Magyar Nemzet, 1961. július (17. évfolyam, 154-179. szám)

1961-07-28 / 177. szám

re*ter, 1961. j4u­m 18. Magyar Nemzet _ Kiküldött munkatársunk moszkvai telefonjelentése a fórum vitájáról és egy nagy közvéleménykutatásról Moszkva, július 27. Egy szőke hajú orosz kis­lány bocsánatkérő mozdulat­tal leemelte a fejemről az öt nyelven beszélő modern tol­mácsgépet. — Új elem kell a gépbe. Az első kimerült. Két és fél nap eltelt. három napon át összesen 24 órán keresztül tartott a világifjúsági fórum plenáris ülése a Szakszervezeteik Házá­nak oszlopcsarnokában a bé­kés egymás mellett élésről, az ifjúság egységéről, a gyarma­tosítás elleni harcról, a lesze­relés problémáiról a fiatalok jogairól és kötelességeiről. A vita alaphangját kétségkívül a szovjet referátum szabta meg. Az őszinte vitakészség jelle­mezte Szergej Pavlovnak, a szovjet delegáció vezetőjének több mint egyórás beszédét. Mélyen elemezte a XX. szá­zad ifjúságának minden fon­tos problémáját. A békés egy­más mellett élésről és az ifjú­ság­ egységének nagy jelentő­ségéről elmondott szavai érez­hetően nagy hatást gyakorol­tak a Nyugatról érkezett kül­döttekre is. A közvetlen hatás könnyen lemérhető. Olasz, holland, angol és dán küldöt­tek köszöntötték beszédéért Pavlovot, s a kezét rázva mondták: — Ránk számíthat a világ az igazságos küzdelemben. A fórum munkájának eddi­gi legnagyobb eredményeként könyvelhető el a nyugati kül­döttek zömének ilyen és eh­hez hasonló válasza a jószán­dék, a barátság elveire épült első referátumokra. Latin-Amerika egysége­ s beszámolókban — érthe­tően —, Afrika és Latin-Ame­­rika problémái kapták a leg­nagyobb teret. Dzsamal Hohu, az algériai mohamedán fiata­lok szövetségének főtitkára frappánsan fogalmazott beszé­det mondott a francia gyar­matosításról. A szabadságért harcoló algériaiak tízezreinek haláláról, a franciák pusztítá­sairól számolt be megdöbben­tő erővel. S alig lépett le a szónoki emelvényről, Castro­­szakállas Valdess kapitány, a kubai küldöttség vezetője folytatta — éppen a kubai forradalom évfordulóján szó­lalt fel —, s tűzzel, szenve­déllyel vázolta fel Kuba gyá­szos múltját, az analfabétiz­must, a tbc-t, a gyermekha­landóságot — az amerikai im­perializmus bűnjeleit. Amikor kijelentette: — Latin-Amerikát ma már nem lehet dollárokon megvá­sárolni — tapsban tört ki a te­rem, s a szünetben elsőnek dél-amerikai küldöttek — ve­nezuelaiak, argentinok, brazi­lok — gratuláltak a beszédhez. A fórum híven tükrözi a la­tin-amerikai ifjúság kibontako­zó egységének nagy erejét, amely döntő befolyással lehet a következő esztendők esemé­nyeire. Ez a második tanulsága az eddigi vitának. A szerdai ülésen szólalt fel a belga szocialista ifjúsági szervezet egyik küldötte is. El­mondotta ugyan, hogy például 1950-től 1959-ig a belga tőke­­befektetések 15 százaléka ju­tott a gyarmati Kongónak, ez­zel szemben a belga trösztök profitjának 33 százaléka szár­mazott az afrikai gyarmatról, később azonban — furcsa mó­don — mégis a kongói népet tette felelőssé a mai kongói helyzetért s egy váratlan for­dulattal a kommunista párto­kat azzal vádolta, hogy — sze­rinte — nem segítik eléggé a gyarmati népek felszabadító harcát. A támadásra nem kommu­nista, hanem afrikai küldött válaszolt. Maiga, aki az afri­kai népek szolidaritási taná­csának táviratát tolmácsolta a fórumnak, utána — napiren­den kívül — egyetlen mondat­ban felelt a­ belga vádaskodás­ra. — Mindannyian tudjuk, hogy a kongói nép szomorú sorsáért csak elnyomóik felel­nek. E szavakra felállva tapsolt az egész fórum, s Kongó sza­badságát, függetlenségét éltet­te. A sajtópáholyban egy fran­cia polgári újságíró nem túl­zott örömmel jegyezte meg: “Keserű tanulság lehet szá­munkra, hogy nemcsak afrikai, dél-amerikai és kommunista fiatalok, de nyugat-európaiak is másként látják a világot, mint a politika irányítói.« Ekkor olvasta fel Komócsin Zoltán, a magyar küldöttség vezetője dr. Münnich Ferenc miniszterelnök táviratát, aki­nek a barátságra, összefogásra hívó szavai talán még a várt­nál is nagyobb tapsot kaptak. Bizottsági ülések A plenáris ülések után most a bizottsági ülések sorozata kezdődik. A magyar küldöttség — sportnyelven szólva — egyik “­rejtekhelyén”, a Moszkva Szállóban már felkészült az ülésekre. A magyar ifjúság minden bizottságban képvisel­teti magát, mint hallgató és mint szónok. Komócsin Zol­tán, a KISZ Központi Bizott­ságának első titkára a békés egymás mellett élés problé­máival foglalkozó 1. számú bi­zottság­ vitájában, Perjési László, a Magyar Ifjúság Or­szágos Tanácsának elnöke a gyarmati vitában vesz részt. A munkásifjúsági bizottságban öt magyar­­fjúmunkás, a sportbi­zottságban pedig Kóczián Éva asztaliteniszező Európa-bajnok és Greminger János válogatott kosárlabdázó képviseli a ma­gyar küldöttséget. Delegációnk készül első baráti találkozójá­ra is: péntek estére a finn kül­döttséget hívta meg az Ukraj­na Szállóba. Szimonov köszöntője Herceg utca, ez a fórum kul­turális központja és pihenőhe­lye. Szerda este nyílt meg az írók házában a világifjúsági fórum klubja, a megnyitón Konsztantyin Szimonov, a vi­lághírű író kedves szavakkal üdvözölte a klub vendégeit: — Örülök, hogy ebben a te­remben végre sok fiatal arcot látok. Kívánok mély érzéseket és rövid szónoklatokat, ez az én köszöntőm. A klub programja erre a gondolatra épül. Az első este művészi műsora — amelyet a moszkvai televízió egyenes adásban közvetített —, s az ezt követő bál a fórum minden részvevőjének lehetőséget adott a kellemes szórakozásra, ismerkedésre és barátkozásra — vagyis a nagy érzések ki­bontakozására. Tizenhétezer válasz tizenkét kérdésre A fórummal kapcsolatban be kell számolni még egy ér­dekes eseményről. Nyilvános­ságra hozták több mint tizen­hétezer szovjet fiatal válaszát a Komszomolszkaja Pravda ti­zenkét kérdésére. A kérdések mind az ifjúság mai problé­máira vonatkoztak, s a felele­tek igen sokatmondóak. Kide­rült például, hogy a szovjet ifjúságnak soha sem volt olyan magas képzettsége, mint ép­­­pen napjainkban. 5518 mun­kásfiatal felelt a lap kérdé­seire, közülük 3621-nek van középiskolai végzettsége, 601 parasztifjú közül 279, 3186 hi­vatalnokból 2283 érettségizett. A megkérdezettek szinte kivé­­­tel nélkül annak örülnek, hogy éppen a mi korunkban élnek. — Azt gondolom, hogy az én generációm a legboldogabb a történelemben — írja Emma Razumejeva, egy minszki kom­­szomolista. — Mi vagyunk az elsők, akik szputnyikokat, űr­hajókat, atom jégtör­őket lá­tunk. Nagyszerű, hogy nem­csak látjuk ezeket a dolgokat, de segítünk megalkotni azokat. Csaknem minden fiatalnak határozott célja van — ez de­rült ki a feleletekből: “Ember akarok lenni a szó legszebb értelmében — írja egy sztav­­ropoli diák, s egy huszonhá­roméves nyenyec tanító pedig azt kéri, hogy a Holdra repül­hessen, iktassák be az űrhajó­sok közé. De mindehhez az egyetlen út: a béke. Az ifjúság legfon­tosabb feladatának mind a ti­zenhétezer megkérdezett fiatal a béke védelmét látja. Ahogy egy huszonkétéves kolhozpa­raszt P. Malik írta: — Ha béke van, minden, van. Ezt üzenem a világifjúsá­gi fórum valamennyi részvevő­jének ... Kocsis Tamás Nemes Dezső látogatása a bodakajtori ifjúsági építőtáborban Nemes Dezső, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, Nagy Richárd, a KISZ buda­pesti bizottságának első tit­kára és Bodnár Lászlóné, a Fejér megyei KISZ-bizottság titkára csütörtökön megláto­gatta a bodakajtori Braun Éva ifjúsági építőtábor fia­taljait. Nemes Dezső megtekintette a tábort, elbeszélgetett az ott­­ dolgozó egyetemistákkal. Megemléke­zések a kubai forradalom évfordulójáról A kubai forradalom évfor­dulója alkalmából a szolidari­tási hét során ismét sok üzem­ben emlékeztek meg dolgo­zóink Kuba nemzeti ünnepé­ről, s kívántak további sike­reket a szabaddá vált ország hős népének. A Lenin Kohászati Művek­ben több mint 60 röpgyűlést tartottak a kubai szolidaritási hét alkalmából. A részvevők egyemberként ítélték el az imperialista körök Kuba-elle­­nes mesterkedéseit, együttér­zésükről biztosították a füg­getlenségért és szabadságért harcoló kubai dolgozókat. A Hazafias Népfront tata­bányai bizottsága békegyűlést hívott egybe a Kuba iránti szolidaritás jegyében. Az idő­szerű nemzetközi kérdésekről és a kubai nép harcáról, építő munkájáról Dezséry László, az Országos Béketanács titkára beszélt. Számos üzem dolgozói táv­iratban adtak kifejezést Kuba népe iránti rokonszenvüknek. A Ruggyantaárugyár dolgozói az Egyesült Nemzetek Szerve­zeténél emelték fel tiltakozó szavukat a kubai agresszió miatt, s üzenetükben követe­lik: az ENSZ is segítse elő Kuba szabad fejlődését. A Magyar Újságírók Orszá­gos Szövetségének elnöksége táviratban üdvözölte a kubai újságírókat hazájuk nemzeti ünnepe alkalmából. Szombaton mutatkozik be Szegeden a szovjet balett A Moszkvai Állami Akadé­miai Nagy Színház bal-'ít­­­ű­­vészei, akik szombaton Prokof­­jev Kővirág című balettjével mutatkoznak be a Szegedi Sza­badtéri Játékokon, megérkez­tek a Tisza-parti városba. Sze­geden a város vezetői és a la­kosság nagy szeretettel fogad­ták az együttes tagjait A művészek már meg is kezdték a próbákat. Az együt­tes fiatal táncosa, M. Kond­­ratyeva, aki Katyerina szerepét játssza a darabban, elmondot­ta, hogy ez a szerep nagyon szívéhez nőtt, mert módot ad rá, hogy játék közben mély emberi érzéseket fejezzen ki. A szegedi előadáson kettős sze­reposztásban mutatják be a Kővirágot. A második szerep­osztásban Kondratyeva a réz­hegy asszonyát táncolja. Kondratyeva elmondotta azt is, hogy Galina Ulanova csak­nem valamennyi szerepét ő vette át. Ulanova, aki most balettmesterként dolgozik a színháznál, sok segítséget adott művészi munkájához. J. Szeh, aki a másik fősze­repet, Danyilót táncolja a Kő­virágban, elmondta, hogy kö­rülbelül harmincszor lépett színpadra ebben a darabban és ezt a szerepet már tíz helyen, köztük Amerikában is játszot­ta. Nagy lelkesedéssel készül az együttessel a szegedi vendég­­szereplésre és szeretné, ha já­tékuk megnyerné a magyar kö­zönség tetszését is. Meggyorsult a hordás és a cséplés Újabb járások csatlakoztak a betakarítási versenyhez A Földművelésügyi Minisz­térium jelentése szerint jú­lius 22-ig országosan az őszi búza 96, a rozs és a tavaszi búza 92, a tavaszi árpa 57 és a zab 53 százalékát arat­ták le. Valamennyi gabonafé­le aratása gyorsabb ütemű, mint a múlt év hasonló idő­szakában volt. Az állami gaz­daságok előreláthatólag egy­két nap múlva befejezik az aratást, mivel szinte kizáró­lag kombájnok dolgoztak a földjeiken. A kalászosok ara­tásával Zala és Bács-Kiskun megyében, a kenyérgabona aratásával pedig Békés, Csongrád és Szabolcs megyé­ben már teljesen végeztek. Az egy aratógépre jutó átla­gos teljesítmény a múlt évi 166 holdról 171 holdra, az egy kombájnra jutó átlag a múlt évi 128 holdról 214 hold­ra emelkedett A legutóbbi napokban ész­revehetően meggyorsult a hor­dás, a cséplés, ugyanígy a nyári talajmunkák üteme is A betakarításnál jelenleg ta­pasztalható jó munkaütem le­hetőséget ad arra, hogy az északi hűvösebb éghajlatú vidékek kivételével az aratást már július végére az ország egész területén befejezzék. A learatott gabonák mintegy 50 százalékát máris behordták, ennek egy részét osztagolják, a nagyobb részét pedig köz­vetlenül cséplőgépekhez hord­ják. A gabonafélék cséplésé­­vel országosan a 30 százalék­nál tartanak, a múlt év ha­sonló időszakában 13 száza­lék volt a teljesítés. A jelek szerint a mezőgazdasági üze­mek többsége eleget tud ten­ni a tiszalöki és a csengeri járás felhívásának és augusz­tus 20-ra befejezik a cséplést. A csengeri és a tiszalöki járás közös gazdaságai által kezdeményezett betakarítási és talajművelési versenyhez egyébként Baranya és Szol­nok megye valamennyi járá­sa csatlakozott. Baranyában már most váltott műszakban dolgoznak a cséplőcsapatok. A tarlóhántás eddig vontatottan haladt a megyében, a gép­állomások sok szántótraktora kihasználatlan volt. A széles­körűen kibontakozó verseny azonban ennek a munkának is lendületet adott: 200 trak­tor dolgozik már éjjel-nappal a szövetkezeti gazdaságok tar­lóin. . Szolnok megyében a kun­­hegyesi járás szövetkezeti gazdaságai vállalták, hogy legalább 7 százalékkal túltel­jesítik a gabonaértékesítési tervet s augusztus végéig a tarlókat felszántják. A kar­cagi termelőszövetkezetek ígé­retet tettek, hogy az alkot­mány ünnepére minden nyári talajmunkát befejeznek. Min­den hold kenyérgabona után 6,5 mázsa terményt adnak át az állami felvásárló szervek­nek. Ez azt jelenti, hogy a karcagi szövetkezetek az egy holdra jutó országos átlagnak legalább a dupláját értékesí­tik. Hajdú-Bihar megyében jelenleg 420 cséplőgép dolgo­zik a termelőszövetkezetek­ben s naponta átlagosan 100 mázsa terményt szállítanak el minden egyes géptől Az or­szágos versenyhez csatlako­zott Bács-Kiskun megyei ter­melőszövetkezetek augusztus 15-ig akarnak végezni a csép­­léssel. Ezért most valamennyi lovasfogatot, vontatót és te­herautót a hordással foglal­koztatnak. A betakarítással egy időben jól halad a ka­pások ápolása. Ahol a sor­közök megengedik, negyed­­szerre ekézik a már ember­­magasságú kukoricát. 3 Köszöntjük Nkrumah elnököt Fővárosunk útvonalain nem­zeti lobogónk mellett külföldi zászlókat lenget a szél. Piros­­sárga-zöld lobogók, a sárga mezőben ötágú fekete csillag­gal. Ezekkel köszöntjük dr. Kwame Nkrumah-ot, a Ghánai Köztársaság elnökét, aki ma érkezik hazánkba baráti láto­gatásra. Magas vendégünk az új Afrikát testesíti meg, azt a kontinenst képviseli, amely úgy tépi le magáról a régi gyarmati kölöncöt, mint Gulli­ver a törpék kötelékeit. A ma­gyar közvélemény szenvedé­lyes érdeklődéssel és nagy­­nagy együttérzéssel figyeli a világ népeinek harcát, ame­lyet nemzeti függetlenségük védelmében vívnak a náluknál sokszor jóval hatalmasabb ko­­lonialista, imperialista erők ellen. Nkrumah ennek a küz­delemnek egyik kiemelkedő egyénisége, aki a maga arcvo­nalán már nagy csatákban mutatta ki vezéri képességeit és vitte győzelemre eszméit. A ghanai nép önálló államot és köztársaságot teremtett az egykori Aranypartból, s nagy buzgalommal rakja le a gazda­sági függetlenség alapjait. A Magyar Népköztársaság mindig is a legőszintébb ba­ráti érzésekkel volt az afrikai népek, így a ghanai nép iránt; barátságunknak minden lehet­séges módon igyekeztünk ki-­­fejezést adni, lehetőségeinkhez képest hozzájárultunk a gha­nai nemzetgazdaság kiépítésé­hez; nemcsak bátorító szóval, de segítő tettekkel is előmoz­dítottuk, hogy Ghana megsza­baduljon a gyarmati időszak­ból örökölt monokulturális bi­lincsektől és kiépíthesse nem­zeti iparát. Ezt a célt szolgál­ták azok az egyezmények, amelyeket tavaly decemberben és az idén áprilisban írtunk alá. Reméljük, hogy a Ghánai Köztársaság elnökének buda­pesti látogatása alkalmából tovább mélyülnek kapcsola­taink, lehetővé válik az orszá­gaink közti kereskedelmi for­galom és kulturális csere kibő­vítése. Abban pedig bizonyo­sak vagyunk, hogy ghánai ven­dégeink ittlétük ideje alatt személyesen is meg fognak győződni népünk irántuk ér­zett megbecsüléséről és szere­­tetéről, amelyet ezúton tolmá­csolunk dr. Nkrumahnak és kísérete minden tagjának. Izzólámpa-, kábelgyár és sfyóffűszerü­zem terveit és gépeit készítik Ghána részéra a magyar szakemberek Nemrég ipari és kereske­delmi szakemberekből álló magyar küldöttség járt Ghá­nában. A küldöttség megbe­szélte annak a három ipari üzemnek a tervét, amelyet az év elején megkötött kereske­delmi szerződés értelmében a magyar ipar szállít Gháná­nak. Izzólámpagyár, kábel­gyár és gyógyszerüzem terve­zésére, berendezésére írtak alá megállapodást. A ghanai főváros, Accra kö­zelében építendő gyógyszer­üzem technológiai tervezését és berendezését a Chinoin vállalatra bízták. Az üzemet, amely első ilyenfajta létesít­ménye a fiatal afrikai or­szágnak, hatvanféle gyógy­szer gyártására rendezik be. A tervek kidolgozása, majd a zömében ugyancsak Ma­gyarországon készülő gépek gyártása hamarosan megkez­dődik. A Minisztertanács ülése Csütörtökön a Miniszterta­nács ülést tartott. Apró Antal, a kormány el­ső elnökhelyettese beszámolt azokról a tanácskozásokról­, amelyeket a Magyar Népköz­­társaság és a Szovjetunió kor­mányküldöttsége Moszkvában folytatott a két ország gazda­sági együttműködésének kiter­jesztéséről. A kormány a be­számolót jóváhagyólag tudo­másul vette. A Minisztertanács a föld­művelésügyi miniszter előter­jesztésére rendeletet hozott felsőfokú mezőgazdasági tech­nikumok létesítéséről. A kormány ezután folyó ügyeket tárgyalt. Jól halad a szovjet—magyar elektromos távvezeték építése A Kárpátok sűrű erdeiben rendkívül nehéz természeti vi­szonyok között folyik két nagy építkezés: a Szovjetunió­ból Magyarországra vivő olaj­vezeték lefektetése és a szov­jet—magyar elektromos távve­zeték építése. A magasfeszültségű távve­zeték, amely a dobrotvorszki erőműtől Sajószegedig szállít­ja majd a magyar népgazda­ság számára olyannyira szük­séges elektromos áramot, kö­rülbelül 420 kilométer hosszú lesz. Vinnyiki városka köze­lében az egész munkacsapat, Fjodor Gotra brigádja ■— mindössze négy dolgozó — nagyteljesítményű gépek se­gítségével emeli be a 40 mé­ter magas fémpóznákat. A Gotra brigád az SZKP XXII. kongresszusa tiszteleté­re felajánlotta, hogy a ne­héz és nagy körültekintést igénylő munkát rekordidő alatt végzi el.

Next