Magyar Nemzet, 1961. január (17. évfolyam, 1-26. szám)

1961-01-01 / 1. szám

* Magyar Nemzet – A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ■miih' 11 naiiiiii­­­i AZ 1961. ÉVI NÉPGAZDASÁGI TERV A kormány Tájékoztatási Hi­vatala közli: A Minisztertanács december 29-én — a Népköztársaság El­nöki Tanácsának felhatalma­zása alapján — jóváhagyta az 1961. évi népgazdasági tervet. A Minisztertanács megálla­pította, hogy az 1958—1960-as hároméves terv éveiben sike­resen haladtunk előre, s befe­jezésihez közeledik hazánkban a szocializmus alapjainak lera­kása. A hároméves terv telje­sítése során a fejlődés a nép­gazdaság minden területén a tervezettnél gyorsabb volt. A szocialista ipar termelése 1957- hez viszonyítva 1960-ban a ter­vezett 22 százalék helyett — nem végleges adatok szerint — mintegy 40 százalékkal növe­kedett. A Magyar Szocialista Munkáspárt 1958 decemberi határozata nyomán örvendete­sen meggyorsult a mezőgazda­ság szocialista átalakulása. Ma már a szántóterület mintegy négyötöd része tartozik a szo­cialista szektorhoz. A szocia­lista átszervezéssel egy időben a mezőgazdasági termelés a tervezettnek megfelelően, az 1955—57. évek átlagához viszo­nyítva 12 százalékkal emelke­dett. A nemzeti jövedelem em­elkedése három év alatt az . elirányzott 13 százalék helyett 20—22 százalék. Három év alatt a népgazdaság fejleszté­sét szolgáló beruházásokra az előirányzottnál mintegy 45 szá­zalékkal többet fordítottunk. A munkások és alkalmazottak egy keresőre jutó reálbére a tervezett 6 százalék helyett kb. 9,5 százalékkal, az egy főre ju­tó reáljövedelem pedig 8 szá­zalék helyett 17 százalékkal nőtt. A parasztság egy főre ju­tó reáljövedelme 4 százalék helyett 6,7 százalékkal emel­kedett. Mindezek bizonyítják a párt és a kormány gazdaságpoliti­kájának eredményességét, a munkásosztály, a parasztság is az értelmiség alkotó munka­készségét. Az 1961-es népgazdasági terv — amely második ötéves ter­vünk első évének terve —, tá­maszkodva a hároméves terv­ben elért eredményekre, a Ma­gyar Szocialista Munkáspárt VII. kongresszusa által meg­határozott gazdaságpolitikai irányelveknek megfelelőe­n to­vábbi jelentős fejlődést irá­nyoz elő a népgazdaságban. Az 1961. évi népgazdasági terv legfontosabb előirányzatai a következők: Ipar 1961-ben tovább folytatódik az ipari termelés gyors ütemű növekedése. A terv szerint az ipari termelés az 1960. évi vár­hatóhoz képest 1961-ben 8 szá­zalékkal lesz magasabb. Az átlagosnál nagyobb mértékű növekedést irányoz elő a terv azokban az ágazatokban, ame­lyekben a termelés gyorsabb emelkedése a népgazdaság to­vábbi fejlődése szempontjából elsősorban kívánatos. Így az átlagosnál gyorsabban emelke­dik a termelés a gépiparban (10 százalék), ezen belül is el­sősorban a híradástechnikai iparban (17,7 százalék) és a műszeriparban (15,8 százalék). Az építőanyagipar 8,5 száza­lékkal, a vegyipar 13 százalék­kal növeli termelését. A vegy­iparon belül a legnagyobb fej­lődést a gyógyszeripar (20 szá­zalék), továbbá a gumi- és műanyagipar (19 százalék) éri el. A terv az alapanyagipari ágak kapacitásának jobb ki­használását irányozza elő. En­nek megfelelően a villamos energia termelése 9,3 százalék­kal, a melegen hengerelt acél termelése 16,5 százalékkal, a kőolaj termelése 15 százalék­kal, a nitrogénműtrágya ter­melése 20 százalékkal, a ce­ment termelése pedig 10 szá­zalékkal emelkedik. A terv nagy feladatokat ró a gépiparra. Népgazdaságunk technikai fejlesztése és a kül­kereskedelem igényei egyaránt megkövetelik a gépipari gyárt­mányok minőségének további javítását, korszerűségük foko­zását. El kell érni, hogy a gépipari üzemek kapacitását a jelenleginél jobban használ­ják ki. Nagy figyelmet kell fordítani a vas-, az acél- és a színesfém öntödék termelési lehetőségének teljes kihaszná­lására, munkájuk jobb meg­szervezésére, termelésük kor­szerűsítésére. A híradástech­nika és a műszeripar termelési feladatainak teljesítése szük­ségessé teszi, hogy az új gyártmányok szerkesztési munkálatait meggyorsítsák, üzemszerű termelésüket prog­ramszerűen megvalósítsák. A terv szerint a könnyűipar termelése 1960-hoz képest az idén 6,4 százalékkal emelke­dik. Ezért belül gyorsom­ban­ fejlődik a cipőipar (11,8 száza­lékkal), a bútoripar (9,9 szá­zalékkal) és a papíripar (8,2 százalékkal). Az élelmiszeripar termelése 4,5 százalékkal növekedik. Az átlagosnál magasabb a terme­lés előirányzata a konzerv­iparban (12,5 százalék), a ba­romfifeldolgozó-iparban (12,3 százalék), az édesiparban (5,9 százalék) és a söriparban (5,1 százalék). Termelékenység és önköltség 1961-ben a munkások és az alkalmazottak száma 85 ezer fővel (2,9 százalékkal) nő. A termelés emelkedésének mintegy kétharmad részét már 1961-ben a munka terme­lékenységének növelésével kell biztosítani. Ennek meg­felelően az iparban a munka termelékenységének 5,6 szá­zalékkal kell emelkednie. Ez megköveteli a létszám-, a munkanorma-, a bér- és a munkafegyelem megszilárdí­tását, a műszaki fejlesztés gyorsítását és az elmúlt évek­ben megvalósított gépi beru­házások jóval hatékonyabb hasznosítását. A munka termelékenysége emelkedésének és a fajlagos anyagfelhasználás javulásá­nak, a takarékossági intézke­dések megvalósításának ered­ményeként a termelési költ­ségeket az iparban 1961-ben legalább 2 százalékkal kell csökkenteni. Mezőgazdaság A terv a mezőgazdasági ter­melés 7,9 százalékos növelését irányozza elő. A terv számol azzal, hogy 1961 elején a ter­melőszövetkezetek tömeges szervezése befejeződik. A növénytermelés 10,6 szá­zalékkal emelkedik. A nö­vénytermelésben a fő figyel­met a kenyérgabona, a kuko­rica, a napraforgó, a cukorré­pa, valamint a korai és kései zöldségfélék termelésére kell fordítani. A terv az állattenyésztés termelési értékének 4,5 száza­lékos növelését írja elő. Eh­hez a többi között szükséges a tehénállomány 1,2 százalé­kos fejlesztése, a tejhozamnak az 1959. évi 2160 literről 2370 literre való emelése, a kiselej­tezett tehenek megfelelő pót­lása, a borjúszaporulat növe­lése. Fontos feladat a sertés- és baromfiállomány gyorsabb és nagyobb arányú növelése. A mezőgazdasági termelés fejlesztését segíti, hogy a mű­­­trágyaellátást 30 százalékkal növeljük, 120 ezer kát. holdon — a tavalyinál 20 százalékkal nagyobb területen — végzünk talajjavítást, és az öntözött te­rület 195 ezer kát. holdra — a tavalyihoz képest 22 százalék­kal — növek­szik. A tavalyi 25 ezer kh-val szemben az idén 300 ezer kh-on nagyhozamú búzafajtákat, a kukorica ve­tésterületének 75 százalékán hibridfajtákat termelünk, a magas olajtartalmú naprafor­gófajták termelését pedig 20 ezer kh-ról 80 ezer kh-ra emel­jük. A mezőgazdasági termé­kek felvásárlását 9,1 százalék­kal kell növelni. A termelőszö­vetkezetek termelési és költ­ségvetési terveit a népgazda­sági tervvel összhangban úgy kell elkészíteni, hogy a közös és háztáji gazdaságok áruter­melése együttesen biztosítsa a felvásárlási tervek teljesítését. Fokozott gondot kell fordítani a­ermelési szérfifittéseik köté­sére, és egyben biztosítani kell a szerződési kötelezettségek teljesítését mindkét szerződő fél részéről. Az 1961. évi terv az állami gazdaságok és a gépállomások munkájának további javulásán túlmenően, számol a termelő­­szövetkezetekben a nagyüzemi szervezet megszilárdulásával, a munkafegyelem erősödésé­vel, a korszerű agrotechnikai és tudományos eredmények szélesebb körű elterjedésével. Közlekedés A népgazdaság termelőága­zataiban végbemenő növeke­dés, a külkereskedelmi forga­lom és a lakosság ellátásának megnövekedett szükségletei az 1960. évi színvonalhoz ké­pest a szállításra kerülő áruk mennyiségét 9 százalékkal nö­velik. Az utasok száma a terv szerint 9,6 százalékkal nő. A megnövekedett szállítási fel­adatok ellátása a járművek kihasználásának további ja­vítását teszi szükségessé. Külkereskedelem A külkereskedelem összfor­galma 1961-ben mintegy 13 százalékkal lesz nagyobb, mint tavaly. Az összforgalom 71 százalékát a szocialista tábor országaival bonyolítjuk le. Az 1961. évi külkereskedelmi áru­forgalmi előirányzatok alap­ján tovább szélesedhetnek kapcsolataink a tőkésországok­kal is, különösen a nemzeti önállóság útjára lépett, gazda­ságilag ma még gyengén fej­lett országokkal. Az ipar szerkezeti változá­sának megfelelően összes ki­vitelünk 44,4 százalékát gépek és finommechanikai termé­kek teszik ki, összes behoza­talunk 62 százaléka pedig az erősen növekvő ipari termelés és a mezőgazdaság anyagellá­tását biztosítja. Külkereskedelmi terveink teljesítéséhez fontos népgaz­dasági érdek fűződik. Ezért minden minisztérium és vál­lalat munkájának előterébe kell állítani, hogy belföldi szállítási kötelezettségeinek teljesítése mellett minél több, gazdaságosan exportálható terméket bocsásson a külke­reskedelem rendelkezésére. Beruházás Beruházásra a terv 30,7 mil­liárd forintot irányoz elő. A beruházási terv legfőbb célja, hogy a rendelkezésre álló esz­közök leghatékonyabb felhasz­nálásával biztosítsuk minde­nekelőtt a folyamatban levő beruházások minél gyorsabb ütemű folytatását, illetve befe­jezését. Ipari beruházásokra a terv mintegy 15 milliárd forintot irányoz elő. Ennek 23 százalé­ka szolgál az energiahordozó anyagok termelésének fejlesz­tésére, 44 százaléka a nyers­anyagot termelő iparágak és 33 százaléka a feldolgozóipar fej­lesztésére. A mezőgazdaság fejlesztésé­re a terv 5,1 milliárd forint be­ruházást biztosít, ebből 2,4 mil­liárd forint beruházás a ter­melőszövetkezetekben valósul meg. A közlekedés fejlesztésére 2,5 milliárd forintot fordítunk. 317 nagyobb létesítmény üzembe helyezése van a terv­ben. 1961-ben egyebek között befejeződik a Dunai­­ Vasmű­­ ikszelő fa és zsáfakhíahosfulja. Az erősáramú iparban befeje­ződik az Akkumulátorgyár, a TRANSZVILL és a Csepeli Trafógyár, a műszeriparban pedig a Kórházi Berendezések Gyárának, az Elektromos Ké­szülékek Gyárának, valamint az Elektronikus Készülékek Gyárának bővítése. A textil­ipar kapacitása 46 000 orsó üzembe állításával bővül, be­fejeződik a Kispesti Textilgyár automatizálása. A népgazdaság egész terüle­tén, de különösképpen az ipari beruházásoknál, fokozottabban érvényt kell­ szerezni a beruhá­zások koncentrálására vonat­kozó korábbi határozatoknak. Biztosítani kell az építési idők és az építési költségek gyor­sabb csökkenését. * Életszínvonal, lakásépítés, áruellátás ' A nemzeti jövedelem 1961- ben az 1960. évihez képest 7 százalékkal növekszik. A nem­zeti jövedelemből a lakosság fogyasztási alapja 4,1 százalék­kal nő. A hároméves terv folyamán a tervezettet jelentősen meg­haladó mértékben megnöveke­dett átlagjövedelem biztosítá­sa mellett a munkások és al­kalmazottak reáljövedelme 1,8 százalékkal magasabb lesz, mint 1960-ban volt. Az állami kiskereskedelem áruforgalma 4,6 százalékkal nő. Állati ter­mékekből azonban — bár ez évben a tavalyinál több hús, tej, tojás, vaj kerül forgalom­ba — a lakosság növekvő igé­nyeit nem tudjuk teljesen ki­elégíteni. A belkereskedelmi forgalom­ban a bolti élelmiszerek eladá­sa 3,8 százalékkal, a ruházati cikkeké 3,6 százalékkal, a ve­gyes iparcikkeké 6,3 százalék­kal, a vendéglátó üzemek for­galma pedig 3,6 százalékkal növekszik. Lényegesen több te­levíziót, hűtőszekrényt, por­szívót, bútort biztosít a terv a lakosságnak. 1961-ben az állam csaknem két és fél milliárd forintot for­dít lakásépítésre. Állami kivi­telezésben és magánerőből ösz­­szesen több mint 46 ezer lakás építése fejeződik be. Az egész­ségügyi ellátás fejlesztésében a legjelentősebb 1200 kórházi ágy létesítése. A kulturális be­ruházások közül a legfontosabb mintegy 900 általános iskolai és középiskolai tanterem meg­építése.* Az 1961. évi terv sikeres vég­rehajtása céljából a kormány kötelezte a minisztériumok és más irányító szervek vezetőit, hogy — a tervek vállalati ki­adásán túlmenően — intézke­déseket dolgozzanak ki az elő­irányzatok valamennyi részle­tének tervszerű megvalósításá­ra. A gazdasági élet minden te­rületén biztosítani kell a szigo­rú tervfegyelmet. A takarékos­ság és a fegyelmezett munka jegyében meg kell akadályoz­ni a pazarlást, a nép vagyon herdálását, a nép érdekeit sér­tő fegyelmezetlenséget és la­zaságokat. Ez minden gazda­sági vezető alapvető köteles­sége. Az 1961. éves terv reális fel­adatokat állít dolgozó népünk elé. Teljesítése feltétlenül meg­kívánja, hogy a termelés min­den területén az év első nap­jától kezdve lendületes és jól szervezett munka folyjék. Az 1961. évi terv második öt­éves tervünk első esztendejé­nek­­­rve. Megvalósításával tovább erősödik és gazdago­dik hazánk, a Magyar Népköz­­társaság, növekszenek dolgozó népünk jólétének anyagi alap­jai. früttis FCK v.:-JAVOKl -itfrrn&r Dobi István újévi levele Elvtársak! Barátaim! Betegségemből gyógyulóban, de dolgaim végzésében még mindig korlátozottan, ezúttal levélben fordulok újév alkalmából dolgozó népünkhöz, szocialista építésünk munkásaihoz, minden honfitársamhoz. Az esztendő fordulója a számadásnak és a feladatok fel­mérésének ideje az emberi életben. Visszatekintünk végzett munkánkra, örülünk a sikereknek, megpróbálunk tanulságokat levonni tévedéseinkből és gondos gazda módján terveket készí­tünk a jövőre. Mindnyájunk öröme, hogy az 1960-as évről jó zárszámadást készíthetünk és 1961-re a lehetőségeknek az eddi­ginél is szélesebb távlatai állnak nyitva előttünk. Hazánkban tovább erősödött a munkás-paraszt hatalom. Közéletünkben széleskörű politikai bizalom uralkodik. Népünk munkájával és állásfoglalásával támogatja a pártot, a kor­mányt, a közigazgatást, részt vesz a hatalom gyakorlásában. A menetközben adódott nehézségeket a tömegek együttműködé­sével győztük le. Népünk szorgalmának és a belső egységnek köszönhetjük, hogy 1960-ra, mint a lendületes szocialista fejlő­dés évére, mint a hároméves terv sikerekben gazdag befejező esztendejére tekinthetünk vissza. A világ, az emberiség előre halad. 1960-ban tovább nőtt a Szovjetunió hatalma, a szocialista tábor ereje, tovább növeke­dett minden szocialista ország, közöttük a Magyar Népköztársa­ság tekintélye a világon. Az esztendő nemzetközi politikáját a leszerelésre, a béke biztosítására, a gyarmati rendszer felszá­molására irányuló szovjet kezdeményezések határozták meg. A kommunista pártok történelmi jelentőségű moszkvai érte­kezlete elvi és gyakorlati irányításával új lendületet adott e szocializmus világméretű győzelméért folytatott küzdelemnek és a néptömegek harcának a tartós békéért. Az elnyomott népek egymás után rázzák le magukról a szolgaság láncait és keresik a szabad élet, a felemelkedés, a, ItfrarrRtF­rrr­­ffa~zúff útiút A. népet* .rrrrrrrteuh­seit látva még értékesebbnek és drágábbnak érezzük a ma­gunk elnyert szabadságát. Az erős szocialista táborban élve népünk békességben, biztonságban és nyugodt, alkotó munkában töl­tötte az esztendőt, örvendetes, hogy már nemcsak a magunk boldogulásán tudunk teljes biztonságban és félelmek nélkül dolgozni, hanem hozzá tudunk járulni azokhoz a világot átfogó mozgalmakhoz, amelyekre a most felszabaduló népek új életük megalapozásában és védelmében támaszkodni tudnak. Az új esztendő küszöbén előre tekintünk: 1961-ben é é­vek megvalósítása vár reánk. Iparunkkal szemben a növekvő belső fogyasztás és az ország külkereskedelmi mérlege növekvő igényeket támaszt. Fontos, hogy a termelékenység növelésével, a gyártás fejlesztésével,­­ önköltség csökkentésével, takaré­kossággal 1961-ben még tovább gazdagítsuk, erősítsük nép­gazdaságunkat. Mezőgazdaságunkban befejezéshez közeledik a szocialista átalakulás. Egymásba kapcsolódva jelentkeznek a szövetkezeti nagyüzemek megszervezésének és megszilárdításának, az új szövetkezeti tagokkal való széleskörű beszélgetéseknek, a szak­mai és politikai tájékoztatásnak, a szövetkezeti demokrácia kialakításának különböző problémái. Ezekkel már a legköze­lebbi hetekben komolyan szembe kell néznünk. Szocialista építésünkben mindnyájunkra nagy feladatok várnak az 1961-es esztendőben, de érdemes vállalni minden fáradságot és áldozatos munkát. Jó reménnyel nézünk előre, mindenki önmagáért, családjáért, népünk boldog szocialista jövőjéért dolgozik, azt építi minden alkotó tett ma az országban. E nagyszerű munkához sok sikert, jó egészséget kívánok min­denkinek. Boldog új esztendőt kívánok minden magyar munkásnak, parasztnak, értelmiséginek, a haza minden hű fiának és leányának. Budapest, 1960. december 31.

Next