Magyar Nemzet, 1958. február (14. évfolyam, 27-50. szám)

1958-02-01 / 27. szám

• Magyar Nemzet » HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA » Élénk diplomáciai tevékenység a csúcsértekezlet előkészítésére Egyre jobban elszigetelődik a merev amerikai álláspont A külpolitikai helyzet ! A KORMÁNYFŐI TALÁLKOZÓ összehívására vonatkozó megismételt szovjet javaslat, a Bulganyin-üzenetekre adott eddigi nyugati válaszok és a még előkészületben levő állásfoglalások tartalma a világsajtó és a hírügynökségek találgatásainak állandó tárgyai. Az AFP például jólértesült londoni körökre hivatkozva, azt jelentette: Nagy-Britannia állítólag Siem ragaszkodik ahhoz, hogy a kormányfői értekezletet szükségszerűen a külügyminiszterek találkozójának kell megelőznie és a brit kormány általában meglehetősen hajlékony álláspontra helyezkedik a legmagasabb síkú értekezlet előkészítését illetően. Ez az álláspont, mint a francia hírszolgálati iroda rámutat, jelentősen különbözik az Egyesült Államokétól, amely szigorúan meghatározott előkészítést és a külügyminiszterek előzetes értekezletét követeli. Ami a legmagasabb szintű értekezlet napirendjét illeti, Nagy-Britannia késznek mutatkozik elfogadni a szovjet javaslatokat, feltéve, ha a brit indítványok is meghallgatásra találnak. A brit választ egyébként még nem szövegezték meg és nem bizonyos, hogy a jövő héten egyáltalában el tudják küldeni Moszkvába. Az elküldéshez mindenképpen meg kell várni Selwyn Lloyd visszatérését Ankarából. Ezenkívül össze kell egyeztetni a külügyminiszter, valamint a jelenleg szintén távollevő miniszterelnök nézeteit, végül pedig a választ meg kell vitatni a NATO-beli partnerekkel. Ez is mutatja egyébként a nyugati diplomácia nehézkességét. A francia hivatalos álláspont kiderül a párizsi kormányszóvivő megállapításából, amely szerint Franciaország véleménye értelmében csupán »egyszerű« eljárásbeli probléma áll a kelet-nyugati csúcsértekezlet útjában. Ez a probléma a konferencia előkészítésére vonatkozik s francia felfogás szerint e kérdést a nagyhatalmak külügyminiszterei megoldhatnák. Washington fokozódó nyugtalanságát mutatja az amerikai külügyminisztérium szóvivőjének feltűnő állásfoglalása a londoni Daily Mail és a Daily Herald legutóbbi jelentésével kapcsolatban. Mint korábban közöltük, az angol lapok szerint a három nyugati nagyhatalom megállapodott abban, hogy májusban vagy júniusban csúcsértekezleten találkozik a szovjet vezetőkkel Genfben. A szóvivő sajtóértekezletén — az Associated Press szerint — nyomatékosan kijelentette: »Nem tudok semmit, ami megerősítené ezeket a jelentéseket.* A határozott cáfolat ellenére, a szóvivő hozzáfűzte, hogy valóban élénk tárgyalások folynak az Egyesült Államok, Anglia és Franciaország között a csúcsértekezlet kérdésében. A közeli napok előreláthatóan megmutatják — főleg a brit válasz közzététele után —, mennyiben kívánnak a nyugati kormányok eleget tenni a közvélemény követelésének. A BAGDADI PAKTUM tagállamainak ankarai értekezletéről már javarészt hazautaztak a küldöttségek, a különböző országok lapjai azonban hosszabb cikkekben kommentálják a konferencia záróközleményét. A francia sajtó egyértelműen megállapítja, hogy az értekezlet az általános csalódottság jegyében ért véget. A France-Soir kiemeli, hogy kilátástalan vita folyt a közép-keleti politikai helyzetről. A lap aláhúzza, hogy elmaradt a dollár eső és így az értekezletben mindenki csalódott. Az egyezmény muzulmán országai lényeges gazdasági segély ígéretét várták, s Dulles csak 10 millió dollárt helyezett kilátásba. A Monde is arról ír: Dulles ígérete kevés lelkesedést keltett, mivel a paktum muzulmán tagjai azzal jöttek Ankarába, hogy több százmillió dollárt kapnak majd. A tekintélyes francia lap fejtegetéseinek összefoglalásául leszögezi: az arab országok közvéleményének visszahatása az értekezleten elhangzottakkal szemben egyre inkább negatív. A görög sajtó a ciprusi viszály kiélesedése következtében élesen bírálja az ankarai értekezlet eredményeit, amelyeket »igen soványaknak« tart. Az Észtül című lap annak a véleményének ad lefejezést, hogy az arab országokat nem lelkesítik az értekezlet eredményei s nem is vetik magukat alá a bagdadi paktumnak, mert számukra ez csak veszélyt jelent. A Közép-Keleten ma nagy jelentőségű, valóban történelmi döntés bejelentésére számíthatunk: hivatalosan is köztik az egyiptomi a szíriai államszövetség létrejöttét. Lapunkban mind az unióval, mind pedig az ankarai értekezlettel részletes hírmagyarázatban foglalkozunk. Lahr nagykövet Moszkvába utazott Ellender rámutat arra, milyen nagy sikereket ért el a Szovjetunió a lakosság életviszonyainak megjavításában. Az ország iparosításában elért szovjet eredményeket egyenesen »csodálatosnak« nevezi. Ellender szenátor követeli az Egyesült Államok és a Szovjetunió kapcsolatainak fejlesztését és vezetőinek találkozóját. Bírálja a katonai csoportosulások alakításának politikáját, amely — mint írja — az Egyesült Államok számára csupán óriási kiadásokat eredményezett. Düsseldorfból jelenti a DPA. Lahr nyugatnémet nagykövet pénteken reggel 18 munkatársa kíséretében Moszkvába repült. Elutazása előtt igen derűlátóan nyilatkozott. A helyzet a lényeges kérdésekben világos, a tárgyalófelek pontosan ismerik egymás kölcsönös kívánságait. Érdemes volt — mondotta Lahre az őszi tárgyalások válságának idején türelmet tanúsítani, mert sikerült felülkerekedni a válságos helyzeten. Ha zavaró politikai fejlemények nem lépnek fel, akkor a tárgyalások remélhetőleg március végén befejeződnek. Hruscsov lohadta a Times külpolitikai szerkesztőjét Moszkvából jelenti a TASZSZ. Iverah McDonald, a londoni Times külpolitikai szerkesztője, azzal a kéréssel fordult Hruscsovhoz, az SZKP Központi Bizottságának első titkárához, hogy fogadja és beszélgessen vele néhány nemzetközi kérdésről. Hruscsov január 31-én fogadta McDonaldot és hosszan tartó beszélgetést folytatott vele. Ellender amerikai szenátor követeli a Szovjetunió és az USA vezetőinek találkozását Washingtonból jelenti a TASZSZ. Ellender demokratapárti szenátor beszámolót tett közzé 11 országban, köztük a Szovjetunióban tett utazásáról. Ellender nem leplezi tagadó álláspontját a szocialista rendőrrel szemben, de azért megállapítja a Szovjetunió hatalmas sikereit. Élesen bírálja az Egyesült Államok politikáját és hangsúlyozza, hogy a békés egymás mellett élés elve alapján versenyezni kell a Szovjetunióval. Ellender beszámolójában kijelenti, el kell vetni azoknak a politikáját, akik »a kommunizmussal szemben táplált gyűlöletből és félelemből hallani sem akarnak a kommunizmus eredményeiről“. »A kommunizmus — jelenti ki Ellender — nem tűnik el azzal, hogy mi semmibe veszszük vagy szidjuk. A kommunizmus létezik, hát... Jobb életviszonyokat biztosított a népnek, még akkor is, ha ezt mi tagadjuk.* A Német Szociáldemokrata Párt az atomfegyverek ellen Bonnból jelenti a DPA. A Német Szociáldemokrata Párt vezetősége felszólította a párt összes aktív tagját, hogy »az atomhalál elleni harcot« állítsa érvelésének középpontjába és tájékoztassa a lakosságot ►■a kormány helytelen kül- és fegyverkezési politikájának veszélyeiről*. A Politisch- Parlamentarische Pressedienst csütörtöki közlése szerint a párt agitációjában a következő követelések szerepelnek: 1. Az atomfegyverkísérlet megszüntetése. . 2. Ne fegyverezzenek fel atomfegyverrel újabb hadseregeket, a Bundeswehrt se. 3. Németek ne vegyenek részt az atomfegyver fejlesztésében. 4. Ne engedjék meg, hogy német területen atomfegyverek vagy atomrakétakilövőállások legyenek. Berlinből jelenti az MTI. A bonni külügyminisztérium kijelölte azokat a pontokat, ahol atomrakétatámaszpontokat létesítenek. Eszerint rakétatámaszpontok lesznek nem csupán Bajorországban, hanem Hessen tartományban és Észak- Rajnavesztfáliában is. A megfelelő építési munkálatok máris megkezdődtek. A bonni NATO-légierő eddig már 14 katonai repülőtérrel rendelkezik. Ezeket a repülőtereket más NATO-államok légierői is használják. Mint, a Berliner Zeitung jelenti, amerikai atomszakértők megerősítették azokat a híreket, amelyek szerint éles atombombákkal ellátott amerikai repülőgépek rendszeres őrjárati repüléseket végeznek Nyugat-Európa felett. Az atombombákat a nyugat-németországi Rajna-Pfalz tartományban, Dalin közelében levő raktárakban őrzik. Tanácsválasztások Lengyelországban Varsóból jelenti az MTI. Lengyelországban a tanácsválasztások napja ugyan február 2., de a nagyüzemi választási körzetekben pénteken kora hajnalban, az ország egyes részein pedig már közvetlenül éjfél után megkezdődtek a tanácsválasztások. A varsói lapok első oldalon közüik a választások menetét, első eredményeit. A Trybuna Ludu vezércikke megállapítja, hogy az üzemi dolgozók első ízben választanak úgy, hogy közvetlenül küldhetik jelöltjeiket a tanácsszervekbe. Ennek jelentőségét csak ezután lehet majd igazán felmérni. A jelölőlistákra a nép legjobbjait vették fel, a párt és a nép államának odaadó híveit, régi munkásmozgalmi harcosokat, mérnököket, technikusokat, munkásokat. Az osztrák parlament nem adta ki Helmer belügyminisztert Bécsből jelenti az MTI. A bécsi büntetőbíróság, mint ismeretes, néhány hét előtt elrendelte Oscar Helmer osztrák belügyminiszter emlékiratainak, az „ötven év átélt történelme” című könyvnek elkobzását, mert az több rágalmazó állítást tartalmaz. A bécsi büntetőbírósághoz benyújtott keresetében dr. Dürmayer bécsi ügyvéd, aki 1945-től 1947-ig a kommunista párt képviselőjeként az osztrák államrendőrség vezetője volt, Helmer könyvének azt a kitételét kifogásolta különösen, amely szerint a merénylet, amelyet neofasiszták 1946-ban a Schwarzenberg téren levő szovjet emlékmű ellen terveztek, „kommunista rémhírterjesztők fantáziájában született”. Ezzel szemben a tények másról tanúskodtak. Az osztrák minisztertanács, amelynek Helmer már akkor is tagja volt, annak idején hivatalosan is „hazaárulónak” minősítette a merényletet és a népbíróság több évi börtönnel sújtotta a még idejében megakadályozott merénylet értelmi szerzőit Az államügyészség Dr. Dürmayer indítványára „közéleti személy durva megrágalmazása” miatt vádat emelt Helmer belügyminiszter ellen. Mivel Helmer szocialista képviselő is ilyenformán mentelmi jogot élvez, az államügyészség a parlamenttől kérte Helmer kiadatását. A nemzetgyűlés szerdán viharos ülésen tárgyalta a kérdést. Horr szocialista párti képviselő a mentelmi bizottság nevében bejelentette, hogy e magánpemek politikai háttere van, ezért a bizottság nem javasolja Helmer belügyminiszter kiadatását, vagyis nem vonja meg tőle a mentelmi jogot. A vitában felszólaló Horner kommunista képviselő részletesen rámutatott, Helmer belügyminiszternek minden oka megvan arra, hogy ne kívánkozzék az ügyészség elé. Maga is jól tudja, hogy sohasem sikerülhet az általa oly könnyelműen emelt vádakat bizonyítani. Helmer miniszter nyilvánvalóan fél attól, hogy a bíróságnál bebizonyosodik dr. Dürmayer ellen emelt vádjainak alaptalansága. Úgy gondoljuk — mondta Horner —, hogy a bírósági eljárás Helmer miniszter ellen már felesleges is. Helmer kitért a bírósági eljárás elől s ezzel saját magét ítélte el. Bulganyin távirata Münnich Ferenchez Moszkvából jelenti a TASZSZ. Bulganyin, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke az alábbi táviratot intézte dr. Münnich Ferenchez, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnökéhez: "Kedves Minnnich elvtárs! A szovjet kormány, valamint a magam nevében melegen köszöntöm Önt a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány elnökévé történt megválasztása alkalmából, s kívánom, hogy magas tisztében érjen el nagy sikereket a Magyar Szocialista Munkáspárt vezetése alatt a szocializmust építő magyar nép javára. Erősödjék és fejlődjék országaink megbonthatatlan barátsága a marxizmus—leninizmus tanításának mindent legyőző zászlaja alatt.* Felavatták a Dunai Vasmű két új vegyi üzemét Pénteken felavatták a Dunai Vasmű két új üzemét: a benzolkiválasztót és a kénkinyerőt. Az ünnepségen megjelent Földes László, az MSZMP Központi Bizottságának tagja. Herczeg Ferenc kohó- és gépipari miniszterhelyettes mondott avató beszédet. Hangsúlyozta, hogy a Dunai Vasmű ezentúl újabb fontos vegyi alapanyagokat, évente háromezer tonna nyerskenzolt és ezerhétszáz tonna ként ad az országnak. Egyedül a kénüzem működése 2,8 millió forint értékű importmegtakarítást jelent. Az itt nyert ként nemcsak a kénsavgyártáshoz, hanem különböző növényvédőszerek előásatásához is felhasználják. A nyersbenzolból viszont további finomítással más importanyagokat kap az ország. Ezek értéke megközelíti az évi 9 millió forintot és ezért fontos, hogy a benzolkinyerő után néhány hónapon belül a benzolfinomítót is üzembe helyezzük. A miniszterhelyettes ezután az építkezésben és a szerelésben kitűnt dolgozók munkáját méltatta. Elismeréssel beszélt a szovjet tervezők és műszaki szakemberek segítségéről, akik a két vegyiüzem felépítéséhez nemcsak terveket, hanem sok hasznos tanácsot is adtak. Beszéde végén átnyújtotta a két új vegyiüzem építésében kitűnt dolgozóknak a kormány- és a miniszteri kitüntetéseket. Franciaország 655 millió dollár új külföldi kölcsönt kapott Párizsból jelenti az MTI. Gaillard francia miniszterelnök csütörtökön este 200 újságíró előtt közölte, hogy Franciaország megállapodásokat kötött az Egyesült Államokkal, az Európai Fizetési Unióval és a Nemzetközi Valutaalappal, s e megállapodások értelmében 655 millió dollár kölcsönt kapott idegen devizában. A péntek reggeli polgári sajtó nem beszél arról, hogy Franciaország milyen feltételekkel kapta a kölcsönöket. Kivétel a Combat, amely megállapítja, hogy a 655 millió dollár Franciaország becsületét és szavát kötelezi el. A baloldali sajtó arra mutat rá, hogy Gaillard — a Libération szavaival — „a kilövőpályák béreként” kapta dollárjait. A l’Humanité is aláhúzza, hogy Gaillard a francia földön felállítandó kilövőpályákért cserébe kapja a 655 millió dollárt. A lap megírja, hogy az Európai Fizetési Unió által Franciaországnak nyújtott 250 millió dollárból Adenauer Németországa 100 milliót vállalt magára. Ezek a dollárok drágák lesznek Franciaországnak — írja a l’Humanité. A kormány azért kapta meg a dollárokat, mert egyéb feltételek között beleegyezett kilövőpályák francia földön való felállításába. Az ENSZ többé nem maradhat közömbös az algériai kérdésben New Yorkból jelenti az AP. Az Algériai Nemzeti Felszabadítása Front csütörökön levelet intézett Hammarskjöld ENSZ-főtitkárhoz, amelyben kérte, járjon közben Franciaországnál, hogy „Algéria függetlenségének alapján” számolja fel algériai háborúját. „Az ENSZ és főtitkára többé nem maradhat közömbös az algériai helyzetet illetően ... Elérkezett az ideje annak, hogy mint illetékes tényezők tegyenek lépéseket és biztosítsák, hogy Franciaország tartsa tiszteletben az ENSZ alapokmányát” — állapítja meg a levél, majd így folytatódik: „Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front, az algériai nép illetékes képviselője ismételten hangoztatja, hogy csupán Algéria függetlenségének megteremtése fejezheti be azt a véres viszályt, amelyben több mint három éven át szemben áll Franciaországgal.” „Az ENSZ-nek meg kell győznie Franciaországot, saját érdekét szolgálja, ha elfogadja a tárgyalásokat az Algériai Nemzeti Felszabadítási Fronttal ...” „Az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front bízik abban, hogy az ENSZ-főtitkár közbenjárása Franciaországnál hozzájárul majd az algériai problémának az ENSZ alapokmányával összhangban és Algéria függetlenségének alapján történő megoldásához.” A levél ezután bejelenti, az Algériai Nemzeti Felszabadítási Front úgy döntött, „kérni fogja a gyarmati rendszerrel szembehelyezkedő népek szolidaritását, és fel fogja használni mindazokat az anyagi eszközöket, amelyeket felajánlanak neki”. * Párizsból jelenti az AFP. A francia nemzetgyűlés pénteken 296 szavazattal 244 ellenében véglegesen elfogadta az algériai kerettörvény-tervezettet. Makariosz nem egyezik bele Ciprus felosztásába Athénből jelenti a Reuter. Makariosz érsek nyilatkozatot adott ki, amelyben kijelenti, hogy*a ciprusi görög lakosság semmi olyan döntést nem fogad el, amely bármi módon Ciprus kettéosztásához vezetne*. Nézete szerint a sziget felosztása "-nem a ciprusi kérdés megoldása, hanem annak bonyolultabbá tétele, aminek igen kellemetlen következményei lennének.