Magyar Nemzet, 1959. június (15. évfolyam, 127-151. szám)
1959-06-02 / 127. szám
Kedd, 1959. június 2. Madar Nemzet A katolikus egyház helyzete Magyarországon és a Vatikán A kormány szóvivőjének legutóbbi sajtótájékoztatója foglalkozott XXIII. János pápának a magyarországi katolikus egyház helyzetével foglalkozó pünkösdi beszédével és az ezt kommentáló nyugati sajtónak legújabb, valótlanságoktól hemzsegő támadásaival a magyar népi demokrácia ellen. Az ellenséges sajtónak unalmas, kopott és fáradt támadásaira nem érdemes válaszolni. Ezekből annyira kilátszik a lóláb, hogy már a saját olvasótáboruk sem veszi komolyan őket. XXIII. János pápa pünkösdi beszédének a magyarországi katolikus egyházzal foglalkozó része azonban arra késztet, hogy részletesebben foglalkozzunk vele és a tények bizonyító erejével mutassuk ki, mennyire tévesen informálták a pápát a reakciós vatikáni körök. A vatikáni reakció e képviselői nem tudnak belenyugodni abba, hogy a szocializmust építő Magyarországon, a szocialista társadalomban békességben élhet egymással állam és egyház, hogy a katolikus hívők nagy többsége támogatja akormány politikáját, amelynek minden erőfeszítése a népjólét emelésére, a béke biztosítására irányul. Ezek a reakciós vatikáni körök most is, egy új világ kialakulásának kellős közepén éppúgy, mint az elmúlt századokban, ádáz ellenségei az emberi haladásnak, az igazi népi uralomnak. Feltehető, hogy ezek a körök informálták rosszul és csalárd módon XXIII. János pápát is amagyarországi katolikus egyház helyzetéről. Bizonyára nem mutatták meg neki a magyarországi római katolikus püspöki kar január 22-i nyilatkozatát, amelyben nemcsak a világ-békemozgalom közös nemes küzdelme mellett tettek hitet, hanem hangsúlyozták, hogy a Magyar Népköztársaság és a népi demokratikus országok tábora»igen nagy erőfeszítéseket tesz a világbéke megőrzése és a népjólét felemelése érdekében«. Ugyanez a nyilatkozat kimondja: »A püspöki kar és a papság, követve az Országos Béketanács hívó szavát, bekapcsolódott a békemozgalomba. Helyesen cselekedett, hogy részt kért a béke megőrzésének szent szolgálatából. Ezt a munkásságunkat katolikus kötelességünk, a nép szolgálata parancsolóan írja elő. Örülünk hazánkban a nép jóléte emelkedésének, amelyet a Magyar Népköztársaság kormánya a dolgozók támogatásával hozott létre.« T.» a püspökkari nyilatkozat egymagában is felvilágosíthatta volna a magyar katolikus egyház igazi konstruktív szelleméről és valódi helyzetéről XXIII. János pápát, ha a magyar püspöki kar egyértelmű álláspontjáról tudomást szerzett volna, és nem a rossz tanácsadók szavaira hallgatott volna. Úgy érezzük, kötelességünk, hogy a rossz tanácsadók ferdítéseit helyreigazítva elősegítsük nemcsak Rómának, de az egész nyugati katolikus közvéleménynek helyes informáltságát a magyarországi katolikus egyház jelenlegi helyzetéről. Helyettünk beszéljenek a tények és a számok. A tények és a rosszindulatú, hamis információk egybevetése alapján ítéljék meg a Vatikánban is, a nyugati sajtó és rádió szerkesztőségeiben is, milyen a valóságban a római katolikus egyház helyzete Magyarországon. A Magyar Népköztársaságban 5500 katolikus pap működik. Olaszországot és Spanyolországot leszámítva, nincsen ország a világon, amelyben a katolikus hívek lelki gondozását a katolikusok számarányához viszonyítva, ilyen magas létszámú lelkipásztor látná el. Éppen az Osservatore Romanóban és más katolikus lapokban gyakran olvasunk sirámokat arról, hogy például a katolikus Latin-Amerikában mennyire kevés a pap. De hasonló panaszok hangzanak el katolikus részről Franciaországból, Angliából, sőt még a klerikális reakció Eldorádójából, Nyugat-Németországból is. Nálunk viszont a katolikus papság utánpótlásáról is gondoskodik az állam, amennyiben az egyháznak hat teológiai főiskolája, egy hittudományi akadémiája van. Ugyanakkor hazánkban három férfi és egy női szerzetes tanítórend tanít a nyolc katolikus középiskolában. A Katolikus Szó, az Új Ember, a Vigília, a Magyar Kurír képviseli a magyar sajtóban a katolikus irányt. Ezenkívül a vallásos teológiai és szépirodalmi művek megjelenése is biztosítva van. Különböző teológiai, egyháztörténelmi műveken kívül 1958-ban 180 000 példányban jelent meg hittankönyv, harmadik kiadásban jelent meg boldogult Czapik Gyula egri érsek imakönyve, Rogács püspök imakönyve, megjelent a magyar Missale. Irodalmi téren a katolikus elbeszélők gyűjteménybe, Sik Sándor zsoltároskönyve stb. Gondoskodik az állam az egyház intézményeinek fenntartásáról s különösebb papjainak anyagi egzisztenciájáról, szociális gondoskodásáról, beleértve az öregebb papok nyugdíját is. Azok a külföldiek, akik Magyarországon megfordulnak, akár baráti, akár ellenséges érzülettel látogatnak el hazánkba, lépten-nyomon saját szemükkel győződhetnek meg arról, hogy a vallás szabad gyakorlata Magyarországon népi köztársaságunk társadalmi életének egyik jellemző sajátossága. Ezt nemcsak az istentiszteletek, a körmenetek megtartásának biztosításával láthatja a templomokban, vagy húsvétkor, Űrnapkor az utcákon, hanem mindenekelőtt szembeszökő módon a templomok állami hozzájárulással történő karbantartásából, a háború és ellenforradalom által okozott rongálások helyreálltásából. A felszabadulás után, a fasiszta háborúban megrongált, vagy elpusztított gyárak, hidak, üzemek, iskolák, kórházak helyreállításával párhuzamosan folyt a megrongált templomok helyreállítása is. Ugyanez történt az ellenforradalom bukása után is, amikor a megsérült és egyéb okok miatt szükségessé vált budapesti katolikus templomok helyreállítására 1958-ban 9,5 millió forintot fordítottak, 1957-ben, közvetlenül az ellenforradalom után pedig hasonló összeget. Az állam állítja helyre Budapesten a Belvárosi templomot 1 647 000 forint, a Szent Rókus templomot 550 000 forint, az Óbudai templomot 693 000 forint, az örökimádás templomot 3 400 000 forint állami hozzájárulással. Mindezek a számok minden tárgyilagosan gondolkodó ember számára, akár a Vatikánban, akár a Vatikánon kívül él, azt bizonyítják, hogy a magyarországi »„vallásüldözés« meséjét vagy inkább rágalmát sötét reakciós erők, az igazságosabb, emberibb szociális társadalmi rend ellenségei találták ki, ezeket a rágalmakat csak a megtévesztettek, a rossz tanácsadók által helytelenül informáltak. — ez esetben sajnálatos módon maga XXIII. János pápa —, hihetik el. Az igazság azonban elsöpri a maga tisztító és felszabadító erejével a rágalmakat. Nem tűri meg tartósan a valódi tények eltorzítását vagy meghamisítását. * A rosszul informált Rómának e helyről szerényen figyelmébe ajánljuk, hogy egy kissé foglalkozzanak a Vatikán reakciós körei mindazokkal a társadalmi jelenségekkel, amelyek közvetlen közelségükben, Olaszországban kiáltanak egyre hangosabban segítségért és korszerű reformokért. Az írás szavai szerint, ne a szálkát keressék mások szemében azok, akik a saját szemükben a gerendát sem veszik észre. Akik, amikor távollátó teleszkópjaikat a népi demokráciák és így Magyarország felé irányítják, hogy ott mindenáron hibákat találjanak, e teleszkóp látómezejében természetesen nem látják meg a népi Magyarországon az új, virágzó emberi településeket, a munkanélküliség teljes hiányát, az állam és az egyházak közötti békés együttérzést, ugyanakkor a saját szemükkel sem hajlandók tudomást szerezni a római nyomornegyedek szörnyű társadalmi helyzetéről, az olasz munkanélküliek több mint két és fél milliós kétségbeesett, az olasz tőke tartalékhadseregét jelentő tömegéről és ezek családjairól, de nem hajlandók a Vatikán említett, minden földi jóban búslakodó reakciós körei tudomást venni, főleg a dél-olaszországi és szicíliai katolikus alsópapság égbekiáltó nyomoráról sem. Ha már a Vatikán említett körei a magyar püspöki kar nyilatkozatait nem hajlandók elolvasni, bizonyára kénytelenek voltak elolvasni azt a két körlevelet, amelyet a Vatikánhoz legközelebb álló Lombardi olasz és Lepich nyugatnémet jezsuita páterek kezdeményezésére a német jezsuiták intéztek a nyugatnémet katolikus papsághoz. E levelekben személyesen szólították fel őket, hogy a dél-olaszországi alsópapság elképzelhetetlen nyomorának enyhítésére havonként keresetükből harminc márkát küldjenek egy központi segélybizottságba. E felhívás rámutat arra, hogy az olaszországi alsópapság kénytelen fizikai munkát végezni, lelkipásztori működése rovására. A második felhívás rámutat arra, hogy Olaszországban a plébánoshelyettesek és káplánok semmiféle államsegélyben nem részesülnek s az öszszes kereseti forrásuk a misemondás, ha ugyan mondatnak velük miséket. Ezek után könnyű felelni arra a kérdésre, az olasz »kereszténydemokrata« kormány gondoskodik-e jobban az alsópapság helyzetéről vagy a Magyar Népköztársaság kormánya? Parragi György Dobi István távirata az Olasz Köztársaság elnökéhez Giovanni Granchi úr Őexcellenciájának, az Olasz Köztársaság elnökének, a Róma Fogadja Elnök úr, Olaszország nemzeti ünnepe alkalmából az olasz nép jólétére és az ön személyes boldogságára irányuló, mind a magyar nép, mind a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa, mind pedig a magam nevében kifejezett őszinte jókívánságaimat. Dobi István, a Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsának elnöke Békegyűlés Szarvason és Mezőmegyeren A Békés megyei Mezőmegyer termelőszövetkezeti községben vasárnap békenagygyűlést tartott a Hazafias Népfront. A művelődési ház nagytermét zsúfolásig megtöltötték a község magyar és szlovák anyanyelvű lakosai. Ortutay Gyula dr., a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára mondott beszédet. Szarvason Harmati Sándor, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának titkára beszélt az ottani békenagygyűlésen. Tíz nappal a határidő előtt megindult a forgalom a Nagykörúton Tíz nappal a kitűzött határidő előtt, kereken négyheti munka után, elkészült a Nagykörút Bérkocsis utca és Dohány utca közötti szakaszán az aszfaltozás. Hétfő reggel ismét megindult a közúti forgalom a Nagykörútnak ezen a részén s így a járműveknek már nem kell kerülőt tenniük. Az útépítéssel egyidejűleg megszűnt a Népszabadság épülete és a Bástya mozi előtt a kitérővágány, ellenben a Körútról a Népszínház utca felé új befordulósínpárokat építettek. Új villamos-megállószigetek is létesültek, mégpedig az eddiginél sokkal hosszabbak. Nagyon jól beválik az átkelőhelyeken az aszfaltba ágyazott fehér keramit-jelzősáv. A Rákóczi út építési munkái szintén erős ütemben folynak. A jelek szerint sikerül itt is jóval a kitűzött határidő előtt befejezni a munkát és június 20-a körül az út egyik felét átadják a forgalomnak. Több mint negyven ország vásárol magyar motorkerékpárt, kerékpárt és varrógépet Egyre több külföldi ország érdeklődik a Csepel Művek termékei iránt. A gyár önálló exportját lebonyolító Pannónia Külkereskedelmi Vállalat jelenleg több mint negyven országba szállít motorkerékpárt, kerékpárt, varrógépet. A motorkerékpárok exportjában az idén rekorderedmény várható. Ebben az évben húszezer Pannónia- és Danuvia-motorkerékpárt szállítanak külföldre. A Pannónia-motorkerékpárok a Párizs melletti Monthlery-pályán rövidesen sorra kerülő megbízhatósági versenyen is részt vesznek. Kerékpárból hatvanezer darabot indítanak útba idén a világ négy tája felé. Varrógépből körülbelül ugyanennyi kerül exportra. Ötezer magyar telefonkészülék, húsz Ikarus-autóbusz Uzsakartában Egyhetes magyarországi tartózkodás után vasárnap elutazott Budapestről Abdoelmoettalip Danpeningrat, az Indonéz Köztársaság közlekedésügyi minisztériumának államtitkára. — Azt tapasztaltam — mondotta búcsúzóul —, hogy Magyarország technikai színvonala igen magas. A nyugati országokéval egyenlő feltételekkel tud például Diesel-vonatokat, személyvagonokat, távközlési berendezéseket, autóbuszokat szállítani. Rövidesen húsz Ikarus-autóbusz és ötezer magyar gyártmányú telefonkészülék érkezik Dzsakartába. Indonézia közlekedésében kipróbáljuk ezeket a gyártmányokat, és remélem, hogy az első próbarendeléseket további szállítmányok követik majd. Moszkvai tudósítónk telefon jelentése Magyar divatbemutatót tartanak három szovjet városban A magyar külkereskedelem már hosszabb ideje szállít különféle konfekcionált cikkeket a Szovjetunióba. A szovjet vásárlók körében nagy népszerűségnek örvendenek a magyar fehérneműk, férfi- és női ruhák, kabátok. A MODEX Külkereskedelmi Vállalat a közeljövőben három szovjet városban mutatja be legújabb nyári férfi- és női divatkollekcióját. Június 15—22. között Leningrádban az Első ötéves Terv Kulturális Palota nagytermében kerül sor esténként a magyar divatbemutatóra, az utána következő héten Rigában, a Lett Szovjet Köztársaság fővárosában, a Tudományos Akadémia épületében, majd július elején Kijevben, a Sportpalotában ismertetik meg a szovjet közönséggel az új magyar divatcikkeket. A bemutatásra kerülő darabok javarészt pamutból készült nyári ruhák lesznek. A divatbemutató-körútra hét manöken érkezik Budapestről a Szovjetunióba. Velük együtt szerepel egy hattagú magyar jazz-zenekar is. A bemutatókkal egy időben Leningrádban, Rigában és Kijevben magyar könynyűipari kiállítást is rendeznek, ahol a legújabb méteráru, kötöttáru, bőrdíszmű- és cipőmodellekkel ismertetik meg a szovjet közönséget. Külkereskedelmi szakembereink azt várják ezektől a bemutatóktól, hogy tovább öregbítik a magyar divat hírnevét a Szovjetunióban és elősegítik, hogy újabb tételek szállítására kapjunk megrendeléseket. Leningrádban, Rigában és Kijevben máris nagy érdeklődés nyilvánul meg a hamarosan sorra kerülő magyar divatbemutatók iránt. K. I. Mozgóárusok a mezőkön, borsófejtő gépek a Balaton mentén A zöldség és a gyümölcs felvásárlásáról és értékesítési feladatokról tárgyalt az Országos Földművesszövetkezeti Tanács Hétfő délután az Újvárosháza tanácstermében megkezdődött az Országos Földművesszövetkezeti Tanács kétnapos ülése. Az első napi tanácskozáson részt vett Fehér Lajos, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja és Tömpe István, az MSZMP Központi Bizottságának tagja is. A tanácskozást Nyers Rezső, a SZÖVOSZ elnöke, az MSZMP Központi Bizottságának tagja nyitotta meg. Hangsúlyozta, hogy a szövetkezeti mozgalom fejlesztésének elősegítése mellett a földművesszövetkezeteknek el kell látniuk az egyénileg gazdálkodó parasztokat a zavartalan termeléshez szükséges eszközökkel, tovább kell javítani a városok és iparvidékek zöldáru ellátását, s ennek érdekében segíteni kell a termelőszövetkezetek árutermelését is. A földművesszövetkezeti kereskedelem időszerű feladatairól Molnár Károly, a SZÖVOSZ elnökhelyettese számolt be. Megállapította, hogy egyes cikkekből nincs az üzletekben elegendő, a vásárlók ízlésének és a keresletnek megfelelő áru. Különösen a konfekció-iparra és a cipőgyártó iparra vonatkozik ez. Az idei nyáron megszervezik a mozgó árusítást: hűsítő italokkal, dohánynyal, cukorkával, egyes ételfajtákkal, és más szükséges árukkal, munkahelyükön napközben felkeresik a fogyasztókat. Panák László, a SZÖVOSZ elnökhelyettese a zöldséggyümölcsfelvásárlásról és ellátásról számol be. A közös gazdaságok 1958-ban még csak kilencezer hold zöldségre kötöttek termelési szerződést, 1959-ben pedig már 14 500 holdra. Ezzel egy időben kereken 10 000 holddal nőtt az összes szerződött zöldségterület. Tervezik, hogy az üdülőhelyeket előretisztított zöldborsóval látják el. A Balaton mindkét partján borsófejtőgépeket állítanának fel és a borsót gépkocsival szállítanák reggelre az üdülők konyhájára. Felmerül annak szükségessége is, hogy tájegységenként kis kombinátok épüljenek hűtőtérrel, jégüzemmel, csomagoló- és tárolótérrel. Veszprémben, Pécsett, és más centrumokban készletező raktárak épülnek. Vidám műsorok, izgalmas versenyek a gyermeknapon A vasárnapi gyermeknapon sok szeretet, kedves meglepetések sorozata várta mindenütt a gyermekeket. Bár a budapestiek szórakozását megmegzavarta a szemerkélő eső, mégis a reggeli óráktól kezdve sok száz gyermek kereste fel a Városliget, Népliget, Margitsziget rendezvényeit. A Hősök terén száz meg száz felnőtt és gyermek állt sorfalat a rollerek és robogók versenyénél. Nem csoda, hisz ezen a mérkőzésen 220 gyermek indult az erkölcsi győzelemért és a nem megvetendő értékű játékcsomagért. A VIII. kerületi Gutenberg Művelődési Otthonban jóízű kacagás fogadta a látogatót. Trükkfilmeket vetítettek az apróságok örömére. Aztán felhangzott a hajrá, mert a fehér vásznon izgalmas sporteseményeket, az év nagy eseményeit látták viszont a gyerekek. A margitszigeti Úttörő stadionban atlétikai versenyek folytak. A verseny legjobbjai a júniusi országos szpartakiádon küzdenek majd az elsőségért. A II. kerületben volt talán a legtöbb rendezvény a gyermeknapon. A Harcsa utcában látogatásunkkor éppen a görkorcsolya-verseny finise fogadott. A krétával megjelölt célba egy roller gyorsaságával Rozsnakd Lacika futott be. Szép piros versenyautót kapott jutalmul. Aztán sivitás, fütyülés, kezdődött a szalagfutás. Repültek a copfok, csapódtak a szoknyák az apró lábacskákhoz, ahogy szalad a sok kicsi lány a kék, piros, sárga és ki tudja még hányféle színű szalaggal. Ebben a versenyben Miklós Sári volt az első. A Városmajor hatalmas színpadának nézőtere is zsúfolásig tömve volt gyermekekkel és felnőttekkel. A szellemi olimpiász végére érkeztünk és épp a jutalmakat osztották a győzteseknek. Néhány perces szünet következett, felépítették a bábfalat és már jött ás az Okos-Macikó meg a Buta- Sün. Kedves történetükön aranyos gyermekkacajt kaptak fizetségül. A vidéken is mindenütt mS- sarokkal szórakoztatták a gyermekeket ezen a napon.