Magyar Nemzet, 1958. július (14. évfolyam, 153-179. szám)
1958-07-01 / 153. szám
2 Dobi István beszélt a zirci munkás-paraszt találkozón Befejeződtek a bakonyi hetek Vasárnap, a bakonyi heteik utolsó napján munkás-paraszt találkozót rendeztek Zircen. A borús, esős idő ellenére vonattal, különjáratú autóbuszokkal nagyszámban érkeztek a találkozóra a Bakony-vidék lakosai, bányászok, dolgozó parasztok, értelmiségiek. A zirci művelődési ház nagytermében Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke mondott ünnepi beszédet. Bevezetőben elmondotta, hogy az ország minden részében mind gyakrabban rendeznek ünnepi heteket és más hasonló ünnepségeket, hogy felélesszék a népi hagyományokat, játékokat és táncokat, s megemlékezzenek a város, a község, vagy a táj történelmi és kulturális múltjáról. Csak helyeselni lehet, hogy ezeket az értékeket nem hagyják veszendőbe menni, és ezek gondozása főleg az értelmiség, falvakban elsősorban a tanítók feladata. Nem szabad azonban megfeledkezni, hogy annak, aki itt a Bakonyban, vagy az ország más vidékein a múlt hagyományai, értékei után kutat, aki ezeket csokorba gyűjti, csak akkor jár helyes úton, ha nem felejti el, milyen céllal és kinek a számára végzi e munkát. Hagyományaink ápolását össze kell kapcsolni azoknak a feladatoknak szolgálatával, amelyek most és a közeli jövőben dolgozó népünk előtt állnak. Minden ünnepségsorozat, amelyet egy-egy vidék történelmi emlékeinek, kulturális és más hagyományainak felelevenítésére rendeznek, annyit ér, amenynyivel a vidék és az ország fejlődéséhez, a nép felemelkedéséhez hozzájárul. A bakonyi hetek programsorozata ez igényeket figyelembe véve is kedvező eredménnyel zárul. Dobi István a továbbiakban részletesen szólott a termelőszövetkezeti mozgalom előtt álló feladatokról. A közös gazdaságok jelenlegi helyzetével kapcsolatban elmondotta, hogy a zirci járásban a termésbecslések szerint a termelőszövetkezetek kalászosokból 2-3 mázsával többet várhatnak, mint az egyénileg gazdálkodók. Az országban ennél még nagyobb eltérések is lesznek a nagyüzemi táblák és a kis parcellák termése között. A továbbiakban a hároméves terv megvalósításával kapcsolatos feladatokról és a Nagy Imre és áruló csoportja elítélésének törvényes és igazságos voltáról szólott. A munkás-paraszt találkozó további programjában bakonyi lovasbemutató, kulturális- és sportrendezvények szerepeltek. Októberben Moszkvában rendezik meg a magyar—szovjet orvosnapok II. ülésszakát A magyar—szovjet orvosi napokon elhangzott előadások visszhangot keltettek az orvostársadalom körében. — Az orvostársadalomnak a szokásosnál is nagyobb érdeklődését egyrészt annak tulajdonítottuk — mondotta dr. Vadász Gyula, az Egészségügyi Minisztérium részéről az orvosnapok egyik rendezője, hogy igen sok orvos járt már kint a Szovjetunióban, akik fokozott figyelemmel kísérik a szovjet orvostudomány minden eredményét. Másrészt a témaanyag és a neves előadók fokozták az érdeklődésit. Egyébként általánosságok helyett az jellemezte az előadásokat, hogy egy-egy nagyfontosságú részletkérdést tárgyaltak meg alaposan, ami lehetővé teszi az előadások anyagának közvetlen felhasználását a mindennapi gyakorlati munkában is. A hivatalos programon kívül sok fontos és értékes tudományos kapcsolat jött ez alkalommal létre a magyar és szovjet kutatók között. Számos meghívást kaptak magyar orvostudósok szovjet kollégáiktól, hogy a helyszínen is módjuk legyen tanulmányozni a Szovjetunióban folyó kutatómunkát. Októberben , Moszkvában kerül sor a magyar—szovjet orvosi napok II. ülésszakának megrendezésére, ahol több kiváló magyar orvostudós, így Gegesi Kiss Pál, Kerpel-Fronius Ödön, Babics Antal professzorok képviselik másokkal együtt a magyar orvostudományt. Ennek az ülésszaknak programján elsősorban a gyermekgyógyászat problémái szerepelnek. "Ma jobban ismerjük a földet tengereket és a levegőt... Egy éve kezdődött a nemzetközi geofizikai év Egy évvel ezelőtt, 1957. július 1-én kezdődött meg a nemzetközi geofizikai év. Dr. Egyed László, Kossuth-díjas egyetemi tanár, a nemzetközi geofizikai év magyar nemzeti bizottságának titkára az évfordulóval kapcsolatosan adott nyilatkozatában hangsúlyozta, hogy ez a nagy tudományos munka az emberiség eddigi legnagyobb ilyen jellegű vállalkozása. Olyan határállomások jelzik az útját, mint a mesterséges holdak, az antarktiszi expedíció, a jégen úszó obszervatóriumok, egyedek. Ezek főleg egzotikus voltuknál fogva keltik fel elsősorban a nagyközönség érdeklődését, holott a sok ezer obszervatóriumban százezer kutató megfeszített munkája ontja a megfigyelési adatokat, amelyek feldolgozására alig lehet gondolni a geofizikai év befejezése, december 31-e előtt. A jelek arra mutatnak, hogy sok kutatási ágban a jövőre is szükséges lesz a mérések folytatása. Erről a nemzetközi geofizikai év július végén Moszkvában kezdődő teljes ülése fog dönteni. — Annyit azonban már elmondhatunk. — folytatta a professzor — ma lényegesen jobban ismerjük a földet, tengereket és a levegőt, mint egy évvel ezelőtt. Ez mindannak a valóban nemzetközi tudományos vállalkozásnak az eredménye, amelyet nemzetközi geofizikai évnek nevezünk. Hetven százalékos vízmagasság várható a magyar Dunán A Duna vízgyűjtő területén lehullott nagy csapadék következtében a bajor Dunán és az Inn folyón szombaton heves árhullám alakult ki, amely hétfő reggeltől a Linz feletti szakaszon már apadt. Az árhullám a magyar szakaszon előreláthatólag 70 százalék körüli vízmagassággal tetőzik majd. A vízállásnak megfelelően a szigetközi védővonalon első, illetőleg másodfokú készültség lépett életbe. Az észak-magyarországi kisebb vízfolyások Csehszlovákiában levő Vízgyűjtő területén a múlt hét végén ugyancsak jelentékeny csapadék hullott. Néhány helyen kisebbnagyobb átmeneti elöntés következett be, a vízelborítás azonban az apadás következtében már csökkent. A védekezés néhány helyen szükség szerint még tart. Továbbra is csapadékos marad az idő, de a hőmérséklet 24—26 fokig emelkedik A legutóbbi napokban Európa-szerte nagy esőzéseket, szélviharokat okozó ciklonrendszer elvonulóban van, s a mint a Meteorológiai Intézet központi előrejelző osztályán elmondották, Németországban és Ausztriában hétfőn már szép, száraz idő volt, sőt hazánkban is felengedett a 10 fok körüli szokatlan hűvösség. Vasárnap és a hétfőre virradó éjszaka kiadós esőzések voltak országszerte. A legbőségesebb volt az eső a Mátra és a Bükk vidékén — helyenként 50—67 millimétert mértek —, továbbá a Duna—Tisza-közén és a Tiszántúlon. Az általánosan megindult aratási munkák miatt nehezen várt száraz, meleg időt sajnos a következő napok még nem hozzák meg. A jelek szerint ugyan az országos esőnek vége szakadt, kedden és szerdán azonban záporok, zivatarok pásztázzák meg az országot. Az éjszakai lehűlések nem lesznek erősek, a nappali hőmérséklet előreláthatólag eléri a 24—25 fokot. • Több mint nyolcvanezer látogató tekintette meg a négy megye által Debrecenben megrendezett tiszántúli tenyészállatkiállítást és a vásárt. Magyar nemzet Megkezdték a fiatalok a Hanság lecsapolását Vasárnap a hansági csatornázásra és a szigetközi gátépítésre megérkezett az egyetemisták és középiskolás fiatalok első, ezerfőnyi csoportja. Hétfőn, a kora reggeli órákban rövid ünnepséggel nyitották meg a KISZ önkéntes ifjúsági táborait A Sziklai Sándor nevét viselő tábort Eperjesi László, az Iván Karpovról elnevezett tábort Borbély Sándor, a Mező Imre-tábort Várnai Ferenc, a KISZ Központi Bizottságának titkárai nyitották meg. Az ünnepség után a fiatalok lelkes hanlatban megkezdték a munkát. Országos kereskedelmi konferencia kezdődött hétfőn A Belkereskedelmi Minisztérium kétnapos értekezletre hívta össze hétfőn a tanácsok kereskedelmi osztályvezetőit. Az értekezlet első napján Tausz János belkereskedelmi miniszter az öttagú kereskedelmi küldöttség szovjetunióbeli látogatásának tapasztalatairól számolt be. Ismertette a szovjet kereskedelmi hálózat felépítését és fejlődését s követendő példaként említette meg az önkiszolgálási rendszer elterjedtségét. Felhívta a figyelmet az automatizálás fontosságára. Az értekezlet kedden folytatja munkáját. Kibővítjük árucserénket a Német Demokratikus Köztársasággal A Magyar Népköztársaság és a Német Demokratikus Köztársaság külkereskedelmi minisztériumának vegyesbizottsága 1958. június 13-tól június 28-ig tárgyalásokat folytatott Budapesten az idei árucsereforgalom növeléséről. Az eredményes tárgyalások után aláírták a két ország között 1958-ra szóló árucsereforgalmi és fizetési megállapodás kiegészítő jegyzőkönyvét. Eszerint az eredeti megállapodásban lekötött áruk mennyiségét 32,1 százalékkal növelték. A kiegészítő jegyzőkönyv árulistái szerint a Német Demokratikus Köztársaság gépipari cikkeket, köztük textilgépeket, vegyipari készülékeket, élelmiszeripari, mezőgazdasági szerszámgépeket, személy- és tehergépkocsikat, elektrotechnikai és finommechanikai cikkeket, valamint vegyi cikkeket szállít hazánknak. Magyarország elsősorban ipari közfogyasztási cikkeket, textilárukat, többek között pamutszövetet, gyapjúszövetet, férfi-, női és gyermekruhákat, rádió- és televíziós készülékeket adott el az NDK-nak. Növeljük a kohóipari gyártmányok, mezőgazdasági termékek, így például a gazdasági vetőmagvak, olajos magvak szállítását. A kiegészítő jegyzőkönyvet német részről Karl Ekloff, a Német Demokratikus Köztársaság kül- és bel-német kereskedelmi miniszterének helyettese, magyar részről Mulató János külkereskedelmi miniszterhelyettes írta alá. Még kilenc nemzetközi vásáron vesz részt a magyar külkereskedelem az idén A Magyar Kereskedelmi Kamarában már az őszi nemzetközi vásárokra készülnek, összeállítják a kiállítandó tárgyak listáit, kidolgozzák a pavilonok belső berendezésének, díszítésének terveit. Szeptember a vásárok hónapja, s ekkor hét helyen nyílik nemzetközi kiállítás és vásár. A magyar külkereskedelmi vállalatok együttesen vesznek részt a damaszkuszi, a zágrábi, a bécsi, a frankfurti, a lipcsei, a plovdivi vásáron. Münchenben és Londonban élelmiszer kiállítás lesz, ahol kóstoló adagokat vásárolhatnak majd a látogatók a magyar pavilonban bemutatott étel-ital különlegességekből. A vásárok sorozata októberben a tuniszival zárul. Külkereskedelmünk ez év első felében kilenc nemzetközi vásáron kollektíven szerepelt és ugyanaennyi helyen jelennek meg vállalataink az év hátralevő részében is. Huszonhét milliót fordítanak lakóházfelújításra a II. kerületben A II. kerületi tanács hétfői üléséin megvitatta és jóváhagyta az 1958. évi területfejlesztési tervjavaslatot, valamint a kerületi népi ellenőrzési bizottság munkatervét. A IX. kerületi tanács, az idén mintegy 53 millió forintból gazdálkodik, 2 416 000 forint a kerületfejlesztési alap. A költségvetés legjelentősebb tételét, csaknem 27 millió forintot, lakóház felújításokra fordítják, az idén 48 lakóházat tataroznak. Ezek egy részén tavaly kezdték és most fejezik be a munkát. A kerületben az idén 28 új tantermet adnak át rendeltetésének. Mintegy hárommillió forintot új utak építésére és a meglevők javítására költenek. Az elektromos hálózatot 340 000 forintos költséggel bővítik. Nyolcszáztizenkilencezer forint értékű beruházással hét közért-boltot alakítanak át, illetve hoznak rendbe, a Lövőház utca 3-ban pedig újat nyitnak. A vendéglátóipari üzletek mintegy2,5 millió forint értékű berendezéssel — hűtőszekrény, kávéfőzőgép — gyarapodnak, a sütőipari üzemek korszerűsítésére pedig 103 000 forintot fordítanak. A kerületi népi ellenőrzési bizottság, amely a második negyedévi feladatokat mind végrehajtotta, a harmadik, illetve a negyedik negyedévben hét vizsgálatot tervez. Többek között ellenőrzik a kerületben végzett tatarozást és felújítási munkák minőségét is. .Kei 1958. ratin 1 1. Árulva Ilinek mögött van DE GAULLE NEHÉZ HETE Aligha volt az utóbbi években francia kormányfőnek eseménydúsabb, mozgalmasabb hete, mint most de Gaulle tábornoknak. Vasárnap délután Macmillan brit miniszterelnök érkezettvillámlátogatásra Párizsba. Ma de Gaulle újabb háromnapos körútra indul Algériába. Visszaérkezését követően pedig szombaton már Dulles amerikai külügyminisztert láthatja vendégül a francia fővárosban. Ez a versenyfutás az idővel — mint az US News & World Report tanulmányában kifejti — rányomja bélyegét a tábornok egész működésére. A még rendelkezésére álló öt hónap alatt lényegileg a következő feladatokat kellene megoldania: 1. Erős ellenőrzés megteremtése Franciaország felett. 2. Az algériai lázadó tábornokok megrendszabályozása. 3. Az algériai háború befejezése. 4. Franciaország gazdasági életének megmentése az összeomlástól. 5. Az alkotmány megváltoztatása és a választók hozzájárulásának megszerzése. A befolyásos amerikai hetilap felsorolásából, nyilván szándékosan,kifelejti" a kormányfő előtt álló rendkívül bonyolult nemzetközi problémák megemlítését. Márpedig de Gaulle az elmúlt héten, a francia sajtó megállapításával élve, »felnyitotta a NATO dossziéját". Snaak, NATO-főtitkárral és Norstad tábornokkal, az atlanti haderők főparancsnokával folytatott megbeszélésén kifejezésre juttatta, hogy a NATO politikai, stratégiai és katonai szervénekújraalkalmazását" az új feladatokhoz éppen olyan fontosnak tartja, mint Franciaországban az algériai kérdés rendezését és az alkotmányreform megvalósítását. De Gaulle — a hozzá közel álló Combot értesülése szerint — megerősítette az atlanti szövetség, politikai és katonai vezetője előtt: hű akar maradni a NATO-hoz, azzal a feltétellel azonban, hogyFranciaország alapvető érdekeit figyelembe vegyék s a kelet-nyugati kapcsolatok lépjenek ki abból a mozdulatlanságból, amelyben túlságosan hosszú ideje megmaradtak, továbbá ne legyenek többé a Közép-Keleten befolyási harcok." A Monde nyomatékosan aláhúzta, hogy de Gaulle rendkívüli fontosságot tulajdonít az atlanti szövetség kérdéseinek. Franciaország a NATO-ban az Egyesült Államok mögött Angliával egyenrangú pozíciót követel magának, a nyugati szövetségesektől Franciaország észak-afrikai politikájának teljes támogatását kívánja és engedményeket sürget a Franciaország területén állomásozó NATO- erők parancsnoki posztjainak elosztásában is. Diplomáciai megfigyelők ehhez hozzáfűzik, hogy a tábornok állítólag olyan feltételekkel hajlandó csupán elfogadni Franciaország területén a kilövőpályák felállítását, ha azok ellenőrzésében a NATO amerikai főparancsnokságán kívül a francia kormány, illetve a francia hadsereg vezetői osztoznak. Ilyen előzmények után nyugati politikai körökben érthetően nagy érdeklődéssel várták a de Gaulle—Macmillan találkozót. A francia lapok nem csináltak titkot abból, hogy a francia—angol találkozó nem hivatalos napirendjén is tövises, és súlyos kérdések szerepeltek. A Reuter tudósítója szerint a két kormányfőnek a kelet-nyugati kapcsolatokról folytatott előzetes megbeszélése azt mutatta: mindketten egyetértenek abban, hogy meg kell kísérelni a csúcsértekezlet létrehozását. Az angol hírszolgálati iroda egyébként úgy tudja, hogy de Gaulle-nak és Macmillannak »a szóba került problémák legnagyobb részében azonos volt a véleménye«. A francia AFP — bizonyára a nagyhatalmi ábrándokat szövögető francia politikai körök megnyugtatására —, kiemelte, hogy a megbeszéléseken az angol miniszterelnök egyetértett de Gaulle tábornokkal Franciaország nukleáris politikáját illetően, vagyis, hogy Franciaország tagja legyen »az atom'■tubnak«. Ez a kérdés természetesen szóba kerül majd a hétvégi de Gaulle—Dulles tanácskozáson is. Az amerikaiakat nem is annyira az nyugtalanítja, hogy de Gaulle tábornok makacsul kopogtat »az atomklub« ajtaján, hanem az a tény, hogy kevéssé hajlandó megkönnyíteni Nyugat-Németország belépését e szigorúan zártkörű klubba. A Combat éppen ezért úgy véli, hogy e tekintetben a de Gaulle—Dulles találkozó nehéznek mutatkozik. Előbb azonban egy mindennél súlyosabb akadályon kell túljutnia a tábornok-miniszterelnöknek. Minden nemzetközi szakértő tökéletesen egyetért abban, hogy Franciaország számára változatlanul az első számú kulcskérdés: Algéria. A beavatottak szerint de Gaulle útja kifejezetten katonai jellegű lesz. A politikai problémák megvizsgálásától azonban ennek ellenére sem zárkózhat el. Márpedig első algériai látogatása óta igen sok újabb vitapont merült fel Párizs és Algír kapcsolatában. A „közügv bizottságok ultranacionalista tagjai pillanatnyi taktikai meghátrálás után ismét teljes erővel szervezkednek és attól sem riadnak vissza, hogy esetleg a tábornok jelenlétében hozzák nyilvánosságra követeléseik hosszú listáját. A Tribüne tudósítója különösen kiemeli annak jelentőségét, hogy a magasrangú tisztek de Gaulle intelme és kifejezett parancsa ellenére, továbbra is bentmaradtak aközügv bizottságokban.* »Az algériai hadsereg ugyan hajlandó követni de Gaulle-t — írja a Tribüne —, de csak azzal a feltétellel, hogy magáévá teszi az algériai szélsőséges elemek politikáját.* Mindenesetre nem különösebben biztató jelenség, hogy például Massu ejtőernyős tábornok — jelenleg az algíri prefektúra élén áll... Ami viszont a gazdasági helyzetet illeti, idézzük a londoni Economist megállapítását, amely szerint de Gaulle kormányának az az óhaja, hogy Franciaország belépjen az atomnagyhatalmak klubjába, először igen borsos "belépő", később pedig tekintélyestagsági díjjal" jár. Az algériai Integrációval kapcsolatos ígéretek szerény méretű beváltása pedig súlyosan felduzzasztja az Algériával kapcsolatos költségvetési kiadásokat. Nehezen ítélhető meg, hogyan tudja fedezni Franciaország mindezeket a kiadásokat. Pillanatnyilag nem látszik más választás, mint súlyos adókkal összekapcsolt szigorú gazdasági korlátozások alkalmazása , és további infláció. Dióhéjban így foglalhatók össze de Gaulle-ra és kormányára váró, szinte leküzdhetetlennek látszó feladatok. Bár a tábornoknak még több mint öt hónapja van hátra, hogy igyekezzék megbirkózni a fenyegető nehézségekkel, feltűnő módon az amerikai sajtó máris azt találgatja, hogy a féléves rendkívüli felhatalmazás után mi következik Franciaországban. A Time megfogalmazásában a politikusok szerint nem az a sorsdöntő kérdés, vajon de Gaulle sikert ér-e el, hanem, hogy ki követi majd őt a hatalombar. A. U. S. News & World Report tudósítója pedig szintén azt veti fel: a parlamenti kényszerszünet után vajon milyenfajta kormány követi de Gaulle-t? Persze ezek a találgatások még igen koraiaknak látszanak, hiszen a kormány október 5-re tűzte ki a népszavazást az alkotmányreformról és november 9-én rendeznék meg az új nemzetgyűlési választásokat. A kérdés azonban, ha idő előtti is, kétségtelenül izgatja és foglalkoztatja az összes érdekelteket. Mendes-France volt miniszterelnök — aki mint ismeretes legutóbb de Gaulle ellen szavazott — Crossman angol munkáspárti képviselővel folytatott bizalmas beszélgetésén éppen a lényegre mutatott rá, amikor , a News Statesmanban megjelent híradás szerint , kijelentette: -Életbevágó fontosságú, hogy minden rendelkezésre álló köztársasági erőt újraszervezzünk és egyesítsünk a nyár folyamán a fasiszta veszély elhárításán ra." M. R.