Magyar Nemzet, 1963. október (19. évfolyam, 229-255. szám)
1963-10-01 / 229. szám
A HAZAFIAS NÉPFRONT LAPJA ^i~J3Wft&£fe ^^^SK^^SiBESeSSKCiaiSLSIHK^S&ISiSiSBH^HiiHilSB^KKIE^BKB^^.^9& Múzeumok ünnepe Néhány esztendeje egy francia hírlapíró hazánkról írott beszámolóját olvastam. A cikk szerzője futólag szólt csak építkezéseinkről, meg sem említette a magyar gasztronómia csodáit, s boraink és egyéb nemzeti italaink méltatásával is adós maradt. Írásából nem derült ki, hogy hol járt és mit látott. De leírta a Magyar Nemzeti Múzeum vasárnap délelőtti forgatagát, s az akkor Budapesten kiállított drezdai képtár látogatóival is beszélgetett. Sorban áll a nyugdíjas vasutas, a vállalati tisztviselő és a diák, s nem valami csoportos, kínosan kényszerű művelődési buzgalomból. A maguk jószántából mentek oda — jegyezte meg csodálkozva a francia. Az esztergomi Keresztény Múzeum hétköznapi forgalmáról szólva megemlítette, hogy sok nyugat-európai kiállítás vasárnapra is szívesen vállalna ennyi látogatók közgyűjteményeink története Széchenyi Ferenc múzeumalapításával kezdődik. S ettől fogva a magyar múzeumügy történetében is kifejeződtek nemzeti-függetlenségi törekvéseink. Az elmúlt másfél évszázad magyar történelme nemcsak a látható tárgyi emlékekben, de a magyar múzeumok történetében is megőrződött. A függetlenségi mozgalom bukása után, a megalakuló első magyar vidéki múzeumok őrzik tovább a szabadságharc eszményeit. Szép példa Rómer Flóris munkássága: a szabadságharc bukása után nyolcévi várfogságra ítélték, s szabadulása után az almützi cellából a győri numizmatikai gyűjteményhez vezetett útja. Xantus János pályája is 1848-ban indult, s osztrák börtönökön át vezetett amerikai kutatásaihoz. A kiegyezést követő időkben született magyar múzeumokat is a 48-as eszmék ihletik: Simor János esztergomi érsek magángyűjteményével megalapítja a leggazdagabb magyar vidéki múzeumot. A Magyar Tanácsköztársaság nemzeti kincseinket feltárta a nép előtt, 1919 a múzeumügynek is pezsdítő impulzusokat adott: egyebek között elhatározták a műszaki múzeum megvalósítását is. A bukást követő ellenforradalmi korban egy Móra Ferenc is a múzeumi munkában talál menedéket. Az áldozatos munka, s a befelé fordulás ideje ez a huszonöt esztendő. Érdekes fényt vet e korszak művelődéspolitikájára Banner János emlékezése a vásárhelyi ásatásokról: valójában illegálisan gyűlt össze a tudományos módszerességgel föltárt anyag... — jegyzi meg »Mit adott Hódmezővásárhely a magyar régészetnek" című írásában. De azt se feledjük el, hogy Horthy »országlása« idején lettünk szegényebbek a Zsolnay- és Beöthy-féle gyűjteményekkel, s ekkor hullott szét az Ernst Múzeum anyaga is. Műkincseink külföldre vándoroltak. Közgyűjteményeink pusztulása idején egyes múzeumokban már a társadalmi átalakulásra készülnek. Kiss Lajos múzeumigazgató a vásárhelyi szegény nép életét föltáró monográfiáival sürgeti a demokratikus változást és a debreceni Déri Múzeumban a Márciusi Front is megszólalhatott. Az 1942-ben létrejött Történelmi Emlékbizottság 1848/49 ereklyéinek gyűjtésére indít mozgalmat. Szinte jelkép is: Horthyék elprédálták műkincseinket, s a születő nemzeti ellenállás, a történelmi múlt ereklyéiben keresve ösztönző példát, a szabadságharc emlékeit gyűjti össze. Most harmadik alkalommal ünnepeljük amúzeumokait. Szinte észrevétlenül született ez a hagyomány: a múzeumok dolgozói minden esztendő tizedik hónapjában kiállításokon adnak számot végzett munkájukról. Ebben a hónapban százötven kiállítás nyílik százhuszonkét múzeumban. Az őrhalmi helytörténeti gyűjteménytől kezdve a Szépművészeti Múzeumig minden intézmény részt vesz benne. S a mai napon nemcsak a múzeumi hónap megnyitását ünnepeljük, hanem külön a muzeológusokat is. A kitüntetésekben és jutalmakban is kifejeződik a megbecsülő elismerés: 350 muzeológus, 117 restaurátor tudományos munkája naponta válik közművelődési eredménnyé. S ezek az eredmények nagyon is láthatók. A magyar múzeumügy feladatait az 1949. évi 13. törvényerejű rendelet így fogalmazta meg: »A magyar történet, tudomány és művészet emlékeit és eredményeit, mint közművelődésünk örökbecsű értékeit... fokozott védelemben kell részesíteni és azokat az egész nép számára hozzáférhetővé kell tenni. A kormányzat ebben az esztendőben 70 millió forintot fordít a múzeumokra. Minden szakterületen a Tudományos Akadémia terveihez hangolták munkájukat a kutatók. De ne csak az eredményekről szóljunk. A francia hírlapíró csodálkozással vegyes irigységgel nézte a Nemzeti Múzeum vasárnap délelőtti forgalmát, s a drezdai képtár kiállítása előtt sorbanállókat. Valóban nagy a fejlő-" dés. De a fejlődés örvendetes számai nem mondanak el mindent. Nem beszélnek arról, hogy sokak számára még teljesen ismeretlen dolog múzeumot látogatni, hogy még mindig ezrek és ezrek vannak, akik egyáltalán nem is tudnak múzeumainkról, kiállításainkról, annyi tudós, művész, kutató, muzeológus munkája eredményeiről. S essék egyébről is szó. Hazánk tájain gazdag régészeti emlékeket őriz a föld mélye: föltárásuk, elemzésük nemcsak a magunk ügye. Az őskor szinte csak fényévekkel mérhető messzeségéből a nagyon is tapintható pannóniai valóságon át a középkorig, minden régészeti lelet föltárását számon tartja a nemzetközi tudomány is. Minden sír, minden lelet adaléka hazánkban, ahol egy régészeti könyv nemegyszer bestsellerré válik, s napok alatt elkel, ne forduljon elő, hogy földgyaluk neolitikus településeket romboljanak szét. Gondatlanság, ostoba közöny következtében nemegyszer pusztulnak el régészeti emlékek, anyagi eszközökkel meg nem fizethető, pótolhatatlan értékek. A múzeumok ünnepén erről is beszélni kell. A múzeumoknak országszerte eleven kapcsolatuk van a társadalommal; egyes intézmények mellett baráti körök alakultak, s a tanácsszervek külön támogatásával jelentős régészeti emlékeket sikerült már megmenteni. Társadalmi munkával helytörténeti múzeumok születnek, ásatásokon amatőrök segítik a régészek munkáját. A megvalósuló szocializmus korában a múzeumi munka közüggyé, társadalmi üggyé válik, hiszen a muzeológusok is tudományos alkotómunkát végeznek. Sokszor még meg nem értéssel, nem egy helyen közönnyel küzdve és nehéz körülmények között. Illesse őket nagyobb megbecsülés, több megértés, s fogadja munkájukat nagyobb nyilvánosság. Ezzel az óhajtással köszöntjük őket a múzeumok ünnepén. Ries Károly Élénk diplomáciai tevékenység New Yorkban A három külügyminiszter folytatja tárgyalásait A külpolitikai helyzet AZ ENSZ NEW YORK I KÖZGYŰLÉSÉT továbbra is élénk diplomáciai tevékenység jellemzi. A szombati munkaebéd után hétfőn az Egyesült Államok, a Szovjetunió, valamint Nagy- Britannia külügyminisztere azon a vacsorán találkozott, amelyet U Thant főtitkár adott tiszteletükre. Ezenkívül — mint ismeretes — Gromiko szovjet külügyminiszter meghívta lord Home-ot ma délben ebédre, holnap este pedig Dean Burkot látja vacsorán a szovjet misszió épületében. A megbeszélés lényegéről és eredményeiről semmi nem szivárgott ki, ennek oka, hogy a külügyminiszterek megállapodtak: pillanatnyilag semmit sem hoznak nyilvánosságra tanácskozásaikról. Bizonyos jelek azonban arra mutatnak, hogy az óvatos optimizmus nem teljesen indokolatlan. Párizsban és Londonban élénk figyelemmel kísérik a három külügyminiszter megbeszéléseit. A francia lapok kedvező jelet látnak abban, hogy a miniszterek nem nyilatkoznak a tárgyalások tartalmáról. Az első találkozó — írja a Combat — hasznos volt, megnyitotta az utat a további tanácskozásokhoz, amikor is részletesen megvitatják az egyes kérdéseket. A Monde szerint a leglényegesebb eredményre a szovjet— amerikai kapcsolatok megjavítása terén lehet számítani. Rámutat, hogy a leszereléssel összefüggő kérdésekben a három külügyminiszter nem juthat végleges megállapodásra a szövetségesek megkérdezése nélkül. A de gaulleista Nation szerint Nyugat-Németország nemcsak a Kelet és a Nyugat, hanem az angolszászok egymás közti tárgyalásai során is az ellentétek középpontjában áll. Az angol sajtójelentések New York-i tudósításaikban kivétel nélkül hangoztatják, hogy "továbbra is cél a moszkvai szellem", értve ezen az atomcsend-szerződés által teremtett további megegyezési lehetőségeket. Biztató jelnek tartják azt is, hogy Gromiko javasolta, a sajtót csak a feltétlenül szükséges minimumról tájékoztassák, amiből arra következtetnek, hogy a Szovjetunió el akarja kerülni a meddő nyilvános vitákat és alkotó célú, komoly tárgyalásokat kíván, tárgyilagos légkörben. Londonban remélik, mint az MTI tudósítója jelenti, hogy a Bonnban küszöbönálló »őrségváltás« rugalmassá teszi majd a nyugatnémet álláspontot a kelet—nyugati tárgyalások tekintetében, és hogy Adenauer hőn óhajtott távozása gyengíti majd de Gaulle akadékoskodásának erejét. Londonban azt várják, hogy rövidesen szovjet—amerikai megbeszélések kezdődnek a két ország közötti kereskedelemről és felülkerekedik a gazdasági józanság a politikai ellentétek felett. A Times New York-i kommentárja szerint nagyon megfelel az angol stílusnak a barátságos, tágas légkörben folyó diplomáciai munka, amely most New York-ban végbemegy. Ezért komolyan remélik, hogy a villásreggelik és az ebédek sorozata határozott javaslatokat eredményez majd, amelyeket Genfbe továbbítanak a részletekről történő tárgyalás céljából. A Daily Telegraph diplomáciai tudósítójának New York-i jelentése csaknem bizonyosra veszi, hogy a meglepetésszerű támadások elleni biztosítékok problémáját a genfi leszerelési értekezlet elé terjesztik, továbbá, hogy az Egyesült Államok és a Szovjetunió rövidesen egyezményt köt, amely megtiltja az atomfegyverek felhasználását a világűrben. A Daily Express New York-i jelentése kidomborítja, rövidesen megindul a találkozók »nagyszerű sorozata« a három külügyminiszter között, hogy továbbvigyék az enyhülést a keleti—nyugati viszonylatban. Tárgyalások az ENSZ-főtitkár vacsoráján Polgár Dénes, az MTI tudósítója jelenti: Hétfőn újból összeültek a Szovjetunió, az Egyesült Államok és Nagy- Britannia külügyminiszterei. Ezúttal a vacsora szolgált keretül, amelyet U Thant, az ENSZ főtitkára adott. A megbeszélésen csak nyolcan voltak jelen: Trianton és Naraszimhan főtitkárhelyettesen kívül Gromiko, lord Home és Rush, valamint a három nagyhatalom ENSZ-képviselői, Fedorenko, Sir Dean Patrick és Stevenson. A szokástól eltérően még tolmácsok sem voltak ott. Mindez arra enged következtetni, hogy a vacsorát nem társadalmi eseménynek szánták, hanem politikai tanácskozási fórumnak. Husti és Home megbeszélése Hétfőn reggel Rush és lord Home külön tanácskozást folytatott. Az amerikai külügyminiszter lord Home vendége volt reggelire. A kiadott hivatalos tájékoztatás szerint a két nyugati politikus »nem, érintette a háromhatalmi megbeszélések anyagát, hanem megbeszélésüket főleg arra korlátozták, hogy egyeztessék az amerikai és a brit álláspontot az ENSZ-közgyűlés tárgysorozatán szereplő kérdésekben.« Újságíró körökben ezt a tájékoztatást bizonyos kétkedéssel fogadták. I Rusk egyébként hétfői tárgyalásai során a többi között Ivan Basev bolgár külügyminisztert is fogadta. Ami a három nagyhatalom megbeszéléseit illeti, azok még kezdeti stádiumban vannak. A szombati ebéden lényegében az álláspontok kifejtése történt. A további tárgyalásokon derül ki majd, mennyire törekszenek a nyugati tárgyalófelek a »moszkvai szellemet« konkrét megállapodásokká változtatni, valóban készek-e reálisan közeledni a problémákhoz, vagy pedig csupán szavakban kívánják fenntartani a kedvező légkört. Stevenson nyilatkozata New Yorkból jelenti az MTI. Stevenson, az Egyesült Államok ENSZ-küldöttségének vezetője vasárnap este a »Szemtől szemben a nemzetted című adás keretében interjút adott az egyik amerikai televíziós társaság munkatársának. Egyebek között kijelentette, hogy véleménye szerint most lehetőség van bizonyos konstruktív lépésekre a leszerelés területén, s ezenkívül a Szovjetunió és az Egyesült Államok az ENSZ-közgyűlés őszi időszakán kialakult légkörben együttműködhet több tudományágban, így például a távközlés, a távközlési célokat szolgáló mesterséges holdak működtetésének, valamint meteorológiai tájékoztatás-cserék területén. Érintve Gromiko szovjet külügyminiszternek az ENSZ- közgyűlésen szeptember 19-én elhangzott javaslatát, amely indítványozta a tizennyolc hatalmi leszerelési államfői értelmezlet összehívását, Stevenson ezt »igen jó dolognak« mondotta, de hozzáfűzte, hogy csak abban az esetben, ha a tizennyolc hatalmi genfi leszerelési értekezlet előzőleg pozitív eredményeket mutat. Az ENSZ székhelyén lezajlott szovjet—amerikai—angol tárgyalásokról szólva, Stevenson óva intett atúlzott derűlátástól, megállapította azonban hogy a megbeszélésekben a remény több jelét látja. Az általános vita Az ENSZ-közgyűlés hétfőn délelőtt — magyar idő szerint a délutáni órákban — folytatta az általános politikai vitát. Zulfikar Ali Bhutto pakisztáni külügyminiszter hangoztatta, az ENSZ legsürgősebb feladata, hogy véget vessen a fegyverkezési hajszának. Üdvözölte a moszkvai atomcsend-szerződést, és a leszereléshez vezető út további állomásaiként a föld alatti robbantások megszüntetését, megfigyelő állomások létesítését és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását jelölte meg. Apedo Amari, a Togo Köztársaság külügyminisztere felszólalásában a fegyverkezési hajsza megszüntetését sürgette és ezzel kapcsolatban rámutatott: az eddig fegyverkezésre fordított összegeket arra kell felhasználni, hogy áthidalják a szakadékot a gazdag és a szegény nemzetek között. Lansana Beavogui guineai külügyminiszter sürgette, hogy a közgyűlés erősítse meg azokat az intézkedéseket amelyeket az előző ülésszakon a Dél-afrikai Köztársaság és Portugália ellen elhatároztak- Kormná nyil Iraki tüntetés Kabiliában Ben Bella fellépett az egységbontók ellen Algírból jelenti az MTI. Az algériai minisztertanács vasárnap este Ben Bella elnökletével ülést tartott, s megtárgyalta az aznap délután lezajlott kabíliai eseményeket. Ben Bella a minisztertanács után rádióbeszédben közölte, hogy leváltotta tisztségéből a hetedik (kabiliai) katonai körzet parancsnokát, El Hadzs ezredest, aki nem engedelmeskedett az elnöki parancsnak, s részt vett az algériai egységbontók tömeggyűlésén. • A »Szocialista erők frontja« nevű földalatti politikai csoportosulás vezetői, vasárnap délután több ezer főnyi tömeg mozgósításával kormányellenes gyűlést rendeztek az Algírtól 100 kilométernyire keletre fekvő kabiliai Tizi-Ouzon városban. A gyűlés felszólalói heves támadást intéztek az algériai kormány és Ben Bella személye ellen. Az újabb jelentések szerint El Hadzs ezredes, a hetedik katonai körzet parancsnoka csatlakozott a szónokokhoz és kormányellenes beszédében közölte, hogy a „Szocialista erők frontja” tagjai közé lép. Hírügynökségi tudósítások közlik, hogy más kabiliai helységekben is kormányellenes tüntetések zajlottak le vasárnap. Megmozdulásokra került sor Michelet, Dra el Mizan, valamint Fort National városkákban. Ezek a kabiliai helységek a Ben Bella-féle vezetéssel szembenálló kabiliai ellenzék régi gócpontjai. Az algériai kormány El Hadzs ezredes elmozdítása mellett több radikális intézkedést tett a lázadók elszigetelésére. A hetedik katonai körzet alakulatait közvetlenül a hadügyminiszter fennhatósága alá rendelte. Az észak-algériai Kabiliát rendőri és katonai ellenőrző pontok kettős lánca zárja el az ország többi részétől. A köztársasági elnök vasárnapi rádióbeszédében „készenléti bizottságok” megalakítására hívta fel a nemzetet, hogy szervezetten szállhasson szembe Algéria népe az egységbontó törekvésekkel. Tizi-Ouzon városból a tömeggyűlés szervezői este katonai fedezet alatt, elsötétített gépkocsikon Algírba hajtattak. Előzőleg értesítették az Algírban működő sajtótudósítókat, hogy a „Szocialista erők frontja” sajtóértekezletet fog tartani. A tájékoztatóra egy szigorúan őrzött parasztházban került sor. Az ellenzéki csoport vezetői ismételten bejelentették, hogy harcot indítanak a Ben Bellakormány megdöntésére. Algériai megfigyelők szerint a kormányellenes zendülés határát súroló kabiliai események arra vezethetők vissza, hogy az utóbbi időkben egyes újgyarmatosító erők az algériai burzsoáziával és az ultraradikális körökkel együttműködve mindent megtettek, hogy az észak-algériai Kabiliát „Algériai Katangává” tegyék. I Algériai kormányküldöttség Moszkvában Moszkvából jelenti az MTI. Algériai kormányküldöttség érkezett hétfőn Moszkvába. A küldöttséget Bumedien ezredes első miniszterelnök-helyettes, honvédelmi miniszter vezeti. Moszkva vnukovói repülőterén az algériai küldöttséget Koszigin, a szovjetyiinisztertanács elnökének első helyettese, Malinovszkij marsall, honvédelmi miniszter és a szovjet közélet több más vezetője fogadta. Koszigin és Rumedien rövid üdvözlő beszédet mondott