Magyar Nemzet, 1959. augusztus (15. évfolyam, 179-203. szám)

1959-08-01 / 179. szám

» ták az amerikai alelnöknek azt a kijelentését, hogy a vi­­lágbékét okvetlenül meg kell őrizni. Az emberek az ameri­kai államférfiaktól azonban nemcsak a béke fontosságának hangoztatását, hanem a kato­nai támaszpontok megszünte­tésére irányuló felhívást is sze­retnék hallani. Olyan tetteket is várnának tőlük, amelyek enyhíthetik a nemzetközi fe­szültséget. Ezt várja az ame­rikai vezetőktől a világ közvé­leménye, de éppen erről nem nyilatkozik Nixon úr. Az Izvesztyija ezután rámu­tat, hogy a külföldi sajtóban körülbelül a következő véle­mény került túlsúlyba. He­lyes és hasznos dolog, hogy az Egyesült Államok és a Szov­jetunió kölcsönösen kiállításo­kat rendez és megszervezi ál­­lamférfiainak kölcsönös láto­gatásait; helyes és hasznos, hogy e látogatások révén a fe­lek jobban ki tudják fejteni nézeteiket. Annál inkább el­ítélendők bizonyos köröknek és sajtószerveknek próbálkozásai, hogy az amerikai alelnök láto­gatását éppen ellenkező célok­ra használják fel, vagyis a gyanakvás és a bizalmatlanság szítására, s a nemzetközi poli­tikai légkör mérgezésére. A józan értelemnek felül kell kerekednie — írja befeje­zésül az Izvesztyija — s előbb­­utóbb diadalmaskodnia kell a Szovjetunió és az Egyesült Ál­lamok viszonyában is. Hazánk népe és kormánya — hangsú­­lyozza­ az Izvesztyija — min­den tőle telhetőt megtesz a két ország viszonyának megjaví­tására. Most az amerikai veze­tők következnek. Feltételezések Hammarskjöld hirtelen párizsi útjának hátteréről Párizsból jelenti az MTI. Hammarskjöld ENSZ-főtitkár csütörtök este New Yorkból Párizsba utazott, hogy péntek délben felkeresse de Gaulle francia köztársasági elnököt, majd péntek délután Debré francia miniszterelnökkel ta­nácskozzék. Hammarskjöldöt estére Couve de Murville francia külügyminiszter hívta meg vacsorára. . A Reuter New York-i tudó­sítója szerint ENSZ-körökben sok találgatásra adott okot Hammarskjöldnek az a várat­lan elhatározása, hogy alig kilenc nappal Európában töl­tött szabadságának befejezése után egyetlen napra Párizsba utazik. Ezekben a körökben nem adnak hitelt az utazás hivatalos indokának, amely szerint Hammarskjöld udva­riassági látogatást tesz de Gaulle-nál. Értesülések szerint Ham­marskjöld azért keresi fel de Gaulle-t, mert tanácskozni akar annak lehetőségéről, hogy az ENSZ közgyűlésének őszi ülésszakán ismét megvi­tatják az algériai kérdést. Kelet- és nyugat-európai közéleti személyiségek londoni találkozója Londonból jelenti a TASZSZ. A Tribüne című munkáspárti hetilap kommentárt fűz a szo­cialista és a nyugat-európai országok parlamenti képvise­lőinek és közéleti személyisé­geinek nemrég végetért lon­doni találkozójához. A lap ki­emeli a találkozó jelentőségét, amelyen a Kelet és a Nyugat képviselői szabad eszmecserét folytattak a legfontosabb nem­zetközi kérdésekről. Hozzá­fűzi, hogy a "­Győzelem a szo­cializmusért" nevű munkás­párti csoport külön pénzalapot létesít az ilyen találkozók mi­nél gyakoribb megszervezésé­re. Hangsúlyozza, hogy ezek a viták kétségkívül értékes hoz­zájárulást jelentenek a kölcsö­nös megértés megteremtésé­hez. 40 milliárd dollár amerikai fegyverkezésre Washingtonból jelenti az AP. Az amerikai­­ széfi­átus és a képviselőház­­bizottságai megállapították a fegyveres erők költségvetésének össze­gében. A megegyezés szerint — amelyhez még a képviselő­ház és a szenátus végleges jó­váhagyása szükséges — a fegy­veres erők költségvetésének összege 39 650 millió dollár. A­z említett összegből 17 500 millió dollár jut a légierőnek, 11 milliárd a haditengerészet­nek, körülbelül 9500 millió a szárazföldi hadseregnek. Az athéni kormány támadja Grivasz tábornokot Athénból jelenti a Reuter. A görög miniszterelnök és a külügyminiszter csütörtökön nyilatkozott­­Grivasz tábor­noknak azokról a kijelentései­ről, hogy nem azonosítja ma­gát a zürichi és a londoni meg­állapodásokkal. Averoff kül­ügyminiszter nyilatkozatában azzal vádolta Grivaszt, hogy egyenetlenséget szít a ciprusi görögök között, és elferdíti az igazságot. Karamantisz mi­niszterelnök pedig kijelentet­te: -Kormányom és én ma­gam teljes felelősséget válla­lunk ezekért a megállapodáso­kért." Makariosz érsek Nicosiában szintén állást foglalt, hangoz­tatva, hogy a ciprusi görögök nevében teljes felelősséget vál­lal a Londonban megkötött egyezményért. Hozzátette, hogy az említett egyezményen kívül semmiféle írásbeli vagy szóbeli kötelezettséget nem vállalt. Az AP kommentárja meg­jegyzi, hogy a Makariosz és Grivasz között támadt szaka­dék a szigeten az erőszakos cselekmények felújulására ve­zethet. Dr. Kücsük, a ciprusi török kisebbség vezetője egyhóna­pos európai utazása előtt ta­lálkozott Makariosz érsekkel, és körülbelül félórás megbe­szélést folytatott vele. A talál­kozás időpontját még akkor tűzték ki, mielőtt Grivasz nyi­latkozata Athénben elhang­zott. Hazafiakat ítéltek el Nyugat-N­émetországban Berlinből jelenti az MTI. Nyugat-Németországban is­mét véget ért egy terrorper, amelyet a békéért és demok­ráciáért harcoló hazafiak el­len indítottak. Mint az ADN hírügynökség jelenti, a mün­cheni tartományi törvényszék a nyugatnémet munkásmozga­lom nyolc aktivistáját 6-tól 15 hónapig terjedő börtönre ítél­te annak a vádnak alapján, hogy lapot adtak ki, amely síkraszállt az atomfegyverke­zés ellen, a békéért és Német­ország demokratikus fejlődé­séért. Kuba távol marad az amerikai külügyminiszterek chilei értekezletéről Washingtonból jelenti az MTI. Az Amerikai Államok Szervezetének tanácsa csütör­tökön úgy döntött, nem fogad­ja el a kubai küldöttnek azt a javaslatát, hogy a szervezet Chilében sorra­­kerülő minisz­teri értekezletén tűzzék napi­rendre a gazdasági problémák vizsgálatát is. A kubai javas­latot Brazília és Mexikó támo­gatta, Argentína és az Egye­sült Államok tartózkodott a szavazástól. A szavazás után a kubai küldött kijelentette: lehetséges, hogy kormánya nem vesz részt a santiagói ér­tekezleten. Meg akarják szüntetni Kerala államot is Új-Delhiből jelenti a Reu­ter. Új-Delhi politikai meg­figyelők arra számítanak, hogy a hat hónapon belül megtar­tandó új keralai választáso­kon ismét a kommunisták szerzik meg a legtöbb szavaza­tot. Ennek az lenne az ered­ménye, hogy újra a kommu­nisták kerülnének hatalomra. A megfigyelők ezért úgy vé­lik, az indiai központi kor­mány azzal a gondolattal fog­lalkozik, hogy Kerala álla­mot összeolvasztja a szom­szédos Madrasz állammal. Magyar Nemzet A magyar kormány új kereskedelmi egyezményt kíván kötni Brazíliával Lázár György, Magyarország brazíliai kereskedelmi kül­döttségének vezetője fogadta a Diario Carioca című Rio de Janeiró-i napilap munkatár­sát, akinek elmondotta, hogy Magyarország új magyar—bra­zíliai kereskedelmi egyez­ményt kíván kötni a jelenleg érvényben levő egyezmény helyett. Mint mondotta, a ma­gyar Külügyminisztérium már érintkezésbe lépett a megfelelő hivatalos hellyel. Az új keres­kedelmi és fizetési egyezmény lehetővé tenné Magyarország­nak, hogy bővítse brazíliai ex­portját. 120 tagú magyar turistacsoport indul­ az olasz tengerpartra Nagy nyüzsgés volt tegnap délután a SZOT székházának negyedik emeleti nagytermé­ben. Vidám hangulatban meg­beszélést tartott az a magyar turistacsoport, amely a felsza­badulás óta először utazik Olaszországba. Egy olasz uta­zási iroda ajánlotta fel az IBUSZ-nak, hogy 120 személy tíz napot tölthet az Andriai­­tenger partján fekvő Savig­­nano Mare fürdőhelyen, ame­lyet "Rimini Riviéra" néven becéznek. Az utazás 2265 forintba ke­rül. A turisták az Italtourist 28 személyes sátraiban laknak majd. Vonattal teszik meg az utat Budapestről Bécsen és Bolognán át Rimini­ig, innen autóbusszal utaznak a 15 kilo­méterre fekvő fürdőhelyre. Az utazást a SZOT és a KISZ szervezte, s az ország minden részéből jelentkeztek részt­vevők. Kocsis Mária, a Martfűi Tisza Cipőgyárból jött fel tegnap a fővárosba, hogy innen Olaszországba vigye a vonat. Elmondta, hogy nagyon szeret utazni, ez az egyetlen szórakozása. Minden évben máshová megy: eddig Lengyel­­országban, Csehszlovákiában és Németországban járt. Gregor Sándor arra kíváncsi, hogyan élnek az olasz munká­sok. Egy budapesti háziasz­­szony, aki szintén tagja a csoportnak, gyermekkorában Olaszországban élt szüleivel. Tizenhat éves korában, a há­ború kitörésekor jöttek haza. Azt megelőzően Savignano Mare közvetlen közelében töl­tötte élete egyik legszebb nya­rát. Azóta vágyik rá, hogy új­ból lássa kislánykora boldog­ságának színhelyét. Bauer Vilmos, a Rákospalo­tai Bőr- és Műanyagfeldolgo­zó Vállalat művezetője el­mondta, hogy 1936-ban járt már Milanóban és szeretné látni, milyen változások tör­téntek azóta. A csoport tagjai boldog izga­lommal indultak útnak szom­batra virradó éjszaka. Sz. M. Magyarok a lipcsei nemzetközi könyvművészeti kiállításon Augusztus 1 és szeptember 30 között rendezik meg Lip­csében, a régi városháza ter­meiben a nemzetközi könyv­­művészeti kiállítást. A kiállí­táson a szocialista országok mutatják be könyvművésze­tük, könyvkultúrájuk leg­újabb eredményeit. A kiállítás egyik része a legszebben il­lusztrált könyveket és rajzokat mutatja be. Itt harminc könyv és tizenhat illusztráció képvi­seli a magyar könyvművésze­tet, Bernáth Aurél, Csohány Kálmán, Hincz Gyula, Kass János, Kádár György, Reich Károly, Szántó Piroska, Szász Endre, Würtz Ádám és mások alkotásai. Az ifjúsági és gyer­mekkönyvek külön részben szerepelnek, itt harminchárom magyar gyermekkönyvet állí­tunk ki. A kiállítás "Szocialista könyv" című része arról­ a sok­oldalú munkáról ad képet, amelyet a szocialista országok a könyvnek a tömegekhez való eljuttatása és a kultúra haté­kony terjesztése érdekében ki­fejtenek. Történeti visszate­kintést is ad a kiállítás a könyvművészet fejlődéséről. A szocialista országok legérde­kesebb könyvművészeti ha­gyományainak reprezentánsait is bemutatják, Európában ed­dig még ki nem állított kínai és koreai ritkaságokat, bizán­ci kódexeket, cseh miniatúrá­­kat. A magyar könyvművésze­ti hagyományokat két Corvi­na, Nagylucsai Dóczy Orbán zsoltárkönyve, Hess András budai krónikája és több más, régi nyomtatvány képviseli. Külön kiállítást rendezünk a Kner-nyomda legszebb kiad­ványaiból. A politikai művek kiállítá­sa keretében minden ország a legkorábbi és a legszebb Marx —Engels-kiadásokból mutat be egy kis gyűjteményt. A képzőművészeti főiskolák és iskolák külön kiállítást rendeznek. Részünkről a Kép­zőművészeti Főiskola és a Képző- és Iparművészeti Gim­názium vesz részt a kiállítá­son plakát-, könyvborító ter­vekkel és illusztrációkkal. A kiállítás tiszteletére Lip­cse város főpolgármestere pá­lyázatot hirdetett "A világ bé­kéjéért" címmel. A pályázaton a szocialista országok mellett a nyugati országok haladó mű­vészei is részt vettek. Eddig 500 pályamű érkezett a zsűri­hez. A magyar zsűri négy mű­vészünk — Hincz Gyula, Kass János, Raszler Károly, Reich Károly — hét alkotását küld­te be a versenyre. Tipográfiai és könyvkötészeti pályázatot is hirdettek, melyen hat ma­gyar könyvművész, illetve nyolc könyvkötészeti tervező munkája vesz részt. A kiállí­táson bemutatják a legújabb nyomdaipari technikai újítá­sokat és találmányokat is. Az első félévben 12,4 százalékkal nőtt az NDK ipari termelése Berlinből jelenti az MTI. Berlinben kiadott hivatalos statisztikai adatok szerint a Német Demokratikus Köztár­saság ipari termelése ez év első hat hónapjában a múlt év hasonló időszakához viszo­nyítva 12,4 százalékkal emel­kedett. A munka termelékeny­sége az ipar szocialista szek­torában 9,6 százalékkal, a bé­rek pedig 3,5 százalékkal emelkedtek. A főbb ipari ágak közül a legnagyobb termelést a vegy­ipar, a bányászat és a kohá­szat, a gépipar, az elektromos­ipar, továbbá a textil- és a bőripar érte el. A Német Demokratikus Köz­társaság kül- és belkereske­delmének volumenye ez év első felébe 1958 első feléhez mér­ten 16 százalékkal növekedett. Betelepítik Csehszlovákia nyugati határvidékeit Csehszlovákiában az utol­só öt év alatt az ország kü­lönböző részeiből több mint 28 000-en költöztek a nyugati határvidékre, ahol államkölt­ségen 10 000 családi házat épí­tettek újjá számukra. A ha­tármenti járásokban több száz iskolát, üzletet, mozit építet­tek, és rendszeres autóbusz­­járatot létesítettek a kis tele­pülések és a városok között. Az elszórt tanyákat mozgó boltokká alakított autóbuszok látják el áruval. .Szombat, 1959. augusztus 1. Ami­ a hibek mögött van MIT LÁTOTT DEVLIN BÍRÓ NYASZAFÖLDÖN Ez év március 3-án az an­gol kormány statáriumot­­ve­zetett be Nyaszaföldön. Ugyan­ezen a napon Lennox-Boyd gyarmatügyi miniszter az an­gol alsóházban bejelentette, hogy erre a lépésre azért volt szükség, mert a hatóságok tu­domására jutott: a Nyaszaföl­­di Nemzeti Kongresszus nagy­szabású gyújtogatással egybe­kötött mészárlást tervez az "európai származású lakosság" ellen. A rendkívüli állapotok be­vezetésével egyidejűleg meg­indultak a tömeges letartóztatások. A Nyaszaföldi Nemzeti Kong­resszus egész vezérkarát őri­zetbe vették, majd később koncentrációs táborba szállí­tották. Dr. Hastings Bandát, a kongresszus vezetőjét, szintén letartóztatták és repülőgépen egy rhodéziai börtönbe szállí­tották. A jobboldali angol sajtó szenzációsnál szenzáció­­sabb tálalásokban közölt részleteket a "tervezett mé­szárlásról". A parlament bi­zottságot küldött ki a nyasza­földi "összeesküvés" körül­ményeinek kivizsgálására. A bizottság, Devlin bíróval az élén, a helyszínen folytatta le a vizsgálatot, melynek ered­ményeit a napokban közzétett 146 oldalas jelentésben közöl­te. Ebből kiderül, hogy az an­gol kormánynak nem álltak rendelkezésére megbízható adatok az "összeesküvésről" annál is kevésbé, mivel ilyen összeesküvésről szó sem volt és a Nyaszaföldi Nemzeti Kongresszus vezetőit jogta­lanul vádolták "lázadás szítá­sával". A bizottság ugyanakkor ada­tokat és bizonyítékokat szol­gáltatott arra vonatkozóan, hogy a gyarmati hatóságok a rendőrség és katonaság igény­­bevételével brutális módsze­rekkel terrorizálta a lakossá­got. A polgári lakosságra tü­zelő katonaság negyvennyolc embert ölt meg, ezenkívül három az ütlegelések követ­keztében halt meg. Hetvenki­lenc afrikai súlyosan megse­besült. A mészárlás vádja tehát bebizonyosodott, csak éppen fordított helyzetben, ugyanis a vádlók követték el a vádlot­tak ellen. Világosan kiderült, hogy a­z egész vítres komédia csak ürü­gy volt a nyaszaföldi függetlenségi mozgalom megfékezésére, a nyaszaföldiek elleni hajszára. A jelentés nagy felháboro­dást váltott ki egész Angliá­ban, a parlamentben pedig vi­haros vita keletkezett. Fokoz­ta a felháborodást az a tény is, hogy a Devlín-jelentéssel egyidejűleg került nyilvános­ságra­­ egy másik jelentés, mely a kenyai atrocitásokról számol be. A dolai koncentrá­ciós táborban tizenegy afrikait bottal vertek agyon, ugyan­csak ez év márciusában. A parlamentben a munkáspárti ellenzék hevesen bírálta a kor­mányt, rámutatva, hogy az afrikaiak, akiket alaptalanul vádoltak erőszakkal, való­ban kénytele­nek erőszakhoz folyamodni, mert nem bizto­sítják számukra, hogy alkot­mányos keretek között nyilvá­nítsák ki akaratukat. Az angol alsóház konzerva­tív többségét mindezek a té­nyek nem befolyásolták, és a polgári parlamentarizmus na­gyobb dicsőségére elvetették az általuk kiküldött bizottság jelentését. Őket tehát nem zavarják a tények. Ha ellent­mondanak az angol kormány vádaskodásainak, akkor "jaj a tényeknek". A dolog azonban korántsem ilyen egyszerű. Nyaszaföldet erőszakkal kényszerítették bele a rhodéziai federációba. A dél-rhodéziai fehér telepe­sek dél-afrikai mintára a "fe­hér felsőbbrendűség" alapján egységes államot akarnak összekovácsolni a federáció­­ból. Csakhogy Dél-Afrika na­gyon közel van és a nyasza­földiek előtt nem titok, mit tartogat számukra a fehér­telepesek uralma. A múlt év közepétől kezdve rohamos politikai fejlődés kö­vetkezett be Nyaszaföldön. A sok évtizedes emigrációból visszatért dr. Banda vette át a Nemzeti Kongresszus vezeté­sét. Az erőszakkal föderáció­ba kényszerített ország népe mind szervezettebben követelte az ország függetlenségét. Erőszakosságra azonban nem került sor, hanem éppen el­lenkezőleg, mint azt a Devlin­­jelentés is bizonyította, velük szemben alkalmaztak és alkal­maznak mind a mai napig erő­szakot. Márciusban ezer nya­­szaföldit vettek őrizetbe. Ezek ma is fogságban vannak, bár semmiféle bizonyítékot nem tudtak felhozni ellenük. Az afrikaiakra harmincezer font kollektív büntetést vetettek ki és százával gyújtották fel házaikat. A fegyverek után kutató rendőrség elkobozta munkaeszközeiket, ásóikat és kapuikat. Mivel fegyvereket nem találtak, ez utóbbiakat nyilvánították »v­eszélyes har­ci eszközöknek". Mindez nyil­vánvalóan nem tette rokon­szenvesebbé a föderációt a nyaszaföldiek szemében. Bár a munkáspárti ellenzék joggal tett szemrehányást a konzervatív kormánynak a Nyaszaföldön történtekért, van azonban a jelenlegi helyzetben olyan színezete is a dolognak, hogy a munkáspárt a közelgő választásokat tartja szem előtt, amikor ilyen nagy zajt csap A munkáspárti kormány ugyanis a maga idejében szin­tén segítette a federáció meg­teremtését. Rhodézia és Nya­­szaföld federációját ugyan­csak 1953-ban hozták létre, de már James Griffiths, munkás­párti gyarmatügyi miniszter is elfogadta a fehér telepesek felfogását ebben a kérdésben. Ezzel tulajdonképpen meg­nyitották az utat a föderáció előtt. A nyaszaföldi, de valameny­­nyi afrikai felszabadítási moz­galom számára a Devlin-bi­­zottság jelentésének sorsa megmutatta, mit várhatnak a gyarmatosítóktól. Sem igazságot, sem szabadságot nem szolgáltat nekik az a par­lament, amely végeredmény­ben ellenzékével együtt az an­gol birodalom érdekei felett őrködik. Az afrikaiak azonban ma már nem olyan kezdetleges eszközökkel harcolnak, hogy parlamenti szavazásokkal gá­tat lehetne vetni előrehaladá­suknak. Az afrikai népek szo­lidaritása, a világ gyarmat­­sorból felszabadult országai­­nak segítsége és nem utolsó­sorban a szocialista országok támogatása új helyzetet te­remtett mind a gyarmatosítók, mind pedig a szabadságukért harcoló népek számára. És ez a helyzet a világban bekövet­kezett erőviszonyváltozások­nak megfelelően a gyarmatbi­rodalmak fokozódó zsugoro­dásán keresztül a gyarmati uralom teljes felszámolásához vezet. Forgács Marcell Kicserélték a magyar—osztrák vízügyi egyezmény megerősítő okiratait Pénteken Budapesten ki­cserélték a Magyar Népköz­társaság és az Osztrák Köz­társaság között a határvidék vízgazdálkodási kérdéseinek szabályozásáról Bécsben, 1956. április 9-én aláírt egyez­mény megerősítő okiratait. A ratifikációs okmányok kicse­rélésénél jelen volt Sebes Ist­ván külügyminiszterhelyettes, dr. Walther Peinsipp, az Oszt­rák Köztársaság magyarorszá­gi rendkívüli követe és meg­hatalmazott minisztere, vala­mint a Külügyminisztérium, a Belügyminisztérium és az Or­szágos Vízügyi Főigazgatóság több vezető munkatársa.

Next