Magyar Nemzet, 1958. június (14. évfolyam, 128-152. szám)

1958-06-01 / 128. szám

Vasárnap, 1938. Június L. Magyar Nemzet Új áruházak, szállodák, üzletek épülnek Felülről sugárzó fűtés, infrasütős étterem, halászcsárda a Kereskedelmi Tervező Iroda tervei között Különlegesen érdekes fel­adat jutott a Kereskedelmi­­Tervező Iroda 75 iparművészé­nek, mérnökének és belső épí­tészének: áruházakat, szállodá­kat, éttermeket és üzleteket terveznek. Ebben az évben szá­mos olyan nagyszabású felada­tot kapott az Iroda, amelyek­nek egy része a jövő esztendő­re is átnyúlik s ellátja munká­val a tervezőket. Beszéljünk talán elsőként az áruházakról. A Lakóterv tervei szerint már építik a Magyar Divat­­csarnok régi helyén létesítendő m­ammut-áruház első szaka­­szát.. Ebben az évben a föld­szint, az első emelet és az utca­sor árkádosítása készül el, a belső berendezéssel a jövő év malmára kell készein lenni. Külföldi tapasztalatok felhasz­nálásával sok könnyűfémet és műanyagot alkalmaztak a bel­ső berendezés kialakításánál. Milyenek lesznek a Rákóczi úti új áruházak ? Jóval előbbre tart a Lottó­­Áruház építkezése: az első és második emelet berendezése most készül, már az utolsó si­mításokat végzik rajta s rövi­desen megkezdik az ármítást is, hogy minél előbb sor ke­rülhessen a ma még áruház­ként használt földszinti árusí­tóterem kialakítására és az ár­­kádosításra. Alig néhány lé­péssel odébb a Rákóczi út 20. szám alatt, az eddigi Alkalmi Áruház helyén ugyancsak kor­szerű új áruház létesül. Az építkezés még ebben az évben megkezdődik. Itt valósítják meg nálunk először a felülről sugárzó fűtést. Az alkalmi áruk árusítása átmenetileg a József körúton levő volt Spolarich Kávéház helyiségeiben lesz. Az Általános Épülettervező Vállalat a háború alatt elpusz­tult Regent Kávéház helyén, a Mártírok útján hatemeletes korszerű épületet tervezett, amelynek földszintjén és első emeletén a környék hosszú idő óta sürgetett vegyes áruháza nyílik meg. A belső berendezés tervei elkészültek, az új áru­ház megnyitására előrelátható­lag a jövő év második felében kerül sor. Egyszerre két korszerű bú­torház építéséről adhatunk hírt: a Rákóczi út és Kenyér­mező utca sarkán épülő hat­emeletes lakóház egész föld­szintjét erre a célra használják fel és a Lenin körút 29. szám alatti épületben az ellenforra­dalom alatt elpusztult föld­szintes bútoráruház helyett most emeletes készül, amely­nek belső berendezése a befe­jezéshez közeledik. A vidéki városok közül Deb­recen és Celldömölk kap eme­letes áruházat. Minél több szállodát A növekvő idegenforgalom, a külföldi turisták Magyarország iránti érdeklődése szükségessé teszi a szállodák minél gyor­sabb iramú fejlesztését. A Ke­reskedelmi Tervező Iroda ter­vezői készítették a Gellért Szálló belső berendezését­, az épülő négyszáz szobás Royal Szálló építészeti terveit és bel­ső berendezését. A szobák nyolcvan százaléka fürdőszo­bás, korszerűen berendezett, minden igényt kielégít majd. A vidék szállodahelyzetének ja­vítására Nagykanizsán a volt Centrált, Hódmezővásárhe­lyen a régi Fekete Sast, és Gyöngyösön a Hungáriát kap­ta vissza a szállodaipar. Budapest egyik látványossá­ga lesz a jövő évben elkészülő Berlin Étterem, amely a Szent István körúti volt Fischer-étte­­rem helyén épül eszpresszóval, cukrászdával, grillel. A hosszú­ra húzódott építkezésért kár­pótol majd a belső berendezés: a bútorokhoz szükséges mű­anyagokat és felszereléseket, valamint a világítótesteket az NDK-ból küldik. Csodálatos lehetőségeket rejtő új műanya­gokkal ismerkednek meg ez al­kalommal a tervezők, amelye­ket lehetőség szerint másutt is kívánnak alkalmazni. Halászcsárda a lágymányosi tó partján Az öreg Abbázia Kávéház helyén is újszerű vendéglátó­ipari egység nyílik majd: egész napon át üzemelő grill­ étterem készül itt, ahol a hal- és hús­különlegességeket a vendég szemláttára pillanatok alatt el­készíti az új infrasütő. Érde­kesnek ígérkezik a lágymányo­si feneketlen tó partjára terve­zett halászcsárda is a létesí­tendő szabadtéri színpad alatt. Romantikus környezetben, nagy kerthelyiséggel tervezik, a környék lakóinak nem kis örömére. Bővül a Budapest Kávéház eszpresszója és megoldják végre a mulató korszerű szel­lőzését is. Szó van a volt Arizona mulató feltámasztásá­ról, a tanulmányterveket a Tervező Iroda elkészítette, döntés még nem történt. Ahol kinőtték a régi ruhát A nagy népszerűségnek ör­vendő Vörösmarty Cukrászda is terjeszkedik: megkapja a mellette levő két helyiséget. Ily módon lehetőség nyílik a termelőrészleg korszerűsítésé­re és a dolgozók szociális igé­nyeinek kielégítésére is. Tera­szos szórakozóhely lesz újra a dunaparton a volt Dubarry Kávéházból; a tervek szerint őszre készül el. A csemegeboltok nagyobbí­­tására, korszerűsítésére is sor kerül. A Váci utca 1—3. alatti csemegebolt helyiségei megna­gyobbodnak, a mellettem­ levő konfekció üzlettel, a Rákóczi úti Csemege Áruház árkádosí­­tásával kapcsolatos átalakítá­sok tervei is elkészültek, a Szent István körút 15. és Le­nin körút 19. alatt pedig ön­kiszolgáló üzletek nyílnak meg. Számadás május utolsó napján Miért ért el az egyéni parasztoknál jobb eredményeket a Dunaföldvári Alkotmány Termelőszövetkezet ? «— A zöld Pannóniát tessék figyelni! Azzal ment el, végig­járja a határt. Lehet, hogy csak estére tér vissza. Előfor­dul ilyesmi. De megtalálhat­ják könnyen! Az Alkotmány birtokát járja. Két arc A zöld Pannóniát nem olyan könnyű megtalálni. Le kell menni a betonúton egészen Paksig, onnan vissza Köm­lö­dig, majd a földvári határt járni másfél órát, végre elő­bukkan. Pere János, a Duna­földvári Alkotmány elnöke ül a zöld Pannónián. Leveszi a szemüvegét, a benzintankra helyezi, egyik lába a földön támaszkodik. Tíz nappal ezelőtt láttam. Majd­nem ugyanilyen pózban. Csak az arca más most. Egészen más! Szinte nem is lehet ösz­­szehasonlítani. A régi arcon a száj keskeny volt, akár a kés foka, a szem összehúzódott, a szemöldök összeszaladt. Volt valami ha­tártalan keserű azon az arcon. Mondom, láttam, tíz napja. S most egészen más, meg se is­merném, de hát a ruha, a mo­tor ugyanaz. A szemüveg is, a sapka. Szelíd az arc, a szem­öldök szépen ívelt, a szája kissé nyitva. Mosolyog? Igen, mosolyog. Ha jobban figyelem, akkor úgy látom: mosolyog. Sokat tűnődöm, miért válto­zott­­meg ennyire Pere János arca. Hogyan lehet egy em­bernek két arca? Később erre is rájövök. Amikor már be­szélgetünk. Tíz nap óta sok minden történt errefelé. Nagy dolgok történtek. Kétszer esett azóta az eső. S tegnap majd kilenc milliméter csapadék hullott. Hogy mit jelent a kilenc milliméteres csapadék? Csütörtökön késő éjszakáig égett a lámpa az Alkotmány irodájában. Pere János az asz­talra görnyedve ült egész éj­félig. Számokat írt egymás mellé. Azt számolgatta, hogy mennyit hoz rrs.-íjd ez az esz­tendő. Keresztül húzzák a számoszlopot A tavalyi jó volt: 67 forint esett egy munkaegységre. A zárszámadás óta 1S ember kérte a felvételét. Még m­in­­dig emlegetik a környéken: 14 mázsa búza termett az Alkot­mány földjén. Az idén nem lesz annyi. Kö­zel sem lesz annyi. Pere Já­nos kiszámította. Csütörtökön mindent összeírt. Ért hozzá, agrnómus. Ezért van olyan jó terméseredménye az Alkot­mánynak. De hát most, ebben a szárazságban!.. . Mire lehet számítani? Tavaly csak a lu­­cerna-magfogásból 164 ezer fo­rintot jövedelmezett az Alkot­mány. Hol lesz az idén olyan magfogás? Sorakoztak a számok egy­más alá. Búzából jó lesz ha tíz mázsa terem holdanként. A reménység, a dinnye, az sem­mivé foszlik. Nem lesz din­­­nye, kiszárad minden. A végeredmény: negyven forint körül zár majd a ter­melőszövetkezet. Így állt a pa­píron. S most keresztülhúzta az elnök a számoszlopot. Pedig csak annyi történt, hogy ala­pos eső áztatta meg a földet. A dinnyéből már jó termés lesz. A magrépa is feljavul. A búza termésátlaga fél mázsá­val növekszik. A lucerna mag­fogásra még van remény. Egy szóval, rossz a régi számvetés. Legalább tíz forinttal emelke­dik egy munkaegység értéke. De jöhet még sok-sok jó, ki­adós eső júniusban is. A háztáji és a közös jó ez a termelőszövetkezet. Igyekvők, szorgalmasak a tag­jai. Azért mégis baj van, ép­pen most. Itt a legnagyobb munkaidő. Most kell megfogni a dolog végét. Kapálni, egyel­ni kell a kukoricát, utána kö­vetkezik a répaegyelés. Ha száz keze volna a tagoknak, akkor sem győznék. Még sincs mindenki a ha­tárban. Sokan hiányoznak. Mert az eső után permetezni kell a szőlőt. S mindenkinek van egy kis szőlője a háztáji­ban. Hát az előbbrevaló, mint a közös. Előbb legyen meg az, aztán majd mennek a közösbe dolgozni. Állunk az elnökkel a határ­ban, nézzük magunk előtt a földet és nem szólunk. Arra gondolunk mindketten, hogy nem jól van ez így. Szorgal­masak az Alkotmány tagjai, ez azonban nem elég. Az "■enyém" és a “­miénk­* fogal­mak között még szakadék van. Át kell hidalni. Ez csak egy lépés már. Igaz, nagy lé­pés. A konzervgyár és a borsó Sokat segített az eső, jobb lesz a termés. Midenki örül, de van panasz is. Főleg a bor­só miatt a konzervgyárra. A paksi konzervgyárral kötöttek termelési szerződést zöldborsó­ra. Az idén kevesebb a borsó, csak negyede a tavalyi ter­mésnek. Ennek ellenére az áfa jóval alacsonyabb. A konzerv­gyár 2,60 forintért veszi át ki­lóját, holott csak a leszedése 1,50 forintba kerül. A borsó szabad piaci ára 6,7 forint. Senki nem­ kívánja, hogy ennyit fizessen a kon­zervgyár, de legalább 4 forin­tot fizethetne. Borsóból eddig a termelőszövetkezetnek 60— 70 ezer forint volt a jövedelme, ebből bőven jutott munkaegy­ség-előleg. Az idén azonban erről szó sem lehet. Ez pedig nem növeli a tagok munka­kedvét. A siker titka Azt mondja az elnök: Há­zat épített az idén Antal Ist­ván, Balázs János, Kiss József, Juhász József.. . Sorolja tovább, már nincs olyan tag, akinek ne volna rendes családi háza. Nem is csoda, hiszen vannak olyan családok, mint például a Ko­vács Lajosék családja. Hárman dolgoznak,­­ 1171 munkaegysé­get szereztek. Van termelőszövetkezet a környéken, Pakson, Kömlödön, Előszálláson kettő, aztán Nagy­­karácsonyon. Egyik sem tud ilyen jó eredményt felmutatni. Pedig hát ugyanaz a föld. Az eső ott sem esik többször. Az Alkotmány az egyéni parasz­toknál is jobb eredményeket ért el. Mi ennek az oka? A szakértelem. Az időjárá­son és a szorgalmon túl a szak­értelem is fontos tényező. Du­­naföldváron, az Alkotmány tagjai az agronómust válasz­tották meg elnöknek, s ennél jobban nem is választhattak volna. Kint van a határban hajnaltól késő estig, jelen van a szántásnál, kapálásnál, egye­­lésnél, vetésnél. S nemcsak azt mondja meg, mit kell dolgozni, hanem azt is, hogyan kell el­végezni a munkát, s hogy mi­kor a legalkalmasabb. Most is megy tovább, nyug­talan, látni akar mindent, mint a jó gazda. A burgonyaföldön a gépek poroznak a kolorádó ellen, a betonút mellett asszo­nyok és lányok szedik a bor­sót. Pöfög a motor, s eltűnik a dűlőúton a zöld Pannónia. Porcsík marad a nyomában. Már ismét száraz a föld. Újabb eső kellene... Ülés Sándor kapható a szaküzletekben — optikil optikai fehérítő Kimosott fehér ruhaneműjét• HÓFEHÉRRE varázsolja a klórmentes iram Kifakult, színes ruhákat élénkít az MN­ÜL— NŐI GONDOK KÉT JK­ JÜI SOK N­ÉIillS Körülbelül egy éve rendsze­resítették az Országos Nőta­nács szociális és jogügyi bizott­ságának fogadónapjait. Vannak olyan hetek, hogy a késő esti órákig nyúlik egy-egy ilyen fogadónap, máskor üres ne­gyedórák is adódnak. De so­kan, különösen vidékiek, akik nem ismerik a hivatalos órá­kat, eljönnek máskor is és­­ természetesen meghallgatják őket. Vannak, akik levélben fordulnak problémáikkal a Nőtanácshoz. Hányan? Havon­ta több százan. És milyen prob­lémákkal? Mindennel. Rosszul sikerült házasság, rossz állás, meg nem értett gyermek, el­keseredett szülők, iszákos férj, válni készülő házastársak, társbérlet — csak néhány per­cig kell lapozni a vaskos könyvekben, amelyekbe felír­nak minden ügyet és íme, előt­tünk a nők mindennapi élete, problémáik, gondjaik. A Nőtanács munkatársai egyforma szívesen fogadnak mindenkit. Ahogyan ők mond­ják: nem akarnak beleszólni egy ügybe sem, illetve­ nem in­téznek ügyeket. De igyekeznek mindenkinek tanácsot adni, mindenkinek az ügyében jó szóval, információval — kinek mivel kell — segíteni. Ahogy lapozgattam a könyv­ben s a levelekben, megakadt a szemem néhány soron. Íme: "Igazán nem is tudom, ho­gyan köszönjem meg kedves segítségét. Férjem felmentésé­vel kapcsolatban mi is meg­kaptuk a gy.. -i járásbíróság­tól az értesítést. Nagyon, na­gyon hálásan köszönjük fára­dozásait, hogy kicsi családunk egéről segített ezt a nehéz, sú­lyos felhőt elkergetni... Már mindennap várjuk a baba szü­letését s az ő nevében is még egyszer nagyon szépen köszön­ik­ Z.D.-né­k...­! A levél a múlt hónapban ér­kezett. Érdekelt, mi volt az előzménye, mi volt az a "sú­lyos felhő­*? Szívesen elmondták, hiszen ezúttal "elintézett", jól vég­ződött ügyről volt szó. Az egyik fogadónap végén kopogtattak. Z. D.-né, egy fia­tal állapotos asszony és a fér­je. Egész magatartásukon azoknak az embereknek a fé­lénksége és bátortalansága lát­szott, akiket már sokszor, sok­helyütt elutasítottak. A Nőta­­nács munkatársainak kedves szavára felengedtek és mikor már túlestek a panaszokon — mindenütt barátságtalanul, ci­nikusan fogadták őket — rá­tértek az "ügyre". Az ifjú férjnek rövid idő múlva meg kell kezdenie nyolchónapos büntetésének le­töltését, éppen abban az idő­ben, amikorra a gyerek, az el­ső gyerek születését várják. Az asszony is, a férj is, úgy érzi, ez az ítélet igazságtalan, hiszen a férj ártatlan. Az történt ugyanis, hogy an­nál a vállalatnál, amelynek ő a vezetője, a főkönyvelő sik­kasztott. Z. D.-t az ellenőrzés elmulasztása miatt ítélték el. Mit tegyenek? Fellebbeztek már, de úgy létszik a fellebbe­zést a járási bíróság nem to­vábbította meg... A Nőtanács munkatársai gyakorlott, jószemű és jófülű nők, köztük olyanok is, akik járatosak a jogi dolgokban. Már ennél az első beszélgetés­nél nyilvánvaló volt: valahol valamelyik hatóságnál ha­nyagság vagy talán csak bü­rokrácia miatt elfekhetett a fellebbezés, amelynek kime­netele az egész család életére döntő lehet. A tanács ez volt: adjanak be egy kegyelmi kérvényt s ugyanakkor az ítélet végre­hajtására halasztási kérelmet. A házaspár megfogadta a ta­nácsot. A fiatalasszony, ezúttal már a helyi nőtanács segítsé­gével adta be kérelmét, csa­tolta kezelőorvosának igazol­ványát is s ugyanakkor a per­anyag másolatát is f­elkérték, amelyet aztán az Országos Nőtanács az Igazságügyi Mi­nisztériumba továbbított. Rö­videsen megkapták a választ: előbb a kéthónapi halasztást, aztán a kegyelmet... Mikor az ügy feljegyzései között lapozgatok, többször is figyelmeztetnek: a Nőtanács az ügyben semmi egyebet nem tett, mint megolajozta a bü­­­rokráciától nehezen forduló kerekeket. Sehol senkitől nem kérték, hogy más döntést hoz­zanak, mint amelyet az ügy érdeme szerint meg­kíván. De ezt a döntést sikerült gyorsan meghozatni.,, Néha nagyon nehéz tanácsot adni. Személyesen vagy négy­szer s levélben legalább any­­nyiszor kereste fel a Nőtanács szociális osztályának munka­társait egy fiatal orvostan­­hallgatónő. íme a problémá­ja: szeret egy fiút, az is diák, mint ő. Kapcsolatukból gye­rek született, a gyerek szüle­tése után összeházasodtak. A házasságot csak az asszony szülei tudják, ők is csak úgy tudták meg, hogy a nő vidéki barátnője, akihez a fiatalok a csecsemőt elhelyezték, meg­írta. Tulajdonképpen minden jóra fordulhatott volna, de a szülők nem tudták magukat túltenni a csalódáson, hogy gyermekük, akit ők annyi anyagi áldozat és nehézség árán taníttattak, ilyen, szerin­tük "romlott" életet élt. Kije­lentették, hallani sem akarnak a kis unokáról. A fiú szülei még annyit sem tudnak, nem is merik nekik megmondani, attól félnek, hasonló fogadta­tásban lesz részük s akkor a fiú nem tudja befejezni ta­nulmányait az egyetemen, mert nem kap további támo­gatást a szüleitől. A Nőtanács munkatársaitól a fiatal anya azt kérte, segít­sék őt munkához, abba akarja hagyni ugyanis tanulmányait, hogy gyermekét magához ve­hesse. Többször felajánlották neki: beszélnek a szülőkkel. Megkérik őket, ne legyenek ennyire hajthatatlanok, s ha már eddig segítették leányu­kat, segítsék ezután is, hogy ne kelljen lemondania válasz­tott hivatásáról. Mindannyi­szor kétségbeesetten tiltako­zott ellene. Nem, nem, mind­ez csak olaj volna a tűzre, szülei soha nem bocsátanak meg, hogy másokhoz ment pa­naszkodni. Hát ebben az ügyben bizony nem intéződött el minden jól. A Nőtanács teljesítette a fiatal anya kérését, munkához jut­tatta. A gyerek valószínűleg rövidesen nála lesz már. De az egyetemet abba kellett hagy­nia, s a fiú (az ifjú apa) szülei még mindig nem tudnak sem­miről semmit.,, Hogyan lehet ezt a falat le­bontani? Hogyan lehet közel­jutni a makacs, gyermeküket meg nem értő, megbocsátani nem akaró, még mindig az előítéletek rabjaként élő szü­lőkhöz? Sokat beszélgettünk, töprengtünk rajta. Recept­­ nincs rá. Ez is egyike azoknak a problémáknak, amelyeket lassan, sok türelemmel, ta­pintattal, megértő szóval kell majd megoldani. De addig hány fiatal nő vagy fiú kell, hogy áldozata legyen a szülők vakságának? Pongrácz Zsuzsa 7

Next