Magyar Nemzet, 1960. szeptember (16. évfolyam, 207-232. szám)
1960-09-01 / 207. szám
Kezdődik a tanév Friss kicsi raj kapcsolódik ma reggel a városi utcáit forgalmába: iskolába mennek a gyerekek. Szüleik mellett léptetnek nagy komolyan az elsőosztályosok, akik ma először hagyják ki életükből a délelőtti játékot, hogy komolyabb s nagyobb felelősséggel járó eszközhöz nyúljanak: a könyvhöz és a tollhoz. S ott mennek ma reggel megint a nagyobbak, a másodikosok, harmadikosok, a középiskolások, akik már tudják, mi az iskola s mi a tanulás öröme. A legszebb színfolttal gazdagabb ma az utcák képe: a gyermekkel, a jövő nemzedékkel, amely az évek során egyre több tudással, egyre gyarapodó műveltséggel készül arra, hogy egy napon elfoglalja a helyét az életben, a helyünkre álljon. A mai évnyitó ünnepségen 227 ezer elsőosztályos gyermeket köszöntenek az ország iskolái. A tanulókat 620 új tanterem várja az idén. Nemcsak tiszta épület, sokszáz új tanterem, néhány modern új iskola várja az elsősöket, hanem sok egyéb változás is. Az idén könnyebb lesz az elsőosztályosok munkája. A tanítók csökkentett tananyagot kívánnak meg a gyerekektől, a háromnegyedórás, öt perccel rövidített tanórák több időt hagynak a pihenésre. A játékos szemléltető eszközök szórakoztatóbbá teszik a tanulást. Az alsótagozatos tanterv, amely most már ötödik esztendejébe lép, rengeteg tapasztalattal gazdagítja a pedagógusokat, akik ebben az esztendőben bizonyára még többet tesznek azért, hogy az első osztály ne maradjon a pedagógia mostoha gyereke. Az idősebbek tanulása is könnyebb, élvezetesebb lesz. A negyedikesek például most kapják meg a korukhoz jobban illő földrajzkönyvüket, amelyből a haza tájai olvasmányosabban tárulnak eléjük. A nyolcadikosok nem bajlódnak már bonyolult nyelvtani, elméleti szabályok biflázásával; ezt a pedagógusok a középiskolára bízzák. Minden harmadik felsőtagozatos diák a számtankönyv, a toll, a vonalzó és a radír mellé másfajta munkaeszközöket is kap: ásót, kalapácsot, csavarhúzót és lapátot, a munkára nevelés programja jegyében. Az idén 1500 iskolában 200 ezer diák vesz részt heti kétórás gyakorlati foglalkozásokon, a felsőtagozat létszámának kereken 30 százaléka. Budapesten már az iskolák 77 százalékában bevezetik ebben a tanévben a politechnizációt. A középiskolákban is erőteljesen csökkentett, a figyelmet a lényegre irányító tananyag könnyíti majd meg az elméleti munkát, melyet egyre inkább frissít, erősít és újfajta tartalommal tölt meg a gyakorlati tevékenység. Az öt nap elmélet mellett 1 napos gyakorlati tanulás egyre nagyobb teret hódít az iskolákban: ebben a tanévben már hatszáznál több osztály rendezkedik be erre a korszerű oktatási formára. A tavaly megkezdett érdekes kísérlet folytatódik: a fele-fele arányban elmélettel és gyakorlattal foglalkozó szakközépiskolai osztályok száma ebben a tanévben csaknem a tízszeresére növekszik. Nem kívánjuk ennek az esztendőnek minden új vonását felsorolni. Azt azonban mindenkinek látnia kell, hogy ez a tanév nem csupán egy a sok közül, jelentős változásokat hoz a tanítás napi gyakorlatában, módszerében és a távolabbi tervek előkészítésében, kipróbálásában is. A nevelés nagy feladatában a pedagógusok nem maradnak egyedül. Melléjük áll az egész társadalom, amely jogutódjait, örököseit, munkájának folytatóit, gyermekeit küldi ma reggel iskolába. A jövő felelőssége megoszlik nevelő és szülő között s ezt mindketten jól, feladatukat mélyen átérezve tudják. Iskolapad és szülői ház között híd épül közös gondolatokból, közös aggódásokból, közös célokból és közös eszményekből, abból a szeretetből, amellyel szülő , és nevelő a gyermek és a tanítvány felé fordul. Az idei tanév abban is új, hogy most beszéljük meg valamennyien, szüleik, pedagógusok a kormánybizottság által kidolgozott iskolareform téziseit. Az iskoláról már eddig is sokat beszéltünk, a társadalomnak az iskolához való viszonyáról tettek, felépült tanműhelyek, tantermek, napközi otthonok tanúskodnak. Most azonban nem általában beszélünk az iskoláról, nem csak arról szerzünk tudomást, hogy milyen a ma iskolája, hanem arról is, hogy milyen lesz a modern szocialista oktatás és nevelés. Az iskolareform hamarosan megjelenő tézisei elmondják, hogy milyenné kívánják formálni az iskolát a szakemberek, a társadalom pedig elmondja majd véleményét, hogy milyen legyen részleteiben is ez az iskola. ■ Az iskolareformtól nem látványos újdonságokat várunk, hiszen ami újat kell tanítani a mi társadalmunkban, azt már több mint másfél évtized óta tanulják gyermekeink. Az iskolareform ahogyan további módozatait jelöli majd ki, végleges választ adva alapvető társadalmi, pedagógiai, módszertani kérdésekre. Az kis elsőosztályosok tehát, kik életükben először most lépik át az iskola küszöbét, kétszeresen új tartalmú közösségekbe kerülnek: szocialista iskolába, mely most, ezekben az években jut el kialakulásának ha még nem is végső, de hoszszú ideig érvényben maradó fázisához. Az elsőskisdiákok tanulmányai folyamán nem lesznek már nagy döccenők, kitérők, vargabetűk, amik még nemrégiben bizony előfordultak — a nagy társadalmi változás elkerülhetetlen következménye volt mindez —, hanem újfajta közösségi légkörben, okosan megszerkesztett tantervek alapján sajátítják el az általános műveltség alapvető részét. Olyan osztályokba kerülnek, amelyekben az íráson, olvasáson, számoláson kívül az élethez elengedhetetlenül szükséges gyakorlati tudnivalókkal is megismerkednek s ha az első osztályban nem is végeznek még gyakorlati munkát — némely kézügyességi gyakorlatokon kívül — az iskola, az oktatás megváltozott szelleme, szemlélete veszi már körül őket s ebben a légkörben készülhetnek további tanulmányaikra. Szeretettel köszönti az elsőosztályosokat az iskola, szeretettel várják őket a pedagógusok, s a tudományban, a gyakorlati életben tett első lépéseiket szeretettel vigyázza, igazgatja az egész társadalom. Egy mosollyal vidámabb a mai reggel és sok-sok apró sugárral fényesebb. Iskolásgyermekekkel lett ma gazdagabb a világ. Mennek városi utcán, lépkednek a magyar falu derűs házai között s fényes tanyák közt kanyargó dűlőutakon, suttogó jegenyefasorokon át. Táska a kezükben és új fény a szemükben: az érdeklődésé, a kíváncsiságé és a tudásvágyé. És persze a szorongásé is, hiszen minden vállalkozás előtt szorong az ember, s fokozottan szorong a kicsi emberke, aki még nem tudhatja saját tapasztalatából, hogy éppen ez a szorongás nagy lendítőerő is, mely mind magasabbra viszi. Ezernyi iskolában szólalnak meg nyolc órakor a csengők s nemcsak a tanév kezdetét jelzik. Hanem azt is, hogy egy lépéssel megint közelebb lépett társadalmunkhoz a boldog jövendő. Gábor István jo niYtauTW lffMvm A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A San José-i értekezlet után tovább élesedik a helyzet Kuba és az Egyesült Államok között Fidel Castro az amerikai agressziós készülődésekről A külpolitikai helyzet 1 7 HRUSCSOV KÜSZÖBÖNÁLLÓ FINNORSZÁGI LÁTOGATÁSA a finn közvélemény érdeklődésének középpontjában áll. A TASZSZ Helsinkiből keltezett jelentése szerint, a finn lapok többsége hangsúlyozza, hogy a szovjet kormányfő látogatása a két ország jó viszonyát bizonyítja és kifejezi azt a reményét, hogy Hruscsov megbeszélése a finn államférfiakkal hozzájárul a két ország kapcsolatainak további fejlődéséhez. A Piatvian Sanomat című lap vezércikkében így ír: "Meggyőződésünk, hogy a szovjet kormányfő látogatása a jószomszédi viszony további erősítését jelenti." A lap hozzáfűzi, hogy a két ország társadalmi rendszerének különbözősége nem befolyásolta Finnország és a Szovjetunió kapcsolatait, bár Finnországban "mindig voltak kalandorok, akik mindent megtettek, hogy megbontsák ezt a jó viszonyt. Kétségbevonhatatlan azonban, hogy a finn nép túlnyomó többsége őszintén kívánja — nemcsak szavakban, hanem a valóságban is —, hogy baráti politikát folytassunk a Szovjetunióval a kölcsönös segítségi és barátsági szerződés és a semlegesség szellemében". A Turun Sanomat hangsúlyozza, hogy a szovjet—finn kapcsolatok az utóbbi időben pozitíven fejlődtek, s ez mindkét fél számára hasznos volt. Az Ilkka című lap szerint Hruscsov látogatásának hírét a finn közvélemény szívesen fogadta, majd hangoztatja: "A szomszédos nagyhatalom vezetőjének látogatása annak a megbecsülésnek rendkívüli megnyilvánulása, amelyet a Szovjetunióban országunk iránt táplálnak, valamint tanújele a két ország jószomszédi, baráti kapcsolatának." AZ AMERIKAI ÁLLAMOK SZERVEZETÉNEK San José-i konferenciáján hozott határozatokat részletesen elemzik a nyugati lapok és általában arra a megállapításra jutnak, hogy az Egyesült Államok tekintélye az értekezleten súlyos vereséget szenvedett. A nyugatnémet Süddeutsche Zeitung vezércikkében hangsúlyozza, hogy Herter külügyminiszter Kuba-ellenes hadjárata Latin-Amerika részéről ellenállásba ütközött és a külügyminiszter végeredményben nem tudta keresztülhajszolni az eredetileg tervezett amerikai határozati javaslatot s a konferencián mindinkább védekezésbe szorult. "A józan valóság az — jegyzi meg a lap —, hogy Fidel Castrót egész Latin-Amerikában csodálják merészségéért, amellyel kivonta magát a dollár-imperializmus hatalmi bűvköréből." A Frankfurter Allgemeine Zeitung caracasi tudósítója arra mutat rá, hogy Latin-Amerikában általánossá vált ajenki-ellenesség, amely az Egyesült Államok Achillessarkává vált". A Westfalische Rundschau vezércikkében megállapítja: az Egyesült Államoknak San Joséban tapasztalnia kellett, hogy vége felé jár az az idő, amikor Latin-Amerika engedelmesen fejet hajtott Washington minden intése előtt. A New York Times washingtoni tudósítójának jelentése szerint Herter visszatérése után azt állította, hogy a San José-i nyilatkozat a kubai bel- és külpolitika "világos elítélését jelenti". Ez az értékelés — mutat rá a tudósító — szemmel láthatólagsokkal merészebb", mint amit a San José-i értekezlet más részvevői, vagy akár egyes washingtoni felelős személyiségek megkockáztattak. Az Egyesült Államok ama kísérlete, hogy Kubát konkréten megnevezzék a nyilatkozatban, a latin-amerikai küldöttségeik többségénél nem talált támogatásra. Washingtoni hivatalos személyiségek kijelentették: a San José-i értekezlet ismét megmutatta, hogy a kubai kormány külpolitikája nagy népszerűségnek örvend Latin-Amerikában — írja a New York Times. A San José-i értekezlet határozata — még burkolt megfogalmazásban is — a latin-amerikai népek elemi erejű tiltakozását váltotta ki. Venezuelától Brazíliáig nagyarányú tüntetéseken ítélték el az Egyesült Államok Kuba-ellenes politikáját ■.* . ■ > ’ Hruscsov nyilatkozata a magyar sajtó és rádió moszkvai tudósítóinak Mint arról már tegnap beszámoltunk, N. Sz. Hruscsov és Kádár János kedden megtekintette a moszkvai magyar kiállítást. Hruscsov a látottak után nyilatkozatot tett a moszkvai magyar sajtó- és rádió-tudósítók előtt. Nyilatkozatában egyebek között a következőket mondotta: A kiállítást természetesen csak sietve nézhettük meg — mondotta Hruscsov —, hiszen egy ilyen kiállítás részletesebb megtekintést érdemel. Több időre van szükség ahhoz, hogy a pavilonokban meg lehessen állni, hogy teljesen értékelni lehessen valamennyikiállított tárgyat. De még az ilyen gyors látogatás is elég ahhoz, hogy a látogatóban örömteli, szép kép alakuljon ki. A kiállított tárgyak nagy figyelmet érdemelnek és a magyar mérnökök, feltalálók, munkások nagyfokú hozzáértéséről és műszaki tehetségéről tanúskodnak. Jómagam is lakatos voltam, s ezért különösen kedves nekem a légpárnás köszörűgép. A köszörülés nehéz, kimerítő és pontosságot igénylő munka, itt pedig olyan gépet láttunk, amely ezt a munkát eszményien látja el. Mint volt lakatos, annyira örülök ennek a remek gépnek, hogy szinte nem is találok szavakat. Lehet, hogy másnak nem ez a legfontosabb, de nekem, mint volt lakatosnak, nagyon fontos, mert én magam is csiszoltam és tudom, milyen nehéz munka ez. Közbeszólás: A gépet Pál József találta fel. Hruscsov: Tehát Pál József. Gratulálok neki, nagy tiszteletet érdemel, le a kalappal előtte. Meg kell hajolni az ilyen tehetség előtt. A többi megtekintett gép is csodálatos volt A markegépek. ti a programvezérlésű esztergapadok, a könnyűipari termékek, az elegáns ruhák — mindez nagyon szép. A magyar nők amúgy is szépek, de ezekben a ruhákban még szebbek. Örülök magyar testvéreim sikereinek örülök magyar testvéreim sikereinek és azt hiszem, hogy ez csak egy lépcsőfoka a mi haladásunknak. A szocializmus kimeríthetetlen lehetőségeket tár fel a munkások, a parasztok, a műszaki és egyéb értelmiségiek előtt. Ezért meggyőződésem, hogy erősödni fog Magyarországon a szocialista életforma, fejlődni fog a kultúra és a technika, s Magyarország bámulatba ejti majd azokat az országokat, amelyek fejlettebbnek hitték magukat. Ezek majd félreállnak a szocialista országok elől. Magyarország ma is, a jövőben is az egyik legjobb helyen áll az ipar, a technika, a mezőgazdaság fejlesztésében. Ez vonatkozik a magyar állami gazdaságokra, a termelőszövetkezetekre is. Nem akarom megsérteni az egyénileg gazdálkodó parasztokat, ők még egyelőre nem léptek be a szövetkezetbe. Türelemmel kell bánni velük Minden gyümölcs a maga idejében érik be. De a történelem kérlelhetetlen haladása oda vezet, hogy az új, a haladóbb győz. Az ember jobban szeretne élni, a jobb élet pedig csak a műszaki és tudományos vívmányok alkalmazásával érhető el, ezt pedig a parasztok csak nagyüzemi gazdálkodással vívhatják ki. Ha kialakul a nagyüzemi gazdálkodás, tág tér nyílik a gépeknek, a műszaki tudományos vívmányoknak. Ebben van a nagyüzemi gazdálkodás fölénye. Nagyon elégedett vagyok, s köszönetet mondok barátomnak, Kádár Jánosnak, aki meghívott a kiállításra. Nagyon tetszett a kiállítás, s köszönetet szeretnék mondani mind Kádár elvtársnak a meghívásért, mind pedig a kiállítás valamennyi munkatársának azért a nagy igyekezetért, művészi ízlésért, amellyel megrendezték a kiállítást, azért a nagy tudásért, amellyel elmagyarázták a gépek, a kiállított tárgyak jó tulajdonságait. A jövő még szebb lesz Nagy dolog, hogy olyan kádereik vannak, akik ilyen jól, méltóképpen tudják képviselni hazájukat, annak technikáját és kultúráját. Ezen a kiállításon képet kaptam mindenről, s a látottak nagy örömet szereztek nekem. Azt hiszem, hogy a kiállításon bemutatott színvonal elegendő alapot nyújt arra, hogy még fiatalosabban, vidámabban haladjanak előre, mert a kezdet jó, s a jövő még szebb lesz. Tökéletesen meg vagyunk győződve arról, hogy a szocialista rendszer minden tekintetben fölényben van a tőkés rendhez képest Türelemre van szükség, nem kell elsietni a dolgokat, mert vannak még olyan emberek, akik nem értik meg a szocializmus jelentőségét Nem mindenkinek adatott ez meg. A szocializmus és a kommunizmus az emberi társadalom fejlődésének legfelső foka. Ezért először a leghaladóbb emberek, azután pedig a többiek is megértik, s hozzájuk igazodnak. Később esetleg még az első sorba is beállhatnak, hiszen nincs olyan törvény, hogy aki ma elmaradott, az holnap is elmaradottságra van kárhoztatva. Dinamikus dolog ez. Ezért legjobb kívánságaimat, testvéri üdvözletemet küldöm a magyar népnek. Fejlessze tovább eredményesen népgazdaságát, kultúráját. Bennünket, testvéri szocialista országokat a marxi-l lenini eszmék egyesítenek szüntelen haladásunkban. A mi kommunista pártunk és kormányunk, az egész szovjet nép tökéletesen egységes a magyarokkal, a Magyar Szocialista Munkáspárttal, a magyar kormánnyal, mégpedig mindenben, minden nézetünkben a ma, a holnap és a távolabbi jövő értékelésében. Célunk előrehaladni a kommunizmus felé. A kommunizmus győzedelmeskedik, akárhogyan is küzdjenek ellene, akármilyen koholmányokkal is próbálják ezt megakadályozni A Nixon-féle program Ezért elképzelhető, menynyire "nyugtalanít" engem a kommunistaellenes harc Nixon úr kidolgozta programja. Úgy látszik, a marxizmus százéves fennállása óta ő akar a tőkés világ első olyan lángeszű gondolkodója lenni, aki megmutatja, hogyan lehet megsemmisíteni a kommunizmust. (Derültség.) Már nemegyszer nevettünk ezeken a teoretikusokon, derüljünk most még egyszer rajtuk. Nixon úz elnök akar lenni. Mert ha megválasztják, csak azt kívánhatom, hadd legyen elnök. Hadd érje meg azt a kart, amikor pirulnia kell azok miatt a badarságok és koholmányok miatt, amelyeket a kommunizmusról feltálalt. Lehet, hogy Nixon gyermekei unokáiról nem is beszélve ez a kommunizmusban fognak már élni Amerikában. Ezt nem mi, orosz vagy magyar kommunisták valósítjuk meg, hanem az Egyesült Államok munkásosztálya, dolgozó parasztsága, dolgozó értelmisége. Két csizma, egy pár Ami Kennedyt illeti, őt nem ismerem ilyen jól. Kennedy úrral washingtoni látogatásom alatt találkoztam és csak néhány szót váltottunk egymással, őt tehát kevésbé ismerem. Azt viszont tudom, hogy Nixon is, Kennedy is az amerikai nagytőke képviselője. Mindketten a monopoltőke szolgái és ezért mi, kommunisták, nem sokat válogathatunk közöttük. Egy orosz közmondás szavaival élve: két csizma, egy pár. (Derültség.) Hogy melyik a megfelelőbb, a bal vagy a jobb, a jobb vagy a bal — nehéz megítélni. Nos, felvetődik a kérdés:: jobb lesz-e vagy rosszabb, ha Kennedy fut be. Erre a kérdésre a legszívesebben nem adott választ, mert ha meavizsESS4