Magyar Nemzet, 1958. január (14. évfolyam, 1-26. szám)

1958-01-10 / 8. szám

Félitek, 1958. január 10., Mapr Nomzet Mi újság öt minis lapunk kíváncsi munkatársai az alábbi körinterjúban öt­­minisztérium évkezdő munkájáról számolnak be a kíváncsi ol­vasónak. Mind az öt minisztériumban így tettük fel a kérdést: Mivel foglalkoznak az esztendő első hónapjában és milyen fon­tosabb terveket, tennivalókat készítenek elő az elkövetkező hó­napok számára? Úgy véljük, a megkérdezett minisztériumok munkája érd­eklili leginkább a lakosság minden rétegét. íme, a válaszok: Az év legfontosabb kereskedelmi feladata A Belkereskedelmi Minisz­térium az új év munkáját az idei áruforgalmi tervek vég­leges rendezésével kezdte meg. Nemcsak arról van szó, hogy mennyi árut szereznek be és mennyit adnak el a lakosság­nak, hanem vizsgálják, hogy az adott áruforgalmat mikép­pen tudják a legalacsonyabb készletekkel a leggazdaságo­sabban lebonyolítani. Az év legfontosabb keres­kedelmi feladata a kereskede­lem kultúrájának további emelése, a vevőszolgálat ma­gasabb színvonalra emelése a boltokban és a vendéglátó­­ipari üzemekben, kezdve a pontos méréstől, pontos szá­molástól az udvarias és gyors kiszolgálásig. Foglalkoznak az apró, bosz­­szantó hiánycikkek száma csökkentésének módjával, amit nemcsak ezek gyártatá­­sával kívánnak elérni, hanem az árunak a boltok közötti helyesebb elosztásával is elő­segítenek. Ez persze nem je­lenti azt, hogy úgynevezett hiánycikkek most már nem lesznek. Inkább, úgy értendő: ahol nem indokolják objektív nehézségek (mint horgolótű, gyermekjáróka stb.), ott való­ban megszüntetik az áru­hiányt. Több cikknél meg kívánják oldani az alkatrész-utánpót­lást és szerviz-kérdést. (Ter­mészetesen főleg műszaki cik­kekről van szó, mint kerék­pár, motorkerékpár, varrógép stb.) Különös súllyal vetődik fel ez a probléma a televíziós készülékekkel kapcsolatban, melyeknek ugrásszerűen nö­vekvő forgalombahozatala kü­lönleges szaktudást igényel. Fokozottabban alkalmazzák idén az új eladási módszere­ket, szélesítik az önkiszolgá­lást, az áruk önálló kivá­lasztását, a gyorskiszolgá­lást, mert ezek növelik a bolt úgynevezett áteresztőképessé­gét, gyorsítják a lakosság be­vásárlását. Nagy súlyt helyez a keres­kedelem a dolgozó nők mun­kájának megkönnyítésére. A lehetőségekhez képest növelik a háztartási kisgépek és a háztartási munkát megköny­­nyítő eszközök forgalmát. Ugyancsak ezt a célt szolgálja a félkész ételek, a hámozott burgonya és egyéb előkészí­tett nyersanyagok forgalomba­hozatala. új cikk: a Cambridge sporting­anyag és salvatore tarkán szőtt puplin-anyag gyártását is. A bútoriparág szállítja a brüsszeli magyar pavilon be­rendezését. A gyárakban most több korszerű konyha berende­­zés prototípusán dolgoznak. Gyártásukat a második ne­gyedévben megkezdik. A Bu­dapesti Fenyőbútor Üzemben az új típusú, mosogatóval ellá­tott konyhaasztalt tegnap dél­után mutatták be a kereske­­delemnek. Az igazgatóság re­méli, hogy megoldják az anyagellátási problémákat. Néhány örömhír sör és tejíróknak, háziasszonyoknak Mit kapunk ebben az évben az élelmiszeripartól — erre a kérdésre válaszolt dr. Kiss Ist­ván, az Élelmiszeripari Mi­nisztérium tervosztályának he­lyettes vezetője. Válaszából ki­tűnik, hogy számos új dolog­gal örvendeztetik meg a fo­gyasztókat, amellett fokozni kívánják néhány olyan élelmi­cikk termelését, amiből az el­látás nem volt kielégítő. Örömhír a sörivóknak: 100 000 hektoliter sörrel többet ihatnak az idén, mint az el­múlt esztendőben! S hogy a tejtermékekben se legyen még időleges hiány sem, 40 millió li­ter tejből dolgoznak fel töb­bet különféle tejtermékek alakjában. Az édesipar területén is van­nak jó hírei informátorunk­nak: több mint 20 millió forint értékű édesipari gyártmánnyal gyarapodik az édességek gyár­tása. De többet kapnak a fo­gyasztók gyümölcskonzervből, savanyúságból, fűszerpapriká­ból és megismerkednek majd az eddiginél jobb aromatizált, vitaminos margarinnal is. Örömmel hallottuk, hogy a háziasszonyok munkájának megkönnyítésére is bevezettek néhány új gyártmányt, leves- és zöldségporokat, új technoló­giával készített szárított főze­léket gyártanak az üzemek, ezenkívül diabetikusok és ve­sebetegek számára diétás kon­­zerveket. A műanyag széle­­sebb körű alkalmazásával von­zóbbá teszik az új gyártmá­nyok csomagolását is; konzer­­veket, húsárut, mustárt és egyebet csomagolnak ízléses műanyagtasakokba, dobozok­ba. A KGM 210 millió rubeles gondja két nagy jelentőségű felada­ton dolgoznál: a Kohó- és Gépipari Minisztériumban. Fe­lülvizsgálják az iparigazgató­ságok terveit, csaknem válla­lati mélységig, hogy a rendel­kezésre álló anyagból csak azokat a termékeket gyártsák, amelyek fontosak és szüksé­gesek. A felülvizsgálat ered­ményeként alakítják ki a gyártmányok és a beruházások sorrendjét az Országos Terv­hivatal és a Beruházási Bank közreműködésével. Csak olyan termékek gyártását kívánják engedélyezni, amelyeknek meg­van a beruházási alapja is. A másik fontos feladat, hogy a Szovjetuniótól kapott 300 milliós kölcsönből a gépipar­nak jutó 210 millió rubelt a legcélszerűbben használják fel. A kölcsön elsősorban modern gépek, berendezések behozata­lát teszi lehetővé. Ezért a mi­nisztérium műszaki dolgozói — az iparágakkal közösen — most azon fáradoznak, hogy összeállítsák a gépipar javas­latát. A Szovjetunióba utazó bizottságok e javaslat alapján tárgyalnak majd a gépek, be­rendezések száll­­ásáról. Tervezési szezon az FM-ben A Földművelésügyi Minisz­tériumban az ősszel megindí­tott szakoktatások, ezüstkalá­szos gazdatanf­olyamok, agro­­nómusok és termelőszövetke­zeti vezetők továbbképzésére létrehozott iskolák ellenőrzése és természetesen megfelelő előadók beállítása áll a közép­pontban. Ide tartozik az az előadás-sorozat is, amelyet az állami gazdaságok igazgatói számára rendeztek e héten a Marx Károly Közgazdaság­­tudományi Egyetemen. A termelési “holtszezon” miatt az osztályokban főleg tervezési munkák folynak. Most készítik el például a ta­­lajerőgazdálkodás távlati ter­vét, az öntözéses gazdálkodás további kiszélesítésével kap­csolatos terveket. Egy bizott­ság a termelési szerződésköté­sek irányításának módszerét dolgozza ki. Az állattenyésztési szakemberek a termelőszövet­kezeti tenyészállatjuttatás, va­lamint a tenyész- és vágóálla­tok tartásának ez évben kiala­kítandó arányát határozzák­ meg. Most dolgozzák ki a szak­emberek a gépállomások és a termelőszövetkezetek közti géphasználati szerződéskötések elveit is. A könnyűipar új kollekciója ■ A könnyűipari üzemek gyors ütemben készülnek a brüsszeli világkiállításra. A gyapjúipar a brüsszeli világkiállítás min­táit már leszállította. Most a MODEX bemutatója számára állítják össze a kollekciót. A pamutipar brüsszeli áruit, női divatcikkeket, fehérnemű anyagokat a Textilmintagyár­­tó Vállalat készíti. Januárban megkezdte az iparág két fontos ÍGY FELT­ÉP EST AZ ÚJ ESZTENDŐ ELSŐ SIKEREI BUDAPEST VARIETÉ Kötelező lesz a növényvédelem­­ a budapesti kertekben A földművelésügyi minisz­ter rend­elete értelmében azo­kat a budapesti kerteket, amelyeket tulajdonosaik el­hanyagoltak, az állam rend­behozatja a tulajdonosok ter­hére. A fővárosi tanács Kertgon­dozó Vállalata 1953 óta nyújt rendszeres segítséget Buda­pest kerttulaj­donosa­inak a növényvédelemben. A tavasz­­szal kezdődő munkák nagy­ságát mutatja, hogy mintegy kétmillió forintba kerül a budapesti kertek megóvása a további pusztulástól. Sokat adunk nekik, de Rakat rá nemunk tartik Beszélgetés a Gyermekváros igazgatójával A fóti Gyermekváros két hó­nappal ezelőtt nyílt meg. Az az első száz gyermek, aki az alakuláskor érkezett Fótra, las­san már beleilleszkedik a kör­nyezetbe, a pedagógusok által megszabott új életformák kö­zé, s nemsokára ismét száz­negyven gyermekkel növek­szik a Gyermekváros lakossá­ga; öt-hat éven belül elérik az ezres létszámot is. A Gyermekváros élére régi gyakorlott pedagógus, Barna Lajos került, aki már több if­júsági intézetben és gyermek­­otthonban tett szert gazdag pe­dagógiai tapasztalatra. Barna Lajos igazgató a Gyermekvá­ros pedagógiai elveiről és mód­szereiről ezeket mondja: — A Gyermekváros életének egyik legfőbb alapelve: sokat adunk a gyermekeknek — de sokat rá várunk tőlük. A gyer­mekek életkörülményei itt ta­lán valamivel jobbak, mint amit ma az országos életszín­vonal általában biztosítani tud, de nagyobb teljesítményeket is követelünk tőlük, mint amilyet rendszerint a család megkövetel. Az itteni “maga­sabb életszínvonal" tulajdon­képpen egy másik alapvető pedagógiai elvnek, az élmény­­szerű nevelésnek a megvalósí­tását jelenti. Mi hazaszeretet­re neveljük a gyermekeket, de ehhez meg kell ismernünk a hazát; proletár internaciona­lizmusra tanítjuk őket, de eh­hez személyes élmény is kell a baráti népek életéből; a mun­kások, a fizikai munka meg­becsülésére tanítjuk őket, de ehhez a maguk szemével kell látniuk az üzemek, az üzemi munkások életét, kulturált emberekké neveljük őket, de ehhez meg kell ismerniük a kultúra nagy alkotásait. Most kapott a Gyermekváros egy autóbuszt, ez megoldja a köz­lekedési problémákat. Minden osztálynak a vasárnap mellett hetenként van egy könnyebb iskolai napja, ilyenkor délután bemennek Pestre, meglátogat­nak egy-egy üzemet, múzeu­mot, színházi előadást néznek, vagy a főváros valamelyik ne­vezetességét. Nyáron távolabbi kirándulásokat teszünk majd az ország különböző részeibe. A külföldi utazást a baráti or­szágok testvérintézményeivel deviza nélküli csereüdültetés formájában akarjuk meg­oldani. A Gyermekváros másik pe­dagógiai alapelve a politechni­kai képzés megvalósítása. Er­ről Barna Lajos így nyilatko­zik: " A Gyermekvárosban az iskolás gyermekek nem végez­nek olyan “termelő munkát", amivel saját eltartásukat gaz­daságilag megalapozhatnák. A termelő munka általános isko­lás korban nálunk nem cél, hanem eszköz, nevelési eszköz a fizikai munka megismeré­sére és megbecsülésére s a leg­fontosabb technikai alapisme­retek elsajátítására. Most ren­deztük be a fém- és fameg­munkáló, valamint a varró­­műhelyt. Olyan hasznos, de mégsem kifejezetten termelő munkát végeznek majd itt, ami teret enged a gyermek­já­tékos ösztönei érvényesülésé­nek is. A politechnikai neve­léshez tartoznak: az üzemláto­gatások és terveink között sze­repel egy-egy kiváló szak­munkás meghívása, hogy meg­ismertesse a gyermekeket mes­terségével. A bevezetőben említett, a gyermekek iránti nagy köve­telményekkel kapcsolatban el­mondja az igazgató, hogy e követelményeknek komoly pe­dagógiai céljuk van: arra akar­ják nevelni őket, hogy becsül­jék meg a közös vagyont. Ezért önkiszolgálást vezettek be, a gyermekek maguk taka­rítják az általuk használt helyi­ségeket, holmijukat ők tartják rendben. Barna Lajos végül az ön­­kormányzat kérdéséről szólt, majd elmondotta, hogy a rész­leteken még sokat kell vitat­kozniuk. Éppen ezért hamaro­san szélesebb körű vitát szeret­nének rendezni, ahol az inté­zetben alkalmazott pedagógia részleteit is megbeszélik és a legjobb elméleti és gyakorlati pedagógusok elgondolásait, ta­pasztalatait alkalmazzák majd a fiatal és részben új utakon járó Gyermekvárosban. Il fif­ of­ff ! világcégek és a legjobb hazai üzemek részvételével rendezik meg a Budapesti Ipari Vásárt Néhány hét óta egyre erősbödő ütemben folynak a május 23- án megnyíló Budapesti Ipari Vásár előkészületei. Dr. Vitéz András, a vásár igazgatója órarenddel, sőt “félórarenddel" a zsebében jár-kel, fogadja a cégek képviselőit, ellen­­zi a szervezést, rendelkezik, leve­lez — és közben tájékoztat. — Az 1955-ös helyiipari vá­sáron csak a baráti országok vállalatai vettek részt — mondja —, 1958-ra meghívtunk sok tőkés országból olyan cé­geket, amelyek összeköttetés­ben vannak a magyar külke­reskedelmi szervekkel. Ezzel kettős célt érünk el: a külföld által bemutatott gépeket a ma­gyar szakemberek és érdeklő­dők ezrei tekinthetik meg, ugyanakkor a külföldi gyárak, vállalatok képviselői a magyar ipar termékei között válogat­hatnak.. Brüsszel — a Budapesti Ipari Vásár „kirakata” — Nem ütközik-e a kiállítás időpontja a világkiállítással? — kérdezzük. — Ellenkezőleg. Brüsszelbe nyilván sok olyan európai, amerikai, ausztráliai üzletem­ber is elutazik, akiknek eddig nem volt kapcsolatuk orszá­gunkkal, akik a magyar ipar­ról nem sokat hallottak és — ez a fontos — iparunk termé­kei közül keveset láttak. A brüsszeli magyar pavilon lesz a mi »kirakatunk« — remél­jük, sok üzletember, szakem­ber ott kap majd kedvet, hogy közelebbről megismerkedjék országunkkal és a magyar ipar gyártmányaival. — Melyik iparág kap leg­több helyet a vásáron? — A vásár gerincét a gép­ipari termékeket előállító üze­mek teszik ki, de természete­sen helyet kapnak — mégpedig nem kis területen —, tanácsi vállalataink, szövetkezeteink, kisiparosaink is.­­ Filmfesztivál a Tó Moziban — Nagyon igényesek leszünk — mondotta Vitéz András — és igyekszünk ezt a vásárt szín­vonalasabban megrendezni, mint a legutóbbit. A vásár — ellentétben a korábbi buda­pesti vásárokkal —, délelőtt 10 órakor nyitja majd kapuit és este 10 óráig tart nyitva, hogy a fényárban úszó liget, a vá­rosligeti tó és a park szépsé­geit a látogatók minél tovább élvezhessék. A külföldi üzletemberek, a világcégek képviselőinek foga­dására külön felkészül a vá­sár vezetősége. Előrelátható­lag Európának csaknem min­den országából érkeznek ven­dégek. Azt tervezik, hogy a vásár időtartama alatt a Tó Moziban rendezik meg a magyar fil­mek látványos fesztiválját és a legérdekesebb filmeket a külföldi közönség előtt több­ször vetítik. _____ Az ENSZ menekültügyi főbiztosának magyarországi látogatásáról nyilatkozott a Magyar Vöröskereszt főtitkára Kárptát József, a Magyar Vöröskereszt főtitkára nyilat­kozott a külföldre távozott, fő­leg kiskorú magyar állampol­gárok repatriálásának eredmé­nyeiről és Lindt úrnak, az ENSZ menekültügyi főbiztosá­nak magyarországi látogatá­sával kapcsolatban. — Mindenekelőtt meg kell említeni — mondotta Kárpáti József —, hogy a Magyar Vö­röskereszt kötelességéhez­ hí­ven széleskörű levelezést foly­tatott különböző országok vö­röskereszt szervezeteivel a kül­földre távozottak felkutatása és hazahozatala érdekében. Ezen belül természetesen első­sorban a kiskorúak hazakerü­lését szorgalmazta. Eddig mintegy 1500 kiskorú érdeké­ben tettünk lépéseket, akik közül több mint 600 már haza­jött. A levelezésen túl a Jugo­szláv Vöröskereszttel történt megállapodás értelmében a Magyar Vöröskereszt küldött­sége több ízben meglátogatta Jugoszláviában az ifjúsági tá­bort. Ez azt eredményezte, hogy Jugoszláviából jött haza a legtöbb fiatalkorú. — A lehetőségeket kíván­tuk kihasználni azzal is, hogy elősegítettük a szülői küldött­ség Ausztriába utazását, ezt azonban, sajnos, az osztrák ha­tóságok megakadályozták.­­ Mint a Magyar Vörös­­kereszt főtitkára, az ENSZ menekültügyi főbiztosa ha­zánkban történt látogatásának nem a politikai jelentőségét szeretném hangsúlyozni, ha­nem kifejezetten az 1956 októ­bere után engedély nélkül­ kül­földre távozott és jelenleg is külföldön tartózkodó magyar állampolgárok sorsának meg­oldása szempontjából mérle­gelem a főbiztos úr nálunk tett látogatásának és velünk foly­tatott tárgyalásának jelentősé­gét.­­ Az a tény, hogy a magyar­ kormány meghívta az ENSZ menekültügyi főbiztosát és hogy Lindt úr eleget tett en­nek a meghívásnak, azt mutat­ja, hogy mind a magyar kor­mány, mind a menekültügyi hivatal részéről megértés és készség mutatkozik a mene­kültek sorsának megoldására. Lindt úr részéről is megértő magatartást tapasztaltunk. Ezért megragadtuk az alkal­mat és a Magyar Vöröskereszt felkérte a magyar kormány képviselőit, hogy adják át a menekültügyi főbiztosnak 629 kiskorú pontos adatait, akik­nek hazatérését szüleik kérik. Reméljük, hogy ezeknek a gyermekeknek a sorsa hama­rosan rendeződik. Megnyugta­tó az a kilátás, hogy a jövő­ben az összes külföldre távo­zottak — felnőttek és kisko­rúak egyaránt — a menekült­­ügyi főbiztosság védelmét él­vezik. — Lindt úrnak országunk­ban módjában állt külföldről visszatért disszidensekkel ta­lálkoznia. Így személyesen győződhetett meg arról, hogy az országból történt illegális távozásuk ellenére nem gördí­tettek akadályt a hazatért disszidenseknek a polgári élet­be történő beilleszkedése elé és ha rendesen dolgoznak, ugyanolyan megbecsült tagjai társadalmunknak, mint bárki más.­­ A kérdés jelentőségének felismerése és az emberiesség elvei vezérelnek minket, ami­kor a jövőben tevékenységün­ket még több irányban kíván­juk kiterjeszteni a megoldás elősegítése érdekében. Külön­böző nemzetközi szerveinél lépéseket teszünk, hogy ne akadályozzák a külföldre tá­vozottak helyes tájékoztatását a hazatérés lehetőségeiről és módjáról. És főleg, ne akadá­lyozzák azok vissza­jöve­telét, akik önkéntesen úgy döntöt­tek, hogy hazatérnek.­­ Reméljük, hogy a magyar menekültek és elsősorban a fiatalkorúak sorsának meg­értéssel való kezelése a lehető legjobb megoldást eredménye­zi majd — mondotta a Ma­ I gyár Vöröskereszt főtitkára. Rendkívüli államsegély a magyar izraelita hitfelekezetnek A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviseletének elnöksége — a magyar állam és a ma­gyar izraelita hitfelekezet kö­zött 1948. december 7-én kö­tött egyezmény változatlan érvényességét kifejezve — azzal a kéréssel fordult a for­radalmi munkás-paraszt kor­mányhoz, hogy — tekintettel a magyar izraelita hitfelekezet jelenlegi anyagi helyzetére — az egyezmény értelmében fo­lyósításra kerülő államsegély­nél 1958. január 1-től ne al­kalmazza a már gyakorlatilag esedékessé vált 25 százalékos csökkentést, hanem az egyez­ményben megállapított ál­lamsegély folyósítását teljes összegében engedélyezze. A Művelődésügyi Miniszté­rium Egyházügyi Hivatala a Magyar Izraeliták Országos Képviselete elnökségének ké­rését előterjesztette a forra­dalmi munkás-paraszt kor­mánynál. A forradalmi mun­kás-paraszt kormány — tekin­tettel az állam és a magyar izraelita hitfelekezet állandó jó viszonyára és a magyar iz­raelita hitfelekezet anyagi helyzetére — az előterjesztett kérést olyan módon teljesíti, hogy az egyezmény szerinti csökkenéssel beállott hiányt 1958. december 31-ig rend­kívüli államsegéllyel pótolja. Ezzel az anyagi segítségadás­sal nem kíván ugyan újabb, az egyezményen túlmenő kö­telezettséget vállalni, de kész arra, hogy 1958. októberében a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnökségével együtt az akkori helyzetet új­ból megvizsgálja. A Magyar Izraeliták Orszá­gos Képviseletének elnöksége a forradalmi munkás-paraszt kormánynak ebben a segítsé­gében a magyar izraelita hit­felekezet iránti jóindulatának újabb kifejezését látja, amit őszinte hálával fogad. A Ma­gyar Izraeliták Országos Kép­viselnének elnöksége — a zsidó vallású magyarok ösz­­szessége nevében — biztosítja a magyar kormányt arról, hogy a magyar izraelita hit­felekezet tagjai hazafias lel­kesedéssel, minden erővel — és köszönetet mondva a fa­sizmust és antiszemitizmust feltámasztani kívánó ellenfor­radalmi törekvések felszámo­lásáért — támogatják a kor­mányt a magyar nép békéjé­nek és jólétének, valamint a szocializmus építésének érde­kében vállalt nagy munkájá­ban. A zsidó vallású magya­rok a jövőben még fokozot­tabban kívánnak részt venni a szocializmus megvalósítá­sában, a béke védelmében és a Hazafias Népfront minden céljának elérésében. Budapest, 1958. január 9. Horváth János s. k., a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatalának elnöke Sós Endre s. k., a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének elnöke

Next