Magyar Nemzet, 1962. szeptember (18. évfolyam, 204-229. szám)

1962-09-01 / 204. szám

te lUarivar \nin/DÍ — "mur ÍTMgjflI IWJUJitH A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA • Számadás az új életről A falu hazánkban mér rég­óta nincs távol a várostól. A parasztemberek gondjaiban, örömeiben osztozik a munkás és az értelmiségi is. Az elkö­vetkező napokban azonban többet gondolunk majd a fa­lura, a mezőgazdaságra, töb­bet foglalkoztatnak majd ben­nünket eredményei, nehézsé­ged. Ma nyitik a 64. Országos Mezőgazdasági Kiállítás és Vásár, amely egy kicsit vizsga is lesz a városi emberek előtt, számadás az egész ország előtt. Az előzetes tájékoztatókban gyakran olvastuk, hogy ez a kiállítás más lesz, mint a töb­bi, szebb, láványosabb, kor­szerűbb. Ha igazi képet akar adni a mai faluról, lakóinak életéről, a m­ezőgazdasági ter­melés állapoáról, akkor na­­gyon is másnak k­ell lennie. Sokkal szebbrek, sokkal jobb­­■ nak. Hiszen a legutóbbi kiál­­lítás, az 195-ös óta olyan nagy változás történt a ma­gyar mezőgazdságban, amely gyökeresen átformálta a ter­melést és megváltoztatta az emberek viszonát is. A szö­vetkezeti mozglom győzelme új fejezetet nyittt a falvak­ban. A közös út­ nehéz volt elindulni és az igazi nagy­üzem vonásai még­ számos he­lyen most kezdünk kialakul­ni, tavaly és az ida is sújtott az aszály, de sze­rkezeteink többsége mégis olym kömé­nyeket ért el rövid idő?*alatt, amire kisparcelláka egyé­ni gazdaságok soha lesiettek volna képeseb­. Máskor is voltak ^myállí­­tásokon szép állat*, termé­nyek, de azok csa néhány uradalom, vagy agygazda eredményei voltak. Belőlük nemigen lehetett következ­tetni a magyar mesgazdaság állapotára, sőt, csak elrejtet­ték a város elől a romorgó, az agrotechnikában­­maradt falut. A mostani kiirtásnak az az egyik jellemzi, hogy a bíráló bizottságokét igen nehéz volt a dolga, a jó eredmények, a nagy flaszték miatt. Nemcsak mélyiségi­­leg, hanem minőséleg is olyan hatalmasat lépte előre közös gazdaságaink­­ állat­­tenyésztésben, hogy a k­osz egész tehenészetét, sersállo­­mányát is fel lehetet volna hozni erre a sereg felére. Amíg például az 1954-i kiál­lításon bemutatott teheek évi tejátlaga 4651 kiló­val addig az idei kiállítás tehenlé el­­érik a 6500 kilót. Felsülni is sok volna azokat a­zdasá­­gokat, ahol tavaly péld­a őszi búzából 20 mázsás, szessku­­koricásból 30 mázsás Izdan­­kénti átlagokat értek . A nagy fejlődés ma ma nem­­csak néhány száz terílőre, hanem az egész mezőzda­­ságra vonatkozik, és a kor­szerű gazdálkodás gyorslsa­­játításáról tanúskodik. Más lesz ez a kiállításiért is, mert nemcsak mezőzda­­sági ritkaságokat mutat be, nemcsak megismertet­ves fajtákkal, terményekkel, ősz­ is lesznek érdekességek, néz hízók, félkilós hagymák, ha­­talmas szőlőfürtök, de az lei kiállítás fő célját ebben le­n­­ne összefoglalni: tanítani étz újabb feladatokat megjel­i Hogyan lehet olcsón is gyorsan több húst, több v­­iást, több tejet termelni? - nek érdekében létesítettékz üzemelő épületeket, tojóhát, sertéshizlaldát, ezért a­­ gyakorlati bemutató, szak­­ácsadás. S ha a látottakt vagy hallottakból csak mi­den tizedik ember visz ha valamit és a gyakorlatban­­ kal­mázni kezdi, annak húsz, rövid időn belül már sok mi­lió forint megtakarításába jelentkezhet Csak egy pék erre. A kiállításon megisme­redhetnek a gazdák a taka­ránytápok helyes etetésére Ilyen táppal egy sertést nyo hónap alatt lehet száz kiló megszlalni. Ezt az eredményt ma még számos gazdaságunk­ban a régi módszerekkel csak­nem kétszer annyi idő alatt és lényegesen több takarmány­­felhasználással érik el. A parasztemberek új segítő­társaiból, a gépekből is sokkal többet állítanak ki, mint ré­gebben. A gépeket, eltérően az előző kiállításoktól, felhaszná­lásuk szerint csoportosítva mutatják be. Így jó alkalom nyílik a gépek tulajdonságai­nak összehasonlítására, és an­nak megállapítására is, hogy hol tart a mezőgazdasági gép­gyártásunk a baráti országok­hoz és a nyugati cégekhez vi­szonyítva. A legutóbbi kiállításon még vita folyt arról, hogy helyes-e gyomirtó szereket alkalmazni kapálás helyett. S általában a vegyipar abban az időben még elég kevés cikkel szol­gálta a mezőgazdaságot Azóta itt is óriási a fejlődés. Az el­múlt tíz év alatt műtrágya- és növényvédőszer-gy órtásunk például ötszörösére emelke­dett. A vegyi anyagok ma már az egyik legfontosabb szere­pet töltik be a mezőgazdasági termelés fokozásában. Épp ezért nemcsak helyet adtak ezeknek az idei kiállításon, hanem külön pavilont is. Ezen a bemutatón is részt vesz több baráti ország, és így a látoga­tók képet kaphatnak a nem­zetek közötti együttműködés távlatairól. Önálló pavilonban mutatják be a fő termelési ágak összefüggéseit, az üzem­­szervezés módjait és legújabb tapasztalatait is. Nagyon sok a tudományos ismeretterjesztő anyag­, bemutatják az új nö­vényfajtákat, az új növény­nemesítő eljárásokat és beve­zetnek a kutatómunka né­hány műhelytitkába is. Mindez nem azért van így, mert a kiállítás rendezői így gondolták el. A parasztembe­rek érdeklődése kívánta meg tőlük, hogy az érdekességek­ről a hasznosra, az oktatásra helyezzék a fő súlyt. Paraszt­jainkban, amióta nagyüzemek­ben szabadon bontakoztathat­ják ki képességeiket, óriási mértékben megnőtt a tanulási vágy. Könnyebben, eredmé­nyesebben a­karnak dolgozni és látni akarják azt is, mi történik határainkon túl, más országok mezőgazdaságában. A kiállítás jó alkalmat ad arra, hogy parasztságunk meg­ismerje, milyen nagy támoga­tást kapott államunktól az el­múlt években, milyen nagy erőfeszítéseket tett érte a munkásosztály. Felmérheti azt a segítséget is, amit az értel­miségiektől kap, akik tervező- és kutatóintézetekben, irányí­tó és szervező hivatalokban dolgoznak. A kiállításon a látogatók a gazdasági eredményeken kívül megismerhetik azt is, hogyan élnek azok a parasztemberek, akik e szép sikerek kovácsai voltak. Grafikonok és képek számolnak be a falvaikban épülő rengeteg új házról, az új művelődési házakról, böl­csődékről. És sokat elmonda­nak majd a megváltozott vi­déki életről a parasztemberek jó ruhái is, meg az arcuk is, amelyről a szövetkezetbe lé­pés idején gyakran lehetett még kételyt és bizonytalansá­got leolvasni. Ma már elége­dettséget és örömet sugároz­nak. Szocialista mezőgazdasá­gunknak gazdag seregszemlé­jén látva, hogyan lép előre minden táj, minden üzemág, még jobban megerősödik ben­nük a hit az új út helyességé­ben. Azok a munkások és értel­miségiek, akik megtekintik a kiállítást, itt is meggyőződhet-­­ nek arról, hogy nem volt­­hiábavaló az áldozat, amelyet ,a mezőgazdaságért hoztak. A , tőlük kapott anyagi segítséget új jól kamatoztatták a falusiak. r. Keserű Ernő Barikádok Algírban Folytatják előrenyomulásukat a Ben Bellát támogató csapatok A külpolitikai helyzet­ ­­U THANT MOSZKVAI SAJTÓÉRTEKEZLETE élénk ér­­-ér­deklődést keltett világszerte. Ennek oka az, hogy az ENSZ főtitkára Hruscsovval folytatott megbeszéléseiről bizonyos impressziókat szerzett, amelyekről beszámolt az újságírók­nak. Így a többi között kijelentette, hogy nézete szerint a szovjet kormány elnöke “fel akarja számolni az elmúlt há­ború minden maradványát«. A londoni Times szerint ez a fogalmazás rendszerint egyet jelent az NDK-val kötendő békeszerződés aláírásával. A lap külön kiemeli Ulbricht jaltai látogatását, amit összefüggésbe hoz U Thant kijelentésével. Mindezt a Times arra használja fel, hogy támadást intéz­zen Adenauer ellen, mint aki megbontja a nyugati hatalmak egységét. A lap szerint a nyugatnémet kormányfő kevés szó­val kettős csapást mért. Egyrészt utalt arra, hogy nem lel­kesedik Angliának a politikai unióba való belépéséért, más­részt megrótta Macmillant, amiért váltogatja álláspontját e kérdésben. Adenauer motívumait kutatva, nem kétséges, hogy a kancellár mindenekelőtt kedvező légkört igyekszik biztosítani de Gaulle-nak a jövő héten esedékes nyugat-né­metországi látogatására. A legfontosabb azonban a kancellár­nak az az elhatározottsága, hogy a­­hatok­ szoros politikai unióját m­ég azt megelőzően hozzák létre, mielőtt Anglia elő­állna saját javaslataival. Nyugatnémet részről láthatóan szükségét érezték annak, hogy tompítsák Adenauer kijelentéseinek élét. A békéltető szerepére Brentano volt külügyminisztert, a CDU parlamenti csoportjának elnökét szemelték­­ ki. Brentano Hamburgban sajtókonferenciát tartott és ezen a többi között kijelentette, hogy a­­hatok* és Nagy-Britannia tárgyalásai még ebben az évben “happy-end*-del végződnek. A kancellár televízió­nyilatkozata által Angliában keltett felháborodásra utalva, a volt külügyminiszter hangoztatta, hogy az ilyen “félreérté­seket” nem szabad­­dramatizálni . AZ ARAB VILÁG NYUGATI ÉS KELETI OLDALÁN a helyzet továbbra is bonyolult. Algériában a szembenálló felek felvonultatják erőiket, összetűzés azonban még nem történt. A Ben Bellát és a politikai bizottságot támogató ka­tonaság Bumeddien ezredes vezetésével Algír felé vonul és az éjszakát a fővárostól mintegy 300 kilométernyire töltötte. A 4. számú vilaja szóvivője közölte, hogy az algíri helyőrség védelemre rendezkedik be. A 4. és a 3. számú vilaja katonái barikádokat emeltek és a fegyverek beszolgáltatására szólí­tották fel a polgári lakosságot. A késő éjszakai órákban meg­szakadt a telefonösszeköttetés az ország középső és nyugati része között. Ben Bella visszatért Oranba. Khider, a politi­kai bizottság főtitkára pedig Rabatba érkezett. Az Arab Liga és az EAK viszályát csütörtökön este megpróbálták tompítani. Tíz arab állam képviselői határo­zati javaslatot dolgoztak ki, amelynek értelmében az Arab Liga Tanácsa nem folytatná a Szíriai panasz megvitatását. A tanács rendkívüli ülésszakát egyelőre nem rekesztik be és a lehető leghamarabb megrendezik a következő ülést. A ha­tározati javaslatot Szíria tartózkodása mellett a csütörtök esti ülésen részt vett valamennyi küldöttség — Libanon, Jordá­nia, Szaud-Arábia, Kuvait, Szudán, Líbia, Tunézia, Algéria, Marokkó és Jemen — megszavazta. A Reuter kairói jelentése azt mutatja, hogy kevés remény van az EAK és Szíria ellen­tétének felszámolására. Kairói politikai körök véleménye sze­rint csekély a lehetőség a­­vitás kérdések kompromisszumos megoldására. A nyolc ország javaslata a kompromisszum egyetlen lehetősége A genfi leszerelési értekezlet pénteki ülése Genfből jelenti az MTI. Péntek délelőtt tartotta Genf­ben 77. plenáris ülését a ti­zenhét hatalmi leszerelési érte­kezlet. Az ülésre tizenkét kül­dött jelentkezett felszólalásra, többségükben azért, hogy ki­fejtsék véleményüket a nukleá­ris fegyverkísérletek megszün­tetésének kérdéséről. Dean, az amerikai küldött­ség vezetője — akit felszóla­lásában támogatott Godber brit külügyi államminiszter­­­­— kijelentette, kormánya egyetért azzal a szovjet véle­ménnyel, hogy 1963. január el­sejével vessenek véget az ösz­­szes nukleáris fegyverkísérle­teknek. A nyugati küldöttek ezt azonban ahhoz a feltétel­hez kötötték, hogy addig­­ha­tékony nemzetközi szerződést is írnak alá­. Dean javasolta, hogy a leszerelési értekezlet szeptember 8-tól november 12-ig tartó szünete alatt foly­tassa munkáját a Szovjetunió az Egyesült Államok és Nagy- Britannia küldötteiből álló nukleáris albizottság. Mint mondotta, ily módon az albi­zottság november elsejéig be­fejezhetné munkáját úgy, hogy a szerződés január else­jére hatályba léphetne. Dean a továbbiakban meg­ismételte Kennedy elnöknek a föld alatti robbantások ellen­őrzéséről szerdán tett kijelen­téseit és azt próbálta bizony­gatni, hogy „a gentlemen’s agreement-ek és a moratóriu­mok nem biztosítják a szük­séges szavatosságot*. Mint mondotta, az amerikai kor­mány­­nem járulhat hozzá ah­hoz a Szovjet javaslathoz hogy a megkötendő részleges egyezményt a három atomha­talom által vállalt moratórium kísérje a föld alatti robban­tások kérdésében*. Kuznyecov első külügymi­niszterhelyettes, a szovjet kül­döttség vezetője megígérte, ta­nulmányozni fogja azt a nyu­gati javaslatot, hogy a nukleá­ris albizottság a leszerelési ér­tekezlet szünetében is folytas­sa munkáját. A szovjet küldött a továb­biakban hangoztatta, nem ta­lált semmi biztatót az ameri­kai delegátus érvelésében. Dean kijelentései — mondotta Kuznyecov — azt mutatják hogy az amerikai kormány nem törekszik kompromisszu­mos megoldásra, továbbra sem óhajt a nyolc el nem kötele­zett ország javaslata alapján tárgyalni, hanem ehelyett ma­kacsul ragaszkodik jól ismert, elfogadhatatlan álláspontjá­hoz. Edberg svéd küldött rámu­tatott, hogy az el nem kötele­zett országok emlékirata nem­csak reális okmány, hanem minden valószínűség szerint az egyetlen lehetőség is a komp­romisszumra. Meg nem erősített hírek szerint titkos tanácskozások kezdődtek Algírban Algírból jelenti az MTI. Al­gériában a helyzet továbbra is rendkívül feszült, a szemben­álló felek azonban egyelőre csak felvonultatják erőiket, összetűzés még nem történt. Ismételt felhívások hangzanak el, amelyek nyugalomra és a vérontás elkerülésére intenek. A Ben Bellát és a politikai bizottságot támogató katona­ság Bumeddien ezredes veze­tésével Algír felé vonul, s az éjszakát a fővárostól mintegy 300 kilométernyire töltötte. A 4-es vilája szóvivője kö­zölte, hogy az algíri helyőrség védelemre rendezkedik be. A 4-es és a 3-as számú vilája katonái útitorlaszokat állítot­tak fel, s felszólították a pol­gári lakosságot, szolgáltassa be a fegyvereket. A szóvivő hangsúlyozta, hogy az intéz­kedések “­védelmi jellegűek”, hozzátette: -Nem mi fogjuk leadni az első lövést.* Algírban csütörtök este is­mét nagy tömegek tüntettek a béke mellett. “Ne legyen vér­ontás, békét akarunk” — kiál­tották a felvonulók. A késő éjszakai óráikban megszakadt a telefonösszeköt­tetés az ország középső és nyugati része között. Az FLN franciaországi szer­vezete felhívást intézett az al­gériai katonákhoz, hogy ne használjanak fegyvert testvé­reik ellen. A szervezet közle­ménye sürgette a Nemzeti Forradalmi Tanács mielőbbi összehívását, a választások előkészítését. Egyes — meg nem erősített jelentések szerint — titkos ta­nácskozások folynak a politi­kai bizottság és a 4-es, vala­mint a 3-as számú vitája ve­zetői között Ben Bella miniszterelnökhe­lyettes nyugat-algériai körút­ját befejezve, csütörtökön visszaérkezett Oranba. Khider, a politikai bizottság főtitkára Rabatba érkezett. Utazásának céljáról nem nyi­latkoztak. De Gaulle monarchikus jelleget akar adni uralmának Párizsból jelenti az MTI. De Gaulle bejelentése, hogy in­tézkedéseket tervez „az álla­mi intézmények folytonossá­gának biztosítására”, széles visszhangot és nagy ellenke­zést váltott ki a francia po­litikai életben. Bár a köztár­sasági elnök ezúttal is csak a nála megszokott homályos fogalmazásban utalt terveire, senki sem kételkedik abban, hogy a köztársasági elnök ha­talmi pozíciójának további megerősítéséről, a demokrácia és a parlamenti rendszer újabb korlátozásáról van szó. De Gaulle meg akarja vál­toztatni az 1958. évi alkot­mányt. Biztosítani akarja, hogy őt magát vagy utódját ne a parlamenti képviselők szavazataival, hanem népsza­vazással válasszák köztársasá­gi elnökké. Szó van arról is, hogy létrehozzák a köztársa­sági elnök helyettesének tiszt­ségét, hogy az elnök “eltűné­se­ vagy akadályoztatása ese­tén ne következzék be zök­kenő. Ezzel a tisztséggel kap­csolatban Debré volt minisz­terelnök nevét emlegetik. A francia politikusok szé­les körében élénk ellenkezést váltott ki de Gaulle terve, amelyet — mint hírlik — nyu­gat-németországi utazása után még ősszel tető alá akar hoz­ni. Politikai körökben úgy tudják, az alkotmánymódosí­tó népszavazásra októberben kerülne sor. A francia sajtó legnagyobb része hevesen szembeszáll de Gaulle tervével. “De Gaulle hatalmának személyi jellegét akarja kidomborítani olyan időpontban, amikor rendszeré­nek súlyos kudarcait volt tá­mogatói közül is már sokan fel­ismerik* — írja a l’Humanité és rámutat: de Gaulle mo­narchikus jelleget akar adni uralmának. Még az általában kormányt támogató Figaro is kiemeli: a francia jogászok csaknem egyöntetűen törvény­telennek tartják a parlament megkerülésével történő alkot­mánymódosítást és hangoztat­ja, nagyon sajnálatos lenne, ha de Gaulle ennek ellenére mégis a népszavazás eszközé­hez folyamodnék. Sousselle a merénylet napján Párizsban volt Az Express című francia lap jelentése szerint Soustelle volt algériai főkormányzó, az OAS vezérkara helyébe lépett nemzeti ellenállási bizottság egyik vezetője, augusztus 21-én, a de Gaulle elleni me­rénylet napján, állítólag Pá­rizsban tartózkodott egy volt NNR-párti politikus vendége­ként. Az ezzel kapcsolatos nyomozást a lap szerint Frey belügyminiszter személyesen irányítja. Lemondott a dán miniszterelnök Koppenhágából jelenti az MTI. Krag dán külügyminisz­ter a kormány mai ülése után közölte, hogy Viggo Kamp­­mann miniszterelnök egész­ségi állapotára való hivatko­zással lemondott. A most le­mondott miniszterelnököt há­rom nappal ezelőtt kórházba szállították, miután szivénha­rapott .•Ju­an­ Hamal A szociáldemokrata Kamp­­mann, aki most 52 éves, Nan­­sen halála után 1960 február­jában vette át a miniszterel­nöki tisztet. Az új dán miniszterelnök személyét előreláthatólag hét­főn jelentik be. Koppenhágai politikai körökben valószínű­nek tartják, hogy Krag jelen­legi külügyminiszter lesz az új miniszterelnök.

Next