Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)

1958-03-23 / 70. szám

Vasárnap, 1958. március 23. Új tantermek és pedagóguslakások építésével foglalkoznak Zalában a községi népfrontbizottságok Győr-Sopron megyében művelődési házakat, utakat és vízműveket létesítenek a népfront kezdeményezésére Az egész országban megélén­kültek a népfront-bizottságok. Zalában sok közérdekű javas­lat hangzott el az újraválasz­tott községi népfront-bizottsá­gokban a községek fejlesztésé­vel kapcsolatban. A letenyei járásban Kerkaszentkirály, Ol­táré, Becsehely, Tótszerdahely, Le­tenye és Murarátka közsé­gekben foglalkoztak új tan­termek, új művelődési ház, valamint pedagóguslakások építésének lehetőségével. Az elgondolások megvalósításánál elsősorban társadalmi erőkre támaszkodnak majd, összefog a falu, a helyszínre fuvaroz­zák a szükséges építkezési anyagokat és munkát is vállal­nak. Letenye községben a nép­front-bizottság megbírálta a községi legeltetési bizottság munkáját és javaslatot tettek több bizottsági tag leváltására. Zalaszentgróton a népfront-bi­zottság községi mentőállomás felállítását javasolja. Nógrád megyében a Haza­fias Népfront a fásítási hónap ideje alatt egymillió facseme­tét ültet majd el. Baján “Szü­lők egyeteme" címmel előadás­­sorozatot indított a népfront, más társadalmi szervek közre­működésével. Törpe vízmű Mórichidán Győr-Sopron megyében a községi népfront-bizottságok újjáalakulásuk után egyre na­gyobb számban kapcsolódnak be a községfejlesztési alap fel­­használásának munkájába. A népfrontban tömörülő falusi lakosság sok hasznos kezde-­ ményezése indult el a megvaló­sulás útján. Mosonszentmikló­­son és Várbalogon új művelő­dési ház építését kezdték el. Veszkényben a népfront-bi­zottság társadalmi munkára mozgósította a falu lakossá­gát, s egy régebbi épület anya­gának felhasználásával meg­kezdték a művelődési ház épí­tését­ Kisbarát és Nyúl köz­ségekben , az utakat hozták rendbe, Győrújfalun pedig nyolcvan méter hosszú beton­járdát építettek. Gyomoron és Mórichidán törpe vízmű létesítését segítet­te elő a társadalom mozgósí­tásával a népfront-bizottság. Nagylózson az utcai világítás megjavítását harcolta ki a bi­zottság. A megyében a nép­front-bizottságok jó munkája jelenti a tanácsok számára azt a tömegbázist, amely a köz­ségek egészséges fejlődésének legfontosabb feltétele. Tanulmányi kirándulások Mezőkovácsházán a járási népfront-bizottság igen komoly munkát fejtett ki a télen, ösz­­szesen 450 kisgyűlést, béke­gyűlést és Szabad Föld Téli Estet rendezett a járás közsé­geiben. Az előadásoknak és gyűléseknek körülbelül 40 000 látogatója volt. R­eformátus­­kovácsházán tizenhárom, Kun­­ágotán pedig negyven mező­­gazdasági előadást tartottak. A cukorrépát termelő pa­rasztok kívánságára a közel­jövőben­­ tanulmányi kirán­dulásokat szerveznek a Mező­hegyesi Cukorgyárba. Egy má­sik, dolgozóparasztokból ala­kult csoport mezőgazdasági gépeket gyártó üzemet szeret­ne megismerni. Sok községben tevékenyked­nek már a községfejlesztési bi­zottságok is, amelyek népfront­­gyűléseken beszélik meg a fal­vak népével, hogy milyen be­ruházásokra kívánják fordítani a fejlesztési alapot.­ Egészségház Egerváron két Zala megyei község, Egervár és Vasboldogasszony egészségházat kívánt építeni. A járási tanácsnak azonban nem volt megfelelő költség­­vetési fedezete a két község számára. Arról még szó lehe­tett, hogy egyik községben fel­építsék az egészségházat. . A tanács a Hazafias Népfront javaslatára úgy döntött, hogy a rendelkezésre álló százezer­forintos állami támogatást az a község kapja meg előbb, amelyik nagyobb erőt és több társadalmi munkát ajánl fel az építkezés céljaira. A két község nemes vetélkedésbe kezdett, s ebből az egerváriak kerültek ki győztesként. Az egészségház tehát Egerváron épül fel ebben az esztendőben. A tanyák szava A Hazafias Népfront kecs­keméti bizottsága számos olyan jelenséggel találkozott az el­múlt hónapokban, amelyek mind azt mutatták: a kecske­méti tanyavilág dolgozóparaszt­sága kulturáltabban kíván ter­melni, meg akarja ismerni a korszerű agrotechnikát és szí­vesen járul hozzá társadalmi munkával ahhoz is, hogy rendbehozzák a tanyavilág na­gyon elhanyagolt közlekedését. A tanyai dolgozóit kívánsá­gát szem előtt tartva, a kecs­keméti népfront-bizottság a közelmúltban Felső-Méntele­ken, Belső-Nyírben, Katona­telepen, Borbáson, Városföl­dön, Ballószögön, Kadafalván és több más tanyán népfront­­csoportot alakított. A tanya­csoportok vezetőit beválasztot­ták a városi népfront-bizott­ságba, hogy ezzel is elmélyít­sék a tanyai és városi lakos­ság együttműködését. ZSISKA A NÉP ÉLÉN Színes csehszlovák történelmi film * TANÁCS (csak du.) Madar Nemzet. Mai fláttum Brüsszelben* ? Régi földrajzórák jutottak eszembe, amikor a MALÉV nagy utasszállító gépe ötórás repülés után a melsbroeki be­tonra ereszkedett. Ez a brüsz­­szeli Ferihegy, teli s tele hatal­mas Sabena-géppel, négy­motorosokkal és helikopterek­kal. Brüsszelt mindig hatalmas­nak, nagynak képzeltem, im­pozánsnak, mert milyennek is képzelheti egy kisdiák annak az országnak a fővárosát, amely hatalmas kiterjedésű gyarmatokkal­­ rendelkezik. Belga-Kongó járt az eszem­ben, a Cote d’Or, az Arany­part, nagy hajók, teherhordók izzadt, fekete háta, őserdők, végtelen kékségű tenger. Igen, hatalmas lehet Brüsszel! Szo­rongva tekintettem ki a re­pülőtársaság autóbuszából és nagyon megörültem. Nem, Brüsszel nem olyan, amilyen­nek vártam. Kedves, mondhat­nám bájos, egyszerű, közvetlen város. Nincsenek nagy ház­óriásai, hatalmas terei, beton­­kolosszusai. Kis házai vannak, erkélyes, napfényes teraszai, egyszerű épületei. Mintha mindezt már láttam volna va­lahol. Hol is? Valamelyik nagyopera díszlete lehetett ilyen. Háromemeletes házat is egy család lakik, mert nincs benne több négy szobánál. Minden emeleten egy szoba, a földszinten kettő. Keskeny kis házacska az ilyen, nyolc lépés széles, kicsi erkéllyel, alul üzlethelyiség. Száz és száz vasi ilyen, főleg a brüsszeli óvárosban. Talán ezért olyan otthonos az idegennek már az első pillanatban a város. Mindent megnézni, min­dent megtudni, ahhoz hóna­pok kellenek. Egy várost meg­ismerni: esztendők. Hiszen Brüsszel kövei is olyanok, mint a történelem lapjai, épp­úgy, mint Budapesté. Az ide­gen elzarándokol a Grand Place-ra, s megnézi a régi vá­rosháza tornyos épületét. Akár a csipke. Itt áll az a ház is, ahol Marx a Kommunista Kiáltványt fogalmazta. Egy-egy villanás csak min­den. Egy kirakat, egy üzlet, egypár szó a pincérrel, az autóbuszsofőrrel, egy munkás­sal. Ilyen apró mozaikokból te­vődik össze a városkép. Rengeteg a gépkocsi. Egy­millió gépkocsi fut Belgium­ban. Brüsszelben nyüzsög a legtöbb. Garázs nincs, így hát az utcán állnak a kocsik, a házak előtt és a tereken. Sok lehet az eső errefelé, a rendőrök folyton esőköpeny­ben vannak. Sárga esőköpe­nyük van és fehér sisakjuk. Éppúgy füttyögnek, mint a pesti rendőrök. Legtöbb gond­juk a közlekedéssel van, bár Brüsszel nagy forgalmát köny­­nyen levezetik az alul- és fe­lüljárók. A fehér színűre fes­tett villamosok­ majdnem üre­sek. Az autóbuszokon sem lógnak. A közlekedés nagyon drága, többszöröse a pestinek. A kirakatok árait bön­gészgettem. Sok üzlet kihozza áruját az utcára. Kínálják a járókelőknek a ruhát, cipőt, vásznat, szövetet, borotvát, pengét, töltőtolltintát. A fé­nyesebb üzletek szolídabbak.­­ Nagy a kirakatkultusz, sok a neonfény, szinte nappali a vi­lágosság éjszaka is. A konfekciós üzletek kira­kataiban látott ruhák ára 1200 franktól 2500 frankig terjed. Vannak finomabb darabok 3000 frank körül. A papucs­cipő ára (kiárusítás volt az üz­letben) 299 frank. Szép cipő volt. A nyakkendő 150—160 frank, persze van 50 frankos is. Egy könyvkereskedés ki­rakata előtt hosszan ácsorog­­tam. Anna Frank naplóját is láttam, 90 frankba kerül. Drá­ga a könyv nagyon. S drága a mozi is. Olcsó viszont a zsír, s más élelmiszer. A kiállításon dolgozó mun­kások, szakemberek panasz­kodnak, hogy most, amióta a világkiállítás készül, felfelé mennek az árak. Lakás elég sok van kiadó, de drága. Egy munkás havi átlagkeresete 5—6000 frank. Bútorozott szo­báért ezer frankot is elkérnek, de egyre magasabbak az árak, ahogy közeledik a kiállítás megnyitásának a napja. Drá­ga a közszolgáltatás is, a vil­lany, a gáz. A rádió nem ol­csóbb, mint nálunk, a techni­kai cikkek körülbelül ugyan­olyan árban kaphatók. Este meglepődtem. Alig járt ember az utcán. Hol lehetnek? Színházban, moziban? Szín­­házkultúra alig van, a mozik sincsenek tömve, mint nálunk. Vadnyugati cowboyfilmeket is vetítenek, s most játsszák nagy sikerrel Verne Nyolcvan nap a világ körül című könyvének filmváltozatát. A brüsszeliek este ismerő­süknél vannak, összej­árnak a családok. A vendéglők üre­sek, egy nagy kávéháziján két­­három ember ül, de láttam olyat is, ahol csak a pincérek ásítoztak. Éjfél után egy-két órakor megélénkül a város egy időre. Akkor mennek haza az emberek. Reflektorok lámpái villannak, autók siklattak, az­tán ismét csend lesz, csak a neonfények villogtatják száz­féle színüket. Reggel korán keltem, kí­váncsi voltam a hajnali Brüsz­­szelre is. A város csak nyolc felé ébred. De még kilenckor sincs forgalom az utcákon. Az üzletek is kilenc felé nyitnak, nagy részük fél tízkor. Minden üzlet előtt felmossák előbb a járdát. Meleg vízzel, sikárkefé­­vel. Ahol nem volt üzlet, ott a házmesterek végezték el ezt a munkát. Pedig úgy hallot­tam, hogy nem is kötelez őket erre a törvény vagy a házi­rend. Talán ezért volt olyan friss, olyan üde reggel Brüsz­­szel, mert megmosdott. Külön varázsa van itt a reggelnek, a szűk utcák ébredésének. Lát­tam lovaskocsit is, tejet hor­dott. A kiállítás lázában ég most a város. Mindenki erről be­szél. Az Atoornium kicsinyített mását látni a kirakatokban. Az inggombok is erre hason­lítanak­. Vannak ilyen pipák, botok, az Atomium képe dí­szít mindent, a fogkefenyések­től kezdve egész a levelező­lapokig. Pedig nem szép az Atomium groteszk gömbje. Csinosítják a házakat, új reklámokat szerelnek fel, új szállodák épülnek. Sok magán­lakásban is adnak ki szobát Negyvenmillió embert vár Brüsszel a világkiállításra hat hónap alatt. Százhúszezer gép­kocsi részére építettek parkí­rozóhelyet a kiállítás három bejárata előtt. A kiállítási láz azonban na­gyobb a városban, mint a ki­állítási csarnokot építők kö­zött. A kereskedők, az üzlet­emberek várják inkább a meg­nyitás napját, az építők nem annyira. Főleg a franciák nem, akik készen sem lesznek a pa­vilonnal a megnyitás nap­jáig. A tavasz Brüsszelben is ké­sik. Március 17-ig nem volt napsütés, sokat esett az eső, hideg szelek fújtak. A belgák a tavaszt talán még jobban várják, mint a kiállítás meg­nyitását. Van a Boulevard Adt. Maxon egy kis virágüzlet, Madaleine Lison üzlete. A világ egyik legszebb virágüzlete — így mondják a belgák. Úgy lettem rá figyelmes, hogy nagy cső­dület volt előtte. A pesti em­ber kíváncsi, én is odaálltam. S nem tudtam, mit nézünk. Csak később jöttem rá: a vi­rágokat. Csodálatosan szép jázminok, rózsák, szegfűk áll­tak csodálatosan szép vázák­ban. Bármikor arra jártam, min­dig álltak a kirakat előtt vagy húszan. A tavaszt várták ... Illés Sándor B­árfal­usfát,pocsottyóról IVÓVÍZ! Nagy horderejű újítással, klórozás nélkül ihatóvá teszik a felszíni vizeket A lipcsei vásárról hazatért műszaki küldöttség megállapí­tása szerint a magyar pavilon­ban az egyik nagy sikert a Csepeli Erőmű műszaki dolgo­zóinak ózonfejlesztő készüléke aratta. Német, kínai, csehszlo­vák, bolgár, jugoszláv mérnö­kök érdeklődtek behatóan a jövő ivóvizének "előállításá­ban" nagy szerepet betöltő "Polyozon médium« és »Poly­­ozon industrial" típusú ózon­fejlesztő készülékek iránt. Ber­lin, Lipcse, Drezda, Magde­­burg stb. — összesen 14 német város — egészségügyi, vízügyi megbízottai, mérnökei tanul­mányozták a magyar készülé­ket, amelyet a baráti államok közül csak Magyarországon ál­lítanak elő. Mi a jelentősége a Polyozon-készüléknek Röviden: kiküszöbölhető az ivóvízcsírátlanításnál a klóro­zóberendezés. Az ózonfejlesztő készülék megszünteti mind­azokat a nehézségeket — kel­lemetlen szag, gyomorbántal­­mak­­-, amelyeket a klórozó berendezés idézhet elő. Az ivóvíz tisztítása mecha­nikai, kémiai és biológiai úton történik. Az ivóvíz tisztításá­nak első szakasza az ülepítés, a vízben levő lebegő, ülepíthe­tő anyagok eltávolítására. Ezt követi a derítés (esetleg szű­rés), a kolloidális — nehezen ülepedő —­ anyagok visszatar­tása valamilyen anyag hozzá­adásával, végül: a csírátlaní­tás (fertőtlenítés), a vízben le­vő csírák eltávolítása. A csírátlanítás­ a legtöbb or­szágban klórozással történik. Egyrészt azért, mert az ózon kiváló csírátlanító tulajdonsá­gait még nem ismerték, más­részt azért, mert az ózonfej­lesztő készülékek nagyon költ­ségesek volta­k. A magyar vá­rosok vízművei, így a buda­pesti Vízművek is kismértékű klórozással csírátlanítják az ülepített, derített, szűrt Duna­­vizet. Kellemetlen mellék is A klór kellemetlen mellékízt ad az ivóvíznek. Tapasztalhat­tuk ezt az elmúlt hónapokban, de egyes kerületekben most is, de “ízlelhették" a legtöbb ba­latoni üdülőhely vendégei is a nyár folyamán. A klór nem közömbös a szervezetre, ha a biztos fertőtlenítés elérésére nagyobb mennyiségben ada­golják, a túlságosan klóros víz ihatatlanná válhat. Ha kis adagban alkalmazzák a csírát­lanításhoz , nem biztosan öli meg a csírákat, tehát igen ké­nyes adagolószerkezet tartozik hozzá.­­ Éppen e hátrányok miatt, a klórnak komoly versenytársa akadt az ózonban. Magyaror­szágon eddig nem lehetett szó ózonfejlesztő beszerzéséről, mert elég költséges volt. A Csepeli Erőmű műszaki dolgo­zóinak szabadalma azonban már lehetővé teszi, hogy itthon is alkalmazzák. Üdítő forrásvíz Hogyan működik a Polyo­­zon-készülék? Az átbocsátott víz azonnal biztosan csírátla­­nítható. Legfontosabb előnye: az ivóvízen egyáltalán nem érződik semmiféle mellékíz. Túladagolás sem lehetséges, mert a többlet­ ózon a vízből káros hatás nélkül eltávozik a csírátlanítás után. Az ózon az ivóvizet felfris­síti, szinte forrásvízzé alakítja. Egy köbméter víz csírátlaní­tásához mindössze egy-két gramm ózon szükséges. A ké­szülék egy fillér értékű vil­lanyáramot fogyaszt egy köb­méter víz csírátlanításánál. Ne a Duna vízállása döntsön Sok városban, Magyarorszá­gon és külföldön is, az egyik megoldhatatlan nehézség meg­felelő mennyiségű ivóvíz biz­tosítása egész éven át. Sok or­szágban a lakosság vízellátását közvetlenül folyókból, tavak­ból biztosítják. Genf, London, Chicago, Amsterdam és más városok vizét is tavak adják. Franciaországban a bányavidé­keken például a bányavízből “szerzik be” az ivóvizet. Az elmúlt hónapokban a Du­na alacsony vízállása, a meg­növekedett ivóvíz-igényt ellát­ni nem tudó kúthálózat elég sok zavart okozott a főváros ivóvíz-ellátásában. A kor­mányzat ezért nagyobb össze­gű beruházással igyekszik a nehézségen segíteni. Tervbe­vették újabb kutak üzembe­helyezését, de már külföldi mintára felszíni vízmű építését is. Ez a vízmű előbb százezer, később pedig naponta kétszáz­ezer köbméter vizet juttat majd a lakosságnak. Minden­esetre ennél az a cél, hogy ne a Duna szeszélyétől függjön a főváros lakosságának ivóvíz­­ellátása. A felszíni vízműnél — véle­ményünk szerint — fontos sze­repet kell kapnia az ózonfej­lesztő készüléknek, ennek a legkorszerűbb csírátlanító be­rendezésnek. Országosan megoldható az ivóvízellátás Nemcsak a fővárosban, ha­nem az ipari gócpontokban, a hártyavidékeken (Pécsett, Komlón, Salgótarjánban) és az Alföldön ma még megold­hatatlan nehézség az ivóvízel­látás. A lakosság növekvő lét­száma újabb artézi­ kutak, víz­művek létesítését kívánja. Ezekhez milliók, sőt, milliár­­dok kellenének. Az ország gazdasági ereje ma még nem tudja fedezni ezeket a nagy beruházásokat. Más megoldást kell keresni. Felmerül a kér­dés: lehetne-e ivóvíznek fel­használni a bányavizeket — amelyeknek elvezetése gondot okoz —, továbbá a belvizeket? A külföldi példák igazolják, hogy lehetséges a felszíni vi­zek, bányavizek »átalakítása« ivóvízzé. Az előzőleg medencé­ben ülepített, derített, meg­szűrt és utána azonnal csírát­­lanított mindenféle felszíni víz, tehát még a pocsolya is alkal­mas — ez a szakértők vélemé­nye. Más alkalmazási területet is lehet találni az ózonfejlesztő készüléknek. Feleslegessé te­szi az ultraviola-lámpák beho­zatalát külföldről. Az ultra­­viola-lámpákkal működő víz­fertőtlenítő berendezést sze­relik fel például az export ha­jókra, a tengerjáró hajókra. Az ózonfejlesztő készülék mű­ködése egyszerűbb, nagyobb teljesítményű és olcsóbb is, mint a külföldi lámpákon ala­puló csírátlanító berendezés. Az ózonfejlesztő készülék teljesen hazai anyagokból ké­szül, tehát semmiféle import­anyag nem szükséges hozzá. A szakértők nagy várakozás­sal tekintenek a Polyozon mé­dium és Polyozon industrial alkalmazása elé. Bizonyára nemcsak itthon kap szerepet az ország vízellátásában, ha­nem külföldre is eljut. Víg István 5 Fő az optimizmus, j készüljön a túra idényre I KERÉKPÁR, I MOTORKERÉKPÁR 1 ALKATRÉSZT I SZAKÜZLETBEN VÁSÁROL JÓN J|| iiHHifliti!tiiiiitiiiitiiiiiiiiiiiiiiiiiiii!iiiiiiiiiiiiiiiinniniin!iiiiinininnininiiiiniini iimnrnnnnminnimnniiimiraníiaH A BUDAPESTI TEXTILNAGYKERESKEDELMI VÁLLALAT I fennállásának 10 éves évfordulója alkalmából jubileumi kiállítást rendez I A WHPIFIIIY AMIHAIIIRMI március 24-től 31-ig 1 miini VM IIIIIIL lllll ix OPIIIIIILI w Ilii “11 lllllllx VJL/ Ilii lllllll rv\\\\\////*■ IIII \J r»\\\\\\ I \x® 'Iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiimh I Óriási választék, minden kiállított áru nyomban megvehető ! Külön kirakatban mutatjuk be és árusítjuk az 50 éves KISPESTI TEXTILGYÁR legszebb termékeit !

Next