Magyar Nemzet, 1958. május (14. évfolyam, 102-127. szám)

1958-05-01 / 102. szám

2 ­ Egyiptomi sajtóvélemények A Tanjug tudósítója jelenti: Az egyiptomi sajtó rend­kívül nagy jelentőséget tulaj­donít Nasszer elnök moszkvai látogatásának s azt az Egye­sült Arab Köztársaság függet­len politikája sikerének te­kinti. A kormányhoz közel álló Al Gumhurija a többi között azt írja: ez a látogatás a bandungi elvek ismételt megszilárdítását és annak bi­zonyítékát jelenti, hogy a tömbön kívüli politika a né­pek kapcsolatának alapjául szolgálhat. Az Al Ahbar című lap pe­dig hangoztatja, hogy ez a lá­togatás a pozitív semlegesség politikájának alkalmazását je­lenti. Nem kétséges — írja a lap —, hogy Nasszer elnök eszmecserét folytat majd a szovjet vezetőkkel a legfonto­sabb világproblémákról, de el­sősorban a csúcsértekezletről, a nukleáris kísérletek betiltá­sáról és a leszerelésről. Az Al Ahbar leszögezi, hogy ez a lá­togatás megerősíti a két or­szág kapcsolatát. Az Egyesült Arab Köztársa­ság vezetői — írja továbbá a lap — fel akarják vetni Moszkvában a Szíriával és Egyiptommal külön-külön megkötött gazdasági egyez­mény egyesítését. Az említett egyezmények értelmében Szí­ria 500 millió rubelt, Egyip­tom pedig 700 millió rubelt kapott segély címén a Szov­jetuniótól. Kairóban úgy vé­lik, hogy a két egyezmény, egyesítése meggyorsítaná Szí­ria és Egyiptom gazdasági in­tegrációját. Magyar Nemzet Megkezdődtek a megbeszélések a szovjet vezetők és Nasszer között A külpolitikai helyzet A CSÚCSTALÁLKOZÓ ELŐKÉSZÍTÉSE ezekben a na­pokban sokkal inkább a nemzetközi közvélemény részéről tör­ténik, mint amennyire diplomáciai síkon folyik. A Szovjet­uniónak az a javaslata, hogy amennyiben a nyugatiak a kö­zös megbeszélésekhez ragaszkodnak, vegyen azokon részt Cseh­szlovákia és Lengyelország képviselője is, szokatlanul gyors reagálásra késztette a másik három kormányt. Hozzájárultak a külön-külön folytatott megbeszélésekhez. Ezzel a lényeget tekintve, a szovjet diplomácia elérte célját, elmozdította a holtpontról a diplomáciai megbeszéléseket. Hogy azonban ez a nyugati válasz nem volt hátsó gondolat nélkül való, arról a Reuter egy londoni jelentése árulkodik, amely szerint:­­*A három nyugati nagykövet most megkísérli létrehozni a három nyugati hatalom magatartásának maximális egybehangolását, mind a külön-külön tárgyalásokat megelőzően, mind azután. Ez a megállapítás világossá teszi, hogy a nyugatiak azért vá­lasztották a paritásos alapon történő közös megbeszélések he­lyett a külön-külön folytatott megbeszéléseket, hogy fenntart­hassák 3:1-es többségüket és megkíséreljék vagy saját akara­tukat keresztülerőszakolni, vagy újabb akadályokat támasztani. Aligha kétséges azonban, hogy egy ilyen út nem járható. Eközben a világ legkülönbözőbb részeiről, a legkülönbö­zőbb világnézetű emberek és rétegek részéről olyan kijelenté­sek hangzanak el, amelyek azt mutatják, hogy a nemzetközi közvélemény türelmetlen a csúcstalálkozó halogatása miaatt. Erről tanúskodik például a Szocialista Internacionálé elnök­ségének londoni üléséről kiadott felhívás, hogy az Egyesült Államok és Nagy-Britannnia is függessze fel az atomrobbantási kísérleteket és függetlenül az előkészítő tanácskozásoktól, mi­előbb vegyen részt csúcsértekezleten a Szovjetunióval. Dr. Al­bert Schweitzer, a világhírű Nobel-díjas tudós az oslói rádió­iban a "béke vagy atomháború" témáról tartott előadássoro­zatának harmadik estjén mielőbbi csúcstalálkozót követelt és kifejtette: A leszerelési tárgyalásoknak nem előkészíteniük kel­lene az atomfegyverek betiltását, hanem abból kellene kiindul­niuk. Először be kell tiltani az atomfegyvereket, azután meg kell kezdeni a leszerelési tárgyalásokat, amelyeknek célja k­utat, módot találni arra, hogy ebben az új helyzetben meg­akadályozzák a hagyományos fegyverekkel folyó háború kitö­rését. A ceyloni miniszterelnök eljuttatta válaszát Hruscsov­­hoz a szovjet atomfegyverrobbantási kísérletek beszüntetésé­ről.­­A ceyloni kormány mindent megtesz — hangzik Banda­­ranaike levelében —, hogy a bandungi értekezlet határozatai­nak szellemében segítse a békemozgalmat, amelynek ügyéért a szovjet kormány e nevezetes gyakorlati lépést tette.­ Fran­ciaországban a rakétakilövő helyek létesítése elleni mozgalom kivonult az utcákra. A békeharcosok utcai aláírásgyűjtési ak­ciót szerveztek Párizsban. A főváros XII. kerületében 1200-an írták alá a tiltakozó íveket, Vitryben egy nap alatt 2900 alá­írás gyűlt össze, a Montmartret magában foglaló XVIII. kerü­letben 1500 aláírás került az ívekre. Végül: Japánban a nemrégiben végrehajtott angol robban­tás ellenhatásaként — a Japán Szocialista Párt, a diákszerve­zetek és más egyesületek tiltakozást juttattak el az angol nagykövetségre, amely a többi között ezeket mondja: »Az effajta kísérlet csorbát ejt azokon az erőfeszítéseken, amelye­ket az egész világ tesz a nukleáris kísérletek megszüntetésére, és célszerűtlen akkor, amikor a Szovjetunió egyoldalúan elha­tározta, hogy vége vet nukleáris kísérleteinek,ú­szott abban, hogy győzelme­­­­sen kerülhettünk ki harcunk­ból. Az önök politikája, amely támogatást nyújt a már kiví­vott szabadságukat és függet­lenségüket védelmező arab né­peknek, reményt ébresztett azoknak a népeknek a szívé­ben, amelyek még harcolnak felszabadulásukért. Az impe­rializmus eszét vesztette, és nem talált más eszközt, mint a háború kirobbantását, hogy leigázza a közép-keleti arab államokat. Az önök támogatá­sa és ultimátuma volt az a té­nyező, amely támogatta a sza­badságot és az erkölcsi szel­lemet a földnek ebben a tér­ségében. A népek kezdték vé­deni jogaikat, érezvén, hogy nincsenek egyedül ebben a háborúban, érezvén, hogy van­nak baráti népek, amelyek mellettük állnak és védelme­zik az ő jogaikat, segítenek ellenállni a politikai és gaz­dasági háborúnak, így szi­lárdult meg a függetlenségre törekvő népek szabadsága. Szerda délelőtt Nasszer a Kremlben találkozott a szov­j­­et kormány vezetőivel és eszmecserét folytatott velük. A megbeszélésen Naszer el­nökön kívül részt vett Bag­­dadi és Haurani miniszterel­nökhelyettes, Husszein közok­tatásügyi miniszter, Favzi külügyminiszter és az EAK több más képviselője. Szovjet részről Hruscsov, Vorosilov, Mikojan, Kiri­­csenko, Kozlov, Muhitdinov és Cromiko külügyminiszter vett részt a megbeszélésen. A találkozás baráti légkör­ben és teljes kölcsönös meg­értés szellemében folyt le. Hruscsov szerdán a Kreml­ben villásreggelit adott Nasz­­szer tiszteletére. Nasszeren kívül egyiptomi részről jelen voltak Bagdadi és Hauirati miniszterelnökhe­lyettesek és az egyiptomi el­nök kíséretének más tagjai. Szovjet részről Arisztov, Brezsnyev, Bulganyin, Fur­­ceva, Ignatov, Kiricsenko, Kozlov, Mikojan, Muhitdinov, Svernyik, Poszpjelov, Koszi­gin és több miniszter vett részt a villásreggelin. Nasszer­­ A Szovjetunió támogatja a szabadságot és az erkölcsi szellemet Moszkvából jelenti a TASZSZ: Kliment Vorosilov, a Szovjetunió Legfelső Taná­csa elnökségének elnöke ked­den a Kremlben adott ebéden üdvözölte Gamal Abdel Nassz­­szert, az Egyesült Arab Köz­társaság elnökét és kíséretét. Beszédében rámutatott arra, hogy az a hősi harc, amelyet az Egyesült Arab Köztársaság népe vív függetlenségének megszilárdításáért és szuverén jogainak biztosításáért, ra­gyogó és lelkesítő például szolgál Ázsia és Afrika min­den népe számára. Kiemelte, Egyiptom és Szíria fontos sze­repét a történelmi jelentősé­gű bandungi értekezlet előké­szítésében és megszervezésé­ben. Hangsúlyozta, hogy az ázsiai és afrikai népek Kairó­ban megtartott legutóbbi ér­tekezlete újabb hatalmas lé­pést jelentett előre Kelet né­peinek tömörítésében, szabad­ságukért és függetlenségükért vívott harcukban. A szovjet nép az egyiptomi nép mellett állt Egyiptom súlyos helyzeté­ben, Anglia, Franciaország és Izrael fegyveres agressziójá­nak idejére Arab barátaink — hangsúlyozta Vorosilov — nem kételkedhetnek abban, hogy a Szovjetunió a jövőben is minden módon törekedni fog a közel- és közép-keleti béke és biztonság megszilárdí­tására. Az ebéden felszólaló Ga­mal Abdel Nasszer a többi között a következőket mondot­ta: Az Egyesült Arab Köztár­saság népe teljes mértékben méltányolja a Szovjetunió ba­rátságát és együttműködését, azt, hogy a Szovjetunió támo­gatást nyújt az arabok min­den problémájában. Az Egye­sült Arab Köztársaság népe mind a szíriai, mind pedig az egyiptomi térségben több mint hatszáz éve harcol független­ségéért. Az 1952-es egyiptomi forra­dalmat azért vívta meg a had­sereg, hogy megszabadítsa Egyiptomot az imperializmus­tól és kiszolgálóitól. Egyiptomnak az imperializ­mus ellen, függetlenségéért vívott harcáról szólva Nasz­­szer a következőket mondotta: Emlékeztetni akarom önöket barátaim arra, hogy támo­gatásuk nagy szerepet ját- Nasszer elnök a Kremlben (MTI Rádiófotó) Péntekre napolták el a Biztonsági Tanács ülését Mint ismeretes, április 29-ére összehívták a Biztonsági Taná­csot. A TASZSZ az alábbiak­ban számol be az ülés lefolyá­sáról: Az ülés előtt az ENSZ tit­kársága szétosztotta a Tanács tagjai között a Szovjetunió új határozati javaslatát, amely az atom- és hidrogénbombákkal felszerelt amerikai katonai re­pülőgépeknek a Szovjetunió határai irányában folytatott repülésének beszüntetését kö­veteli. A határozati javaslat befejező része a Biztonsági Tanács reményének ad kifeje­zést, hogy a csúcsértekezletre a legrövidebb időn belül sor kerül. Az ülés elején Szoboljev, a szovjet küldött emlékeztette az elnöklő amerikai delegá­tust, Cabot Lodge-ot, az eljá­rási szabály szerint lehetséges, hogy az elnök ideiglenesen a Biztonsági Tanács más tagjára ruházza funkcióit, ha a szóban forgó kérdés közvetlenül az ő országát érinti. Lodge elutasí­totta, hogy le­mondjon az el­nöklésről és követelte: tár­gyalják meg az amerikai kül­döttség által a Biztonsági Ta­nács elé terjesztett kérdést az Északi-sark vidékének nemzet­közi ellenőrzéséről. Az Egye­sült Államok képviselője az előző ülésen elhangzott felszó­lalásától eltérően, nem tagad­ta, hogy az amerikai repülő­gépek tevékenysége veszélyt jelent, megismételte azonban azt az állítást, hogy ezek a re­pülések "szükségesek". Cabot Lodge után a svéd delegátus szólalt fel, majd Szoboljev mondott beszédet. Kijelentette: sajnálatos, hogy a Biztonsági Tanács az ameri­kai képviselő álláspontja miatt még nem tett intézkedést az amerikai repülések megszün­tetésére. Az amerikai javasla­tot elemezve, rámutatott: ez a javaslat nem a meglepetéssze­rű támadás veszélyének kikü­szöbölését szolgálja. Szerzői el akarják terelni a Biztonsági Tanács figyelmét a szovjet kormány által előterjesztett fontos kérdésről. Egyúttal hír­szerző anyagokat akarnak kap­ni a Szovjetunió területének jelentős részéről, noha a Szov­jetunió nem küldi bombázóit az USA határai felé és a Szov­jetunió nem fenyegeti semmi­vel sem az Egyesült Államo­kat, sem bármely más államot. A sarki térség ellenőrzéséről szóló amerikai javaslat nem küszöbölheti ki az atom- és hidrogénbombával felszerelt amerikai repülőgépek repülé­seivel támasztott feszültséget. Szoboljev kijelentette: az amerikai javaslatnak semmi köze sincs a leszerelés prob­lémáinak megoldásához. A to­vábbiakban a csúcstalálkozó fontosságáról beszélt és fel­sorolta azokat a kérdéseket, amelyeket annak napirendjé­re kellene tűzni: az atomkísér­letek haladéktalan megszün­tetése, a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia lemondása az atom­fegyver alkalmazásáról, a kö­zép-európai atomfegyvermen­tes övezet megteremtése, a NATO és a varsói szerződés tagjainak meg nem támadási szerződése, a Németországban és más európai államokban levő külföldi csapatok létszá­mának csökkentése, egyez­mény kidolgozása a meglepe­tésszerű támadás elhárításáról és más problémák.­­A Biz­tonsági Tanács is — mondotta Szoboljev — hasznos módon hozzájárulhatna a béke meg­szilárdításához és a nemzet­közi feszültség enyhítéséhez, ha a kormányfői értekezlet minél előbb történő megtartá­sa mellett nyilatkoznék. A szovjet küldöttség új határo­zati javaslatának beterjeszté­sével éppen erre szólította fel a Biztonsági Tanácsot." A délutáni ülésen felszólalt a kanadai, a francia és a japán delegátus, mindhárman az amerikai javaslat mellett nyilatkoztak. Ezután váratla­nul rövid beszédet mondott Hammarskjöld. Kérte a tanács tagjait, bízzanak egymás­ban. Ezután az ülést péntekre napolták el. A (Berlin, ADN) Walter Ulbricht, a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára április 26-án nyilatkozatot adott az INS amerikai hírügynökség tulajdonosának és főszerkesz­tőjének, Randolph Hearst ír­nak. .Csütörtök, 1958. május 1- Grotewohl villásreggelije Mikojan tiszteletére Berlinből jelenti a TASZSZ: Az ön ideérkezése a Német Demokratikus Köztársaságba Bonnból hazatérőben, ahol önök több egyezményt írtak alá — mondotta Otto Grote­wohl, a Berlinben A. Mikojan tiszteletére rendezett villás­reggelin —, különösen nagy je­lentőségű, mert a világ szeme­­láttára hangsúlyozza azt a tényt, hogy két német állam van. Jó lenne — tette hozzá az NDK miniszterelnöke —, ha Nyugat-Németország politikai körei politikai elgondolásaik­ban számolnának ezzel a té­nyezővel. Grotewohl kijelentette, hogy a német kérdés megoldása csak a két német állam közeledésé­nek és megegyezésének alap­ján, valamint a két német ál­lam konföderációjának útján lehetséges. Az NDK kormánya nevében Otto Grotewohl üdvözölte azt a "messzemenő biztosítékot", amelyet Mikojan ajánlott Nyu­gat-Németország kormányá­nak. — Ha a Német Szövetségi Köztársaság részvételével há­borús konfliktusra kerülne sor, amelynek lehetőségében mi nem szeretnénk hinni — mon­dotta a továbbiakban Grote­wohl — a Szovjetunió nem használna atomfegyvert Nyu­gat-Németország ellen, ha a Német Szövetségi Köztársaság területén nem lesznek atom- és rakétafegyverek. Ez a javas­lat nemcsak a megegyezés és a béke lehetőségét rejti magá­ban, hanem az újraegyesülés szempontjából is újabb, sze­rencsés lehetőségeket nyit meg a német nép előtt. A szovjet kormány tiltako­zása Nyugat-Németország atomfelfegyverzése ellen — mondotta a továbbiakban Gro­tewohl — pontosan és világo­san az agresszív imperializmus és militarizmus elé tárta, hogy háborús politikájuk a Szovjet­unió és az egész szocialista tá­bor határozott ellenállásába ütközik. Másfelől, a Szovjet­unió világosan értésére adta a nyugat-németországi haladó erőknek, hogy a Szovjetunió hajlandó baráti kapcsolatokat fenntartani a Német Szövetségi Köztársasággal, olyan kapcso­latokat, amelyek mind a né­met, mind pedig a szovjet nép érdekeinek megfelelnek. Mikojan válaszában hangsú­lyozta, hogy a szovjet nép bé­kében és barátságban akar élni az egész német néppel. — Meg kell mondani — foly­tatta Mikojan —, hogy a Szov­jetuniót megelégedéssel töltik el az aláírt egyezmények és nem kevésbé az a körülmény, hogy az egyezmény révén kilá­tás nyílt a Szovjetunió és a Né­met Szövetségi Köztársaság kapcsolatainak megjavítására. — A jelenlegi körülmények között — állapította meg Mi­kojan — óriási jelentőségű az egész német nép harca a kö­zép-európai atomfegyvermen­tes övezetre vonatkozó len­gyel javaslat megvalósításáért. Szeretnék remélni, hogy a Né­met Szövetségi Köztársaság po­litikájáért felelős személyisé­gek annak a javaslatnak a je­lentőségét is megértik, hogy a varsói szerződésben részvevő államok és a NATO-hoz tar­tozó államok kössenek egy­mással meg nem támadási egyezményt — mondotta beszé­dében Mikojan. Strauss szabad kezet követel N­yugat-Németország atomfegyvergyártásához Berlinből jelenti az MTI. Strauss bonni hadügyminiszter április 25-én nyilatkozatot adott Randolph Hearst-nek, az INS hírügynökség tulajdono­sának és főszerkesztőjének. A hadügyminiszter nyilatkozatá­ban szabad kezet követelt ar­ra, hogy Nyugat-Németország mindenfajta atom- és rakéta­­fegyvert gyárthasson, valamint hogy ezekkel felfegyverezze hadseregét. Strauss nagyobb részt köve­telt a nyugatnémet nagyipar számára a lökhajtásos repülő­gépek és bizonyos fegyverek gyártásában, amelyeket eddig nem gyárthattak­. Strauss nyilatkozatában éreztette, hogy a nyugatnémet nagyipar ké­szen áll atomfegyverek vagy atomrobbanófejjel ellátott ra­kéták gyártására is. Adenauer kancellár a múlt hét végén ugyancsak nyilatko­zatot adott Hearst-nek. Ő is szovjet­­fenyegetésre­ hivat­kozva követelte, hogy a Nyu­gat folytassa a Szovjetunióval szemben követett »erőpolitiká­­ját". A nyugatnémet atomfegy­verkezésről szólva Adenauer cinikusan megjegyezte, hogy »a lakosság természetesen fel van kavarva a Németország területén felállítandó rakéta­támaszpontok miatt. Ezt a hangulatot azonban nem sza­bad túlbecsülni. A szövetségi köztársaság végre fogja hajta­ni mindazokat a döntéseket, amelyeket a NATO hozott" — fűzte hozzá­ A DPA jelentése szerint a müncheni ügyészség utasítás sora­ a­ rendőrség szerda dél­előtt házkutatást tartott a müncheni Atomfegyverkezés Ellen Küzdő Bizottság vezető tagjainál. A házkutatást azzal indokolták, hogy a bizottság napilapban engedély nélkül kért pénzadományokat. A bajor miniszterelnök azt állította, hogy a rendőrakció n­em politikai, hanem pusz­tán jogi intézkedést. Von Knoeringen, a Szociál­demokrata Párt tartomány­gyűlési csoportjának elnöke a csoport ülése után kijelentet­te: »Nem szabad azt hinni, hogy ilyen módon megfélem­líthetnek bennünket.« A Szo­ciáldemokrata Párt úgy véli, hogy a gyűjtési törvényre való hivatkozás csupán »félrevezető mesterkedés". »Emögött a CDU politikai akciója rejlik, jogi szőrszálhasogatással akarnak politikai harcot vívni elle­nünk.* Június 8-án népszavazás Hamburg tartományban az atomfegyverkezésről Hamburgból jelenti a DPA. Hamburg a Német Szövetségi Köztársaságnak első olyan tar­tománya, ahol június 8-án nép­szavazást tartanak a Bundes­­wehr atomfelszerelése kérdésé­ben, amennyiben a szövetségi kormány semmiféle jogi óvást nem emel ez ellen. A szenátus kedden megszavazta a népsza­vazásról szóló törvényjavasla­tot. Mint dr. Drexelius a sze­nátus képviseletében a sajtó­nak kijelentette, a tartományi parlament május 7-én szavaz a javaslat felett. Minthogy a CDU bizonyára a törvényja­vaslat ellen foglal állást, a ja­vaslatot második olvasásban legkorábban május 8-án lehet elfogadni. A törvényjavaslat értelmében 3 kérdést intéznek a válasz­tójogosult lakossághoz: 1. Hír­­e-e ön a Bundeswehr atom­felfegyverzésének? 2. Akarja-e ön atomfegyverek tárolását a szövetségi köztársaság terüle­tén? 3. Helyesli-e atomrakéta­­kilövőhelyek létesítését a szö­vetségi köztársaság területén? Az ENSZ menekültügyi főbiztosa a kanadai kormánytól kért segítséget a még Ausztriában tartózkodó magyar disszidensek elhelyezésére Mint a Reuter jelenti, dr. A. R. Linát, az ENSZ menekült­­ügyi főbiztosa, kedden felkérte John Diefenbaker kanadai mi­niszterelnököt, nyújtson segít­séget ahhoz, hogy az irányítá­sa alatt álló szervezet elszállít­sa az ausztriai és olaszországi táborokból az utolsó magyar disszidenseket is. A főbiztos kifejtette: a menekültügyi szervezet azért igyekszik felszámolni a tábo­rokat, hogy elhárítsa egy "­ke­mény probléma" jelentkezését. Ha ezt sikerülne megtenni, ez teljes megoldását jelentené a disszidensek elhelyezésének. A (Brüsszel, Reuter) Bau­­douin belga király kedd este rendeletet adott ki, amely feloszlatja a belga parlament mindkét házát és június 1-re kiírja az általános választáso­kat. Az alkotmány ételmében négyévenként kell választásom o­kat tartani. A jelenleg kor­mányzó, szocialista-liberális koalíció az 1954. évi választá­sok után került hatalmára.

Next