Magyar Nemzet, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-01 / 26. szám

4 GYEREKJÁTÉK Bartók-térem: AZ EZERNEVŰ LÁNY AZ ÖRÖMET ÉS A DALT, a jóságot és a szépséget keresi Zelk Zoltán "Az ezernevű lány" című mesejátékának cselekménye, amelynek fordulataihoz, hangulataihoz, költői mondanivalóihoz és mesealakjainak karakteréhez Szervánszky Endre írt muzsikát. Az emberi öröm, a munka mellől a nótaszó és a fiatal szívekből az érzelem szabad kifejezése elveszett abban a világban, amelyben egy Kopárszív nevű tündér, a gonoszság megtestesítője, az úr. Betiltotta a jóságot, de a szépséget s a léleknek ezek a kincsei megbénítva, gúzsba kötve élnek Kopárszív kis foglyában, a Néma lányban. Az édes és feloldó emberi szó kimondatlanul alszik a nyelve alatt, megértetni magát csak fákkal, felhőkkel, cseresznyevirágokkal tudja, elnémított jóságát csak a kertnek tudja adni, embernek nem. Körülötte is boldogtalanok az emberek: a kovács, a csizmadia, nótátlanul dolgozni nem tud, egy vándorlegény meg hiába találja meg párját a leányban, ha egyezer szava nincs... A mesejáték bús-bohó cselekménye az a teraszodás, ahogyan az emberek, s a természet, az idő és a tett leküzdik lassan Kopárszív uralmát s a Néma lány előbb csak álmában mer beszélni, utóbb meg egy napon már ébren is neki bátorodik az éneklésnek. A csizmadia és a kovács azonmód megleli a nótáját, nótában a munka elveszett örömét, a vándorlegény meg visszahallja végre a lány hangjában a saját szíve dobogását. POETIKUS MESEJÁTÉK ez, tele a meséknek azzal az áttetsző, naiv és mégis öszszetett szimbólumával, amely a felnőtthöz is szól és amelyet a gyermek is megért, mert a költészet tiszta hangján beszél. Zelk Zoltán, mint kis mesehősmese, megtalálta azt a hangot, amely játékosságával és komolyságával, rímeinek finom csengésével és gondolataival visszhangot ver az értelemben és az értelemben, megragadja a kicsinyek figyelmét és odaadásra készteti a nagyokat. Hét-nyolcéves gyerekek olyan elmélyülten figyelnek, nemcsak akkor, mikor a színpadon a játékosság hancúrozik, hanem akkor is, amikor a költő csöndesen s melegen szól, mint a felnőttéit, akikben a mesejáték már élettapasztalatokat is felbolygat. A játék derűje és a poézis varázsa önti el a nézőteret, s míg a kétrészes cselekmény tart, kedves, mozgalmas felhőjárással cserélődik a közönség hangulata: hol a szórakozás és a látvány, a mókázás és a tréfa köti le, hol utánapillant elmerengve egy mondatnak, mely a rímek kerekén gurul, s felporzik a gondolat. A komoly mondanivalót követő csönd azt jelenti, hogy a kis nézők képzeletvilágában megindult egy folyamat, amely mozgékonyságukat, nyughatatlanságukat csillapítja, valami szöget ütött a fejükbe, s foglalkoztatja őket. Az apró fantáziák nyitogatásában persze része van Szervánszky Endre zenéjének is. Hol vidám, hol drámai hangvétele azon túl, hogy hangulatokat ébreszt, segít eligazodni a cselekmény finom erővonalai közt, kiemel és színez jellemeket, nagy érzelmi hatással élez ki helyzeteket. A BARTÓK-TEREM ELŐADÁSÁT Ádám Ottó, a rendező, olyan hittel és odaadással dolgozta ki, mint a komoly, a felnőtt drámákat szokta. Munkájának mozgatója a gyermeklélek ismerete és a szeretet. Fáradhatatlan mozgalmasságot teremt a színpadon, a kis néző szeme előtt folyvást úgy változik a kép, szívében a hangulat, mintha képeskönyvet lapozna, vagy kaleidoszkópba nézne. Komoly pillanatra játék, játékos percre észrevétlenül egy csöpp tanulság következik, anélkül, hogy ez a váltás szétzilálná a szép mesejáték szerkezetét. A színészek játékán is a szeretet ömlik el, s az a meleg törekvés, hogy a gyerekeket megnevettessék, elgondolkoztassák, tanítsák és szórakoztassák. Legszebb színészi erényeiket mozgósítja ez a szeretet, s nem "gyerekeknek játszanak", hanem szinte a saját gyereküknek, meghitten, föléje hajlón. A Néma lányt Magda Gabi gyönyörű lírával, bájjal, szemének sokféle őszinte kifejezésével játssza s végül megeredő hangján szinte felröppen az öröm. A kovács és a csizmadia szerepében Garas Dezső és Harkányi Endre humoruk javát, ötleteik telszínét adják, hogy a gyerekek színházi élményét megédesítsék. Kopárszivet Békés Itala igaz ég mesebeli, bensőséges és hatásos jellemvonásokból eleveníti meg és Tordy Géza azt az egyszerű, vonzó mesehőst játssza el a vándorlegény szerepében, aki a gyerekek álmaiban él. A kert fáit Horváth Jenő, Miklósy György és Tóth Éva játéka járja át emberi tulajdonságokkal, s finom hangmodulációkkal és mozgással tesz élővé egy kedves bárányfelhőt Zsolnay Judit. A kovács és a csizmadia feleségét különösen Schubert Éva, de egy kicsit Németh Gabi is túlmórikálja. A kedves, szmes előadást Czigány Judit és Dallos Szilvia egy-egy madáralakítással, Kozári Eszter és az orkán szerepében, Szinte Gábor díszlete, Mialkovszky Erzsébet jelmeze és Széki József koreográfiája teszi még megragadóbbá. Mátrai-Betegh Béla Bábszínház: FEHÉRLÓFIA A régi magyar mondavilágba vezeti el közönségét Hegedűs Géza verses mesejátéka. A bábszínpadon — Kovács Gyula rendezésében — színesen, ügyesen elevenedik meg a mese a nagyszerű hősről, Fehérlófjáról, aki legyőzi az óriásokat, s könnyen elbánik nemcsak az egyfejű, meg a háromfejű, de még a hétfejű sárkánnyal is. A fordulatos játék méltán lelkesíti a kis színiház gyermekközönségét. Hegedűs Géza versei természetesen csengenek. Szövege költői és egyszerű, a gyerekek jól értik, nem fáradnak el a másfél órás vershallgatástól. A sikerben a mozgalmas, ötletes rendezés is részes. A színpadon állandóan történik valami, mindig van mozgás, ami a gyerekeket újra és újra felfigyelteti. Ez az előadás technikailag bonyolultabb a régebbieknél. Szinte elejétől végig több síkon folyik a játék, táltosok, madarak, mulatságos boszorkányok röpködnek a levegőben. Bródy Vera bábui most is a tőle megszokott szelíd iróniával készültek. Nagyrészt neki köszönhető, hogy a mese rémfigurái csak mulatságosak. A gyerekek már első pillanatban nevetnek a rongybaba külsejű, arctalan boszorkányokon, a butapofájú óriásokon. A színpadon igazi játék folyik. A jóslatok rögtön beteljesednek, a csecsemő nagyfiúként száll ki a bölcsőből, hogy megbirkózzék a rókával és utána szép szál legényként térjen viszsza. Ha itt eldobnak valamit, az okvetlenül átváltozik valamivé, de szilárdak, változatlanok maradnak a jellemek. A két legjobb figura a törpe és a tó. Különösen a törpe sikerült, külsőleg, belsőleg egyaránt — Balajthy Andor mozgatja a figurát. Jellemét épp olyan jól jelzi a bábu fejére nyomott pici kalap, a termeténél jóval hosszabb zöld szakáll, mint az izgatott, fürge mozgás, a törpéhez ilő eredeti harcmodor. A vitéz szerepében Galamb György jó versmondását dicsérhetjük. A játékhoz Szöllösy András írt hangulatos kísérőzenét. Az ötletes, érdekes díszleteket is a bábuk készítője tervezte. V. A. — Madar Nemzet- Két fiatal művész a rádióban BORGULYA ANDRÁS nevével elsősorban tömegzenei rádióműsorok keretében találkozhatott eddig a hallgató Egy nagyobb méretű kantátáját leszámítva teljes értékű bemutatkozásnak tekinthetjük nemrég bemutatott, háromtételes Csellóversenyét. Érzésünk szerint a meglehetősen szegényes csellóverseny- irodalom értékes alkotással gazdagodott. A fiatal komponistának sikerült megoldania azt a sarkalatos problémát, hogy a szólóhangszer mindvégig hallható, amellett, hogy a kísérő zenekar gazdag, árnyalt és kifejező hátteret ad a csellista kibontakozásának. Emellett a mű legfőbb érdemének tarthatjuk, hogy finoman egyesíti a szigorú szerkesztés és a hangulati-érzelmi jelentés , elvét. Az első tétel alapgondolata — az erőteljes zenekari téma, amelyet a szólóhangszer beszédes-lírikus módon fejleszt tovább —, egyben meghatározza a mű további sorsát is: e téma különféle beállításban és jelentéssel még többször ismétlődik. A középső tétel egyike az új magyar termés gyöngyszemeinek: ironikus, "bicegő" tánc, amely fanyar mosolyt kelt a ballagtóban. Az utolsó tétel virtuóz csillogása új hangként jelentkezik a magyar zenei termésben. A kitűnő megoldásért a Magyar Rádió Szimfonikus Zenekara Lehel György karmesterrel, valamint Mező László, a ragyogó fiatal csellista dicséretet érdemel. SÁNDOR JÁNOS nyilvános rádió-hangversenyéről szintúgy hiba lenne meg nem emlékezni : műsorának utolsó száma, Bartók Concertó-ja kényszerít arra, hogy néhány szót ejtsünk róla. Nemrégiben a Zeneakadémián adott nagysikerű hangversenyt ez a fiatal művész — ezúttal azonban bebizonyította, hogy a legnagyobb feladatot is ragyogóan meg tudja oldani. A készülék mellett ülő hallgatóra is átsugárzott az a magasrendű művészi lelkesedés, amely Sándor János minden produkcióját jellemzi és ami abban konkretizálódik hogy a keze alatt játszó együttes (ez esetben a Rádiózenekar) szinte mesigézve követi őt. A középső tétel mágikus természeti képe hanglemezre kívánkozott, minden változtatás nélkül. Pds Közgyűlést tart a Képzőművészek Szövetsége A Magyar Képzőművészek Szövetsége február 13—14-én tartja rendes közgyűlését. A kétnapos tanácskozáson először beszámoló hangzik el a szövetség eddigi munkájáról, majd ennek megvitatása után javaslatot tesznek az alapszabály módosítására és végül megválasztják a szövetség új vezető testületét. A közgyűlés elé nagy várakozással tekintenek a képzőművészek, mert munkájuk területén sok a tisztázandó kérdés, ezért a kétnapos közgyűlésen élénk vitára számítanak. NAPLÓ Az egész osztrák sajtó a megbecsülés és az elragadtatás hangján ír Kodály Zoltán bécsi látogatásáról és a mester 80. születésnapja alkalmából a Konzerthausban rendezett ünnepi hangversenyről. Fényképpel illusztrált cikket közölt a Volksstimme, a Presse, s az österreichische Neue Zeitung zenekritikusa így ír az ünnepi hangversenyről: "Bécs a zenetörténetein értékes óráival lett gazdagabb.« Az osztrák lapok ismertetik azt a nyilatkozatot, amelyet Kodály Zoltán a Budapest—Bécsexpressz fülkéjében adott az osztrák APA-hírügynökségnek. A Budapesten tartják július 22—27 között a hetedik európai molekula-spektroszkópiai konferenciát, a Magyar Tudományos Akadémia, az Eötvös Loránd Fizikai Társulat és a Magyar Kémikusok Egyesülete rendezésében. A nagyszabású tudományos összejövetelre eddig négyszáz külföldi részvevő jelentkezett.* Három kiállítás nyílik meg vasárnap délelőtt a ceglédi Kossuth Múzeumban. Megnyitják a múzeum felújított Kossuth-emlékkiállítását és régészeti-néprajzi kiállítását, valamint a Giccs a képzőművészetben című tárlatot. A berlini rádió énekkara szerda este hangversenyt adott a XX. század magyar és német kórusművészetének alkotásaiból. Az énekkart a jelenleg Berlinben tartózkodó Vajda Cecília és Herbert Rungemhagen berlini dirigens vezényelte. Vajda Cecíliát nagy ünneplésben részesítette a közönség. Két vendégművésze lesz februárban az Operaháznak. Tijt Kuuzik, a Szovjetunió népművésze, a tallini és a bécsi Operaház tagja február 6-án az Operaházban a Borisz Godunov címszerepében, 9-én az Erkel Színházban a Rigoletto címszerepében mutatkozik be. Zdenek Kroupa, a fiatal csehszlovák művész, a prágai Nemzeti Színház tagja február 19-én az Operaházban a Don Carlos II. Fülöp szerepét, 23-án az Erkel Színházban az Anyegin Greminjét énekli. Február 1 * . A Rádiószínház bemutatói A Magyar Rádió havonként általában három új rádiójátékot mutat be. A népszerű Rádiószínház az első negyedévben a klasszikusok közül Luigi Pirandello: Az ember, az állat és az erény, Szophoklész: Antigoné, Shakespeare: Machbeth, Schiller: Ármány és szerelem című műveinek rádióváltozatát veszi magnetofonszalagra. A Rádiószínházban februárban tűzik műsorra Várkonyi Tibor izgalmas, feszült hangulatú dokumentumjátékát Katangan tudósítás címen. Februárban hallhatjuk Fülöp János mai tárgyú rádiójátékét is. Márciusban O’Neill: A jeges című drámájának bemutatójára kerül sor. Tavasszal adják elő Fletcher amerikai író Bocsánat, téves kapcsolás című detektív-játékát. A Rádió archívuma alapján az idén több régebbi rádiójátékot felújítanak. Ebben a sorozatban elsőnek Szomory Dezső II. Józsefet sugározzák, Tímár Józseffel a címszerepben. A Verseny Áruház ÉRTESÍTI KEDVES VÁSÁRLÓIT, hogy folyó hó 2-án, este 5, 6 és 7 órai kezdettel divatbemutatót tart A bemutatott ruhák hétfőtől megvásárolhatók. Mindenkit szeretettel vár a VERSENY ÁRUHÁZ Rákóczi út 12. éntek, 1963. február 1. Egy magánbankház rejtelmei Párizsi jegyzetek A párizsi Ateher Színházban estéről estére egy különös magánbankház történetét játsszák el a kitűnő színészek. A színpadi bankház külsőleg szabályos, szolid pénzintézetre emlékeztet, jelentős forgalmat bonyolít le, alaptőkéjét biztos páncélszekrény őrzi. És amikor az elnököt a sors elszólítja az élők sorából, a személyzet mély megilletődéssel áll főnöke koporsójánál. V. Frank Az elnök azonban nem halt meg. Az elnök koporsójában nem az elnök fekszik. A holttest egy szegény tolvajé, aki ki akarta rabolni a bankot. A szolid magánbankházat az egyszerű tolvajnál ügyesebb banditák vezetik. Vezérük, V. Frank szigorú fegyelmet tart alkalmazottai között, így kezdődik Dürrenmatt vérfagyasztó komédiája, amelyhez Burkhard, a Tűzijáték zeneszerzője írt szellemes muzsikát. V. Frank magánbankházában közönséges gengszterek dolgoznak. A történet kezdetén a cég szerencsére már hanyatlani kezd. A hanyatlást a munkastílus végzetes elöregedése okozza. V. Frank végül nyugalomba vonul. A cég új tulajdonosa, a volt vezér fia pedig átszervezi a munkát. A legifjabb Frank ugyanis kiváló közgazdasági ismeretekkel rendelkező pénzügyi szakember. A naiv bűnözést megszünteti, az ügyeket legális alapra helyezi, a cégből, amely eddig csak fedezte a gengszterek tevékenységét, most igazi magánbankházat csinál. "Igazi" bankházat... és kiderül, hogy a legális gengszterkedés sokkal gyümölcsözőbb. Korszerűsítő törekvései a haszon gyors gyarapodásával kecsegtetnek. Dürrenmatt keserű komédiája, hírek szerint a svájci pénzügyi élet visszásságai ellen irányul. Leleplezi a többi között az államhatalom és a nagytőke kapcsolatát, az államelnök és a bankvezér bensőséges barátságát. Sokan azonban, úgy látszik, Franciaországban is aktuálisnak tartják a témát. Az előadást legalábbis élénk tetszésnyilvánítás kíséri. Öt frank A színházban gyakran gondoltam arra, hogyan hatna nálunk ez a komédia? Lenne-e sikere? Bizonyosan, de másképpen. A párizsi akusztikában elevenebb, aktuálisabb a szatíra, megnő egyes szavak, utalások jelentősége. Nagyobb talán a harag, a szenvedély az együttesben, az előadásban is. Bennünket V. Frank bankjától nagy távolság választ el, s e távolság nem mérhető kilométerekben. Egyszerűen rábámulunk V. Frankra, mint egy szórakoztató furcsaságra, amit itt elég borsos áron nyújtanak nekünk. Odébb már olcsóbb, egyszerűbb szórakozások várnak. Színes, mutatványt® bódék kínálják titkaikat. Az egyikben Afrika legveszedelmesebb vadállatait mutogatják, a másikban a kétszázhét kilós aszszonyt. S alig néhány lépésre a Piace Pigade világhírű mulatóiban karcsúbb hölgyek is láthatók — ezek már lényegesen drágábban. A pénz, amellyel a tisztes emberek erősen takarékoskodnak, nemcsak ételt és lakást, autót és bankbetétet jelent, hanem néha az igazolvány szerepét, is betölti. A párizsi csavargók, a metró szellőztető rácsain és a Szajna-hidak alatt alvó clochard-ok öt új frankot kötelesek magukkal hordani. Ha véletlenül igazoltatják őket és van náluk ennyi pénz, mentesülnek a további zaklatás alól. Ez az öt frank jogosítvány az élethez, a nyugalomhoz, és a clochard-ok nem is vágyódnak másra. Akit elfáraszt a színes forgatag és már megnézte a Montmartre romantikus utcácskáit, ahol művészek és giccsfestők élnek békésen egymás mellett, megcsodálta a kirakatok ízléses vagy ízléstelen emléktárgyait, a házat, ahol a Bohémélet librettója készült, a környezetet, amely híven őrzi e romantika külsőségeit, eltávolodván az üzleti élet mindennapi zajától, megpihenhet a Szent Szív templomában. A Sacre Coeur hófehérein emelkedik a bohémek, csavargók és a szerelemmel üzérkedők hajlékai fölött. Méltóságteljes tisztaságot, erőt és rendet sugároz a kedélyes rendetlenség felé. Bent áhítatra, imára szólít a környezet. A bejárattól jobbra egyébként jól felszerelt, elegáns üzlet működik. A pult mögött feketeruhás, idős hölgy. Az üzletben képeslapok, emléktárgyak, útikalauzok, könyvek, újságok, folyóiratok, s egyéb apróságok kaphatók. És a centime-ok szerényebb keretek között, de nagyobb forgalommal árusítanak a Notre Dame-ban. A középkori építőművészet e világhírű remeke az ember nagyságának és esendőségének megrázó élményét nyújtja. Tiszteletet ébreszt, elgondolkoztató, múltba néző csendet áraszt. Közhely, de kényszerítő itt Victor Hugóra gondolni, gyermekként bámulni a sejtelmes, színes üvegablakokra, a leírhatatlan fényjátékra, a forma és tartalom tökéletes összhangjára. És ekkor, az egyik megszentelt oszlop mellett, kis polc bukkan elő, rajta színes, fényes, harsogó borítólappal egy folyóirat: "Le Chrétien devant la télévision— a keresztény a televízió előtt. Ha a folyóirat árát bedobom a mellette elhelyezett perselybe, hazavihetem a lapot. A folyóirat mellett egy katolikus napilap, természetesen az is megvásárolható. A Notre Dame-ban a külföldieknek szánt emléktárgyak, képeslapok árusításán kívül aránylag kevés a hívőkhöz szóló propagandaanyag. Annál változatosabb könyv- és folyóiratgyűjtemény fogad más templomokban. Oldalfolyosókon, vagy a bejáratnál, nemegyszer néhány lépésre az oltártól gazdag kiállítás látható a modern nyomdatechnikával készült, színes kiadványokból. A folyóiratok, újságok egy részét már néhány centime-ért megvehetik a hívők. A kiadványok között hasznos tanácsadót láttam például a jegyesek számára. Egy másik brosúra az aszkézisről közöl tudnivalókat. Bernadette látomásainak hiteles történetét is olcsón árulják. Egy vonzó külsejű köteten pedig ez a cím ékeskedik: Ki... mondja el nekünk az igazságot? Az igazságot egyébként mindenki legjobb belátása szerint hirdeti. A katolikus filmközpont például a templomok előcsarnokában kifüggesztett plakátokon igazítja el a nézőket a filmművészet bonyolult útvesztőiben. A tanácsadó osztályozza az egyes filmeket. A legrosszabb osztályzatot azon a héten Brigitte Bardot filmje, A harcos pihenője kapta. Ennél csak fél jeggyel részesült jobb minősítésben a Gombháború című, haladó szellemű, háborúellenes film, amelyet rendkívüli sikerrel játszanak Párizsban. A tanácsadó„csak nagyon indokolt esetben, ha végképp nincs más megoldás" ajánlja a film megtekintését. Lényegesen elnézőbb viszont a kalandos, háborús filmek, a gengszter történeteit és az andalító szerelmi giccsek iránt. Feltűnő jelenség a párisi templomokban a perselyek szokatlanul nagy száma is. Szinte hihetetlen mennyiségben, a feliratok megszámlálhatatlan variációjával szólítanak adakozásra ezek a perselyek. A hívek azonban nyugodtak lehetnek. Pénzük nem V. Frank bankját gazdagítja. Centime-jaikkal nemcsak bűneiket enyhítik, hanem olyan hasznos kiadványok terjesztését is elősegítik, mint Bernadette látomásainak "hiteles" története. Vilcsek Anna Solti György, a londoni Covent Garden Opera magyar származású főzeneigazgatója nagy sikerrel adta elő a londoni szimfonikusok hangversényén a Bartók Csodálatos mandarinjának zenéjéből készült zenekari szvitet.