Magyar Nemzet, 1962. június (18. évfolyam, 126-151. szám)

1962-06-01 / 126. szám

Péntek, 19­62. június 1., .Hragark­ai Bet Fokozzuk harcunkat a leszerelésért és segítsük elő a moszkvai béke-világkongresszus sikerét Megkezdődött Budapesten a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 25. ülése Csütörtökön a Gellért Szálló épületében berendezett tanács­teremben megkezdődött a Szakszervezeti Világszövetség végrehajtó bizottságának 25. ülése. A tanácskozáson megvitat­ják a szakszervezetek ötödik világkongresszusán hozott ha­tározatok végrehajtásának ta­pasztalatait, a nemzetközi munkásmozgalom időszerű kérdéseit, a jelenlegi nemzet­közi helyzettel összefüggő szakszervezeti tennivalókat, valamint a második nemzet­közi nőkonferencia összehívá­sával kapcsolatos feladatokat. Az ülésein a magyar szak­szervezeteket Somogyi Miklós, a SZOT elnöke, Brutyó János, a SZOT főtitkára, Beckl Sán­dor, a SZOT titkára és Kádas István, a SZOT nemzetközi kapcsolatok osztályának veze­tője képviseli. A tanácskozást Renato Bi­­tossi, az SZVSZ elnöke nyitot­ta meg, majd Brutyó János a vendéglátó magyar szakszerve­zetek nevében üdvözölte a vég­rehajtó bizottság tagjait. ■— A mosz­kvai kongresszus óta éltelt néhány hónapban olyan világpolitikai esemé­nyeknek, tömegmozgalmaknak lehettünk tanúi, amelyek két­ségtelenül az ötödik kongresz­­szuson elfogadott akció­prog­ram megállapításainak, irány­vonalának helyességét tá­masztják alá — mondotta a többi között. — Az elmúlt hó­napokban megélénkültek, s to­vább szélesedtek a munkás­ság különféle akciói a kapita­lista országok­ban. Tovább erő­södött Latin-Amerika, Afrika, Ázsia gyarmati, félgyarmati sorsján élő népeknek harca az imperialista elnyomókkal szemben. A volt gyarmati or­szágok pedig további lépése­ket tettek társadalmi, gazda­sági, kulturális életük fej­lesztésére, függetlenségük meg­szilárdítására.­­ A magyar munkásosztály nagy figyelemmel kíséri az SZVSZ végrehajtó bizottságá­nak 25. ülését, amely minden bizonnyal újabb segítséget, út­mutatást ad a magyar szak­­szervezeteknek is jövőbeni fel­adataik megoldásához — mon­dotta befejezésül Brutyó Já­nos. Ezután Louis Saillant, a Szakszervezeti Világszövetség főtitkára tartotta meg beszá­molóját Az SZVSZ főtitkára rámu­tatott arra, hogy a nemzet­közi helyzetben az enyhülés és a feszültséget növelő irányza­tok jelenségei követik egy­mást. A Szakszervezeti Világ­szövetség és a nemzetközi munkásmozgalom nagy meg­elégedéssel üdvözölte az algé­riai ideiglenes kormány és a francia kormány között, hosz­­szas tárgyalások után Evian­­ban megkötött egyezményt, amely az egyik legkeményebb nemzeti felszabadítási küzde­lem megoldását készíti elő. A­­ nemzetközi szakszervezeti­­ mozgalom fontos feladata,­­ hogy továbbra is teljes szoli- - daritást tanúsítson az algériai nép harca iránt — hangoztat­ta. — Egy másik fontos ese­mény, amely magára irányí­totta a dolgozók éber figyel­mét, a Genfben március 14-én megkezdődött leszerelési kon­ferencia. A konferenciával kapcsolatban az SZVSZ főtit­kára hangsúlyozta, hogy a nyugati hatalmak magatartása nagy éberséget tesz szükséges­sé a dolgozók részéről. Az imperialisták cselszövé­seivel szemben a népeknek és a munkásosztálynak, mint a társadalom, döntő erejének to­vábbra is lankadatlan éber­séget kell tanúsítaniuk. Ennek az éberségnek a fokozása je­gyében hívta össze a Béke-Vi­­lágtanács júliusra, Moszkvába a leszerelési és béke-világ­­komgresszust, s ezt a kezdemé­nyezést az összes országok dol­gozói teljes szívükkel táma-Beszámolója további részé­ben Louis Saillant a dolgozók­nak az imperialisták háborús politikája ellen vívott harcá­ról, valamint a monopóliumok fokozott kizsákmányolási tö­rekvéseivel szemben tanúsított ellenállásáról beszélt. Részle­tes áttekintést adott az utolsó 5 hónap nagy békeakcióiról. Ezután az amerikai impe­rializmusnak a ku­bai forra­dalom ellen folytatott akna­munkájával szemben magasra csapó népi felháborodásról szólott, majd az ázsiai néptö­megek harcával foglalkozott. Szolidaritási kampányok zaj­lanak le Ázsia összes orszá­gaiban az indonéz nép és az indonéz dolgozók támogatásá­ra, Nyugat-Iriánnak a hol­land gyarmati iga alól történő felszabadításáért. Dél-Viet­namiban a hazafiak nehéz küzdelmet folytatnak Diem bábkormánya és az amerikai ejtőernyősök véres koalíciója ellen. Ezután a dolgozóknak a mo­nopolista kizsákmányolással szemben vívott harcairól szó­lott Louis Saillant. Konkrét példákat ismertetett a többi között a latin-amerikai dolgo­zók fokozódó bérharcaiból és tömegharcaiból. Külön szólott az SZVSZ főtitkára az Ame­rikai Egyesült Államok mun­kásosztályának helyzetéről és küzdelmeiről A szakszervezeti egység kérdéséről szólt ezután a be­számoló, majd az SZVSZ legközelebbi feladatait ismer­tette Louis Saillant. Kiemel­te: az SZDSZ-re váró felada­tok egyik legfontosabbika, hogy új ösztönzést adjon a dolgozó tömegek harcának a békéért és a leszerelésért. Eb­ben a szellemben javasolta, a végrehajtó bizottság intézzen felhívást a világ dolgozóihoz és szakszervezeteihez, fokoz­zák harcukat a leszerelésért és minden erejükkel segítsék elő a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus sike­rét. Az SZVSZ közvetlen tenni­valói között jelölte meg a fő­titkár, hogy a világszövetség és tagszervezetei fejlesszék tevékenységüket az ENSZ-en és nemzetközi szervezetein belül. Nagy nyomatékkal emelte ki az újjáéledő német militarizmus veszélyével szem­beni fokozott tömegharc szük­ségességét. A fő feladat: a szakszervezeti mozgalom meg­erősítése, a nemzetközi mun­kásszolidaritás fejlesztése, a szakszervezeti akcióegység megszilárdítása. A beszámolót vita követte. Felszólalt: Frantisek Zupka, az SZVSZ alelnöke, a cseh­szlovák szakszervezetek köz­ponti tanácsának elnöke; Vi­­cente Lombardo Toledano, az SZVSZ alelnöke, a latin-ame­rikai dolgozók szövetségének elnöke; V. V. Grisin, az SZVSZ alelnöke, a szovjet szakszer­vezetek központi tanácsának elnöke; Fernando Santi, az olasz általános munkásszövet­ség titkára; Liu Csang-seng, az SZVSZ alelnöke, a kínai szakszervezetek szövetségének alelnöke. Több takarmányélesztőt, keménysajtot, paradicsom- és borsókonzervet készít az élelmiszeripar Az élelmiszeriparban a múlt évben beruházásra és felújí­tásra fordított töb­b mint egy­­milliárd forintból elkészült a többi között a zalaegerszegi új sajtérlelő üzem, a diós­győri­ Édesipari Gyár, a Sop­roni Sörgyár új gépháza, a Szegedi Konzervgyár raktára, valamint a kaposvári és a Szolnoki Cukorgyár új légtisz­tító üzeme. A múlt évre ter­vezett beruházások közül az idén adták át véglegesen a Szentesi Erőtakarmánygyárat. A múlt évi üzembehelyezések eredményeként több mint két­szeresére nőtt az élelmiszer­iparban a takarmányélesztő gyártás, a korábbi 229 vagon­ról 460 vagonra bővült a sajt­­érlelő kapacitás, naponta 250 vagonnal több borsót és 36 va­gonnal több nyers paradicso­mot dolgozhatnak fel az idén. Ebben az évben több mint 800 millió forintot terveztek beruházásokra az élelmiszer­­iparban. Az egész keretből legnagyobb arányban a kon­zerv- és a tejipar, valamint a malomipari, termény­forgal­mi igazgatóság részesedik. A folyamatban levő 46 nagyobb beruházásból az idén 31-et kell befejezni. Új „KRESZ” a Balatonon Tökéletesítik a vihar-előrejelző szolgálatot A balatoni révkapitányság a tavalyi idényben 89, a MAHART pedig 15 esetben sietett segítségére a bajba­jutott fürdőzőknek, vitorlá­soknak, akik figyelmen kívül hagyták a rendeleteket. A fürdőzők, csónakázók, vi­torlázók védelmére az idén új „KRESZ”-t léptetnek életbe a Balatonon. Mivel a kisebb viharok alkalmával is tucat­számra borulnak fel a vitor­lások, elrendelték, hogy a kisebb, Kalóz-típusú hajók­nak óránként negyven kilo­méteres szélben még verseny idején is nyomban révbe kell vonulniuk. A nagy hajók 65 kilométeres sebességű szélben kötelesek abbahagyni a ver­senyt. Az alkoholfogyasztó vitorlázókat, csónakázókat éppúgy a legszigorúbban bün­tetik, mint a szárazföldön a közúti gépjárművek vezetőit. A csónakázók vízijártassági engedély nélkül csak másfél méter mélységű vízben evez­hetnek. A jogosítvánnyal rendelkezők a parttól számí­tott egy kilométeres övezet­ben közlekedhetnek. A kiköl­csönzött gumimatracokat ka­paszkodókötéllel szerelik fel. Gumimatraccal szintén 1,5 méteres mélységű vízben le­het csak tartózkodni. A révkapitányság és a me­teorológiai obszervatórium tökéletesíti a vihar-előrejelző szolgálatot. Az idén vihar előtt az eddigi kilenc helyett húsz helyen riasztják raké­tákkal a vízen tartózkodókat. Dobi István üdvözlő távirata Nagy-Britannia nemzeti ünnepére Dobi István, az Elnöki Ta­nács elnöke, Nagy-Britannia nemzeti ünnepe alkalmából táviratban üdvözölte II. Er­zsébet királynőt. Értelmiségi nagygyűlés Miskolcon A Hazafias Népfront és az MSZMP városi bizottsága csü­törtökön értelmiségi nagygyű­lést rendezett Miskolcon. A gyűlésen az üzemek, intézmé­nyek, vállalatok több mint 600 értelmiségi dolgozója vett részt. Gácsi Miklós, a diósgyőri Lenin Kohászati Művek fő­mérnöke, a Borsod megyei képviselőcsoport titkára mon­dott megnyitót, majd dr. Or­­tutay Gyula, a budapesti Eöt­vös Loránd Tudományegye­tem rektora, a Hazafias Nép­front Országos Tanácsánál­ fő­titkára tartott előadást a párt értelmiségi és népfront-politi­kájáról. Száz békegyűlésen tízezer részvevő Baranyában A Hazafias Népfront Bara­nya megyei elnökségének csü­törtöki ülésén Papp Sándor megbízott megyei titkár be­számolt arról, hogy májusban Baranyában száz békegyűlést tartottak, mintegy tízezer részvevővel. Az elnökség meghallgatta Barcs József megyei főagro­­nómusnak, a Hazafias Nép­front megyei elnökhelyettesé­nek beszámolóját is az idősze­rű mezőgazdasági munkákról, illetve a Hazafias Népfront aktivistáinak ezzel kapcsolatos feladatairól. 1300 forinttal emelkedett az átlagjövedelem a Komárom megyei tsz-ekben Csütörtököm Tatabányán ülést tartott a Komárom me­gyei tanács. Az ülésen részt vett Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke, a megye or­szággyűlési képviselője is. A tanácstagok megvitatták a he­lyi iparpolitikai tervet és a megye mezőgazdaságának helyzetét. A vitából a többi között ki­tűnt, hogy a megyében jelen­tősen növekedett a tsz-tagok szorgalma és ennek is ered­ménye, hogy egy év alatt 1300 fo­rinttal emelkedett az egy tagra jutó évi átlagkereset. Az aszály ellenére növekedett a megye állatállománya. A ho­zamok azonban még alacso­nyak. Három településsel bővül Zalaegerszegi A zalaegerszegi városi ta­nács csütörtök délelőtt ülést tartott. Ezen a többi között megtárgyalták Csácsbozsok, Pózva és Ságod községek ta­nácsainak azt a kérelmét, hogy csatolják településüket Zalaegerszeghez. A tanácsülés elfogadta a csatlakozási kérelmet és azt a felsőbb hatóságokhoz ter­jeszti. ELJEGYZÉS, ESKÜVŐ, NÉVADÓ ÜNNEPSÉGEK, RENDEZVÉNYEK lebonyolítását lakáson is vállalja a VII. KER. VENDÉGLÁTÓIPARI V. (VII. Nagydiófa u. 8.) Üzemeltetési osztály 425—988 Különtermek: LYRA ÉTTEREM, DIÓFA ÉTTEREM, HÁGI SÖRÖZŐ, VII. Majakovszkij u. 59. V.II. Dohány u. 38. VII. Huszár u. 7. A Minisztertanács elfogadta a tankötelezettségről és az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendelettervezetet A kormány Tájékoztatási Hivatala közli: A Minisztertanács csütörtö­kön ülést tartott. Megvitatta és elfogadta az Országos Tervhivatal elnökének az első negyedévi terv teljesítéséről szóló jelentését. A kormány megtárgyalta a földművelésügyi miniszternek az állatállomány átteleltetésé­­ről szóló jelentését. A Minisz­tertanács a jelentést tudomá­sul vette. A munkaügyi miniszter be­számolt a vállalati alkalma­zottak új premizálási és bér­besorolási rendszerének idei tapasztalatairól. A kormány a beszámolót elfogadta. A művelődésügyi miniszter — az oktatási reformról szóló törvény végrehajtásaként — előterjesztette a tankötelezett­ségről, valamint az alsófokú oktatási intézményekről szóló törvényerejű rendeletek ter­vezetét. A kormány az elő­terjesztéseket elfogadta, és úgy határozott, hogy a Nép­­köztársaság Elnöki Tanácsa elé terjeszti. A Minisztertanács ezután folyó ügyeket tárgyalt. Befejeződtek a magyar-lengyel külkereskedelmi vegyesbizottság tárgyalásai Csütörtökön befejeződtek a magyar—lengyel külkereske­delmi vegyes­bizottság Buda­pesten folytatott tárgyalásai, amelyek során megvizsgálták az 1961. évi árucsere-forgalmi jegyzőkönyv végrehajtását, va­lamint azt, hogy ez évben ho­gyan alakulnak a tervezett kölcsönös áruszállítások. A két ország képviselői további áruszállításokban állapodtak meg, amelyek hozzájárulnak az országaink közötti árucse­re-forgalom szélesítéséhez. A tárgyalások baráti légkörben folytak. A jegyzőkönyvet ma­gyar részről Nagy Ferenc, a Külkereskedelmi Miniszté­rium főosztályvezetője, lengyel részről Wladislaw Zdanowicz, a külkereskedelmi miniszté­rium főosztályvezetője írta alá. A tudományos eredmények anyagi erővé válnak Az Agráregyetem segítsége a Tiszamenti Tsz-nek A tudomány és a gyakorlat együttműködése egyik igen jellemző megnyilatkozásának voltunk tanúi csütörtökön a gödöllői Agráregyetemen. A Hazafias Népfront orszá­gos titkársága a közelmúltban felkérte az Agráregyetemet hogy a tiszakeszi Tiszamenti Tsz tö­bb mint ötezer holdas gazdaságának nyújtson szak­mai segítséget. A professzo­rok, adjunktusok és docensek, mint már oly sokszor, most is eleget tettek a kérésnek. Fel­mérték a tsz gazdasági hely­zetét és az ennek alapján el­készített részletes jelentés fe­lett a Tiszamenti Tsz vezető­ségének jelenlétében indítot­tak gyümölcsöző vitát. A vita során sok hasznos javaslat hangzott el. Magyari András rektor, a biológiai tu­dományok doktora zárszavá­val ért véget az egész napos tanácskozás. — Örülünk — mondotta —, hogy egyete­münk tudományos eredmé­nyeit anyagi erővé változtat­hatjuk és ezzel hathatós se­gítséget nyújthatunk mind a Tiszamenti Tsz-nek, mind pe­dig­­népgazdaságunknak. Húsz év múlva a zöldségfélék vetésterülete megkétszereződik és félmillió holdon termesztünk gyümölcsöt Hazánk természeti adottsá­gai kiválóan alkalmasak a kertészeti kultúrák művelésé­re, sok termékünk, mint pél­dául a makói hagyma, a ka­locsai fűszerpaprika, a tokaji bor és a Jonathán alma­vi­lág vagy legalábbis európai hírű. A Közép- és Kelet- Európában különösen elő­nyösnek számító természeti viszonyok teljesebb hasznosí­tására, a gyümölcs- szőlő- és zöldségtermesztés nagyarányú fellendítésére azonban csak most nyílik meg a lehetőség. A mezőgazdaság most ké­szülő távlati tervében köz­ponti helyet foglal el a ker­tészeti termelés fejlesztése. Mint az Országos Tervhiva­talban elmondották: a követ­kező húsz év során jelentő­sen megváltozik a mezőgaz­daság, elsősorban a növény­­termesztés szerkezete, a ker­tészeti termelés értéke az egész mezőgazdaságénak egy­ötöde lesz majd, szemben az 1960. évi mintegy 14 száza­lékkal. A zöldségfélék vetés­­területe a mostaninak mintegy kétszeresére növek­szik, a nagyüzemi gyümöl­csösök területe pedig megöt­szöröződik, s eléri a félmillió holdat. A számítások szerint húsz év múlva az egész me­zőgazdaságban kilencszer több műtrágya és legalább kétszer több gépi munka jut egy hold­ra, az öntözéses gazdálkodás pedig kereken kétmillió hold­ra terjed majd ki. 1980-ban szőlőből mintegy háromszor, gyümölcsből csaknem ötször nagyobb termést takarítha­tunk be, s ezen belül például az étkezési szőlő és a bogyós gyümölcsök termelése körül­belül tízszeresére, a kajszi- és őszibaracké hét-kilencsze­resére nő. A kertészeti termelés nagy­arányú bővülése lehetővé te­szi táplálkozási kultúránk ja­vítását, a vitamindús élelmi­szerek fogyasztásának növelé­sét Az 1960. évi termésből —­­ előzetes számítások sze­rint — a mostaninál 60—70 százalékkal több zöldségféle és 160—170 százalékkal több gyümölcs, mindkettőből 130— 130 kiló jut egy főre. A ker­tészeti termeléssel majdnem párhuzamosan, bizonyos fokig annak kiegészítőjeként fejlő­dik konzerv, és mélyhűtő­iparunk. 1980-ban a gyümölcs- és zöldségféléknek mintegy negyedrésze feldolgozva jut a fogyasztókhoz. A baráti országok, s első­sorban a Szovjetunió megren­deléseire támaszkodva, a friss és konzervált kertészeti ter­mékek exportja húsz év alatt előreláthatólag megtízszere­ződhet, s részesedése csak­nem kétszeresére nőhet tel­jes mezőgazdasági kivitelünk­ben. A következő 20 év alatt kon­zervgyártásun­k kapacitása gyors ütemben bővül; a zöld­ségkonzervek termelése ki­lenc- tí­zszenesére, a gyüm­ölcs­­konzerveké hat-hétszeresére, a gyorsfagyasztott áruké pe­dig legalább hússzorosára növekszik. % Közgazdaságtudományi ülésszak az Akadémián Csütörtökön az Akadémia dísztermében a Magyar Tudo­mányos Akadémia társadalmi­­történeti tudományok osztá­lya és Közgazdaságtudományi Intézete egész na­pos tudomá­nyos ülésszakot rendezett a Szovjetunió Kommunista Párt­jának XXII. kongresszusa és a magyar közgazdaságtudo­mány címmel. A több száz fő­nyi érdeklődő közönség sorai­ban helyet foglalt a gazdasági élet számos vezető személyi­sége, a közgazdaságtudomány kiváló elméleti és gyakorlati művelője. Az ülést Erdei Fe­renc, a Magyar Tudományos Akadémia főtitkára nyitotta meg, majd Friss István aka­démikus, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, a Köz­gazdaságtudományi Intézet igazgatója tartott előadást.

Next