Magyar Nemzet, 1958. november (14. évfolyam, 258-283. szám)
1958-11-16 / 271. szám
k AZ IKKA felhívja ügyfelei figyelmét, hogy a karácsonyi ajándékcsomagok kiszolgáltatásának zavartalan és időben történő lebonyolítása érdekében, értesítsék külföldi ajándékozóikat, hogy ajándékcsomagjaikra befizetéseket a rendelést felvevő helyeken legkésőbb DECEMBER 6-ig eszközöljék Vasárnap, 1958. november 16., Magyar Nemzet. Évente 330 millió kilowattórát termel majd a Dunai Erőmű A visegrádi nagymarosi erőmű előmunkálatainak első szakasza befejeződött A Magyar Nemzet múlt vasárnapi számában részletes tájé■Aékoztatást adtunk a három- és ötéves terv nagyszabású villamosítási beruházásairól. Közöltük, hogy a második ötéves tervben kigyúl a villany Magyarország valamennyi községében. A hároméves terv és a második ötéves terv tehát minden faluba eljuttatja a villamos áramot, a rádió, mozi, televízió, mosógép, villanytűzhely, villanyvasaló működtetéséhez. De túl ezeken a munka nehezét a falun is fokozatosan átveszi a villanymotor, amely sokféle munkagépet hajt majd a magyar falvakban. A többlet villamosáramot több új hőerőmű és a második ötéves terv egyik legnagyobb létesítménye, a Dunai Erőmű adja. Milyen lesz a csehszlovák—magyar összefogással épülő alkotás, hol tartanak a munkálatok, megbeszélések — ezekre a mindenkit érdeklő kérdésekre kerestük a feleletet a Vízügyi Tervező Irodában. Az erőmű három fő része — A Dunai Erőmű előmunkálatainak első szakasza lezártnak tekinthető — mondották munkatársunknak. A VIZITERV 1951 óta foglalkozik az erőmű kérdésével. Évek során végig vizsgálta a visegrádi Duna-kanyar topográfiai, hidrológiai és geológiai problémáit. Több elrendezési vázlatot és tanulmányt készített az erőmű elhelyezésére és kialakítására. A folyó áramlási viszonyait helyszíni kísérleteikkel vizsgálták, és laboratóriumi kísérleteket folytattak. Ezekkel felülvizsgálták a gát helyét és elrendezését. A Dunai Erőmű három fő részből áll majd: a tulajdonképpeni duzzasztóműből, az erőműből, amelyben a turbinák áramot állítanak elő és a hajózsilipből, a hajózás zavartalan lebonyolítására. A Budapesti Műszaki Egyetem II. számú Vízépítéstani Tanszéke áramlástani laboratóriumában végrehajtott kísérletek és a helyszínen végzett kutatások választ adtak a tervezőknek: hol legyen az erőmű, hol helyezzék el a zsilipet. Az eredeti elgondolás az volt, hogy az erőmű a visegrádi oldalra kerül, ez a terv most módosul, olyként, hogy középen helyezik el, mert ott a legkedvezőbbek az áramlási viszonyok. Kemény hőset a Duna medre alatt Ez évben nagy lendülettel folyt az erőmű helyén a mederfeltárási munka és szeptemberben befejeződött. A fúrások alapján megállapították, hogy a mű létesítése szempontjából ezen a helyen kedvező a kőzet. A Duna medre alatt andezit-réteg húzódik, amelyet egy-két méter kavicshordalék takar. Az andezit jó teherbíró kőzet, amelyre duzzasztóművet, az erőművét és a hajózsilipet biztonságosan lehet építeni. A szakemberek behatóan megvizsgálták a part mentén a duzzasztógát bekötési helyét. Az ilyen műveknél nagy problémát jelentenek az alámosások és egyéb nehézségek, amelyek abból adódnak, hogy a felduzzasztott víz a gát alatt sokszor utat keres magának. Ebből a szempontból itt kedvező a helyzet, mert kimosás, alámosás veszélye nem áll fenn. Vízzáró „függönyök” A Dunai Erőmű építésével kapcsolatban felmerül az az aggály, hogy a duzzasztómű által felduzzasztott víz a mélyebben fekvő területekre behatolhat. Ennek megelőzésére a szükséges intézkedést megteszik. Magyarországon ez a veszély különben kis területet érint, Esztergom és Komárom környékét. Bár a Duna vízszintje mindenütt alacsonyabb lesz, mint az eddig észlelt legmagasabb árvízszint, mégis állandó víz nyugszik, majd a töltéseken. Ezért fel kell deríteni, hol szükséges töltéserősítés és töltésmagasítás. Ismerni kell a védőgátat környező terület talaját is, nehogy a védőgát alatt a vízáteresztő talajon át hatoljon be a víz a védett területre. Az ilyen vízáteresztő rétegek elzáráséra nagy súlyt helyeznek. Vízzáró »függönyökkel«, acélpallókkal, továbbá agyag- és betonszádfalakkal vízzáró réteget alakítanak ki és ezzel védik majd a gát mögötti területet az elöntéstől. Nagy jelentőségű újítás Az úgynevezett agyag-szádfalat már több külföldi államban sikerrel alkalmazzák. Nálunk is folynak kísérletek kisebb mértékben, most azonban mér kiterjedtebben sor kerül kipróbálására. Erre módot nyújt a rakacai völgyzárógát építése. Az agyag- és betonfüggöny építésére két kiváló vízügyi szakemberünknek, Kampl Hugónak, a műszaki tudományok doktorának és Illés Vilmosnak, a VIZITERV irodavezető főmérnökének közös újítása ad módot. Az újítás lényege: a talajba nagy belméretű csöveket süllyesztenek és a lyukakat agyaggal kitöltik, majd utána a csöveket kihúzzák, és a talajba lesüllyesztett agyag tökéletes vízzáró falként viselkedik. Ez a módszer rendkívül egyszerű és sokkal olcsóbb, mint az acélpallós eljárás, amelyhez az acélpallókat külföldről kellene beszerezni. A Duna jobbparti öblözeteit most vizsgálják, a próbafúrások Esztergom környékén folynak és ahol szükséges, az agyagfüggönyt alkalmazni fogják, ily módon tökéletes védővonalat alakítanak ki a duzzasztógát előtti térségben. A Duna bal partján, a csehszlovák részen egészen a Nyitra és a Vág torkolatáig hasonló feladatot kell megoldani a baráti csehszlovák szakembereknek. Ezen az oldalon csehszlovák vízügyi szakemberek végzik a feltárást és a tervezés előkészítését. Két nép közös terve, alkotása Mindkét oldal problémáit természetesen a csehszlovák és a magyar mérnökök teljes együttműködéssel oldják meg. A Dunai Erőmű a csehszlovák és a magyar nép közös terve és munkája alapján valósul meg, hogy a közös Dunaszakasz vízügyi, hajózási lehetőségeit a két baráti nép még jobban felhasználja országa fejlesztésére, népe javára. A nagyszabású mű létesítésének előkészítő munkáját csehszlovák és magyar részről a legkiválóbb szakemberek végzik és szinte naponta beszélik meg a közös problémákat. A csehszlovák mérnökök a Vág és a Vitová nagy erőműveinek tervezésénél, építésénél már bebizonyított nagy tudásukat, a magyar mérnökök hazánkban és a Szovjetunióban szerzett gazdag tapasztalataikat adják a közös műbe. A nagy tudással, és az értékes tapasztalatokkal felvértezett mérnöki gárda munkája a garancia arra, hogy a Dunai Erőmű a legjobban és a legolcsóbban épül meg. Fiatalok jelentkezése A Budapesti Műszaki Egyetem II. számú Vízépítéstan Tanszékén beszéltünk Kozák Miklós adjunktussal. Elmondotta, hogy a Dunai Erőmű építése nagy visszhangot váltott ki az egyetemi ifjúság körében is és élénk figyelemmel kísérik az előkészületeket. — Mér kiszámítottuk, hogy a Dunai Erőmű évi átlagos energiatermelése mennyit jelent szénben. Az évi 830 millió kWó megfelel évente 120 ezer vagon szénnek. Ez tizenötszöröse a Tiszalöki Erőmű energiájának és megközelíti az eddigi legnagyobb hőerőmű energiatermelését. A dunai vízlépcső megépítése — mondotta a fiatal adjunktus — szükségessé teszi számtalan, a létesítményhez nem közvetlenül kapcsolódó más műtárgy létesítését is, így az általános mérnöki kar több jelenlegi hallgatójának, illetve jövőbeni mérnökének lehetősége nyílik, hogy ebbe a nagyszabású és hatalmas munkát igénylő alkotásba bekapcsolódhassák. Víg István A nagy pillanat Az ablakból a hídra látni, a híd vastag, magas cölöpökön áll az Eger folyó fölött. Fából van, fedél húzódik rajta, valamikor zsilip volt. Zúgott, morajlott, beszélgetett alatta a hegyekből lezúduló víz, malmokat hajtott, de most csak szelíden cseveg és ringatja hátán a belehulló sárga leveleket. Nincsenek iftár vízimalmok errefelé. Nem zsilip már régen, csak híd, kopog a lépés alatt a deszkája, messzi hangzón. A felnémeti országutat köti össze a Petőfi termelőszövetkezet székházával. Farkas András, a Petőfi elnöke az asztalra könyököl, szeme az ablakon. A híd felé tekint: jönnek-e már? Szecska Ferenc is benyit, rak a kályhára, aztán leül. Néha ő is kitekint, aztán körülnéz, rend van-e? Mert vendéget várnak a faluból. Szabó András és Hüse István üzent: kijönnek délelőtt. Azért söpörgette föl még a széthulló faszilánkokat is Szecskó bácsi a kályha körül. Kijönnek és szétnéznek a Petőfi portáján. Ezt a látogatást várom én is az irodában ülve. A nagy pillanatot szeretném ellesni. Amikor ott ikint jönnek majd az úton, egyéni gazdák még. Aztán kopog majd léptük alatt a híd deszkája. Kezet nyújtanak, hogy megpecsételjék a szót. Az arcukat szeretném látni, a hangjukat hallani, a mozdulatukat figyelni: íme, most váltak szövetkezeti emberekké! Kint esik az eső, egészen vékonyszálú, fényes őszi eső, szinte csak permet. Az ablakra pára fut, néha megtöröli Szecskó bácsi, hogy ne zavarja a kilátást. Aztán kinyitja a szekrényajtót, barnafedelű munkaegységkönyvek sorakoznak a polcokon. Ott is rend van. Az udvarra is kitekint, a hullott almát szedik ládákba, megigazgatja a ládákat, aztán visszalépked és rágyújt, ül a kályha mellett. Aztán, mintha fény lobbanna be, villan az arcán a mosoly. — Emlékszel? — kérdi az elnöktől, s az is mosolyog. Tudom, hogy mire gondolnak, s mire emlékeznek. Hiszen az ő életükben is volt ilyen nagy pillanat. Mikor is? Tíz esztendeje alakult a felnémet Petőfi, az öreg Szecskó is az elsők között volt. Aztán Oovik József, Énekes Tibor, Szarvas Sándor, Takács András, összesen tizenheten. Proletárok, nincstelenek. Szecskó bácsi községi csordás volt tizenkét esztendeig, s akkor a maga gazdája lett. Húsz hold gyümölcsös gazdája. Mert annyi volt, egy barázdával sem több, húsz hold gyümölcsös és semmi más. És az első zárszámadás kilenc évvel ezelőtt? Ezt külön meg kellene egyszer írni. Nem lehet megindultság nélkül visszagondolni arra a napra. »Éppen így esett az eső — emlékezik a volt községi csordás. — Éppen így. Finomszálú eső mosta a földet. Csatakosak voltunk, rátapadt a sár a lábbelinkre. Fánk nem volt, hát nem fűtöttünk. Körülélltük ezt az asztalt, mert az asztal még ugyanaz. Vártuk, hogy mit kapunk. Mert dolgoztunk nagyon sokat. kevesen voltunk. Sok volt a munka. Számolgatott a könyvelő, számolgatott, aztán csak ült és nem szólt hozzánk...« — No, mi van? — kérdezte valamelyikünk. — Mennyit kapunk? Mi jár egyévi munkánkért? — A könyvelő csak hallgat, aztán feláll, de nem ránk néz — folytatja Szecskó bácsi. — Nem ránk néz, hanem a földre tekint, a sáros lábbelinket nézi. Majd azt mondja csendesen: Mindenkinek fizetni kell két forintot, mert ennyi a hiány. Elhallgat az öreg, fény úszkál a szemén. Rak a tűzre, s csendesebb hangon folytatja: — Egy ideig álltunk szótlanul, aztán egyenként odaléptünk az asztalhoz és letettük a két forintot. Nálam nem volt. Hazaszaladtam és hoztam. Igen... Tizenheten voltunk... Aztán csak kilencen maradtunk ... Hallgatunk, dohog a tűz a kályhában, kint eső mossa a házak tetejét. A hidat figyeljük, de nem látni senkit. Most már kiváncsi vagyok, s izgatott. Hát tovább, hogy volt? Tovább? Kilencen maradtak. Egy évre rá kaptak két lovat. Énekes Tibor hozta meg a hírét. Futott az úton, zuhogott lépte alatt a deszkapalló a hídon, mintha riadót verne. — Mi az? — kérdezték tőle. — Baj van talán? — Két lovat kaptunk. Az államtól. Ingyen ... Aztán kaptak malacokat is. Azzal meg, hogy jártak? Megpiszkálja a tüzet az öreg Szecskó. Elmeséli, hogy mi lett velük. Befogták hízni a hat malacot, mert kellett a tagoknak a zsírozó. — Az egyik nagyon szép volt, kövér. Százötven kilós is lehetett. Hát, egy éjszaka megfialt. Nem is számítottunk rá. Mit csináljunk? Ebből már nem lesz hízó, meghagytuk magkocának. Ebből lett a törzsállomány. Most 107 szaporulatunk van, 13 anyakocánk, s hetven hízóra kötöttünk szerződést. Olyan egyszerűen mondja, mintha a legtermészetesebb dolog lenne a világon. Közbe ismét kitekint az udvarra, hogy mi van az almával. Jön majd érte egy tehergépkocsi. Ezt a hullottat két forintjával veszik csak át, de a java az első osztályú volt: Jonathán, rozmaring, arany parmen. Almaillatban úszott az egész környék, amikor megkezdődött 48 holdon az almaszüret. Mert most már ennyi van húsz helyett. Szántó pedig 150 hold. A tagok száma 66. — Milyen volt a termés? — kérdezem. — A régi húsz hold alma 37 vagonnal termett — mondja az elnök, mire Szecskó közbeszól. — Az első évben azt mondták: »Éhenhalunk! Vágjuk ki a gyümölcsöst!« Nem vágtuk ki. Inkább visszaadtuk a két forintot. Aztán bíztunk két esztendeje is, pedig igen csavargatta a vihar a fák derekát akkoriban. Odalép a szekrényhez, leemel a polcról egy munkaegységkönyvet. Jakab Istváné, s 330 egység van beleírva. Hatvan forint jut egyre. De van olyan, akinek négyszáz, sőt ötszáz a munkaegysége. Az elnök felugrik. Izgatott. Az ablak felé mutat. — Jönnek. Két ember közeledik. Most dobban a léptük a hídon. Szecskó bácsi elébük megy. A vendégek megállnak a ládák mellett, nézik az almát. Szabó András kiválaszt egyet, szép piros Jonathánt. Megtörülgeti a kabátja ujjába, aztán beleharap. Hersen a foga alatt. Letörülik a cipőjüket az ajtó előtt, aztán belépnek. Az elnök nyújtja a kezét. Ez hát a nagy pillanat. Nagy pillanat? Nem. Az a másik volt az, kilenc esztendővel ezelőtt, amikor álltak némán az asztal mellett, majd lassan benyúltak a zsebbe és előkotorták a két forintot. Az nagy pillanat volt. S az, amikor Énekes hozta futva a hírt a két lóról. * Szabó Andrást és Hüse Istvánt már nem gyötrik kétségek, nem hánykolódnak álmatlanul: egyenes az út, amerre indultak. Vidáman, bizakodóan nyújtják a kezüket, mosolyognak az elnökre. Akkor mi is jövünk majd! Illés Sándor Alágy fejlődiós előtt ési XII. kerület Vásárváros és tizenkét—tizenhatemeletes toronyházak építését tervezik Milyen feladatok várnak a XI. kerület új tanácstagjaira, akiket ma választanak meg négy esztendőre? Lágymányos, Gellérthegy, Sasad, Őrmező, Kelenföld, Kamaraerdő, Albertfalva — ez a XI. kerület. Nagyobb, mint Debrecen vagy Szeged —, 130 ezer ember lakik itt. Budapest egyetemi negyede, gép- és textiliparának egyik központja, határában gazdag termelőszövetkezetek vannak. Földjét több ezer éve lakja az ember, mégis új városrész. A Duna partjáig leszaladt Gellérthegy hosszú ideig elzárta Pest-Budától. Az 1896- bam elkészült északkeleti kapun, a mai Szabadság-hídon keresztül csak lassan terjeszkedett a főváros. De amióta felépült a Boráros téri híd, növekedett az építkezések száma is. Különösen meggyorsult a fejlődés üteme napjainkban. A Duna nyugati partján, a budai hegyek lábánál elterülő kerület Budapest egyik legszebb része, erre terjeszkedik a főváros. Új szocialista városrész Szerte a kerületben építkeznek. Az albertfalvai új lakótelepen 825 család talált otthonra. Állnak már a Villányi úti új házak is. A fő útvonalakon sorra tüntetik el a foghíjakat s a dombok lejtőin, a barackosok között sok száz családi ház épült, illetve épül. A Bocskai úton nemsokára három tízemeletes pontház építkezését kezdik meg. A kerület legnagyobb építkezése a lágymányosi. A széles mezőkön, ahonnan tíz perc alatt el lehet érni Budapest szívét, új szocialista városrészt építenek Sztálinváros alkotói: 7000—8000 lakás épül itt. Ami néhány évvel ezelőtt még csak terv volt, ma már megvalósult. Nagy lakótelepek emelkednek a Fehérvári úti üzemektől északra. Eddig 734 lakásba költöztek be az új lakók, idén még előreláthatóan 177 lakást adnak át. Gyors ütemben folynak az idén megkezdett építkezések is s közben a Lakóterv és BUVÁTI mérnökei már tervezik a következő szakaszokat A legújabb építési elvek szerint korszerű, önálló házakat terveznek. Az Irinyi József utcában Ázbey Sándor elgondolása nyomán épülnek a hétemeletes házak, amelyeket földszintes üzletsor köt össze. A keletre, nyugatra néző lakásokat bőven éri a levegő, napfény. Készülnek már a tizenkét emeletes toronyház tervei is. A televíziós központ épülete is, amit ugyancsak Lágymányoson kívánnak elhelyezni, tizenhat emeletes lesz. A Lágymányoson akarják felépíteni az új vásárvárost is. A Duna-menti síkság kiválóan alkalmas nemzetközi vásárok rendezésére. Jövőre már megkezdik az előkészítő munkákat is. Az új tanácstagok feladatai A gyorsiramú fejlődés sok feladatot ró a tanácsra. Új utakat kell építeni, javítani kell a közlekedést. Mindenekelőtt a Móricz Zsigmond körtér zsúfoltságát akarják csökkenteni. A Petőfi-hídról érkező villamost a Karinthy Frigyes út helyett már a következő hónapokban az új lágymányosi lakónegyeden vezetik keresztül. A kocsik a piac mellett a Fehérvári útra kanyarodnak majd. A körtérre autóbuszközpontot terveznek és a HÉV-et ki akarják telepíteni. Egyik elgondolás szerint a Budafoki úton haladna a HÉV Petőfi-hídig. Érdekes kulturális terveket is készítettek. A lágymányosi toronyház szomszédságában ezerszemélyes szélesvásznú filmszínházat kívánnak építeni. A mozik hálózatát a televízió várható gyors terjedése miatt tovább nem akarják bővíteni. A Feneketlen-tó mellett, gyönyörű környezetben felépült a Bartók Béla Szabadtéri Színpad. A 130 000 lakosú kerület állandó színházat is szeretne. Épületét a tanács szakemberei a Gellérthegy déli oldalára javasolják, a Villányi úti olvasópark helyére. A Bartók Béla úton, hol esténként ezüstkék fénycsövek világítanak, a hídtól a Kosztolányi Dezső térig alakítják ki a kereskedelmi központot, a kerület „Rákóczi útját'-*. Korszerű, nagy üzleteket terveznek, gyermekkórházat, új bölcsődéket, óvodákat, iskolákat és a Sashegy oldalában gyógyszállókat szeretnének építeni. Mindezek a tervek, elgondolások a kerület életének megoldásra váró kérdéseit fejezik ki. Megvitatásuk — esetleges módosításuk —,é s megvalósításuk már az új tanácstagokra vár. Másfélszáz új tanácstag, másfélszázezer lakosú városrész további fejlesztésének gondjait veszi ma vállára. At. _5