Magyar Nemzet, 1958. március (14. évfolyam, 51-76. szám)
1958-03-01 / 51. szám
Szombat, 1950. március 1. Magyar Nemzet A társadalmi tulajdon védelmében Megalakult a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság A fővárosi tanács péntek délelőtt az Új Városháza nagytermében Bolgár Miklós elnöklésével rendkívüli ülést tartott, amelyen megválasztották a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjait. Megelőzőleg dr. Mikó József, a végrehajtó bizottság titkára ismertette a népi ellenőrzési bizottság előtt álló feladatokat. Elmondotta, hogy az ellenforradalom hatására a fővárosban sokhelyütt elburjánzott a fegyelmezetlenség, a spekuláció, és a társadalmi tulajdon megkárosítása. Az ellenőrzés hatékonyságának egyik legfontosabb tényezője a dolgozók mind szélesebb körének bevonása a különböző vizsgálatokba. A népi ellenőrzésről szóló törvény alapján a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság teljes jogkörrel ellenőrzi majd a tanács államigazgatási szerveit, az irányítása alatt álló hivatalokat, vállalatokat, intézményeket, szövetkezeteket, valamint a magánkisipar és magánkiskereskedelem tevékenységét. Az ellenőrzés kiterjed azokra a minisztériumi irányítás alatt levő vállalatokra, intézményekre, hivatalokra is, amelyek a lakosságot áruval, szolgáltatással látják el. Hangsúlyozta', flögy''á' bizottsákási kor felel meg feladatának, ha szorosabbá teszi a kapcsolatot a tanács és a lakosság között, ha széles társadalmi alapon veszi fel a harcot a visszaélések ellen. Gátat vetni a visszaéléseknek A továbbiakban Mikó József a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság hatásköréről szólott. Rámutatott, hogy tevékenységük rendkívül nagy területet fog át, hiszen a fővárosi tanács irányításával ez idő szerint 274 ipari, szolgáltató, kereskedelmi, közlekedési, népművelési vállalat és középfokú irányítószerv működik. A különböző egészségügyi, oktatási, szociális és egyéb intézmények száma ennél is jóval magasabb. Ezek a gazdálkodó szervek évenként sok százmillió anyag- és béralapot használnak fel. Beszéde végén kérte a tanácsapparátus dolgozóit, a tanácstagokat, hogy adjanak meg minden segítséget a népi ellenőrzésnek. A bizottság Gittai A beszámoló után három hozzászólás hangzot el. Erős Imre hangsúlyozta, hogy az ellenforradalom okozta károk helyreállításánál világosan bebizonyosodott, mennyire szükség van olyan tömegeket átfogó népi ellenőrzési szervre, amely a dolgozók segítségével gátat vet a visszaéléseknek. Varga Gyula szerint a népi ellenőrzésnek nagyobb gondot kell fordítania a kisebb sérelmek, a jogos panaszok orvoslására, de nem szabad belemerülni,a részletkérdésekbe és elsősorban közérdekű vizsgálatokkal kell foglalkoznia. Horváth Gyula javasolta, ne csak azok a tanácsi irányítás alatt levő vállalatok és intézmények tartozzanak az ellenőrzés hatáskörébe, amelyek budapesti szükségletet elégítenek ki, hanem olyanok is, amelyek esetleg kivitelre dolgoznak. Ezután dr. Harrer Ferenc, a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságának elnöke, a fővárosi tanács végrehajtó bizottsága nevében a Budapesti Pártbizottsággal és a Hazafias Népfront Budapesti Bizottságával egyetértve a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság elnöke. két elnökhelyettese és tagjainak megválasztására a következő javaslatot terjesztette elő: elnök: Gyárfás Kálmán, a Csepeli Vas- és Fémművek Csőgyárának termelési osztályvezetője. Elnökhelyettesek: Káldor Gyula, az Országos Munkásőrség Parancsnokságának osztályvezetője, dr. Vásárhelyi Boldizsár, a Műszaki Egyetem dékánja. Tagok: Tímár Mátyás, pénzügyminisztériumi főosztályvezető, dr. Benedek Jenő, a Jogászszövetség főtitkára, Hartai Ferenc, az Óbudai Népkert Vállalat vezetője, Jochlik Lajos, a Budapesti Pártbizottság ipari és közlekedési osztályának vezetője, Kolossa József, a Ganz Vagongyár csoportvezetője, Fenyvesi Gáborné, a fővárosi tanács kereskedelmi állandó bizottságának elnöke, Sásdi István, az ipari állandó bizottság elnöke és Neményi István, a Beruházási Bank igazgatója. Az indítványt a tanácsülés egyhangúlag elfogadta és azután a Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai letették az esküt. Az ülés befejezése előtt Z. Nagy Ferenc, a Központi Népi Ellenőrzési Bizottság elnökhelyettese szólalt fel és köszönetet mondott a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának az előkészítő munkálatokért. Majd rámutatott arra, hogy a népi ellenőrzés rendszere sem csodaszer, vagy varázsige. Akkor lesz jó, ha a tagok munkájukat lelkiismeresen ellátják. Ehhez azonban az is szükséges, hogy a fővárosi tanács ezt a szervet a magáénak érezze, fogadja bizalommal és támogassa. A népi ellenőrzési bizottságok szervezete biztosíték arra, hogy, tagjai mindig a siépa érdekében tevékenykednek, fellépnek a társadalmi tulajdon védelmében, harcolnak a pazarlás, a felelőtlenség ellen. Hiszem, hogy a most megválasztott népi ellenőrzési bizottság eredményes munkát végez. A kerületi népi ellenőrzési bizottságokat az illetékes tanácsok április 30-ig választják meg. A Fővárosi Népi Ellenőrzési Bizottság tagjai leteszik az esküt KÖNNYEBB LESZ A f-*^0 illlill!lll!llllll!llll|||||||||||ll!llllllll||!llllllllllllllllllllllllllllllllllllllll t/V 9 0 9 Anyagmegtakarítási rendszabályok a kohó- és gépiparban Az országgyűlés legutóbbi ülésszakán — éppen egy hónappal ezelőtt — Apró Antal miniszterelnökhelyettes az 1958. évi terv tárgyalásakor a Kohó- és Gépipari Minisztérium munkájáról részletesebben beszélt: elmondotta, hogy a minisztériumhoz tartozó vállalatok, iparágak összessége 836 millió forinttal túlteljesítette ugyan tervelőirányzatát, munkájuk nem minden tekintetben kielégítő. Főként az anyagtakarékosság terén lehet — és kell — többet tenni. Új technológiai eljárások csökkentik az anyagköltséget — Mi történt az országgyűlés óta eltelt egy hónap alatt? — kérdezzük Szakácsi Lászlót, a minisztérium anyaggazdálkodási osztályvezetőjét. — Természetesen, nem változott meg egycsapásra a helyzet. Máról holnapra nem is lehet ilyen nagy jelentőségű, sok tízezer ember átgondoltabb, jobb munkáját követelő feladatot megoldani — s ha hozzá is kezdtünk, eredmény még nem látszik. — A kohó- és gépipari vállalatok a legtöbbfajta anyagot használják, nagy mennyiségben. Jelenleg vállalataink egész tevékenysége, a termelési terv és ennek alapján a létszám és béralap alakulása mind az anyaghelyzettől függ. A vállalati mérlegbeszámoló még nem mindenütt készült el, de annyit máris mondhatunk, hogy az anyagköltség 1957. évi mutatója csökkenést jelez az előbbi évekhez viszonyítva — ez a csökkenés azonban a termelésnek a munkaigényes gyártmányok felé való eltolódásából adódik s nem onnan, hogy az anyagtakarékosság már mindenütt megfelelő. — Az idei esztendőre az anyaghányad további csökkenését tervezzük, új technológiai eljárások segítségével, s az anyaggazdálkodási, raktározási munka megjavításával ez sikerül is. Nem készül el terv anélkül, hogy a mérnökök és konstruktőrök ne végeznének alapos számításokat, milyen lehetőség mutatkozik a gazdaságos anyagmegtakarításra. Szakácsi László példát is mond erre: a Hazai és külföldi gyártmányok súly-összehasonlítása sok esetben hátrányos számunkra. A Csepel Autógyár tehergépjárműveinél a hasznos terhelés és az önsúly aránya kedvezőtlenebb, mint a hasonló kategóriájú Steyr gépkocsinál. A Fémáru- és Szerszámgépgyárnak — főleg régebbi konstrukciójú — esztergapadjai is nehezek, sok felesleges anyagot rejtenek. Előfordul az is, hogy a tervezett súlyt a valóságban még mintegy 5—10 százalékkal túl is haladják. A nagyobb súly természetesen nagyobb anyagfelhasználást jelent, de azt is, hogy tervezőink és technológusaink sok helyütt túlzott "biztonsággal" számolnak. A kohászathoz szükséges hőálló öntvények gyártásánál gyakran drága, import ötvözőanyagokat rendelnek, holott erre nincsen szükség, mert fejlettebb, rugalmasabb műszaki eljárás segítségével mindez elkerülhető. Nem lesz „elfekvő” készlet . Hasonló bajokkal küzdött eddig bizonyos tekintetben hajó- és mezőgazdasági gépgyártásunk is. A jövőben ez megszűnik: a konstruktőrök, tervezők szoros együttműködésével olyan technológiai eljárásokat vezetünk be országszerte, amelyek nem jelentenek anyagveszteséget. Többé nem fordulhat elő olyan eset, mint amilyent a legutóbbi vizsgálat derített ki a Konverta Gyárban: egy nemes, drága anyagból csaknem 70 kilóval többet utalványoztak ki, mint kellett volna, ezzel 40 000 forint többletköltséget okoztak a népgazdaságnak. A jövőben kötelezővé tesszük a mennyiségi utókalkulációt, a megtakarítás vagy többletfelhasználás egyetlen reális és lehetséges mérlegét. Az anyagok tárolásának, a raktárkezelésnek olyan organizációját vezetjük be rövidesen, amely lehetővé teszi, hogy ne legyen temérdek -elfekvő készlet, ne legyenek felfedezetlen, elfelejtett értékek egyes vállalatok raktáraiban, hanem a meglevő anyagok gyorsan jussanak rendeltetési helyükre — s mindig mindenből legyen utánpótlás. — Reméljük — mondotta búcsúzóul Szakácsi László — hogy néhány hónap múlva olyan számadatokat is közölhetünk, amelyek meggyőzően bizonyítják: a kohó- és gépipar gazdaságosabban dolgozik, mint 1957-ben. (1.) Egy érdekes Móricz-dokumentum és hófúvások voltak azon a télen. A vonatok járása is teljesen bizonytalan volt. Móricz Zsigmond azonban öccsétől, Móricz Miklóstól értesülve a tanfolyam kezdetéről, azonnal vonatra ült, és szerencsésen meg is érkezett Sárospatakra. Az állomásról egyenesen a megnyitó ünnepélyre ment. “Kedves meglepetés — olvashatjuk a tanfolyam kőnyomatos lapjának, a Kerékvágásnak egykorú tudósításából —, hogy a népfőiskola első napján megjelent közöttünk Móricz Zsigmond, a kiváló magyar író és azonnal bele is kapcsolódott a népfőiskola munkájába.* LÉLEGZETVISSZAFOJTVA hallgatta a 80 parasztifjú a nagy író saját felolvasásában pompás novelláját, a Barbárokat. Bevezetőül kedves közvetlenséggel beszélt a hallgatóságnak arról, hogyan is ír az író. Rövid előadását rögtönözve mondotta el, s ennek szövegét, amely irodalmi érdekességnek is számít, annak idején gyorsírással a következőkben sikerült megörökíteni: — Olyanról beszélek most — kezdte az író —, amit nem próbáltam. Visszaemlékezem arra az időre, amikor kisdiák voltam itt Patakon. Negyedik gimnazista koromban hozzám jött egy nyolcadikos diák, hogy írjak neki verset. Tudtam, hogy tudok verset írni, de nem gondoltam, hogy látszik is rajtam. A verset megírtam, de nem mertem odaadni. Az író ott kezdődik, hogy nem mer írni. — A tanár azt adja elő, amit tanult. Az a jó tanár, aki hozzá is ad, s előadás közben elfelejti azt, amit tanult. Az íróknak nincs iskolájuk. Az írás nem gondolatból születik, hanem izgalomból indul meg. Így születtek aBarbárok és testvérei. Szociális izgalomból született meg a legtöbb írásom. Érez az ember valamit a közösségért, amit érettük akar kimondani. — Ezért mentem nótagyűjtő útra Szatmár megyébe. Valóságos nótafákra találtam. Egy leány 90 nótát mondott egyfolytában. Ezen az Utamon kérdezte egy aszszony: -Mit szed az úr?«Nótát meg mesét« — feleltem. -A nyehességet! Rossz kereset lehet!* — dünnyögött az asszony. »Ne féltsd te az urat — szólt közbe a férje —, ingyen szedi a nótát, s a vásárban pénzért eladja.« — Nem kaptam ezekért a nótákért pénzt,nem is adtam ki. Azért kellett ez az út is, hogy bemehessek kis házakba, s megérezzemp azt az életet, amelyet ott élnek. A tarka cihák között jól éreztem magam. A novellák ennek a gyűjtőútnak az eredményei. Láttam a szegénységet, ahol paszullyal, télen főtt kukoricával élnek. Láttam házi veszedelmeket. Egy alkalommal egy öregasszony éppen a magyar Jankóról diktálja nekem a mesét, amikor berohan egy fiatalember, késsel a kezében, s ezt ordítja: -Levágom, vén kutya" — megszégyenülve ment ki a feldühödött ember, amikor észrevett engem, az idegent. A meny és anyós harca volt ez, s a meny az anyós ellen uszított. — Ez a pillanat számtalanszor felvillan bennem. Megéreztem a zabolátlan, féktelen indulatot, ahogy átcsap rajtam. Ez indokolja, miért van barbár vadság írásaimban. Azért, mert tőletek kaptam, a nagyapáitoktól. Érdekes a primitív emberek élete. Primitív ember az, aki emberi érzésein nem tud uralkodni. Kultúrája van a primitív embernek is. Mély az ősi népnek, a pásztoroknak a kultúrája. A pásztor másképpen dalol, mint a falu. A skálája is más. Nézzük meg a primitív pásztorok életét a »Barbárok« című novellámban, s aztán hozzáfogott a felolvasáshoz, halkan, s a parasztifjak mindvégig feszült érdeklődéssel hallgatták: Móricz Zsigmond halkszavúságával is le tudta nyűgözni hallgatóságát. Hegyi József A FELSZABADULÁS ÓTA ez idén történt meg először, hogy az ország néhány vidékén a Hazafias Népfront kezdeményezésére ismét megkezdődött a népfőiskolai oktatás. A népfőiskolának hosszú időre visszanyúló hagyományai vannak hazánkban, de Sárospatakon rendezték 1935-ben az első olyan bentlakásos népfőiskolai tanfolyamot, amelynek a tananyagában a mezőgazdasági ismereteken kívül közismereti tárgyak is szerepeltek. Minden télen három hónapon át neves írók, tudósok, művészek, mérnökök, mezőgazdászok tartottak előadásokat a hallgatóknak. Az előadók között volt többekkel együtt Móricz Zsigmond is. A nagy író — mint ismeretes — a harmincas évek végén rendkívül nagy érdeklődést tanúsított minden olyan hazai kezdeményezés iránt, amelyből bármilyen szellemi vagy anyagi gyarapodást lehetett remélni a paraszti élet számára. Semmiféle viszontagság, fáradtság sem tartotta vissza attól, hogy egy-egy felbukkanó hír nyomán elinduljon, és egy új próbálkozás hasznáról személyesen is meggyőződhessék. ÍGY JELENT MEG a sárospataki népfőiskola negyedik tanfolyamának megnyitásán is 1940. január 23-án. Csontig ható fagyok, szörnyű viharok Nagy részvét mellett temették el Glatz Oszkár Kossuth-díjas festőművészt Glatz Oszkár Kossuth-díjas, kiváló művészt, péntek délután barátainak, növendékeinek és tisztelőinek népes tábora kísérte utolsó útjára, a Farkasréti temetőbe. Az egyházi szertartás után Domanovszky Endre, a Képzőműszeti Főiskola főigazgatója mondott búcsúbeszédet a főiskola tanári kara és az egykori növendékek nevében. — Többen állunk itt, volt növendékeid közül — mondotta—, akiknek emlékezetében még ma is élénken él annak a napnak az emléke, amikor először találkoztunk Veled, a Mesterrel. Találkozás a szónak legkevésbé sem hétköznapi értelmében, a pályájukat kezdő fiatal festők első lépésének sorsdöntő eseménye volt ez. Nem voltál a félelmetes tekintély, a rettegett mester, minden szavadat a meleg szeretet, az emberség hatotta át. A mesterségre nevelés legfontosabbját megkaptuk Tőled, mert emberiességeddel a művészet és a valóság iránti alázatosság érzését oltottad belénk. Hálásak vagyunk Neked ezért és mmiért csaknem egy negyedszázados fáradhatatlan tárzári működésed alatt mindvégig fiatal akartál és tudtál maradni, minden próbálkozásunkat megértéssel és meleg szeretettel segítetted. Hamar megértettük, hogy művészi kifejezésben csak annak van értelme és létjoga, aminek belső tartalma is van. Hálás, de megtört szívvel kísérünk utolsó utadra felejthetetlen, szeretett Mesterünk: Glatz Oszkár. A temetésen küldöttség képviselte a Nógrád megyei Buják lakosságát, amelynek körében évtizedeket töltött a nagy mester, s akikről annyi szép és értékes képét festette. Nevükben Almási Miklós bujáki iskolaigazgató mondott búcsúszavakat. Azután felhangzott a gyászdal, amelynek hangjainál a gyászkocsira helyezték a koporsót és megindult a menet a sírhoz. Az egyházi szertartást követően a mester egyik volt munkatársa, Eötvös Gyula olvasta fel versét, amelynek ezt a címet adta: Buják üzent — Buják búcsúzik. Ezután a sírba eresztették a koporsót, s a friss hantot rövidesen elborították a kegyelet, a tisztelet és a hála virágai, köztük az Országos Béketanácsé, amelynek Glatz Oszkár is tagja volt, és a bujákiak hatalmas koszorúja. Újabb árhullám a Körösökön Kétóránként 7-8 centimétert emelkedik a visszint Elrendelték a másodfoki készültséget Az Országos Vízügyi Főigazgatóság tájékoztatása szerint a Tisza felső szakaszán kisebb áradás keletkezett, amely már Técsőig apadóban van, Técső és Tokaj között pedig most vonul. Az áradásnál közrejátszott, hogy a Túr hirtelen megáradt. Az újabb tiszai árhullám komolyabban nem veszélyezteti a vidéket. A múlt heti nagyobb ár most Szolnoknál tetőzik 690 centiméteres vízállással, s mivel itt a Tisza esése igen kisméretű, a levonulás még több napig elhúzódik. A Duna felső szakaszán stagnáló vízállás van, Linz alatt pedig apad. Valószínű, hogy ez néhány centiméteres emelkedést jelent majd Budapesten és a délebbi szakaszon is. A gyulai vízügyi igazgatóság pénteken délben közölte, hogy a Körösök a Békés megyei szakaszon mindenütt kiléptek medrükből, ezért a Fehér és Fekete Körösök felső szakaszain elrendelték a másodfokú készültséget. Itt a töltések oldalait már egy méternél magasabban mossa a víz. S mivel a Tiszán is levonuló árhullám van, a Körösökből lassú a lefolyás. A kiadós csapadék is gyarapítja a vizet, ezért kétóránként hétnyolc centimétert emelkedik a Körösökön a vízszint. A román vízügyi szervek jelzései szerint újabb, de kisebb árhullám várható, amely előreláthatóan szombat éjjelre a Körösök magyar szakaszára érkezik. Beavatkozásra eddig még sehol nem volt szükség. A gyulai vízügyi főigazgatóság gondosan felkészült a védelemre. A veszélyes szakaszokon készenlétben állnak a tehergépkocsik, motoros szivattyúk és személyzetük. Az érdekelt városokban és falvakban a tanácsoknál is megszervezték az éjjel-nappali szolgálatot. Távíróoszlopokat döntött ki és közlekedési akadályokat okozott a vihar Inota környékén Péntekre virradó éjjel a Dunántúl egyes részein többórás heves szélvihar tombolt. Az orkán az Inota és Várpalota közötti vasútvonalon teljesen meggátolta a vasúti közlekedést. Ezen a szakaszon mintegy 100 távíróoszlopot döntött le a szél, a vezetékek pedig többkilométeres szakaszon megrongálódtak. A vihar az inotai vasútállomás tetőszerkezetét a sínek közé sodorta. Várpalotán a kidöntött távíróoszlopoktól két tolatómozdony megsérült. A helyreállítási munkákban a pályafenntartó munkásoknak és a posta vonalépítőinek hon-,védségi alakulatok segédkeznek. A munkát gyors ütemben végzik, hogy mielőbb lehetővé tegyék a November 7. Erőmű zavartalan szénellátását. Fuchsék 280 kilométerre vannak a végcéltól Dr. Vivian Fuchs angol tudós és a vezetése alatt haladó nemzetközösségi délsarki expedíció 280 kilométerre közelítette meg a Scott-támaszpontot, a délsarki szárazföldön áthaladó expedíció végállomását — jelenti a Scott-támaszpontról az újzélandi sajtóügynökség tudósítója. A hátralevő útszakasz már felderített területen át vezet és nem fog különösebb nehézségeket támasztani. 5