Magyar Nemzet, 1966. április (22. évfolyam, 77-101. szám)
1966-04-01 / 77. szám
2 kommunista mozgalom nehézségeinek leküzdésére tett gyakorlati lépéseit. A délelőtti ülés utolsó felszólalója Antanasz Sznecskusz, Litvánia Kommunista Pártja Központi Bizottságának első titkára volt. Elmondotta, hogy "az imperialista propaganda ismét felkapja a balti népek úgynevezett felszabadításának elcsépelt kérdését*. E provokációs kampány céljaira felhasználják a litván burzsoá nacionalistákat. A szónok kijelentette, hogy a litván nép, amely negyed századdal ezelőtt önként választotta a Szovjetunió minden népével való testvériség útját, visszautasítja a tengeren túli ""felszabadítók" mesterkedéseit. Szovjet-Litvánia eredményei megmutatják, hogy a gazdasági és a kulturális életben milyen sikereket érhet el egy nép, amely a szocialista fejlődés útjára lépett, és amelyet több mint 25 esztendeje vezet a köztársaság pártszerve. Sznecskusz közölte, hogy Litvánia ma tizennyolcszor annyi ipari terméket állít elő, mint a burzsoá uralom idején. Az egység megsokszorozná erőnket Üdvözölte a kongresszust Antonin Novotny, a Csehszlovák Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára. Beszédében felhívást tett a nemzetközi kommunista mozgalom tömörítésére, amely a béke és a haladás összes erőinek alapját képezi. „Azt a politikai és erkölcsi támogatást, amelyet a Szovjetunió, a mi köztársaságunk és a többi szocialista ország a Vietnami Demokratikus Köztársaságnak a védelemhez nyújt, meg kell sokszorozni valamennyi szocialista ország, az egész nemzetközi kommunista mozgalom közös, egységes fellépése útján” — jelentette ki. A szocialista államok egysége, a Varsói Szerződés Szervezetének további erősítése, az összes forradalmi erők tömörítése és közös akciói képesek lennének megállítani a világreakció támadását Latin-Amerikában, Ázsiában, Afrikában és Európában — mondotta Novotny. Hangsúlyozta, hogy „az imperializmus agresszív erői a nemzetközi kommunista mozgalomban levő nézeteltéréseket és a szocialista országok egységének hiányát saját ellenforradalmi és agresszív terveik megvalósítására használják ki”. Ebben a helyzetben — folytatta — nem állják ki a kritikát azon kísérletek, amelyek „a nemzetközi kommunista mozgalommal fenntartott kapcsolatok megszüntetését”, valamint „az imperializmus ellen a többi párttal és országgal való közös fellépés elutasítását” az „egyik-másik politikai, vagy elméleti kérdésben fennálló nézeteltérésekkel indokolják, még ha azok a legkomolyabbak is”. Egy fittesen segíteni Vietnamot A kongresszuson részt vevő külföldi testvérpártok képviselői közül az FKP főtitkára is csütörtök délelőtt szólalt fel. Waldeck Rocket kijelentette: Lenin pártjának kongresszusai nagy nemzetközi eseményeknek számítanak országunkban és az egész világon. ,,A szocializmus sikerei a társadalmi haladás élvonalába helyezték a Szovjetuniót” — mondotta. A dolgozók és a becsületes emberek mindenütt a világon főleg annak örülnek — folytatta —, hogy a Szovjetunió a népek békéjének és függetlenségének szolgálatába állította hatalmát. Az FKP főtitkára közölte, hogy a francia nép elismeréssel adózik a Szovjetuniónak, amiért olyan nagy támogatásban részesíti az ázsiai, afrikai és latin-amerikai népek nemzeti felszabadító mozgalmát, s kiváltképpen a hős vietnami népet. Waldeck Rochet hangsúlyozta, hogy a legújabb események, többek közt a taskenti találkozóval kapcsolatos szovjet tevékenység visszhangja, a Szovjetunió és a szovjet politika világszerte erősen növekvő tekintélyét bizonyítják. A francia—szovjet jó viszony megteremtése — folytatta —, megfelel mindkét nép érdekeinek, s egyúttal az európai biztonság és a világbéke érdekeinek is. A francia kommunisták „nagy megelégedéssel fogadták azt a hírt, hogy a Francia Köztársaság elnöke ellátogat a Szovjetunióba”. Az FKP főtitkára kijelentette, hogy a francia kommunisták teljes szolidaritást vállalnak a Vietnami Dolgozók Pártjával és a Dél-vietnami Nemzeti Felszabadítási Fronttal. „Fontos, hogy a békéért és a nemzeti függetlenségért küzdő erők mind tevékenyen támogassák a vietnami nép hősies harcát és közös erővel lépjenek fel. Éppen ezért szükség van valamennyi szocialista ország, s az összes kommunista- és munkáspárt akcióegységére a vietnami nép megsegítésében” — mondotta. Waldeck Rochet kijelentette, hogy a francia kommunisták a marxista—leninista pártok önállóságáért szállnak síkra, hiszen mindegyik pártnak magának kell meghatároznia politikáját, országa konkrét feltételeinek megfelelően és helyzetének sajátosságaival összhangban. „Ugyanakkor azonban, véleményünk szerint, az egész kommunista világmozgalomnak a marxizmus—leninizmus elveire alapozott, közös fő irányvonalra van szüksége ahhoz — mondotta —, hogy győzelmesen harcolhasson az imperializmus ellen, a békéért, a nemzeti függetlenségért, a demokráciáért és a szocializmusért”. Az FKP főtitkára hangsúlyozta, hogy a francia kommunisták kellően értékelik „az SZKP bölcs és szilárd álláspontját, s az 1957. és 1960. évi nyilatkozatok alapelveinek védelmére tett erőfeszítéseit”. A Francia Kommunista Párt nagyon fontosnak tartja, hogy a kommunista pártok fejleszszék kölcsönös kapcsolataik minden formáját. "Egyúttal arra számítunk — mondotta Waldeck Rochet —, hogy ezek a találkozók és eszmecserék előmozdíthatják — s mi éppen ezt szeretnénk — a kommunista pártok új nemzetközi értekezletének, megtartásához szükséges, kedvező feltételek megérlelődését." A kommunista mozgalom nehézségei leküzdhetők Utána Nicolae Ceausescu, a Román Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. A Szovjetunió eredményei "rendkívül nagymértékben hozzájárulnak a szocialista világrendszer gazdasági, politikai, katonai erejének növeléséhez, jelentősen elősegítik a szocializmus, a világ haladó erői befolyásának növekedését". Az SZKP kongresszusa lelkesítő perspektívát nyit meg, aSzovjetunió további előrehaladásának, a kommunizmus építésének perspektíváit a szovjet népek javára, a szocializmus és a béke érdekében — mondotta Ceausescu. Ezután idézte Leonyid Brezsnyev beszámolójának azt a gondolatát, hogy az SZKP eltökélt szándéka továbbra is mindent megtenni a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom egységének megszilárdításáért az egyenjogúság, valamennyi párt függetlensége, a belügyekbe való be nem avatkozás, a marxizmus-feminizmus és a szocialista internacionalizmus alapján. Ehhez a megállapításhoz a következőket fűzte hozzá: "Pártunk úgy vélekedik, hogy a kommunista mozgalomban fennálló nehézségek nem leküzdhetetlenek, még nincs későn, hogy valamennyi párt állhatatos, felelősségteljes, türelmes erőfeszítésekkel megakadályozza a nézeteltérések fokozódását, a szakadás elmélyülését, fenntartsa a kommunista mozgalom egységét és összeforrottságát." Ceausescu kifejezte a Román Kommunista Pártnak azt a meggyőződését, hogy "azok a közös érdekek és célok, amelyek a marxizmus-leninizmus és a proletár internacionalizmus zászlaja alatt egyesítik a kommunista pártokat, felülkerekednek", mert »erősebbek a nézeteltéréseknél A román és a szovjet nép között a barátság és a szövetség, az elvtársi együttműködés szilárd viszonyai bontakoznak ki, egyre bővülnek a Román Kommunista Párt és az SZKP testvéri kapcsolatai. A szónok kijelentette, hogy a román párt és kormány "erélyesen követeli az Egyesült Államok vietnami imperialista agreszsziójának beszüntetését, az összes külföldi csapat kivonását és a genfi egyezmények betartását. Támogatja a vietnami nép igazságos harcát, amelyet hazája szabadságáért és függetlenségéért vív". Dzsabar Raszulov, a Tadzsik KP Központi Bizottságának első titkára kijelentette, hogy időszerű volt elhatározni a kolhozparasztok III. országos kongresszusának összehívását. A mezőgazdaság fejlesztése a falusi társadalmi viszonyok további tökéletesítését igényli, s a kongresszus összehívása lehetővé teszi majd, hogy széles körűen megvitassák a kolhozrendszer további demokratizálásának kérdéseit. Közölte, hogy Tádzsikisztán népgazdaságában az utolsó öt év folyamán körülbelül másfélmilliárd rubelt ruháztak be, többet, mint előzőleg 15 év alatt. Szovjet-Tádzsikisztán gazdasági és kulturális felemelkedése a lenini nemzetiségi politika sikerét bizonyítja — jelentette ki. Jelentés A kongresszusi küldöttekről Iván Kapitonov, az SZKP Központi Bizottságának titkára előterjesztette a mandátumvizsgáló bizottság jelentését, amelyet a kongresszus küldöttei egyhangúlag jóváhagytak. A mandátumvizsgáló bizottság elnöke közölte, hogy 4620 szavazati joggal rendelkező küldöttet és 323 tanácskozási joggal rendelkező küldöttet választottak meg a kongresszusra. Az SZKP-nak jelenleg 11 673 676 tagja és 797 403 tagjelöltje van. A kongresszusi küldöttek tehát majdnem 12,5 millió kommunistát képviselnek. A küldöttek között 1141 munkás, 554 kolhozparaszt és szovhozdolgozó, 704 vállalati és szovhoz igazgató, valamint kolhozelnök van. Csaknem 350 tudós, továbbá 9 űrhajós, köztük Valentyina Nyikolajeva- Tyereskova, valamint 147 író és művész vesz részt a kongresszuson. Mint Kapitonov közölte, a küldöttek 55 százaléka felsőfokú vagy nem teljes felsőfokú képzettséggel rendelkezik. A küldöttek között a nők számaránya 23,3 százalék (1154 küldött). A kongresszus részvevői a Szovjetunió 59 nemzetiségét és népcsoportját képviselik. A küldöttek 40,2 százaléka 40 évnél fiatalabb. A 60 éves és idősebb küldöttek számaránya csak 3,8 százalék. kedvező változások a mezőgazdaságban A kongresszus csütörtök délutáni ülésén Vlagyimir Mackevics mezőgazdasági miniszter volt az első felszólaló. Hangsúlyozta, hogy a szocialista mezőgazdaság előnyösebb minden más típusú mezőgazdaságnál. De ezeket az előnyöket a leghatékonyabban csak akkor lehet kihasználni, ha szigorúan betartják a tervszerű racionális fejlesztés és a legkorszerűbb technológia törvéyeit. Mackevics ezzel kapcsolatban bírálta "a gazdasági törvények megsértését és a technológiába való szakértelem nélküli beavatkozást", amely nem is olyan régen megtörtént és a mezőgazdaság fejlesztési ütemének csökkenését vonta maga után. Az 1965. évi márciusi plénum határozatai nyomán hozott intézkedések — hangsúlyozta a mezőgazdasági miniszter — rövid idő alatt kedvező irányú változást hoztak a vidéken. A rendkívül kedvezőtlen időjárási viszonyok és a rossz gabonatermés ellenére a mezőgazdaság össztermelése a múlt évben meghaladta az előző évek termelését. Mackevics megjegyezte, hogy az ötéves terv végére az ország szemestermény-hozamát erőteljesen megnövelik. Elmondotta, hogy e feladat teljesítését elősegíti majd az, hogy rendet teremtenek agronómiai tekintetben, egyebek között visszaállítják a vetésforgókat, javítják a mezőgazdaság technikai berendezéssel és műtrágyával való ellátását és még más intézkedéseket is hoznak. Bonn atomfelfeggyverzése ellen Ezután Luigi Longo, az Olasz Kommunista Párt főtitkára szólalt fel. Az SZKP XXIII. kongresszusa — jelentette ki — "nagymértékben elősegíti majd a harcot a békéért és a szocializmus további haladásáért hazánkban és világszerte". Az új ötéves tervben kitűzött feladatok és a szovjet gazdaság vezetésének tökéletesebb módszerei, nézetünk szerint, új erőt adhatnak a szocializmus eszméinek — mondotta. Longo ezután világpolitikai kérdésekre tért át. Mint mondotta, az Egyesült Államok Vietnam elleni agressziója arra vezethet, hogy az emberiség fölött megjelenik egy világkonfliktus veszélye. Vietnam népe nincs egyedül, "értékes politikai, gazdasági és katonai segítséget kapott és kap a Szovjetuniótól és más szocialista országoktól. Vietnam mellett nyilvánul meg minden nép forró testvéri szolidaritása". Kijelentette: Olaszországban mi arra törekszünk, hogy öszszefogjanak mindazok, akik síkraszállnak a vietnami háború beszüntetéséért, a béke fenntartásáért. Beszédét ezután így folytatta: Elkerülhetetlen, hogy ne öltsön egész Európát átfogó méreteket a harc az Egyesült Államoknak való mindennemű alárendeltség ellen, Nyugat- Németország bármilyen formájú atomfelfegyverzése ellen, a fegyverzet csökkentéséért, a fennálló katonai szövetségek megszüntetéséért és egy kollektív biztonsági szerződés megkötéséért A munkásmozgalomnak, a demokratikus erőknek egymás önállóságát tiszteletben tartva arra kell törekedniük, hogy összehangolják ez irányú akcióikat és harcukat. Longo sürgette, hogy meg kell teremteni az összes demokratikus és békeszerető erők szoros, harcos szolidaritását és egységét "európai és világviszonylatban egyaránt, leszögezve ezen erők mindegyikének teljes önállóságát és függetlenségét, és figyelembe véve azt a tényt, hogy különböző viszonyok között tevékenykednek". A szónok hangsúlyozta, hogy a szocialista országok nélkül, természetesen nem valósulhat meg a hatékony európai együttműködés politikája. Minden kommunista és munkáspárt feladata, hogy az SZKP XX. kongresszusának szellemében kidolgozza magának azt az utat, amelyen el akarja érni a szocializmust. Az Olasz Kommunista Párt Togliatti vezetésével kidolgozott egy olyan politikát, amely lehetővé teszi számára, hogy Olaszország viszonyai között "megteremtse a munkásosztály, a parasztok és a középrétegek szövetségét és ilyenformán, a demokrácia valamenynyi területen történő szakadatlan kiszélesítéséért és gazdagításáért vívott harc alapján, megnyerje a szocializmus számára a nép jelentős többségét" — mondotta Longo. A békeharc súlyát a szovjet nép viseli A következő felszólaló, Zeja Nurijev, a baskír területi pártbizottság titkára hangsúlyozta, hogy a köztársaság történelmileg belátható idő alatt ugrást tett a nyomorból és a jogtalanságból gazdaságának és kultúrájának felvirágoztatása felé. Kijelentette: Baskíria, amely a szovjet kormányzat éveiben a Szovjetunió kőolajiparának egyik jelentős központja lett, 1970-ben 56,57 millió tonna kőolajat termel. A szónok rámutatott, hogy Baskíria példája lelkesítőleg hat külföldi barátainkra, akik azért harcolnak, hogy politikailag és gazdaságilag felszabaduljanak a gyarmati iga alól. Alekszandr Buznyickij ukrajnai kolhozelnök felszólalásában elmondotta, hogy a kolhozok megerősítésére és a falu kultúrájának emelésére hozott pártintézkedések lehetővé teszik a város és a falu közötti ellentétek fokozatos leküzdését. Az új ötéves terv — mondotta a szónok — nemcsak az anyagi javak gyarapodását hozza magával, hanem a falusi fiatalság szellemi fejlődéséhez is megteremti a legjobb feltételeket. Alekszandr Buznyickij, aki 14 esztendeje áll kolhoza élén, kijelentette: a kolhozrendszer ereje megtörhetetlen és külföldi ellenségeink, ideiglenes nehézségeinket kihasználva, hasztalan rágalmazzák a kolhoz— szovhoz-rendszert, amely minden rágalom ellenére fejlődik és erősödik. Teljes elszigetelődés vár az egységbontókra Todor Zsivkov, a Bolgár Kommunista Párt Központi Bizottságának első titkára kongresszusi felszólalásában hangsúlyozta, hogy az utóbbi években végbement nemzetközi változások igazolják az 1950-es és 1960-as moszkvai tanácskozásokon levont következtetéseket, miszerint a világ antiimperialista erői, ha egységesek a béke megóvására irányuló törekvésükben és abban, hogy segítsék a népeket a nemzeti felszabadulásért, akkor elégséges a hatalmuk a demokratikus és a szocialista megújhodásért vívott harcban. A bolgár küldöttség vezetője aláhúzta, hogy a szovjet nép mindenki másnál többet tett a szocialista világrendszer gazdasági és katonai hatalmának erősítése, a világon végbemenő forradalmi folyamat fejlesztése érdekében. Kijelentette, hogy az emberiségnek a nemzeti és a társadalmi elnyomás alóli felszabadításáért, a nukleáris katasztrófától való megmentéséért folyó harc alapvető súlyát a szovjet nép viseli vállán. Zsivkov határozottan sürgette a nemzetközi kommunista és munkásmozgalom marxista-leninista egységének szilárdítását. Armando Bart, a Kubai Kommunista Párt Politikai Bizottságának tagja, a Központi Bizottság titkára kijelentette: a Szovjetunió nagy anyagi és politikai segítsége „értékes hozzájárulás a vietnami nép harcához és példát szolgáltat a proletár internacionalizmusra. Senkinek nincs joga vitatni ezt a hozzájárulást”. A szónok felháborodottan ítélte el az Egyesült Államok vietnami agresszióját, a Vietnami Demokratikus Köztársaság ellen intézett bombatáma- Kuba forradalmi példája A kubai küldöttség vezetője kijelentette: „az amerikai imperializmus, amely fegyveres támadásokat hajt végre a népek ellen, beavatkozik az államok belügyeibe, nem tudta megakadályozni, hogy Kuba győzelmesen haladjon a szocializmus és a kommunizmus útján, nem tudta megakadályozni azt, hogy Kuba forradalmi példává váljék Latin-Amerika számára. Ez azt bizonyítja, hogy nincs olyan erő, amely útját tudná állni a népek szocializmusért és kommunizmusért vívott harcának”. Hart kijelentette: „különös elismerésünket kívánjuk kifejezni a Szovjetuniónak azért a segítségért, amelyet országunk védelméhez nyújt nekünk”. A kubai pártküldöttség vezetője kiemelte a Havannában nemrégiben lezajlott trikontinentális értekezlet jelentőségét Az adott történelmi pillanat sürgetően megköveteli, hogy dolgozzuk ki minden forradalmi erő közös stratégiáját, a legfontosabb kérdéseket illetően valósítsuk meg az akcióegységet az imperializmus ellen — mondotta Armando Hart. A kongresszus küldötteinél, tapsa ismételten félbeszakította az ezután felszólaló Dolores Ibarrurinak, a Spanyol Kommunista Párt elnökének beszédét. „Az SZKP minden kongresszusa jó iskola nemcsak a Szovjetunió kommunistái és a szovjet nép számára, hanem minden ország kommunistái számára is” — mondotta Ibarruri. A Spanyol Kommunista Párt elnöke hangsúlyozta, hogy az új szovjet ötéves terv sikeres teljesítése „hatalmas ösztönzi erő lesz a kapitalista országokban működő demokratikus és szocialista erők számára. Az ötéves terv győzelme meg fogja erősíteni a barátság és együttműködés kötelékeit a szocialista közösség országai között, hozzá fog járulni a nemzetközi kommunista mozgalom fejlődéséhez”. A Spanyol Kommunista Párt nem kíméli erejét — folytatta Dolores Ibarruri —, hogy segítsen helyreállítani a nemzetközi kommunista mozgalom egységét. Hangsúlyozta, hogy a spanyol kommunisták hűek a kommunista mozgalom fő irányvonalához, amely kifejezést talált az 1957-es és 1960-as nemzetközi értekezletek dokumentumaiban. Ezzel véget ért a csütörtök délutáni ülés, amelyen Gennagyij Voronov elnökölt. A kongresszus pénteken, moszkvai idő szerint 10 órakor (magyar idő szerint nyolc órakor) folytatja munkáját. ÜDÜLJÖN JUGOSZLÁVIÁBAN, A KÉK ADRIA PARTJÁN! BIZTOSÍTJUK SZOBÁJÁT! A legszebb tengerparti fürdőhelyeken magánházaknál, csak szoba, személyenként, naponta elő- és utószezonban: 10,50—14,— Dinár. Főszezonban VII—Vili. hó: 11,10—19,50 Dinár. Szállodában, étkezéssel, személyenként, naponta elő- és utószezonban: 50,— — 65,— Dinár. — Főszezonban VII—Vili. hó: 00,------- 90,— Dinár. Igénybevételhez betétlap szükséges Jelentkezés: AZ IBUSZ EGYÉNI UTAZÁSOK IRODÁJÁBAN Budapest, VIL. Tanács körút 17—19. ÉS A VIDÉKI IBUSZ-IRODÁKBAN Mi Uj w Vinzpt .Péntek, 1966. április 1. dásokat, és akcióegységre, a szocialista országok és a nemzetközi kommunista mozgalom erőfeszítéseinek összehangolására hívott fel az imperializmus vietnami agressziója ellen. „Aki nem érti meg, hogy össze kell hangolni az ilyen irányú erőfeszítéseket, arra teljes elszigetelődés vár” — mondotta. Kádár János találkozott Leonov szovjet űrhajós alezredessel Pirityi Sándor, az MTI moszkvai tudósítója jelenti: Csütörtökön délben a kongresszus szünetében Kádár János és a magyar pártküldöttség többi tagja találkozott Leonov szovjet űrhajós alezredessel, aki Magyarországra repül és április 4-én hazánk vendége lesz. — Bármilyen programot szívesen elfogadok, sőt kész vagyok öt napig nem aludni — jelentette ki Leonov, amikor Kádár János az iránt érdeklődött, hogy mit szeretne megnézni Magyarországon. Azután Leonov pályafutására terelődött a szó. Elmondotta, hogy húszéves korában, 1956- ban lépett be a pártba. Amikor Kádár János megjegyezte, hogy a jövőben majd Komszomol-ajánlás kell ilyen fiatal korban a pártba való felvételhez, Leonov elmondotta, hogy 1948 óta tagja a Komszomolnak. Márkus Gyula, az MTI kiküldött tudósítója írja: — örülök, hogy ellátogathatok Budapestre és részt vehetek az április 4-i ünnepségeken — jelentette ki Leonov űrhajós alezredes, a magyar és a szovjet sajtónak adott nyilatkozatában. — Április 2-án érkezem Magyarországra, ahol hat napot töltök majd, ezúttal másodszor leszek a pestiek vendége, akiknek vendégszeretetét tavaly már másfél napig élveztem. Leonov részt vesz a felszabadulásunk évfordulója alkalmából rendezett budapesti ünnepségeken, majd látogatást tesz Kaposvárott és Szombathelyen, s fogadja Kállai Gyula, a Minisztertanács elnöke is. Jövő terveiről szólva, Leonov elmondotta: "Az idén szeretnék diplomát szerezni a repülőmérnöki akadémián, s közben folytatni felkészülésemet az újabb kozmikus repülésekre, mert számomra az a normális állapot, ha a világűrben vagyok. Sajnos, az idén már nem vehetek részt űrutazáson". Alelkszej Leonovot 1965. március 18-án lőtték fel a Voszhod—2 űrhajón, amelynek ő volt a másodpilótája. Az űrhajó második fordulója alatt kilépett kabinjából a világűrbe, ahol különböző feladatok végrehajtásával tíz percet töltött el