Magyar Nemzet, 1963. május (19. évfolyam, 100-125. szám)

1963-05-01 / 100. szám

Óceáni front érkezik északnyugatról Az Atlanti-óceán térségeiből északnyugat felől, viszonylag alacsony rétegbeli, gyors moz­gású, hűvös léghullám indult a kontinens felé, amely ked­den, a kora délutáni órákban elözönlötte a két Németorszá­got, Nyugat-Ausztriát, a cseh­­medencét és Lengyelország nyugati vidékeit.­­Az erős szél­lel érkező frontot esőzések kí­sérik. Valószínűnek látszik, hogy szerdán reggelre a front áttör a Kárpátokon és az Al­pokon, s már a délelőtt folya­mán felhősödést, átfutó esőket okoz, elsősorban a Dunántúlon. A meteorológusok lehetséges­nek tartják egyébként azt is, hogy a front nem reked meg — ahogy hasonló esetekben szokott — Győr és a Balaton vonalán, hanem gyorsan átfut a Kárpát-medencén,, s a front mögött ismét felderül az idő. Mindenképpen számítani kell azonban a megélénkülő észa­ki-északnyugati szélre, erősebb felhőképződésre és szórványos, kisebb esőkre is. A nappal hőmérséklet előreláthatólag 15—19 fok között alakul ki. Kiosztották a SZOT művészeti díjait Tegnap délután 3 órakor a Szakszervezetek Országos Ta­nácsának elnökségi tanácster­mében kiosztották a SZOT 1963. évi művészeti díjait. So­mogyi Miklós, a SZOT elnöke megnyitó beszédében elmond­ta, hogy hét év óta ezen a na­pon osztják ki a díjakat. Ed­dig általában egy művészeti ág képviselőit díjazták, de az idén a kitüntetettek a művé­szet legkülönbözőbb ágainak képviselői közül kerültek ki. A SZOT 1963. évi díjait a következő művészek kapták: Gaál István és Sára Sándor rendezők az Oda-vissza és a Cigányok című dokumentum­­filmek alkotásáért és a mun­kásokkal folytatott kapcsola­tukért ; Keres Emil színművész az irodalom népszerűsítéséért és a munkások között végzett népművelő tevékenységéért; Kocsis Albert hegedűművész a munkásfiatalok között vég­zett zenei nevelőmunkájáért és művészi munkájáért; Moldován István festőmű­vész művészi munkájáért és a Magyar Posztógyárban kifej­tett népművelő tevékenysé­géért; Rényi Tamás filmrendező s Legenda a vonaton című film rendezéséért és a Ganz-MÁ­­VAG-bam kifejtett népművelő tevékenységéért; Ruttkai Ottó színművész művészi munkájáért és a munkás—művész kapcsolatok erősítésében végzett tevékeny­ségéért; Szakonyi Károly író a Kö­zépütt vannak a felhők című novelláskötetéért és 1962-ben írott novelláiért, a munkások­kal folytatott kapcsolatáért. A kitüntetettek nevében Ruttkai Ottó mondott köszö­netet politikai követelések. A sztráj­koló munkások követelik a munkaviszonyok és feltételek megjavítását és felemelik hangjukat a személyi uralom ellen. Évről évre sok száz sztrájk megy végbe a francia üzemekben, gyakoriak az egész iparágakra kiterjedő bérmoz­galmak. Ha az 1960-as évet vesszük például, a következő képet látjuk: januárban sztrájkoltak a rádió és televí­zió dolgozói. Márciusban ál­talános sztrájk volt Korzikán. Áprilisban és májusban nem­zeti harci napot tartottak az összes állami alkalmazottak, sztrájkoltak a postások és vas­utasok. Ugyancsak májusban sztrájkolt háromnegyedmillió vas- és fémmunkás. Június­ban ismét sztrájkba lépett egy­millió 300 ezer állami alkal­mazott. Szeptemberben a cu­koripar dolgozói, decemberben a községi alkalmazottak és egészségügyi dolgozók rendez­ték meg munkabeszü­ntetéses harci napjaikat. Megrettenve a sztrájkmozgalom lendületétől, a munkáltatók és a kormány ekkor béremelésre tett ígére­tet és ennek felső határát négy százalékban szabta meg. Ez azonban csak olaj volt a tűzre. Az áremelkedés súlyát érezve, a dolgozók kihívásnak­­ tekintették a négyszázalékos felső határt, s 1962-ben újabb, még nagyobb munkabeszünte­tésekkel válaszoltak a kihí­vásra. Franciaország kilencven megyéjéből 81-ben egységfront alakult ki az összes szakszer­vezetek között. Teljes akció­egység jött létre 18 iparágban, s az eredmény nem is maradt el. A vas- és fém-, az élelmiszer­és az építőipar dolgozó­i—10 százalékos béremelést harcol­tak ki. Több mint százezer dol­gozó nagyobb szabadságidőt vívott ki magának. A franciaországi és nem­zetközi sztrájkharcok törté­netében emlékezetes marad a decarville-i bányászok sztrájk­ja. Ez a sztrájk 1961 decem­berében kezdődött egy olyan bányában, amelyet a francia kormány az Európai Közös Piacból fakadó kötelezettsé­geinek eleget téve, be akart zárni. A bánya 2200 dolgozó­ja tiltakozó sztrájkba lépett. A sztrájk heteken keresztül magára vonta Franciaország összes dolgozóina­k figyelmét. 1962. január 9-én a decarville-i bányászok támogatására álta­lános sztrájkba léptek az összes francia bányászok. A megye 307 polgármestere le­mondott állásáról. A bányá­szok támogatására Franciaor­szág összes dolgozói gyűjtést rendeztek, amelynek eredmé­nyeként 10 millió frank gyűlt össze. A bányát környező fal­vak lakossága élelmiszerrel látta el a bányászokat és csa­ládjaikat. Nem marad el a franciaor­szági sztrájkmozgal­maktól az olaszországi sem. Olaszország­ban nehéz olyan területet, vá­rost vagy akár üzemet talál­ni, ahol a közelmúlt évek fo­lyamán ne lett volna többször is sztrájkmozgalom, így pél­dául az 1961-es év folyamán Bolognában 950 üzemben sztrájkolt 240 ezer dolgozó, összesen 12 millió munkaórán át. Modenában a sztrájkok következtében 1961-ben hat­millió munkaóra esett ki. Mi­lánóban ugyancsak hatmillió, Torinóban és Genuában mint­egy 15 millió munkaóra. 1962- ben Olaszországban még ma­gasabbra emelkedett a sztrájk­­hullám. A gépipari és hajó­építő munkások, a gépkocsi­ipar, a vas- és fémipar, a vegy­ipar munkásai, mezőgazdasági munkások, községi alkalma­zottak folytattak sztrájkokat. A legutóbbi időben az egész olasz közvélemény felfigyelt a vas- és fémipari munkások hatalmas mozgalmára. Fel kell figyelni a most folyó nyugat­­németországi sztrájkmozgal­­makra. A most megkezdődött Baden-Württemberg-i vasmun­kássztrájk nagy országos moz­galomi előfutára. A nem európai sztrájkmoz­­galmak közül külön figyelmet érdemel a japán dolgozók­­sztrájkmozgalma. Ennek a mozgalomnak egyik­ sajátossá­ga, hogy a japán dolgozók min­den évben kétszer,, tavasszal és ősszel időzített sztrájktá­madást intéznek a monopóliu­mok ellen. 1962 tavaszán a ta­vaszi offenzívában 5 és fél millió dolgozó vett részt. Külön fejezet a sztrájjkhar­­cok történetében az Egyesült Államok dolgozóinak szinte ál­landósult sztrájkharca. Nem­régiben fejeződött be a nyu­gati partvidék dokkmunkásai­nak több mint 90 napos ered­ményes sztrájkharca. Szívós és elkeseredett harcot folytattak a New York-i nyomdászok, amelynek következtében a New York-i napilapok hosszú ideig nem jelenhettek meg. A New York-i nyomdászok küz­delmét az egész amerikai nyomdászáé" 3 százalékos se­gély felajánlásával támogatta. Hosszú időre emlékezetes ma­rad a sztrájkharcok történeté­ben a pittsburgi acélöntők hat­hónapos sztrájkja. Élénk sztrájkmozgalmakat tapasztalunk a volt gyarmati és fejletlen országokban. Erő­södik a sztrájkmozgalom Afri­kában és Indiában. Indiában 1960-ban másfél ezer sztrájk­mozgalom volt. A kegyetlen ül­dözés ellenére növekszik a sztrájkmozgalom a Dél-afrikai Unióban. Az elmaradott Ugan­dában 1960-ban több mint 53 sztrájk volt. Dél-Rhodesiában 180. Ezekben a mozgalmakban egyre hatékonyabbá csiszoló­dik a munkások fegyvere. A különböző országok munkásai a legváltozatosabb harci for­mákat hozzák létre, hogy tel­jes mértékben éljenek a konk­rét helyzet adta lehetőségek­kel és kihasználják a szakszer­vezet nyújtotta támogatást. Olaszországban például nem ritka a sorozatos félnapos sztrájk. A fél munkanapért ka­pott munkabér eredményeseb­bé teszi a mozgalmat, növeli a munkások ellenállási tarta­lékait, ugyanakkor komoly kárt okoz a kapitalistáknak. Az olaszországi építőmunkások szakaszokra osztják a sztrájk­­mozgalmat. Több szakaszban 24-től 48 óráig terjedő munka­­beszüntetésekkel, szélesítik, magát a mozgalmat és törik le a vállalkozók ellenállását. Ezek a mozgalmak politikai­lag is erősítik a munkásság el­lenállását az uralkodóosztá­lyokkal szemben és hatéko­nyabbá teszik harcát a jobb életviszonyokért, a demokra­tikus szabadságjogok megvé­déséért és a békéért. Komor Imre A május 1-i plakátpályázat díjazottjai kedden kiosztották a május 1-i plakátpályázat díjait. Az első díjat Görög Lajos, a má­sodik díjat Konecsni György és Papp Gábor, a harmadik díjakat Novák Henrik, Várnai László és Papp Tamás kapták. A díjakat Darabos Iván, az MSZMP Központi Bizottsága tudományos és kulturális osz­tályának vezetője adta át. Egy hónapra lezárják a 80. számú főközlekedési út egyik szakaszát A Közlekedés- és Postaügyi Minisztérium Budapesti Közúti Igazgatósága közli, hogy a 80. sz. budapest—tata—győri fő­­közlekedési út Budaörs—Tö­rökbálint közötti — Törökug­rató előtti szakaszát helyreál­lítási munkák miatt május hó 2-től, csütörtöktől előrelátha­tólag 30 napi időtartamra a közúti forgalom elől elzárja. A Fővárosi Autóbuszüzem­ 40 sz. járatát ez a fenti in­tézkedés nem érinti. A 140 sz. járat eredeti útvonalán halad­va Budaörsön a Marx Károly útra tér, érinti Budaörs MÁV- állomást, majd a Szarvasme­zei úton eléri Törökbálintot, ahol a Bartók Béla úton és a Vasút utcán Törökbálint MÁV- állomásnál megfordul. Vissza­­menetben a Vasút utca, Ba­ross utca, Szent István utca és Munkácsi M. utca érintésével az előbb jelzett úton tér visz­­sza a fővárosba. A 140 Y sz. járat a 40 sz. járat végállo­másától indulva Budaörs és Törökbálint községekben a 140 sz. járatra részletezett út­vonalon halad. Május elsejét ünnepük az ország dolgozói Kedden országszerte megem­lékeztek a munka és az em­beri szabadság nagy ünnepé­ről, május elsejéről. Az üzemekben, hivatalok­ban, intézményekben tartott ünnepségek mellett az általá­nos és középiskolákban is méltatták május elseje jelen­tőségét. tét Csomány Ferencné, a duna­újvárosi posta vezetője töltöt­te be és a hajónak a Dunaúj­város nevet adták. A csattanó pezsgősüveg felére a 82 méte­res hatalmas hajótest simán ereszkedett a Duna vizére. Zászlóátadások az ünnep előestéjén A nemzetközi munkásosz­tály nagy ünnepének előesté­jén, kedden a Csepeli Papír­gyárban rendezett ünnepségen Nyers Rezső, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja, a Központi Bizottság titkára adta át a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját, va­lamint a kongresszusi okle­velet a Csepeli Papírgyár dol­gozóinak. A Középtiszavidéki Vízügyi Igazgatóság dolgozóinak Dégen Imre, az Országos Vízügyi Főigazgatóság vezetője adta át a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlaját Szolnokon. A budapesti Marhavágóhíd és Húsfeldolgozó Vállalatnál kettős zászlóátadási ünnepsé­get rendeztek kedden. Az ün­nepségen részt vett Bi­szku Béla, az MSZMP Politi­ki Bizottságának tagja, a Köz­ponti Bizottság titkára, Ko­vács Imre élelmezésügyi mi­niszter, Beckl Sándor, a SZOT titkára, Csutorka Lajos, az ÉDOSZ titkára. A kongresz­­szusi versenyzászlót, valamint a Minisztertanács és a SZOT vándorzászlaját Biszku Béla adta át a vállalat dolgozói­nak. A kiskunhalasi gépállomás dolgozói kedden ünnepi terme­lési értekezleten vették át az MSZMP Központi Bizottságá­nak kongresszusi versenyzász­lóját, valamint a Miniszterta­nács és a SZOT vörös vándor­zászlaját. Az ünnepségen meg­jelent Németh Károly, az MSZMP Központi Bizottságá­nak titkára, dr. Molnár Fri­gyes, az MSZMP Bács megyei bizottsága első titkára és dr. Varga Jenő, a megyei tanács végrehajtó bizottságának elnö­ke. A Magyar Tudományos Aka­démia martonvásári mezőgaz­dasági kutató intézetének dol­gozói a VIII. pártkongresszus tiszteletére indított munka­versenyben a tudományos ku­tatásban elért kiváló eredmé­nyeikért elnyerték az MSZMP Központi Bizottságának kong­resszusi oklevelét. Az okleve­let kedden délelőtt adta át Nezvál Ferenc, az MSZMP Központi Bizottságának tagja, igazságügyminiszter dr. Rajki Sándornak, a kutatóintézet igazgatójának. Az országos mentőszolgála­tot elmúlt évi munkája jutal­mául a Minisztertanács és a SZOT vörös vándorzászlajával tüntették ki. A zászlót dr. Sza­bó Zoltán, az Orvos-Egészség­ügyi Dolgozók Szakszervezeté­nek főtitkára, az MSZMP Köz­ponti Bizottságának tagja ked­den a mentők székházában ad­ta át dr. Oravecz Bélának, az Országos Mentőszolgálat fő­igazgatójának. Az ünnepségen ott volt dr. Doleschall Frigyes egészségügyi miniszter. A dombóvári vasutas műve­lődési otthonban Kossa István, az MSZMP Központi Bizottsá­gának tagja, közlekedés- és postaügyi miniszter adta át a vasúti csomópont dolgozóinak az MSZMP kongresszusa ver­senyzászlaját. Hajóátadási ünnepség A Magyar Hajó- és Daru­­vár angyalföldi gyáregységé­ben május 1-e méltó megün­nepléseként, kedden délután, egy nappal a határidő előtt vízre bocsátották a nyolcadik 1300 tonnás Duna-tengerjárót. A hajógyárban még az egy­ nap megtakarításnak is nagy a jelentősége, mert a hosszú tél több hetes kényszerpihenője után kettőzött energiára volt szükség a terv teljesítéséhez. A hajóműhely dolgozói és a hegesztők két hónap alatt 2—3 hét elmaradást pótoltak. Az ünnepségen részt vett Rónai Rudolf közlekedés- és postaügyi miniszterhelyettes, ott volt Tapolczai Jenő, a du­naújvárosi tanács végrehajtó bizottságának elnöke is, aki szocialista városunk dolgozói nevében köszöntötte a hajó­építőket. Az avató anya­tisz­ Em­lékm­űvava­tás Szolnokon Szolnokon kedden délután avatták fel a város főterén felállított munkásmozgalmi emlékművet, Kovács Ferenc szotírászművész alkotását. Az avató ünnepségen Czinege Lajos vezérezredes, honvédel­mi miniszter, az MSZMP Po­litikai Bizottságának póttagja mondott ünnepi beszédet. A munkásmozgalmi emlékmű le­leplezésénél jelen volt Kun Béla özvegye és fia. Újabb külföldi szakszerveze­ti küldöttségek Budapesten A SZOT elnökségének meg­hívására kedden újabb szak­­szervezeti küldöttségek érkez­tek a május 1-i ünnepségekre, és a magyar szakszervezetek XX. kongresszusára. Megér­kezett a Szakszervezeti Vi­lágszövetség küldöttsége, amelyet Róbert Ernio, az SZVSZ titkára vezet, az in­donéz szakszervezetek orszá­gos tanácsának küldötte, a ghanai szakszervezet, kong­resszus küldöttsége, az algé­riai dolgozók általános szö­vetségének küldöttsége, a sze­negáli munkaszövetség vala-,­mint a görög demokratikus szakszervezeti mozgalom kül­dötte. Hazánkba érkezett a má­jus 1-i ünnepségekre a jugo­szláv szakszervezetek közpon­ti tanácsának küldöttsége és a belga gáz- és elektromosipari dolgozók szakszervezetének küldöttsége. Magyarul beszélő szélesvásznú csehszlovák film FŐSZEREPBEN: JANA BREJCHOVA 10 éven alul nem ajánlott Csak a moziban láthatják a tv nem közvetíti BEMUTATÓ: MÁJUS 2.

Next