Magyar Nemzet, 1961. augusztus (17. évfolyam, 180-206. szám)

1961-08-01 / 180. szám

Magyar Nemzet == -------------_ A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA AZ SZKP PROGRAMTERVEZETÉNEK KÖZZÉTÉ­TELE nagy eseménye az egész világnak. Minden egyéb nemzetközi esemény háttérbe szorult, valamennyi ország rádióállomása első helyen adott hírt róla és a vasárnap meg­jelent lapok hatalmas terjedelemben számoltak be a kom­munizmus országának nagy ünnepéről. Az okmány publi­kálása valamennyi nemzetközi megfigyelő érdeklődését a Szovjetunióra fordította. A világsajtó hatalmas helyet szentel a program ismer­tetésének és kommentárjának. A hétfő reggeli Pravda ve­zércikkében azt írta, hogy a programtervezet korunk nagy politikai és elméleti marxista—leninista dokumentuma. Az emberiség történetében először határozza meg a kommu­nista társadalom felépítésének tudományosan megalapozott konkrét tervét. Az SZKP programjának ereje — írta a ve­zető szovjet lap — a kommunizmus haladó jellegében van, mert ez a társadalmi rendszer törvényszerűen elfoglalja a tökésrend helyét. A programtervezetben foglalt számadatok azt mutatják, hogy a világon a Szovjetuniónak lesz a leg­korszerűbb és leghatalmasabb ipara, amelynek méreteihez és színvonalához hasonló még sohasem volt. A szovjet nép jóléte emelésének nagyszerű programja világtörténelmi je­lentőségű. Hasonlóképpen első oldalon, büszkeségtől átfűtött hír­­magyarázatok kíséretében ismertette a programtervezetet a szocialista tábor valamennyi országának sajtója. A cseh­szlovákiai Rudé Právo azt emelte ki, hogy a program az évszázad egyik legjelentősebb, sőt talán legkimagaslóbb dokumentumaként kerül be az emberiség történetébe. A lengyel Trybuna Ludu moszkvai tudósítója hangoztatta­ az SZKP XXII. kongresszusát, amelyet ősszel tartanak meg és amelyen jóváhagyják a pártprogramot, a szovjet fővá­rosban a kommunizmus építőinek kongresszusaként emle­getik. A bukaresti rádió vasárnap ismertette a program­­tervezet rövidített szövegét. Németországban nemcsak az NDK, hanem Nyugat-Berlin és az NSZK rádióállomásai is beszámoltak a nagy jelentőségű eseményről. Szófiában per­cek alatt szétkapkodták a repülőgépen érkezett moszkvai lapokat, amelyek közölték a program szövegét. Az SZKP programtervezetének közzététele valósággal felkavarta a nyugati tőkés világot is. A washingtoni la­pok hasábjain a tervezet ismertetése nagy helyet foglal el. A Washington Post and Times Herald és a Star első olda­lon ismertette a tervezet kivonatos szövegét, a belső olda­lakon pedig részleteket közölt belőle. A New York Times azt­ írta, hogy »az SZKP új programja meghirdeti a szo­cializmus győzelmének elkerülhetetlenségét a kapitalizmus felett". A lap megjegyezte, hogy a program "sok éven át hatással lesz a kommunista világmozgalomra". Ezek a meg­állapítások azonban nem akadályozzák meg a lap reakciós szerkesztőit, hogy "fura okmánynak" nevezzék a tervezetet, noha kénytelen-kelletlen el kell ismerniük: a Szovjetunió békés úton kívánja elérni politikai és ideológiai célkitű­zéseit, az új programtervezet arra mutat, hogy »Hruscsov és társai úgy vélekednek: minden esélyük megvan a világ­kommunizmus végső céljának megvalósításához, anélkül, hogy nukleáris háború törne ki. E hitüket arra a meg­­győződéses számításukra alapozzák, hogy a Szovjetunió az elkövetkező években nagy gazdasági sikereket ér el, s a maga oldalára állítja a gazdaságilag elmaradott országo­kat". A New York Herald Tribüne párhuzamot vont a jelen­legi programtervezet és Lenin 1919-es programja között, majd megjegyezte: "Ostobaság lenne tagadni, hogy a Szov­jetunió nagy anyagi fejlődést ért el 1919­ óta. Ugyancsak esztelenség lenne tőlünk, ha le akarnánk becsülni a szovjet társadalom gazdasági potenciálját, amely, oly hatalmas ter­melési gépezetet hozott létre". A londoni lapok első kommentárjai azt hangoztatták, hogy ennek a fontos okmánynak az egész világ számára rendkívül nagy a jelentősége. A Reynolds News diplomá­ciai szemleírója rámutatott: a nyugati diplomaták különösen attól félnek, hogy a dokumentum a katonai tömbökhöz nem tartozó, gazdaságilag fejletlen országokra gyakorol mérhetetlen hatást. A Daily Worker hatalmas elsőoldalas címeiben a következőket írta: “A béke és a bőség gigászi terve­i Oroszország megrendíti a világot«. A lap arra mutatott rá, hogy az SZKP programtervezete békés atom­bombaként sújtott a kapitalista Angliára, mert az okmányt olyan pillanatban hozták nyilvánosságra, amikor a brit gazdaság a háború befejezése óta a legsúlyosabb válság előtt áll. Egyébként ezt a gondolatot emelte ki a Daily He­rald is, amikor így írt: »Most, amikor az angol kormány csak takarékosságot, korlátozásokat és óvatosságot javasol­hat, a szovjet programtervezet bátorságot és lankadatlan fejlődést indítványoz. A világ elmaradott országai felfi­gyelnek erre az ellentétre". Az első francia kommentárok között a hivatalos AFP hírügynökség azt szögezte le, hogy az SZKP program­­tervezete "kétségkívül a legnagyratörőbb okmány, amelyet az 1917-es bolsevik forradalom óta valaha is kiadtak. Va­lóságos hitvallás a leninizmus és egy olyan rendszer mel­lett, amely fél évszázad alatt — beleszámítva a gyilkos há­ború négy esztendejét — építette fel a szocializmust". A hírügynökség szerint a programot utópisztikusnak lehetne tartani -ha az okmány célkitűzéseit nem támasztanák alá olyan határozottan megkapó statisztikai adatokkal«. Végül említsük meg az olasz Messaggero hírmagyará­zatát, amely megállapítja: "A gazdasági fejlődés új terve szavatolja a szovjet emberek álmainak valóraváltását, azt, hogy utolérik a legfejlettebb tőkés államot". __ Közzétették az SZKP programtervezetét A KOMMUNIZMUS TÖRTÉNELMI KÜLDETÉSE: AZ ÖRÖK BÉKE MEGTEREMTÉSE A magyar cshanai közös nyilatkozat szövege (3. old.) A külpolitikai helyzet Az SZKP programjának tervezete Moszkvából jelenti a TASZSZ. Július 30-án közzé­tették az SZKP programjának tervezetét. Az SZKP Központi Bizott­ságának júniusi ülése egyhan­gúlag jóváhagyta a program tervezetét. A Központi Bizott­ság határozata értelmében a programtervezetet a Szovjet­unió minden kommunistája, valamennyi dolgozója elé ter­jesztik széleskörű megvitatása végett, s végső megtárgyalása­­kor figyelembe veszik a vita eredményeit, kommunista társadalom fel­építésének programját. A kommunizmus történelmi hivatást teljesít: mentesít minden embert a társadalmi egyenlőtlenségtől, az elnyomás és kizsákmányolás minden formájától, a háború szörnyű­ségeitől, s a földön békét, munkát, szabadságot, egyen­lőséget és boldogságot teremt minden nép számára. Béke, munka, szabadság, egyenlőség és boldogság minden népnek A programtervezet beveze­tése elöljáróban hangsúlyozza: a Nagy Októberi Szocialista Forradalom új korszakot nyi­tott az emberiség történeté­ben: a kapitalizmus pusztu­lásának és a kommunizmus megszilárdulásának korszakát. A bevezető rész a továb­biakban rámutat: a nemzet­közi forradalmi mozgalom középpontja a XX. század elején Oroszországba került át. Oroszország hősi munkás­­osztálya a Vlagyimir Iljics Lenin vezette Bolsevik Párt irányításával e mozgalom él­csapatává vált. A tervezet ezzel összefüggés­ben kiemeli: az 1903. évi II. pártkongresszuson elfogadott első program, amely Oroszor­szág munkásosztályát és vala­mennyi dolgozóját harcba hívta a cári önkényuralom megdöntéséért, majd pedig a burzsoá-rendszer megszünte­téséért és a proletárdiktatú­ra megteremtéséért, megvaló­sult. Ugyancsak valóra vált a párt 1919. évi VIII. kong­resszusán elfogadott második program is, amely kitűzte a szocialista társadalom felépí­tésének feladatát. A Szovjetunió Kommunista Pártja napjainkban fogadja el harmadik programját, a A kapitalizmusból a kommunizmusba való átmenet — az emberiség fejlődésének útja A tervezet első része hang­súlyozza: a kapitalizmus be­lépett utolsó szakaszába, a monopolkapitalizmus, az im­perializmus szakaszába. Az imperializmus rothadó és hal­dokló kapitalizmus, a szocia­lista forradalom előestéje. A kapitalista világrendszer egészben véve megérett a proletariátus szocialista for­radalma számára. A tervezet ezután taglalja az Októberi Forradalom vi­lágtörténelmi jelentőségét, mélyrehatóan elemzi azt az utat, amelyet a szovjet nép a szocializmus győzelméig megtett, s levonja legfőbb tanulságait. A tervezet meg­állapítja: A Szovjetunió ta­pasztalata bebizonyította, hogy a népek csupán a szocialista forradalomnak és a proletár­­diktatúra megvalósításának eredményeként juthatnak el a szocializmusba. A Szovjet­unió tapasztalata teljesen iga­zolta azt a marxista-leninis­ta tanítást, amely a Kom­munista Pártnak a szocialista társadalom megteremtésében és építésében betöltött döntő szerepéről szól. A szocialista tábor létrejötte A német fasizmus és a japán militarizmus szétzúzá­sa a második világháborúban a Szovjetunió döntő szerepe­ vel — kedvező feltételeket teremtett arra, hogy sok európai és ázsiai ország né­­­pei megdöntsék a kapitalis­ták és földesurak hatalmát. A szocializmus építésének út­jára léptek Albánia, Bulgá­ria, Magyarország, a Német Demokratikus Köztársaság, a Vietnami Demokratikus Köz­társaság, Kína, a Koreai Népi Demokratikus Köztársaság, Lengyelország, Románia, Cseh­szlovákia, s még korábban a Mongol Népköztársaság népei, s a Szovjetunióval együtt megalapították a szocialista tábort. A szocializmus útjára lépett Jugoszlávia is. A jugo­szláv vezetők azonban revi­zionista politikájukkal szem­beállították Jugoszláviát a szocialisa táborral és a nem­zetközi kommunista mozga­lommal, s előidézték azt a veszélyt, hogy a jugoszláv nép elveszti forradalmi vív­mányait. Az európai és ázsiai or­szágok szocialista forradalmai újabb hatalmas csapást mér­tek az imperializmus állásai­ra. Különösen nagy jelentő­ségű volt a forradalom győ­zelme Kínában. Az európai és ázsiai országok forradal­mai 1917 októbere után a világtörténelem legnagyobb eseményét jelentik. Kialakult a szocialista vi­lágrendszer, a szocializmus és a kommunizmus útján ha­ladó, a közös érdekek és cé­lok egységében összeforrt, a nemzetközi szocialista szolida­ritás szálaival szorosan össze­fűzött szabad és független népek társadalmi, gazdasági és politikai együttműködése. Magabiztosan a győzelem felé A szocializmus építésének elszigetelt, a szocialista orszá­gok világméretű együttműkö­désétől elkülönülő irányzata elméleti tekintetben nem helytálló, mert ellene mond a szocialista társadalom objek­tív fejlődési törvényeinek. Gazdasági tekintetben káros, mert a társadalmi munka té­kozlására, a termelés növeke­dési ütemének csökkentésére, s az országnak a kapitalista világtól való függőségére ve­zet. Politikai tekintetben reak­ciós és veszélyes, mert nem összeforrasztja, hanem elvá­lasztja egymástól a népeket az imperialista erők egyesí­tett frontjával szemben, táp­lálja a burzsoá­ nacionalista irányzatokat, s végső soron a szocialista vívmányok elvesz­tésére vezethet. A szocialista világrendszer magabiztosan halad a döntő győzelem felé a kapitalizmus­sal vívott gazdasági verseny­ben. Már a legközelebbi idő­szakban biztosítja felsőbbségét a kapitalista világrendszerrel szemben a teljes ipari és me­zőgazdasági termelés jekin­te­tében. Még fokozottabban megnövekszik a szocialista vi­lágrendszer hatása a társadal­mi fejlődésnek, a béke, a de­mokrácia és a szocializmus ér­dekében való menetére. A tervezetben fontos helyet kap a jelenkori világkapita­lizmus válságának elemzése. Az imperializmus a hanyat­lás és a pusztulás időszakába lépett — állapítja meg a ter­vezet. — A bomlás feltartóz­tathatatlan folyamata tetőtől talpig úrrá lett a kapitalizmu­son, kiterjed gazdasági és ál­lami rendszerére, politikájára és ideológiájára. Az imperia­lizmus végérvényesen elveszí­tette hatalmát az emberiség többsége felett. A kapitalizmus általános válsága harmadik szakaszába lépett Az első világháború és az októberi forradalom előidézte a kapitalizmus általános vál­ságát. A második világháború és a szocialista forradalmak során sok európai és ázsiai országban kibontakozott a ka­pitalizmus általános válságá­nak második szakasza. A vi­lágkapitalizmus most e válság új, harmadik szakaszába lé­pett. Ennek az új szakasznak az a legfontosabb sajátossága, hogy nem világháború folytán bontakozott ki. A tervezet a továbbiakban megállapítja, hogy az imperia­lizmus korszakában az állami monopolkapitalizmus nagy­arányban kifejlődik, majd elemzi a kapitalizmust mar­cangoló legmélyebb ellentmon­dásokat. Rámutat, hogy az ál­lami monopolkapitalizmus hallatlanul fokozza a milita­­rizmust. A militarizmus, mi­közben a monopolisztikus bur­zsoázia egyes csoportjait gaz­dagítja, ugyanakkor a nemze­tek kimerülésére, a népek el­­nyomorodására vezet. Napjainkban a nemzetközi reakció fő pillére az Egyesült Államok monopolisztikus bur­zsoáziája, amely a kapitaliz­mus ""megmentőjének" szere­pét vállalta. A tervezet ezzel kapcsolatban leszögezi, hogy a monopolisztikus burzsoázia még nukleáris fegyverrel sem képes szembeszállni a törté­nelmi fejlődés megmásíthatat­lan menetével. Az emberiség nem akar és nem fog megbé­­külni a kapitalizmus történel­mileg elavult rendszerével. A fő veszély­e a revizionizmus A munkásosztály világtörté­nelmi küldetésének teljesítése szempontjából fontos feltétel, hogy megszüntesse soraiban a szakadást. Az akcióegységben fellépő, összeforrott munkás­­osztállyal szemben az imperia­lizmus egyetlen bástyája sem tud helytállni. Ugyanekkor a kommunisták bírálják a szociáldemokrácia ideológiai álláspontjait és jobboldali opportunista eljá­rását, leleplezik a szociálde­mokrácia jobboldali vezéreit, akik nyíltan a burzsoázia mel­lé álltak, s lemondtak a mun­kásosztály hagyományos szo­cialista követeléseiről. A kommunista mozgalom a különböző opportunista irány­zatok ellen vívott harcban nö­vekszik és edződik. A mai vi­szonyok között a kommunista mozgalomban a fő veszély a revizionizmus, a jobboldali op­portunizmus, mint a burzsoá

Next