Magyar Nemzet, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)

1963-10-01 / 229. szám

A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ^i~J3Wft&£fe ^^^SK^^SiBESeSSKCiaiSLSIHK^S&ISiSiSBH^HiiHilSB^KKIE^BKB^^.^9& Múzeumok ünnepe Néhány esztendeje egy fran­cia hírlapíró hazánkról írott beszámolóját olvastam. A cikk szerzője futólag szólt csak építkezéseinkről, meg sem em­lítette a magyar gasztronómia csodáit, s boraink és egyéb nemzeti italaink méltatásával is adós maradt. Írásából nem derült ki, hogy hol járt és mit látott. De leírta a Magyar Nemzeti Múzeum vasárnap délelőtti forgatagát, s az ak­kor Budapesten kiállított drez­dai képtár látogatóival is be­szélgetett. Sorban áll a nyug­díjas vasutas, a vállalati tisztviselő és a diák, s nem valami csoportos, kínosan kényszerű művelődési buzga­lomból. A maguk jószántából mentek oda — jegyezte meg csodálkozva a francia. Az esz­tergomi Keresztény Múzeum hétköznapi forgalmáról szólva megemlítette, hogy sok nyu­gat-európai kiállítás vasárnap­ra is szívesen vállalna ennyi látogatók közgyűjteményeink történe­te Széchenyi Ferenc múzeum­alapításával kezdődik. S ettől fogva a magyar múzeumügy történetében is kifejeződtek nemzeti-függetlenségi törekvé­seink. Az elmúlt másfél év­század magyar történelme nemcsak a látható tárgyi em­lékekben, de a magyar mú­zeumok történetében is meg­őrződött. A függetlenségi moz­galom bukása után, a megala­kuló első magyar vidéki mú­zeumok őrzik tovább a sza­badságharc eszményeit. Szép példa Rómer Flóris munkás­sága: a szabadság­harc bukása után nyolcévi várfogságra ítélték, s szabadulása után az almützi cellából a győri nu­mizmatikai gyűjteményhez ve­zetett útja. Xantus János pá­lyája is 1848-ban­­ indult, s osztrák börtönökön át veze­tett amerikai kutatásaihoz. A kiegyezést követő idők­ben született magyar múzeu­mokat is a 48-as eszmék ihle­tik: Simor János esztergomi érsek magángyűjteményével megalapítja a leggazdagabb magyar vidéki múzeumot. A Magyar Tanácsköztársaság nemzeti kincseinket feltárta a nép előtt, 1919 a múzeum­ügynek is pezsdítő impulzuso­kat adott: egyebek között el­határozták a műszaki múzeum megvalósítását is. A bukást követő ellenfor­radalmi korban egy Móra Ferenc is a múzeumi mun­kában talál menedéket. Az ál­dozatos munka, s a befelé for­­dulás ideje ez a huszonöt esz­tendő. Érdekes fényt vet e korszak művelődéspolitikájára Banner János emlékezése a vásárhelyi ásatásokról: valójá­ban illegálisan gyűlt össze a tudományos módszerességgel föltárt anyag... — jegyzi meg »Mit adott Hódmezővá­sárhely a magyar régészetnek" című írásában. De azt se feledjük el, hogy Horthy »országlása« idején lettünk szegényebbek a Zsol­­nay- és Beöthy-féle gyűjte­ményekkel, s ekkor hullott szét az Ernst Múzeum anya­ga is. Műkincseink külföldre vándoroltak. Közgyűjteményeink pusztu­lása idején egyes múzeumok­ban már a társadalmi átala­kulásra készülnek. Kiss Lajos múzeumigazgató a vásárhelyi szegény nép életét föltáró mo­nográfiáival sürgeti a demok­ratikus változást és a debre­ceni Déri Múzeumban a Már­ciusi Front is megszólalhatott. Az 1942-ben létrejött Törté­nelmi Emlékbizottság 1848/49 ereklyéinek gyűjtésére indít mozgalmat. Szinte jelkép is: Horthyék elprédálták műkin­cseinket, s a születő nemzeti ellenállás, a történelmi múlt ereklyéiben keresve ösztönző példát, a szabadságharc em­lékeit gyűjti össze. Most harmadik alkalom­mal ünnepeljük a­­múzeumo­­kait. Szinte észrevétlenül szü­letett ez a hagyomány: a mú­zeumok dolgozói minden esz­tendő tizedik hónapjában kiál­lításokon adnak számot vég­zett munkájukról. Ebben a hónapban százötven kiállítás nyílik százhuszonkét múzeum­ban. Az őrhalmi helytörté­neti gyűjteménytől kezdve a Szépművészeti Múzeumig min­den intézmény részt vesz ben­ne. S a mai napon nemcsak a múzeumi hónap megnyitását ünnepeljük, hanem külön a muzeológusokat is. A kitünte­tésekben és jutalmakban is ki­fejeződik a megbecsülő elis­merés: 350 muzeológus, 117 restaurátor tudományos mun­kája naponta válik közműve­lődési­ eredménnyé. S ezek az eredmények nagyon is látha­tók. A magyar múzeumügy fel­adatait az 1949. évi 13. tör­vényerejű rendelet így fogal­mazta meg: »A magyar törté­net, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelem­ben kell részesíteni és azokat az egész nép számára hozzá­férhetővé kell tenni.­ A kor­mányzat ebben az esztendő­ben 70 millió forintot fordít a múzeumokra. Minden szak­területen a Tudományos Aka­démia terveihez hangolták munkájukat a kutatók. De ne csak az eredmények­ről szóljunk. A francia hír­lapíró csodálkozással vegyes irigységgel nézte a Nemzeti Múzeum vasárnap délelőtti forgalmát, s a drezdai kép­tár kiállítása előtt sorbanál­­lókat. Valóban nagy a fejlő-" dés. De a fejlődés örvendetes számai­­ nem mondanak el mindent. Nem beszélnek ar­ról, hogy sokak számára még teljesen ismeretlen dolog mú­zeumot látogatni, hogy még mindig ezrek és ezrek van­nak, akik egyáltalán nem is tudnak múzeumainkról, kiál­lításainkról, annyi tudós, mű­vész, kutató, muzeológus mun­kája eredményeiről. S essék egyébről is szó. Hazánk tájain gazdag régészeti emlékeket őriz a föld mélye: föltárásuk, elemzésük nemcsak a magunk ügye. Az őskor szinte csak fényévekkel mérhető messze­ségéből a nagyon is tapintható pannóniai valóságon át a kö­zépkorig, minden régészeti le­let föltárását számon tartja a nemzetközi tudomány is. Min­den sír, minden lelet adalék­a hazánkban, ahol egy régé­szeti könyv nemegyszer best­sellerré válik, s napok alatt elkel, ne forduljon elő, hogy földgyaluk neolitikus telepü­léseket romboljanak szét. Gon­datlanság, ostoba közöny kö­vetkeztében nemegyszer pusz­tulnak el régészeti emlékek, anyagi eszközökkel meg nem fizethető, pótolhatatlan érté­kek. A múzeumok ünnepén erről is beszélni kell. A múzeumoknak országszer­te eleven kapcsolatuk van a társadalommal; egyes intéz­mények mellett baráti körök alakultak, s a tanácsszervek külön támogatásával jelentős régészeti emlékeket sikerült már megmenteni. Társadalmi munkával helytörténeti mú­zeumok születnek, ásatásokon amatőrök segítik a régészek munkáját. A megvalósuló szo­cializmus korában a múzeumi munka közüggyé, társadalmi üggyé válik, hiszen a muzeo­lógusok is tudományos alkotó­munkát végeznek. Sokszor még meg nem értéssel, nem egy helyen közönnyel küzd­ve és nehéz körülmények között. Illesse őket nagyobb megbecsülés, több megértés, s fogadja munkájukat nagyobb nyilvánosság. Ezzel az óhaj­tással köszöntjük őket a mú­zeumok ünnepén. Ries Károly Élénk diplomáciai tevékenység New Yorkban A három külügyminiszter folytatja tárgyalásait A külpolitikai helyzet AZ ENSZ NEW YORK I KÖZGYŰLÉSÉT továbbra is élénk diplomáciai tevékenység jellemzi. A szombati munkaebéd után hétfőn az Egyesült Államok, a Szovjetunió, valamint Nagy- Britannia külügyminisztere azon a vacsorán találkozott, ame­lyet U Thant főtitkár adott tiszteletükre. Ezenkívül — mint ismeretes — Gromiko szovjet külügyminiszter meghívta lord Home-ot ma délben ebédre, holnap este pedig Dean Burkot látja vacsorán a szovjet misszió épületében. A megbeszélés lényegéről és eredményeiről semmi nem szivárgott ki, ennek oka, hogy a külügyminiszterek megállapodtak: pillanatnyi­lag semmit sem hoznak nyilvánosságra tanácskozásaikról. Bi­zonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy az óvatos opti­mizmus nem teljesen indokolatlan. Párizsban és Londonban élénk figyelemmel kísérik a há­rom külügyminiszter megbeszéléseit. A francia lapok kedvező jelet látnak abban, hogy a miniszterek nem nyilatkoznak a tárgyalások tartalmáról. Az első találkozó — írja a Combat — hasznos volt, megnyitotta az utat a további tanácskozások­hoz, amikor is részletesen megvitatják az egyes kérdéseket. A Monde szerint a leglényegesebb eredményre a szovjet— amerikai kapcsolatok megjavítása terén lehet számítani. Rá­mutat, hogy a leszereléssel összefüggő kérdésekben a három külügyminiszter nem juthat végleges megállapodásra a szö­vetségesek megkérdezése nélkül. A de gaulleista Nation sze­rint Nyugat-Németország nemcsak a Kelet és a Nyugat, ha­nem az angolszászok egymás közti tárgyalásai során is az el­lentétek középpontjában áll. Az angol sajtójelentések New York-i tudósításaikban ki­vétel nélkül hangoztatják, hogy "továbbra is cél a moszkvai szellem", értve ezen az atomcsend-szerződés által teremtett további megegyezési lehetőségeket. Biztató jelnek tartják azt is, hogy Gromiko javasolta, a sajtót csak a feltétlenül szük­séges minimumról tájékoztassák, amiből arra következtetnek, hogy a Szovjetunió el akarja kerülni a meddő nyilvános vi­tákat és alkotó célú, komoly tárgyalásokat kíván, tárgyilagos légkörben. Londonban remélik, mint az MTI tudósítója je­lenti, hogy a Bonnban küszöbönálló »őrségváltás« rugalmassá teszi majd a nyugatnémet álláspontot a kelet—nyugati tár­gyalások tekintetében, és hogy Adenauer hőn óhajtott távo­zása gyengíti majd de Gaulle akadékoskodásának erejét. Londonban azt várják, hogy rövidesen szovjet—amerikai megbeszélések kezdődnek a két ország közötti kereskedelem­ről és felülkerekedik a gazdasági józanság a politikai ellen­tétek felett. A Times New York-i kommentárja­ szerint na­gyon megfelel az angol stílusnak a barátságos, tágas légkör­ben folyó diplomáciai munka, amely most New York-ban végbemegy. Ezért komolyan remélik, hogy a villásreggelik és az ebédek sorozata határozott javaslatokat eredményez majd, amelyeket Genfbe továbbítanak a részletekről történő tár­gyalás céljából. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítójának New York-i jelentése csaknem bizonyosra veszi, hogy a meg­lepetésszerű támadások elleni biztosítékok problémáját a genfi leszerelési értekezlet elé terjesztik, továbbá, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió rövidesen egyezményt köt, amely megtiltja az atomfegyverek felhasználását a világ­űrben. A Daily Express New York-i jelentése kidomborítja, rövidesen megindul a találkozók »nagyszerű sorozata« a há­rom külügyminiszter között, hogy továbbvigyék az enyhülést a keleti—nyugati viszonylatban. Tárgyalások az ENSZ-főtitkár vacsoráján Polgár Dénes, az MTI tu­dósítója jelenti: Hétfőn újból összeültek a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia külügyminiszterei. Ezúttal a vacsora szolgált ke­retül, amelyet U Thant,­­ az ENSZ főtitkára adott. A meg­beszélésen csak nyolcan voltak jelen:­­ Trianton és Naraszim­­han főtitkárhelyettesen kívül Gromiko, lord Home és Rush, valamint a három nagyhata­lom ENSZ-képviselői, Fedo­­renko, Sir Dean Patrick és Stevenson. A szokástól elté­rően még tolmácsok sem vol­tak ott. Mindez arra enged következtetni, hogy a vacso­rát nem társadalmi esemény­nek szánták, hanem politikai tanácskozási fórumnak. Husti és Home megbeszélése Hétfőn reggel Rush és lord Home külön tanácskozást foly­tatott. Az amerikai külügymi­niszter lord Home vendége volt reggelire. A kiadott hi­vatalos tájékoztatás szerint a két nyugati politikus »nem, érintette a háromhatalmi megbeszélések anyagát, ha­nem megbeszélésüket főleg ar­ra korlátozták, hogy egyeztes­sék az amerikai és a brit ál­láspontot az ENSZ-közgyűlés­­ tárgysorozatán szereplő kérdé­­­­sekben.« Újságíró­ körökben ezt a tájékoztatást bizonyos két­­­­kedéssel fogadták. I Rusk egyébként hétfői tár­­­­gyalásai során a többi között­­ Ivan Basev bolgár külügymi­­­­nisztert is fogadta. Ami a há­­­­rom nagyhatalom megbeszélé­seit illeti, azok még kezdeti stádiumban vannak. A szom­bati ebéden lényegében az ál­láspontok kifejtése történt. A további tárgyalásokon derül ki majd, mennyire töreksze­nek a nyugati tárgyalófelek a »moszkvai szellemet« konkrét megállapodásokká változtatni, valóban készek-e reálisan kö­zeledni a problémákhoz, vagy pedig csupán szavakban kí­vánják fenntartani a kedve­ző légkört. Stevenson nyilatkozata New Yorkból jelenti az MTI. Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője vasárnap este a »Szemtől szemben a nemzet­ted című adás keretében in­terjút adott az egyik amerikai­­ televíziós társaság munkatár­­­­sának. Egyebek között kijelen­tette, hogy véleménye szerint most lehetőség van bizonyos­­ konstruktív lépésekre a lesze­­­­relés területén, s ezenkívül­ a­­ Szovjetunió és az Egyesült Ál­­l­­amok az ENSZ-közgyűlés őszi időszakán kialakult légkörben együttműködhet több tudo­mányágban, így például a táv­közlés, a távközlési célokat szolgáló mesterséges holdak működtetésének, valamint me­teorológiai tájékoztatás-cserék területén. Érintve Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ- közgyűlésen szeptember 19-én elhangzott javaslatát, amely indítványozta a tizennyolc ha­talmi leszerelési államfői értel­mezlet összehívását, Stevenson ezt »igen jó dolognak« mon­dotta, de hozzáfűzte, hogy csak abban az esetben, ha a tizennyolc hatalmi genfi lesze­relési értekezlet előzőleg po­­zitív eredményeket mutat. Az ENSZ székhelyén lezajlott szovjet—amerikai—angol tár­gyalásokról szólva, Stevenson óva intett a­­túlzott derűlá­tástól­, megállapította azon­ban hogy a megbeszélésekben a remény több jelét látja. Az általános vita Az ENSZ-közgyűlés hétfőn délelőtt — magyar idő szerint a délutáni órákban — folytat­ta az általános politikai vitát. Zulfikar Ali Bhutto pakisz­táni külügyminiszter hangoz­tatta, az ENSZ legsürgősebb feladata, hogy véget vessen a fegyverkezési hajszának. Üd­vözölte a moszkvai atom­­csend-szerződést, és a leszere­léshez vezető út további állo­másaiként a föld alatti rob­bantások megszüntetését, megfigyelő állomások létesíté­sét és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályo­zását­ jelölte meg. Apedo­ Amari, a Togo Köz­társaság külügyminisztere fel­szólalásában a fegyverkezési hajsza megszüntetését sürget­te és­ ezzel kapcsolatban rá­mutatott: az eddig fegyverke­zésre fordított összegeket arra kell felhasználni, hogy áthi­dalják a szakadékot a gazdag és a szegény nemzetek között. Lansana Beavogui guineai külügyminiszter sürgette, hogy a közgyűlés erősítse meg azo­kat az intézkedéseket ame­lyeket az előző ülésszakon a Dél-afrikai Köztársaság és Portugália ellen elhatároztak- Kormná nyil Irak­i tüntetés Kabiliában Ben Bella fellépett az egységbontók ellen Algírból jelenti az MTI. Az algériai minisztertanács vasár­nap este Ben Bella elnökleté­vel ülést tartott, s megtárgyal­ta az aznap délután lezajlott kabíliai eseményeket. Ben Bel­la a minisztertanács után rádióbeszédben közölte, hogy leváltotta tisztségéből a hete­dik (kabiliai) katonai körzet parancsnokát, El Hadzs ezre­dest, aki nem engedelmeske­dett az elnöki parancsnak, s részt vett az algériai egység­bontók tömeggyűlésén. • A »Szocialista erők frontja« nevű földalatti politikai cso­portosulás vezetői, vasárnap délután több ezer főnyi tömeg mozgósításával kormányelle­nes gyűlést rendeztek az Al­gírtól 100 kilométernyire ke­letre fekvő kabiliai Tizi-Ouzon városban. A gyűlés felszólalói heves támadást intéztek az al­gériai kormány és Ben Bella személye ellen. Az újabb je­lentések szerint El Hadzs ez­redes, a hetedik katonai körzet parancsnoka csatlakozott a szó­nokokhoz és kormányellenes beszédében közölte, hogy a „Szocialista erők frontja” tag­jai közé lép. Hírügynökségi tudósítások közlik, hogy más kabiliai hely­ségekben is kormányellenes tüntetések zajlottak le vasár­nap. Megmozdulásokra került sor Michelet, Dra el Mizan, valamint Fort National város­kákban. Ezek a kabiliai hely­ségek a Ben Bella-féle veze­téssel szembenálló kabiliai el­lenzék régi gócpontjai. Az algériai kormány El Hadzs ezredes elmozdítása­­ mellett több ra­dikális intézke­dést tett a lázadók elszigetelé­sére. A hetedik katonai körzet alakulatait közvetlenül a had­ügyminiszter fennhatósága alá rendelte. Az észak-algériai K­a­­biliát rendőri és katonai ellen­őrző pontok kettős lánca zár­ja el az ország többi részétől. A köztársasági elnök vasárnapi rádióbeszédében „készenléti bizottságok” megalakítására hívta fel a nemzetet, hogy szervezetten szállhasson szem­be Algéria népe az egység­bontó törekvésekkel. Tizi-Ouzon városból a tö­meggyűlés szervezői este kato­nai fedezet alatt, elsötétített gépkocsikon Algírba hajtattak. Előzőleg értesítették az Algír­ban működő sajtótudósítókat, hogy a „Szocialista erők front­ja” sajtóértekezletet fog tar­tani. A tájékoztatóra egy szi­gorúan őrzött parasztházban került sor. Az ellenzéki csoport vezetői ismételten bejelentették, hogy harcot indítanak a Ben Bella­­kormány megdöntésére. Algériai megfigyelők szerint a kormányellenes zendülés ha­tárát súroló kabiliai esemé­nyek arra vezethetők vissza, hogy az utóbbi időkben egyes újgyarmatosító erők az algé­riai burzsoáziával és az ultra­­radikális körökkel együttmű­ködve mindent megtettek, hogy az észak-algériai Kabiliát „Algériai Katangává” tegyék. I Algériai kormányküldöttség Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. Algériai kormányküldöttség érkezett hétfőn Moszkvába. A küldöttséget Bumedien ezredes első miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter vezeti. Moszkva vnukovói repülő­terén az algériai küldöttséget Koszigin, a szovjet­­yiiniszter­­tanács elnökének első helyet­tese, Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter és a szovjet közélet több más ve­zetője fogadta. Koszigin és Rumedien rövid üdvözlő beszé­det mondott

Next