Magyar Nemzet, 1959. február (15. évfolyam, 27-50. szám)

1959-02-01 / 27. szám

2 kommunista és munkáspártjá­nak a kubai nép ügye iránti szolidaritásukért. A szovjet következőnek Averkij Arisz­tov, az SZKP Központi Bizott­sága elnökségének tagja szó­lalt fel: A hétéves terv élet­ereje és realitása abból fakad, hogy kidolgozásában részt vett az egész szovjet nép és hogy benne testet öltenek pártunk gazdag tapasztalatai. Arisztov a továbbiakban ös­-­­zehasonlította az ipari terme­lés növekedésének ütemét a Szovjetunióban és az Egyesült Államokban. Az első szovjet ötéves tervek megvalósítása óta — mondotta — a Szovjet­unió ipari fejlődésének gyor­sabb üteme révén évről évre csökkenti a szovjet és az ame­rikai termelési színvonal kü­lönbségét. A második világháború né­hány évvel visszavetette a Szovjetuniót — mondotta Arisztov. — A Szovjetunió csak 1948-ra állította helyre termelésének háború előtti színvonalát, az Egyesült Álla­mok viszont eddig az időpon­tig másfélszeresével meghalad­ta háború előtti mutató­­számait. Ez azért történt — ál­lapította meg —, mert az Egyesült Államok gazdasági élete nem érezte a háború pusztító erőit, az amerikai üze­mekre nem hullottak ellensé­ges bombák. Ezen túlmenően a fegyverszállítások óriási nye­reséget hoztak a tőkéseknek. Hétéves tervünk megkezdé­sekor — mondotta Arisztov — a szovjet ipari termelés növe­kedésének üteme kilenc és fél­szeresen meghaladta az ame­rikaiak ütemét. A hétéves terv előirányzatai azt mutatják, hogy az 1913-tól 1965-ig ter­jedő időszakot alapul véve fej­lődésünk üteme hozzávetőleg 13-szor olyan gyors lesz, mint az Egyesült Államoké. Ebbe azután belefájdulhat az ame­rikai monopolisták feje Ezek az adatok azt mutatják — folytatta Arisztov —, hogy a szocialista rendszer ereje évről évre szakadatlanul növekszik, a hogy a szocialista rendszer­nek milyen nagy a fölénye a kapitalista rendszer fölött. Ezek után fabatkát sem érnek azok a legendák, amelyek sze­rint a Szovjetunióban lassú­ a fejlődés üteme! Ásványi kincsekben — mu­tatott rá Arisztov — gazda­gabbak vagyunk a kapitalista tábor bármelyik országánál. A Szovjetunió a 16 legfontosabb ásványi kincs közül 13-ban az első helyet foglalja el a vi­lán­gon. A szovjet tudósok, mérnö­kök és munkások azáltal ér­hették el sikereiket a Föld mesterséges holdjainak megal­népnek nagyszerű hétéves ter­ve sikeres teljesítését kívánjuk — mondotta végezetül­kotásában és az űrrakéta fel­bocsátásában — hangsúlyozta Arisztov —, hogy nálunk ilyen problémákat nem magánosan dolgozó feltalálók, hanem egész kollektíváik­ oldhatják meg. Folytatjuk a világmin­denség rejtelmeinek tanulmá­nyozását. Szocialista orszá­gunknak van ereje ehhez. És ez — fűzte hozzá — szintén jó fajtája a versenynek. Érje­nek utol bennünket a kapita­listák. Józanul számot vetünk az­zal — folytatta —, hogy az Egyesült Államok nagy ered­ményeket ért el a tudomány­ban, a technikában és a gazda­ság néhány területén. De fel­tétlenül megelőzzük Amerikát, s akkor majd a kapitalista or­szágok dolgozóiban az utolsó kételyek is eloszlanak afelől, melyik rendszer a tökélete­sebb: a szocialista vagy a ka­pitalista. Arisztov a továbbiakban szá­mokkal és tényekkel jellemez­te az Oroszországi Föderáció népgazdasági tanácsainak eredményes munkáját. Ezek az adatok tanúsítják, mennyire helyes volt a párt határozata az ipar és építőipar igazgatá­sának átszervezéséről. Az Oroszországi Föderáció hétéves fejlesztési terve teljesen reális, s nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük. A továbbiakban rámutatott, hogy a Szovjetunió ma az atomenergia békés felhaszná­lásában, a repülőgépgyártás­ban, a rakétatechnikában és más területeken az élen halad. Az elsőséget olyan fontos gazdasági ágban is meg kell szereznünk, mint a gépgyártás — mondotta. — A korszerű gé­pek létrehozásában nem a kül­földi újdonságok lemásolása a legfőbb út. Ebben az esetben csupán ismert dolgokat isméte­lünk. A külföldi tudósok és technikusok vívmányait azért kell átvennünk, hogy alkotó munkával új gépeket teremt­sünk, új lépéseket tegyünk elő­re a technika fejlesztésében. Ezután Arisztov arról be­szélt, hogy a tudományokat és a tudományos kutató intézete­ket közelebb kell vinni a ter­meléshez. Befejezésül hangsúlyozta, hogy a hétéves terv teljesíté­sének sorsa az üzemekben, gyárakban, bányákban dől el. Oda összpontosítsák tehát pártszervezeteink erőfeszítései­ket. A technikát csak úgy fej­leszthetjük, ha több olyan pártmunkásunk lesz, aki is­meri és szereti a technikát, ha vezető munkára új, fiatal ká­dereket emelünk ki. Arisztov: A szovjet gazdaság fejlődésének üteme 1965-re tizenháromszorosan haladja meg az Egyesült Államokét Üzbekisztánban ma már több mint hetven iparág virágzik Ezután Szabir Kamalov, Üz­­bekisztán Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára emelkedett szólásra. Bevezetőben hangsúlyozta, hogy a szovjet népgazdaság nagyszerű fejlesztésének terve a Szovjetunió eddig elért si­kereinek gránit alapzatán nyugszik. A továbbiakban arról be­szélt, hogy az utóbbi években számottevően kibővült a szö­vetségi köztársaságok jogköre a gazdasági és kulturális épí­tés kérdéseiben. Ez előmozdí­totta a szovjet népek testvéri együttműködésének és barát­ságának további erősödését. Kamalov számadatokkal jel­lemezte Üzbekisztán termelő erőinek virágzását, iparának és mezőgazdaságának fejlődését. A köztársaságban ez idő sze­rint 1300 kitűnő műszaki fel­szerelésű nagyvállalat van, több mint 70 iparág virágzik. Üzbekisztán doldozai és szov­­házai a múlt évben példátla­nul nagy mennyiségű — mint­egy hárommillió tonna — gyapotot adtak el az állam­nak. Szovjet Üzbekisztán sikerei — folytatta — közismertek. A múlt évben a világ 75 országá­ból 629 küldöttség látogatott a köztársaságba. Barátaink kö­rében ujjongó lelkesedést kel­tenek az üzbég nép történelmi eredményei. A Szovjetunió el­lenségei kisebbíteni szeretnék ezeket az eredményeket, de bármit mondjanak is, az üz­bég nép a boldogság, a kommu­nizmus útján halad. Üzbekisztán kommunistái­nak és minden dolgozójának eltökélt szándéka, teljesíti a hétéves tervet — fejezte be fel­szólalását Kamalov. A délelőtti ülés végén 500 úttörő vonult be a kongresz­­szus üléstermébe. Virágcsok­rokat adtak át a kongresszusi elnökség tagjainak és a kül­földi vendégeknek, majd vörös úttörő nyakkendőt kötöttek nyakukba. A gyermekek üdvözlő sza­vaira a kongresszus küldöttei viharos tapssal válaszoltak. _ Brezsnyev beszéde a pénteki ülésen: 1965-re a szovjet kohászat teljesítőképessége túlszárnyalja az Egyesült Államokét A péntek délutáni ülésen felszólalt Leonyid Brezsnyev, az SZKP Központi Bizottsága elnökségének tagja. Pártunk XXI. kongresz­­szusa úgy kerül majd be a tör­ténelembe, mint kimagasló ha­tárkő, amely jelzi, hogy szocia­lista hazánk belépett a kom­munista társadalom építésének időszakába — hangsúlyozta Brezsnyev. Azok az intézkedések, amelyeket a párt a legutóbbi időkben foganatosított, a nép­gazdaság sok ágában az ipar és a mezőgazdaság kolosszális tartalékait tárták fel — mon­dotta. Maga az élet igazolja, mennyire megnőtt a párt esz­meileg és szervezetileg egy­aránt, milyen forradalmi ed­zettségre tettek szert a káde­rek. Miközben a hétéves terv időszakában megteremtjük a kommunizmus anyagi-techni­kai alapját, vezető szerepet biztosítunk a nehéziparnak. A nehézipar elsődleges fejlesztése általános és megingathatatlan irányvonalunk volt, és az is marad — hangsúlyozta Brezs­nyev. A nehéziparba csaknem 700 milliárd rubelt ruházunk be. Erőteljesen fejlődik majd a vegyészet, az energetika, az olaj- és gázipar, az építőanyag­ipar — mondotta Brezsnyev, majd részletesen foglalkozott a kohóipari termelés várható hétéves fejlődésével. Az a feladatunk, hogy fel­újítsuk a kohóipar, különös­képpen a hengereltáru- és cső­gyártás technikai felszerelését. A kohóipar új kapacitásainak átlagos évi növekedése a hét­éves terv folyamán eléri az 5 millió tonnát, vagyis három­szorosa lesz az előző hét évi­nek. Hogy időt nyerjünk, igyekszünk teljesen kiépíteni, újjáépíteni, vagy kibővíteni a már működő vállalatokat. Tervbe iktattuk még új, hatal­mas objektumok, például a ka­­ragandai, a nyugat-szibériai, a tajseti kohászati kombinát és a krasznojarszki alumíniumkom­binát építését. Brezsnyev ezután hangoz­tatta, meg kell gyorsítani a kohászati objektumok építését. Megtehetjük ezt — mondotta. Példaként említette az 1958- ban hét nagyolvasztó építésé­vel szerzett tapasztalatokat.­­Céljaink eléréséhez igen fon­tos, hogy alkalmazzuk az épít­kezés nagyipari módszereit. Megvan a lehetőségünk, hogy öt esztendőnél nem hosszabb idő alatt hatalmas kohászati üzemeket építsünk.* Minthogy a hétéves terv fo­lyamán nagy kohászati műve­ket helyezünk üzembe, az átla­gos teljesítőképesség megnö­vekszik, s 1965-re meghaladja majd az Egyesült Államok ko­hászati üzemeiét. Brezsnyev hangsúlyozta, a lehető leggyorsabban el kell végezni a műszaki fejlesztést, s meghonosítani a kohászatban az új gyártási folyamatokat és termelési módszereket. A hétéves tervet a kohó­iparban és a népgazdaság más ágaiban nemcsak teljesítjük, hanem túl is teljesítjük — mondotta Brezsnyev. — A szovjet emberek lelkes munká­ja a záloga ennek. A szovjet embereknek jutott az a meg­tisztelő feladat, hogy a világ­­történelemben elsőként építsék fel a kommunizmus gyönyörű épületét. Magyar Nemzet___ Vilié Pessi a szovjet-finn kapcsolatok fontosságáról Vilié Pessi, a Finn Kommu­nista Párt főtitkára a finn kommunisták és az egész dol­gozó nép nevében üdvözölte a XXI. kongresszus küldötteit. Finnországban — mondotta —, nagy érdeklődéssel figyelik a Szovjetunió fejlődését, önök­kel együtt örvendünk sikereik­nek — mondotta. A legutóbbi másfél év­ben Finnországban túlterme­lési válság észlelhető, a mun­kanélküliség rekordmagassá­got ért el. Ville Pessi hang­súlyozta, hogy ilyen körülmé­nyek között Finnország szá­mára rendkívül fontos volna, hogy fejlessze kereskedelmi kapcsolatait a Szovjetunióval, és a népi demokratikus orszá­gokkal Ezt azonban orszá­gunk befolyásos körei akadá­lyozzák — mondotta Pessi. Feladatunk — folytatta —, hogy ismertessük a finn néppel a Szovjetunió sikereit, a Szovjetunió szerepét a né­pek szabadságáért, a békéért vívott harcban. Pessi ezután kijelentette, hogy a hétéves terv megvaló­sítása nemcsak a Szovjetunió népei, hanem az egész nem­zetközi kommunista munkás­mozgalom szempontjából is nagy jelentőségű lesz. Példa­képünknek tekintjük a Szov­jetunió népeit, amelyek hazá­jukban az SZKP vezetésével kivívták a szocializmus végső győzelmét — mondotta. Dolores Ibarruri: A Szovjetunió vívmányaiban minden szabad nép jövendőjét látjuk A délutáni ülés végén Do­lores Ibarruri, a Spanyol Kommunista Párt Központi Bi­zottságának főtitkára szólalt fel. — Lelkes testvéri üdvözle­tünkben — mondotta — a munkások, a parasztok, a zsel­lérek, a haladó értelmiség és a kispolgárság érzelmei, az egész dolgozó és haladó Spa­nyolország érzéseit fejezzük ki. Ez a Spanyolország a Szovjetunió vívmányaiban sa­ját jövőjét, minden szabad nép jövendőjét látja. Majd arról szólt, hogyan harcol a Spanyol Kommunis­ta Párt, a szakszervezeti moz­galom, a spanyol nép a fran­­cóista diktatúra ellen. Ezt a harcot még a dühödt rendőri megtorló intézkedések sem tudták elfojtani. Dolores Ibarruri ezután a következőket mondotta: Az önök győzelmei felmérhetet­len segítséget nyújtanak a Spanyolország demokratizálá­sáért vívott harchoz. Egész népünk lelkesedéssel és örömmel figyelte a szovjet szputnyikokat és a világűrr­aké­­tát, amelyek a szocializmus fölényét bizonyítják a kapita­lizmus felett. Büszkék va­gyunk rá, hogy először szov­jet rakéta röppent fel a világ­űrbe. Arra is büszkék va­gyunk, hogy önök elsőként léptek a kommunizmus építé­sének útjára. Dolores Ibarruri beszéde után bejelentették, hogy a kongresszus üdvözlő táviratot kapott a portugál, a ciprusi, a szudáni és a török testvér­párttól. Az üzemek és falvak dolgozói nagy figyelemmel kísérik az SZKP XXI. kongresszusának tanácskozásait Heves megye üzemeiben, termelőszövetkezeteiben és ál­lami gazdaságaiban mintegy 200 röpgyűlésen vitatták meg a dolgozók a Szovjetunió Kom­munista Pártja XXI. kong­resszusának eseményeit. Nagy gonddal tanulmányozták N. Sz. Hruscsov beszámolójának egyes részleteit, a Szovjet­unió hétéves tervét. A sztálinvárosi pártbizott­ság és a Dunai Vasmű párt­­bizottsága táviratban köszön­tötte a Moszkvában ülésező pártkongresszust. »Sok sikert kívánunk munkájukhoz — hangzik a távirat —, amely a kommunizmus építésének köz­vetlen feladatait határozza meg. Meggyőződésünk, hogy a XXI. pártkongresszus határo­zatai nagymértékben elősegí­tik a kommunizmus győzelmé­nek diadalát.* A sztálinvárosi vasutasok, az oroszlányi szénbányászok, a zalaszentgróti Új Barázda Termelőszövetkezet és a Zala­­szentgróti Állami Gazdaság dolgozói is üdvözlő táviratot küldtek Moszkvába. Bukarest A Scinteia, a Román Mun­káspárt központi lapja szám­ ■Vasárnap, 1989. február 1. A világháború kiküszöb­ölése • reális lehetőség A XXL kongresszus világvisszhangja A világsajtó, a rádióállomá­sok és a nagy hírügynökségek nap nap után újabb és újabb tudósításokban, kommentárok­ban tárgyalják, értékelik a Moszkvában tanácskozó kom­munisták beszédeit, megállapí­tásait, a jövő terveit. A kong­resszus munkájáról szóló kom­mentárok, Moszkvából kelte­zett tudósítások hangsúlyoz­zák, hogy az egész emberiség magasztos perspektíváját tárja fel az SZKP XXI. kongresszu­sa. Gromiko beszédével kap­csolatban számos kommentár már címében hangoztatja, hogy a szocialista rendszer hatalmas eredményei révén az emberiség történetében először vált reális lehetőséggé a világháború ki­küszöbölése. Moszkva A Szovjetunió hétéves nép­gazdaság fejlesztési terve a szo­cializmus és a kapitalizmus kö­zötti gazdasági verseny újabb döntő szakaszának kezdetét je­löli meg — írja vezércikkében a Pravda szombati száma. A lap utal a Hruscsov beszámoló­jában ismertetett adatokra, amelyek képet adnak a szocia­lista országok lendületes fejlő­déséről és fejlődésük további távlatairól. Hangsúlyozza a ve­zércikk, hogy egyes népi de­mokratikus országok már a szocializmus építésének befeje­ző szakaszához értek. Az euró­pai és ázsiai szocialista orszá­gok tapasztalatai bizonyítják,­­hogy igazi haladás csak a szo­cializmus útjain érhető el. A Pravda kiemeli, hogy a szocialista országok népei nem egyedül haladnak nagy céljuk, a kommunizmus felé. Egységes fronton haladva testvéri segít­séget és támogatást nyújtanak egymásnak, s eredményesen felhasználva a szocialista rend­szer nyújtotta lehetőségeiket, többé-kevésbé egyidejűleg lép­nek majd át a kommunista tár­sadalom magasabb fázisába. A Szovjetszkaja Rosszija szombati számában cikket kö­zöl Gordon Shaffer tollából. Az Angol Békebizottság elnöke ebben a cikkében hangsúlyoz­za, hogy a Kremlben most fo­lyó kongresszust az angolok a legnagyobb és legfontosabb eseménynek tekintik. Egyre több angol olyan országnak tartja a Szovjetuniót, amelyre nemcsak tisztelettel kell tekin­teni, hanem amely nélkül most egyetlen világprobléma sem oldható meg — írja Shaffer. A cikkíró szerint Hruscsov beszámolójának az a része, amely a nép jólétének növelé­séről szól, mély benyomást keltett az angolokban. Ez csak a Szovjetunióban lehetséges, amely felépítette a szocializ­must és a kommunizmus felé halad. Az Angliához hasonló kapitalista országokban ez le­hetetlen. London Hruscsov ezzel a jelszóval jelentkezik: »Jó étvágyat, elv­társak! — írja a New States­­man. Ha megvalósítja, könyebb életet és jómódot ígérő terveit most, amikor megkezdődött a kommunizmus felépítése, a bé­kés versengés több lesz puszta jelszónál. Céljai nagyon ambi­ciózusak, de nem elérhetetle­nek. A szovjet gazdaság növe­kedésének aránya — akár ön­magában, akár a nyugati ipar­államok fejlődéséhez viszo­nyítva tekintjük — olyan ki­hívás, amely előtt nem lehet szemet hunyni. Ha gyorsabban lehet fejleszteni a Szovjetunió mezőgazdaságát, akkor a szov­jet polgárok le fogják aratni negyven évi megfeszített mun­kájuk jutalmát. Hruscsov bi­zakodásának ez az egyik oka. A másik ok a Szovjetunió növekvő stratégiai hatalma. E tervek megvalósítása vitatha­tatlanul a nemzetközi feszült­ség csökkenését és a fegyver­kezési versenyre fordított anyagi eszközök korlátozását követeli. Nagy ostobaság lenne Dulles részéről, ha elutasítja a Szovjetunió jelenlegi békeof­­fenzíváját. Kati számában terjedelmes cikkben foglalkozik Hruscsov beszámolójának a békével kapcsolatos téziseivel. Utal a New York Times cikkére, amely megállapítja,­­az új terv arról győzi meg az emberisé­get, hogy a Szovjetunió nem gondol háborúra ... A Szovjet­uniónak békére lesz szüksége céljai megvalósításához­. A cikk a továbbiakban fel­teszi a kérdést, milyen kilátá­sa lehetne a szocialista orszá­gok elleni imperialista agresz­­sziónak akkor, amikor ezek az országok szolgáltatják majd a világ ipari termelésének több mint ötven százalékát. Ezzel összefüggésben idézi Hrus­­csovnak azt az elméleti meg­állapítását, amely szerint még mielőtt a szocializmus teljes győzelmet aratna a világon, s amikor a kapitalizmus még fennáll a világ egy részén, lét­rejön az a reális lehetőség, hogy a világháborút kirekesz­­szék a politikai megoldások eszközei közül A lap azonban hangsúlyozza, hogy ez a lehe­tőség még nem nyújt alapot az önmegnyugtatásra. A XXI. kongresszusnak a béke pers­pektíváit feltáró következteté­­sei még elszántabb harcra mozgósítják a népet, hogy ele­ven valósággá változtassák a világháborúk megszüntetésé­nek lehetőségét. Athén Az Avgi című lap beszámol az SZKP kongresszusának munkájáról és bő kivonatok­ban ismerteti Gromiko kül­ügyminiszter kongresszusi be­szédét, majd ezeket írja:­­A szocialista rendszer hatalmas eredményei révén az emberi­ség történetében első ízben vált reális lehetőséggé az év­százados vágyálom megvaló­sítása, a világháború kikü­szöbölése az emberi társada­lom életéből. így nyilatkozott Gromiko szovjet külügyminiszter. Hrus­csov beszámolójának béke­szerető szellemétől ihletett szavai minden tekintetben ki­nyilvánították a szovjet kül­politika céljait. A Nea című lap rámutat, hogy megfigyelők szerint Hruscsov miniszterelnöknek és Gromiko külügyminiszter­nek a nemzetközi feszültség enyhítéséről szóló kongresszu­si beszéde nem maradhat visszhang nélkül a nyugati vezetők körében. Róma A olasz sajtó továbbra is élénk figyelemmel kíséri a kongresszus munkáját. A Ga­­zetta del Popolo című torinói lap szerkesztőségi cikkben kommentálja Hruscsov beszá­molóját.­­A beszámolóban fog­lalt tételek nagyszerűek — írja a lap. Kétségtelen, hogy a Szovjetunió nagy arányban fokozza és kibővíti termelését. Hruscsovnak igaza van, ami­kor kijelenti, hogy a kommu­nista országok ipari fejlődésé­nek „pangását” jósoló „prófé­ták” alaposan csalódtak szá­mításaikban­. A Pacse Gromiko beszédé­ről ezeket írja: A háború most már nem el­kerülhetetlen. A Szovjetunió hétéves tervének és a szocia­lista országok gazdasági fejlő­désének sikere újabb tényező lesz a világhelyzetben. Az erő­viszony már most megválto­zott, és ez az alapja a békés együttélésnek. Montevideo Az uruguayi sajtó változatlan érdeklődéssel kíséri az SZKP kongresszusának munkáját. Az El Popular című lap óriási történelmi jelentőségű ese­ményként jellemzi a kong­resszust. »Még az amerikai propaganda sem hagyhatja figyelmen kívül azt a tényt — írja a lap —, hogy a kongresz­­szus teljesen reális feladato­kat tűz ki a Szovjetunió és az Egyesült Államok közötti gazdasági versenyben."

Next