Magyar Nemzet, 1959. május (15. évfolyam, 101-126. szám)

1959-05-01 / 101. szám

2 sáért irányuló küzdelmükben és elszántan szembehelyezke­dik az Egyesült Államok ve­zette imperialista tábor ag­­ressziós és háborús politikájá­val. — A kínai és a magyar nép mély, harcos barátságot kötött közös forradalmi küzdelmei­ben. Most pedig testvérek va­gyunk a Szovjetunió vezette nagy szocialista családban. Tá­mogatjuk egymást a közös el­lenséggel szemben folytatott küzdelmeinkben. Segítjük egy­mást a szocializmus építésének­­ közös ügyében. A beszédek elhangzása után Peng Csen polgármester a nagygyűlés nevében zászlót nyújtott át a küldöttségnek, a kínai nép hálája jeléül, azért az erőteljes támogatásért, ame­lyet a magyar nép nyújt a kí­nai népnek, valamint annak a ta­nénységnek kifejezése­képpen, hogy a magyar nép még nagyobb sikereket ér el a szocializmus építésében. A zászlót Münnich Ferenc miniszterelnök vette át. Genf készül a külügyminiszteri találkozóra Genfből jelenti az MTI: Genfben élénk előkészületek folynak a közelgő külügymi­niszteri találkozóra. A genfi kanton parlamenti épületében sajtóközpontot lé­tesítenek. Az épület már most megbolygatott méhkashoz ha­sonlítható. Szorgos munkás­kezek csinosítják a helyisége­ket telefon- és távíróvezeté­keket, szerelnek fel, hogy ké­nyelmessé tegyék a várható 1500—1800 külföldi újságíró fe­lelősségteljes munkáját. Egyes nagyobb hírügynökségek, az értekezlet idejére 20—30­ tagú szerkesztőséget létesítenek Genfben. A külügyminiszterek a Nem­zetek Palotájában, az egykori Népszövetség székházában ülé­seznek majd. A Palotából nagyszerű kilátás nyílik a Genfi-tóra és a Mont Blanc hófödte csúcsaira. A palota egész középső szárnyát a mi­niszterek részére tartják fenn. Az épületszárnyban működő ENSZ-hivatalokat az értekez­let idejére elköltöztették. Általános vélemény szerint a külügyminiszteri értekezlet négy—hat hétig tarthat. Erre az időre a hatóságok külön­leges biztonsági intézkedése­ket is tettek, megerősítették a genfi rendőrséget és megszigo­rították a határszolgálatot. Véget ért a párizsi külügyminiszteri tanácskozás Párizsból jelenti az MTI. A nyugati hírügynökségek közlése szerint csütörtök délben befejeződtek a nyu­gati külügyminiszterek pá­rizsi tanácskozásai. A tanács­kozásokról kiadott közlemény szerint a külügyminiszterek kidolgozták közös álláspont­jukat a május 11-én kezdődő genfi értekezletre. A közle­mény hangsúlyozza, hogy a külügyminiszterek megerősí­tették azt a korábbi állás­pontjukat, amely szerint­­nem hajlandók lemondani nyugat­berlini jogaikról­. A közlemény hangoztatja, hogy a nyugati hatalmak ké­szek tárgyalni a Szovjetunió­val a tartós európai béke megteremtésének reményé­ben. »A külügyminiszterek tel­jesen egyetértenek, milyen magatartást tanúsítsanak majd Genfben« — jegyzi meg a köz­lemény. A most befejezett tanácsko­zások eredményeit megvitat­ják majd a NATO-tanácsá­­ban is és előkészületeket tesz­nek arra, hogy a genfi érte­kezlet idején is fenntartsák a kapcsolatot a NATO-tanácsá­­val. Mint a Reuter jelentette, a nyugati külügyminiszterek ab­ban is megállapodtak — mint egy francia szóvivő közölte —­, hogy május 11-ig, a genfi kül­ügyminiszteri értekezlet meg­kezdéséig, titokban tartják terveiket. Felix von Eckardt nyugat­német sajtófőnök kijelentette, hogy a genfi külügyminiszteri értekezlet kezdete előtt egy nappal a nyugati külügymi­niszterek még egy rövid meg­beszélést tartanak majd. Macmillan a békés együttélésről Londonból jelenti a TASZSZ­ Macmillan brit miniszterelnök szerdán az angol Royal Society­­ben beszédet mondott és ki­jelentette, hogy a Hruscsovval folytatott moszkvai tárgyaláso­kon „elértünk bizonyos ered­­ményeket , május 11-én meg­kezdődik a külügyminiszteri értekezlet". "Soha nem titkoltam — folytatta Macmillan —, hogy véleményem szerint ezt az ér­tekezletet kormányfői találko­zónak kell követnie. Úgy gon­dolom, hogy a kérdések közül néhány van olyan fontos és komoly, hogy csakis ilyen mó­don oldható meg. Remélem, hogy bár a külügyminiszteri értekezlet nem hozhat konkrét vagy végleges megállapodást minden mozzanatban, az érte­kezlet légköre olyan lesz, hogy természetszerűen elvezet a leg­magasabb szintű találkozóhoz. Ha csökkenteni tudjuk a fe­szültséget és megoldjuk né­hány problémánkat, versengő együttélést, de mindenesetre együttélést valósítunk meg, ez pedig az atomkorszakban nem csekélység." Carlo Schmid a katonailag „ritkított” ereje megteremtéséről Bonnból jelenti az MTI. Carlo Schmid szociáldemokra­ta képviselő, a nyugatnémet parlament alelnöke szerda es­ti rádióbeszédében felszólítot­ta a nagyhatalmakat, hogy a genfi tanácskozásokon álla­podjanak meg a közép-euró­pai, katonailag­­ritkított" öve­zet megteremtésében. Carlo Schmid indítványa szerint az övezetnek Német­ország nyugati határai, vala­mint Lengyelország és Cseh­szlovákia keleti határai között kellene húzódnia. Strauss beismerte : titkos terv alapján fegyverzik fel a bonni Bundeswehrt Washingtonból jelenti a TASZSZ. Strauss nyugatné­met hadügyminiszter szerdán amerikai utazásának befejezé­seképpen sajtóértekezletet tar­tott a Német Szövetségi Köz­társaság washingtoni nagykö­vetségén. Strauss megállapította, hogy utazása rendkívül hasznosa volt a nyugatnémet Bundes­­wehr további erősítését, a leg­korszerűbb fegyverekkel való ellátását célzó tervek megva­lósítása szempontjából. Kije­lentette, hogy a nyugati hatal­mak tárgyalási előkészületei és a Szovjetunióval folytatan­dó tárgyalásai semmiképpen sem befolyásolják a Bundes­­wehr felfegyverzését és kato­nái létszámának növelését. Strauss beismerte, hogy a nyugatnémet hadsereg fel­fegyverzése annak a titkos NATO-tervnek az alapján fo­lyik, amelyet annak idején a szovjet sajtó leplezett le. A nyugati országok, egyebek kö­zött az Egyesült Államok kül­ügyminisztériumának hivata­los képviselői erőteljesen cá­folták akkoriban ezeket a je­lentéseket. Strauss hadügymi­niszter elmondotta, hogy az Egyesült Államokban tárgyalt hat rakétazászlóalj nyugat-né­metországi felállításáról, F— 104 Starfighter mintájú re­pülőgépek nyugat-németorszá­gi gyártásáról, valamint M— 48 típusú harckocsik vásárlá­sáról és gyártásáról. Hruscsov ismét fogadta Montgomeryt Moszkvából jelenti a TA­SZSZ: Montgomery tábornagy csü­törtökön felkereste Nyikita Hruscsov szovjet miniszterel­nököt. Folytatták a szerdán m­egkezdett beszélgetést. A megbeszélésen jelen volt Szokolovszkij marsall és Be­­lohvosztyikov, a szovjet kül­ügyminisztérium 2. számú európai osztályának vezetője. Madar Nemzet . .................. Péntek, 1959. május 1. Újabb szovjet tiltakozás az amerikai magasrepülések miatt Moszkvából jelenti a TASZSZ. A szovjet kormány kedden át­nyújtott jegyzékében ismét tiltakozott az Egyesült Álla­mok moszkvai nagykövetségé­nél az amerikai repülőgépek provokációs magasrepülései ellen. Mint ismeretes, március 27. óta a szovjet tiltakozás ellené­re is több amerikai gép repült Nyugat-Németország és Ber­lin között a megengedett ma­gassági szint megsértésével. A keddi szovjet jegyzék ismé­telten figyelmezteti az ameri­kai kormányt a magasrepülés­ provokációs jellegére. Mivel a németországi ame­rikai hatóságok ilyen cselek­ményei a genfi értekezlet előtt a helyzet kiélezésére irányul­nak, a szovjet kormány el­várja, hogy az amerikai kor­mány megfelelő intézkedése­ket foganatosít — állapítja meg a szovjet jegyzék. Az amerikai külügyminisz­térium szerdán elutasította azt az újabb jegyzéket, amelyben a Szovjetunió til­takozik az ellen, hogy ameri­kai repülőgépek nagy magas­ságokban repülnek a Nyugat- Berlinbe vezető légi folyosó­kon — írja a Reuter. Szovjet figyelmeztetés Törökországhoz Moszkvából jelenti a TASZSZ. A szovjet külügyminisztérium hivatalosan közölte, hogy Vla­gyimir Szemjonov szovjet kül­­ügy­miniszterhelyettes április 28-án szóbeli nyilatkozatot tett T. Ilkán, Törökország ideigle­nes moszkvai ügyvivője előtt. Szemjonov kijelentette, hogy a szovjet kormány a közel- és közép-keleti helyzet kiélezésé­re irányuló és a Szovjetunió déli határait veszélyezte­tő újabb lépést lát a török kor­mánynak abban a szándéká­ban, hogy országa területén atom- és rakétafegyverek el­helyezését engedélyezi. A török kormány e veszélyes lépésével magára vállal minden felelős­séget az említett tervek meg­valósításából eredő következ­ményekért. A szovjet kormány őszintén igyekszik megakadályozni az eseményeknek a béke szem­pontjából veszélyes alakulását, ezért szeretne Törökországtól a legközelebbi időben kellő ma­gyarázatot kapni az adott kér­désben. T. Ilkán ideiglenes ügyvivő a szóbeli nyilatkozatra válaszol­va kijelentette, hogy a szovjet kormány észrevételeit kormá­nya tudomására hozza. Vihar a francia nemzetgyűlésben Párizsból jelenti az MTI. A francia nemzetgyűlés kül­politikai vitájában Arthur Conte, a szocialista párt ve­zérszónoka a kormány külpo­litikája mellett foglalt állást, bebizonyítva, hogy Guy Mol­­let pártjának "ellenzékisége" illuzórikus. A francia ellenzék és a fran­cia nép hangját Francois Bir­­loux kommunista képviselő juttatta kifejezésre a nemzet­­gyűlés szónoki emelvényén. Rámutatott, hogy a francia kormány ma ugyanazt a kül­politikát folytatja, mint elő­dei tizenkét éven át az ame­rikaiak és a revansvágyó né­metek uszályában. Ez a poli­tika elszigeteli Franciaorszá­got, eltávolítja a világ népei­nek nagy részétől, a Szovjet­uniótól, Kínától, a szocialista tábortól, de azoktól az orszá­goktól is, amelyek a közel­múltban szerezték meg függet­lenségüket vagy éppen most harcolnak érte: az arab orszá­goktól, a francia gyarmati já­rom alól felszabadult orszá­goktól. Billoux szavai hatalmas vi­hart váltottak ki. A de gaul­­leista képviselők közbekiáltá­sait túlharsogva Francois Bil­loux hangoztatta, hogy a fran­cia politika célja a gyarmato­sítás fenntartása. Francia­­ország 1946 óta gyarmati há­borúkat visel. Ezek a háborúk csak kudarcokkal, vereségek­kel végződhetnek. Billoux sza­vaira a de gaulleista képvise­lők elhagyták az üléstermet. Billoux elmondotta, hogy de Gaulle tábornok legutóbbi saj­tókonferenciáján úgy tett, mintha elismerné Németország jelenlegi határait, ugyanakkor azonban támogatja Bonn poli­tikáját, a bonni politikusok pe­dig semmiképpen sem ismerik el ezeket a határokat. A kommunista párt szónoka szólt a genfi konferenciáról is. Hangoztatta, hogy az rendkí­vüli jelentőségű Franciaország jövője, nagyhatalmi szerepe szempontjából. Ha a francia kormány a kelet-nyugati ta­lálkozón továbbra is negatív magatartást tanúsít, ezzel csak aláhúzza az ország csatlós sze­repét. Ha viszont Franciaor­szág erőfeszítést tesz a kon­ferencia sikeréért, tekintélye megnövekszik. A külpolitikai vitában fel­szólalt az algériai diákvezér képviselő, Lagaillard is, aki szót emelt az ellen, hogy a külügyminiszter előző napi nyilatkozatában nem tett em­lítést a tunéziai és a marok­kói kormány által az algériai fel­kelőknek adott segítségéről. Lagaillard követelte, hogy a francia hadsereg alkalmazza­­az üldözés jogát, és tunéziai területen is folytassa a felke­lők­­szétzúzását­... Feszültség Algériában — De Gaulle nyilatkozata Párizsból jelenti­­ az MTI. Tovább tart a feszültség Al­géria gyarmatosító körei és a párizsi kormány között. A közügy-bizottság felhívásához, amely arra szólította fel Algé­ria lakosságát, hogy ne vegyen részt a május 13-i évfordulón megrendezendő hivatalos ün­nepségeken, csatlakozott a »Május 13. népi mozgalma" és a volt frontharcosok szövet­sége. Az úgynevezett­­hazafias szervezetek" május 13-át­­a gyász napjának" tekintik. A Debré-kormány mindent elkövet az Algériában jelent­kező mozgolódás lecsillapítá­sára. Triboulet, a hadviseltek ügyeinek minisztere Algírba érkezett és körutat tesz Algé­riában, azon a címen, hogy az algériai volt frontharcosok ügyeit tanulmányozza. Láto­gatása azonban nyilvánvalóan azt a célt szolgálja, hogy le­szerelje a gyarmatosítók által felizgatott volt frontharcoso­kat. Az akcióba de Gaulle tábor­nok is bekapcsolódott. Feltű­nő nyilatkozatot adott az Echo d’Oran című lapnak. Ki­jelentette, hogy csak azért nem ejti ki az­­integrációs szót, mert ezt ki akarják tő­le erőszakolni, de — vetette fel a kérdést — mit tett, ami­óta hatalmon van? Annak ide­jén ő adta meg a muzulmá­nok választójogát, s ugyebár ez is az integráció fogalmába tartozik — jelentette ki. — Akik ma­r a leghangosabban kiáltják: »Integrációt!■», vala­ha a muzulmánok választójoga ellen foglaltak állást. Mit jelent politikailag az­­integráció" szó? Hogy Algé­ria francia? Szükséges-e ezt kimondani, amikor úgy is az? De Gaulle azt mondotta, hogy az algériai felszabadítá­si front­­súlyos nehézségekkel találja szemben magát". Han­goztatta, hogy nem ismeri el­­ezt a szervezetet, amely nem képviseli még Algéria muzul­mánjait sem". De Gaulle hangoztatta, hogy továbbra is érvényben van a felkelés vezetőinek tett ajánla­ta. Az ellenségeskedések meg­szüntetését célzó tárgyalások­nak Párizsban kell lezajla­­niuk. A tábornok végül hangoztat­ta, hogy neki köszönhető az algériai­­fraternizáció", az ő nevében találkoztak a muzul­mánok és az európaiak. Kije­lentette: »Én vagyok az egyet­len, aki megoldást hozhat Al­gériában. Mindazok, akik Al­géria francia lakóit ellenem akarják fordítani, a béke visz­­szatérését késleltetik." Ankara a „bagdadi” paktum állandó központja Ankarából – jelenti az MTI. Szerdán a­­bagdadi" paktum országainak képviselői elhatá­rozták, hogy Ankara lesz a szervezet állandó központja. A szervezet nevét egyelőre nem változtatják meg. Bonyolódik a panamai helyzet Panamából jelenti a Reuter és az AP. A panamai hatósá­gok szerdán olyan értesülések birtokába jutottak, hogy több mint száz fegyveres úton van Kubából a panamai Nombre de Diós felé. Az AP havannai tudósítá­sában beszámol arról a nyilat­kozatról, amelyet Ruben Miró, a panamai kormányellenes mozgalom irányítója Havanná­ban adott. Miro kijelentette, hogy tíz napon belül újabb inváziós csoportokkal erősítik meg a Panama földjén partra­­szállt erőket. Hozzáfűzte, hogy a két Amerika­­különböző pontjairól" több expedíció in­dul Panamába. Miro május 3-ára sztrájkra szólította fel Panama dolgozóit. Véleménye szerint a sztrájk megdöntheti Ernesto de la Guardia kormá­nyát. Mint a Reuter-iroda jelenti, a panamai kormány szóvivő­je közölte, hogy Guatemala az Amerikai Államok Szervezeté­nek kívánságára katonai szál­lítógépen hegyi harcokra ki­képzett önkénteseket küldött a panamai biztonsági erők tá­mogatására. Az Amerikai Államok Szer­vezetéhez közelálló körök sze­rint Nicaragua és Costa Rica is felajánlotta segítségét Pa­namának. Paraguayban megszüntették a rendkívüli állapotot Buenos Airesből jelenti a TASZSZ. A paraguayi kor­mány az ország egész terüle­tén megszüntette a rendkívüli állapotot. A 25 évvel ezelőtt kihirde­tett rendkívüli állapotot csu­pán egy ízben, 1946-ban füg­gesztették fel, akkor is csak fél évre. A kormányt most a néptömegek kitartó harca kényszerítette erre az intéz­kedésre. Dél-Koreában betiltották a május 1-i ünnepségeket Phenjanból jelenti a TASZSZ. A szöuli sajtó köz­lése szerint a dél-koreai ható­ságok az idén is megtiltották, hogy a dél-koreai dolgozók megünnepeljék május 1-ét. A h­szinmanista­ klikk ezzel az intézkedésével is elfojtani igyekszik a dél-koreai dolgo­zóknak országuk békés egye­sítésére, a két országrész kö­zötti kapcsolatok felvételére irányuló törekvéseit. Magyar vendégek Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. A különböző szovjet intézmé­nyek, hivatalos szervek meg­hívására nagyszámú magyar vendég tölti Moszkvában a nemzetközi proletariátus nagy ünnepét, május elsejét. A szovjet fővárosban tartózkodik Budapest főváros tanácsának küldöttsége Veres József vb­­elnök vezetésével. Ugyancsak Moszkvában tölti május else­jét a magyar munkásmozga­­lom­ veteránjainak küldöttsé­ge, amely tíz nappal ezelőtt érkezett a szovjet fővárosba. Az ünnepségek egyik legérde­kesebb magyar vendége Dobos József nyugdíjas, aki 40 évvel ezelőtt, 1919 márciusában a csepeli szikratávíró-állomáson felfogta Leninnek a Tanács­­köztársaság kormányához in­tézett üzenetét. Május elsején az ünnepi felvonulás nézőinek sorában ott lesz a magyar pártmunkások küldöttsége , és a magyar partizánok küldött­sége is. A magyar szakszervezeti küldöttség csütörtök délután érkezett Moszkvába. A szovjet főváros kijevi pályaudvarán ünnepélyesen fogadták az MSZBT Szolnok megyei szer­vezetének barátság-vonatát, amellyel több m­int 300 ma­gyar turista érkezett Moszk­vába a májusi ünnepségekre. Helyes kezdeményezés — rossz indokolással A francia hadsereg kato­likus tábori lelkészi kara — mint a New York Hérald Tri­büne hírt ad róla — elítélte az algériai felkelők megkínzá­­sát és kijelentette, hogy ez „súlyosan megtépázta a had­sereg és a nemzet becsületét". A tábori papok dokumentum­­gyűjteményt állítottak össze, amit néhány hónapon belül hivatalos egyházi kiadvány­ként a hadsereg katolikus k­a­­tonáinak rendelkezésére bo­csátanak. A gyűjteményből a ►»Les In­­formations Catholiques Inter­­nationales« kivonatokat kö­zölt. Ezzel egyidejűleg közzé­tette 35, az algériai haderőhöz tartalékos tisztként beosztott katolikus lelkésznek a püspö­kökhöz intézett levelét. A köz­vetlen tapasztalatokkal ren­delkező levélírók felhívták a főpapok figyelmét a minden törvényes alapot nélkülöző ki­végzésekre és megkínzásokra, s erkölcsi segítséget, útbaága­­zást kértek ilyen cselekedetek megakadályozására. A gyűjtemény szerzői vilá­gosan felteszik a kérdést: »Va­jon Algériában a köz- és kato­nai biztonság megteremtésé­hez szükséges elnyomáshoz nem járul-e hozzá bizonyos ideológiai türelmetlenség, amely kínzásokkal akarja rá­venni a felkelőket nemzeti meggyőződésük feladására?« Ugyanakkor a tábori lelké­szek kifejezetten síkra száll­nak a helyszíni felkoncolások rendszere ellen, amikor egyál­talán nem vizsgálják, bűnös-e valaki vagy sem.­­A katonák nem ítélkezhetnek a bírók he­lyett, mert csupán a törvénye­sen megalakult bíróságnak van joga elbírálni a bűncset­lekményeket." Kétségtelen, hogy a doku­mentum-gyűjtemény jelentős szolgálatot tesz a szabadság­­harcosok megkínzóinak lelep­lezésében. Az értékes adatok megjelentetése önmagában vé­ve igen helyes kezdeménye­zés. Annál meglepőbb, hogy milyen indokolással kí­sérik a Ukori lelkészek a nagy feltűnést keltett, röpiratszám­­ban merő kiadványt. Azt lehetne az olvasó, hogy kizárólag a keresztényi szere­tet és segítőkészség vezeti a szerzőtet. Erről azonban szó sincs. A gyűjteményben ugyanis kifejezésre juttatják kétségeket atekintetben, hogy a kínzásoknak és a kivégzé­­seknek­ van-e egyáltalán ►"gya­korlat értékük". A kínzás módszere ugyanis — mint ki­jelenik — »megsokszorozza a felkelők számát és fokozza fa­­natizmusukat", továbbá "az el­lenféltek szolgáltat propagan­da-értéket". Konklúzióként te­hát eeket az eljárási módoza­tokat elítélik, mert­­sem nem szükségesek, sem pedig nem hatásosak". Tehát nem azt kifogásolják, hogy ezeknek a vandál mód­szereknek alkalmazása ellen­kezik a keresztény tanítások­kal s az emberi méltóságról alkotott általános elvekkel, hanem azt, hogy­­gyakorlati­lag" nem vezetnek célhoz. Hol­ott éppen azt kellett volna észrevenni, hogy maga a cél: a gyarmati rendszer fenntartá­sa embertelen, s természeté­ben hordja a kegyetlenkedést és az­ elnyomást.

Next