Magyar Nemzet, 1962. július (18. évfolyam, 152-177. szám)
1962-07-01 / 152. szám
* Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • A magyar békemozgalom konferenciája az Országházban Megválasztották a moszkvai részt vevő leszerelési és béke-világkongresszuson magyar küldöttséget Jelképe ennek a szombaton megtartott országos békekonferenciának, amely a magyar békemozgalom munkásságának egybegyűjtését, s a július 9-én megnyíló moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus hazai előkészítését vállalta feladatául, hogy az Országházban tanácskozott. Ez a parlamenti konferencia olyan szimbólum, amely a békemozgalom és a szocialista ország kormányának egységét mutatja meg a békéért, a leszerelésért, a fegyver nélküli világ, a háború nélküli világ megteremtéséért folyó harcban. A nagy tanácskozás ezer részvevője az egész országot képviselte. Csak egy-két név a küldöttek közül. Kállai Gyula és dr. Münnich Ferenc, az MSZMP Politikai Bizottságának tagjai mellett az elnökség soraiban s a tanácskozóteremben számos tudós volt jelen, Jánossy Lajos, Bognár József, Csűrös Zoltán, Ortutay Gyula, Vadász Elemér, művészek sora, mint Kodály Zoltán, Kisfaludy-Stróbl Zsigmond, Domanovszky Endre, Pátzay Pál, Székely Mihály, Tolnay Klári, az egyházak képviselői — Hamvas Endre római katolikus, Káldy Zoltán evangélikus, Szamosközi István református püspök —, szocialista brigádvezetők városról és faluról, üzemekből és termelőszövetkezetekből. A nemzetközi békemozgalom képviseletében vett részt a magyar konferencián James Endicott lelkész, a Békevilágtanács elnökségének tagja, Bernal aszszony, a Béke-Világtanács professzor elnökének felesége, Semenyenko szovjet professzor, a lengyel, a finn, a nyugatnémet, a francia, az osztrák és az iraki békemozgalom több küldötte. A tanácskozás közben egyre-másra érkeztek az Országházba az ország egyetértésének bizonyságai: levelek, táviratok, amelyek a budapesti tanácskozást köszöntötték és ajándékok, amelyeket a magyar küldöttség a moszkvai világkongresszusra visz magával. A békekonferenciát dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsának főtitkára nyitotta meg, majd Szakasits Árpád, a Béke-Világtanács tagja, az Országos Béketanács elnöke terjesztette elő referátumát A magyar békemozgalom a leszerelési és békevilágkongresszus sikeréért címmel. felve lépjenek fel a nyugatnémet imperializmus felfegyverzésének politikája ellen. Adjanak hangot a követelésnek, hogy a német békeszerződés megkötésével, a nyugatberlini kérdés békés rendezésével számolják fel az európai békét közvetlenül fenyegető veszélyt. Tolmácsolják népünk együttérzését és támogatását a gyarmati országok népeinek küzdelme iránt az elnyomás és kizsákmányolás minden nyílt és álcázott formájával szemben. Dolgozzanak, tevékenykedjenek küldötteink úgy, hogy egész fellépésük a békeszerető erők egységének nagy ügyét szolgálja. Szakasits Árpád beszéde — Már csak napok választanak el bennünket a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus megnyitásától. Szívdobogtatóan nagyszerű és messzeható esemény lesz ez; öt kontinens népeinek képviselői találkoznak Moszkvában, a legkülönbözőbb fajták, nemzetek, osztályok és szemléletek képviselői. Szabad fórum lesz a kongresszus, amelyen nyíltan és őszintén vitatkozhatunk a béke és leszerelés valamenynyi problémájáról. A leszerelési világértekezlet gondolata 1961 decemberében a Béke-Világtanács stockholmi ülésén érlelődött meg, s ennek nyomán határozta el az idén márciusban Bécsben a BVT elnöksége nagyhatású felhívásának kibocsátását. Ebben a többi között hangoztatta: »öszsze kell fognunk, hogy feltartóztassuk a fegyverkezési versenyt, véget vessünk a nukleáris fegyverkísérleteknek, kiküszöböljük az atomháború veszélyét. Küldje el ezért képviselőit minden nép a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszusra, amely július 9-én ül össze a szovjet fővárosban.« *— Népünk helyesléssel fogadta ezt a felhívást, s a magyar békemozgalom azóta is legjava erőit mozgósította, hogy e nagyszerű szavak mély tartalma áthassa közvéleményünket. Mostani békekonferenciánknak is az a célja, hogy a leszerelésért vívott küzdelem jelenlegi helyzetének és lehetőségeinek általános áttekintése után számbavegye: mit tett békemozgalmunk a leszerelési és béke-világkongresszus sikeréért; miként foglalt állást népünk ebben az égető sorskérdésben. Végül pedig feladatunk az is, hogy útmutatást adjunk: milyen elvi és gyakorlati álláspontot képviselnek küldötteink a kiemelkedő jelentőségű moszkvai tanácskozáson. Az előadó ezután arról beszélt: mi jellemzi napjainkban a nemzetközi helyzetet? Felhívta a figyelmet: változatlanul fennáll az atomháború veszélye, az amerikai imperializmus a nemzetközi élet minden alapkérdésében tovább folytatja agresszív politikáját. Az események azonban azt mutatják, hogy az imperializmus erői végül is vereségre vannak kárhoztatva, és sok embert mozgósító baráti összejövetelekig és a szülői munkaközösségek értekezletéig számtalan alkalmat leltek a békemozgalom céljainak ismertetésére. Mindezeken a fórumokon több mint kétmillió honfitársunkhoz jutottunk el. — Az elmúlt hónapokban sokrétűbbé váltak békemozgalmunk nemzetközi kapcsolatai is. Egész sor más ország békemozgalmával cseréltük ki tapasztalatainkat, s juttattuk el hozzájuk a magyar békemozgalomban a leszerelés különböző problémáival kapcsolatban kialakult álláspontokat. Ma már több mint 60 ország békemozgalmával, tartunk szervezett, szilárd kapcsolatot. A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus után mintegy 40 országból hívunk meg delegátusokat hazánkba. Elsősorban a latin-amerikai és afrikai országok küldötteit látjuk majd vendégül. Hiszszük, hogy a találkozók hozzájárulnak majd ahhoz: a személyes élmények eredményeként népünk széles rétegeiben tovább erősödik a szolidaritás érzése a politikai és gazdasági felszabadulásukért küzdő népek iránt. A moszkvai leszerelési és béke-világkongresszust megelőző akció nagy eredménye, hogy színesebbé, ötletesebbé tette egész mozgalmunk munkáját. A lényegében országos méretű beszélgetésekhez sok helyütt vonzó, újszerű kereteket találtak. Kétmillió ember a békemozgalom rendezvényein — Örömmel jelenthetjük — folytatta —, hogy a moszkvai értekezlet küszöbén a világ minden tájáról biztató hírek érkeznek a nemzeti békemozgalmak előkészületeiről. Ezeknek a híreknek legáltalánosabb jellemzője: a mozgalom szélesedéséről és egységének növekedéséről számolnak be. Jó hagyományaihoz híven a magyar békemozgalom sem sajnálta erőit, amikor a világkongresszus előkészítéséről volt szó. Az Országos Béketanács elnöksége átfogó programot dolgozott ki a kongresszus céljainak ismertetésére. Örömmel jelenthetem a konferenciának, hogy a széleskörű akció tervét minden lényeges pontban teljesítettük, sőt több vonatkozásban a vártnál nagyobb eredményeket értünk el. Tízezer aktivistánk csaknem 15 000 békegyűlésen ismertette a nemzetközi helyzetet, s tájékoztatta a részvevőket a moszkvai leszerelési és béke-világkongresszus programjáról, segítette őket az események helyes megítélésében. Aktivistáink találékonyságát mutatja, hogy termelőszövetkezeti közgyűlésektől a tanácsüléseken át a sokszínű Küldöttségünk Moszkvában népünk életbevágó érdekeit képviseli Szakasits Árpád végül hangsúlyozta: " Meggyőződésünk, hogy a magyar delegáció méltóképpen képviseli majd a moszkvai kongresszuson népünk oly egységesen és szenvedélyesen megnyilvánuló békeakaratát. Az értekezleten hangoztassák küldötteink, hogy népünk kormányával egyetértésben minden erővel a feszültséget fokozó fegyverkezési hajsza ellen, a leszerelés megvalósításáért küzd. Támogassanak minden építő javaslatot, amely közelebb visz bennünket a nagy cél eléréséhez. Dolgozzanak együtt nyílt, baráti őszinteséggel a nemzetközi közvélemény minden áramlatával, minden olyan politikai és világnézeti irányzat képviselőjével, amely kész maga is lépéseket tenni a teljes és általános leszerelésért. Emeljék fel szavukat minden olyan esetleges kísérlettel szemben, amely az atomháború elkerülhetetlenségének hirdetésével akarná megbénítani a békeharc cselekvőkészségét. — Hazánk, népünk életbevágó nemzeti érdekeit képvi A tanácskozás vitája Szakasits Árpád nagy tapssal fogadott beszéde után sorra szót kértek a társadalom minden rétegének képviselői. . Szűkebb hazájuk, egy-egy közösség és a maguk nevében vallottak arról, mit éreznek, hogyan gondolkoznak. Felszólaltak a hazánkban tartózkodó külföldi delegációk tagjai is. James Endicott a Béke-Világtanács üdvözletét tolmácsolta, majd arra emlékeztetett, hogy 1953-ban Budapestről indult útjára az üzenet »Új, nagy reménység született, nyilvánvalóvá vált mindenki előtt, hogy a háborúnak igenis véget lehet vetni.« A leszerelési és béke-világkongresszustól, amely, július 9-én ül össze Moszkvában, azt várjuk — hangoztatta —, hogy továbbfejleszti ezt a gondolatot.*Új remény született: az emberiség eltörli a háborút és az új világban, amely békét és függetlenséget biztosít mindenki számára, gyors és csodálatos fejlődés lesz jutalmunk.« Csűrös Zoltán azt fejtegette, hogy korunkban, amikor a tudomány, az emberiség olyan anyagokat és eszközöket fordít a maga javára, amelyek eddig ártalmunkra voltak, minden lehetőség megvan arra, hogy megfékezzük a háború megszállottjait, s új, virágzó korszakot nyissunk az emberiség történetében. J. D. Bernal asszony a brit békemozgalom mind erőteljesebb akcióit ismertette, s állást foglalt a béke különböző rendű, rangú, világnézetű híveinek egysége mellett. Hangsúlyozta, a békemozgalmak együttműködése, a delegációk kölcsönös látogatása sokat tehet a népek közötti barátság elmélyítéséért, majd így fejezte be felszólalását: — Boldogok lennénk, ha Magyarországról is minél több küldött érkezne Angliába, hogy kicseréljük tapasztalatainkat, még jobban megismerjük egymást. Vadász Elemér hangsúlyozta: népünk újra és újra hitet tesz a Szovjetunió vezette béketábor mellett. Tudja, hogy a felemelkedés további útja a béke, a leszerelés. Békás Lajos, az Eötvös Loránd Tudományegyetem hallgatója azoknak a fiataloknak a nevében beszélt, akik eddig csak készültek az életre, s most akarják valóra váltani terveiket. Állásfoglalásukat így összegezte:■Vágyaink egy gondolatba forrnak össze: béke. Egész eddigi életünk gyümölcseit csak akkor szüretelhetjük le — mondotta —, ha békében dolgozhatunk.* * Ny. P. Semenyenko az Ukrán Tudományos Akadémia alelnöke volt a következő felszólaló. Arról beszélt, hogy a szocialista országok táborában a magyar nép eredményesen járul hozzá a közös célok megvalósításához, majd így folytatta: — Néhány nap múlva megérkeznek Moszkvába a leszerelési és béke-világkongreszszus első külföldi vendégei. Tudjuk, hogy a kapitalista, a gyarmati és a függő országok népeinek nem minden küldötte utazhat hazánkba. Rendőri és állami korlátok állják útjukat, börtönrácsok akadályozzák őket. Mégis ott lesznek közöttünk, ha másképp nem, gondolatban. Ők is közreműködnek majd abban, hogy a béke, az általános és teljes leszerelés moszkvai fóruma híven tükrözze, meggyőzően bizonyítsa: az embermilliók a világ minden táján békét akarnak. Pintér Jánosné szerkeszőllői tsz-tag faluja népének jókívánságait Tolmácsolta, majd Brezanóczy Pál egri apostoli kormányzó emelkedett szólásra. — Ha el akarjuk kerülni — mondotta a többi között — a végletes katasztrófát, az általános és teljes leszerelés megvalósítása aligha tűr további halasztást. Mindent meg kell tennünk azért, hogy győzedelmeskedjék az emberi munkának egyedül jogos alkotó jellege, hogy az atomháború lidércnyomásának elűzése után a béke és biztonság áldott légkörében világviszonylatban is megszűnjék a nyomor és sokasodjék a kenyér. Runar Nordgreen a finn békeharcosok köszöntését hozta a kongresszusra, s többek között elmondotta, hogy hazája lakóit mélységesen aggasztja a Német Szövetségi Köztársaság felfegyverzése. A német militarizmus az elmúlt évtizedekben már két ízben is megszállta Finnországot. Éppen ezért — mondotta a többi között — támogatjuk azokat, akik a német békeszerződés megkötését követelik. Azt akarjuk, hogy a Keleti-tenger legyen a béke tengere, s váljon mielőbb valóra a fegyverek és háborúk nélküli világ nemes eszméje. Jánossy Lajos a tudósok felelősségének kérdését fejtegette. Hangsúlyozta: Az emberi elme minden új vívmánya — a nukleáris energia felszabadítása is — a haladást, a népek javát szolgálhatja, ha az alkotók tisztában vannak kötelességeikkel, s nem hallgatnak bűnös közönynyel, ha az emberi kultúra vívmányait az emberi kultúra ellen akarják fordítani. Ladányi Ferenc színművész azzal kezdte felszólalását, hogy az emberek millióiban az élet fogalma a békéhez kapcsolódik, a háború pedig a halál képzetét ébreszti. Bizonyságul Tóth Árpád: Március című költeményét szavalta el. A művészi élményt nagy tapssal fogadta a békekonferencia. Kállai Gyula felszólalása A szünet után elsőnek Kállai Gyula szólalt fel. A Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottsága, a magyar forradalmi munkás-paraszt kormány, a Hazafias Népfront Országos Tanácsa nevében köszöntötte az országos békekonferencia küldötteit, a külföldi vendégeket, majd ígyfolytatta: — A béke védelme — korunk legfontosabb feladata. Mi békében, nyugalomban akarunk élni, ezért tisztán kell látnunk a világ helyzetét. Ismernünk kell a béke érrt, s a béke mellett felsorakozó erőket. Az utolsó két évtized, alatt gyökeresen megváltozott a világ. Napjainkban már nem elsősorban az imperializmus határozza meg a világpolitika alakulását. A világ sorsára egyre nagyobb befolyást gyakorol az egymilliárd embert számláló szocialista világrendszer, amely a fejlődés döntő tényezője lett. Ma már Európában, Ázsiában, sőt a nyugati féltekén is diadalmasan leng a szocializmust építő népek zászlaja, s mindenütt egyre nagyobb vonzerőt jelent, egyre nagyobb tért hódít a szocializmus, s ami tőle elválaszthatatlan, a béke eszméje. Utolsó perceit éli az imperializmus felbomló gyarmati rendszere. Olyan hatalmas országok, és sokszázmilliós népek, mint Kína, India, Indonézia, továbbá az afrikai földrész sokmilliós tömegei többé nem az imperializmus, hanem a béke erőit gyarapítják. Az erőviszonyoknak ilyen történelmi méretű megváltozását elősegítette a nemzetközi békemozgalom viharos fejlődése és széleskörű kibontakozása is. Kezdetben sokan voltak, akik önmaguknak és másoknak is feltették a kérdést: mit tehetek én a békéért? Én a béke híve vagyok, de miként szólhatok én bele a nagyhatalmak vezetőinek döntéseibe? — A nemzetközi bokemoz-