Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-01 / 51. szám

h­ím—............. m ..........■min—nimiMinamin­ un ni­­­n 11 mi ■ ■! «■ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A magyar párt- és kormányküldöttség távirata a magyar határról GHEORGHE GHEORGHIU-DEJ és CHIVU STOICA elvtársaknak Bukarest Drága Elvtársak! A testvéri román nép gyönyörű országából hazatérőben a Magyar Népköztársaság kormányának és a Magyar Szocialista Munkáspártnak, valamint az egész magyar népnek a nevében forrón köszönjük Önöknek, a Román Népköztársaság kormá­nyának, a Román Munkáspártnak azt az elvtársi, baráti fogad­tatást, amelyben a Román Népköztársaság területén való tar­tózkodásunk során mindenütt részünk volt. Köszönetünket fejezzük ki azért a sok-sok élményért és az igazi testvéri szeretet számtalan megnyilvánulásáért, amely­­lyel Románia városainak, falvainak lakossága, a román mun­kások, parasztok és értelmiség képviselői részéről küldöttsé­günk mindenütt találkozott. Mi ebből a fogadtatásból a román népnek az egész magyar nép iránti megbecsülését és szeretetét éreztük. Látogatásunk és őszinte elvtársi légkörben lefolytatott tár­gyalásaink nagy lépéssel vitték előre a szocializmus építéséért folytatott, közös harcunkban megedződött barátságunk és együttműködésünk ügyét. Láttuk, milyen hatalmas tettekre volt képes a román nép, amikor a szabadság több mint egy évtizede alatt, soha nem látott ütemben fejlesztette országát, óriási ipari létesítménye­ket alkotott és nagy eredményeket ért el a mezőgazdaság szo­cialista fejlesztésében. Láttuk a román nép alkotóerejének nagyszerű megnyilvánulásait abban a számos kulturális él­ményben, amelyben romániai tartózkodásunk idején részünk volt. Láttuk azt is, hogy Románia népe forrón szereti pártját, népi kormányát és híven követi a forradalmi harcokban edzett román munkásosztályt a szocializmus felé vezető úton. A ro­mániai nemzetiségek által lakott vidékeken, így a magyarlakta területeken való látogatásaink során, alkalmunk volt tapasz­talni, hogy a Román Munkáspárt és a kormány marxista- leninista nemzetiségi politikát folytat, a romániai magyarság teljes egyenjogúságban él, s ez nagymértékben járul hozzá Románia dolgozóinak szilárd egységéhez. Amikor látogatásunk végén elhagyjuk a szomszédos, ba­ráti Románia földjét, kifejezzük még egyszer azt a meggyőző­désünket, hogy népeink barátsága mindkét ország további fej­lődésének egyik forrását jelenti. Ennek a barátságnak a to­vábbi mélyítése — ami találkozásunk célja volt — hozzájárul a szocializmust építő országok Szovjetunió vezette nagy család­jának további erősítéséhez, egységének további megszilárdulá­sához és a béke biztosításához. Kifejezzük még egyszer azt a forró kívánságunkat, hogy a Román Népköztársaság dolgozói újabb nagy sikereket érjenek el országuk felvirágoztatásában. Éljen a Román Munkáspárt és a Román Népköztársaság kormánya! Éljen a magyar és a román nép megbonthatatlan örök barátsága! Éljen a Szovjetunió vezette szocialista tábor törhetetlen egysége és a béke! A magyar forradalmi munkás-paraszt kormány és a Magyar Szocialista Munkáspárt küldöttsége Készülnek az export-turbinák A Ganz Vagon- és Gépgyár turbinaszereldéjében készülnek • San II. vízierőmű turbinái a Lengyel Népköztársaság ré­szére. (MTI Fotó : Mező Sándor felvétele) Hazaérkezett Romániából a magyar párt- és kormányküldöttség Lelkes fogadtatás a Nyugati pályaudvaron Forró hangulatú gyűlések­ről, baráti találkozókról, őszinte, sikeres megbeszélések­ről adtak számot azok a jelen­tések, amelyek az elmúlt na­pokban a magyar párt- és kor­mányküldöttség romániai láto­gatásával foglalkoztak. S en­nek az utazásnak, melyről biz­ton mondhatjuk, valóban ki­emelkedő mérföldkövet jelen­tett a román és magyar nép testvéri szövetségének erősíté­sében — méltó befejezése volt a hazai fogadtatás, biharke­­resztesi, a püspökladányi, a szolnoki és legvégül a buda­pesti, ahol nagy lelkesedéssel várták a Kádár János által vezetett küldöttséget. A küldöttség különvonata péntek délután pontosan fél ötkor gördült át a határon, érkezett Biharkeresztesre. Az állomás épülete előtt több ez­ren, közöttük a határmenti román nemzetiségű helységek küldöttei várakoztak. Az állo­más épületét magyar és román zászlók, valamint a két nép barátságát hirdető feliratok dí­szítették. A delegáció tagjait az állomáson Biszku Béla, az MSZMP Politikai Bizottságá­nak tagja, belügyminiszter és Sándor József, az MSZMP Központi Bizottságának tagja fogadta. Kádár János ellépett a díszőrség előtt, majd Gádor Ferenc, az MSZMP Hajdú-Bi­­har megyei bizottságának első titkára köszöntötte a román földről hazatérőket. A beszéd­re Kádár János válaszolt. Püspökladányban, ahol ugyancsak több ezer főnyi tö­meg várakozott, Köti Gábor, a püspökladányi járási pártbi­zottság első titkára mondott üdvözlő beszédet, majd Kádár János szólt a jelenlevőkhöz. Az ünnepség után a külön­vonat folytatta útját Szolnok s a főváros felé. A Nyugati pályaudvar érke­zési oldalán a hideg, szeles idő ellenére is nagy tömeg gyüle­kezett össze a párt- és kor­mányküldöttség fogadására. A pályaudvar csarnoka feldíszít­ve várta a vonatot. A delegá­ció üdvözlésére megjelentek a párt vezetői és a kormány tagjai, politikai, gazdasági és kulturális életünk kiválóságai. Részt vett az ünnepségen a budapesti diplomáciai képvi­seletek számos vezetője és tagja. A kilenc óra előtt néhány perccel befutó vonatról első­nek Kádár János, a küldöttség vezetője, az MSZMP Központi Bizottságának első titkára, ál­lamminiszter lépett le, majd őt követték Apró Antal, Kál­lai Gyula, Szirmai István, Né­meth Károly, Sebes István és Keleti Ferenc, a delegáció tagjai. Kádár Jánost és a küldött­séget nagy tapssal s éljenzés­sel fogadta a pályaudvar előtt összegyűlt tömeg. Münnich Ferenc, a forradalmi munkás­paraszt kormány elnöke lé­pett az emelvényre, s az egész magyar nép nevében sok sze­retettel köszöntötte a sikeres romániai látogatásról hazatért delegációt. Az üdvözlésre az ünnepség résztvevőinek tapsa és éljenzése közepette Kádár János válaszolt. A magyar küldöttség búcsúztatása Csütörtökön éjfélkor eluta­zott Bukarestből az MSZMP és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány küldöttsége. A küldöttség tagjainak bú­csúztatására Gheorghiu-Dej és Chivu Stoica vezetésével a ro­mán párt- és állami élet szá­­­­mos vezetője megjelent a pá­lyaudvaron. Ott voltak a Bu­karestben akkreditált egyes diplomáciai képviseletek veze­tői, a Magyar Népköztársaság bukaresti nagykövetségének tagjai, a román és a külföldi sajtó képviselői Magyar kormányküldöttség utazott a lipcsei vásár megnyitására A március 2-án megnyitó lipcsei vásár jelentős gócpont­ja és hagyományos találkozó­­helye a Kelet és Nyugat ke­reskedelmi köreinek. Az NDK kormányának meg­hívására a vásár megnyitásá­ra Incze Jenő külkereskedelmi miniszter vezetésével péntek délelőtt magyar kormánykül­döttség utazott Lipcsébe. A delegáció tagjai: Bakonyi Se­bestyén Endre, a kohó- és gépipari miniszter első helyet­tese és Földi László, a köny­­nyűipari miniszter első he­lyettese. ­ Gheorghiu-Dej és Kádár János beszéde a bukaresti dolgozók nagygyűlésén A magyar párt- és kormány­­küldöttség tagjai csütörtök délután a bukaresti Köztársa­ság-stadionban találkoztak a román főváros dolgozóival. A román és a magyar him­nusz elhangzása után az ün­nepi nagygyűlést Florian Da­­nalache, a Román Munkáspárt Központi Bizottságának és a Boldogok vagyunk, kedves vendégeink — kezdte beszédét —, hogy munkásainkkal, dol­gozó parasztjainkkal és értel­miségeinkkel történt közvetlen találkozásukon érezhették azt az őszinte és testvéri meleg barátságot, amelyet a román nép a magyar nép iránt táplál. A román és a magyar dol­gozók nagy vívmánya a román —magyar barátság, amely megbonthatatlan testvéri szö­vetségben tömöríti államain­kat és népeinket. Ez a barátság különös erő­vel nyilvánult meg akkor, ami­kor a magyar népnek az ellen­forradalmi felkelés nehéz meg­próbáltatásával kellett szembe­­szállnia. A román nép kifeje­­zésre juttatta, hogy teljesen szolidáris a ma­gyarországi dolgozók har­cával, amelyet a Magyar Szocialista Munkáspárt és a forradalmi munkás-pa­raszt kormány vezetésével vívtak az ellenforradalom leveréséért és a dolgozó nép forradalmi vívmányai­nak megvédéséért. Amint tudják — hangsú­lyozta a továbbiakban Gheor­ghiu-Dej — eszmecserénk so­rán tüzetesen megvizsgáltuk a két ország kapcsolatai állan­dó fejlesztésének kérdéseit, valamint a népeinket érdeklő legfontosabb nemzetközi kér­déseket is. Örömmel közölhet­jük önökkel, hogy a két kormány és a két párt között az összes meg­vitatott kérdésekben teljes az egyetértés és a néze­tek azonossága, s ez a szerdán aláírt közös nyi­latkozatban kifejezésre jut. A Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság ki­nyilvánítja szilárd elhatározá­sát, hogy a jövőben is minden módon erősíti a Szovjetunió vezette szocialista tábor egy­ségét. Mint ahogyan a küldöttsé­geink tárgyalásairól szóló nyi­latkozatból kitűnik, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság között fenn­álló baráti kapcsolatok szün­telen elmélyítésének és fej­Nagy Nemzetgyűlés elnökségé­nek tagja, a Román Munkás­párt bukaresti pártbizottságá­nak titkára nyitotta meg, majd hosszas taps közepette Gh. Gheorghiu-Dej, a Román Munkáspárt Központi Bizott­ságának első titkára, a Nagy Nemzetgyűlés tagja emelke­dett szólásra. Köszönjük a román elvtár­saknak azt a meleg fogadta­tást, amelyben részesítettek bennünket utazásunk során — kezdte beszédét. Önök megerősítették ben­nünk azt a politikai meggyő­ződést, hogy mi, vezető beosz­tású emberek, akik eltökéltük, hogy a magyar—román barát­ságot erősítjük és harcolunk azok ellen, akik e barátságot zavarni akarják, a magyar és a román dolgozó milliók aka­ratát valósítjuk meg. 1956-ban — mondotta Kádár János —, az ellenforradal­már burzsoá nagybirtokos osz­tály, valamint imperialista és megvetésre méltó revizionista áruló segítőik kiaknázták a régebbi magyar vezetők cso­portjának súlyos hibáit és meg akarták dönteni a Magyar Népköztársaságot. Az ellenfor­radalmárok kezdetben álcáz­ták magukat, de néhány nap után már a kommunisták és haladó emberek tömeges le­­gyilkolására és a nyílt ellen­­forradalmi rendszer megte­remtésére tértek át. Már készítették a rendelete­ket a gyárak és a bankok, a föld visszaadására; megszólalt már Mindszenty exbíborce, az ellenforradalom egyik főko­lomposa is. Átmeneti sikerei­ket annak köszönhették, hogy az áruló Nagy Imre-féle cso­port átállt oldalukra és kinyi­totta számukra a kaput. tesztesenek legszebb biztosíté­kát a Román Munkáspárt és a Magyar Szocialista Munkás­párt gyümölcsöző testvéri együttműködése alkotja. Gheorghiu-Dej ezután a nemzetközi politika kérdései­ről szólt. Hangsúlyozta: Népeink a munkásosztály pártjainak vezetésével hatal­mas méretű békés építőmun­kát végeznek. Éppen ezért fő gondunk a béke megvédése. Románia és Magyarország állandóan arra törekszik, hogy sokoldalúan javítsa és fejlessze együttműked A revizionisták a párt sorai­ba nagy zavart vittek be, az el­lenforradalom pedig megölte pártunknak sok hű fiát, de a pártot mégsem tudták meg­semmisíteni. A magyar mun­kásosztály forradalmi pártja él, edzettebb, egységesebb, ta­pasztaltabb, erősebb, mint az ellenforradalmi támadás előtt volt.­­ A párt vezetésével, a tö­megek támogatásával megerő­sítettük a proletárdiktatúrát, elnyomva ellenségeit, helyre­állítottuk a munkások es­ze­dését és jószomszédi viszo­nyát az összes államokkal, társadalmi rendszerükre való tekintet nélkül. A fegyverkezési hajsza és a hidegháború fokozása, az új és veszélyes tűzfészkek, amelye­ket az imperialisták a világ különböző részein előidéznek, a szocialista országok körül lé­tesített katonai támaszpont­­rendszer a népek jogos aggo­dalmát váltja ki. Figyelembe véve ezt a helyzetet, a Román Népköztársaság és a Magyar Népköztársaság teljes erejével hozzájárul a varsói szerződés szervezetének megszilárdítá­sához. A román és a magyar kor­mány teljes mértékben támo­gatja a szovjet kormánynak az összes országok békés együtt­élésére és újabb háború meg­előzésére irányuló akcióit. Gh. Gheorghiu-Dej beszédét a két ország barátságának él­tetésével fejezte be. Nagy tapssal fogadott beszé­de után Kádár János emel­kedett szólásra, rasztok államát, a Magyar Népköztársaságot. A Magyar Népköztársaság­ról nyugodt lélekkel el-­­mondhatjuk, hogy most erősebb, mint az ellenfor­radalmi támadás előtt volt és szilárdan ott áll a Szovjetunió vezette hatal­mas szocialista táborban, mint e tábornak egyenjogú és megbecsült tagja. örülünk, hogy személyesen láthatjuk most a Román Nép­­köztársaság dolgozó népének eredményeit — folytatta Ká­dár János. — Mi ezekről az eredményekről be fogunk szá­molni a magyar népnek. Egy­más eredményeinek jobb is­merete önmagában is erősíteni fogja a román és a magyar nép barátságát. Barátságunk elvi alapja a munkásnemzet­köziség elve. A közös érdek és a prole­tár internacionalizmus el­ve biztosítja, hogy a két nép barátságát nem fogja aláásni semmiféle külső vagy belső ellenség. Ebben a szellemben mond­juk, hogy a Magyar Népköz­­társaságnak nincs egy ország­gal szemben sem területi, sem más igénye. Aki ilyet felvet, nemcsak a velünk testvéri ba­rátságban élő szomszéd nép­­köztársaságok ellensége, ha­nem halálos ellensége elsősor­ban a Magyar Népköztársaság­nak, és az urak miatt oly so­kat szenvedett magyar dolgozó népnek. Ma népeink vállvetve har­colnak a béke megszilárdítá­sáért és biztosításáért, a szo­cializmus felépítéséért, egész táborunk egységének további erősítéséért. A két kormány és a két párt között teljes és egyetértés Barátságunk erősítésével a dolgozó milliók akaratát valósítjuk meg

Next