Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)
1961-08-01 / 180. szám
Magyar Nemzet == -------------_ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA AZ SZKP PROGRAMTERVEZETÉNEK KÖZZÉTÉTELE nagy eseménye az egész világnak. Minden egyéb nemzetközi esemény háttérbe szorult, valamennyi ország rádióállomása első helyen adott hírt róla és a vasárnap megjelent lapok hatalmas terjedelemben számoltak be a kommunizmus országának nagy ünnepéről. Az okmány publikálása valamennyi nemzetközi megfigyelő érdeklődését a Szovjetunióra fordította. A világsajtó hatalmas helyet szentel a program ismertetésének és kommentárjának. A hétfő reggeli Pravda vezércikkében azt írta, hogy a programtervezet korunk nagy politikai és elméleti marxista—leninista dokumentuma. Az emberiség történetében először határozza meg a kommunista társadalom felépítésének tudományosan megalapozott konkrét tervét. Az SZKP programjának ereje — írta a vezető szovjet lap — a kommunizmus haladó jellegében van, mert ez a társadalmi rendszer törvényszerűen elfoglalja a tökésrend helyét. A programtervezetben foglalt számadatok azt mutatják, hogy a világon a Szovjetuniónak lesz a legkorszerűbb és leghatalmasabb ipara, amelynek méreteihez és színvonalához hasonló még sohasem volt. A szovjet nép jóléte emelésének nagyszerű programja világtörténelmi jelentőségű. Hasonlóképpen első oldalon, büszkeségtől átfűtött hírmagyarázatok kíséretében ismertette a programtervezetet a szocialista tábor valamennyi országának sajtója. A csehszlovákiai Rudé Právo azt emelte ki, hogy a program az évszázad egyik legjelentősebb, sőt talán legkimagaslóbb dokumentumaként kerül be az emberiség történetébe. A lengyel Trybuna Ludu moszkvai tudósítója hangoztatta az SZKP XXII. kongresszusát, amelyet ősszel tartanak meg és amelyen jóváhagyják a pártprogramot, a szovjet fővárosban a kommunizmus építőinek kongresszusaként emlegetik. A bukaresti rádió vasárnap ismertette a programtervezet rövidített szövegét. Németországban nemcsak az NDK, hanem Nyugat-Berlin és az NSZK rádióállomásai is beszámoltak a nagy jelentőségű eseményről. Szófiában percek alatt szétkapkodták a repülőgépen érkezett moszkvai lapokat, amelyek közölték a program szövegét. Az SZKP programtervezetének közzététele valósággal felkavarta a nyugati tőkés világot is. A washingtoni lapok hasábjain a tervezet ismertetése nagy helyet foglal el. A Washington Post and Times Herald és a Star első oldalon ismertette a tervezet kivonatos szövegét, a belső oldalakon pedig részleteket közölt belőle. A New York Times azt írta, hogy »az SZKP új programja meghirdeti a szocializmus győzelmének elkerülhetetlenségét a kapitalizmus felett". A lap megjegyezte, hogy a program "sok éven át hatással lesz a kommunista világmozgalomra". Ezek a megállapítások azonban nem akadályozzák meg a lap reakciós szerkesztőit, hogy "fura okmánynak" nevezzék a tervezetet, noha kénytelen-kelletlen el kell ismerniük: a Szovjetunió békés úton kívánja elérni politikai és ideológiai célkitűzéseit, az új programtervezet arra mutat, hogy »Hruscsov és társai úgy vélekednek: minden esélyük megvan a világkommunizmus végső céljának megvalósításához, anélkül, hogy nukleáris háború törne ki. E hitüket arra a meggyőződéses számításukra alapozzák, hogy a Szovjetunió az elkövetkező években nagy gazdasági sikereket ér el, s a maga oldalára állítja a gazdaságilag elmaradott országokat". A New York Herald Tribüne párhuzamot vont a jelenlegi programtervezet és Lenin 1919-es programja között, majd megjegyezte: "Ostobaság lenne tagadni, hogy a Szovjetunió nagy anyagi fejlődést ért el 1919 óta. Ugyancsak esztelenség lenne tőlünk, ha le akarnánk becsülni a szovjet társadalom gazdasági potenciálját, amely, oly hatalmas termelési gépezetet hozott létre". A londoni lapok első kommentárjai azt hangoztatták, hogy ennek a fontos okmánynak az egész világ számára rendkívül nagy a jelentősége. A Reynolds News diplomáciai szemleírója rámutatott: a nyugati diplomaták különösen attól félnek, hogy a dokumentum a katonai tömbökhöz nem tartozó, gazdaságilag fejletlen országokra gyakorol mérhetetlen hatást. A Daily Worker hatalmas elsőoldalas címeiben a következőket írta: “A béke és a bőség gigászi tervei Oroszország megrendíti a világot«. A lap arra mutatott rá, hogy az SZKP programtervezete békés atombombaként sújtott a kapitalista Angliára, mert az okmányt olyan pillanatban hozták nyilvánosságra, amikor a brit gazdaság a háború befejezése óta a legsúlyosabb válság előtt áll. Egyébként ezt a gondolatot emelte ki a Daily Herald is, amikor így írt: »Most, amikor az angol kormány csak takarékosságot, korlátozásokat és óvatosságot javasolhat, a szovjet programtervezet bátorságot és lankadatlan fejlődést indítványoz. A világ elmaradott országai felfigyelnek erre az ellentétre". Az első francia kommentárok között a hivatalos AFP hírügynökség azt szögezte le, hogy az SZKP programtervezete "kétségkívül a legnagyratörőbb okmány, amelyet az 1917-es bolsevik forradalom óta valaha is kiadtak. Valóságos hitvallás a leninizmus és egy olyan rendszer mellett, amely fél évszázad alatt — beleszámítva a gyilkos háború négy esztendejét — építette fel a szocializmust". A hírügynökség szerint a programot utópisztikusnak lehetne tartani -ha az okmány célkitűzéseit nem támasztanák alá olyan határozottan megkapó statisztikai adatokkal«. Végül említsük meg az olasz Messaggero hírmagyarázatát, amely megállapítja: "A gazdasági fejlődés új terve szavatolja a szovjet emberek álmainak valóraváltását, azt, hogy utolérik a legfejlettebb tőkés államot". __ Közzétették az SZKP programtervezetét A KOMMUNIZMUS TÖRTÉNELMI KÜLDETÉSE: AZ ÖRÖK BÉKE MEGTEREMTÉSE A magyar cshanai közös nyilatkozat szövege (3. old.) A külpolitikai helyzet Az SZKP programjának tervezete Moszkvából jelenti a TASZSZ. Július 30-án közzétették az SZKP programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizottságának júniusi ülése egyhangúlag jóváhagyta a program tervezetét. A Központi Bizottság határozata értelmében a programtervezetet a Szovjetunió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé terjesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalásakor figyelembe veszik a vita eredményeit, kommunista társadalom felépítésének programját. A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyűségeitől, s a földön békét, munkát, szabadságot, egyenlőséget és boldogságot teremt minden nép számára. Béke, munka, szabadság, egyenlőség és boldogság minden népnek A programtervezet bevezetése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyitott az emberiség történetében: a kapitalizmus pusztulásának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A bevezető rész a továbbiakban rámutat: a nemzetközi forradalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba került át. Oroszország hősi munkásosztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom élcsapatává vált. A tervezet ezzel összefüggésben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszország munkásosztályát és valamennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá-rendszer megszüntetéséért és a proletárdiktatúra megteremtéséért, megvalósult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VIII. kongresszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépítésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik programját, a A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja A tervezet első része hangsúlyozza: a kapitalizmus belépett utolsó szakaszába, a monopolkapitalizmus, az imperializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és haldokló kapitalizmus, a szocialista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a proletariátus szocialista forradalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októberi Forradalom világtörténelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzelméig megtett, s levonja legfőbb tanulságait. A tervezet megállapítja: A Szovjetunió tapasztalata bebizonyította, hogy a népek csupán a szocialista forradalomnak és a proletárdiktatúra megvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjetunió tapasztalata teljesen igazolta azt a marxista-leninista tanítást, amely a Kommunista Pártnak a szocialista társadalom megteremtésében és építésében betöltött döntő szerepéről szól. A szocialista tábor létrejötte A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzása a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepe vel — kedvező feltételeket teremtett arra, hogy sok európai és ázsiai ország népei megdöntsék a kapitalisták és földesurak hatalmát. A szocializmus építésének útjára léptek Albánia, Bulgária, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köztársaság, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Csehszlovákia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugoszláv vezetők azonban revizionista politikájukkal szembeállították Jugoszláviát a szocialisa táborral és a nemzetközi kommunista mozgalommal, s előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vívmányait. Az európai és ázsiai országok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mértek az imperializmus állásaira. Különösen nagy jelentőségű volt a forradalom győzelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradalmai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét jelentik. Kialakult a szocialista világrendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján haladó, a közös érdekek és célok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolidaritás szálaival szorosan összefűzött szabad és független népek társadalmi, gazdasági és politikai együttműködése. Magabiztosan a győzelem felé A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista országok világméretű együttműködésétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helytálló, mert ellene mond a szocialista társadalom objektív fejlődési törvényeinek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka tékozlására, a termelés növekedési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére vezet. Politikai tekintetben reakciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, hanem elválasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesített frontjával szemben, táplálja a burzsoá nacionalista irányzatokat, s végső soron a szocialista vívmányok elvesztésére vezethet. A szocialista világrendszer magabiztosan halad a döntő győzelem felé a kapitalizmussal vívott gazdasági versenyben. Már a legközelebbi időszakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista világrendszerrel szemben a teljes ipari és mezőgazdasági termelés jekintetében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista világrendszer hatása a társadalmi fejlődésnek, a béke, a demokrácia és a szocializmus érdekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapitalizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyatlás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a tervezet. — A bomlás feltartóztathatatlan folyamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmuson, kiterjed gazdasági és állami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Az imperializmus végérvényesen elveszítette hatalmát az emberiség többsége felett. A kapitalizmus általános válsága harmadik szakaszába lépett Az első világháború és az októberi forradalom előidézte a kapitalizmus általános válságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során sok európai és ázsiai országban kibontakozott a kapitalizmus általános válságának második szakasza. A világkapitalizmus most e válság új, harmadik szakaszába lépett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperializmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagyarányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust marcangoló legmélyebb ellentmondásokat. Rámutat, hogy az állami monopolkapitalizmus hallatlanul fokozza a militarizmust. A militarizmus, miközben a monopolisztikus burzsoázia egyes csoportjait gazdagítja, ugyanakkor a nemzetek kimerülésére, a népek elnyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus burzsoáziája, amely a kapitalizmus ""megmentőjének" szerepét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a történelmi fejlődés megmásíthatatlan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbékülni a kapitalizmus történelmileg elavult rendszerével. A fő veszélye a revizionizmus A munkásosztály világtörténelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott munkásosztállyal szemben az imperializmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljárását, leleplezik a szociáldemokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mellé álltak, s lemondtak a munkásosztály hagyományos szocialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irányzatok ellen vívott harcban növekszik és edződik. A mai viszonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revizionizmus, a jobboldali opportunizmus, mint a burzsoá