Magyar Nemzet, 1959. január (15. évfolyam, 1-26. szám)
1959-01-01 / 1. szám
.Masai SI A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA . 1959 B. U. E. K. — sikert, szerencsét, eredményes jó munkát, hozzá erőt és egészséget kívánunk ma egymásnak, sok százezer kártyán, telefonon, személyes kézrázással, vidám éjféli öleléssel, régi szokás formáit követve, de őszinte, tiszta szívvel, igaz érzéssel. Boldog új esztendőt kívánunk mi is minden olvasónknak, amikor az újévi szám vezércikkében — mint minden évben — végiggondoljuk, mit is várunk, mit tervezünk, mit kívánunk valamennyiünknek, magunknak, 1959-ben. Ha jósok lennénk, csillagjósok, vagy ólomöntők, megállapítanék, hogy az előjelek, az új csillagok és az öntők eredményei kedvezőek. De vidám és derűs jóslatokra jogosít minden más is, amit magunk körül látunk. Mit jósoltunk, mit ígértünk ma egy esztendeje? Akkor az újévi cikkek arról szóltak, hogy az 1958-as esztendő nem lesz könnyű, nehéz munkát ígér és nem életszínvonalemelkedést. Alig egy esztendővel az ellenforradalom leverése után nem is lehetett könnyű ígéretekettenni. Az ország népe minden erejét latba vetve dolgozott az ellenforradalom okozta károk helyreállításán. Népünk vezetői biztos kézzel irányították az ország hajóját, de nem tettekbe nem váltható ígéreteket. Azt írtuk akkor, hogy sem újabb béremelésre, sem árcsökkentésre nem lehet 1958- ban számítani. Elmúlt egy esztendő, s megállapíthatjuk, hogy sokkal többet adott, mint amennyit vártunk és reméltünk tőle. Ha a kormány nem is ígért életszínvonalemelkedést, az mégis bekövetkezett, jobban él az ország népe, mint egy évvel ezelőtt. A karácsonyi ünnepi vásáron láthattuk, hogy soha ilyen élénk forgalom nem volt az üzletekben. Minden karácsonyfa alá bőven jutott ajándék. Mindez az életszínvonal emelkedését, a vásárlóerő növekedését bizonyította. A Magyar Nemzet mai száma hatvan találomra megszólított ember válaszát közli arra a kérdésre, hogy mit vár, remél, mit kíván 1959-től. Valamennyi válasz derűs, optimista, valamennyi bízik, tervez. Kis és nagy dolgokat kíván: utazást, sok kisiborjút, százforintos munkaegységet, holdrakétát, lakást, autót , békét. S mi biztosan hisszük, hogy ezek a tervek, vágyak, célok, teljesülni is fognak a most következő esztendőben, hiszen csak rajtunk áll, hogy teljesüljenek. Minden lehetőség a kezünkben van. És meg fognak valósulni azok a tervek is, amelyeket az ország készít magának az 1959-es esztendőre. 14,7 milliárdos beruházásból bányákat nyitunk, üzemeket, kórházakat, iskolákat építünk és 38 ezer lakást, ami azt jelenti, hogy a 15 éves lakásépítési terv keretében már ebben az évben több százezer ember jut új, megfelelő hajlékhoz, több százezer ember számára biztosíthatunk jobb és szebb életet. Nem messze távolban van tehát lakásgondunk megoldása, hanem már a következő esztendő jelentős lépést tesz egyik legnagyobb nehézségünk megszüntetéséhez. Ma lép életbe az új nyugdíjtörvény. Mától kezdve igazságosabban és méltányosabban osztjuk el azt a hatalmas őszközeget, amelyet államunk érdemes nyugdíjasaink számára biztosít. Következik a pedagógusok és az egészségügyi dolgozók megígért fizetésrendezése, s ma jelent meg a kormány határozata a termelési árak bevezetéséről, ami néhány fontos közszükségleti cikk árának leszállításával jár. Most már bátran és felelősen ígérhetünk is emelkedő életszínvonalat, virágzó gazdasági és kulturális életet a következő esztendőre. Annál biztosabban és annál felelősebben, mert hiszen nem egyedül járjuk a felemelkedés nagyszerű útját. Előttünk a Szovjetunió és Kína hatalmas eredményei és még csodálatosabb tervei és a szomszédos népi demokráciák fejlődése. 1959-ben kezdődik a Szovjetunió új hétéves terve, amely egy időben fejeződik be a mi hároméves és utána következő ötéves tervünk végrehajtásával. Egységes és azonos a szocialista országok fejlődésének ritmusa és ha nálunk még vannak is néhol a ritmikus zavarok — mint például a mezőgazdaság szocialista fejlődésének ütemében, vagy értelmiségünk egy részének ideológiai fejlődésében — a diagnózist ismerjük már, meg tudjuk találni a gyógymódot is. . . Küszöbön áll az 1959-es év egyik legfontosabb eseménye, a Szovjetunió Kommunista Pártjának XXI. kongresszusa, amely utat mutat majd a következő esztendőkre. Mögöttünk a magyar fejlődés egy fontos állomása, a novemberi választás, amelynek szilárd alapján építhetjük tovább életünket, építhetjük egyre gyorsabb tempóban a szocializmust. A választásokban megerősödött Hazafias Népfront új, nagy feladatokra vállalkozhat az 1959-es esztendőben. Vannak korszakok, amikor az emberek általában a múltba néznek, azt emlegetik sóhajtozva, hogy hej, azok a régi szép idők, akkor volt jó, nagyapáink korában. És vannak korok,, amikor az emberek a jövőre néznek, ma jó és szép az életünk, holnap még jobb és még szebb lesz és a gyermekeink élete még annál is jobb. A magyar nép ma nem néz sóhajtozva a múltba, semmi oka, hogy visszakívánja a fasiszta évtizedek szörnyűségeit, nyomorát. A magyar nép, a magyar munkás, a magyar paraszt és a magyar értelmiség minden eddiginél teljesebb bizalommal tekint a jövőbe, indul az új esztendőbe. Tudjuk, hogy a dolgozó nép jobb sorsa és az ország boldogulása csak békében képzelhető el Békére vágyik az ország, az egész világ. Bízunk abban is, hogy az 1959-es esztendő a béke megszilárdulásának esztendeje lesz. A szilveszter-éjféli és az újévet ünneplő ingadozók tömege sohasem áramlott ilyen fényben ragyogó körutakon, sugárutakon és utcákon, mint ma. Soha nem indultunk ilyen jogos bizalommal, ennyi reális tervvel új esztendőbe. Boldog, békés, eredményes 1959-et kívánunk! Ma lépnek életbe az új termelői árak Néhány kiskereskedelmi ár korrekciója évi 320 millió forint megtakarítást biztosít a lakosságnak A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A párt és a kormány határozata alapján 1959. január 1-től új ipari termelői árak, új építőipari egységárak, új áruszállítási díjtételek és kereskedelmi haszonkulcsok lépnek életbe. Az árrendezés révén megváltoznak a vállalatok egymás közötti forgalmában érvényesülő árak. A cél az, hogy az alapanyagtermelő iparágak — a bányászat, a kohászat, az építőanyagipar — együttesen több milliárd forintos állami támogatására ne legyen többé szükség, s hogy a termelői árak jobban tükrözzék a termékek önköltségét. Azok az iparágak, amelyeket eddig az államnak támogatnia kellett, a tényleges önköltségen aluli árakon adták el termékeiket a feldolgozó iparágaknak. Az állami ártámogatásnak az volt a következménye, hogy a feldolgozó iparágak önköltségében az alapanyagok alacsony összeggel szerepeltek, ezért az ezeken alapuló termelői árak a feldolgozó iparágakban sem tükrözték a tényleges önköltséget. Egyes gyártmányok termelői ára tehát jelentékenyen eltért az előállítás tényleges költségeitől. Az új árrendszer a gazdaságosabb termelést szolgálja, mert megszünteti ezeket a visszásságokat. A termelői árrendezés folytán szükségessé vált egyes fogyasztói árak emelése, ez azonban a kiskereskedelmi áruforgalomnak rendkívül szűk körét, mindössze fél százalékát érinti és az áremelést bőségesen ellensúlyozza az egyes fogyasztási cikkeknél végrehajtott kiskereskedelmi árleszállítás. Az áremelések ugyanis olyan cikkeket érintenek, amelyeket a lakosság általában nem rendszeresen és nem nagy mennyiségben vásárol, s az áremelések összege országos viszonylatban körülbelül évi 330 millió forint; az árcsökkentések viszont nagyrészt a lakosság ellátása szempontjából jelentős cikkekre vonatkoznak, s évi összegük mintegy 650 millió forint, vagyis az áremelések összegének csaknem kétszerese. Az áremelés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: különböző vas-, műszaki áruk (alkatrészek, szerszámok, szerelési anyagok), egyes vegyszerek, mozaik- és cementlapok, vasbetongerendák, nád- és gyékénylemezek, torontáli- és perzsaszőnyegek, kötelek, vatta, egyes hangszerek, vadásztöltény, bognár- és kádáripari termékek, zsákszövetek. Az árcsökkentés a következő fontosabb cikkekre terjed ki: A zsír ára kilogrammonként 28 forintról 25 forintra, a zsírszalonna és hál fogyasztói ára 27 forintról 24 forintra, a sózott kenyérszalonna ára 32 forintról 27 forintra, a füstölt paprikás csemege szalonna fogyasztói ára 46 forintról 40 forintra, az egyéb szalonnaféleségek ára 47 forinttal, a rétesliszt ára 2,40 forinttal, a bors ára 300 forinttal csökken. Az éttermekben megszűnik a kiszolgálási díj, az úgynevezett zenefelárat pedig beszámítják az árakba. A könnyűipari cikkek közül az árleszállítás több textil-, ruházati- és cipőipari terméket érint. A nylonharisnya fogyasztói ára a szálvastagságtól függően, páronként 17, 12, illetve 7 forinttal, a férfi és női nylonzoknik ára mintegy 20— 25 százalékkal, a nylon női pulóver fogyasztói ára mintegy 5—12 százalékkal, a festett nylon méteráruk fogyasztói ára méterenként 6—25 forinttal csökken. A kardbársony ára 97 forint helyett 85 forint lesz. Mintegy 25—40 százalékkal csökken a PVC-anyagból készült esőkabátok, terítők és egyéb közszükségleti cikkek fogyasztói ára. A tiszta műszálból készült pamutszerű méteráruk árát 15—20 százalékkal szállították le. Csökken a mikroporózus gumitalpú cipők és szandálok, valamint a tornacipők, a cérnaféleségek és kézimunkafonalak, továbbá a gumiból készült játékok ára is. Az ajtók és ablakok fogyasztói ára 10 százalékkal, a mész fogyasztói ára pedig 32 százalékkal csökken. Csökkentik a 300-as és a 400-as cement árát is. Vidéken bevezetik a terület szerint megállapított egységes háztartási és világítási áramdíjszabást, ez 24 millió forint megtakarítást jelent a lakosságnak. A petróleum ára 6 forintról 4 forintra, a benzin ára 4 forintról 2,70 forintra csökken. A kormány intézkedése alapján a kereskedelemnek január 1-től már az új árakon kell biztosítani a forgalom lebonyolítását. Az Egyesült Államok külpolitikája 1958-ban kudarcot vallott Nyugati kommentárok az amerikai „erőpolitika** csődjéről A külpolitikai helyzet A NEMZETKÖZI ESEMÉNYEK évi összefoglalója és értékelése komoly tervet foglal el nemcsak az Egyesült Államok, de más nyugati országok sajtójában is. James Warburg, neves amerikai publicista a Progressiv című folyóiratban közöl cikket “Az Egyesült Államok külpolitikája elavult« címmel. A cikkíró megállapítja, hogy az amerikai politika céljai ~megvalósíthatatlanok^. Majd kifejti, melyek azok a területek, ahol az Egyesült Államok politikusai kudarcot vallottak. “Kormányunk zsákutcába jutott a német kérdésben. Távol-keleti helytelen és makacs politikája válságból válságba dönt bennünket. Megrekedtünk a közép-keleti futóhomokon, sőt a nyugati féltekén is nagy bajok várnak ránk. Az amerikai külpolitika csődjét Warburg részben azzal magyarázza, hogy re külpolitikairányítói helytelenül értékelik a nemzetközi helyzetet és makacsul ragaszkodnak azelavult erőpolitikához. Befejezésül Warburg hangoztatja, hogy az amerikai külpolitika az emberiség életét kockáztatja abban a játékban, amelyet az emberiség nyilván nem helyesel. ..Elveszítjük a hidegháborút, mert elveszítjük az emberek megbecsülését — állapítja meg az amerikai közíró. A Nyugat külpolitikájának problémáival foglalkozik a Sunday Star is, amely hangsúlyozza, hogy ennek a politikának azátértékelésére van szükség, még akkor is, ha ez “fájdalmas. A DPA hírmagyarázója szerint a “fájdalmaskifejezés alatt nyilván azt értik, hogy az Egyesült Államoknak fel kellene adnia berlini katonai pozícióját és el kellene fogadnia Németország semlegesítését. Figyelemre méltó, hogy a tárgyalások szükségességének gondolata ismét teret hódít. Ollenhauer, a Német Szociáldemokrata Párt vezetője újból állást foglal a Kelet és Nyugat között mielőbb megindítandó tárgyalások mellett. Ezeken a tárgyalásokon komoly alapokon meg kell vitatni — jelentette ki Ollenhauer — a leszerelést és az európai biztonság minden kérdését, beleértve a német egység helyreállítását. A szociáldemokrata politikus reális álláspontot követel a nyugati politikusoktól. Megállapítja: irreális dolog azt követelni, hogy Németországot szabad választások útján egyesítsék, míg nem döntötték el közmegelégedésre a leendő egyesített Németország katonái státusát. Ollenhauer hangsúlyozta, hogy semmiféle lehetőségről sem szabad lemondani, amikor a középeurópai demilitarizált övezet megteremtéséről és az új középeurópai biztonsági rendszer létrehozásáról van szó. Számos nyugati hírmagyarázó, miközben a német kérdésben elfoglalt nyugati álláspontot igyekszik igazolni, kénytelen beismerni, hogy ez nem alkalmas a tárgyalások megkezdésére és ezért óhatatlanul is a washingtoni irányítást, a Dulles-féle külpolitika merevségét hibáztatják, dent a várost. A felkelők és a sorkatonaság az utcai csatákban szinte minden házért kemény harcot vív, s gyakran kézitusára is sor kerül. Az illegális Kubai Kommunista Párt támogatja Fidel Castro mozgalmát és röpiratokon szólította fel tagjait, hogy segítsék a felkelőket. Havanában, Kuba fővárosában Batista rendőrsége és katonasága riadókészültségben van. A felkelők bejelentették, hogy adott jelre ötezer fegyveres partizán lép akcióba Havana utcáin. A Reuter-iroda szerdán délelőtt New York-i jelentések alapján közli, hogy a kormánycsapatok harcosai százszámra pártolnak át a felkelőkhöz. Jules Dubois, a Chicago Tribüne című lap havanai tudósítója, szerdán táviratban jelentette, hogy a Las Villás tartományért folyó csata a végéhez közeledik. Ugyanakkor közölte, hogy 400 jól felfegyverzett katona egy páncélvonattal, Santa Clara város közelében, megadta magát a felkelőknek. Ernesto Betancourt, a kubai felkelők washingtoni képviselője közölte, hogy Las Villás tartományban eddig mintegy 4000 katona adta meg magát a felkelőknek. A Reuter-iroda New York-i jelentése szerint Batista kubai diktátor két kiskorú fia és idős apja repülőgépen New Yorkba érkezett. Macmillan általános választásokat tervez tavaszra Londonból jelenti az MTI. A font átválthatóságának ténye megerősítette londoni politikai és sajtókörökben azt a benyomást, hogy Macmillan általános választásokat tervez tavaszra. Ennek az elképzelésnek az az alapja, hogy a font árfolyamváltozásainak veszedelmei csak a távolabbi jövőben lesznek érezhetők. A közvetlen hatás rövidlejáratú nyereség lehet London számára, miután bizonyos spekulatív jellegű tőkéket Zürichből és New Yorkból Londonba vonz majd a magasabb kamatláb, és a teljes beválthatóság, ami pillanatnyilag erősítheti a font árfolyamát, sőt kissé növelheti az arany- és dollártartalékot. A kormány bizonyára választások útján akarja majd politikailag kamatoztatni ezeket a rövidlejáratú előnyöket. A konzervatívok ezenkívül kortesfegyvert kovácsolhatnak abból a figyelmeztetésből, hogy egy esetleges munkáspárti kormány csökkentené az Anglia iránti bizalmat az idegen pénzközpontokban, ben. Fidel Castro: Küszöbön áll Batista bukása Havanából jelenti a TASZSZ. Fidel Castro csapatai és a diktátor hadserege között továbbra is elkeseredett harcok folynak. A leghevesebb a küzdelem Las Villás tartományban. Szerdán hajnalban érkezett AP-jelentések szerint a 150 000 lakosú Santa Clara-ban, Las Villas tartomány fővárosában utcai harcok folynak. A sebesültek száma kedden este már ezrekre rúgott. A várost a kormánycsapatok szünet nélkül bombázzák. A kormánycsapatok Santa Clara-i veresége után Kubában folytatódnak a harcok. Az AP megbízható forrásokra hivatkozva jelenti, hogy a két fél vesztesége mintegy háromezer halott, illetve sebesült. E forrás szerint a legutóbbi negyvennyolc órában Kuba történetének legvéresebb harcai folytak. Batista az ország minden részéből Santa Clara városába irányítja csapatait. A harcba vetett friss csapatokat tüzérségi és harckocsizó egységek, valamint légirajok támogatják. Az AP legfrissebb jelentése szerint Fidel Castro egységei újabb győzelmet arattak és a felkelő vezér kijelentette, Batista kormányának megdöntése küszöbön áll. A mögöttes területeken tevékenykedő felkelők Havana külvárosában felrobbantottak egy lőszerraktárt. Ugyanakkor két kisebb robbanást jelentettek a fővárosból is. A felkelők ezenkívül bejelentették a Las Villas tartomány középső vidékén levő 15 ezer lakosú Trinidad város elfoglalását. A várost most légiegységek bombázzák és géppuskatüzet zúdítanak a felkelők állásaira. Újabb jelentések hangsúlyozzák, hogy a fővárostól 160 mérfölddel keletre levő Santa Clara elestével Kuba két részre szakad. Ezért Batista minden erejével meg akarja vé