az anyagi segítségadással nem kíván ugyan újabb, az egyezményen túlmenő kötelezettséget vállalni, de kész arra, hogy 1958. októberében a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnökségével együtt az akkori helyzetet újból megvizsgálja. A Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöksége a forradalmi munkás-paraszt kormánynak ebben a segítségében a magyar izraelita hitfelekezet iránti jóindulatának újabb kifejezését látja, amit őszinte hálával fogad. A Magyar Izraeliták Országos Képviselnének elnöksége — a zsidó vallású magyarok öszszessége nevében — biztosítja a magyar kormányt arról, hogy a magyar izraelita hitfelekezet tagjai hazafias lelkesedéssel, minden erővel — és köszönetet mondva a fasizmust és antiszemitizmust feltámasztani kívánó ellenforradalmi törekvések felszámolásáért — támogatják a kormányt a magyar nép békéjének és jólétének, valamint a szocializmus építésének érdekében vállalt nagy munkájában. A zsidó vallású magyarok a jövőben még fokozottabban kívánnak részt venni a szocializmus megvalósításában, a béke védelmében és a Hazafias Népfront minden céljának elérésében. Budapest, 1958. január 9. Horváth János s. k., a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnöke Sós Endre s. k., a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke