Magyar Nemzet, 1964. november (20. évfolyam, 257-280. szám)
1964-11-01 / 257. szám
▼usAmas, 1664. november 1. Magyar Nemzet A visszaszerzett percek nyomában kedvező időjárás esetén két hét alatt el lehet vetni a kenyérgabonát .— Hetekig csak az eget néztük! Már belefájdult a nyakunk ... Most meg a földet, indulhatunk-e? Tegnap megkezdtük, reggelig abba se hagytuk!... Kiss István brigádvezető leteszi bőrtáskáját az asztalra, lezökken egy székre, szeme véres, arca borostás. A cinkotai határból jön, ahol az Aranykalász Tsz homokosabb talaján egész éjjel dolgozott a brigád 15 tagja. A három Lajos és a többiek A Budapesti Gépállomáson találkoztam vele. Autóbusszal is csak tizenöt percnyire van a városi központjától a gépállomás, a 67-es busz megállójánál, a XVII. kerületben. Munkaterülete azonban óriási, amióta hozzácsatolták a gödöllői gépállomást, 40—42 ezer hold szántó tartozik hozzá. — Hányan vannak a brigádban? — kérdezem az álmos, fáradt brigádvezetőt. — Tizenöten. Közülük négyen üzemből jöttek, a három Lajos, meg Imre, Szőnyi Lajos, Kocsis Lajos, Barna Lajos, meg Várnai Imre. Már három hónapja nálunk vannak, de azt mondották, hogy ők addig vissza se mennek, amíg munka lesz a határban. Előbb elvetik a kenyérnek valót... Eddig bizony eleget pihentek, valóban csak az eget nézték: esik-e? Folyton esett, rá sem lehetett menni a földekre. Néhány nap óta megváltozott az időjárás, most meg a földet nézik, merre szikkad? A cinkotai határban már megkezdték a munkát, utána indulnak a rákospalotai határban, azután a gödöllőiben. — Mennyi van még? — A kilencezerből öt. A gépek mellett a lovak is Ezt Sebestyén Miklós mondja, a gépállomás üzemgazdászai Kilencezer hold kenyérgabona a vetési tervük, ebből négyezret elvetettek. — Ha ilyen marad az idő, akkor ez kétheti munka! Százharmincnégy erőgépünk van. Minden mozgóképes igát számbavettünk, előkerültek a régi vetőgépek is a szövetkezetekben, a lóvontatásúak, s megindultak, ahol lehetett. Két hét! — mondja ismét és az ablakhoz siet. Az ég derűs. Sokfelé köd szitált reggel. Éjszaka ez megnehezíti a munkát. Csak lassan lehet haladni, a mélyebben fekvő részeket tejfehér köd önti el. A reflektor fénye se töri át. Két hét! Az egész országban így néznek most fel az égre, így reménykednek, mert két hét alatt földbe kerülhetne mindenütt a kenyérgabona. — Közben, ahogy beszélgetünk, Kiss Istvánt elnyomta a buzgóság. Félkönyékre dűlt, de csak egy percnyit aludhatott, aztán felriadt és fogta a bőrtáskáját. — Mennem kell. Mert most úgy kell összelopkodni a perceket. Az esőben is el-elcsíptek egy fél órát. Ha elállt az eső, nekiláttak a törésnek, répaszedésnek. Ki tudná kiszámítani, hány percet loptak így el az országban az időtől? Sok százezer percet, mert a legutóbbi jelentés szerint a múlt héten, amikor csak negyedórákra, félórákra szűnt meg az eső, hatvanötezer hold kenyérgabonát vetettek el az országban. Nincs hiány vetőmagban és műtrágyában Csaknem nyolcszázezer hold vetetlen gabona volt, abból hatvanötezret elvetettek csütörtökig, a hét három utolsó napján is földbe került legalább ennyi. Hivatalos becslések szerint tehát még hatszázezer hold vár elvetésre. Nagyon kiszaladtunk az időből, mert úgy számítottuk, hogy október végére nem sok bevetetlen föld marad — mondja a Földművelésügyi Minisztériumban Szabó József növénytermesztési igazgató. — Sajnos, közbeszólt az időjárás. Október 8-a óta folyamatos munkára nem volt lehetőség. Sokfelé olyan sok volt a csapadék, hogy víz alá kerültek a földek. A körmendi járásban 250 milliméter hullott, megáradt a Rába, a Marcal és ötezer holdnyi területet árasztott el a víz. Ezen a vidéken, Körmend és Szentgotthárd térségében meg kell várni, míg levonul az ár. — Mi most a legfontosabb teendő? — Az, hogy ne veszítsük el a fejünket! Nem kell idegeskedni, nem kell kapkodni. Ha jó marad az időjárás, akkor tíz-tizennégy nap alatt végezhetünk a vetéssel. Helytelen lenne most elsietni a dolgot, mert a rossz minőségű munka nagyon megbosszulná magát. Az időből kiszaladtunk, a vetés optimális ideje lejárt. Ez nem jelenti azt, hogy nem lehet vetni. Ha jó minőségű munkát végzünk, s kedvező lesz az időjárás, akkor túlszárnyalhatjuk az idei terméseredményeket is. Az optimális októberi vetési időn túl már több gabonát kell elvetni, hogy elérjük a kívánt sűrűséget. Ez a többlet 5—10 százalékos. Ez körülbelül ötvenezer mázsa vetőmaggal jelent többet. Rendelkezésre áll az a mennyiség? — Igen. Sőt, ennél jóval több. Ugyanígy a szükséges műtrágyamennyiséget is a mezőgazdaság rendelkezésére tudjuk bocsátani. Jó minőségű munkát! A legfontosabb feladat tehát a jó minőségű munka. Az ország vetésterületének 80 százalékába intenzív búzafajták kerülnek. Ezek későbbi fajták, s jó termést hozhatnak akkor is, ha november elején kerülnek a földbe. De ezek különösképpen megkövetelik a jó minőségű munkát, a megfelelő sűrűséget és a műtrágyát. Ebből pedig azt a következtetést kell levonni, hogy nem a terv mindenáron való teljesítése most a fontos, hanem az, hogy a lehető legjobb minőségű munkát végezzék a termelőszövetkezetek. Ez sokkal több termést biztosíthat, mint az, ha nagy területen földbe"kenjük« a magot. Gyors és felületes munkával ugyan a tervet teljesítjük, de termést nem takarítunk be az ilyen vetésről. — A perceket is ki kell használni! Igaz, a meteorológia távprognózisa még enyhe, száraz időt jósol, de az időjárás máról holnapra megváltozhat. Ilyen már előfordult. S ne feledjük, hogy a vetés csak az egyik nagy feladat. A másik, a harmadik: a betakarítás, a szántás, hiszen még sokfelé száron van a kukorica, földben a répa, a krumpli, a dűlőutak pedig járhatatlanok. Roppant erőfeszítésbe kerül a termény hazaszállítása is. A kukoricának nem ártott eddig, hogy a száron maradt, legjobb helyen volt, lepergett róla az eső, megszáradt. A répa felszedése és elszállítása már nagyobb probléma. — Most minden tsz-tag legyen hadvezér is! — mondja mosolyogva Szabó József. — Jó idő van, vetni kell! Ha a kijelölt tábla erre nem alkalmas, mert ázott a talaj, akkor gyors elhatározással meg kell változtatni az eredeti vetéstervet, más táblát kijelölni. A gyors elhatározás és cselekvés: csatanyerés! — És a mai helyzet? — A mai helyzet a következő — veszi elő a legfrissebb jelentéseket. — A vetőszántást 90 százalékra teljesítettük, a vetést 75 százalékra. Rossz az eredmény, s nagyobb elmaradás van Baranyában, Tolnában, Békésben, Hevesben, Somogyban és Fejér megyében; jól haladt a munka az esős idő ellenére is Vasban, Szabolcsban, Hajdú-Biharban, Borsodban és Győr-Sopron megyében. Az általános helyzetet nézve: borúlátásra nincs semmi ok. Csak... Az ablakhoz megy, kitekint, s úgy marad egy ideig, égnek fordított arccal. Csak az ég be ne boruljon ... Illés Sándor ■ * Szabolcs megye teljesítette kenyérgabona vetéstervét Szabolcs-Szatmár megyéből szombaton arról adtak hírt, hogy a megye szövetkezeti gazdaságai az utóbbi napok vetésre összpontosított gyors munkájával a teljes tervezett területen végeztek a kenyérgabona vetésével, összesen 166 236 holdon került földbe a mag. Egyes helyeken, mint például a nyíregyházi, nyírbátori és a mátészalkai járásban még a tervezettnél is nagyobb területet vetettek be búzával, illetve rozzsal. A leginkább elmaradt Baranya megyében a hét második felében már naponta átlagosan . 3—4 ezer holddal gyarapították a vetést. Sok szövetkezeti gazdaságban megpróbálkoztak az éjszakai vetéssel is. Csongrád megyében a megszakkadt talajokon már ismét csaknem valamenynyi gép dolgozhat, napi 6000— 7000 holddal gyarapították a vetések területét. A tervezett 90 000 holdnyi búzából így most már csak 20 000 hold vetetlen, s ezzel — ha a csapadékmentes idő »kitart« — a jövő hét közepén végeznek. Zalában szombaton 1500 fogat és 500 gép látott hozzá a vetéshez. Heves megyében a hét utolsó napján már az északi részeken az egri és a pétervásári járásban is megindulhattak a szántótraktorok. Meteorológiai világközpontok dolgozzák fel a Föld légköri adatait Több mint egy hétig tartott Budapesten az európai szocialista országok meteorológiai és hidrológiai szolgálatai igazgatóinak konferenciája. A tanácskozás szombaton ért véget, s a tárgyalások eredményeiről szólva dr. Dési Frigyes egyetemi tanár, az Országos Meteorológiai Intézet igazgatója elmondotta, hogy a tanácskozás mérföldkőnek számít a baráti országok meteorológusainak együttműködésében. Közös kutatási programot dolgoztak ki, egyes kutatási témákat megosztottak, s általában a kutatómunkát egybehangolták. A legfontosabb meteorológiai kutatásokban valamennyi ország szakemberei részt vesznek. Tervet dolgoztak ki a konferencián az időjárás előrejelzésének megjavítására. A prognózis rendszert az adatközlés gyorsításával, automatizálásával tökéletesítik. A meteorológiai világszervezet már korábban elhatározta, hogy világközpontokat, illetve regionális és nemzeti központokat alakít. Az északi féltekén Moszkva és Washington, a déli félgömbön Melbourne lesz a világközpont. Regionális központ létesül Moszkvában és valamelyik európai demokratikus országban is, a KGST megjelölése szerint. A világközpontok az egész Föld légkörének meteorológiai adatait feldolgozzák. Elektronikus számítógépek segítségével készített időjárási térképeket korszerű hírközlő hálózat továbbít a regionális központoknak. Így lényegesen megjavul a rövid távra szóló időjárási előrejelzés is. Jelentősen csökkent a bőrbetegségek száma Az utóbbi időben alaposan megcsappant a bőr- és nemibeteggondozó intézetek forgalma. Az orvosi statisztikák szerint ebben nemcsak a nemibetegségek fokozatos eltűnése játszik szerepet, hanem a leggyakoribb foglalkozási ártalom, a bőrbetegségek számának jelentékeny csökkenése is. Újabban több üzemben bevezették a bőrgyógyászati szűrővizsgálatokat is, és ily módon sok, keresőképtelenséggel járó megbetegedésnek sikerült elejét venni. A tapasztalatok szerint azonban változatlanul sok az allergiás bőrbetegség. Sok problémát okoznak a kéztisztító szerek is, és egyre inkább előtérbe kerülnek a műanyagok által okozott bőrbetegségek. A védekezés módjait, eszközeit az országos munkaegészségügyi intézet tudományos munkatársai, szakemberei kutatják. Magyar államférfiak üdvözlő táviratai Ben Bellához és az algériai külügyminiszterhez Dobi István, az Elnöki Tanács elnöke és Kádár János, a Magyar Szocialista Munkáspárt Központi Bizottságának első titkára, a forradalmi munkás-paraszt kormány elnöke táviratban köszöntötte Ahmed Ben Bellát, az Algériai Demokratikus és Népi Köztársaság elnökét, a Nemzeti Felszabadítási Front főtitkárát, az algériai nemzeti felszabadító forradalom 10. évfordulója alkalmából. * Péter János külügyminiszter is táviratban köszöntötte Abdelaziz Buteflika algériai külügyminisztert, Algéria nemzeti ünnepe alkalmából. Cemal Gürsel köszönő távirata Dobi Istvánhoz Cemal Gürsel török köztársasági elnök táviratban mondott köszönetet Dobi Istvánnak, az Elnöki Tanács elnökének Törökország nemzeti ünnepe alkalmából küldött jókívánságaiért. Apró Antal Baranyában Apró Antal, az MSZMP Politikai Bizottságának tagja, a Minisztertanács elnökhelyettese kétnapos látogatást tett Baranyában. Pénteken megtekintette a pécsi szénbányászok modern meszesi lakótelepét, az itt felépült 500 személyes munkásszállót, majd a Baranya megyei pártbizottság aktívaülésén beszámolót tartott az időszerű gazdasági kérdésekről, valamint a beül- és belpolitikai helyzetről. Szombaton Rapai Gyulának, az MSZMP Baranya megyei bizottsága első titkárának és Palkó Sándornak, a megyei tanács vb-elnökének társaságában a szigetvári járásba látogatott, ahol a csertői gyermekotthon életével és Szigetvárral ismerkedett. Megnyílt az NBK műszaki könyvkiállítása Szombaton délelőtt a kiadói főigazgatóság és az Országos Műszaki Könyvtár és Dokumentációs Központ rendezésében, a Múzeum utca 17. alatt, ünnepélyesen megnyitották az NDK műszaki könyvkiállítását. Előzetesen Eberhard Günther dr., az NDK kultúrminisztériumának osztályvezetője tájékoztatta a sajtó képviselőit az NDK műszaki könyvkiadásának helyzetéről. Elmondotta, hogy tavaly az NDK-ban 1200 könyv jelent meg 7,2 millió példányban a tudomány különféle területéről, azonkívül mintegy 200 tudományos folyóirat 27,2 millió példányban. A kiállításon 320 legújabb kiadású műszaki és természettudományi könyvet mutatnak be, a többi között magyar nyelven, illetve magyar fordításban megjelent műveket is. Bemutatják a kiállításon magyar tudományos szerzők német nyelven megjelent munkáit is. A sajtótájékoztató után Simó Jenő dr., a kiadói főigazgatóság vezetője és Siegfried Hientzsch, az NDK budapesti nagykövetségének tanácsosa ünnepélyesen megnyitották a könyvkiállítást. Új művek a felszabadulás 20. évfordulójára Az MSZMP Központi Bizottságának Párttörténeti Intézete a felszabadulás20. évfordulója alkalmából több fontos kiadványt jelentet meg. A Szabadság hajnalán című visszaemlékezés-gyűjteményben, a magyar ellenállási mozgalom, a partizánharcok vezetői és egyszerű harcosai a haladó erők összefogásáról és a fasizmus elleni harcáról számolnak be. A Húsz éve tanulmányok a szocialista Magyarország történetéből című kötetet az Akadémia Történettudományi Intézetével közösen készítik elő. Az üzemi bizottságok szerepe a munkáshatalomért ivott harcban és az ország újjáépítésében című kötet a Párttörténeti Intézet és az Országos Levéltár közös kiadványa lesz. A vizek biológiai viszonyairól tanácskoztak Gödöllőn Az Agrártudományi Egyetemen, Gödöllőn szombaton fejeződött be a »Hidrobiológus napok« címmel lezajlott tudományos tanácskozás. Az évenként megismétlődő konferencia most az édesvizek biológiai problémáival foglalkozott. Központi kérdés volt: menynyiben játszik szerepet a fény hatása a vizek elsődleges biológiai viszonyaira. Foglalkoztak a vizek úgynevezett anyagforgalmával, s azzal, hogy a legújabb kutatások tükrében milyen szerepet tölthetnek be a növényi élőlények a halak táplálékaként. Élénk vita folyt a fény útjának és hatásának vizsgálatáról, különös tekintettel a víz alatti fény fizikai tulajdonságainak mérésére, módszerére. .____..... Érdekes előadások hangzottak el a halak értékes vízinövényi táplálékáról: mennyiben tartalmaznak hasznos anyagokat, milyen mértékben járulnak hozzá a halasvizek oxigén-ellátásához. A halak téli oxigén-ellátásával kapcsolatban megállapítást nyert, hogy a hagyományos jégtáblalékelés nem kielégítő. Hatásosabbnak bizonyul, mint ezt a konferencián megállapították, a befagyott halastavak téli oxigénellátása érdekében a jégtakarót borító hó eltávolítása vagy nedvesítése. Egyes kísérletek szerint a nitrogén és annak különböző formájú vegyületei jól hatnak a vízi élettérre. Az előadók bebizonyították, hogy — hasonlóan a szántóföldi növényekhez — serkentő hatással van a tápanyagok mesterséges bevitele a vizek terébe. A fény vízben történő mérésének különböző módszereiről elhangzott előadás azért volt különösen figyelemre méltó, mert gyakorlati módszert is javasolt: a legjobb mérési eredmény akkor érhető el, ha prizmázással történik a sugárzás (a fény felbontásával), esetleg különböző színszűrők alkalmazásával. Újabb szakmérnöki szakok az egyetemeken A művelődésügyi miniszter rendelete értelmében 1965- ben újabb szakmérnöki szakok indulnak az egyetemeken. A Budapesti Műszaki Egyetem gépészmérnöki karán hűtőtechnika, textilgépész, élelmiszeripari gépész, hegesztő-, forgácsnélküli alakítás (hideg) és energetikus (erőművi), a vegyészmérnöki karon műszeres analízis, korróziós (nem vegyészmérnököknek), műanyagfeldolgozás, textilkémia, gyógyszertechnológia és élelmiszeripari technológus szak; a villamosmérnökki karon folyamatszabályozás, félvezetők, mikrohullámú technika, átviteltechnika és akusztika szak kezdi meg működését. Az Építőipari- és Közlekedési Műszaki Egyetem építészmérnöki karán építéskivitelezés és felületszerkezetek tervezése szakot, a közlekedés-üzemmérnöki karon nagyvasúti diesel- és villamosvontatás; a mérnöki karon vasbetonszerkezetek, útépítési, és közúti forgalomtechnika,, mezőgazdasági vízgazdálkodás, alapozás és geodéziai automatizálás szakot nyitnak. A Nehézipari Műszaki Egyetemen a kohómérnöki karon öntő, hőkezelő és forgácsnélküli alakítás (meleg) szak; a bányamérnöki karon mélyfúrási geofizikusi szak, a gépészmérnöki karon hegesztő szak indul. A Veszprémi Vegyipari Egyetemen műszeres analízis és korróziós szakot létesítenek. A felsorolt új szakmérnöki karon 1965-ben összesen több mint ezren kezdhetik meg tanulmányaikat . 5 November 7-e alkalmából a budapesti társadalmi és tömegszervezetek, az üzemek, vállalatok és intézmények dolgozói ünnepi megemlékezéseket tartanak. Budapest népe ezúttal is kegyelettel emlékezik meg a felszabadító harcokban elesett szovjet hősökről. A mártírhalált halt két szovjet parlamenter — Steinmetz kapitány és Osztyapenko kapitány — emlékművénél koszorúzási ünnepség lesz, ahol a pestlőrinci szervezetek és üzemek, illetve a XI. kerület lakosságának képviselői helyezik el a hála és a megemlékezés virágait. Az évforduló alkalmából valamennyi kerületben virágokkal díszítik a felszabadulási emlékműveket, s az üzemek és vállalatok dolgozói, az ifjúság képviselői felkeresik és megkoszorúzzák a budapesti temetőkben nyugvó szovjet harcosok sírjait. A sírdombokra az úttörőcsapatok és a nőszervezetek örökzöld növényeket, friss virágokat ültetnek. A lakóterületeken és a munkahelyeken is ünnepi megemlékezések lesznek. A Magyar—Szovjet Baráti Társaság, a Hazafias Népfront és más szervezetek közreműködésével a művelődési házakban, kerületi klubokban, az üzemek kulturális helyiségeiben ünnepségeket rendeznek, s neves művészek részvételével színvonalas műsort tartanak. Több fővárosi moziban a nagy proletárforradalom, eseményeit idéző filmeket vetítenek. Az általános- és középiskolákban is megemlékeznek november 7-e jelentőségéről, s ünnepi megnyilvánulások lesznek az egyetemeken és főiskolákon is. Az évforduló alkalmából ünnepi díszbe öltözik a fői város. A nevezetesebb létesítményeket és fontosabb közintézményeketkivilágítják. Ünnepi megemlékezések a fővárosban november 7-ről Elkészült a miskolc-tapolcai üdülőszálló terve A Miskloci Tervező Vállalatnál elkészült Miskolc-Tapolca üdülőhely reprezentatív szállodájának terve. A 168 személyes szálloda, az autóparkírozóhely közelében épül fel. A 45 méter hosszú, egyemeletes, üvegfalú épület földszintjén helyezik el az előcsarnokot, a központi társalgót, a klub- és játékszobákat, az orvosi rendelőt, valamint a személyzet szociális nyeit. Az emelet a^OO személyes étterem^r£szpress^ valamint knn hplvpt