Magyar Nemzet, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)
1958-05-01 / 102. szám
ív.- Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Májusi zászlók Kevés ország népének jutott osztályrészül úgy meggyőződni a munkásszolidaritás erejéről, mint a magyar népnek. Ma együtt ünnepelnek milliók és tízmilliók, vörös zászlók alatt, szerte a világon. Moszkvában és New Yorkban, Budapesten és Bécsben, Varsóban és Párizsban, Prágában és Londonban, az Elba mentén és a Rajnánál, Pekingben és Delhiben, Dzsakartában, Buenos Airesben, mindenütt. Minden ország ünnepli a munkásszolidaritás napját. Ugyanaz a ritmus dobog mindenütt a munkásszívekben, talán egyidőben éppen ugyanarra a dalra gyújtanak — hasonlóan ahhoz, ahogy 1956 októberének rettenetes napjaiban a mi népünk vérével együtt hullt a pártházat védelmező párizsi vasas, a párt lapjáért dorongot ragadó amszterdami nyomdász vére. Egyazon ellenséggel szemben, a munkásokra, a munkáshatalomra törő reakció ellen ontották vérüket Budapesten, Párizsban, Amszterdamban; egyazon érzés: a munkáshatalom féltése ösztönözte az angyalföldieket, a pesterzsébetieket, s azokat a német, csehszlovák, román munkásokat, akik készek voltak fegyverrel, életük árán is segítségünkre jönni. S szerződéses kötelezettsége mellett ugyanez az érzés, a proletárinternacionalizmus ösztönözte a Szovjetuniót, a leningrádi munkást, a krivosrogi bányászt, a Don menti parasztot, a moszkvai tanítót, hogy segítségére jöjjön a magyar népnek szorongatottságában, nehéz óráiban, mikor a munkások és parasztok hatalmát megtámadta az ellenforradalom. A Szovjetunió népe vérét, életét áldozta szabadságunkért, függetlenségünkért, jobb jövőnkért, s a május 1-i piros szegfűk bennünket, magyarokat erre a vérre is emlékeztetnek. Az április 4-i félmilliós nagygyűlés, s mindazok az alkalmak, amelyeken az ország lakosságának nagy tömegei a Hruscsoval és a hazánkban járt szovjet küldöttség többi tagjával találkoztak — meggyőzően bizonyították: a magyar nép többsége megérti és helyesli a Szovjetunió fellépését a magyarországi ellenforradalom gyors leverésére. A magyar nép miliől tudják, hogy a nemzetközi proletárszolidaritás és a Szovjetunió egyet jelent. A munkásszolidaritás diadalát hirdeti nekünk az új pompában ragyogó Körút, a teli üzletek, a pezsgő munka, rendezett életünk is. Mert hiszen csak a magunok erejéből ilyen rövid idő alatt nem juthattunk volna ennyire az ellenforradalom több mint húszmilliárdos pusztítása után. Felemelkedésünk nagyszerű ívét szovjet, kínai, csehszlovák, német, lengyel, román, bolgár, albán, vietnami, koreai munkások erőfeszítése támasztja meg. Azoknak az összegeknek, anyagoknak, cipőknek, ruháknak, amelyekkel a testvéri országok 56 telén és 57-ben megkíméltek bennünket az infláció roncsolásától, a munkanélküliség szorításától, a nincstelenség kínjaitól, megvolt a helyük odahaza is. Testvéreink azt adták, amire nekik maguknak is szükségük volt, a maguk munkájának gyümölcsét küldték el nekünk, a maguk törekvéseit, vágyait korlátozták, hogy mi ne szűkölködjünk. Ilyen segítésre csak testvérek, igaz barátok képesek. A maguk életében, egyéni gondjaikban még azok is tudják ezt, akik a világ dolgaiban nem mindig látják meg, hogy ilyen testvéreink a szocialista országok, ilyen igaz barátunk a világ munkássága. Ma a világ munkásságának összefogása a legnagyobb erő a világon, mert az együtt érző, együtt cselekvő munkásosztályban gyorsabb és hatalmasabb láncreakció megy végbe, mint amilyet akár a legnagyobb hidrogénbomba is kiválthat A proletárinternacionalizmus kiterebélyesedése, a népek összefogása teszi lehetővé, hogy korunkban, amikor pedig a háború eszközei pusztítóbbak, mint bármikor is voltak, lehetővé váljék először az emberiség történetében, a háború kirobbantásának elhárítása. Az imperialista körök hidegháborús politikájával, provokációs légitevékenységével, elvakult hidrogénbomba-kísérleteivel, a csúcstalálkozót halogató taktikájával szemben a néptömegek ma, a májusi vörös zászlók alatt is az emberi élniakarás azon követeléseiért tüntetnek, amelyeket legvilágosabban, legérthetőbben a Szovjetunió külpolitikája fogalmazott meg. Ez a közös tüntetés lebírhatatlan. Ez a hatalmas erő vonzza a munkásosztály köré azokat is, akik még nem jutottak el a társadalom törvényeinek tudatos felismeréséig, még nem, vagy csak alig fogadják el a munkásosztály világnézetét. Ma a munkásokkal együtt ünnepel a haladó emberek hatalmas sokasága. A munkásünnep korunkban nem korlátozódik a gyárak, üzemek kétkezi dolgozóira, hanem úgy szélesedik, részeseinek száma úgy nő, ahogy elterjed a felismerése annak, hogy a munkásosztály a továbbfejlesztője mindennek, ami szép, nemes, igaz, értékes az emberiség történetében, kultúrájában, civilizációjában, s megteremtője az emberiség felszabadulásának minden kizsákmányolás alól. A magyar parasztok történelmi perét a földért a munkásosztály döntötte el, s a munkáshatalom, a munkásszolidaritás állta útját annak, hogy 1956 októberében visszatérjenek azok, akiknek uralma hárommillió koldus országává tette Magyarországot. A dolgozó parasztság ma nem csendőrtolltól rettegő sehonnai, de szövetséges a munkásosztálylyal, népköztársaságunk létének politikai fundamentuma, s ez igaz fordítva is: a dolgozó parasztság jobb jövőjének fundamentuma a munkásosztállyal való szövetség. A paraszti fölemelkedés helyes útját a munkásosztály pártjának tanácsai mutatják meg a nagyüzemi gazdálkodás felé. Csak a munkásságtól kap — nem csillogó reklámot, nem talmi díszt, hanem igazi megbecsülést a vers ritmusa, a dráma izzása, a dallam zengése, a gép sebesebb munkája, az anyag és a világűr irkáinak feltárása. A magyar értelmiség szűk, legfelső rétege élhetett a múltban villában, járhatott autón, kaphatott ►»méltóságosi« címet, de a magyar értelmiség többsége filléres gondokkal küszködött, hátgörbítésre kényszerült, ha neméppen hólapátolára. De ilyen rendezett életkörülményeket, ilyen szívet melegítő munkalehetőségeket mint ma az egész értelmiség még sosem élvezett. Kállai Gyula államminiszter legutóbbi parlamenti beszéde megmutatta az értelmiségnek a munka,paraszt hatalom további erősítésével megnyíló további távlatokat. A párt és a kormány a maga részéről arra törekszik, hogy a magyar értelmiség minél előbb egészében szilárd oszlopa legyen társadalmunknak. Nagy szerep jut mindebben a Hazafias Népfrontnál egyetértésre, összefogásra hozni a népjólét emelésére, a szocializmus építésére, a béke védelmére hazánk minden becsületes állampolgárát. Ez a folyamat, tudjuk, nem megy máról holnapra. A türelem, a meggyőző őszinte beszéd, a nyílt véleménycsere, a különböző dolgozó rétegek sajátos problémáinak megértése egyengetheti csak ezt az utat. A mindennapok sodrában sokan hajlamosak arra, hogy csak a maguk gondjait, bajait vagy örömeit lássák. Több mint kilencmillió lakosa van az országnak: osztályhovatartozásban, meggyőződésben, kulturáltságban, öntudatban nagyon különböző emberek. Közülük sokan nem, vagy alig politizálnak. Nem gondolkodnak el a világ kérdéseiről, az országos közügyekről, csak élni akarnak becsületesen, egyszerűen. Ezt vallják és ma mégis érzik, hogy vannak kérdések, amelyek elöl sem elefántcsonttoronyba, sem a troglodyta barlangjában, sem az őslény iszapjában nem lehet elbújni. A kor, amelyben élünk, és senki más, sürgeti ezeknek az embereknek az állásfoglalását. Korunk, amelyben egymás mellett él, mert így hozta a történelem alakulása, a régi, a letűnő kapitalista rend és a szocializmus, a születő út. A szocializmus feltartóztathatatlanul halad a győzelem felé. Miért kell hát azoknak az állásfoglalása, akiknek tudata még nem fogadta be a közösségi érdekeket, embersége még nem elég nagy a közösségi kötelességek vállalásához? Éppen azért, mert a kapitalizmus számára legyőzöttsége miatt csak a pusztítás fegyvere maradt a szocializmus ellen. A világ túllépett a kapitalizmuson, de a kapitalizmus magával akarja rántani a pusztulásba a világot. Ezt a veszélyt csak az emberek százmillióinak öntudatra ébredése, összefogása háríthatja el az emberiség feje felől. A magyar értelmiség széles rétegei eljutottak ennek az igazságnak a felismeréséhez. Innen már rövidebb az út annak a megértéséhez, hogy ami igaz a világban, igaz idehaza is. Magyarország népe számára is az ember méltó, szép, tartalmas élet záloga: a nemzet minden alkotó rétegének, a hazát őszintén szolgálni, gyarapítani akaró minden lakosának összefogása a munkásosztály oldalán a testvéri országok népeivel együtt. A munkásszolidaritás vörös zászlaja és a béke lobogója alatt száz- és százmilliók vonulnak. Ma ünnepelni, holnap munkába, harcba az életért, az emberiségért. A béke, a népek barátsága és a proletár internacionalizmus szellemében ünneplik a világ dolgozói május elsejét Délelőtt 10 órakor kezdődik a budapesti felvonulás Május elsejét dolgozó népünk a béke, a népek közötti barátság és a proletárinternacionalizmus szellemében együtt ünnepli a világ összes országának munkásosztályával. A hagyományos tavaszi seregszemlét Budapest dolgozói az idén is az ünnepi alkalomhoz méltóan feldíszített Dózsa György téren rendezik. A fővárosi üzemek, hivatalok dolgozóinak és a kerületek lakosságának ünnepi felvonulása délelőtt 10 órakor kezdődik. A felvonulás részvevői hét oszlopban vonulnak el a díszemelvény előtt, amelyen a párt és a kormány vezetői foglalnak helyet, ők fogadják majd és vezetik fel a térségre a felvonuló oszlopokat, ahol Marosán György, a budapesti pártbizottság első titkára üdvözli a május elsejét ünneplő budapesti dolgozókat. A menet élén több mint száz munkásőr halad, piros és nemzetiszínű zászlókkal, valamint a népi demoráciák lobogóival. Ezután fehéringes, fehérblúzos, vörösnyakkendős úttörők következnek, akik öt oszlopban menetelve köszöntik a díszemelvényen levőket, a tribünökön helyet foglaló diplomatákat, a munkásmozgalom régi harcosait, a hazánkba érkezett külföldi szakszervezeti delegációkat. A kerületek menetét a Testnevelési Főiskola fiataljai nyitják meg látványos gyakorlataikkal. Ezután jönnek majd a kerületi üzemek dolgozói hét, egyenként tízsoros oszlopban. Az első oszlop élén a XIII. kerületiek haladnak, utánuk a III., a II. és a XIV. kerület üzemeltek küldöttségei következnek. A második oszlopot a másik nagy munkáskerület, Újpest dolgozói vezetik, a IV., a XV. és a a XVI. kerületiek előtt. A harmadik oszlopot az ifjúság sorai nyitják meg: mintegy 4000 egyenruhás KISZ-fiatal halad el tisztelegve a díszemelvény előtt. Őket követik a X., XIX., a XVIII. a XX. és a XVII. kerület küldöttségei. A negyedik oszlop sorrendje: a VIII. ker., XII. kerület, I. kerület. Az ötödik oszlop elején a IX. kerületi üzemek munkássága halad, utánuk a XI. kerületi üzemek dolgozói. A hatodik oszlopban — élükön a Csepel Vas- és Fémművek dolgozóival — a XXI., a VII. és a VI. kerületiek menetelnek. A hetedik oszlopban a XXII. és az V. kerületiek haladnak. Az ünnepi felvonulás után gazdag program várja a május elsejét köszöntő fővárosiakat. A Városligetben és a Népligetben délután három-három szabadtéri színpadon lesznek ünnepi műsorok, a legjobb együttesek felléptével. A Margitszigeten, a Majakovszkij Színpadon 4 órakor kezdődő Májusi csokor című vidám énekes, táncos műsor várja a szórakozni vágyókat. A szigeti lószínpadon az Állami Bábszínház egésznapos műsort ad a gyermekeknek. A Városmajorban a szakszervezeti és gyermekegyüttesek, a Csajkovszkij-parkban az Állami Bábszínház művészei és az Erkel Művészegyüttes szórakoztatják a közönséget A hűvösvölgyi Nagyréten délelőtt sportbemutatók, báb- és gyermekműsorok lesznek, délután 4-től 7-ig a postás-szakszervezet központi ének- és zenekara mutatkozik be. Gazdag program, több helyen éjfélig tartó utcabál várja a kerületekben is a szórakozni vágyó közönséget. A Magyar Rádió május elsején ünnepi műsort sugároz. A Demokratikus Ifjúsági Világszövetség május elseje alkalmából nyilatkozatot adott ki, amelyben köszönti a világ minden országának fiataljait, diákfiatalok színes lampionokkal járták be a város utcáit A felvonulás után a váMoszkvából jelenti az MTI. Csütörtök délelőtt tíz órakor a moszkvai Vörös téren a szovjet hadsereg alakulatainak díszszemléjével kezdődik meg a háromnapos májusi ünnep. A díszszemlét Moszkalenko marsall, a moszkvai helyőrség parancsnoka vezényli, s a hadsereg alakulatai, valamint az egybegyűlt vendégek előtt Malinovszkij marsall, a Szovjetunió honvédelmi minisztere mond majd beszédet. A moszkvai dolgozók felvonulása 11 órakor kezdődik. A felvonulást az idén a szovjet ipar és tudomány kimagasló eredményeinek szentelik. Különösen nagy érdeklődéssel várják a fiatalok és a sportolók díszmenetét. Ebben az évben a sportolók felvonulását motorkerékpárok és versenyautók nyitják majd meg. Valamennyi moszkvai sportegyesület legjobbjait küldi a menetbe. A szovjet főváros ünnepi köntösbe öltözött május 1-re. A felvonulás központjában, a Vörös téren Lenin—Sztálin mauzóleumával szemben Lenin hatalmas képmását helyezték el. Jobb- és baloldalon az SZKP Központi Bizottsága május 1-i jelszavait hirdető táblák vannak. A Kreml falát a Szovjetunió és a szövetséges köztársaságok címereivel díszítették fel. Előkészítették már az ünnepi kivilágítást is több mint egymillió villanykörte, több ezer reflektor világítja majd meg a legszebb moszkvai épületeket, az ünnepi dekorációs táblákat. A szovjet fővárosba sok ezer külföldi vendég érkezett az ünnepségekre. Kedden érkezett meg Moszkvába a 270 magyar turistát szállító külöpvonat. Az ifjúsági szervezet és a szakszervezetek képviselőiből álló csoport tagjait a moszkvai dolgozók meleg szeretettel fogadták. Romániában már kedden több ünnepi ülést tartottak május köszöntésére. Ünnepséget rendeztek a román Tudományos Akadémián, a bukaresti üzemekben, a kolozsvári Orvosi és Gyógyszerész Intézetben, a "Victor Babes« és a »Bólyai Tudományegyetemen. Prágába kedden megérkeztek a bolgár, a magyar, a mongol, a norvég, a román, a szovjet és a svéd szakszervezeti küldöttség tagjai, akik több más ország küldöttségével együtt részt vesznek a prole-*tár nemzetköziség ünnepén. Május előestéjén sok városnegyedben utcai táncmulatságokat rendeztek. A szerdai lengyel lapok első oldalon közölték a Lengyel Egyesült Munkáspárt Központi Bizottságának május elsejei kiáltványát. A kiáltvány megállapította, hogy a »Világ proletárjai egyesüljetek« jelszó sohasem volt időszerűbb, mint ma, amikor az atomháború veszélye fenyegeti az emberiséget. Párizsban a CGT a rendőrprefektus által betiltott ünnepi felvonulás helyett nagyszabású tömeggyűlést rendez, amelyen Benoit Frachon, a CGT főtitkára szól a párizsi dolgozók nevében az algériai háborúról, az élet drágulásáról, baloldali kormány szükségességéről. Hincz Gyula rajzaros főterén több ezren gyönyörködtek az üzemi művészcsoportok műsorában. Moszkvától Párizsig Május elsejének előestje vidéken A vidéki városokban és falvakban lampionos, zenés felvonulásokkal, májusfákkal köszöntötték a munka ünnepének előestjét. Pécsett a KISZ fáklyás felvonulást rendezett. Az üzemek, hivatalok művelődési otthonaiban, klubjaiban több ezer,pécsi dolgozó szórakozott. A váci Dunaparton az üzemek ifjúmunkásai és a középiskolás diákok tábortüzet gyújtottak. Cegléden az ünnepi zenei napok záróhangversenyén a munka ünnepét köszöntő dalokkal szerepelt a 70 tagú városi zenekar. Miskolcon a KISZ-fiatalok lampionos felvonulásán a menet élén KISZ-egyenruhás bányászfiatalok vitték a párttól kapott vörös selyemzászlót. A fiatalok a megyei pártbizottság épülete előtt hosszasan éltették a Magyar Szocialista Munkáspártot. A nyíregyházi párt- és KISZ-bizottság rendezésében szerdán idős kommunisták és fiatalok találkoztak a sóstói erdőben, az úgynevezett Hármasdombon, ahol az illegalitás éveiben a munkásmozgalom harcosai gyűltek össze. A somogyi falvakban többszáz szépen feldíszített májusfa köszönti a munka ünnepét. Vas megyében is májusfákkal tarkították a falvakat. A Salgótarjánt körülvevő hegyek ormain szerda este kigyulladtak a KISZ-esek örömtüzei. A bányász-, munkás- és