Magyar Nemzet, 1959. október (15. évfolyam, 230-256. szám)
1959-10-01 / 230. szám
4 IIIfillllli Lllilll IPIIllllll Hajnal István — Jirásek — Passuth László SOKAN ÉRTESÜLTEK már arról a közelgő eseményről, melyre kulturális szerveink lázasan készülődnek: a párizsi magyar könyvkiállításról. Nos, erre az alkalomra büszkén mutogathatjuk majd a franciáknak megannyi szép kiadványunk társaságában, Hajnal István francia nyelvű könyvét, melyet immár második, bővített kiadásban tett közzé az Akadémiai Kiadó: VEnseignement de l’écriture aux Universités médiévales, azaz:Az írás oktatása a középkori egyetemeken« címmel. Az olvasót nyilván meghökkenti ez a túlságosan tudományosnak látszó könyveim. Bizonyára afféleszakmai" dolog, gondolja, amitől az ember csak ráncolja a homlokát, s talán még hosszú szakállt is ereszt. Pedig Hajnal István könyve nem kisebb kérdésre ad feleletet, mint amilyen a hűbériség delelőjének, a XlI. és a XIII. századnak írásoktatása. Az Európa-szerte végleg megszilárdult feudális rendet ekkor érik az első támadások. Eretnek mozgalmak döntögetik az uralkodó osztály kiváltságokon, örökösödésen és egy merev ranglétrán nyugvó épületét. Az egyház terjesztette világnézettel, mely az ember célját a másvilégi üdvözüléstől látja, az életöröm harsány dalai szállnak perbe. Megszületik a regény: Trisztán és Izolda meséje és az Aldus kerek asztala köré fűződtő kalandos történetek már teljesen vallástalanok s varázsostul példázzák, hogy az embernek már itt, a földi életben kell élnie termésetadta jogaival és képességeivel! E hatalmas mozgalom motorja az újonnan megszületett középkori város és annak fiatal polgársága. Művelődési központjai az egyetemek. A párizsi egyetemen, mely akkor a legnagyobb nemzetközi hírnévnek örvend Európában, már a XIII. században oly világias tanokat hirdet a francia világi papokból álló professzori kar, hogy a pápa külföldi kolduló rendeket, olasz ferenceseket s az inkvizíció szerzeteseit, német és olasz dominikánusokat zúdít ellenük. A hűbéri rend és egyházi világnézete ettől fogva képtelen már megszabadulni az új történelmi erőktől, a polgárságtól, a szabadgondolkodástól, a természet szerinti élet követelésétől. Ebbe a folyamatba ágyazta nemrégiben elhunyt kiváló történettudósuok, Hajnal István, az írásbeliség megújulását. E mozgalmak idején a társadalmi tudat is nagy fejlődésen ment keresztül." A társadalom nem elégedhetett meg többé az érzelmi-hangulati elemekkel átszőtt barbár gondolkodással, melynek alapját az egyéni emlékezet alkotta. A társadalom most már nem bízza magát a képzelet csapongásaira, hanem pontosan rögzíteni kíván minden fogalmat, minden kapcsolatot, minden tárgyi ismeretet. Európai kultúrákban ettől az időszaktól keltezhetjük azt, amit a történettudomány írásbeliségnek nevez. Gondos íráselemzései arra a megállapításra vezették Hajnal Istvánt, hogy sehol Európában nem volt helyi írásfejlődés. Azírás mindenütt azonos módon, azonos ütemben fejlődött, s ez a tény közös iskolára utal. A közös iskola pedig a párizsi egyetem volt. Hajnal István nagy eredménye, hogy a fellendülő írásbeliség bölcsőjét az egyetemi mozgalomban jelöli meg. Magvas alaposan dokumentált fejezetekben ábrázolja a középkori betűvetés technikáját, s bizonyítja, hogy az írást azidőtájt az egyetemen tanították. Szép és teljes életmű fejeződött be ezzel a fényűzően kiállított munkával, melyet tanítványa és művének folytatója, Mezey László professzor szerkesztett és látott el gazdag képanyaggal. Hajnal első műve, mely ebbe a tárgykörbe vág, 1927-ben csak szerény formában láthatott napvilágot, s most kiadott kötete, mely a hagyatékában talált s eddig kiadatlan írástörténeti fejezeteket is tartalmazza, mintegy harmincévi szakadatlan alkotó munka foglalata. Hétköznapi életünkben alig gondolunk rá, hogy az írásolvasás valamikor rendkívüli nyeresége lehetett a barbárságból kilépő középkori társadalomnak. Pedig az írást is meg kellett valamikor hódítani, mint ma a levegő-eget vagy az atomot. Társadalmi fejlődésünk enélkül elképzelhetetlen , egyben jelzi is az írás az ember megtette út minden állomását. Hajnal István kutatásai már az 1955. évi római nemzetközi történész-kongresszuson éreztették hatásukat. Messzemenő írástörténeti tervet határoztak el itt, az ő eredményei szellemében. Az Akadémiai Kiadó e szép kötete újabb nemzetközi sikert ígér történettudományi eredményeinknek. Gyary János * JIRÁSEK, akinek pzer beszólásét ízlésesen közli az Európa Kiadó, nem ismeretlen a történelmi szépprózát kedvelő magyar olvasók körében. A Kutyafejűek, a Mindenki ellen, a Sötétség méltón keltették fel azok a figyelmét, akiket érdekel a cseh nép történetét ábrázoló művészi próza. Az irodalomtörténet főleg a cseh történelmi regény megalapítóját értékeli Jirásekben. Világirodalmi helyének pontosabb megjelölése végett hozzátehetjük, hogy a realista regény mestereitől tanulta az ábrázolást és a megjelenítést. Hivatásos és hivatott történész volt; látta a névtelen emberi sorsok elmúlásának tragikumát, s visszásnak érezte, hogy a történelmet ténylegesen alakító tömegek tetteit és életét nem örökíti meg a múltat kutató tudomány. Magáévá tette a legnagyobb cseh történetírónak, az ugyancsak haladóan polgári Palackyiak azt az 1852-ben kifejtette kívánságát, hogy lépjen fel végre egy cseh Walter Scott, aki nemcsak leírja, de életre is támasztja népének múltját. Jirásek vállalta e feladatot, ám nem Walter Scott módján, hanem a Pármai kolostor Stendhaljának vagy a Háború és béke Tolsztojának példája nyomán. A múlt eseményeit alulról, a nép oldaláról szemlélte (ahogy erre jó példát mutat a kötet egyik elbeszélése, a Tcevói máglya). Emlékirataiban, paraszti őseiről szólva elmondja, hogy ezeknek története elnyomások sorozata; emlék nem maradt róluk: éltek, szenvedtek, dolgoztak, meghaltak nyomtalanul. A regényíró Jirásek ezeknek a névtelen paraszti ősöknek, az egész cseh népnek a sorsát akarta életrekelteni, tudatosan és mindig azért, hogy saját kortársai és a későbbi nemzedékek is okulhassanak e küzdelmes múltból. Ez a szándék és szemlélet indokolja, hogy számára a huszita korszak jelenti a cseh történelem csúcsát, a huszita hagyományban őrződik a legbecsesebb nemzeti érték. A magyarul is megjelent kötet három legjelentősebb darabja (A tcevói máglya, A kapitány dicsősége és A várnagy) ezt a kort idézi, ezt a hagyományt ápolja: az első az indulást, mikor a nép cselekvő szereplőként jelenik meg a történelem színén, a második a győzelmes harcokat, a harmadik az elhullást, a "Sötétség" kezdetét és okát. Külön varázsa e kis kötetnek, hogy a Kapitány dicsősége című elbeszélést, amely általában is a műfaj egyik dísze, át- meg átszövik magyar vonatkozások, a két nép érintkezésének megható példájaként. A magyarországi harcokból hazatérő cseh kurtanemes nemcsak magyar kocsiját hozza magával, hanem a dalt is, mit egy magyar nőtől tanult. S ha szívére nehezül a bánat, ez a dal zendül fel arcán.A vendégek és vendéglátók, amint meghallották e különös nótát, egyszerre elhallgattak: ilyen csodálatos, fájdalmas éneket errefelé nem hallottak még." A másik, patetikusan magyar vonatkozású elbeszélés a kötetet záró Huszárok, mely az 1848-as szabadságharcunk idején a Csehországból hazaszökő magyar katonák veszélyes útjának egyik mozzanatát írja le, árnyalatos pasztellszínekkel. A témában feszülő szenvedélynek és a kidolgozásban használt írásmódnak ez az ellentéte ad különös ízt Jirásek e kis remekének. Értékes, szép munkát végzett e kötet fordítója és hasznos utószavának írója, Szalatnai Rezső, aki híven és művészien tolmácsolja az eredeti szöveg helyenként szándékosan nyers, másutt aprólékosan kidolgozott történeti képeit. Az egyébként szellemes és finom művű illusztrációk — Drégely László, munkája — kevéssé illeszkednek Jirásek művének hangjához és hangulatához. Dobossy László * PASSUTH LÁSZLÓ új könyve, a Megszólal a sírvilág, nagyon érthetővé teszi, hogy miért van Passuth regényeinek olyan ragaszkodó olvasótábora. Gondoljunk csak arra, hogy miképp csüngtek valamikor az olvasók tömegei Emil Ludwig művein, amelyek szinte az újságíró könnyedségével mesélték el történelmi személyiségek és történelmi korok cselekményeit! És ne feledkezzünk meg arról sem, hogy miképp hozták lázba Stefan Zweig lélektani regényekhez hasonlító biográfiái és az azokban található látszat-tudományos korrajzok az emberek széles rétegeit! Passuth László — ha módszereit nézzük — valahol Emil Ludwig és Stefan Zweig között foglalja el irodalmi helyét: regényesebb és megbízhatóbb, mint Emil Ludwig, de ugyanakkor nem jut el sem olyan tág korrajzi keretekhez, sem olyan bravúros lélektani fogásokhoz, mint amilyenekkel Stefan Zweig regényeiben találkozunk. Passuth László két tényezőnek köszönheti rendkívüli közönségsikereit: írói eleganciájának, amely nyugodt fegyelmezettséggel, szinte ráncok nélkül mutatja be a publikumnak a látszólag bonyolult témákat is, és festői megjelenítő erejének, amely képessé teszi írásművészetét tudományos eredmények színes, élénk feldolgozására. A Megszólal a sírvilág belső címlapján ezt a műfaji megjelölést találjuk: regény. De úgy is mondhatnánk: archeológiai regény. Passuth László elegánsan és színesen eleveníti meg az olvasók előtt ismeretlen kultúrák életét. Az ő . regényében csakugyan "megszólal" a maya, a hittita, az etruszk, és az avar sírvilág. Ez amegszólalás, a lényeg, a többi, a magyar bojtárfiú élete, a pusztára kerülő filmesek históriája, a filmrendező és a bojtárfiú összetalálkozása, csak keret. Vagy elfogadjuk ezt a néha erőltetettnek érzett keretet, vagy nem; a lényeg, hogy elfogadjuk, elhisszük azt az archeológiai mondanivalót, amelyet Passuth László a keretbe szorított. Sós Endre BARTÓK TEREM ILYEN VAGYOK Október hóban minden szombat és vasárnap este fél 8 vasárnap délután fél 4 Magyar Nemzet Cao Jü: ZIVATAR A Rádiószínház bemutatója Huszonhárom esztendős volt Cao Jü — jelenleg a pekingi központi Drámai Főiskola rektorhelyettese —amikor 1933-ban megírta első s azóta is legsikeresebb drámáját, a , Zivatar t. Ez az első és legkiválóbb modern kínai dráma, amely nemcsak a klasszikus hagyományokból merít, hanem európai hatásokat is érvényesít. Az eredetileg mintegy négyórás, mindvégig tartalmas dialógusokkal zsúfolt darabot a rádióadás céljára nagyon meg kellett rövidíteni. A feladatot nehezítette, hogy a gazdag szövegben szinte nincs nélkülözhető, vagy jelentéktelen szó. Nyilván ez a kényszerű rövidítés az oka, hogy az előadásban az események túlságosan torlódnak, az eredeti nyugodt, kísértetiesen végzetszerű tempója nyugtalan lett. Vadász Gyula rendezése gyakran naturalista, az érzelemfestést leginkább túlfűtöttséggel és dagályossággal pótolja. A szereplőket a mikrofonhoz nem közelíti vagy távolítja, egyforma távolságban szólnak, ha szerepük ide-oda mozgatná is őket. Az előadás folytonos felfokozottsága akadályozta a feszültség növelését és így a játék a végső jelenetekre kifulladt. A valódi kínai atmoszférához a magyar hangok lassúak, lágyak, és mély fekvésűek. Színészi modorosságok is gátolták Cao Jü fojtott feszültségű atmoszférájának érzékeltetését. Leginkább Uray Tivadar rideg családfője és Gobbi Hilda keserű, elhagyott aszszonya volt erre alkalmas, Berek Kati, az édesfivérének gyermekét szíve alatt hordó leány alakítója inkább csak a lírai részekben. Bánhidy László nem formálta elég alávalóvá és ravasszá az elhagyott asszony második férjét, Raksányi Gellért munkája színtelen maradt. Z.. A HÉT FILMJEI A Kínai Népköztársaság tizedik születésnapja tiszteletére két új kínai filmet mutattak be a magyar mozik. Örömmelállapítjuk meg, hogy mindkettő méltó az ünnepi alkalomhoz: a fiatal kínai filmművészek sikerrel küzdötték le bennük a korrábbi sematizáltat, amelyet mellesleg egyetlen kezdő filmgyártás sem kerülhetett el. A két film közül a tenger lelke a tartalmasabb, az igazabb, a művészileg érettebb, míg a Lángok a határon inkább kalandos meséjével, az egzotikus miliő varázsával hat. A TENGER LEIME ‘Jf Kuomintang-hadihajó matrózai. Engedelmeskedve a parancsnak, kihajóztak az ostromlott sanghéji kikötőből, de ők sem közömbösek szülőföldjük sorsa iránt, s tétovaságukat elkeseredéssé fokozzák azok a kegyetlenségek, amelyeknek részesei és áldozatai egyszerre. Lassú öntudatraébredésük, gondjaik, reményeik ábrázolása írói-rendezői remeklés. Kitűnően egyénített típusok szerepelnek a filmben, amelynek alkotói az ellenséges figurákat is bonyolultabb, összetettebb jellemeknek formálták, mint ez ideig. Csak a tajvani epizód ugrik ki bántóan a filmből, a szép és mélabús szerelmi történetet, a hiteles miliőrajzot megzavarja az amerikai megszállók karikírozott beállításáig burleszkelemeknek nincs helyük ebben a nagyon is komoly szándékú, tartalmas filmben. Su-csi operatőr portréi és tengeri felvételei kifejezőek, érzik rajtuk az európai iskola is. Ezúttal a magyar szinkron is kiválóan sikerült, ami a kínai nyelv nehézségeit tekintve, korántsem kis teljesítmény. A LÁNGOK A határon súlyos kalandfilm, néhol túlzottan naiv fordulatokkal, de kitűnőtálalásban. A rendező itt is kitűnő típusokat választott ki s a két főszereplő, Tachi és Hsiao Tang finom némajátékai emlékezetesek. Ebben a filmben is akad műfaji keveredés: az énekes betétek szépek, de kiütnek a film stílusából. A dél-kínai táj és színpompás népviselet nagyszerűen érvényesül a színes felvételeken. Mindkét film bizonyítja, hogy a kínai filmgyártás fölzárkózott a nagyobb múltú nemzeti filmgyártások mögé. Kalandfilmnek ígérkezett — első jelenetei alapján — a polgárháború legendás hőséről, lej mpleletéről szóló MCMiphi | SZOV-et filmje. Pervencev, a Harmadik csapás a jónéhány sikeres ifjúsági regény szerzője írta a forgatókönyvet, ezúttal azonban némileg cserbenhagyta a művészi biztonságérzete. A forgatókönyv valóságos epizódokra, közszájon élő anekdotákra s történelmi eseményekre épül, a részleteket azonban nem sikerült egységes mesévé komponálni. A történelmi film eszközei keverednek a kalandfilmével — néhol eléggé külsőségesen —, így a film színvonalahullámzik, kitűnő, eredeti részletek s a polgárháborús filmek, főleg a Csapajev erőtlen reminiszcenciái váltakoznak. Ivanov operatőr mesterien használta fel a szélesvászon lehetőségeit. Ozerov rendezését ugyanaz a stíluskeveredés jellemzi, mint a forgatókönyvet. A népítélet az áruló Szorokin felett, a film eredeti, maradandó epizódja, méltó a témához s a klasszikus példákhoz. A hét filmjei közül az angol |R/\K£ WAMASZPONZ ff ^ gyár néző dörzsölheti a szemét: a legnagyobb angol filmkonszern, a Bank-tröszt filmet készít a fölfegyverzés ellen! Lám, az okos üzletemberek is észrevették, mi kell a közönségnek és szép dolog a háborús propaganda, de a béke ma már üzletnek is jobb Ez az üzleti szempont különben szerencséregyártási titok" maradt; a kész filmben egyáltalán nem érződik. A Rakétatámaszpont a Német Demokratikus Köztársaságban, évekkel ezelőtt készített Elítélt falura emlékeztet. Ott egy német falu, itt egy észak-skóciai Jols sziget lakossága részesül abban a nemkívánttisztességben", hogy ősi lakhelyüket egy épülő rakétatámaszpont miatt el kell hagyniuk. A maroknyi lakosság csellel-furfanggal küzd a tervezők s az építők ellen. A Rakétatámaszpont könnyedebb, meseszerűbb, mint az Elítélt falu volt, jóízű, jellegzetes angol humor fűszerezi. A rendező, Michael Ralph néhány feledhetetlen képben mutatja meg Észak- Skócia népszokásait, a kis sziget jellegzetes típusait. Emlékezetes teljesítmény Noel Purcell alakítása a katolikus pap szerepében. B. N. L. Egy évtizede képekben kínai dokumentációs kiállítás nyílt A Kínai Népköztársaság megalakulásának 10. évfordulója alkalmából, szerdán a Műcsarnokban ünnepélyesen megnyitották a kínai dokumentációs kiállítást. A megnyitáson jelen volt: Kállai Gyula, Kiss Károly és Rónai Sándor, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai, Gyáros László, a Minisztertanács tájékoztatási hivatalának elnöke és a magyar társadalmi, kulturális és művészeti élet számos kiváló képviselője. Ott volt Hao Ce-cin, a Kínai Népköztársaság magyarországi rendkívüli és meghatalmazott nagykövete, s a budapesti diplomáciai képviseletek sok más vezetője és tagja. A megjelenteket Dénes Leó, a Kulturális Kapcsolatok Intézetének alelnöke üdvözölte, majd Veres József, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke mondott megnyitó beszédet. A beszéd elhangzása után a jelenlevők megtekintették a kiállítást. A Kínai Népköztársaság tízéves építésének eredményeit bemutató dokumentációs kiállítás 500 fényképe híven tükrözi azt ,a sokoldalú fejlődést, amely ez idő alatt végbement. Elkészült az első, Magyarországon nyomott kínai nyelvű tudományos mű, Kiss—Szentágothai anatómiai atlasza. AS3 Hathetes kínai vendégszereplésen vesz részt a drezdai filharmonikusok zenekara. Pekingben fellépnek az NDK fennállásának 10. évfordulója alkalmából rendezett ünnepségen, további 24 koncertet adnak Heinz Bongartz és Siegfried Geissler vezénylete alatt. KÜLÖNLEGES, KÁPRÁZATOS, ZENE ÉS TÁNC PRODUKCIÓK ^ 16 KÉPBEN .# AJV ^ A?* FŐVÁROSI NAGYCIRKUSZ * OKTÓBERI MŰSORA —Csütörtök, 1959. október 1. Képzőművészeti pályázat a római olimpiámé Az olasz nemzeti olimpiai bizottság a XVII. római olimpiai játékok alkalmából megrendezi "A sport a történelemben és a művészetben" című kiállítást, amelyen magyar képzőművészek is részt vesznek. A Képzőművész Szövetség felhívja a művészeket, hogy a hazánk felszabadulásának 15. évfordulójára hirdetett pályázaton belül foglalkozzanak hazánk nevezetesebb sporteseményeivel és küldjenek a kiállításra sporttal foglalkozó alkotásokat. A Magyar Testnevelési és Sporthivatal külön tárlatot rendez ezekből a művekből. A beküldés határideje 1960. február 1. A syevéd SÖRÖZŐBEN Október 1-ttíz MISKOLCI BALOGH JANCSIka zenekara játapik n oszt árak kitűnő ételek, italok