Magyar Nemzet, 1963. február (19. évfolyam, 26-49. szám)

1963-02-16 / 39. szám

____ ZENEI jegyzetek Dániel Safran forrósikerű hangversenye A Filharmónia műsorterve AZ 1949-ES BUDAPESTI VIT-EN találkozott a magyar közönség első ízben Safran ne­vével és művészetével — egyébként néhány hangleme­zét már annak előtte is hal­lottuk. Ez utóbbiak sorában kiemelkedő hely illeti meg Csajkovszkij: Rokokó-variá­ciók című alkotásának felvé­telét. Most, hogy újból találkoz­tunk a kiváló szovjet csellis­tával, megállapíthattuk, hogy legendás technikája nemhogy megkopott volna, hanem még tovább tökéletesedett. Ez a művész valójában kortalan je­lenség mind előadási modo­rát, mind pedig külsejét ille­tően. Nagy, gyermeki és álmo­dozó szemekkel néz a világba, érezhetően nem vesz túlságo­san tudomást arról, ami körü­lötte zajlik, csak néha, egy­­egy "kegyetlenebb** részlet­nél villan, meg a tekintete, szinte vésztjóslóan ... Műsorának összeállítása nem volt éppen szerencsésnek mondható. Az első szám Jo­­hanon Christian Bach agyon­­toldott-foldott csellóversenye volt, amelyet az elmúlt idők­ben annyian dolgoztak át, hogy igazán lehetetlen lenne megmondani, mi származik valóban J. Ch. Bachtól és melyik részlet köszönheti létét valamelyik átdolgozója •ihle­tének**. Safran teljes tudatá­ban volt e ténynek és meg sem próbálkozott valamiféle korhű előadással. Szabad, csa­pongó ritmussal és szinte már az egységes lüktetés határait feszegető agogikai megoldá­sokkal keltette fel a figyelmet és az érdeklődést a mű iránt. Milhaud I. Gordonkaverse­nye szintúgy nem tartozik a szerző legszerencsésebb alko­tásai közé. Az első tétel re­mek, feszített "jazz**-ritmusai után fárasztóan hat a máso­dik tétel klasszicizáló hangjai, végtelen dallama, amely való­jában nem dallam. A harma­dik tétel viszont újból a szer­ző közismert humorát, stílus­beli változatosságát csillantja meg. Safran vonóhúzása vaj­puha volt, a legnagyobb ne­hézségeket zsonglőrös bizton­sággal küzdötte le. Safran ját­szik — pontosabban: játsza­dozik a muzsikával, amely ép­pen ezért olyan benyomást kelt, mintha egyenesen neki írtak volna mindent. Jóllehet helyenként nagyon zavarba hozta a kísérő karmestert, Lu­kács Ervint — a Magyar Rá­dió Szimfonikus Zenekara ki­váló vezetőjével minden na­gyobb baj nélkül követte a virtuóz szólistát. A műsort záró Prokofjev Gordonkaverseny (op. 125) hosszabb ugyan a kelleténél , Safran előadásában mégis úgy éreztük, hogy egyetlen felesleges üteme sincs. A szó­lista itt még ráadásul teljes mértékben otthon is érezte magát és honfitársa művét már-már beszédszerű értel­mes­séggel tolmácsolta. A szer­ző és előadó személyében egyébként két sajátságos mű­vésztípus találkozott a lehető legszerencsésebben. Mindket­ten hajlamosak a fanyar já­tékra, mindketten bizonyos" mértékig hűvösek és elegán­sak de az együttes munka eredményeképpen jelentős él­ményben részesült a közönség. A FILHARMÓNIA közzé­tette **Tavaszi bérlet­­ét. Erről már csak azért is meg kell emlékeznünk, mivel az elmúlt évadhoz képest jelentős szín­vonalemel­kedést mutat. Első­ként nézzük meg, milyen kül­földi művészeket fogunk ven­dégül látni a közeljövőben? Itt van mindenekelőtt a Wiener Symphoniker két est­je február 18-án az Erkel Szín­házban és 19-én a Zeneművé­szeti Főiskolán. Mindkettőt a kitűnő Wolfgang Sawallisch vezényli, Mozart-, Beethoven- és Csajkovszkij-műsorral. A »Tavaszi bérlete« nagy szenzációja korunk egyik leg­nagyobb élő zeneszerzője: Igor Stravinsky. Az idős mester személyesen látogat el hoz­zánk és az Erkel Színház-beli esten Stravinsky Szimfóniája — fúvóshangszerekre —, az Oda és a nálunk is közked­velt Zsoltárszimfónia hangzik el. Az est egy részét maga Stravinsky vezényli, mellette azonban a magyar közönség megismerheti majd a legjobb Stravinsky-dirigenst, Robert Craft-ot is. A Philadelphiai Kamarazenekar Bach-estje a Zeneművészeti Főiskolán va­lószínűleg ugyancsak nagy ér­deklődéssel fog találkozni. Az Állami Hangversenyzenekar élén üdvözölhetjük az indiai származású Zubin Mehta-t, aki különben Bécsben tanult a legjobb mestereknél zene­szerzést és karmesterséget és akit fiatal kora ellenére az európai ranglista élvonalában kezdenek emlegetni. Róbert, Casadesus Brahms B-dúr zon­goraversenyét adja elő Feren­­csik János vezényletével, míg a magyar származású román hegedűművész, Stephan Ruha május végén Mendelssohn versenyművét játssza. A ja­pán zongoristákat Yoko Kyjio képviseli Mozart G-dúr zon­goraversenyének előadásával, Dieter Zechlintől viszont Beethoven C-dúr zongoraver­senyét halljuk. Lamberto Gar­­delli Kovács Dénessel ad hangversenyt április végén, melynek keretében a kiváló hegedűművész Vivaldi Négy Évszakát játssza. Vendégeink között találjuk az immár vi­lághírű Zuzanna Ruzickova-t is, aki Sebestyén Jánossal és a Magyar Kamarazenekar kí­séretével Bach c-moll, két cembalóra írott versenyét ad­ja elő. A nagynevű Vivaldi­­kutató és barokk szakértő, Angelo Ephrikian Benedetto Marcello, Alessandro Scarlatti, J. S. Bach és Vivaldi művei­ből állította össze április 8-i műsorát az Állami Hangver­senyzenekarral. Giuseppina Carmirelli, fiatal olasz hege­dűművésznő Beethoven kon­certjét játssza, március köze­pén pedig közönségünk meg­­ismerkedhetik Oscar Dánon­­ jugoszláv karmester művésze­tével. Hazai művészeink közül a többi között Szabó Csilla, Ferencsik János, Forrai Mik­lós, Petri Endre, Antal István, Németh Gyula, Vaszy Viktor, Tóth Péter, Borbély Gyula és Lehel György lép a közönség elé a zenekari hangversenyek során. Szándékosan hagytuk utol­jára Dino Ciant nevét, aki ör­vendetes módon hovatovább törzsvendégnek számít nálunk, amióta megnyerte az 1961-es Liszt—Bartók-verseny máso­dik díját. Ravel kései remek­művét, a balkézre írott zongo­raversenyét játssza. A Filharmónia tavaszi zene­kari bérlet-sorozata, jóllehet műsorösszeállítás tekintetében kissé konzervatív, mégis mél­tán tarthat igényt a közön­ség fokozott érdeklődésére. Pernye András FIGYELEM! JÓ minőségű, felújított bútorokat, KÁRPITOZOTT garnitúrákat, egyes darabokat is OLCSÓN VÁSÁROLHAT A HASZNÁLTCIKK KTSZ SZAKÜZLETEIBEN Lenin krt. 37., Majakovszkij utca 73., Ecseri út 4. Átalakítást és javítást is vállalunk Szovjet film a karib-tengeri válságról Rob­an Karmen Lenin-díjas szovjet filmrendező egész es­tét betöltő dokumentumfilmet készített a tavalyi karib-ten­geri válságról. A Moszkvában most bemutatott film ismer­teti, hogyan készítették elő az Egyesült Államokban a Kuba­­ellenes agressziót, beszámol a kubai forradalom mellett vi­lágszerte lezajlott tüntetések­ről, Castro és Mikojan havan­nai találkozásairól. A film ér­zékelteti, hogyan mentette meg a szovjet kormány állásfogla­lása a világbékét és a kubai forradalom ügyét. Magyar Nemzet. Tanácskozik a magyar pedagógusok kongresszusa A Tárogató úti SZOT-főis­kola épületeinek nagytermében pénteken megkezdődött a Pe­dagógusok Szakszervezetének VII. kongresszusa. A tanács­kozáson megjelent Somogyi Miklós, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a SZOT elnöke, Ilku Pál, a Politikai Bizottság póttagja, művelődés­­ügyi miniszter, dr. Orbán László, az MSZMP Központi Bizottságának osztályvezetője, dr. Ortutay Gyula, a Hazafias Népfront Országos Tanácsá­nak főtitkára, Bugár János­­né, a SZOT titkára, Lugossy Jenő művelődésügyi miniszter­­helyettes, dr. Gyalmos János, a fővárosi tanács végrehajtó bizottságának elnökhelyettese. Makoldi Mihályné, a Peda­gógus Szakszervezet elnöké­nek megnyitója után­ Péter Ernő, a szakszervezet főtitká­ra tartotta meg beszámolóját. Bevezetőben emlékeztetett az MSZMP VIII. kongresszusán elhangzott megállapításra, amely szerint: az új ember formálásában a tanítók, a ta­nárok, a legfontosabb társa­dalmi tényezők, a párt leg­jobb harcostársai. — Mi, magyar pedagógusok — folytatta — nemcsak büsz­kék vagyunk erre a megálla­pításra, de azt is tudjuk, sok mindent kell még tennünk azért, hogy e bizalomra to­vábbra is méltók legyünk. A magyar nevelők — párttagok és pártonkívüliek egyaránt — mind többen érzik át azt a nagy felelősséget, amely a jö­vő generációja, a szocialista ifjúság formálásában rájuk hárul. A továbbiakban azokról a fő feladatokról beszélt, ame­lyeket az iskolareform sike­res végrehajtása érdekében a következő időszakban meg kell oldani. Hangsúlyozta: a szocialista iskola megvalósí­tása elválaszthatatlan az is­kolai élet demokratizmusának kifejlesztésétől,, a vezetés színvonalának emelésétől. Az iskolai munka, a vezetés szín­vonalának emelése, a helyes értelemben vett demokratiz­mus megteremtése szorosan összefügg a pedagógusok esz­mei, politikai és ideológiai egységének további erősítésé­vel. Ezután rámutatott arra, hogy a nevelők nem kis része még ma is húzódozik attól, hogy az iskolákon belül nyíl­tan megmondja véleményét el­sősorban a vezetőről és tár­sainak a munkájáról, gondol­kodásáról, magatartásáról. Az iskolareform megvalósítása, amely nagyfokú pedagógiai önállóságot, kezdeményezést és alkotó vitát tételez fel, el kell oszlassa az ilyen légkört. A beszámoló ezután a pe­dagógusok alkotó kezdeménye­zésének, a pedagógiai kísérle­tező mozgalom széles körű ki­bontakoztatásának kérdésével foglalkozott. Elmondotta, hogy a reformtervek végleges ki­alakításában a pedagógusok ez­rei vettek részt A nevelők körében igen mély visszhang­ra talált a Művelődésügyi Mi­nisztérium felhívása a mód­szertani kísérletezésekre. A középiskolai szakmai elő­képzésről szólva elmondotta: nem feledkezhetünk meg ar­ról, hogy a szakmát elsajátító fiatalokkal számoljon az or­szágos munkaerőgazdálkodás is. Ennek figyelmen kívül ha­gyása zavarokat okozhat a szakképzettek elhelyezésénél. Az új gimnáziumi tanterv vi­tájában kitűnt, hogy a peda­gógusok és a vita többi rész­vevőinek többsége nem ért egyet a kéttagozatos rendszer­rel. Nem értett ezzel egyet a szakszervezet gimnáziumi ta­gozata sem. A merev, kéttago­zatos elgondolás helyett olyan egységes gimnáziumi tanterv kidolgozására kellene töreked­ni, amely természettudomá­nyos jellegű, számol a társa­dalmi és technikai fejlődés igényeivel, de kellő humán műveltséget is biztosít. Ezzel együtt azonban lehetőséget kell biztosítanunk sajátos osz­tályok szervezésére, fakultatív tárgyak bevezetésére, a szak­köri munka kibontakoztatásá­ra a tanulók érdeklődésének és az iskola személyi és tárgyi feltételeinek figyelembevételé­vel. A beszámoló részletesen szólt a pedagógusok élet- és munkakörülményeiről, és anya­gi ellátottságáról is. Ezután Pásztor József ta­nár terjesztette elő a mandá­tumvizsgáló bizottság jelenté­sét, majd megkezdődött a vita. Az ebédszünet után a kong­resszus munkabizottságokban folytatta tanácskozását. A Pedagógusok Szakszervezeté­nek kongresszusa ma fejeződik be. NAPLÓ Február Itt Csütörtökön a bolgár fővá­rosba érkezett Dobozi Imre, Kónya Lajos és Jobbágy Ká­roly. A bolgár írószövetség vezetőségének képviselői, va­lamint a külföldi baráti és kultúrkapcsolatok bizottságá­nak tagjai szívélyesen fogad­ták a magyar vendégeket. A Február 19-én országos pe­dagógus képzőművészeti kiál­lítás nyílik az Egressy Gábor Művelődési Klubban. A rajz­tanárok kiemelkedő alkotásait mutatják be. Negyvennyolc éves korá­ban hirtelen elhunyt Jevge­­nyij Litosko, a Pravda szer­kesztő bizottságának tagja, aki évekig a szovjet rádió, majd a Pravda New York-i tudósí­tója is volt. Litosko a Pravda különtudósítójaként részt vett Hruscsov 1959. évi amerikai utazásában, és egyik szerzője volt a Lenin-díjjal kitüntetett »­Szemtől-szembe Amerikával” című könyvnek.­­ A római Teatro Valle-ben Brecht szatírájának, az Arturo Uinak elő­adását röpcédula és záptojás dobá­­lásával igyekeztek megzavarni fa­siszta suhancok. Egyikük még a színpadra is felmászott. A színé­szek és a közönség eltávolították a rendzavarókat. A Zenei fesztivált rendez ősz­­szel az Egyesült Államokban Sol Hurok impresszárió, aki eddig is számos szovjet mű­vészt hívott vendégszereplésre az USA-ba. ősszel Dávid és Igor Ojsztrah, Msztyiszlav Rosztropovics, valamint Ru­dolf Barsaj kamarazenekara vesz részt a fesztiválon. Ob­­razcov bábszínháza október-­­ ben utazik vendégszereplésre Amerikába­. Jean Perrot professzor, a pá­rizsi Sorbonne nyelvészeti in­tézetének magyarul jól beszé­lő tanára tanulmányt írt a magyar nyelvészet egyik terü­letéről. Műve a közeljövőben jelenik meg hazánkban.­­ Hetvenhárom országból több mint kétezren tanulnak a Lo­­monoszov-egyetemen — írja Ivanov rektorhelyettes a Kom­­szomolszkaja Pravda pénteki cikkében.­­ Tizenkét év alatt 1400 külföldi állampolgár szerzett diplomát és három­százötvennél többen védték meg kandidátusi disszertáció­jukat. Benjámin Britten is részt vesz Moszkvában a március 6-án megnyíló hangversenyso­rozaton, amely az angol ze­nét mutatja be.­­ Nemzetközi határozat tegye az eszperantót a tudomány nemzetközi munkanyelvévé — javasolja Chaskiele­wicz len­gyel akadémikus — mert ez a legelterjedtebb nemzetközi műnyelv, amely egyszerű nyelvtanával, szavainak egy­szerű jelentésével különösen alkalmas a tudományos gon­dolatok pontos megfogalmazá­sára.­ A szolnoki színház építke­zése ismét elhúzódott, ezért az együttes még március—áp­rilis hónapban is csak tájelő­adásokat tart és bemutatóit is a falvakban rendezi. A görögországi Pireusz Szín­ház társulata Dimitriosz Ron­­dirisz vezetésével Moszkvában vendégszerepel A görög együttes Szophoklész- és Euripidész-drámáka­t mutat be. .Szombat, 1963. február 16. JÜSTH ZSIGMOND CENTENÁRIUMA Tusth Zsigmond száz eszten­­­dővel ezelőtt, 1863. február 16-án született Szemtetornyán, Békés megyében. Jómódú földbirtokos család sarja, öcs­­cse a híres ellenzéki politi­kusnak, Justh Gyulának. Hosszú ideig élt külföldön, ki­váltképpen Párizsban. Fiata­lon, 31 esztendős korában halt meg tüdővészben Cannes-ban, 1894. október 9-én. Nagyszabású írói terveit csak részben tudta megvalósí­tani. Tizenegy kötetre terjedő hatalmas regényciklust terve­zett. A magyar társadalomról akart átfogó képet nyújtani. Két ellentétes szemléletű író példáján lelkesült: az anali­tikus, erősen konzervatív Bourget és Zola voltak tanító­­mesterei. Regényciklusából, a Kiválás geneziséből három re­gényt, és két elbeszéléskötetet tudott megírni. Ő nem volt forradalmár, de a magyar társadalmat re­formálni akarta. Ez a reform­munkája hármas irányú volt: fel akarta tárni az uralkodó osztályok hibáit; a társadalom erkölcsi megújítására töreke­dett, amint ő maga írta ►►ma­gyar szellemi világnézet kere­sése révén**; az arisztokrácia szellemi és testi megújítására törekedett és e célból a nép leányaival való házasságot propagálta. Magánéletében is konzek­vensen ragaszkodott reform­­eszméihez. Birtokán igen ér­dekes kulturális kísérletet hajtott végre: színházat léte­sített és abban a parasztlegé­­nyek és leányok Shakespeare műveit és a görög tragédiákat játszották. Regényciklusának első része, a Pénz legendája egy arisztokrata házasság bomlá­sának leírása Bourget anali­tikus módján. A regény beve­zetésében művét Justh így jel­lemezte: »az akaratbetegséget, ezt a tán legveszedelmesebb lelki kórt tárgyaltam, amelyet majd a ciklus harmadik szá­mát képező regényben, a Fui­­mu­s-ban szélesebben festek.** A ciklus második regényé­nek, Gányó Julcsának főhőse mezőgazdasági cseléd, a meg­próbáltatások útját járja, nem lesz felesége a módos gazda­­regénynek, bár szenvedélyes szerelem fűzi eikét egybe. Jul­­csa végül is a kor válságára jellemző "szekták** egyikénél, a nazarénusoknál lel mene­déket. "Gányó Julcsában — írja Justh — társadalmunk másik tipikus részeinek, a ma­gyar népnek két véghatárát, a könnyűvérű, szilaj dohány­kertészt és a csupa eszmévé finomult nazarénust akartam megrajzolni. Ezek között pe­dig a parasztracionalista gaz­dát.** A felsőmagyarországi oli­garchiát rajzolja meg legna­­gyobbszabású regényében, a Fuimus-ban. Már a címe is jellemző: Fuimus magyarul Voltunk. Justhnak ez az egyetlen műve jelent meg új kiadásban a felszabadulás után, 1957-ben. (Tartalmas be­vezetése Benkő Lászlótól.) A pusztulás, a haladás c síró ze­néje** — amint Diószegi And­rás írja — Krúdyra és Turge­­nyevre emlékeztet. A regény témája két féltestvér: Márfay Gábor és Niffor Lőrinc szerel­me Lolly grófnő iránt A megol­dás: Gábor kiábrándul arisz­tokrata környezetéből, nevelő­apjának leányát, Czobor Er­zsébetet veszi feleségül. Er­zsébet édesanyja parasztlány. Ez igen lényeges a regényben. A mű végső eredményben en­nek a cselekedetnek a moti­válása, a kiábrándulás indo­kolása. A párbeszédek során a főúri világ jellegzetes alakjai elevenednek meg: öreg gró­fok, a hisztérikus grófnő, négy pártában maradt grófkisasz­szony, egy pletykázó öreg her­cegnő. Czobor Lipót alakjá­ban Justh Mednyánszky Lász­ló híres festő alakját mintáz­ta meg. Tusth novellái, kisregényei is­­ jelentősek. Nagyrészük a cik­lushoz sorozható két elbeszé­léskötetben, a Puszták köny­vében és a Delelőben je­lent meg. "A kor novellairo­dalmában legelsőnek Justh ve­szi észre — állapítja meg ta­nulmányában Diószegi —, hogy parasztjainak teste is van, önkénytelenül, antinatu­­ralizmusa ellenére.** Egyik no­vellájának hőse egy öntudatra ébredő parasztlegény. Gyurka, az agrárszocialista. Gyurka el­fordul a nazarénusoktól, s az úri épület felgyújtása­kor tűz­­halált szenved kedvesével. Ez az elbeszélés különös vegyü­­léke a realizmusnak, roman­tikának, szimbolizmusnak, sőt terjedelmes lábjegyzetei révén a gyermekcipőben járó szocio­gráfiának. (Az elbeszélés csak franciául jelent meg, a Pusz­ták könyvének fordításában Coq Rouge [Vörös kakas] címmel.) Sokain úgy érezhetik, hogy Justh Zsigmondnak még a Farmusnál is jelentősebb al­kotása Párizsi és Hazai Nap­lója. (Halász Gábor rendezte bevezetéssel sajtó alá.) A Párizsi Napló bizonyos szempontból szellemi ellenlá­basa Szomory Dezső Párizsi regényének. Szomory élmé­nyeinek leírása során részle­tesen szól Párizs hajótörött­jeiről, a párizsi társadalmon kívülálló hamis karrier-illú­zióban élő magyar fia­talokról. Justh Zsigmond közk­­edvelt vendége, tag­ja a legkülönbözőbb párizsi szalonoknak. Naplójában el­vezet Munkácsy otthonába, megismerjük a nagy orosz fes­tőt, Verescsagint, a nagy színművésznőit, Sarah Bern­­hardtot, akinek lakásáról Juszt valóságos térképet mel­lékelt naplójában. Gyakran ír Taine-ről, akit barátjának te­kinthetünk. Méltó párja a Pá­rizsi Naplónak Hazai Naplója. Ennek alakjait látjuk viszont regénybe öntve a Faimusban. Igen jelentős vonása Justh életművének, hogy erősen fog­lalkoztatta Móricz Zsigmon­­dot. Vargha Kálmán írja szép könyvében: "Móricz Zsigmond és az irodalom** (194. old.), hogy Móricz Justh-műveket is oly módon akart modern nyelvre átírni, mint Borne­misza Elektráját. Justhnak Adam című kis­regénye erősen emlékeztet a Fáklyára. Mindkettejük hőse fiatal református pap. A kör­nyezetrajz, a falusi intelligen­cia jellemzése igen eleven az Adómban is, de Móricz köz­ismert alkotása a mélyebb, erőteljesebb, a falu tespedését vádolóbb. "Íróinkkal, kritikusainkkal el­­­lentétben kiadóink nem rót­ták le tartozásukat P­usth Zsig­­monddal szemben. Tény az, hogy úttörő jellegű, a régi bű­nöket és hangulatokat művé­szien feltáró alkotásai kultú­ránk eleven részei, s a régi társadalom hanyatlását feltá­ró alkotások erőt adnak az újért, a fejlődésért vívott harcunkban. Dr. Rubinyi György Horváth Árpád szobor Debrecenben A debreceni városi tanács emléket állít a fasizmus áldo­zataként mártírhalált halt Horváth Árpád színigazgató­nak, a Vígszínház egykori fő­rendezőjének. A Berky Nán­dor debreceni szobrászművész által készített mellszobrot még az idén felavatják a Csokonai Színház "előtti kertben. OLVASSA EL GALAMBOS LAJOS: IST­EN ŐSZI CSILLAGA című érdekes regényét E könyv alapján készült a most bemutatott film KAPHATÓ AZ ÁLLAMI KÖNYVTERJESZTŐ VÁLLALAT KÖNYVESBOLTJAIBAN ÉS AZ ÜZEMI KÖNYVTERJESZTŐKNÉL!

Next