Magyar Nemzet, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)
1962-06-01 / 126. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Akták helyett emberek Kétórás beszélgetés okos, megfontolt összefoglalójaként jegyeztem fel néhány mondatot. »•Hatékonyabb munka, ez a tanácsok fejlődésének útja.« Dr. Dallas Ferenc, a Minisztertanács tanácsszervek osztályának vezetője, az államigazgatási munka egyik legnagyobb szaktekintélye ehhez fűzte hozzá: “►Hatékonyabbá tenni a tanácsok munkáját, ez kevesebb adminisztrációt kíván. Mert az állami munka értékét a segítségével megtermelt érték szabja meg, ahogyan az embert is eszerint értékeljük. Ebbe az irányba fejlődjék igazgatásunk.« Miért most merült fel ez a követelmény? Tanácsaink, tanácstagjaink az utóbbi egy évtizedben megbecsült, tekintélyes szervei lettek a népi hatalomnak. Most azonban a szocialista társadalom fejlődésének meggyorsítása, a mezőgazdaság szocialista átszervezésének befejezése politikai, gazdasági és kulturális téren új feladatok sorát vagy új köntösben jelentkező régi feladatokat állít a tanácsi szervek elé, városokban és falvaikban éppúgy, mint a járásokban, vagy a megyékben. A hatékonyabb munka ezeknek az új követelményeknek a végrehajtását jelenti. Ennek kitűnő példája lehet a tanácsi ipari vállalatok működése. Körültekintőbb munkát vár a lakosság a tanácsoktól a rendelkezésük alá tartozó vállalatok irányításában. A tanácsi ipar ma már kétségkívül hasznos segítője a nagyiparnak: 372 ezer embert foglalkoztat, gazdagabb választékot nyújt, és főként az iparban elmaradottabb területeken újabb munkalehetőségeket teremt. Az Alföldön például több helyen kevés pénzből, társadalmi megmozdulással épültek jelentős tanácsi üzemek. Esztendők óta azonban jogos panasza a lakosságnak, hogy a tanácsi vállalatok szükségtelenül, szinte kizárólag árutermelésre törekednek és a javítószolgáltató tevékenység mindössze 6-8 százalékra korlátozódik. Ebből adódik, hogy az építőipari javítások csaknem kilenctizedét, az egyéb javítások 60 százalékát magánkisiparosok végzik. Csak a személyi szolgáltatásoknál jobb valamivel az arány a tanácsi vállalatok javára. Helyes tehát, hogy a felsőbb szervek anyagi ösztönzéssel, a vállalatok mellett magukat a tanácsokat is érdekeltté teszik a javító-szolgáltató tevékenység fellendítésében. Mégis az, hogy a most elkészült helyi iparpolitikai tervek szerint a következő esztendőkben mindössze a fejlesztés 5-6 százalékát kívánják javító szolgáltatásokra fordítani, arra utal, hogy különböző tanácsi szervek még mindig nem látják helyesen a lakosság tényleges szükségleteit. Éppen ezért ezeket a terveket a közösség érdekében kell végrehajtásuk előtt újból megfontolni és a jó arányokat kialakítani. A tanácsi ipar szükségletek szerinti fejlesztését a tanácsok helyett senki sem végzi el, tehát nekik minél előbb el kell végezniük. A községfejlesztési alapok összege évente mintegy másfél milliárd forintot ér el, és ez az öszeg önmagában megmutatja ennek a munkának a nagy jelentőségét. A községfejlesztési munka előtt elsősorban falun a nagyüzemi gazdálkodás kialakításával újabb perspektívák mutatkoznak. Az idén megépülő egymillió négyzetméter járda — sőt talán kicsit több is — 400 ezer négyzetméter szilárd burkolatú út, 63 község villamosítása és sok egyéb, már nem csupán a lakóterületek fejlesztését szolgálja, hanem a mezőgazdasági termelés megkönnyítését is. Mert ha a Soltvadkerten épülő járda a divatosabb öltözködést — például a tűsarkú cipő viselését — teszi lehetővé, a falu határában épülő bekötő út a termelőszövetkezet traktorainak, teherautóinak ad könynyebb szállítási lehetőségeket. A tanácsoknak éppen ezért kell több gondossággal és körültekintéssel végezni ezt a munkát. Gondolniuk kell arra, hogy ma már a korábbinál többet fordítsanak egészségügyi és szociális problémák megoldására, tsz-ak számára igen hasznos bölcsődére, napközi otthonok, sőt, a tanyás vidékeken esetleg iskolai kollégiumok építésére is. Mindezek a munkák közérdekűek, tehát megfelelő előkészítésük után nyilván szívesen járulnak hozzá társadalmi munkával a falusi, városi emberek is. Nagyobb fokú specializálódást, a szaktevékenység fokozását követeli meg a szocialista mezőgazdaság a tanácsoktól. A termelőszövetkezetek szervezésében az igazgatásban dolgozók eredményes munkát végeztek és a legtöbb helyen elkészültek a mezőgazdaság megyei fejlesztési tervei is. Az intenzívebb termelés kialakítása azonban az állami irányítást végző tanácsoktól még többet kíván. Az üzemszervezés és tervezés, a tsz-demokrácia megteremtése, a munkafegyelem kialakításában való részvétel új munkakör. Biztosítják-e a tsz-vezetőségek az alapszabály szerinti működést, nem jelentkezik-e itt-ott a sógorságkomaság, helyes-e a munkaegység-elosztás, jól érvényesül-e az anyagi-erkölcsi ösztönzés, milyen irányban fejlődik egy-egy szövetkezeti gazdaság — minderre a tanácsoknak is felelniük kell. Ez is hozzátartozik az új tűzfalvak szocialista falukká alakításához, a szövetkezetbe lépett parasztok szocialista emberré formálásához. Már nem fogadható el az adminisztratív utasítgatás, ami itt-ott még felbukkan a meggyőzés és a tanácsadás helyett. Nemrég készült egy érdekes statisztika. Eszerint a tanácsi vezetők, dolgozók értekezleteik felét a hivatal belső munkájával kötik össze, és a tanácskozásoknak csak kisebb hányada jut a termelőszövekezetek gyakorlati irányítására. Pedig a tsz-ek szakszerű állami irányítása joggal igényel hatékonyabb munkát a tanácsoktól, ha úgy tetszik, több gyakorlati segítséget, mint adminisztrációt. Pontos intézkedés a járási tanácsok mezőgazdasági szerveinek megerősítése tervezési, szervezési, igazgatási és pénzügyi szakemberekkel és hasznosnak létszik egyéb lépések mellett a járási építési-közlekedési osztályok kialakítása is. Mindez azonban önmagában nem elegendő. Az igazgatásnak, a tanácsi vezetésnek a mezőgazdaság irányításában éppúgy, mint más területeken, az új követelmények színvonalára kell emelkednie. Ez egyben tanulás és tanítás, az emberek nevelése. Ez követeli meg, hogy a tanácsok vezetői akták helyett az emberek között éljenek. A hatékonyabb tanácsi munka feltétele a választott szervek szerepének növelése és a különböző társadalmi szervek, a népfront, a lakosság mind szélesebb rétegeinek bevonása a legfontosabb teendők megoldásába. Ezek helyes, többé-kevésbé mindenki által elfogadott célok. S hogy milyen mértékben válik még eredményesebbé a tanácsok tevékenysége, attól függ, milyen ütemben valósulnak meg ezek az elvek minden tanács munkájának gyakorlatában. Kocsis Tamás Kormányválság Törökországban Lemondott az Inönü-kormány A külpolitikai helyzet ■jj A NÉMET KÉRDÉSSEL kapcsolatban Rusk amerikai -*- külügyminiszter legutóbb Canberrában tett megállapításokat. Rusk beszédét most az Izvesztyija Megfigyelő aláírással kommentálja. A lap bevezetőben rámutat: Rush beszédének hangneme és tartalma “-akaratlanul is azt a gondolatot sugallja, hogy valaki megpróbál kitérni a német békeszerződés kérdésének ésszerű megoldása, és a nyugat-berlini helyzet ennek alapján történő rendezése előls. Az Egyesült Államok egyfelől részvevője a német kérdésről folytatott szovjet—amerikai párbeszédnek — mellesleg Kennedy elnök sajtóértekezletén hangsúlyozta, hogy kívánatosnak tartja a párbeszéd folytatását —, másrészt az amerikai külügyminiszter olyan nyilatkozatot tesz,amely lényegében a nyugatberlini megszállási rendszer megszüntetése ellen irányult. Nem világos — jegyzi meg ezzel összefüggésben Megfigyelő —, hogy mi is Washington valódi szándéka: folytatódjanak-e a szovjet—amerikai megbeszélések, amelyeknek csak akkor van értelmük, ha az Egyesült Államok őszintén kívánja az Európa közepén füstölgő háborús tűzfészek eloltását, vagy pedig csupán a tárgyalások látszatát akarja kelteni, s a valóságban semmi komolyat nem akar tenni a második világháború maradványainak megszüntetésére. Ha Bush külügyminiszter nem akarja, hogy a 17 évvel ezelőttinél is pusztítóbb háború zúduljon az emberiségre, úgy nem szabad illúziókban ringatnia magát a nyugat-berlini megszállási rendszer örökössé tételéről, hanem számolnia kell a reális helyzettel, amely azt követeli, hogy a német békeszerződés alapján normalizálják a nyugat-berlini helyzetet, vessenek véget ott a megszállásnak és változtassák Nyugat- Berlint szabad, demilitarizált várossá. A Szovjetunió és a többi szocialista ország kész arra, hogy a német kérdésben kölcsönösen elfogadható megoldást találjon. Ha viszont a nyugati fővárosokban arra gondolnak, hogy Nyugat-Berlint véglegesen a NATO támaszpontjává tegyék, ez teljesen értelmetlen eltévelyedés. Az Izvesztyija ezután rámutat, hogy azon a napon, amikor aláírják a békeszerződést a Német Demokratikus Köztársasággal, a nyugati megszállók végleg elveszítik azt az amúgy is időszerűtlenné vált jogukat, hogy a Spree partján maradjanak. Tetszik-e a nyugati hatalmaiknak vagy sem, mindenképpen tiszteletben kell tartaniuk a német munkások és parasztok államának szuverenitását, amelynek közepén helyezkedik el Nyugat-Berlin. A lap végezetül hangsúlyozza, hogy magától értetődik, a Szovjetunió szeretne megegyezésre jutni a Nyugattal a német kérdésben. Ha azonban a nyugati politikusok azt hiszik, hogy a megegyezést elérhetik fenyegetések és elfogadhatatlan feltételek útján, akkor nagyon tévednek. Ha a Nyugat kész részt venni a német kérdés rendezésében, úgy a tárgyalóasztalnál van számára hely. Ha azonban továbbra is ragaszkodik ésszerűtlen és reálisnak nem nevezhető álláspontjához, akkor nincs más választás, mint hogy a Német Demokratikus Köztársasággal írják alá a békeszerződést. Erre nézve eléggé világos figyelmeztetések hangzottak el. Ő AZ AMERIKAI MAGASLÉGKÖRI NUKLEÁRIS KÍSÉRLETEK terve miatt aggodalmát fejezte ki a tudományos dolgozók világszövetsége csütörtöki nyilatkozatában. A szervezet amiatt is aggódik, hogy az amerikaiak ismét tűfelhőt akarnak kibocsátani a Föld köré. A nyilatkozat hangsúlyozza: “Biztosra vehető, hogy mindkét kísérlet hatással lesz bolygónk környezetére és megnehezítheti a csillagászati és űrkutatási vizsgálatokat." Koszaka japán külügyminiszter fogadta az Egyesült Államok tokiói nagykövetét és kijelentette: a japán kormány tiltakozik az Egyesült Államok ama szándéka ellen, hogy nagy magasságban nukleáris kísérleteket hajtson végre. A külügyminiszter emlékeztetett arra is: Japán fenntartja magának a jogot, hogy kártérítést követeljen azokért a károkért, amelyeket az amerikai robbantási kísérletek a légi és hajóstársaságoknak, valamint a japán halászoknak okoznak. A török köztársasági elnök elfogadta Inönu kormányának lemondását Ankarából jelenti az MTI. Hónapok óta folyik a birkózás a török koalíciós kormány két pártja, a Köztársasági Néppárt és az Igazság Párt között az amnesztia kérdésében. Az Igazság Párt, amely a kivégzett Menderesz híveiből alakult, azonnali és széleskörű amnesztiát követel a régi rendszer bebörtönzött hívei számára. Inönüi miniszterelnök Köztársasági Néppártja viszont — hivatalosan — a részleges és fokozatos amnesztia mellett száll síkra. A válság végül is szerdán robbant ki, amikoris Inönü miniszterelnök előterjesztette a kormány szakaszos amnesztia-tervét. A tervet az Igazság Párt elfogadta, a Köztársasági Néppárt parlamenti csoportja azonban visszautasította. A párt parlamenti csoportja szerda éjszaka rendkívüli ülést tartott, amelynek végén Inönü miniszterelnök benyújtotta lemondását. A lemondást elfogadták. Később hivatalos közleményben jelentették be, hogy a kormány is lemond. Ezzel felbomlott a hat hónappal ezelőtt megalakult és egyébként is gyenge lábon álló koalíció, amely csupán azért jött létre, mert a tavaly októberben megtartott általános választásokon egyik párt sem ért el abszolút többséget A török köztársasági elnök csütörtökön délben elfogadta Inönü miniszterelnök koalíciós kormányának lemondását. Gürsel államfő egyidejűlegkérte a lemondott 78 éves miniszterelnököt, hogy az új kormány megalakításáig lássa el a miniszterelnöki teendőket. Inönü a köztársasági elnöktől távozóban bizakodóan nyilatkozott. Reméli — mondotta —, hogy a kormányválság rövid ideig tart. A török sajtó nagybetűs cí mek alatt jelenti be a kormány lemondását, de csak rendkívül óvatos jóslásokba bocsátkozik. A legtöbb lap — azok kivételével, amelyek közvetlenül az Igazság Párt lapjainak számítanak — az Igazság Pártot teszi felelőssé a válságért. Egyes lapok szerint a párton belül megnyilvánult nézeteltérések fokozódni fognak. A kommentátorok arra számítanak, hogy a párt nagyobb része nem vállal közösséget Gumuspalával, az Igazság Párt elnökével és támogatni fog egy olyan új kormányt, amelynek Inönü áll ismét az élén. Az Igazság Párt két parlamenti csoportja csütörtökön együttes ülést tartott, amelyen a párt lemondott miniszterei is részt vettek. Inönü lemondása — mint a TASZSZ jelenti — zűrzavart teremtett Törökország politikai köreiben. Lapjelentések szerint a török fővárosban biztonsági intézkedéseket tettek. A rendőrségen megszüntették a szabadságolásokat, a katonai vezetők értekezletet tartottak. Modibo Keita Moszkvából Prágába érkezett Moszkvából jelenti a TASZSZ. Modibo Keita, a Mali Köztársaság állam- és kormányfője, valamint kísérete, csütörtökön Moszkvából Prágába utazott. A mali vendégek búcsúztatására a vnukovói repülőtéren megjelent Nyikita Hruscsov, az SZKP és a szovjet állam más vezetői. A repülőtéren Hruscsov miniszterelnök beszédet mondott.Örömmel tölt el bennünket — hangoztatta —, hogy a Szovjetunió és a Mali Köztársaság között, az utóbbi egész fennállása óta, erős baráti kapcsolatok fejlődtek ki. E barátság a kölcsönös tisztelet és bizalom, a népek szabadságáért és a békéért folytatott közös harc alapján nyugszik." A szovjet kormányfő rámutatott, a két ország érdekközössége és sok fontos nemzetközi kérdésben vallott azonos álláspontja minden alapot megad arra, hogy úgy véljük: szilárd bázisa van az őszinte barátság és a széleskörű gyümölcsöző együttműködés további fejlesztésének. Ez fejeződik ki a szerdán aláírt szovjetu mali közös közleményben is. Hruscsov végül kifejezte azt az óhaját, hogy a személyes érintkezés, amely e látogatás folyamán eredményes volt, tovább folytatódjék a két ország, a béke és a népek közötti barátság javára. Válaszbeszédében Modibo Keita kijelentette, hogy “találkozásaink meleg légköre, az őszinte barátság atmoszférája sokáig emlékezetünkben marad". Hangsúlyozta, hogy a bizalom állandó jellemzője volt a Szovjetunióban folytatott megbeszéléseinek és a különböző találkozásoknak. A mali küldöttség tagjai nagyon elégedettek mindazzal, amit a Szovjetunióban láttak. A szovjet állam vezetőivel folytatott tárgyalásokon és a dolgozókkal való találkozásaik alkalmával a Mali Köztársaság vezetői meggyőződtek arról, hogy a szovjet nép békét akar, hogy építhesse a kommunizmust. Kötelességünknek tartjuk a szovjet— mali barátság fejlesztését és erősítését — hangsúlyozta Modibo Keita. Modibo Keita csütörtökön délben a csehszlovák kormány meghívására Prágába érkezett A vendéget a prágai repülőtéren csehszlovák vezető személyiségek fogadták, élükön Antonin Novotny köztársasági elnökkel. A himnuszok elhangzása után Antonin Novotny mondott üdvözlő beszédet. Hangsúlyozta, hogy a csehszlovák nép meleg szeretettel köszönti vendégét, aki olyan ország vezetője, amely lerázta magáról a gyarmati igát és a függetlenség útjára lépett Örömét fejezte ki, hogy a Mali Köztársaság és Csehszlovákia népei között barátság és szoros együttműködés alakult ki. Hangoztatta, reméli, hogy ezek a kapcsolatok a jövőben tovább bővülnek. A köztársasági elnök szavaira Modiko Keita válaszolt Köszönetet mondott a baráti fogadtatásért és reményét fejezte ki, hogy látogatása Csehszlovákiában tovább erősíti majd a két nép barátságát Szovjetunnali közös közlemény Moszkvából jelenti a TASZSZ. Moszkvában nyilvánosságra hozták a szovjet mali közös közleményt, amelyet szerdán írt alá Nyikita Hruscsov, a Szovjetunió Minisztertanácsának elnöke és Modibo Keita, a Mali Köztársaság állam- és kormányfője. A közlemény rámutat, hogy Modibo Keita beszélgetései Hruscsoval és Brezsnyevvel szívélyesek voltak, az őszinte barátság és a teljes kölcsönös megértés légkörében zajlottak le. A közleményben kifejezésre jut az a szilárd meggyőződés, hogy Modibo Keita Szovjetunióban tett látogatása “fontos lépés a Szovjetunió és a Mali Köztársaság barátságának és együttműködésének további megszilárdítása útján". A moszkvai beszélgetésekmindkét fél nagy megelégedésére megmutatták, hogy a Szovjetunió és a Mali Köztársaság kormányának nézetei megegyeztek a jelenlegi nemzetközi helyzet egy sor fontos problémájában. Az általános és teljes leszerelés megvalósítása különösen sürgős és elodázhatatlan feladat — hangsúlyozza a két kormány. A malt fél a tárgyalások folyamán megismerte a Szovjetuniónak a német békeszerződés megkötése kérdésében elfoglalt álláspontját. “Mindkét fél kifejezte azt a szilárd meggyőződését, hogy elengedhetetlenül szükséges e kérdés mielőbbi békés rendezése.« A Szovjetunió és a Mali Köztársaság kormánya üdvözli az algériai nép történelmi győzelmét. A két kormány kijelenti: “Minden intézkedést meg kell tenni annak biztosítására, hogy a hős algériai nép teljes mértékben megvalósíthassa az önrendelkezéshez való szent jogát." A két fél kifejezi azt a mély meggyőződését, hogy a Kínai Népköztársaság ENSZ- beli jogainak helyreállításaegyik fő feltétele az Egyesült Nemzetek Szervezete hatékony tevékenységének". A közeljövőben máli parlamenti küldöttség látogat majd el a Szovjetunióba.