Magyar Nemzet, 1958. április (14. évfolyam, 77-101. szám)

1958-04-01 / 77. szám

Kedd, 1958. április 1. Magyar Nemzet Érettségizett munkások hétköznapjairól, 1009 ember „tizenharmadik” havi fizetéséről új kísérletekről... Látogatás a Szegedi Textilművekben A neoncsövek fényénél árnyékmentes gépsorokon dolgozik csaknem ezer munkás. A »klímaházi vízfüggönyön keresztül vezeti a külső levegőt s a 10 000 négyzetméteres munkateremben állandóan egyenletes hőmérsékletet, megfelelő páratartalmat biztosít embernek és fonalnak egyaránt. Két hatalmas ventillátor hat atmoszféra nyomással télen meleg, nyáron hűtött levegőt áraszt, a zuhanyozókban és mosdómedencékben meleg víz, az öltözőkben csillogó alumíniumszekrények, a hangszórókból éjjel-nappal halk zene száll... tornaterem ... 2000 kötetes könyvtár... színpad ... Igen, az ország egyik legmodernebb gyárüzemét, a Szegedi Textilműveket a felszabadulás utáni első esztendők munkája teremtette; a hároméves-, és az ötéves terv közös alkotásának építését 1950-ben fejezték be. Móczán László igazgató éppen most készül tavalyi szabadságára Négy beutalót már visszaadott — az ötödikkel talán sikerül eltölteni a két mátrai hetet. Holnap utazik, ajtajának kilincsét egymás kezébe adják a mérnökök, munkások. A folyosón, a pénztár ajtaja előtt egy tisztviselőnő borítékokkal teli ládát cipel, az 1957-as évi nyereségrészesedés forintjai vannak benne. Ezért ishalasztotta el legutóbb szabadságát az igazgató. Az üzemi tanács „tűzkeresztsége” . Az első nyereségrészesedés fizetése nagy gond volt a fiatal gyárban. Olyan igazságos módszert kellett kidolgozni, mely egyformán kielégít minden becsületes dolgozót, mely senkit meg nem sért, nem ad jogtalan előnyt, meg nem szolgált pénzt senkinek. Úgy döntöttünk végül is, hogy aki 14 év óta van a gyárban, átlagfizetésének megfelelő 8 napi bért kap most nyereségrészesedés címén, a régebbi dolgozók pedig ezen felül hűségjutalmat is kapnak. A nyereségrészesedés elosztása volt az üzemi tanács "tűzkeresztsége", ez volt a megalakulás utáni első ülés tárgya. Szögi Imre, az üzemi tanács elnöke elmondta, hogy a tanácstagok többsége előtt a gyárnak csaknem minden üzemszervezési, gazdaságossági feladata ismeretlen volt — legalábbis nem foglalkoztatták őket e kérdések saját üzemrészükön, munkapadjukon kívül. Az üzemi tanácstagnak megválasztott 51 munkás pár hónap alatt az igazgatónak, a gyár műszaki, gazdasági vezetőinek több előadását hallgatta már meg ezekről a témákról s több olyan volt közöttük, aki a nyereségrészesedés tárgyalásánál az ösztönös munkás-szolidaritáson, igazságérzeten felül meglepő tájékozottságról, látókörről tett tanúságot. Egy példa: 1956-ban volt a legnagyobb munkásvándorlás a gyárban. Az ellenforradalom itt is nagy zavart keltett, sokan disszidáltak (sokan vissza is jöttek közülük), a környék mezőgazdaságának bizonyos átrendeződése sok dolgozótszívott viszsza a földekre. Az üzemi tanács elhatározta, hogy nem károsíthatja a törzsgárdát, nem fizethet nyereségrészesedést azoknak a munkásoknak, akik egy esztendőnél rövidebb időt töltöttek a gyárban. A határozatot következetesen képviselte a maga területén minden egyes tanácstag. Volt olyan dolgozó a fonodában, akinek csak hét napja hiányzott az évhez — a tanács tagjai okos érvekkel szerelték le az intézkedés nyomában támadt néhány demagóg hangot. Nemcsak a borítékban van a pénz 1009 munkás, tisztviselő, műszaki dolgozó kapott nyereségrészesedést ; a rendelkezésre álló 491 000 forintból 371 000 a gyár dolgozóinak zsebébe, 120 000 az igazgatói alapba került. Az "egy évesnél fiatalabb" munkások közül Sági Pál Jonó mondta: " Teljesen igazságosnak tartjuk az elosztást Abból a 120 000 forintból, amelyet a szociális ellátás javít t tására fordítanak, már mi is részesedünk. A pénzből gyermeküdülő épül a hegyvidéki Szátokon, 28 000 forintot fordítanak az üdülés kulturáltságának fokozására, 43 000 forint jutalmat osztanak ki ebben az évben, célprémiumokat adnak belőle a kiváló dolgozóknak, ezreket fordítanak gyógyüdülési hozzájárulásra, sportkörfejlesztésre, strandépítésre. Tehát nemcsak a borítékban van a pénz! Sok a fiatal a gyárban. Kiszámították: az átlagéletkor 23 esztendő. Ez a szám egyedül is sokat mond a kevés "öreg" nagy gondjairól. Elsősorban a nevelésről, a fiatal lányok, fiúk szakmai képzéséről. Egyet említ közülük az igazgató. — A fiatal munkások felvételénél feltétlenül előnyben részesítjük a bent dolgozók családtagjait s az érettségizetteket. Jelenleg — bár számukat mindannyian keveseljük meg — 22 érettségizett fiatal végez fizikai munkát a gyárban. Kitűnően dolgoznak, öreg munkásoktól tanulják a szakmát, becsületük van a többiek előtt. Sok van közöttük, aki azzal az elhatározott szándékkal jött tavaly nyár végén a gyárba, hogy egész életére vállalja az egyszerű munkás hétköznapjait. Egy év telik el lassan azóta , s ma sem vélekednek másként. Megelégedettek, tanulságuk, felfogóképességük gyors előmenetelt, eredményes munkát, biztos keresetet ad nekik. Reméljük, hogy jövőre még sok érettségizett fiatal jön a szegedi középiskolákból hozzánk. S hogy a másik végletről, a nagyon öregekről, csökkent munkaképességűekről is szóljunk egyúttal: elmondom, hogy most foglalkozunk a gondolattal, nem lehetne-e számukra külön üzemrészt berendezni, mint egyik csepeli gyárban tették. 20 százalék minőségjavulás 1950 óta Ütünk következő állomása a gyár műszaki osztálya. Az asztalon apró zsákocskákban gyapotminták: a Német Demokratikus Köztársaságból importált fehér műszálból, reggel érkezett szovjet és iráni gyapotból. Új kutatásokról, új technológiai módszerekről beszél Bodó István textilmérnök. — A termelés folyamatosságát korlátozza, hogy nem tudtunk megfelelő minőségű fonalat kártolni. Egy újítás segítségével — melyet a laboratóriumi szövetvizsgálatok után azonnal alkalmazunk — körülbelül 20 százalékkal javul majd kártológépeink teljesítménye. A technológiai kísérleteket új üzemben folytatjuk, tehát a modern gépekhez szabjuk: minden gépen külön kísérletezünk — s ha bevált, a típusszerkezetek egész sorát állítjuk át az új eljárásra. Legutóbb például ilyen módszerrel növeltük az összes nyújtógép teljesítményét, hogy a finom szálak minőségét javítsuk. Gyártmányaink minősége különben 1950 óta mintegy 20 százalékkal emelkedett... Amit nem említett: láttuk az üzemben a napokban felszerelt új pihelefúvó-berendezést, amely a gyűrűsfonógépről automatikusan lefújja a gyapjú szemetét és ezzel könnyíti a fonónők munkáját. Fiatal munkások fiatal gyáráról — ennyit mond egy rövid látogatás. Tolsztoj, Csehov, Herzen és Solohov az Állami Gorkij Könyvtár legkeresettebb szerzői Egyetemi hallgató... tudományos kutató . . . fűtő .. . tisztviselő ... segédmunkás . . . nyugdíjas . . . tanár .. . művészettörténész . . . Az Állami Gorkij Könyvtár látogatónaplóját lapozgatjuk. Mint a grafikon, olyan pontosan mutatja az elmúlt néhány esztendő politikai életének szellemi vetületét. 1952— 1955: a "nagy érdeklődés" esztendei — egyetemisták, kutatók, fordítók és munkások naponta több százan keresték fel a könyvtárnak akkor még a Semmelweis utcában működő kölcsönző- és olvasótermét. 1956 ősze és 1957 első negyede: az ellenforradalom alatti könyvmáglyák hangulatának még észlelhető utórezgéseit jegyzi a napló-grafitkon. Kevés a látogató. 1958 márciusa: az olvasóteremben fej-fej mellett az emberek. A szovjetellenes propaganda hatása tiszavirrág életű volt — a könyvek igazi barátai ismét megtalálták az utat a Gorkij Könyvtárhoz. — Gyűjteményünk még sok kiegészítésre szorul — mondja Beer Margit, a könyvtár igazgatóhelyettese. A Semmelweis utcai raktárégetésnél 40 000 könyv esett áldozatul a fasiszta tébolynak. Elpusztult plakát-, kép- , reprodukciós anyagunknak egy része is. Ma százezer kötetünk van. Az ellenforradalom utáni hetekben megindult a könyvgyűjtés és az adakozás. Elsőnek a Szovjetunió kulturális kapcsolatainak intézete, a VOKSZ jelentkezett több száz példányos adományával, a Leningrádi Saltikov—Scsedrin Könyvtárból még ma is érkeznek a szállítmányok s több száz kötetet küldött a Moszkvai Idegennyelvű Könyvtár is. A szovjet könyvtárak annyira segítik munkánkat, hogy ha csak egy olvasónk keres olyan könyvet, amelyik nincs meg nekünk, bármelyik könyvtár azonnal megküldi a kért művet. Az olvasóteremben nagyszerű kézikönyvtár áll az olvasók rendelkezésére, kitűnő lexikonnal, többnyelvű katalógussal. Egyre népszerűbb a Gorkij Könyvtár ismert kottatára, amely hanglemezeket kölcsönöz és hanglemez-esteket rendez saját helyiségében és üzemek, vállalatok kultúrtermeiben. A legutóbbi műsort, a Borisz Godunov új felvételének bemutatóját mintegy kétszázan hallgatták meg. Bevezették a német, angol és francia nyelvű könyvek kölcsönzését is — nagy sikerrel. Sokan keresik az orosz és szovjet regények francia vagy angol fordításait. — Ki a legkedveltebb szovjet író? — kérdezzük az igazgatóhelyettestől. — »Lep"-et nem tudok mondani. A legtöbben Solohov, Ehrenburg, Polevoj és Panova könyveit keresik — de még többen a klasszikusokat: Tolsztojt, Csehovot, Gogolyt, Puskint, Turgenyevet, Goncsarovot, Herzen, Csernyisevszkij és Belinszkij ugyancsak sok példányban kerül kézbe napról napra. A nagy könyvtárteremben Shakespeare és Thomas Mann, Stefan és Arnold Zweig, Goethe, Schiller, Steinbeck, Hemingway nevét fedezi fel egy polcokra vetett futó pillantás. A klasszikus orosz és a mai szovjet irodalomnak Magyarországon legbőségesebb tárháza a Gorkij Könyvtár. Folyóiratarchívuma — melynek egy része ugyancsak elégett 1956 októberében — ma már csaknem ismét teljes, 1945-től napjainkig sokrétű dokumentációt tartalmaz. Itt működik a Magyarországon elsőnek bevezetett fénykép-katalógus rendszer: a könyvek címlapjainak fényképe található a katalógus-szekrény fiókjaiban. — Még több olvasót szeretnénk — mondja Beer Margit —, hiszen amit az orosz és szovjet irodalom sok száz esztendő alatt alkotott, íróik, forradalmárok, történészek, bölcselők művei nagyrészt megtalálhatók nálunk. Az olvasók növekvő száma azt mutatja, hogy tudósok, írók, kutatók és a művelődni, szórakozni vágyó emberek ezrei szeretik és egyre jobban kedvelik a Gorkij Könyvtárat, pt.) — Kelet—nyugati óvodát létesít a brüsszeli világikiállításon Ausztria, hogy megismertesse és megszerettesse egymással a keleti és a nyugati országokból érkezett látogatók gyermekeit. 5 Gyümölcsöző együttműködés magyar és szovjet kutatók közöl Moszkvai, leningrádi és harkovi tudományos intézetekkel tart kapcsolatot a Nehézvegyipari Kutató Intézet A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet (NEVIKI) tudományos kutatásunk egyik reprezentatív létesítménye a savgyártás, a műtrágyaipar, a szénfeldolgozás és a korrózió (rozsdásodás) elleni védekezés terén szerteágazó kutatásokat végez és jelentős tudományos, gyakorlati eredményeket ért el. Az intézet kutatói az ellenforradalom előtti időszakban tanulmányozták a szovjet nehézvegyipari szakirodalmat, és sok értékes adat birtokába jutottak. Korányi György, a kémiai tudományok doktora, a Nehézvegyipari Kutató Intézet igazgatója elmondotta, hogy az ellenforradalom után az intézet szorosabb kapcsolatot épített ki a szovjet tudományos kutatóintézetekkel. A szovjet—magyar műszaki, tudományos együttműködési bizottság 8. és 9. ülésszakán értékes határozatok születtek, amelyek a veszprémi kutatóintézet és a szovjet intézetek közvetlen kapcsolatának kiépítését tették lehetővé. — Három szovjet kutatóintézettel vettük fel a kapcsolatot — mondotta dr. Korányi igazgató. — A Moszkvában működő és Sz. V. Volikavics akadémikus vezetése alatt álló Szovjet Műtrágya és Növényvédelmi Kutató Intézettel, az Össz-szövetségi Nitrogénipari Kutató Intézettel, amelynek vezetője F. P. Ivanovszkij, a kémiai tudományok doktora, a harmadik intézet a Harkovi Szénkémiai Kutató Intézet. — Februárban két hétig a Szovjetunióban tartózkodtam és felkerestem Ivanovszkij professzort, tanulmányoztam a laboratóriumokat. Megkezdtük a közvetlen kapcsolatok felvétetelét, megállapodtunk a közös programban. A szovjet kutatók meghívásunkra júniusban ellátogatnak Veszprémbe és aláírjuk a részletes együttműködési munkatervet. — Hazaérkezésem után néhány nappal megkaptam a testvér szovjet kutatóintézetek 1957. évi jelentéseit, amelyek nagyon tanulságosak voltak számunkra. A jelentések feldolgozását most végzik az intézet kutatói. Közös feladat A szovjet és a magyar kutatóknak vannak közös témáik. Ilyen például a kettős műtrágya-gyártás. A veszprémi intézetben felállítottak egy kísérleti üzemet és működik ilyen a Szovjetunióban is, Dnyeprodzserzsinszkben. A kettős műtrágyának óriási a jelentősége a mezőgazdaságban, a terméshozam növelésében. A foszfát nyersanyagot salétromsavval tárják fel, és olyan műtrágyát készítenek, amely 20 százalék nitrogént és 20 százalék foszfort tartalmaz. Egy kilogram kettős műtrágya azonos értékű, hatóerejű, egy kilogramm pétisóval és egy kilogramm szuperfoszfáttal. A kettős műtrágya előállításához nincsen szükség kénsavra, illetve új kénsavgyárra, amelynek beruházási költségeit meg lehet majd takarítani az 1960—1970-es tervidőszakban. A két ország kutatói azonos feladat megvalósításán fáradoztak a kettős műtrágyával, de különböző technológiával sikerült előállítaniuk. A szovjet és magyar kutatók együttmunkálkodása dönti majd el, hogy melyik módszer a jobb, eredményesebb. Becses küldemények A veszprémi intézet kutatói a korrózió (rozsdásodás) elleni védekezésben jelentős lépést tettek előre, de a Szovjetunió Tudományos Akadémiája korrózió kutatóintézetei számos olyan kutatási eredményt bocsátottak rendelkezésükre, amelyekről nem volttudomásuk, és ezeket az eredményeket már felhasználták munkájukban. Műszerleírásokat is kaptak a szovjet intézetektől, és ezek alapján a kutatási műszereket elkészíthetik. Olyan műszerekről van szó, amelyek sehol a világon nem kaphatók, és a szovjet adatok alapján valószínűleg a veszprémi intézet kutatói maguk állítják majd elő. • Kutatócsere A veszprémi intézet mindhárom szovjet intézettel megállapodást köt majd tudományos kutatók cseréjére. Magyar kutatók mennek hosszabb időre dolgozni a szovjet intézetek laboratóriumaiba, és viszont szovjet vendégkutatók tartózkodnak majd huzamosabb időn át Veszprémben. Dr. Korányi György elmondotta, hogy egyéni, üvegipari vonatkozású kutatásaihoz is sok segítséget kapott a Szovjetunió Tudományos Akadémiája leningrádi szilikát-kémiai kutatóintézetétől, átadták kutatási eredményeiket. Az elmúlt évben, Smidt professzor vezetésével, a Magyar Tudományos Akadémia vendégeként a leningrádi kutatók jártak Magyarországon, és ellátogattak Veszprémbe, ahol megbeszélést folytattak, és ezek a magyar kutatók munkáját nagyban elősegítették. A szovjet vendégek hazaérkezésük után, a legújabb kutatások anyagát eljuttatták Veszprémbe. Számos szakkönyvet, tudományos értekezést, kutatási leírást kaptak a NEVIKI kutatói a Szovjetunióból. Olyan értékes munkák ezek, amelyeket sehol máshol nem tudtak eddig beszerezni. Hamarabb érnek célhoz A veszprémi Nehézvegyipari Kutató Intézet sokoldalú és tehetséges munkatársai az intézet létesítése, az egyes osztályok felállítása óta sok tekintetben kimagasló eredményeket értek el, amelyeket a nemzetközi tudományos életben sokra értékelnek. A munkájukhoz kapott mostani szovjet segítséggel gyorsabban jutnak előre a tudomány eddig még nem járt útjain, és tevékenységükkel elősegítik a magyar nehézvegyipar fejlődését. V. L Kínai kulturális küldöttség érkezett Budapestre A magyar—kínai kulturális egyezmény 1958. évi munkatervének megtárgyalására és aláírására kínai kulturális küldöttség érkezett Budapestre. A delegáció tagja Csen Csuncsing, a kínai kulturális kapcsolatok társasága főtitkára és Miao Csün, a bizottság keleteurópai osztályának vezetője. Fogadásukra megjelentek a Keleti pályaudvaron: Aczél György, a művelődésügyi miniszter első helyettese, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének vezetői, s a Külügyminisztérium képviselője. Ott volt Lin Je, a Kínai Népköztársaság budapesti nagykövetségének kulturális tanácsosa, aki szintén részt vesz a megbeszéléseken. Hetenként kétszer közlekeszik Moszkva és Budapest között a TU—104-es Eddig tíz európai országgal teremtett közvetlen légi kapcsolatot a MALÉV Április 1-től kezdve hetenként kétszer, kedden és pénteken közlekedik Moszkva és Budapest között a TU—104-es. A nyugati járatokon érkező külföldiek így gyorsabban juthatnak el Budapesten át a szovjet fővárosba, a Szovjetunióból érkezőik pedig jobb összeköttetés segítségével folytathatják útjukat a világ minden tája felé. A magyar légiforgalom a felszabadulás óta sokat fejlődött. 1946. október 15-én indult meg az első menetrendszerinti járat Budapest—Debrecen, Budapest—Szombathely között, s a belföldi járatok hamarosan tovább bővültek. 1947-től már a MASZOVLET építi ki a baráti országokkal a nemzetközi légiforgalmat. 1954-ben megalakult a MALÉV, a Magyar Légiforgalmi Társaság. A magyar kormány átvette a szovjet részesedést, s minden felszerelés, gép, ami a MASZOVLET tulajdona volt, a MALÉV kezébe került át. A MALÉV — különösen az elmúlt másfél év alatt —, bővítette kapcsolatát a nyugati országokkal is, s távoli baráti országokba akart járatokat indítani. Ehhez azonban gép kellett, nagyteljesítményű kiváló gép. A Szovjetunió segítséget nyújtott a magyar polgári repülésnek: IL—14-es, korszerű 24 személyes repülőket kaptunk a Szovjetuniótól. Ma már tíz európai országgal tart légikapcsolatot a MALÉV. A MALÉV közlése szerint az AEROFLOT a Budapest— Moszkva közötti utas-, pogygyász- és áruszállítási díjtételeket körülbelül 20—25 százalékkal csökkentette. A Budapest—Moszkva közötti légi utazás eddig 1701 forintba került, oda-vissza pedig 3061 forintba. Az új díjszabás szerint a TU—104-esen 1366 forint, oda-vissza 2460 forint, az IL— 14-es gépen 1242 forint, odavissza pedig 2236 forintba kerül az út. Szovjet tudós a világűrből a Földre való visszatérés problémájáról A. Sternfeld szovjet tudós, aki az űrhajózás kérdéseivel kapcsolatban tette ismertté nevét és nemzetközi díjat is nyert, a Szovjetszkaja Rosszija vasárnapi számában közölt cikkében a világűrből a földre való visszatérés kérdésével kapcsolatban kifejti: nem szükséges, hogy az egész mesterséges hold, vagy az egész űrhajó visszatérjen a földre. Véleménye szerint elég, ha a műszerek megfigyelésekről készült feljegyzésekkel és a laboratóriumok személyzete tér vissza a földre. Ehhez a legjobb eszköz egy különleges vitorlázó repülőgép, amelyet a földről való felbocsátás előtt szerelnek rá a rakétára, vagy a mesterséges holdra. A vitorlázó repülőgép és legénysége épségben marad — hangzik a továbbiakban a cikk —, ha a fékezés időszaka elég hosszú. Ezért a gépnek a lehető legtökéletesebb áramvonalas alakot kell adni. A vitorlázó repülőgép egy kis rakétamotor segítségével válnék el a világűrben haladó mesterséges holdtól, mégpedig e hold forgásával ellentétes irányban, és elipszishez hasonló pályán kezdene közeledni a földhöz. A vitorlázó repülőgépben a fékezés fokozatosan történnék, úgy hogy a gép nem izzana át. Amikor a föld közelébe jutva, a gép sebessége óránként már csak körülbelül 100 kilométer, a gép könnyen leszállhat. Az MTI és az ADN szerződésének felújítása A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság távirati irodája már évek óta szoros baráti együttműködést tart fenn. A két távirati iroda képviselői 1958. március 29-én újabb szerződést kötöttek, amely az eddigi együttműködés további megerősödését jelenti. A szerződés biztosítja a híranyag- és a fényképcserét, a két távirati iroda tudósítóinak kölcsönös támogatását, a műszaki együttműködést, és munkatársak kölcsönös kiküldése útján lehetővé teszi az állandó tapasztalatcserét. A szerződést a Magyar Távirati Iroda nevében Barcs Sándor vezérigazgató, az NDK képviseletében Willy Müller igazgatóhelyettes írta alá.