Magyar Nemzet, 1962. február (18. évfolyam, 26-49. szám)

1962-02-18 / 41. szám

10 Kese a Szalászlányról Bemutató a Bartók-teremben Csendben, minden nagyobb dobverés nélkül, de igen hatá­rozottan fejlődik a Bartók­­terem­ben működő gyerekszín­ház; művészi, pedagógiai cél­kitűzéseit mind magasabb szinten valósítja meg. Ma már nem kell bizonygatnia írónak, zeneszerzőnek, rendezőnek és színészinek, hogy méltó fel­adat részt venni a színház munkájában. Hisz mindany­­nyiuknak nagy élményt je­lent a találkozás ilyen min­denfajta előítélettől, sznobiz­mustól mentes, viszonylag ho­mogén közönséggel. A gyerek­színház előadásai mind kidol­­gozottabbá válnak és annak ellenére, hogy állandó társu­lata nincs, dramaturgiája és rendezői lévén játékstílusa is kialakulóban van. Képes Géza verses mese­já­téka francia és olasz mesék fonalait használta fel, Kocsár Miklós zenéje pedig magyar népi ihletésű. Közös művük tarka szőttesén még sincs ki­rívó szín vagy motívum, ta­lán csak olykor egy apró cso­mó, amikor a költő az egyik mese elemeit a másokhoz köti. Képes Géza érdeme: a fordu­latos cselekmény, hőseinek jellemzése, mely gazdagabb és maibb, mint a népmeséé és verselésé. A gyerek, miközben meseszerű szituációkban izgul a hőséért, mai embereket és konfliktusokat ismer meg, s anélkül, hogy akár az író, vagy a rendezés hamis aktua­lizálásra törekedne, korunk­ban is sikerrel eligazítja őket. A történet: Jani, a leszerelt katona, vándorútra indul. Út­közben találkozik a halász­lánnyal. De nem döbben rá arra, hogy az igazira akadt, megy tovább, mert új kaland csábítja. A királylányt akarja megszabadítani kígyó­gúnyá­jától. S ez sikerül is neki. Ám­de kiderült, hogy a varázsló tündérnek igaza volt: a király­lány jelleme a kígyóéhoz ha­sonlatos. A halászlány Jani után megy, hogy a tündér és a megfelelő varázseszközök, segítségével, kiszabadítsa a ki­rálylány bűvöletéből. A va­rázseszközöket azonban a ki­rályi család elcsalja Janitól és az emberek ellen akarja felhasználni. Ezt Jani és a halászlány együttes erővel akadályozzák meg. Teljes igazság létezik. Ebben az eset­ben Solvejg még idejekorán megkapja a maga Peerjét. A közönség ismét jól vizs­gázott igazságérzetből és ar­­ról, hogy mélységesen bizako­dik az emberi jellemben. Hő­sünket az álomportól jobban féltették, mint a hatalom, a pénz és a nő a varázserő csábí­tásaitól. És a találkozás a költészet­tel... Ha nem is domináló élmény, de mégis lerakódik a gyerek tudatában. Ez na­gyom fontos, mert e korosz­tály jellemző tünete, hogy el­fordul a verstől, amelynek ze­néje óvodás korában még el­bűvölte. Talán azért, mert dal­lamát az iskolában átmeneti­leg elhomályosítja önön elő­adása, a szótagolt, majd rosz­­szul hangsúlyozott olvasás, ta­lán azért, mert elemezni kell, megértésére törekedni és nem­csak ritmusát, rímeit élvezni. Itt a gyerek ismét hallja a verset, még­hozzá olyan in­terpretálásban, amely értelmé­vel és ritmusával egyaránt hat. Kalmár András rendezése ismét kitűnő. A díszletterve­ző, Drégely Miklós segítségé­vel, a kezdő képen megteremti Jani vándorlásának a hangu­latát. Nagyszerűen tud feszült­séget kelteni és aztán azt ne­vetéssel feloldani, és a rémü­letet a groteszkkel ellensú­lyozni. Koncepcióját Rima­­nóczy Yvette kitűnő jelmezei is támogatják. A mesejáték első és második része között azonban van némi ritmus-dif­ferencia.- Ez elsősorban a mese­szövésből adódik. Van olyan hiedelem: nem minden színész alkalmas arra, hogy gyerekeiknek játszon. Gondolom, ezt így kellene megfogalmazni, hogy csak a jó színész alkalmas erre. S ebben az előadásban a színé­szek jók és mindegyik a he­lyén van. Kállai Hana, Zenthe Ferenc és Hacser Józsa való­ban modern jellemvonásokkal felújított népmese-hősök. Gyi­­mesi Pálma és Németh Gabi remekelt az udvarhölgyek sze­repében. Varga D. József Xa­vér hercege kitűnő karikatúra, Győrffy György, a “gyerek­­színház örökös királya” me­gint erősítette a fiatal nézők demokratikus érzelmeit, s eb­ben méltó segítőtársa volt Po­gány Margit a királynő szere­pében. Kozáry Eszter eredeti tündért formált, Széky Jó­zsef/ Szereda Imre, Gyürky Géza alakítása, tánca is tet­szésre talált. —es­zt A Televízió vasárnapi műso­ra. 9.43: Ifjúsági filmmatiné. 10.50: 7. sz. Magyar Híradó. 11.20: Sugár Andor emlékkiállítás. 14.10: MTK —Vojvodina Vásári Városok Kupá­ja labdarúgó-mérkőzés közvetíté­se. 18.00: Téli esték. 19.00: TV Hír­adó. 19.20: »A barátság köszönté­se.« V. I. Usztyinov, a Szovjet­unió magyarországi nagyköveté­nek megemlékezése a szovjet­­magyar barátsági szerződés meg­kötésének 14. évfordulóján 19.30: Goethe: Prometheus. Előadja: Gá­bor Miklós. 19.40: Tiszta égbolt. Magyarul beszélő szovjet film. Kb. 21.30: Telesport. 21.45: Hírek. — Gink Károly fotóművész ki­állítása a Magyar Fotóművészek Szövetsége rendezésében (V., Váci utca 27. mintaterem). Naponta 10 —19 óráig, hétfőn szünnap.­­ VILÁGVEVŐ RÁDIÓ! Háromhangszórós, 9 csöves, nagy érzékenységű, ■ kitűnő hangú, szép kivitelű készülék Ára: 2750 Ft Magn­effszel Rossz helyre került az oszlop . . . Ha a Múzeum körúton visz az utam, mindig fejcsóválva nézem, hogy az egyetem épü­letének a Rákóczi út felé eső oldalához közel áll egy 2—3 méteres, idevert, görög osz­lopfő. Annak a négy darab, tíz és fél méter magas osz­lopnak megmaradt egyike ez, amelyek a régi Nemzeti Szín­ház homlokzatának pillérei és egyben díszei voltak az 1875. évi Skalnitzky-féle átépítés idejétől kezdve, egészen az épület lebontásáig. Az említett oszloprész lábá­nál most kőbevésett sorok hir­detik, hogy: ~­Itt állott a nem­zet áldozatkészségéből emelt és 1837. augusztus 22-én megnyílt Nemzeti Színház. Az 1908-ban bezárt és később lebontott épület megmaradt oszlopa hirdesse az alapítók és az út­törő színészek emlékét.* A szöveg mind tartalmában, mind hangjában jó, csak ép­pen nem jó helyre tette, aki oda tette. A színháznak ti. egy téglányi csücske sem állott a hivatalos hitelességgel megje­lölt helyen, ott bérházának egyik szárnya állott. A színházépület — mint ez sohasem volt egy pillanatra sem vitás — a Kerepesi útra — a mai Rákóczi útra — épült, a volt Pannónia-szálló tőszomszédságában, átellenben a Keleti pályaudvar felé hala­dó villamosok ottani járdaszi­getével. Az oszlopot, de főleg a táb­lát oda kell tehát helyezni, ne vezesse félre a közönséget továbbra is és ne adjon okot a dolgokat ismerő emberek el­néző mosolygására vagy bosz­­szankodására. A nyáron, a színház ötnegyed százados kö­­zelgő jubileumakor úgyis ki fog derülni minden ... Dr. Bory István ötletszerű áruellátás Sokszor tapasztaljuk, hogy egy új közért-boltban olyan áru hiány­zik, amelyik a másikban bőven kapható: olaj, Salvus-víz, gyak­ran péksütemény, felvágott stb. Sokszor hiányos a Nyúl utcai Közért áruellátása is. Számtalan­szor történt már meg velem és ismerőseimmel, hogy a legfonto­sabb és másutt korlátlan meny­nyisé­gben meglevő cikkek, pél­dául tej, fehér kenyér, párizsi stb. nem voltak kaphatók. Különösen azért teszem szóvá ezt a hibát, mert február 12-én este három­negyed hétkor megjegyzésemre az egyik elárusítónő odavágta ne­kem: "­Magának mindig valami baja van.« Több gondosságot a rendeléseknél és több udvariassá­got a vevőkkel! Egy vásárló Figyelmeztető táblát! A Kerepesi úti lakótelep köz­pontjában épült a Martos Flóra utcai általános iskola, amelynek több ezer növendéke van. Az is­kola főbejárata egy térre nyílik, a tér és az iskola közötti keskeny utcácskán alig van forgalom. A Martos Flóra utca viszont, amely az iskolát oldalról határolja, szé­les, nagy forgalmú utca. A gye­rekek nagy része iskolából jövet és menet ezen az úttesten kel át és szokás szerint nem mindig mérlegeli a közlekedés szabályait. A hellyel nem ismerős gépkocsi­, vezető nem is tudhatja, hogy itt iskola van és a gyerekek tömege­ a tanítás végén hirtelen árasztja­ el az úttestet. Ezért javaslom­, hogy a Martos Flóra utcában fel-, tűnő helyen helyezzenek el isko­­­lát jelző táblát. ■ Czifra János,­­ Budapest, XIV.­­ Diétás panasz Jó néhány csemegeszdet felett* ott díszült a felírás: Diétás bolt.­ Ennek ellenére, alig néhány he­­­lyen kapható és elég kicsi a dié-t­­ás felvágottak választéka. Másik, panaszunk, hogy az egész XIII., kerületben, legalábbis a Róbert ■ Károly körútig, egyetlen diétás­­ étkező sincsen. Ellenben újabban­­ két luxus eszpresszó nyit egy-­ más szomszédságában, egyik a* Balzac, másik a Sal­lái Imre utcá-­ ban. j£# a„ 1 Bp.­ XIII., Visegrádi t­. 28 a ] Rongálják a műemlékeket. Az elmúlt év őszén a III. kere-­­leti Hunor és Kunigunda utcai sarkán helyrehozták egy római- ó kori, I. századbeli, ókeresztény­­ templom romjait. Ez az emlékmű, páratlan a maga nemében, éppen, ezért fokozott gondot igényelne.­ Ezzel szemben gyermekek és fel-­­nőttek egyaránt mászkálnak az­­ alacsony falakon, pedig az emlék-­ tábla, nem hagy kétséget aziránt,­­ hogy itt valóban értékes műem-­­­lékről van szó. Vonják hát fele-­ lősségre a rongálókat és állítsa­­ nak tilalomtáblát a templomfal­ elé. Budapest : Kuncze Béla. NAGY VÁLASZTÉKBAN VÁSÁROLHAT FÉRFI ÉS HÓI RUHÁZATI CIKKEKET, valamint fehérneműt, ágy­neműt, cipőt, bőrárut stb. a II., Frankel Leó u. 14. sz. alatti boltunkban Nyitra 10—18 óráig, szombaton fél 10—14 óráig BIZOMÁNYI ÁRUHÁZ V. Járdapanasz A Tölgyfa utca és a Mártírok útja sarkán ősz óta építkeznek. A közúti gyalogjárdát egyszerűen teljesen elzárták és a páros ház­számú oldalon közlekedő gyalogo­sokat kétszer is átkény­szerí­tik a túlsó oldalra. Nehezíti a közleke­dést az is, hogy a túlsó oldalon a láncokkal elkerített járdák erő­sen összeszűkülnek. Semmi sem indokolja, hogy egy körút fő köz­lekedési járdáját hosszú hónapok­ra elzárják. Hiszen a Rákóczi úton és más helyeken is az egész építési idő alatt biztosítják a jár­dák szabad forgalmát. Budai gyalogos Visszhang Rétvári Albin nádas­di olvasójuk panaszt tett, hogy SS-es számú KERAVILL-boltunk távirati kér­désére nem válaszolt, bár a táv­irati választ is megfizették. Megállapítottuk, hogy boltunk a táviratot megkapta. Bár a kért cikkel nem foglalkozik, mégis kö­telessége lett volna más boltunk­tól felvilágosítást kérni rá a vá­laszt továbbítani. A boltvezetőt mulasztásáért fi­gyelmeztetésben részesítettük. Kerékpár, Rádió és Villamossági Kiskereskedelmi Vállalat .V&sSrasv, 19B2. február » „Röpülő szoknya”, ujjatlan ruha, nagy gallér és más párizsi divathírek Az új párizsi divatban a legérdekesebb téma a szoknya hossza és formája. A nagy sza­lonok, nagy problémája, hogy a szoknya takarja, vagy ne takarja a térdet. A nagy kér­dés a tavaszi divatbemutató­kon 1:1-re dőlt el. Dior szok­nyái rövidek, alig takarják a térdet, másutt, így Heimnél, a szoknya három—négy cen­tivel a térd alatt végződik. AZ ÚJ VONAL a röpülő, libbenő szok­nya. De a röpülő vonalat, a libegést nem a szoknya bősége adja, hanem inkább a külön­leges szabás, mint például a baloldali modell, részekből ha­­rangosan szabott szoknyája. De redőzik a szoknyát féloldala­san is. Nina Ricci részekbe plisszírozott szoknyát hoz és ismét nagyon divatos a rakott­szoknya. A szoknyának olyan­nak kell lenni — mondják a francia tervezők —, mintha fújná a szél. A libegő szoknya azonban nem mindenkinek előnyös, ezért továbbra is di­­vatos marad a jól bevált tra­péz szabás. A divat általában nőies, sőt fiatal nőies. A KOSZTÜM KABÁTJÁNÁL többféle elgondolás érvé­nyesül. A rövid kosztümkabát­ka enyhén sveffolva követi a test vonalát, vagy egyenes, lezser szabású, ici-pici sverfo­­lással, és ismét divatos a majdnem boleró rövidségű ka­bát is. De általában a kosztüm kabátja mégis inkább a klasz­­szikus szabás felé »hajlik«. A kosztüm és a kiskosztüm kabátjának ujja háromnegye­des, vagy éppen csak a könyökön alul ér. A kabát ujjának hos­­­szúságát a kesztyű szárának hosszúsága pótolja. A kosztüm divatos a gallér­nélküli megoldás, mint a jobb­oldali modellnél: a sötétkék rakottszoknyás kosztümöt hal­­ványsárgával paszpolozták és halványsárga a Garbó-nyakú pulóver. Divatos a reveres kosztümkabát is. A RUHA gallér nélküli, vagy nagygalléros. Is­mét megjele­nik a divatban a matrózgal­lér, meg egy régi-régi forma új változatban: a hullámosan szabott sárgallér. Meztelen kar a divat, tehát a ruha gyakran ujjatlan. Ám, mint a röpülő szoknya az uj­jatlan ruha sem előnyös min­den korhoz és minden alakhoz. Talán ezért találkozunk a be­varrott pici és háromnegyedes hosszúságú ruhaujjal is. A* ujjatlan ruha kiegészítője a boleró és a kepp. Nina Ricci a keppet a fejre fn, a vállra « borítja. A SÁRGABARACK SZÍVE a legdivatosabb. Után* mindjárt a fáradt zsd «* mint tavaszi hagyomány a sir tétkék következik. «. . KEIRE SZÍNŰSVÉ­NY , VÍZSZINTES. (Kétbetűsek: OT,­­ TD, ER, EN, VA, ID.) —­1. Ba­­­­tsányi János intelme. (Első sor.) 115. Thaiföld korábbi neve. 16.­­ Előjelző. 17. Holdistennő. 18. Ki­tüntetés. 20. ... nagyapám­. Gó­■­zon Gyula filmje volt. 21. Éjsza­­­­ka, franciául. 22. Szófaj. 23. Fém , (ék.­hiány). 24. A mák lengyel és , szerb neve. 26. Sütnivaló. 27. Nö­■ vény támasz. 29. Idejére elkészül.­­ 31. Párnahuzat. 32. Tortadísz. 34.­­ Figyelmeztetés. 35. Kikötőváros a­­ legdélibb nagy japán szigeten. ■36. Be vannak zárva. 39. Agyag-­­ pipa. 40. A versidézet második­­ sora. 42. Név, franciául. 44. KAL . 15. Akrobatikus tánc. 46.­­ 47. Latin üdvözlés. 50. Hörpölge­­­­tett. 52. Névelős göngyöleg. 53. , Arab törzsfőnök. 54. Baranyai , falu. 56. Robbanóanyag (trinitro- i toluol) rövidített neve. 57. orosz­­ költő. 58. Névutó (valaminek meg-­­­felelően). 61. Alfia hűtlen neje.­­ 62. Zamata. 63. EKY. 64. . . . ügy­­i minisztérium. 65. Afrikai állat. 67. 1 Nagyobb kanál. 68. Megszabott 1 terminusra. 70. Könnyező. 71. 1 Nagy angol—magyar szótár szer-­­­kesztőj­e. 72. Nyomorult, tönkre­­[ mérés. 73. Hírt küldött.­­ FÜGGŐLEGES: (Kétbetűsek: EM, D­EC, MO, DE, LF, EL, TJ, UV.) i — 1. Csapategység. 2. Sosem lá­tott holmira kérdezzük. 3. Muta­tószó. 4. Mássalhangzó, kiejtve. 5.­ Hegedűs. 6. Normális ember birtoka. 7. A jövő zenéje. 8. Régi török rang. 9. Női név. 10. Mű­­vészhármas. II. Helyben. 12. Hol dolgozik az illető? 13. Énekes ma­dár. 14. Sáros az út. 15. A vers­­idézet harmadik sora. 19. Pest megyei járásszékhely. 21. Széche­nyi Zsigmond könyve. 24. Nem tud továbbmenni. 25. Klári bir­tokában van. 27. Hajtalanit — igen közvetlen módon. 28. Csecse­mő. 29. Micsodám? 30. .. . . kis­lány megy a kútra.* 31. Ázsiai fűszerfa. 32. Fegyveres összecsa­pás. 33. Vízen úszó jel. 35. ... és olaj ág: Berda József verskötete. 36. Szónoklattan. 37. A tárnokvöl­gyi ütközetben elesett hun kapi­tány. 38. Női név. 40. Láng nél­kül ég. 41. Az elkövetkező évben. 43. Igeidő. 45. Polinéziai sziget­csoport. 48. Falu Szabolcs-Szat­­már megyében. 49. Vízi tünd­ér. 50. Zamata. 51. Ugyanaz, mint az 56-os sor. 54. Zenét költ. 55. A versidézet negyedik sora. 57. Ki­váló balett-táncosnőnk. 58. Ken­derszál. 59. Az ifjúsági irodalom halhatatlanja. 60. Bádogtárgyat bevon egy másik fémmel. 61. Himbálózik. 62. Eszme, németül. 64. Ez pedig egy szeszesital német neve. 66. USZ. 67. Friss keletű. 68. Vissza: római 1051-es. 69. Női be­cenév. 70. Hálót készít. (Fenyősy Antal) * A versidézet négy szavát más­hol is elrejtettük a rejtvény ábrá­ban. Megfejtésül elegendő bekül­deni ezt a négy szót, 1962. feb­ruár 26-ig. Megfejtés a február 4-i szám­ból: 75. Nincs. 56. Virág. 13. El­jön. — Nincs virág a mezőn / A nagy téli fagyban, / De ha kin­csem eljön, / Akkor melegem van. — (Kisfaludy Károly: Aki szeretőjét.) NYERTESEK: Tíz—tíz lottószelvényt nyertek: Beregi Miklósné, Budapest, IX., Tompa u. 16. Botka Mária, Buda­pest, XI., Folyamőr u. 6. Dr. Bu­­daméry Béláné, Budapest, II., Al­­vinci u. 21. Kiss Dezsőné, Buda­pest, XTL, Csaba­­u. 7/a. Mackó György, Budapest, XVI., Béla u. 5. Pálffy Dénesné, Mosonma­gyaróvár, Magyar u. 14. Prosch Lászlóné, Eger, Állami Áruház. Szirmay Elemér, Kaposvár, Ápri­lis 4. u. 14. Vándory Gézánné, Al­­sógöd, Gorkij u. 6. Wamserné, Iszlay Mária, Selyp, Cukorgyár. A nyerteseknek a lottószelvé­nyeket postán elküldjük. K­AT D­­sós­györgy JÓZSEF ATTILA SZÍNHÁZ -

Next