Magyar Nemzet, 1963. július (19. évfolyam, 152-177. szám)

1963-07-02 / 152. szám

ifi - I.V. i.! .... V.SZECEP Magyar Nemzet A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA A jövő erdejében Ritka nagy, kerek szám el­érését tartogatja ennek az idei esztendőnek egyik hátralevő napja. A őszi fásítás során, valamelyik egyszerű hétköz­napon — kedden, szerdán vagy pénteken — minden kü­lön értesítés nélkül földbe ke­rül az a facsemete, amelyik éppen kerek egymilliárd da­rabbal növeli hazánk élőfa ál­lományát. Nem ígért televí­ziót, mosógépet, külföldi tár­sasutazást egyetlen szerv sem a tízszer százmilliomodik zöldlombú élőlénynek, mégis eljön, megérkezik az Alföld, a Dunántúl vagy a hegyvidék egy ma még kopár szögletén — feltartóztathatatlanul. Tizenhárom éve, 1950-ben kezdődött a harc a — 25 szá­zalékért. Ekkora erdősültség kellene ahhoz, hogy magunk elégíthessük ki az ország min­den bútor-, meleg-, egészség-, papír- és egyéb faigényét. Tizenhárom év alatt — az egymilliárddal is — csak 13,7 százalékra jutottunk. De 10,9 százalékról kezdtük. És az or­szágfásítás üteme egyre gyor­sabb tendenciát mutat. Az 1957-es kormányhatározat a fásítás lehetőségének széles körű tudatosítása érdekében a­z"Fák Hetét« a­­Fásítás Hó­napjára" változtatta, így meg­négyszerezte az egész társada­lom fa­harcának időtartamát és jelentőségét. Nem véletlenül. Anglia, Dá­nia és Hollandia után hazánk­nak van a legkevesebb erdeje Európában. Amennyire lesúj­tó a "­status quo", annyira mozgósító, gyújtóhatású is. Ha tudatosítjuk! Kiváló futballis­tánk, Grosics Gyula mondta egyszer egy intim beszélgetés közben: -Egy csapat vagy a bajnokságért harcoljon vagy a kiesés ellen küzdjön. Akkor van értelme. Akkor megy." Magyarország a fáért vívott harcban a­­-kiesés ellen" küzd. Az egymilliárd bizonyítja, hogy jól harcol. Kell is. A nemzetközi statisztika adatai szerint az emberiség nap­jainkban négy év alatt szapo­rodik annyit, mint az időszá­mításunk utáni ötszáz évben — 1000 és 1500 között —, vagy tízéves átlagban az 1910-től 1949-ig eltelt időszakban. Nem kell különösen jó matemati­kusnak lenni ahhoz, hogy ki­számítsuk: a világ lakossága a következő negyven—ötven év­ben megkétszereződik. Ezt regisztrálta az 1960-ban, az amerikai Seattle-ban tar­tott V. Erdészeti Világkong­resszus plénuma, amely az erdészek előtt álló feladatok­kal úgy vetett számot, hogy a világ iparifa fogyasztása 1980 és 2000 között — előrelátha­tóan —, eléri a mai állapot kétszeresét. A lecke tehát sürget! De lehet-e sürgetni az erdők nö­vekedését? A tölgy, a hárs, a szil, a fűz, a fenyő — ráér Az ember nem. A fák között is megkereste tehát­­lelki ro­konát". Azt, aki (a fa is élő­lény!) leginkább megérti vá­gyait, törekvéseit, akarásait. Azt a fafajtát, amelyik haj­landó gyorsan nőni — még korai halála árán is —, az emberért. 1959-ben — eddig soha nem látott méretekben — megkez­dődött a nyárfásítás Magyar­­országon. (Az ugyancsak gyor­san növő fenyőknek hazai adottságaink nem kedveznek.) Közismert, hogy az életszín­vonal állandó emelkedésével nem áll arányban a bútorok termelésének mennyisége. A húszéves távlati terv célként tűzte ki éppen ezért, hogy a bútorgyártást az említett idő­szakban három és félszeresére emeli. Ez a szám megszüntet­né a jelenleg bútorban mu­tatkozó hiánycikk jelleget. Ám ennek eléréséhez — hogy mást ne említsünk — hét­nyolcszorosára kell emelnünk Mohácson a farostlemez gyár­tást. Aminek ugyancsak a nyárfa az alapanyaga. Akár­csak a papíré, ami — csak a hatalmasan megnövekedett könyvkiadást figyelembe véve — szintén nem elhanyagolha­tó tényező. Népgazdaságunk távlati terve a papírfogyasz­tást lakosonként ötven kilo­grammban szabja meg 1975- re. Ez pedig kereken félmillió tonna papírt jelent évente. Amihez viszont legalább 1,7 millió űrméter papírja kell. (Jelenleg alig valamivel va­gyunk túl az ötvenezer köb­méteren. Tíz év múlva tehát, a mostani papírfa termelésnek harmincszorosánál kell tarta­nunk!) Vagy kellene? ... Az ország erdészei mindezt elkövetnek. Aminthogy elkö­vettek már eddig is, 965 mil­lió lombos- és fenyőcsemete -iratkozott be az élet iskolá­jába" az elmúlt tizenkét év­ben. És csatlakozott hozzájuk 49 millió suhány- és sorfa. Az első években az állami gazdaságok, az Országos Víz­ügyi Főigazgatóság, a községi tanácsok és legeltetési bizott­ságok szorgalmazták legin­kább az új erdők növekedé­sét. A mezőgazdaság szocia­lista átszervezésének győzel­mes hónapjai óta a tsz-ek ke­resik egyre inkább az új er­dők telepítésére alkalmas föl­deket. Mert a mezőgazdasági földek rendeltetéséről szóló törvény értelmében csak olyan területen szabad erdőt telepí­teni, ahol a föld gabona, ta­karmány, vagy szőlő és gyü­mölcs termelésre nem alkal­mas. Igen ám, de a nyárfa is kultúrnövény! Akárhol az sem él meg, a­­sziklából az sem fakaszt vizet". Jó lenne több figyelmet szentelni az olasz példának. Váltógazdálkodási rendszer ez, amelyben a mezőgazdasági kultúra és a nyárfa­­békés egymás mellett élése­ nem­csak megvalósult, hanem fö­lötte hasznos is. Lényege: egy­ kataszteri holdon hatszor nyolc méteres hálózatban 120 darab nyárfát ültetünk el. A nyárfák között ideális otthon­ra lel — egytől három évig — bármely kapásnövény, majd a telepítés négy—hato­dik évében a gabona, hattól tízéves koráig pedig a füves­here. A jó minőségű földeken a nyárfák tizenöt éves kor­ban már olyan méreteket ér­nek el, hogy alkalmasak ipari és építkezési célokra is. A vá­gás után a területet teljes egé­szében hasznosítjuk — mező­­gazdasági veteménnyel, majd tizenöt év után — újra kezd­jük a nyárfákkal. Jó recept. Optimista recept. Erdész sors­­a jövőre épít. A békés jövőre. Tizenöt, sőt két­szer tizenöt évre —­­speku­lál". Van erdész, aki felneveli a maga ültette csemetét, de van olyan is, akinek fája ár­nyékában már csak a fia, uno­kája pihen majd meg. Az 1962-es év végéig elülte­tett 191 ezer hektárnyi új er­dők között ott zöldellnek már az aszúsodást segítő, páratar­talmat növelő fák Tokajhegy­­alján, a tüdőt védő, széndioxi­dot elnyelő juharok, tölgyek, fenyők a budapesti zöldöve­zetben, a lezúduló víz útját álló erdősítések a Balaton- Felvidéken. A Keleti Főcsatorna mentén ültetett nyárak legutóbb újra elragadtatással töltötték el, el­kápráztatták a külföldi szak­ember vendégeket. Nekünk ne káprázzon a szemünk! De azért kettősen láthat. Észlel­jük a kézzelfogható, tapint­ható hasznot, de vegyük ész­re a másikat is: hosszú távra, nyolcvan-száz évekre terve­zünk. Jó szemlélet ez az er­dész-mentalitás. Még akkor is, ha a hagyományos tölgy szem­lélete! Csillag István U Thant, az ENSZ főtitkára Magyarországra érkezett A külpolitikai helyzet­ ­ U THANT, AZ ENSZ FŐTITKÁRA, a Magyar Népköz­­-*-­ társaság kormányának meghívására tegnap délután hi­vatalos látogatásra hazánkba érkezett. A magyar közvéle­mény örömmel üdvözli a világszervezet vezetőjét abból az alkalomból, hogy először látogat el országunkba, hiszen az Egyesült Nemzetek Szervezetét úgy tekinti, mint a nemzet­közi kérdések békés rendezésének és a béke biztosításának egyik fontos fórumát. Kállai Gyula, a Minisztertanács el­nökhelyettese a repülőtéren mondott köszöntőjében külön hangsúlyozta, hogy a Magyar Népköztársaság kormánya tá­mogatja az ENSZ-t és a főtitkárt abban, hogy­­ez a nagy je­lentőségű szervezet eleget tegyen hivatásának, a béke bizto­sításának­. U Thant az üdvözlésre adott válaszában kijelen­tette, mennyire hálás a meghívásért. -Már bizonyos ideje vá­rakozással tekintettem az alkalom elé — mondotta a főtit­kár —, hogy meglátogassam az önök országát és kicseréljük nézeteinket az önök miniszterelnökével és más vezető sze­mélyiségekkel a fontos nemzetközi kérdésekről és különösen az Egyesült Nemzetek Szervezetében megoldásra váró prob­lémákról.-­ Mint ismeretes, U Thantot az ENSZ tavalyi közgyűlése erősítette meg visszamenő hatállyal főtitkári tisztségében. A burmai diplomata 1957 óta vesz részt tevékenyen az Egye­sült Nemzetek Szervezetének munkájában. A burmai delegá­ció tagja volt, majd fontos szerepet játszott a világszervezet különféle bizottságaiban. Elnöke volt például a kongói kérdés megoldására alakult békítő bizottságnak, azután az afrikai— ázsiai komiténak Algéria ügyében, a 14. közgyűlésen pedig elnökhelyettessé választották Hazájában nemcsak mint dip­lomatát, hanem mint kiváló történészt is számon tartják. Négy jelentős munkát irt, egy háromkötetes művet a háború utáni Burma történetéről, egy könyvet a Népszövetségről, egyet a köznevelésről, és egyet a burmai városok történeté­ről. Mióta az ENSZ főtitkára, tudományos rendszerező mun­káját a nemzetek közötti problémák rendezésével cserélte fel. Felelősség és gond súlyosodik a vállán. Mert nemcsak a házat kell rendben tartania — az ENSZ-nek körülbelül öt­ezer alkalmazottja van New Yorkban — de törekednie kell arra, hogy az Egyesült Nemzetek Szervezete ne csak a poli­tikai viták fóruma legyen, hanem a baráti kapcsolatok ápo­lásának és a nemzetközi együttműködésnek a színhelye is a világon kialakult tényleges helyzet alapján.­­ A SZOCIALISTA ORSZÁGOK BERLINBEN ÖSSZE­­GYŰLT VEZETŐI vasárnap délelőtt hajókiránduláson vettek részt a Berlin-környéki tavakon, majd Hruscsov adott ebédet tiszteletükre. A közös eszmecserére — mint az MTI ber­lini tudósítói jelentik — ez a két esemény adott lehetőséget. Vasárnap este pedig ünnepi fogadáson vettek részt a Dyna­­mo-sportcsarnokban, Walter Ulbricht 70. születésnapja tisz­teletére. A fogadáson Friedrich Ebert az NSZEP Politikai Bi­zottságának tagja, Nagy-Berlin főpolgármestere üdvözölte Walter Ulbrichtot, majd Hruscsov mondott üdvözlő beszé­det. Hruscsov felolvasta ugyan beszédének legnagyobb részét, de szokásához híven, most is eltért az előre elkészített szö­vegtől. A teremben jelenlevő nyugati, különösen pedig nyu­gatnémet újságírókhoz fordult és azt ajánlotta a nyugatiak figyelmébe, hogy akár tetszik egyeseknek, akár nem, Német­ország jövőjét az NDK-ban kovácsolják, s nem kétséges, hogy előbb-utóbb megvalósul az egységes, szocialista Német­ország. Hruscsov hosszasan méltatta Walter Ulbrichtnak a nemzetközi és a német munkásmozgalomban szerzett kima­gasló érdemeit. Beszéde végén felolvasta az SZKP Központi Bizottságának üdvözletét, s átnyújtotta Walter Ulbrichtnak a Szovjetunió Hőse kitüntetést és az azzal járó Lenin-rendet. Utána sorban üdvözölték az ünnepeltet a külföldi vendégek, köztük Kádár János, az MSZMP Központi Bizottságának el­ső titkára, a Magyar Népköztársaság Minisztertanácsának elnöke. Az ENSZ főtitkára hazánkban Kállai Gyula üdvözlő beszéde és U Thant válasza A forradalmi munkás-pa­raszt kormány meghívására U Thant, az ENSZ főtitkára, hét­főn délután Budapestre érke­zett. A főtitkár kíséretében fővárosunkba érkezett Ram­­ses N Assif sajtótitkár. A repülőgép, amelyen az ENSZ főtitkára utazott, né­hány perccel 2 óra után szállt le az ENSZ és a Magyar Nép­köztársaság zászlóival díszített Ferihegyi repülőtéren. A Thant fogadására megje­lent Kállai Gyula, a Minisz­tertanács elnökhelyettese, Il­­ku Pál művelődésügyi minisz­ter, Péter János külügymi­niszter, Mód Péter, a külügy­miniszter első helyettese, Bog­nár József, a Kulturális Kap­csolatok Intézetének elnöke, Csatorday Károly, a Magyar Népköztársaság állandó ENSZ- képviselője. Ott volt a fogad­tatásnál a budapesti diplomá­ciai képviseletek számos ve­zetője. A gépből kiszálló főtitkárt, aki barátságosan integetett, Kállai Gyula, a Miniszterta­nács elnökhelyettese köszön­tötte, majd úttörők virágcsok­rot nyújtottak át a főtitkár­nak. A Thant üdvözölte a fo­gadására megjelent magyar vezető személyiségeket, majd a diplomáciai testület tag­jait. Ezután Kállai Gyula mon­dott üdvözlő beszédet. A töb­bi között a következőket mondta: — A Magyar Népköztársa­ság kormánya és népe nevé­ben igaz nagyrabecsüléssel és szeretettel köszöntöm önt, az Egyesült Nemzetek Szerveze­tének főtitkárát, hazánk föld­jén. őszintén örülünk, hogy elfogadta meghívásunkat, és ellátogatott hozzánk.­­ Szilárd meggyőződésünk, hogy a népek békeakarata és a békéért küzdők ereje ma már képes elhárítani a világ­háborút, képes arra, hogy tár­ gyalások útján biztosítsa a békét. Tudjuk, hogy a béke biztosításában az Egyesült Nemzetek Szervezetére és an­nak főtitkárára nagy felelős­ség hárul. Kormányunk tá­mogatja az Egyesült Nemzetek Szervezetét, és önt abban, hogy ez a nagy jelentőségű nemzetközi szervezet eleget te­gyen hivatásának, a béke biz­tosításának. Biztosak vagyunk abban, hogy az ön magyaror­szági látogatása is segíti a nemzetközi együttműködést és a béke ügyét. U Thant, az ENSZ főtitkára az üdvözlésre válaszolva töb­bek között a következőket mondotta: — Nagyon hálás vagyok ön­nek kedves szavaiért, különö­sen azokért, amelyeket az Egyesült Nemzeteket, vala­mint személyemet illetően mondott, s azért a nyilatko­zatáért, amelyben az önök el­kötelezettségéről szólt a béke és a nemzetközi megértés mel­lett. Engedje meg elmondanom, mennyire örülök, hogy ebben a gyönyörű városban lehetek, hogy mennyire hálás vagyok a magyar kormánynak, és a magyar népnek a meghánó, meleg fogadtatásért, amely­ben országukban való első látogatásom alkalmával ré­szesítettek. Már bizonyos ideje várakozással tekintettem az alkalom elé, hogy megláto­gathassam az önök országát, és kicseréljük nézeteinket az önök miz­szterelnökével és más vezető személyiségekkel a fontos nemzetközi kérdések­ről, és különöse­n az Egyesült Nemzetekben megoldásra vá­ró problémákról. A fogadtatási ünnepség után U Thant főtitkár Kállai Gyu­la társaságában ENSZ és ma­gyar zászlóval díszített gép­kocsiba szállt és rendőri dísz­­motorosok kíséretében szállá­sára hajtatott. Kádár János fogadta U Thantot Kádár János, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnö­ke hétfőn délután fogadta U Thantot, az ENSZ-főtitkárát. A látogatásnál jelen volt Péter János külügyminiszter. Az Állami Népi Együttes előadásán U Thant, az ENSZ­ főtitkára tiszteletére a Magyar Állami Népi Együttes hétfő este elő­adást tartott a Magyar Optikai Művek művelődési házában. Részt vett az előadáson Péter János külügyminiszter, Aczél György, a művelődésügyi mi­niszter első helyettese, Bognár József, a Kulturális Kapcsola­tok Intézetének elnö­ke. Ott volt a budapesti diplomáciai képviseletek számos vezetője. A műsor megkezdése előtt Rábai Miklós, az Állami Népi Együttes művészeti vezetője köszöntötte az ENSZ főtitká­rát. Az előadás után U Thant főtitkár virágkosárral jutal­mazta az együttes művészi tel­jesítményét. Hru­scsov beszéde a berlini fogadáson Berlinből jelenti a TASZSZ: Hruscsov szovjet kormányfő a vasárnapi berlini ünnepi foga­dáson, amelyet Walter Ulb­richt 70. születésnapja alkal­mából rendeztek, beszédet mondott.­­ A Német Szocialista Egységpárt, a Német Demok­ratikus Köztársaság dolgozói, s velük együtt más országok kommunistái ma ünnepük Walter Ulbricht elvtársnak, a német és a nemzetközi mun­kásmozgalom egyik kiváló ve­teránjának, tekintélyes párt- és államférfiúnak 70. születés­napját — kezdte beszédét a szovjet kormányfő, majd a Szovjetunió Kommunista Párt­ja Központi Bizottságának, a Szovjetunió Legfelső Tanácsa Elnökségének és a Szovjetunió Minisztertanácsának jókíván­ságait tolmácsolta, hosszú éle­tet és újabb sikereket kívánt tevékenységében, amelyet a tartós béke biztosítása és a szocializmus német földön be­következendő győzelme érde­kében fejt ki. A bék­­eszerető Németország megteremtője A szovjet kommunisták is­merik és nagyra becsülik Ul­bricht elvtárs ötvenéves aktív részvételét a német munkás­­osztály forradalmi harcában — mondotta Hruscsov. A né­met munkásmozgalom legjobb harcos hagyományaihoz híven Walter Ulbricht életét a tudo­mányos kommunizmus nagy eszméi megvalósításáért, az új, valóban békeszerető és de­mokratikus Németország meg­teremtéséért vívott harcnak szentelte. A Német Kommunista Párt megalakulásának első napjai­tól kezdve Ulbricht elvtárs mindig az első sorokban küz­dött azokban az osztályhar­cokban, amelyeket a német proletariátus vívott a mono­polista burzsoázia, a német ka­tonai klikk ellen. Ernst Thäl­­marnn-nal és Wilhelm Pieckkel együtt vezette a Német Kom­munista Párt és a német mun­kásosztály élenjáró csapata ön­feláldozó harcát a fasiszta reakció támadásai ellen, a né­met szociáldemokrácia jobbol­dali vezetőinek áruló politiká­ja ellen, az egységes, antifa­siszta népfront megteremté­séért. Számomra különösen emlé­kezetesek azok a napok — mondotta Hruscsov —, ami­kor a szovjet hadsereg hősies harcát vívta a hitleri csapatok ellen a Volga mellett. Ezekben a napokban Walter Ulbricht elvtárs, más német kommu­nistákkal együtt, nagyarányú politikai munkát fejtett ki a szovjet—német fronton levő német katonák és tisztek kö­zött, megmagyarázta nekik a Hitler által felidézett háború végzetességét és megmutatta az utat a német nemzet meg­mentéséhez. Az európai béke fenntartásáért Mint a Német Szocialista Egységpárt Központi Bizottsá­gának első titkára és az NDK Államtanácsának elnöke, Ulb­richt elvtárs ma a párt- és ál­lamvezetés kormány­rúdjánál áll. A szovjet emberek jól tud­ják, milyen kiváló érdemeket szerzett Ulbricht elvtárs az európai béke fenntartásáért és megszilárdításáért folyó küz­delemben. Nagyrabecsülik azokat az erőfeszítéseit, amelyeknek cél­ja a nyugatnémetországi fej-

Next